Payday Loans

Keresés

A legújabb

Az emberi életminőség/boldogság

Képtalálat a következőre: „tűzszertartás”

Képtalálat a következőre: „balatoni hajók”

 



Szent Iván-éj
Az emberi életminőség/boldogság
2012. június 24. vasárnap, 07:43

ehnaton

Éjjel is van Világosság

Szent Iván-éj: Keresztelő Szent János ünnepe

Manapság már az óvodások is tudják, hogy Szent Iván napján tüzet kell ugrani, de azt jóval kevesebben, hogy kit is ünneplünk az év legrövidebb éjszakáján. Az egyházatyák tudatosan döntöttek egy kis csúsztatás mellett.

Az ősatyák korában kánaáni népek is megülték a nyári napforduló ünnepét. Az ószövetségi iratok tanúbizonysága szerint Izraelben is elterjedt volt a tűzáldozat, s egyes feltételezések szerint gyermek-, emberáldozatot is bemutattak ezen a napon. Valószínűleg erre a rituáléra utalnak az Ezékiel könyvében olvasható sorok: „Tisztátalanokká teszitek magatokat, amikor ajándékot hoztok, és elégetitek áldozatul fiaitokat bálványaitoknak mindmáig! (Ez. 20.31) Még maga Áház, Júda királya is beleesett ebbe a bűnbe: (Áház) nem azt tette, amit ősatyja, Dávid, amit helyesnek lát Istene, az ÚR, hanem Izráel királyainak az útján járt, sőt még a fiát is elégette áldozatul, azoknak a népeknek az utálatos szokása szerint, amelyeket kiűzött az ÚR Izráel fiai elől. (2Kir. 16.3)

A kereszténység kialakulásának idejére a zsidók körében már nem mutattak be gyermekáldozatot, de a júniusi tűzünnepek nem csak a Közel-Keleten, és Egyiptomban, hanem szerte Európában is igen elterjedtek voltak. Talán ez lehetett az oka annak, hogy az egyházi ünnepkör egyik sarkpontjának emelték be Szent Iván napját. Az Egyház egyes országokban a Szent Iván tüzét az „opera diabolica”, vagyis az ördögi cselekedetek közé sorozta. Máshol azonban, így hazánkban is megtűrte.

Egyes adatok szerint a magyarok a 11. század óta gyújtanak Szent Iván-i tüzet. Bod Péter néprajztudós szerint a 16. században tűzgyújtás alkalmából hosszú éneksorozatot énekeltek, ez volt a Szent Iván-i ének, melynek során a lányok és legények keresztül ugrották a tüzet, amit zsúpkévéből, szalmából, gallyakból gyújtották, gyógyító növényeket, és illatos virágokat füstölnek rajta. A hiedelmek szerint a Szent Iván-i tűz nem csak a boszorkányokat, hanem a szeretőket is megmutatja egymásnak.

Égő szövétnek

De ki is ez a „titokzatos” szent, akinek az ünnepén örömtüzek gyúlnak hazánkban? Ha megnézzük a naptárt valójában nem az év csillagászatilag legrövidebb éjszakáján (június 21.-én), hanem 24-én ünnepeljük Szent Iván éjjelét. Az európai nyelvekben jobbára nyárközépnek megnevezett ünnep, hazánkban az egyházi naptár szerint Keresztelő Szent János, Jézus unokatestvérének ünnepét jelöli. A „Szent Iván” kifejezés valószínűleg Szent István királyunk idején, bizánci hatásra terjedt el, mint ahogy a június hónap régi magyar neve is a Szent Iván ünnepére utalt.

Az, hogy ez a „csúszás” megtörtént, nem csak a csillagászati és a naptári év elcsúszásnak köszönhető, hanem valószínűleg az egyházatyák tudatos döntése volt. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy Szűz Márián kívül egyedül Keresztelő Szent Jánost ünnepeljük a születésnapján, míg a többi szent ünnepnapját a halála vélhető időpontjára tűzték ki. Bálint Sándor néprajztudós szerint „Ennek oka az, hogy Máriának Erzsébetnél való látogatása alkalmával az Üdvözítő közelsége miatt János is megszenteltetett anyja méhében: alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek (Lukács 1,41).

Adjon a Szentháromság kegyelmet

Ezt Felsőszentiván népe úgy magyarázza, hogy a látogatás alkalmával János édesanyja méhében ugrált az örömtől. Ezért kell a tüzet átugrani, mégpedig háromszor, hogy Szent Iván közbenjárására a Szentháromság annál nagyobb kegyelmet adjon.” János születésnapja éppen hat hónappal esik korábbra, mint Jézusé, kijelölve ezzel a csillagászati-, és rituális év másik sarkpontját. János ünnepét már a kezdetektől a Nappal, a tűzzel és a fénnyel hozták összefüggésbe. János evangélista is a világosság hírnökeként határozza meg Keresztelő Jánost: „Megjelent egy ember, akit Isten küldött. János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról”(János 1, 5).

Jézus viszont égő és világító szövétneknek nevezi, akinek fényében nem akarnak túl sokat időzni az izraeliták. A Nappal való legszebb párhuzamot azonban maga Keresztelő János mondja ki, amikor Jézusra utalva így szólt: Néki növekednie kell, nékem pedig alább szállanom. (Ján. 3.30) Élete, szolgálata ezt bizonyította, hiszen valóban ő volt az a próféta, aki előkészítette a Jézus útját a pusztában, aki nem csak vízzel, hanem tűzzel és Szentlélekkel is keresztel, s akinek élete olyan rövid volt, mint a Szent Iván-éj.

Miklya Luzsányi Mónika

*

tuzugras_1932_nograd

A Szentiván-éji népszokások Európában

Európa országaiban milliók ünnepelnek a nyári napforduló alkalmából.

Június 24.-én van a nyári napforduló, ez az év legrövidebb napja. Ekkor éri el a Nap - a téli napfordulótól kezdve egyre magasabbra hágva - pályája csúcsát.

Európa szerte ősi népszokás ennek megünneplése. Országonként eltérő az ünneplés módja, de középpontjában a Nap támogatása áll, - a sötétséggel vívott harcában, - melyet általában tűzgyújtással szoktak megeleveníteni.

A tűz mindig az élet, egészség, szerelem, szenvedély, megújulás jelképe volt az emberek képzeletében.

A skandináv országokban nemzeti ünnep ez a nap, itt kelnek életre legerősebben az ősi mágikus hagyományok.

A svédek kereszt alapú oszlopokat állítanak fel a kertekben, melyet a családtagok saját kezűleg díszítenek fel nyírfaágakkal, friss virágokkal. Az emberek fejükön is virágkoszorút viselnek, miközben körbetáncolják barátaikkal, rokonaikkal, kézen fogva, énekelve az éji oszlopot. Időnként megpihennek a finomságoktól roskadozó asztalok mellett, és bodzaszörpöt iszogatnak.

A fiatalok - fiúk és lányok egyaránt - ha hétféle virágból ekkor csokrot kötnek, majd azt párnájuk alá helyezik, - a néphiedelem szerint - jövendő párjukról fognak álmodni.

A svédek úgy vélik, ezen az éjszakán a manók és más természetfeletti lények hatalmát meg kell törni, mert ilyenkor a legaktívabbak. Ennek módja a tűzrakás. Kilenc féle fából raknak máglyákat, s közben mérges gombát dobálnak bele, így kívánják az ártó szellemeket és gonosz erőket elűzni.

Finnországban egész éjjel virrasztanak ilyenkor. Családi, baráti összejöveteleken, tűz mellett várják a napfelkeltét.

Németországban az a szokás, hogy gyógynövényekből, virágokból készült füzérekkel díszítik magukat az emberek. Főleg a verbéna és az üröm használatos e célra. Itt is nagyobb csoportokban, tábortűz mellett éjszakáznak, körtánccal, énekléssel. Mikor közeleg a hajnal, virágdíszeiket a tűzbe vetik, azt remélve, hogy az elkövetkező évben minden szerencsétlenség elkerüli őket.

Franciaországban még ma is szokás, hogy a Napot jelképező égő kerekeket engednek le egy magaslatról a Moselle folyóba.

Mexikóban ezen az éjszakán a harmatban hemperegnek az emberek, megtisztulásuk érdekében.

Portugáliában máglyákat gyújtanak, ezáltal védelmet nyernek a boszorkányok, betegségek, kártékony rágcsálók és rovarok ellen.

Az olaszok egész éjjel fürdenek a tavakban, tengerben. Szerintük ilyenkor a víz természetfeletti erővel rendelkezik.

Portugáliában a csoportos esküvő a szokás. Több száz pár mondja ki együtt ilyenkor a boldogító igent.

Csehországban a szerelmesek koszorút dobálnak egymásnak a lángok fölött. Akik ezután háromszor átugranak a tűzön, hamarosan összeházasodnak.

Magyarországon a XIX. század végéig igen erősen élt a tűzünnep hagyománya, - főleg a falvakban, - majd jelentősége egyre csökkent.

Örömtüzek gyújtásával, lakomákkal, énekléssel ünnepeltek az emberek, s a tüzet átugorva kívánták, hogy gondjaik tűnjenek el.

Égő faágakkal járták körbe a szántóföldeket, a jó termés érdekében.

Kátránnyal bekent, szalmával burkolt, lángoló kerekeket gurítottak le magaslatokról éjféltájt.

A tűzrakásokban gyümölcsöket égettek, melyek gyógyító ereje torok és hasfájás ellen felülmúlhatatlan volt. Főleg az almát használták ilyen célra.

Az asszonyok a kertben, vagy a réteken szedett illatos füveket füstöltek, ezeket később fürdővízbe használták fel.

Szerelmi varázslatok is fűződnek ehhez az ünnephez.

A nyárközépi ünnepi tüzek maradványait amulettként tisztelték. Összegyűjtötték, s a ház köré hintve védelmet jelentett a villámcsapás ellen. Termőföldre szórva gazdag termést biztosított.

A máglyákból visszamaradt elszenesedett gallyakat is nagy becsben tartották, az állatokat, embereket óvta év közben a rontásoktól, ha közelükben tartották.

A néphit szerint, a páfrány ezen az éjszakán virágzik, de fénylő, arany virágát, - mely csupán néhány pillanatig él, - csak kevesen láthatják meg, mert a bimbó kibomlásakor jelentkező mágikus fuvallattól elalszik, aki közel kerül a növényhez. Amennyiben ez valakinek mégis sikerül, megérti a füvek, fák beszédét, az állatok nyelvét, és megtalálja a földbe rejtett kincseket.

*

Szent Iván-nap

jún. 24. Keresztelő Szent János (Virágos Szent János) ünnepe. A napfordulókat már a keresztény vallás létrejötte előtt megünnepelték Egyiptomban és néhány közelkeleti népnél. A keresztény világban a nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az 5. sz.-ban lett általánossá. A szent tiszteletére gyújtott Szent Iván-i tüzet kapcsolatba hozták a napfordulóval, a tudós fényszimbolika egyházi magyarázatának kiindulópontja János evangéliuma (3:30) lett: „Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom”. A keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket ( hiedelem) és rítusokat, amelyek különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. – Hazánkban a 16. sz. óta biztosan, de valószínűleg már régebben is örömtüzet gyújtottak ezen az ünnepen. A magyar régiségben a jún. hónapot Szent Iván havának nevezték. A tűzgyújtást tűzcsóvák forgatása (lobogózás) és hazánk egyes területein, főleg Nyitra megyében hosszú éneksorozat: a Szent Iván-i ének éneklése kísérte. Más mágikus eljárások, cselekmények és hiedelmek vízzel, növényekkel, füvekkel, virágokkal, gyümölcsökkel kapcsolatosak. Már Bod Péter említette a 18. sz.-ban azt a más népeknél is ismert hiedelmet, hogy ilyenkor a kutak és források vize körül füstöt támasztottak, hogy a sárkányok és kígyók mérgét elűzzék, továbbá üszögöket vittek a káposztás kertbe, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye. Az ünnep estéjén kötött koszorúnak egyes vidékeken különös erőt tulajdonítottak, s ezt a ház elejére szokták akasztani tűzvész ellen. Az olyan anyának, akinek elhalt gyermeke, Szent Iván napja előtt nem szabad gyümölcsöt ennie. A tűzugrálás alkalmából tűzbe dobott gyümölcsnek is fontos szerepe volt, mágikus tárgyként használták. A tűzben sült almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak; Szeged vidékén a fog- és hasfájás orvossága volt, Baranyában a sírokra is tettek a sült almából. Csongrádon azt tartották, hogy a tűzbe azért kell almát dobni, hogy az elhunyt rokonok is élvezzenek a gyümölcsből. Szerelemvarázsló ( szerelmi varázslás) szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz, éppúgy mint esővarázslás. A Szent Iván-naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszéd népektől kerültek hozzánk, másrészt egyházi közvetítéssel. Érdekes, hogy a népi kultúrában a szlávos Szent Iván név használatos e nap és rítusai jelölésére. – Irod. Bellosics Bálint: Magyarországi adatok a nyári napforduló ünnepéhez (Ethn., 1902); Marót Károly: Szent Iván napja (Ethn., 1939); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I–II. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából (Bp., 1977).

*

legyek-ura

Szent Iván-i tűz

a jún. 24-én, Szent Iván-napon, azaz a nyári napforduló ( napfordulók) ünnepén gyújtött tűz ( tűzgyújtás). Bár egy 18. sz.-i egyházi szerző, Inchofer szerint a magyarok a 11. sz. óta gyújtanak Szent Iván-i tüzet, hiteles adataink csak a 16. sz.-tól vannak, amikor már nemcsak a jún. 24-én gyújtott tüzet, hanem általában az ünnepi és örömtüzeket Szent Iván tüzének nevezték. A tűzgyújtás alkalmából hosszú éneksorozatot énekeltek ( Szent Iván-i ének). A tüzet zsúpkévéből, szalmából, gallyakból stb. gyújtják, illatos növényeket, virágokat füstölnek rajta, melyeket gyógyításra is felhasználnak: ökörfark-kórót, orgonát, bodzát, ürmöt stb. Az a lány, aki nem evett e napig cseresznyét, ott szétosztja leánytársai között a magával hozott gyümölcsöt. Azok az asszonyok, akiknek gyermeke meghalt, a tűz körül álló gyermekeknek cseresznyét osztogattak. Almát is vetettek a tűzbe. A tüzet az ének során a leányok vagy a legények és lányok átugrálták ( ugrás, rituális), s az ugrás sikerének mágikus jelentőséget tulajdonítottak, ilyenkor a lányok férjhezmenésére is jósoltak. – A szokás hazánkban s a határokon túl élő magyaroknál még néhány helyen élő. A tűzugráson kívül Európa-szerte szokásos a fáklyagyújtás, tüzes karika eregetése, tűzcsóválás, szórványosan a magyarság is gyakorolta ezeket, így pl. Törökkoppányban is szokásos volt a tűzcsóválás. – Irod. Bellosics Bálint: Magyarországi adatok a nyári napforduló ünnepéhez (Ethn., 1902); Gunda Béla: Szentiváni tűzcsóválás Törökkoppányban (Ethn., 1938); Marót Károly: Szent Iván napja (Ethn. 1939); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968).

*

jakabhegyiszntkorona

Szent Iván-i ének

1. a Szent Iván-naphoz fűződő rítusének ( népszokások költészete). A 16. sz.-tól szerepel a magyar szólások közt: Hosszú a Szent Iván éneke. Heltai Gáspár hozzáfűzi, hogy igen hosszú a Szent Iván éneke, az ördög azt megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta. Ezt a szólást a régi proverbium-gyűjtemények különbözőképpen magyarázták. Erdélyi János a Szent Iván-napi tűzgyújtáskor énekelt, s különösen Nyitra megyében igen hosszúra nyúló rítusénekkel hozta kapcsolatba, azóta ez a nézet átment a köztudatba, bár nem bizonyítható. – A Nyitra, Hont és Bars megyékben s e megyék körzetében énekelt énekfüzér mitikus, vallásos és párosító mozzanatokat tartalmaz. Utal a tűzrakás tényére s a tűz körüli elhelyezkedés rendjére:

Tyüzet megrakájuk, négyszögre rakájuk.

Egyik szögin űnek szíp öregasszonyok,

A másikon űnek szíp öreg emberek,

Harmagyikon űnek szíp hajadon lányok,

Negyediken űnek szíp ifjú leginyek.

A hosszú éjszakára, s az ünnep patrónusára Szent Jánosra:Virágos

Szent-János,

Éjszakád világos:

Míg előtted leszek,

Tiszteletet tészek,

Csak addig világos;

Légy aztán homályos.

Betétként párosító énekek (Mely magas a rutafa…), s a Virágok vetélkedése című vetélkedés szerepel. Más nehezen értelmezhető motívumok a hajnalban nyugvó Máriára, az aranyhajú Magyar Ilonára, s a budai nemesasszonyra utalnak. Az ország más részein található rövidebb Szent Iván-énekek a nyári napforduló idején hosszúra nyúló éjszakát ünneplik. – 2. Zeneileg a Szent Iván-i ének egyes tagjai önállóak, de a stílusbeli rokonságon túl konkrét dallamösszefüggések is előfordulnak köztük: így a Szent Iván-i ének tágabb értelemben zenei egységet is jelent. Darabjainak hangkészlete, változó modalitás mellett, nagyjából azonos: hat hang, vagy annál kevesebb. A tipikus dallamok oktávterjedelmet nem érnek el. Az előadásmód az egyik rétegnél (Magos a rutafa és változatai) rubato, itt gyakoriak a díszítőhangok is; másutt az ütempáros anyagnál szokásos nem alkalmazkodó giusto (különösen a befejező énekek között). A tételek egy része szótagszámban szabadon alakul, s a többség refrénes szerkezetű. 1. A Szent Iván-i ének központi dallama a tűz átugrálásakor énekelt Magos a rutafa (Rózsafa nem magos, Mely magos volt a fa), ezen hangzik el a Vetekedik vélem és a Szentiványi tiszta búza is. Rövid motívum, ill. sor ismétlése, majd refrén következik. Ez az együttes egymásután sokszor hangzik el, kevés változtatással (nevek behelyettesítése), a forma így egészében soroláshoz áll közel. A kezdőmotívumok dallamrajza völgy alakú, kvint távolsággal a mélypont és a záróhang között, jellegzetes kisszext ugrással a közepén. E motívumok állandónak bizonyulnak, a rájuk következő refrén azonban (Hajlon te Szent János, Selyem sárhajú, Virágom, véled elmegyek stb.) mind tagolásban, mind modalitásban, mind dallamvezetésben változékony. A változatok helyi sajátságok. – 2. Refréndallama révén kapcsolódik a Szent Iván-i ének központi darabjához a Ki lovai vannak és a Jelenti magát Jézus. Az elsőben a refrént, melynek itt a la, szó, mi után dó végű változata is megjelenik (Menyhe, Ghymes, Kolon után Zsére), kiáltásszerű recitatív szakaszok előzik meg; a másodikban a kis ambitusú, kétsoros énekhez épül szervesen hozzá (Ghymes, szó-végű változat). – 3. A Szent Iván-i ének bevezető és záró darabjai között lényegében u. az a két dallamsor szerepel a Tüzét megrakatja és a Ha én volnék a budai nemesasszony kezdetű énekekben (Ghymes); közel áll ezekhez a szintén kétsoros Meggyúlandó és Ha én volnék… (Kolon). Recitatív-típussal rokon hexachord-dallamok, dó vagy mi záróhanggal. – 4. A Megraktuk, megraktuk (Menyhe, Béd), Ki ökrei vannak (Menyhe), és a Lassan csendijjetek (Pográny) egy dallamon hangzanak. Ez szerkezetben a Jelenti magát kezdetűvel rokon: két rövid sor, ill. e sorpár ismételgetése után itt is refrén következik (Dicsérendő az Atya e világon). A refrént megelőző motívum zárlata mindkét énekben lépcsőzetes tercemelkedést tartalmaz. Ez sorolás esetén, ha a refrén csak nagyobb tömbök lezárásakor jelenik meg, külön nyomatékot nyer (Ki ökrei). Ugyanez az exponált helyen megjelenő, tercemelkedéssel végződő motívum kapcsol ide egy harmadik dallamot (szövegei: Tüzét megrakatjuk, Lassan csendijjetek, Hajtsad szívem – Csitár; Ha a gyívó – Kolon), rokon kvintről ereszkedő refréndallammal. – 5. E zeneileg összefüggő típusokon kívül szerepelnek a Szent Iván-i énekben egyéb, nagyobb variánskör nélküli dallamok. Stílusban is eltávolodnak azok, melyek a szokás peremterületéről valók. Rokonság: e zenei anyagnak közeli stílus-párhuzamai találhatók az északi terület lakodalmasai között. A virágok vetélkedése u.ezzel a dallammal Nógrád m.-i lakodalomban is fennmaradt. A refrénes szerkesztésmód azonban, s a motívika jellegzetességei (emelkedő zárlatú szakaszok, néha ezek sorolása) más népszokásokkal is mutat rokonságot. A jún. 24.-hez kapcsolódó énekanyag szlovák, morva nyelvterületen a magyarnál töredékesebb, s azzal dallamban közvetlenül egyező változatokat nem tartalmaz. A szlovák és morva népzenében is megtalálható azonban a Szent Iván-i éneknek megfelelő stílusréteg, éppen úgy, mint a középkori történeti források anyagában, világiban és egyháziban egyaránt (rondo- és virelai-típusok, kis-antifonák, litániák és zsoltárok: refrénes formák, részben prózai szövegekkel). A dallamok konkrét földrajzi és történeti összefüggéseinek kimutatása még nem történt meg. – Irod. Kodály Zoltán: Zoborvidéki népszokások (Ethn., 1909); Kodály Zoltán: Pótlék a zoborvidéki népszokásokhoz (Ethn., 1913); Marót Károly: Szent Iván napja (Ethn., 1939); Manga János: Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén (Bp., 1942); Jeles napok (A Magyar Népzene Tára II., Bp., 1953); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Bp., 1974)

 

 

 
SZENT IVÁN ÉJ
Az emberi életminőség/boldogság
2015. június 23. kedd, 07:06

Szent Iván-i ének

1. a → Szent Iván-naphoz fűződő rítusének (→ népszokások költészete). A 16. sz.-tól szerepel a magyar szólások közt: Hosszú a Szent Iván éneke. Heltai Gáspár hozzáfűzi, hogy igen hosszú a Szent Iván éneke, az ördög azt megkezdvén, el nem végezhette, hanem megfulladott rajta. Ezt a szólást a régi → proverbium-gyűjtemények különbözőképpen magyarázták. Erdélyi János a Szent Iván-napi tűzgyújtáskor énekelt, s különösen Nyitra megyében igen hosszúra nyúló rítusénekkel hozta kapcsolatba, azóta ez a nézet átment a köztudatba, bár nem bizonyítható. – A Nyitra, Hont és Bars megyékben s e megyék körzetében énekelt énekfüzér mitikus, vallásos és párosító mozzanatokat tartalmaz. Utal a tűzrakás tényére s a tűz körüli elhelyezkedés rendjére:

Tyüzet megrakájuk, négyszögre rakájuk.
Egyik szögin űnek szíp öregasszonyok,
A másikon űnek szíp öreg emberek,
Harmagyikon űnek szíp hajadon lányok,
Negyediken űnek szíp ifjú leginyek.

A hosszú éjszakára, s az ünnep patrónusára Szent Jánosra:

Virágos Szent-János,
Éjszakád világos:
Míg előtted leszek,
Tiszteletet tészek,
Csak addig világos;
Légy aztán homályos.

Betétként → párosító énekek (Mely magas a rutafa…), s a Virágok vetélkedése című → vetélkedés szerepel. Más nehezen értelmezhető motívumok a hajnalban nyugvó Máriára, az aranyhajú Magyar Ilonára, s a budai nemesasszonyra utalnak. Az ország más részein található rövidebb Szent Iván-énekek a nyári napforduló idején hosszúra nyúló éjszakát ünneplik. – 2. Zeneileg a Szent Iván-i ének egyes tagjai önállóak, de a stílusbeli rokonságon túl konkrét dallamösszefüggések is előfordulnak köztük: így a Szent Iván-i ének tágabb értelemben zenei egységet is jelent. Darabjainak hangkészlete, változó modalitás mellett, nagyjából azonos: hat hang, vagy annál kevesebb. A tipikus dallamok oktávterjedelmet nem érnek el. Az előadásmód az egyik rétegnél (Magos a rutafa és változatai) rubato, itt gyakoriak a díszítőhangok is; másutt az ütempáros anyagnál szokásos nem alkalmazkodó giusto (különösen a befejező énekek között). A tételek egy része szótagszámban szabadon alakul, s a többség refrénes szerkezetű. 1. A Szent Iván-i ének központi dallama a tűz átugrálásakor énekeltMagos a rutafa (Rózsafa nem magos, Mely magos volt a fa), ezen hangzik el a Vetekedik vélem és a Szentiványi tiszta búza is. Rövid motívum, ill. sor ismétlése, majd refrén következik. Ez az együttes egymásután sokszor hangzik el, kevés változtatással (nevek behelyettesítése), a forma így egészében soroláshoz áll közel. A kezdőmotívumok dallamrajza völgy alakú, kvint távolsággal a mélypont és a záróhang között, jellegzetes kisszext ugrással a közepén. E motívumok állandónak bizonyulnak, a rájuk következő refrén azonban (Hajlon te Szent János, Selyem sárhajú, Virágom, véled elmegyek stb.) mind tagolásban, mind modalitásban, mind dallamvezetésben változékony. A változatok helyi sajátságok. – 2. Refréndallama révén kapcsolódik a Szent Iván-i ének központi darabjához a Ki lovai vannak és a Jelenti magát Jézus. Az elsőben a refrént, melynek itt a la, szó, mi után  végű változata is megjelenik (Menyhe, Ghymes, Kolon után Zsére), kiáltásszerű → recitatív szakaszok előzik meg; a másodikban a kis ambitusú, kétsoros énekhez épül szervesen hozzá (Ghymes, szó-végű változat). – 3. A Szent Iván-i ének bevezető és záró darabjai között lényegében u. az a két dallamsor szerepel a Tüzét megrakatja és a Ha én volnék a budai nemesasszony kezdetű énekekben (Ghymes); közel áll ezekhez a szintén kétsoros Meggyúlandó és Ha én volnék… (Kolon). Recitatív-típussal rokon hexachord-dallamok,  vagy mi záróhanggal. – 4.Megraktuk, megraktuk (Menyhe, Béd), Ki ökrei vannak(Menyhe), és a Lassan csendijjetek (Pográny) egy dallamon hangzanak. Ez szerkezetben a Jelenti magát kezdetűvel rokon: két rövid sor, ill. e sorpár ismételgetése után itt is refrén következik (Dicsérendő az Atya e világon). A refrént megelőző motívum zárlata mindkét énekben lépcsőzetes tercemelkedést tartalmaz. Ez sorolás esetén, ha a refrén csak nagyobb tömbök lezárásakor jelenik meg, külön nyomatékot nyer(Ki ökrei). Ugyanez az exponált helyen megjelenő, tercemelkedéssel végződő motívum kapcsol ide egy harmadik dallamot (szövegei: Tüzét megrakatjuk, Lassan csendijjetek, Hajtsad szívem – Csitár; Ha a gyívó – Kolon), rokon kvintről ereszkedő refréndallammal. – 5. E zeneileg összefüggő típusokon kívül szerepelnek a Szent Iván-i énekben egyéb, nagyobb variánskör nélküli dallamok. Stílusban is eltávolodnak azok, melyek a szokás peremterületéről valók. Rokonság: e zenei anyagnak közeli stílus-párhuzamai találhatók az északi terület lakodalmasai között. A virágok vetélkedése u.ezzel a dallammal Nógrád m.-i lakodalomban is fennmaradt. A refrénes szerkesztésmód azonban, s a motívika jellegzetességei (emelkedő zárlatú szakaszok, néha ezek sorolása) más népszokásokkal is mutat rokonságot. A jún. 24.-hez kapcsolódó énekanyag szlovák, morva nyelvterületen a magyarnál töredékesebb, s azzal dallamban közvetlenül egyező változatokat nem tartalmaz. A szlovák és morva népzenében is megtalálható azonban a Szent Iván-i éneknek megfelelő stílusréteg, éppen úgy, mint a középkori történeti források anyagában, világiban és egyháziban egyaránt (rondo- és virelai-típusok, kis-antifonák, litániák és zsoltárok: refrénes formák, részben prózai szövegekkel). A dallamok konkrét földrajzi és történeti összefüggéseinek kimutatása még nem történt meg. – Irod. Kodály Zoltán: Zoborvidéki népszokások (Ethn., 1909); Kodály Zoltán: Pótlék a zoborvidéki népszokásokhoz (Ethn., 1913); Marót Károly: Szent Iván napja (Ethn., 1939); Manga János: Ünnepi szokások a nyitramegyei Menyhén (Bp., 1942); Jeles napok (A Magyar Népzene Tára II., Bp., 1953); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Bp., 1974)


Szent Iván-i tűz

a jún. 24-én, → Szent Iván-napon, azaz a nyári napforduló (→ napfordulók) ünnepén gyújtött tűz (→ tűzgyújtás). Bár egy 18. sz.-i egyházi szerző, Inchofer szerint a magyarok a 11. sz. óta gyújtanak Szent Iván-i tüzet, hiteles adataink csak a 16. sz.-tól vannak, amikor már nemcsak a jún. 24-én gyújtott tüzet, hanem általában az ünnepi és örömtüzeket Szent Iván tüzének nevezték. A tűzgyújtás alkalmából hosszú éneksorozatot énekeltek (→ Szent Iván-i ének). A tüzet zsúpkévéből, szalmából, gallyakból stb. gyújtják, illatos növényeket, virágokat füstölnek rajta, melyeket gyógyításra is felhasználnak: ökörfark-kórót, orgonát, bodzát, ürmöt stb. Az a lány, aki nem evett e napig cseresznyét, ott szétosztja leánytársai között a magával hozott gyümölcsöt. Azok az asszonyok, akiknek gyermeke meghalt, a tűz körül álló gyermekeknek cseresznyét osztogattak. Almát is vetettek a tűzbe. A tüzet az ének során a leányok vagy a legények és lányok átugrálták (→ugrásrituális), s az ugrás sikerének mágikus jelentőséget tulajdonítottak, ilyenkor a lányok férjhezmenésére is jósoltak. – A szokás hazánkban s a határokon túl élő magyaroknál még néhány helyen élő. A tűzugráson kívül Európa-szerte szokásos a fáklyagyújtás, tüzes karika eregetése, tűzcsóválás, szórványosan a magyarság is gyakorolta ezeket, így pl. Törökkoppányban is szokásos volt a tűzcsóválás. –Irod. Bellosics Bálint: Magyarországi adatok a nyári napforduló ünnepéhez (Ethn., 1902); Gunda Béla: Szentiváni tűzcsóválás Törökkoppányban (Ethn., 1938); Marót Károly: Szent Iván napja (Ethn. 1939); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968).

Szent-Iván-i tűzugrás (Buják, Nógrád m., 1930-as évek)

Szent-Iván-i tűzugrás (Buják, Nógrád m., 1930-as évek)

 

Szent Iváni-i tűzugrás (Karancskeszi, Nógrád m., 1930-as évek)

Szent Iváni-i tűzugrás (Karancskeszi, Nógrád m., 1930-as évek)


 


















 
Szent Iván nap
Az emberi életminőség/boldogság
2015. június 20. szombat, 06:23

Szent Iván nap

    1. Tűzugrás Szent Iván napján Kiszomboron

      • 2 éve
      • 463 megtekintés
      Keresd a következő programot: www.kiszombor.hu.
      • HD
    2. Neoton Familia - SZENTIVÁN ÉJJELÉN

      • 8 éve
      • 67 605 megtekintés
      Video of Neoton Family's "Saint Ivan's Night"
    3. Szent Iván éji tűzugrás a Múzeumfaluban - szon.hu

      • 1 éve
      • 716 megtekintés
      A Nyírség táncegyüttes tánccal járta körbe a legrövidebb éjszakán meggyújtott tüzet, és a lángok fényénél, amikor a közönség ...
      • HD
    4. Szentiván - Koncz Zsuzsa

      • 2 éve
      • 743 megtekintés
      Szentiván: Album: Élünk és maghalunk Szerzõ(k): Illés Lajos / Bródy János Szentivánkor értem jött az én szerelmesem ...
      • HD
    5. Szentiván légi tavasz

      • 1 éve
      • 251 megtekintés
      A bőséges májusi eső nálunk is aranyat ért. Kizölldeltünk rendesen.
      • HD
    6. Merlin Színház: Szent Iván éjjelén

      • 3 éve
      • 839 megtekintés
      Szent Iván éjjelén egy pergő, zenés ifjúsági előadás a Merlin Színházban. A shakespeare-i vígjáték tömör változata, Arany János
    7. Az Évkör Húsvét és Szent Iván éj között movie

      • 1 éve
      • 613 megtekintés
      A magyar hagyományok évkörhöz fűződő szokásairól Csörgő Zoltánnal folytatott beszélgetést, Nádorfi Lajos rögzítette. Készítette: ...
    8. Tata - Szentiván nap

      • 1 éve
      • 140 megtekintés
      Tata-Szentiván nap a kálvária dombon Moldvai táncok a Cifra táncegyüttessel. 2013.06.23. A Kálvária-domb tetején a ...
    9. Koncz Zsuzsa - Szentiván

      • 3 éve
      • 2 877 megtekintés
    10. Attala-Szentiván

      • 2 hónapja
      • 24 megtekintés
      • HD
    11. Romeo Fehér galamb Szent Iván-éji álom ( saját dal )

      • 1 éve
      • 581 megtekintés
      Mit gitár pengetése, halk suttogásod, édes csókod Szívem gyorsabban ver mint dob őrűlt koncert hangzavarán, hisz a szerelmet ...
    12. Szent Iván Ünnep Balatonakali

      • 1 éve
      • 41 megtekintés
      Szent Iván Ünnep Balatonakali.
      • HD
    13. Idén is nagy tömegeket vonzott a Szent Iván éji mámor

      • 11 hónapja
      • 171 megtekintés
      A Fabro Pincészet Szent Iván éji mámor elnevezésű rendezvénye idén is nagy tömegeket vonzott a Sárgödör Térre. A kávé- bor ...
      • HD
    14. Szent Iván Éj, 2012, Spitz an der Donau, Ausztria

      • 4 hónapja
      • 36 megtekintés
      Szent Iván Éj, 2012, Spitz an der Donau, Ausztria. Utazás MÁV Nosztalgia Élményutazás. Dürnsteinben megállás, a város ...
      • HD




  1. Kb. 3 960 találat

    1. Szentivánéj Székelyföldön

      • 11 hónapja
      • 1 056 megtekintés
      A nyári napforduló ünnepe Székelydálya közelében az Égei Tetőn. 2015. június 23. - Fülöp Anna és Fülöp Szabolcs invitálására ...
    2. Szent Iván éji tűzugrás a Múzeumfaluban - szon.hu

      • 2 éve
      • 1 156 megtekintés
      A Nyírség táncegyüttes tánccal járta körbe a legrövidebb éjszakán meggyújtott tüzet, és a lángok fényénél, amikor a közönség ...
    3. Szent Iván éj-Tűzugrás

      • 1 éve
      • 160 megtekintés
      A Pötörke Népművészeti Egyesület táncosainak bemutatóival, kézműves vásárral, játszóházzal és kézműves foglalkozásokkal ...
    4. Szent Iván Éj - Kolontár 2013 Boszorkányok éjszakája Ancsajósnővel

      • 3 éve
      • 394 megtekintés
      Szent Iván Éjszakája 2013-ban is a csodák éjszakája számunkra! A csoda, amit a tanítványaimmal kivihetünk az emberek közé, ...
    5. SSO - Szent Iván éji frissítés (By: Kate C.B.)

      • 1 éve
      • 273 megtekintés
      Remélem tetsuik! :) By: Kate Candleburg.
    6. Tűzugrás, muzsika, túra – Szent Iván-éj Obornakon - 2015.08.23-i adás

      • 9 hónapja
      • 104 megtekintés
      Tűzugrás, muzsika, túra – Szent Iván-éj Obornakon 2015. június 27-én különleges eseménynek adott otthont az obornaki ...
    7. SZENT IVÁN ÉJI MÁGIA - előadássorozat

      • 11 hónapja
      • 557 megtekintés
      Ma van Szent Iván éjjele, ami a június 23-ról 24-re virradó éjszaka. A Gergely-naptár bevezetése előtt a dátum egybeesett a nyári ...
    8. Szent Iván éj és Múzeumok éjszakája

      • 11 órája
      • 1 megtekintés
      Napoleon Boulevard koncert, premier a hévízi moziban, Szent Iván éj, Múzeumok éjszakája, Angyalok és csavargók estje.
      • ÚJ

 
Szentivánéji álom
Az emberi életminőség/boldogság
2011. november 17. csütörtök, 09:43

titania

SHAKESPEARE
SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

FORDÍTOTTA: ARANY JÁNOS

SZEMÉLYEK

THESEUS, Athén ura
EGÉUS, Hermia atyja
LYSANDER | szerelmesek Hermiába
DEMETRIUS |
PHILOSTRAT, ünnepélyrendező Theseusnál
VACKOR, ács
GYALU, asztalos
ZUBOLY, takács
DUDÁS, fúvó-foldozó
ORRONDI, üstfoldozó
ÖSZTÖVÉR, szabó
HIPPOLYTA amazonkirálynő, Theseus menyasszonya
HERMIA, Egéus leánya, szerelmes Lysanderbe
HELÉNA, szerelmes Demetriusba
OBERON, tündérkirály
TITANIA, tündérkirályné
PUCK, vagy ROBIN-PAJTÁS
BABVIRÁG |
PÓKHÁLÓ | tündérek
MOLY |
MUSTÁRMAG |
PYRAMUS |
THISBE |
FAL | a közjáték személyei
HOLDVILÁG |
OROSZLÁN |

Más tündérek, királyuk és királynéjok kíséretében
Theseus és Hippolyta kísérői


Szín: Athén és egy közeli erdő

http://mek.niif.hu/00400/00496/00496.htm

Képtalálat a következőre: „SZENTIVÁNÉJI ÁLOM”

 

*

Képtalálat a következőre: „SZENTIVÁNÉJI ÁLOM”

Charles Lamb és Mary Lamb: Shakespeare-mesék - SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

Athén városának egyik törvénye hatalmat adott polgárainak arra, hogy lányaikat ahhoz kényszerítsék feleségül, akihez nekik tetszik, mert ha egy lány vonakodott ahhoz a férfihoz menni, akit apja választott férjéül, ez a törvény felhatalmazta az apát arra, hogy lányát kivégeztesse. De minthogy egy apa nemigen kívánja saját lánya halálát, még ha történetesen kissé önfejűen is viselkedik, ezt a törvényt ritkán vagy talán sohasem hajtották végre, bár lehet, hogy a város ifjú hölgyeit gyakran ijesztgették szüleik ezzel a törvénnyel.

Mégis, egyszer volt rá eset, hogy egy öreg ember, Egéus nevű, Theseus elé, Athénnak akkori uralkodó hercege elé lépett, bepanaszolni lányát, Hermiát, akinek parancsot adott, hogy menjen férjhez Demetriushoz, egy előkelő athéni családból származó fiatalemberhez, de a lány nem volt hajlandó neki szót fogadni, mert egy másik, Lysander nevezetű fiatal athénit szeretett. Egéus igazságot kért Theseustól, s azt kívánta, hogy ezt a kegyetlen törvényt alkalmazzák lánya ellen.

Hermia, engedetlenségének mentségéül, elmondta, hogy Demetrius már régebben szerelmet vallott az ő kedves barátnőjének, Helénának, és Heléna is bolondulásig szereti Demetriust. De ez a tiszteletre méltó érv, amellyel Hermia megokolta, hogy miért nem engedelmeskedik apja parancsának, nem hatotta meg a szigorú Egéust.

Theseus nagy és kegyes fejedelem volt, de arra nem volt hatalma, hogy megváltoztassa országának törvényeit, így hát nem tehetett mást, mint hogy négy napot adott Hermiának, hogy meggondolja magát, mert ha ennek az időnek elteltével még mindig nem hajlandó férjhez menni Demetriushoz, meg kell halnia.

Amikor a fejedelem elbocsátotta színe elől Hermiát, a lány elment szerelmeséhez, Lysanderhez, és elmondta neki, milyen veszélybe jutott, s hogy vagy le kell mondania róla és férjhez menni Demetriushoz, vagy pedig négy nap múlva már nem él.

Lysander kétségbeesett e rossz hír hallatára, de eszébe jutott, hogy él egy nagynénje, némi távolságra Athéntól, s hogy ott, ahol ő lakik, nem lehet alkalmazni ezt a kegyetlen törvényt Hermia ellen, mert ez a törvény nem volt érvényes a város határain túl. Azt javasolta Hermiának, lopóddzék ki még aznap éjszaka apja házából, s menjen el vele nagynénje házába, ahol majd feleségül veszi.

- Találkozzunk – mondta Lysander – az erdőben, néhány mérföldre a városon kívül, abban a gyönyörű erdőben, ahol olyan gyakran sétáltunk Helénával együtt, május vidám havában.

Hermia örömmel fogadta el ezt a javaslatot, és nem szólt tervezett szökéséről senkinek, csak barátnőjének, Helénának. Heléna – mint ahogy fiatal lányok gyakran cselekszenek ostobaságokat szerelemből – irigységében úgy határozott, hogy elmegy Demetriushoz és elmondja neki mindezt.

Pedig hiába árulta el barátnője titkát, nem várhatott ettől semmi egyéb jót, mint azt a szomorú örömöt, hogy követheti hűtlen szerelmesét az erdőbe, mert azt jól tudta, hogy Demetrius odamegy majd, üldözni Hermiát.

Az erdő, amelyben Lysander és Hermia találkozni akart, kedvenc tartózkodási helye volt azoknak a kicsi lényeknek, akik tündér néven ismeretesek.

Oberon, a tündérkirály, és Titania, a tündérkirálynő parányi népük egész kíséretével ebben az erdőben szokták rendezni éjféli mulatságukat.

E kis tündérkirály és tündérkirálynő között éppen ebben az időben szomorú viszály dúlt: sohasem tudtak úgy találkozni holdfényben e kellemes erdő árnyas sétányain, hogy ne veszekedjenek, míg valamennyi tündérük és manójuk belemászott egy-egy makk-kopáncsba, és félelmében elrejtőzött.

E szerencsétlen viszályt az okozta, hogy Titania nem volt hajlandó átengedni Oberonnak egy kisfiút, egy váltott gyermeket, akinek anyja Titania barátnője volt, s az asszony halála után a tündérkirálynő ellopta dajkájától a gyereket, és az erdőben nevelte fel.

Azon az éjszakán, amikor a szerelmesek találkozni akartak az erdőben, Titania éppen néhány udvarhölgyével sétált, és találkozott a tündérudvaroncainak kíséretében megjelenő Oberonnal.

- Üdvöz ne légy a holdfénynél, gőgös Titania – mondta a tündérkirály.

- Micsoda! Te vagy, féltékeny, Oberon? – válaszolta a királynő. – Tündéreim, el innen: megesküdtem, hogy kerülöm a társaságát!

- Várj, semmi asszony! – mondta Oberon. – Nem vagy urad? Mért bántja Oberont Titania? Hisz én csak egy váltott gyermeket kérek, hogy apródom legyen.

- Nyughasson szíved – felelte a királynő. – Egész tündérkirályságoddal sem vásárolhatod meg tőlem ezt a fiút.

Ezzel ott hagyta urát nagy haragjában.

- Jó, menj csak utadra – mondta Oberon -, mielőtt a hajnal hasad, megkínozlak ezért a sértésért.

Oberon ekkor elküldött Puckért, titkos tanácsosáért, legfőbb kegyencéért.

Puck – vagy amint néha nevezték, Robin pajtás – agyafúrt, kópé szellem volt, aki mulatságos tréfákat űzött a szomszédos falvakban, néha belopózott a tejeskamrába, és lefölözte a tejet, néha könnyű, légies alakjával belemerült a vajasköpűbe, és míg különös alakját ott táncoltatta a köpűben, a fejőlány hiába fáradozott, hogy tejfölét vajjá változtassa, de a falubeli legények sem jártak szerencsésebben, mert valahányszor csak Pucknak kedve szottyant, hogy a serfőző üstben játssza el csínyjeit, bizonyos, hogy a sör megromlott. Ha néhány jó szomszéd összegyűlt, hogy kedvükre együtt sörözzenek, Puck elaszott vackor alakjában a söröskancsó fenekére ugrott, és ha valamelyik jó öreganyó éppen inni akart, Puck az ajkához billent, és a sört fonnyadt állára öntötte, és nem sokkal azután, amikor ugyanaz az öreg néni nehézkesen leült, hogy szomszédainak egy szomorú és mélabús történetet mesél,jen, Puck kibiccentette alóla háromlábú zsámolyát, és szegény öregasszony felborult, az öreg komaasszonyok pedig oldalukat fogták nevettükben, és esküdöztek, hogy soha ennél vidámabb órát nem töltöttek el.

- Gyere ide, Puck – mondta Oberon az éjszaka e vidám kis vándorának. – Hozzál nekem olyan virágot, amilyet a lányok égő szerelemnek neveznek. Ha e kis bíbor virág nedvét alvó szemekre cseppentik, őrjöngő szerelmet gyújt a legelső lény iránt, akit az alvó majd megpillant ébredés után E virág nedvét Titania szemhéjára cseppentem, amikor alszik, s ha majd felnyitja szemét, beleszeret abba, akit először meglát, akár oroszlán az, akár medve, kotnyeles majom vagy fürge pávián. Tudom a varázsát, hogyan lehet elhárítani szeméről e bűbájt, de addig nem szüntetem meg, amíg apródomul nem adja azt a fiút.

Puckot, aki szívből szeretett bajt keverni, nagyon mulattatta urának ez a tervbe vett bolondozása, és elrohant felkutatni azt a virágot. Oberon, miközben Puck visszatérésére várakozott, észrevette, hogy Demetrius és Heléna megérkezik az erdőbe, kihallgatta, amint Demetrius szemére hányta Helénának, hogy követi őt, hallotta sok rossz szavát és Heléna szelíd tiltakozását, amellyel a fiút régebbi szerelmére emlékeztette, és az eskükre, amelyekkel hűséget fogadott neki – végül Demetrius, mint ő maga mondta, otthagyta a vadállatok kegyelmére Helénát, az meg utánarohant, amilyen gyorsan csak tudott.

A tündérkirály mindig együtt érzett az igaz szerelmesekkel, és nagyon megszánta Helénát – az is lehet, hogy mint Lysander is említette, többször is jártak sétálni holdfénynél ebben a kellemes erdőben, és Oberon láthatta Helénát abban a boldog időben, amikor Demetrius még szerette. De bármi volt is a helyzet, amikor Puck visszatért a kis bíbor virággal, Oberon így szólt kedvencéhez:

- Vedd el egy részét ennek a virágnak: erre járt egy kedves athéni hölgy, aki szerelmes egy gőgös ifjúba. Ha alva találod ezt a fiút, csöppents ebből a varázsnedvből a szemére, de olyankor tedd ezt, amikor a lány is a közelében van, hogy az első, akit ébredéskor meglát, ez a megvetett hölgy legyen. Felismered ezt az embert az athéni öltözetről.

Puck megígérte, hogy nagyon ügyesen intézi el az ügyet, Oberon pedig anélkül, hogy Titania észrevette volna, odament ahhoz a lugashoz, ahol a királynő aludni készült. Ez a lugas egy halmon volt, ahol vad kakukkfű nőtt, kankalin és ibolya, egy sűrű loncból, jázminból és vadrózsából szőtt mennyezet alatt. Titania mindig itt aludta át az éjszaka egy részét, takarója egy kígyó csillogó bőre, szűk gúnya, de egy tündérre éppen jó. Oberon úgy lelte Titaniát, amint éppen rendeleteket adott tündéreinek, mivel foglalkozzanak, miközben ő alszik.

- Menjetek – mondta őfelsége -, ki férget ölni pézsmák bimbain, ki bőregérrel víni szárnyakért, hogy kis manóim öltönyt kapjanak, ki meg elűzni a lármás bagolyt, mely itt huhogva nagy szemet mereszt. De előbb daloljatok álomba Mire a tündérek ebbe a dalba fogtak:


Kettősnyelvü pettyes kígyók,
Tüskedisznók, innen el;
Félre undok poc, vakondok,
Asszonyunkhoz ne közel!
Philoméla dalabáj
Zengje lágyan: lullabáj
Lulla, lulla, lullabáj,
Semmi bű
Semmi báj
Asszonyunkra itt ne szállj;
Jó’tszakát, lullabáj.

Amikor a tündérek ezzel a kedves lullabájjal elaltatták királynőjüket, ott hagyták, hogy elvégezzék azokat a fontos szolgálatokat, amelyeket rájuk bízott. Oberon ekkor halkan Titaniájához közeledett, a varázsnedvből néhány csöppet szemére csöppentett s így szólt:

Amit e szem ébren lát,
Annak hasson bűve rád,
Azt szeresd meg, azt imádd.*

De térjünk vissza Hermiához, aki ezen az éjszakán megszökött apja házából, hogy kikerülje a halált, amelyre kárhoztatták, ha nem hajlandó férjhez menni Demetriushoz. Amikor behatolt az erdőbe, ott találta kedves Lysanderét, aki már várta őt, hogy nagynénje házába vezesse. De még mielőtt az erdő közepébe értek, Hermia nagyon elfáradt, és Lysander – mert féltette ezt a kedves hölgyet, aki azzal bizonyította be szerelmét iránta, hogy életét is kockáztatta érte – rábeszélte, pihenjenek reggelig egy puha mohás halmon, ő maga is kissé távolabb a földre hevert, és mindketten hamar elaludtak. Itt találta őket Puck, meglátta ezt a csinos alvó fiatalembert, észrevette, hogy ruhái athéni divat szerint készültek, és egy szép hölgy alszik a közelében, s ebből arra következtetett, hogy ez az az athéni lány és gőgös szerelmese, akinek felkutatására Oberon elküldte őt. Természetesen úgy okoskodott, hogy mivel ketten egyedül vannak itt, a lány lesz az első, akit a fiú ébredéskor meglát: így hát minden tétovázás nélkül Lysander szemére csöppentett a kis bíbor virág nedvéből. De úgy esett, hogy erre járt Heléna, és Hermia helyett ő volt az első lény, akit Lysander megpillantott, amikor szemét felnyitotta. Furcsa elmondani, de olyan erős volt a szerelmi varázs, hogy egész Hermiáért érzett szerelme semmibe tűnt, és Lysander beleszeretett Helénába.

Ha Hermiát látta volna meg legelőször, amikor felébredt, Puck tévedésének nem lett volna semmi következménye, mert nem is szerethette eléggé ezt a hűséges hölgyet. De így szegény Lysandernek igazán szomorú véletlen volt, ha e tündéries szerelmi varázs arra kényszerítette, hogy elfeledje hű Hermiáját, és egy másik hölgy után szaladjon, Hermiát pedig otthagyja álmában egészen egyedül, éjfélkor az erdőben.

Ez a szerencsétlenség így esett: Heléna, mint ahogy elbeszéltük, igyekezett lépést tartani Demetriusszal, aki olyan durván elrohant tőle, de nem bírta sokáig ezt az egyenlőtlen versenyfutást, mert hosszú távon a férfiak mindig jobb futók a nőknél. Heléna hamar szeme elől tévesztette Demetriust, és amikor elhagyatva és eltévedve ide-oda kószált, eljutott végül arra a helyre, ahol Lysander aludt.

„Ó! – mondta magában – Lysander fekszik itt a földön: meghalt vagy alszik?” Szelíden megérintette, és így szólt hozzá: - Jó uram, ha életben vagy, ébredj fel. – Mire Lysander felnyitotta szemét, és mert a szerelmi varázs már megkezdte működését, azonnal a túlzó szerelem és bámulat szavaival szólította meg, s azt mondta neki, hogy annyival múlja felül szépségben Hermiát, mint a galamb a hollót, s hogy tűzbe menne az ő szép szeméért, és még sok más ilyen, szerelmesekhez illő beszédeket. Heléna tudta, hogy Lysander az ő barátnőjének, Hermiának szerelmese, ünnepélyesen megígérte, hogy feleségül veszi Hermiát, így hát rendkívül dühös lett, amikor meghallotta, hogy ilyen modorban beszélnek hozzá, mert úgy gondolta, hogy Lysander gúnyt űz belőle.

- Ó, miért is születtem? – mondta. – Csak azért, hogy mindenki csúfoljon és kinevessen. Hát nem elég, fiatalember, hogy soha egy édes tekintetet, egy kedves szót nem kaphatok Demetriustól, de az úr is így gúnyból kezd udvarolni nekem? Azt hittem, Lysander olyan úr, akiben több az igazi nemesség.

Így szólt nagy haragjában, és elszaladt, Lysander pedig követte, teljesen megfeledkezve alvó Hermiájáról.

Amikor Hermia felébredt, és látta, hogy egyedül van, szomorú ijedtség fogta el. Bolyongott az erdőben, és nem tudta, mi történt Lysanderrel, sem azt, hogy merre keresse. Közben Demetrius nem tudta megtalálni Hermiát és Lysandert, a vetélytársát, elfárasztotta hiábavaló keresése, és Oberon mély álomban talált rá. Oberon néhány kérdést tett fel Pucknak és megtudta, hogy nem a kellő férfi szemére csöppentette a szereli varázst, és mivel most megtalálta a keresett személyt, megérintette a varázsnedvvel az alvó Demetrius szemhéját, az meg azonnal felébredt s az első lény, akit meglátott, Heléna volt, mire ő is, akárcsak az előbb Lysander, szerelmes szavakat intézett hozzá. Ugyanebben a pillanatban megjelent Lysander is, nyomában Hermiával – mert Puck szerencsétlen tévedése folytán most Hermián volt a sor, hogy szerelmese után szaladjon. ost hát Lysander és Demetrius egymás szavába vágva szerelmet vallott Helénának, mert mindketten ugyanannak az erőteljes varázslatnak hatását érezték.

A meglepett Heléna azt gondolta, hogy Demetrius, Lysander és hajdani jó barátnője, Hermia, mind összeesküdtek ellene, mert csúfot akarnak űzni belőle.

Hermia éppúgy csodálkozott, mint Heléna: nem tudta, hogy Lysander és Demetrius, akik nemrégen mindketten őt szerették, miért lettek most Heléna szerelmesei. Hermiának ez az egész nem volt tréfa.

A hölgyek, azelőtt mindig a legjobb barátnők, most éles szavakkal estek egymásnak.

- Te komisz Hermia – mondta Heléna -, te uszítottad rám Lysandert, hogy gúnyos dicsőítéssel gyötörjön, és másik szerelmesedet, Demetriust, aki engem jóformán elrúgott magától, nem te biztattad-e, hogy engem istennőnek, nimfának, drága kincsnek és mennyeinek nevezzen? Hiszen gyűlöl engem, hát nem beszélne hozzám így, ha nem te biztattad volna fel, hogy gúnyt űzzön belőlem. Gonosz vagy, Hermia: összefogsz a férfiakkal, hogy kicsúfold szegény barátnődet. Elfelejtetted már, hogy együtt jártunk iskolába, és akkor is barátságban voltunk? Hányszor ültünk együtt, Hermia, ketten egy párnán? Mind a ketten ugyanazt a dalt énekeltük, ugyanazt a virágot hímeztük tűinkkel, ugyanazon a mintán? Nem úgy nőttünk-e fel, mint két összeforrott cseresznye, melyről alig látni, hogy elválik egymástól? Nem barátság ez tőled, Hermia, nem is lányhoz való, összefogni férfiakkal, hogy kigúnyold szegény barátnődet!

- Csodálkozom ezeken a szenvedélyes szavaidon – felelte Hermia. – Nem én gúnyollak téged, úgy látszik, te gúnyolsz engem.

- Jó, jó – felelte Heléna -, csak vágj komoly képet, aztán fintorogj rám, ha hátat fordítok. Integessetek csak egymásnak, és folytassátok ezt a kedves tréfát. Ha volna bennetek érzés, szánalom vagy jómodor, nem bánnátok velem így.

Miközben Heléna és Hermia ilyen mérges szavakat váltott egymással, Demetrius és Lysander ott hagyta őket, és elmentek az erdőbe, hogy megküzdjenek egymással Heléna szerelméért.

Amikor a lányok látták, hogy az urak ott hagyták őket, elváltak, és megint csak fáradtan kószáltak az erdőben, szerelmeiket keresve.

A tündérkirály a kis Puckkal együtt kihallgatta veszekedésüket, és amint elmentek, így szólt:

- A te hanyagságod ez, Puck, vagy pedig szándékosan tetted?

- Hidd el nekem, árnyak királya – felelte Puck -, tévedésből történt. Hát nem te mondtad-e nekem, hogy athéni ruhájáról ismerem meg a férfit? De azért nem búsulok, amiért így történt, mert úgy találom, hogy civakodásuk nagyszerű mulatság.

- Hallottad – mondta Oberon -, hogy Demetrius és Lysander elment alkalmas helyet keresni, ahol megverekedjenek? Azt parancsolom neked, boríts vastag ködöt az éjszakára, és vezesd ezeket a pörlekedő szerelmeseket tévútra a sötétben, úgyhogy ne tudják egymást megtalálni. Utánozd mindegyiknek a másik hangját, és gúnyos kötekedéssel ingereld őket arra, hogy kövessenek, mert vetélytársuk hangját vélik hallani. Addig csinálod ezt, amíg úgy elfáradnak, hogy egy lépést sem tudnak tovább tenni, s amikor azt látod, hogy már elaludtak, csöpögtesd ennek a másik virágnak a nedvét Lysander szemére, és ha felébred, elfelejti új szerelmét, Helénát, és visszatér régi szenvedélyéhez, Hermiához, akkor aztán mindkét szép hölgy boldog lehet azzal az emberrel, akit szeret, és azt hiszik majd, hogy mindaz, ami történt, rossz álom volt csak. Láss utána gyorsan ennek, Puck, én pedig megyek és megnézem, milyen édes szerelemre talált az én Titaniám.

Titania ég mindig aludt, Oberon pedig meglátott közelében egy bohócot, aki utat tévesztett az erdőben, és ugyancsak elaludt. „Ez a fickó – mondta magában a tündérkirály -, ez lesz az én Titaniám szerelme” – és egy szamárfejet nyomott a bohócéra: olyan jól illett rá, mintha a saját vállából nőtt volna ki. Oberon ugyan nagyon szelíden illesztette rá a szamárfejet, mégis felébresztette vele a bohócot, aki nem tudott róla, mit művelt vele Oberon, és elment a lugas felé, ahol a tündérkirálynő aludt.

- Ó, miféle angyal áll előttem? – mondta Titania, felnyitva szemét, s a kis bíbor virág nedvének hatása már megkezdődött. – Vajon ugyanolyan bölcs vagy-e, mint amilyen szép?

- Hát, asszonyom – felelte a faragatlan bohóc -, ha annyi eszem volna, hogy kitalálnék ebből az erdőből, úgy éppen elég volna a magam szükségére.

- Az erdőből ne kívánj te kijutni – mondta a szerelemre gyúlt királynő. – Szellem vagyok, de nem közrendbeli. Szeretlek. Jöjj velem, és melléd rendelem tündéreimet, hogy téged szolgáljanak. – Rögtön előszólította négy tündérét: Babvirág, Pókháló, Moly és Mustármag volt a nevük.

- Udvaroljatok – mondta a királynő – ennek az édes úriembernek. Szökelljetek, amerre jár, cikázzatok a szeme előtt, szedjetek neki szőlőt, barackot, lopjatok neki mézet a méhektől. Jöjj, ülj mellém – mondta a bohócnak -, hadd játszadozzam kedves, szőrös fejeddel, szépséges szamaram, és hadd csókoljam meg gyönyörű, hosszú füledet, te édes gyönyörűségem.

- Hol van Babvirág? – kérdezte a szamárfejű bohóc, aki nem sokat adott a tündérkirálynő udvarlására, de nagyon büszke volt új szolgáira.

- Itt vagyok, uram – mondta a kis Babvirág.

- Vakard meg a fejemet – mondta a bohóc. – S hol van Pókháló?

- Itt, uram – mondta Pókháló.

- Kedves Pókháló úr – mondta a faragatlan bohóc -, ölje meg nekem azt a vörös poszméhet annak a bogáncskórónak a tetején, és kedves Pókháló úr, hozza ide nekem a limpes-lompos mézet. De ne törje magát nagyon a munkával, Pókháló úr, és vigyázzon, hogy a lépet se törje ám el. Sajnálnám, ha bekenné magát a mézzel. Hol van Mustármag?

- Itt, uram – mondta Mustármag. – Mit parancsol?

- Semmit – mondta a bohóc -, kedves Mustármag úr, csak hogy segítsen Pókháló úrfinak kaparni. Borbélyhoz kell mennem, Mustármag úr, mert úgy sejtem, rettentő szőrös a pofám.

- Édes szerelmem – mondta a királynő -, mit ennél? Van egy kalandor tündérem, az majd felkutatja a mókus raktárát, és hoz neked néhány új diót.

- Jobban esnék egy vagy két marék édes bükköny – mondta a bohóc, aki szamárfejéhez szamárétvágyat is kapott. – De kérem, hagyja meg a cselédeinek, hogy senki ne háborgasson, mert aludni van kedvem.

- Aludj hát – mondta a királynő -, én meg karjaimba fonlak. Ó, mennyire szeretlek! Hogy olvadok érted!

Amikor a tündérkirály látta, hogy a bohóc az ő királynője karjában alszik, megjelent Titania előtt, és szemére hányta, hogy egy szamárra pazarolja kegyeit.

Titania ezt nem is tagadhatta, mert a bohóc ott aludt a karjában, szamárfejét ő koszorúzta virágokkal.

Oberon egy ideig bosszantotta őt, aztán megint a váltott gyereket kérte, a királynő pedig szégyellte, hogy ura felfedezte új kegyencével, és ezért nem merte megtagadni tőle a kisfiút

Oberon, amikor így megkapta a kisfiút, akit oly régóta kívánt apródjául, megkönyörült azon a megszégyenítő helyzeten,amelybe az ő vidám ötlete hozta Titaniát, s a másik virág nedvéből néhány csöppet a szemére csöppentett, mire a tündérkirálynő azonnal visszanyerte józan eszét, elcsodálkozott iménti őrületén, és azt mondta, hogy most már a különös szörnyeteg puszta látása is undorítja.

Oberon a bohóc fejéről is levette a szamárfejet, és hagyta, hogy most már saját bolond fejével a vállán fejezze be szundítását.

Oberon és Titaniája így teljesen kibékültek, s a király elmondta a királynőnek a szerelmesek történetét és éjféli civódásukat, a királynő pedig vele ment, hogy meglássa, milyen véget érnek a szerelmesek kalandjai.

A tündérkirály és a tündérkirálynő a szerelmeseket és szép hölgyeiket álomba merülve találta egy füves dombon, nem messze egymástól, mert Puck, hogy helyrehozza korábbi tévedését, nagy buzgalommal terelte őket ugyanarra a helyre, úgyhogy nem is tudtak egymásról, és a tündérkirálytól kapott ellenszerrel gondosan elhárította a varázslatot Lysander szeméről.

Hermia ébredt fel elsőnek, és amikor észrevette, hogy elveszett Lysandere olyan közel alszik hozzá, ránézett, és elcsodálkozott szerelmesének különös állhatatlanságán. Lysander is hamarosan felnyitotta szemét, meglátta drága Hermiáját, visszanyerte ép eszét, melyet a tündérvarázslat addig elhomályosított, ép eszével együtt szerelmét is Hermia iránt, és elkezdték megbeszélni egymással az éjszaka kalandjait, kétkedve, vajon valóban megtörténtek-e ezek a dolgok, vagy pedig mindketten ugyanazt a zavarbaejtő álmot álmodták.

Eddigre Heléna és Demetrius is felébredt, és minthogy egy édes álom megnyugtatta Heléna zavart és haragos lelkét, gyönyörködve hallgatta meg Demetrius szerelmes vallomását, és meglepetésére s örömére kezdte észrevenni, hogy ez a szerelmi vallomás őszinte.

Ezek a szép, éjszaka bolyongó hölgyek nem voltak többé vetélytársnők, megint igaz barátnők lettek, megbocsátották egymás ellenséges szavait, és nyugodtan megtanácskozták, mit legjobb tenni jelen helyzetükben. Hamarosan megegyeztek abban, hogy Demetrius, aki feladta igényét Hermiára, igyekezzék rábírni Hermia atyját, hogy vonassa vissza a lánya ellen hozott kegyetlen halálos ítéletét. Demetrius éppen ilyen barátságos célból készült visszatérni Athénba, amikor meglepetten vették észre Egéust, Hermia atyját, aki megszökött lányát üldözni jött az erdőbe.

Amikor Egéus megtudta, hogy Demetrius most már nem akarja feleségül venni az ő lányát, nem ellenezte tovább Hermia házasságát Lysanderrel, hanem beleegyezett abba, hogy négy nap múlva esküdjenek össze, ugyanazon a napon, amikor az ítélet szerint Hermiának el kellett volna veszítenie életét, és Heléna is örömmel beleegyezett, hogy ugyanazon a napon menjen férjhez szeretett és most már hűséges Demetriusához.

A tündérkirály és a tündérkirálynő láthatatlan szemlélői voltak e jelenetnek, és most látták, milyen boldog véget ért a szerelmesek története Oberon szerencsés közreműködése folytán, ez pedig olyan örömöt okozott e jóságos szellemeknek, hogy elhatározták: a közeli lakodalmakat az egész tündérországban játékokkal és mulatozással ünneplik meg.

Most pedig, ha bárkit is sértenek ezek a tündéri történetek és tündéri tréfák, mert hihetetlennek és különösnek találja, csak azt kell gondolnia, hogy elaludt és álmodott, és hogy mindezek a kalandok csak álmában történt látomások. És remélem, egy olvasóm sem olyan értetlen, hogy sértené egy ártatlan, szép szentivánéji álom.

*) Ford.: Arany János
(Ford.: Vas István)

*

Würtz Ádám: Szentivánéji álom

http://rezkarcfitness.blogspot.com/2010/06/wurtz-adam-szentivaneji-alom.html

 

Képtalálat a következőre: „SZENTIVÁNÉJI ÁLOM”

 

 

 

 
A lottónyertes álomcsapata
Az emberi életminőség/boldogság
2017. június 21. szerda, 05:28

A demecseri lottónyertes álomcsapata

„Lottóötös a háttérben – még tart a demecseri futballcsoda” – írta a Nemzeti Sport 1997. október 1-jén, a demecseri futballcsoda pedig Korpai János szponzor telitalálatos szelvényétől függetlenül is évekig tartott. Egyesek szerint túl sokáig, megosztotta a települést a futballba ölt temérdek pénz, sokan szívesebben láttak volna például felújított utakat vagy olyan közvilágítást a Kis-Amerika nevű falurészen, amely nem alszik ki, ha felkapcsolják a pályán a reflektorokat.

Az említett cikkben az újságíró felteszi a kérdést Fáky László egyesületi elnöknek.
„– Fel sem merült önökben, hogy talán az egész klubot elbírná anyagilag Korpai úr?
– De, igen. Ha a csapat továbbra is ilyen eredményesen szerepel, akkor tavasszal mindenképpen visszatérünk erre a kérdésre.”

A nyírségi lottónyertes csapatának legendáját imitt-amott még ma is hallani futballpályák környékén, igaz, az anekdotává szelídült történetben sokszor már a település neve sem stimmel. Szerettük volna Korpai Jánossal feleleveníteni a kilencvenes évek futballjának demecseri népmeséjét, az állítólag Budapest környékén élő akkori mecénás azonban kerüli a nyilvánosságot, helyben élő rokonai még az elérhetőségét sem adhatják ki.Az 1995-ben még a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei II. osztályban szereplő csapat 1998-ban már az NB I rajtjához állt fel (ez a másodosztályt jelentette, akkor hívták az első osztályt PNB-nek), a 2003-as összeomlás után azonban nyomtalanul megsemmisült, két év szünet után következett a keserű ébredés a megyeháromban. Az évről évre lecserélt játékoskeretben talán az egyetlen állandó pont Gombkötő Sándor volt, aki ma is büszke a Demecser első NB II-es mérkőzésének másnapján megjelent cikkre. A Híres Gábor vezette Szegedet verte a csapat a csatár góljával, az újság pedig a vendégek edzőjének nevével játszva megírta: „Gombkötő vált híressé”.

A demecseri csillag a harmadosztályú bajnoki cím ünneplésének különös részletét is feleleveníti: a Nyíregyházáról hazafelé tartó hősök leragadtak Felsőzsolcán, a Pokol csárdában, ahol a diszkóból érkezett helyi pohárevő macsó addig provokálta Józsit, a középpályást, hogy hencegve ő is kért egy üvegpoharat – tíz másodperc múlva ömlött a vér a szájából. Kizökkent éveket élt a rétközi helység. A Kinizsi étterembe járt össze a társaság, a Lesz vigaszban ment a póker, a játékosok másodosztályú álomfizetésért vitték a település hírét. Rebesgetik, a demecseri lányok sírtak, amikor a klubvezetők eladták Komit, a szudáni légióst. Aztán a népakaratnak engedve megérkezett Stanley, a nigériai legenda, és a demecseri lányok megnyugodtak. Azóta minden megváltozott, az akkori tündöklést pénzelő Fáky László polgármester meghalt, Korpai János lottónyertes messzire költözött, nevét csak egy támogatói felirat őrzi az akkoriban használt Milan-mezen. A demecseri lányok pedig azóta is hiába böngészik várakozón az átigazolási híreket.Lottóötös ide vagy oda, aligha kétséges, az említett Fáky László kérlelhetetlen makacssággal megvalósított demecseri futballálmához elsősorban Fáky László kellett. Számára a csapat menetelése mindennél előbbre való volt, a viszonyokat ismerők szerint a helyi vállalkozóknak illett szponzorálniuk az egyesületet, ha boldogulni kívántak. Hogy Korpai Jánost kellett-e győzködni a lottónyeremény közhasznú megosztásáról, nem tudhatjuk, mondják, amúgy is kijárt a meccsekre. Jellemző ugyanakkor az akkori nagy demecseri futballvízió hátterére, hogy miután egy helyi lakos eladta a rádiós vetélkedőn nyert Fiat Puntóját, a polgármester finoman rákérdezett, nem szeretne-e áldozni a könnyen jött pénzből valamennyit a csapatra.

Bajnokavató festett hajjal: háromezer néző ünnepelt az ötezres településen, a régió különlegességének számított a demecseri aranycsapat.

Edzők egymás közt. Gombkötő Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei II. osztály Nyírerdő csoportjának 5. helyén végzett Demecser trénere magyaráz, Vegera Attila hallgatja. Ő afféle állandó megmentő volt a fényes időszakban, az ificsapat edzőjeként mindig készen állt a beugrásra, ha a felnőtteknél megüresedett a kispad. „Ahogy léptünk feljebb, évről évre komplett csapatot vettünk, két-három helyi kötődésű játékossal kiegészítve” – mutat rá a kilencvenes évekbeli stratégiára, amelynek ösztönzője Fáky László szemében az ötvenes évekbeli NB III-as Demecser évtizedekig emlegetett példája volt. Nem kis anyagi áldozattal és logisztikai kihívással járt az előírt két ificsapat játékosait összeszedni különbusszal mérkőzések előtt – a játékoskeretet összesen huszonkét településről verbuválták… Ráadásul a mennyiségi követelmény teljesítése már akkor sem garantált minőséget az utánpótlásban, a serdülő csapat Diósgyőrtől elszenvedett 49–0-s vereségét sokáig emlegették keserűen.

A mai helyzet? Frindik Attila elnök elmondása szerint az egyesület évi 3.5–4 millió forintból gazdálkodik, terv a feljutás, a kilátások borúsak. „Úgy veszem észre, a gyerekek ma nem szeretnek futballozni. A szülők sem úgy állnak a dologhoz, mint a mi időnkben. Már az ifista is azt kérdezi folyton: »Adol pénzt vagy nem adol pénzt?«”Hiába, a jót könnyű megszokni. Demecseren a helyiek becslése szerint két évtizeddel ezelőtt egyes játékosok összefutballoztak havi 3–400 ezer forintot is. Cserébe országos hírű ellenfeleket „hoztak” a településre, vagy éppen olyan bírókat, mint az 1994-es világbajnoki döntőt vezető Puhl Sándort (a képen hátul).A demecseri pálya őrangyala Czinke Zsolt szertáros-gondnok, akinél elkötelezettebb rajongója nem akadt a nagy együttesnek. Tiszteletbeli csapattagként ott volt minden edzésen, kártyapartin, összetartáson, ami azért is említésre méltó, mert antialkoholista sportmániásként talán minden játékosnál sportszerűbb életet élt.

Tizenhat évesen felszökött a félelmetes embertömegével, metróival, aluljáróival ijesztően nagynak és távolinak tűnő Budapestre, hogy az Üllői úton élőben lássa az 1993-as, Détári Lajos nevével fémjelzett Ferencvárost. Az NB I-es fordulók szombatonként szertartást jelentettek számára: este 6-kor felhangosította a Petőfin a körkapcsolást, leült egy zacskó szotyival és a Nemzeti Sporttal az asztalához, 19 óra 5 perckor átkapcsolt a Kossuthra a sporthírek miatt, majd vissza a körkapcsolásra, hogy ne maradjon le egyetlen békéscsabai bedobásról vagy zalaegerszegi sárga lapról sem. Vasárnap nem árultak újságot Demecseren, így hát felkelt 4 órakor, a 4.20-as vonattal bement Nyíregyházára, hajnalban megvette a friss „Sportot”, hazavonatozott, és fél hétkor már az ágyában olvasta a tudósításokat, persze az első betűtől az utolsóig.

Aktív kerékpározóként előhozza biciklijét, felhúzza zöld sportkabátját, és elteker velünk országjárásunk következő állomására, Gyulaházára. Út közben mesél legendás elődjéről, a szertáros Misi bácsiról, akinek mindkét lábát levágta a vonat, mégsem esett kétségbe: az öreg gumiabroncsból műlábakat fabrikált, és lábtengóban Demecser verhetetlen királya lett.

Hozzászólások

 

5 hozzászólás
Rendezés:
Ibolya Szabó ·
De jó ez a vissza emlékezés!! Demecser lakosai minden vasárnap, kint voltak a pályán, és szurkoltak! Jókat nevettünk a beszólásokon!!Örültünk a győzelmeknek, de a vereségnél bíztatták a játékosokat, hogy a következő meccsen győznek ! Ne feledkezzünk meg Hegedüs Lászlóról sem! Nagyon sokat tett, Demecseri focicsapatért!
Tibor Farkas ·
AKKOR a megye 2 ben majd a megye 1 ben a 22. fordulóig voltam lehettem a csapat edzője!Demecseri nyító 10 -es hozta a sajtó hétffőn Szőr-Kovács M( Illés)Hegyes,Nagy B.Huszti,Mónus ,Brankovics,Seres Molnár (kis szuró)Ónodi,Majhrovicz(Budaházi)abban az osztályban kimagaslóan erősek voltunk,nem csak a három csatárunk a középpálya is gólerős volt!A felsoroltakan kivül is kiváló focisták voltak már ott a megye 2 ben (a GÁVAVENCSELLŐ volt a nagy vetélytárs) és megye 1 ben is .Ma is büszkén (némi fájdalommal -7 pont előnnyel vezettük a bajnokságot-szó szerint kikényszeritették Fáky L elnöktől a váltást ))emlékszem a 2x-s bajnokcsapatra!!
TetszikVálasz22017. június 18. 12:34
Mihály Kovács ·
Örülök hogy részese lehettem ennek a történetnek! Jó érzés mikor egy ilyen cikk közben visszaemlékezem arra az időkre ...
Klára Zarnóczay
És ezek a játékosok az én kis tanítványaim voltak! Bár 2009-ben az akkori iskolaigazgató elkönyvelte,hogy alkalmatlan vagyok pedagógusnak. 24 év tanítás után méltatlanul búcsúztatás nélkül jöttem el Demecserből onnan ahová sok sportolni szerető fiút és lányt neveltem . Gombi família nyíregyi focisuliba bejutását segítettem, neveltem tájfutó bajnokokat Orosz Attila, Kovács Rita és innen indítottam útra Cserpák Zsoltot aki később rádióstájfutó VB bajnok lett, majd édesanyja is kedvet kapott a VB érmek gyűjtéséhez. És mellesleg soha el nem ismert világ és euró bajnokként egy örömöm azért van: a Szakolyi iskola falán fent van a fotóm mint megyénk egyik büszkesége.
Attila Tamás ·
Nagyszerű cikk közel egy évtizedről! Hatalmas "csörték" minden egyes évben! A megyei II-ben Gávavencsellő ellen(95'), egy évvel később(megyei I) vereség ugyan 1-2-re Vásárosnamény ellen(közel 3000 néző előtt), de az utolsó fordulóban győzelem Ibrányban(az "öreg Branó" góljával, sacper 500 demecserivel), mind-mind felejthetetlen emlékek! Ugyanezen bajnoki szezonból beugrik még Majró "mesterhatosa" Csenger ellen(nyitó forduló 10-1 ide!), az újfehértói kirándulás("kapuzárási pánikkal a végén", s azzal a ténnyel, hogy mindössze 12 évesen "teljes halálfélelmem volt"). Józsa sporttárs inkorrekt játékvezetése(nagyon hidegben, kettős kiállítással, mégis megverjük az Ibrányt 2-1-re)! És ki tudná elfelejteni a baktai látogatatást(ez már az nb III), és a karaterúgást, ami után "egy római hadsereg érkezett elégtételt venni"!  De sebaj, a végén Sziszi egyenlített, és az utolsó percben Lehó beverte, mint ló a lónak...1-2 ide! Kettő picinyke korrigálás! A legnagyobb utánpótlás vereség Debrecenben volt(49-0)! A diósgyőri kiruccanásnak én is részese voltam(98' őszén), ott "megúsztuk" 41-el!  És a maguk idejében: Aczél, Aubel és Forrai is méltán népszerűek voltak a demecseri Hölgyek/Asszonyok köreiben...ne vegyük el az ő "hírnevüket sem" ! Gratulálok a szerzőnek!  Hajrá, Kinizsi!
Ferenc Bucsku ·
A Gávavencsellő elleni 6-3-nak én is részese voltam. Pedig akkor egész délelött a havat húztuk a pályáról, hogy az ifi csapat kezdésére már alkalmas legyen.  Nagy élmény volt az a kb 2000 fő biztatása. 
TetszikVálasz32017. június 18. 8:39
Mihály Nagy ·
MÉG IDEGENBŐL ÉS TÁVOLRÓL IS ÉRDEKES!!!





 
A létromlás magyar nyelve – VIII.
Az emberi életminőség/boldogság
2017. június 22. csütörtök, 13:52

Képtalálat a következőre: „nyolc óra munka”

ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓDÁS ABC

Boldogtalan-ok: tünet, diagnózis/terápia

Amit egy ember magának/másnak árthat

Kapcsolódó kép

A létromlás magyar nyelve/tesztje – VIII

 

NYOLC ÓRA

(Beatrice)

C              \

A munkának vége, kijössz a gyárból,

G       \

Egy vodkától erős vagy és bátor,

C              \

Egy részeg fazon a kezed után nyúl,

G                   \

S nem tudod miért, de jól belerúgsz.

 

Mer' elfogyott a türelmed már,

Pedig szabad a csók, szabad a tánc,

Száz éve Párizsban az volt a jó,

A kommün ezért kötelet adott.

 

F                C

¦: Nyolc óra munka, Nyolc óra pihenés

G               C

Nyolc óra szórakozás. :¦

 

A kocsmában, ott van a nagy élet,

Tompulnak az agyak, élesek a kések,

Sűrű a levegő az olcsó sör szagától,

Eleged van már e kibaszott világból.

 

Nyolc óra munka...

 

A munkának vége, kijössz a gyárból...

Nézed, mi folyik itt,

Ami befolyik, az rögtön kifolyik,

A világos sörtől savanyú a szád,

Nem ígéri senki, hogy jobb élet vár rád.

Nyolc óra munka...

Képtalálat a következőre: „nyolc óra munka”

 

*

  1. Egyből kinyomni a csúcssúlyt
  2. Üres, hideg, rideg lakás vár haza
  3. Alulterheltből túlterhelt gyerek, anya
  4. Matematika tantárgy súlya – matek mumus
  5. Nincs egy valaki, aki feltétlenül szeretne
  6. Halálos ágyon bevallott kedvenc étel, ital
  7. Se gyerek, se felnőtt – infantilis-szenilis
  8. Nincs aki fogában tartva átvisz a túl partra
  9. Tiszta piszok vagy
  10. Vérfertőzés és beltenyészet
  11. Testvérszerelem – anyáddal hálni
  12. Kimaradt a próbatánc – rossz házasság
  13. Dacreakció – kamasz dackorszak

  1. Hidegzuhany – derült égből villám
  2. Onnan jön a pofon, ahonnan simogatást vársz
  3. Legjobban a téged ismerő élettárs tud megkínozni
  4. Léleksebző/sértő, szívtipró
  5. Mint elefánt a porcelánboltban
  6. A lelki élet törvényeinek nem ismerete
  7. Megparancsolom a Napnak, hogy keljen fel
  8. Nem rokon- de ellenszenves lakótárs
  9. Halat adsz, de hálót nem – tanács/kalács
  10. A nem tiltakozás hallgatólagos beleegyezés
  11. A virágnak megtiltaná, hogy kikeletkor nyíljék
  12. Házi jelenet – utcai ingyencirkusz
  13. Fullánkos, gyilkos szavak – szópárbaj

  1. A szó veszélyes fegyver - fegyvertelenek
  2. Az örömtelen érdekházasság rideg börtöne
  3. A féltékenység ördögi kínja
  4. A gyanakvó mindent bűnjelnek lát
  5. Kegyenc, kegyelt és kegyvesztett
  6. Az ok nélkül mentegetőző magát vádolja
  7. Kedély-senyv, életuntság, aszalódás
  8. Szenvedélyes szerelemből gyűlölet
  9. A hanyatló és kivesző hölgyerény
  10. A házastársak „növekvő” korkülönbsége
  11. Aki nála szerencsétlenebb, az csal
  12. Egymásra licitáló ön-sajnáltatók
  13. A teremtés legnagyobb vesztese

  1. A világ legelhagyatottabb teremtménye
  2. Méltatlan bántalmakat elszenvedni
  3. Megszégyenítés - megszégyenülés
  4. Másnak kaparni ki a tűzből a gesztenyét
  5. Egy ártatlan nő tiszta hírét bemocskolni
  6. Az ostoba felszarvazott férj
  7. Felbontott levél, lehallgatott beszélgetés
  8. Titokban szerelme dolgai után nyomozó
  9. Átkozott féltékenység, életemet tönkre tennéd
  10. Aki a tűzzel játszik
  11. Cselszövő – rút viszályt szító
  12. Nemtelen célú álszerelem
  13. Szeszélyrab – áprilisi időjárás

*

Képtalálat a következőre: „nyolc óra munka”

SZÉP GYÁRI NAP

(Neoprimitiv)

 F  \      Am
Szép gyári nap
\       Bb            C7     F F-Em
 Brigádverseny volt a kultúrban
 Dm \    Am
Szép Sáriban
\      Bb            C7       F F7
 Én a haszonkulcsom bent hagytam
 
Bb       C           F           F7
 Haszon feküdtünk a kultúr padlaján
Bb       C            F  F7
 Fájt nekünk a váll-alat(t)
Bb       C          Am         Dm
 Párttitkárunk értette a Népszavát
    G7             \       C \
És szánkba adta a demokráciát
 
Szép gyári nap
Holnap én leszek a másnapos
A sok dumából
Nekem csak a sör a világos
 
Túlórában fényes jövőnk építem
Arccal a vasút felé
Visszanézni én már régen nem merek
A széles nyomtáv - elvakít
 
Szép gyári nap
Végre kedvem támadt dolgozni
És a brigádnak
Gyorsan leszaladtam bort hozni

Ötletek, címszavak, gondolatbébresztők -

A Létromlás Nagy Jenciklopédiája előmunkálatai

Képtalálat a következőre: „nyolc óra munka”

 

 

 
Erdélyi János: Magyar közmondások könyve - 82.
Az emberi életminőség/boldogság
2017. június 22. csütörtök, 13:01

Erdélyi.jpg

 

200 éve született Erdélyi János költő, kritikus, esztéta, filozófus, akadémikus.

ERDÉLYI JÁNOS: MAGYAR KÖZMONDÁSOK KÖNYVE



R.

rabiga

6491.
R-á, rá, mondd rá, ha nem hiszi, fogd rá.
Arra szól, ki valamit bolondjában bizonyít.

6492.
Nem mind bünös, a ki rab.

6493.
Ha rab lettél, türd békével.
Rab, azaz szerelmes.

6494.
Szenyes mint a rab.

6495.
Házasság rabság.

6496.
Nyomoruság a rabság.

6497.
Ott ragad. (7263.)

6498.
A mi reám ragadt.
Mit olvasásból, hallomásból könnyedén tanultam.

6499.
Verje meg a ragya.

6500.
A ki ragyogása!
Betyárszó, fenhéjázást jelentő.

6501.
Zug mint a raj.

6502.
Rajkó is szereti a kalácsot, de nincs benne módja.

6503.
Szapora mint a rakamazi krompli.

6504.
Nagy ur, kapás, mind egy rakás. KV.

6505.
Ravaszszal ravaszul.
Latin: Vulpinari cum vulpe.

6506.
Vajh ki ravasz vagy azért te. KV.

6507.
Föltekerje eszét, ki fel akar tenni ravaszszal.

6508.
Ravaszságnak ravaszság jutalma. KV.

6509.
Helyén kelt ravaszság csak módos okosság.

6510.
Nincs hited mint a rácznak. KV.

6511.
Ugy tartja mint rácz a Krisztust. (4515. a.)
a) Rácz fene.
b) Czifra mint a rácz oltár.

6512.
Nagy a szája mint Ráczország.

Képtalálat a következőre: „rák”


6513.
Rák fog nyulat.

6514.
Megbüntette a rákot: vizbe vetette. K.
Német: Den Krebs straft man nicht mit Ersaufen.

6515.
Hogy a rák a vetésre ne menjen. (4519.)
Szinlett, tréfás ok.

6516.
Lágy hónapban kemény a rák.
Lágy hónap az, melyben nincs r betü; kemény a rák, azaz jó husa van. Tehát r-es hónapokban ne egyél rákot, hanem olyanokban, melyek r nélküliek.

6517.
Német rák. (768.)

6518.
Sok volna gyermeknek rák lábastul. K.

6519.
Piros mint holta után a rák.
Vörös mint a főtt rák.

6520.
Halad mint a rák.
a) Legbátrabb ember volt, ki a rákot legelőször megette.

6521.
Rákevésben sok a munka, kevés az étel.

6522.
Rákláb ebédre. D. (3073. 5449.
a) Rákháton/Rákparipán jár.
b) Hoszu mint a Rákóczi lakodalma. D.
Első Rákóczi Ferencz Zrinyi Ilonát, a lenyakazott Zrinyi Péternek leányát vevén feleségül, hogy ennek atyja emléke miatti gyötrelmeit enyhitse, hat holnapig tartá lakodalmát. D.

6523.
Rámára vonták. (1814.)

6524.
Egy rámára von mindent. (4139.)

6525.
Ránczba szedni. (3144.)

6526.
Rántsd meg. (5486.)
Ha valaki hazud, szomszédjának szokták mondani: rántsd meg, azaz mintegy emlékeztesd hogy nem jól beszél. Innen: sokat rángatják a mente ujját.

6527.
Már késő, Rebeka! (6112.)

6528.
Mint a rátóti ember. (3117. 5023.)

6529.
Azon regét dudolni. M. (492. 3385. 3729.)
Latin: Cantilenam eandem canis.

6530.
Néha reggel táncz, estve pedig láncz. KV.

6531.
Reggeli órának/időnek sok pénz/arany a szájában.
Német: Morgen-Stunde hat Gold im Munde.

6532.
Kinek reggel fáj a feje, jele hogy mult estve nem tartott jó mértéket. K.

6533.
Az lesz nekem jó reggel.
Szokták mondani: bezzeg volt nekem jó reggelem! ha t. i. mult éjjel elloptak valamit, stb.
Hejh bemennék, de megver,
Az lesz nekem jó reggel. Népd.

6534.
Pálinkás jó reggelt!

rajk zensz




 
Fekete István - Kele
Az emberi életminőség/boldogság
2017. június 22. csütörtök, 12:58
Fekete István - Kele
  1.  

    1. Fekete István - Kele (hangjáték)

      • 7 hónapja
      • 3 179 megtekintés
      Az üzenetekben, bejegyzésekben, hozzászólásokban tilos a személyeskedés, a kulturálatlan viselkedés, a rendes eszmecsere ...
    2. Fekete István - Kele 1. rész Hangoskönyv

      • 5 hónapja
      • 2 068 megtekintés
      Fekete IstvánKele 1. rész Felolvasó: QQCS842 A felvétel 2009-ben készült. A könyvről többet megtudhatsz itt: ...
    3. Kele Fekete István

      • 10 hónapja
      • 1 394 megtekintés
      mesejáték, rádiójáték, hangjáték.
    4. Fekete István Kele 2. rész QQCS842 Hangoskönyv

      • 5 hónapja
      • 907 megtekintés
      Fekete István Kele 2. rész Felolvasó: QQCS842 Felolvasás dátuma: 2009 A könyvről többet megtudhatsz itt: ...
    5. Kedvenc könyvemből olvasok Fekete István - Kele - részlet

      • 4 éve
      • 2 789 megtekintés
      FEKETE ISTVÁN történetein serdült gyerek voltam én, és az


    6. is maradok már mindannak ellenére, hogy jó néhány homokszem ...



 
A létromlás magyar nyelve – VII.
Az emberi életminőség/boldogság
2017. június 20. kedd, 08:10

Képtalálat a következőre: „dán filmek”

ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓDÁS ABC

Boldogtalan-ok: tünet, diagnózis/terápia

Amit egy ember magának/másnak árthat

Képtalálat a következőre: „dán filmek”

A létromlás magyar nyelve/tesztje – VII.

 

Petőfi Sándor

MIT SZÓL A BÖLCS?

Hm, bizony csak sok nem úgy halad,
Amint kéne, itt a nap alatt.
Szikrát sem törődve szól a bölcs:
Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

Tenger a pénz, melyben elsülyed
Sok hajó: elv, jellem, becsület.
Szikrát sem törődve szól a bölcs:
Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

Korpafőt diszít selyem kalap,
S az okos fő teng daróc alatt.
Szikrát sem törődve szól a bölcs:
Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

A lét könyviből e szót "barát"
Az idők régen kivakarák.
Szikrát sem törődve szól a bölcs:
Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

Egyenesség, nyilt őszinteség
Rókaságnak zsákmányúl esék.
Szikrát sem törődve szól a bölcs:
Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

Feleséghűség járatlan út,
Rajta már csak az együgyü fut.
Szikrát sem törődve szól a bölcs:
Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

Igazmondás elhajított kő,
Hajító fejére visszajő.
Szikrát sem törődve szól a bölcs:
Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

Megterem sok prédikáció,
Nem igen hallgatják, bármi jó.
Szikrát sem törődve szól a bölcs:
Itt van a pohár, hol a bor? tölts!

Pest, 1844. december

Képtalálat a következőre: „Thomas Vinterberg filmek”

*

 

1) Ha nem lehettél eminens, lettél hát renitens

2) Ami rosszat mond másra, azt mondja magára

3) Az Életet bekényszeríti dogmái Prokrusztész ágyába

4) Aki tovább nyújtózkodik, mint amíg takarója ér

5) Az orvtámadás – az orgazdák

6) A keresztények ismét a katakombába kényszerülnek

7) A hülyévé váláshoz sokat kellett neked is tenni

8) Mindenki bölcsnek születik – mások teszik balgává

9) Színház az egész világ – maszkabál

10) Rossz szereposztás – szereptévesztés

11) Kik-ki a maga képére formálná Istent

12) A kandi tolakodó – idegen ügy/más dolga

13) Lélekharang – vészharang – nincs harang

 

14) Amikor a harangból ágyút öntenek

15) Mindig idegen pályán játszik, mérkőzik

16) Az egyik nem gyászol, a másik meg örökre

17) Irtózatos – az írmagig kiirtani

18) Egyszer s mindenkorra kihaló faj/nép

19) Képzelt vétek miatt futkos rajta a hideg

20) Elcsábított hölgy büntetése – eklézsia követés

21) Vissza nem térő, elvesztegetett idő, alkalom

22) Ma sem nevettem/sírtam, s nem tűnődtem

23) A kárörvendő duplán/egyszer sem örül igazán

24) A lélek fáradtságát csak a semmittevéssel kúráló…

25) Csáki szalmája – közös ló

26) Negélyes, negédes, szirupos, nyálas

 

27) Az eleve elrendeléstől a fatalizmusig

28) Nem a rendelt időben nősül – maga látja kárát

29) Etikai vétség, műhibaper – a mundér becsülete

30) Ha nem adsz előre hálapénzt, áshatod sírodat

31) Pénzért se gyógyít meg az orvos, csak hitsorsost

32) Aki maximálisan kihasználja más megszorultságát

33) Az árudat önköltségen kell elkótyavetyélni

34) Órád van agy tucat – szabad időd nincsen

35) Ma örülnél a régi dézsma és robot mértékének

36) Akinek van, adatik, akinek nincs, attól az is elvész

37) Vagy fázol, vagy füst és bűz van

38) A halált akarod kicselezni – hiába

39) A szerencsét kergetve elfutsz előle

 

40) Aki magas lóról beszél – leereszkedik…

41) Adott szava fityinget sem ér

42) Ne fesd a falra az ördögöt…

43) Az önbeteljesítő jóslat – prófécia

44) Amikor a tékozló ifjú nem tér meg

45) Virágvasárnap és Golgota

46) Az a passziód, hogy passiót járj

47) A műtét sikerült – a beteg, a paciens meghalt

48) A népességszabályozó háború, abortusz, egyke

49) Hánytatod magad, hogy zabálhass

50) Én disznó? Hiszen maga van lehányva!

51) Magadra hányni – magad alá pisilni, kakilni

52) Egyedül és magatehetetlenül fekszel „otthon”

 

*

Képtalálat a következőre: „Thomas Vinterberg filmek”

Cseh Tamás - Bereményi Géza - I Love You So

A# F A# F GDm7 \  (x2)

A# F

Minket a tánczene-szó

A# F

Valami "I Love You So"

GDm7 \

Hozott össze

A# F

Valami híres énekes

A# F

Valami angol szöveget

GDm7 \

Énekelt

C G

Bár se te, se én

C G

Nem tudtunk angolul

C G D \

Mégis azt hittük, hogy ami belénk szorult

F        C              G  G-F#=F

Ez kimondja helyettünk angolul

C G

Ó, az az énekes

C G

Énekelt angolul

C G D \

És mi azt hittük, hogy ami nincs meg magyarul

F C GD D|

Megírták helyettünk angolul

Minket a tánczene-szó

Valami "I Love You So"

Hozott össze

Valami dal, amibe

Azt magyaráztuk mi bele

Hogy dubidubápáp dibidubupáp

Ó, az az énekes

Bármiről énekelt

Úgy tudtuk róla mi, hogy jobb ő, mint mi vagyunk

Hogy az ő élete sokkal többet ér, mint mi vagyunk

És mi most itt vagyunk

És amit mi tudtunk

És mi belénk szorult, nem tudjuk magyarul

F C G G|

S nincsen megírva az angolul

C G C G C G D \

F C GD D|

A# F A# F GDm7 \

Hol az a tánc, amibe

A mi életünk szorult bele

És járható

Hol az a nyelv, amibe

A mi táncunk szorult bele

És mondható

Talán tévedtünk mi ott

Ó, az a rohadt énekes

Kár, hogy angolul énekelt, ó, az az énekes

F|        C|      |        |         |          |              G|

 

Miért nem énekelt minekünk bárhogyan, akárhogy, valahogy  magyarul

 

 

Ötletek, címszavak, gondolatbébresztők -

A Balgaság Nagy Jenciklopédiája előmunkálatai

Képtalálat a következőre: „Thomas Vinterberg filmek”

 

 

 

 
Erdélyi János: Magyar közmondások könyve - 81.
Az emberi életminőség/boldogság
2017. június 20. kedd, 08:42

Erdélyi.jpg

 

200 éve született Erdélyi János költő, kritikus, esztéta, filozófus, akadémikus.

ERDÉLYI JÁNOS: MAGYAR KÖZMONDÁSOK KÖNYVE

Képtalálat a következőre: „erdélyi jános közmondások”

Pokol utját szembekötve is eltalálni.

6414.
Pokolbul nincs szabadulás. KV.

6415.
Tágas ut a pokol utja.

6416.
Pokolban is megesik egyszer a vásár.

6417.
Pokolban kotlották, világra költötték.

6418.
Pokolba sem veszik be. (3360. 7511.)
Azaz fogatlan; pokolba pedig olyan kell, kinek foga van, mert ott leszen "fogak csikorgatása."

6419.
Pokolra kelt mint a csöglei könyörgés. B.

6420.
Mindenünnen visz ut a pokolba. (3579.)

6421.
Setét mint a pokol.

6422.
Meleg mint a pokol.

6423.
Telhetlen mint a pokol.

6424.
Addig nyujtózzál, meddig a pokrócz ér. (7588.)

6425.
Tovább nyujtózik mint a pokrócz ér.
Szeretne költeni, de rövid a pokrócz.

6426.
Rövidebb a pokrócz mint az ágy.

6427.
Alá terítették a vizes pokróczot. (2847.)
Eszére hozták, átláttaták vele hogy gazsága kitudódott. Vétetett e km. azon szokásból hogy az alvajárók ágya elé vizes lepedőt (honnan igy is mondják: alá teritették a vizes lepedőt) vagy pokróczot terítenek, hivén hogy a nedvesség fölébreszti kórálmábul, mikor megszünik másokat ijeszteni.

6428.
Goromba mint a pokrócz. (1689.)

Képtalálat a következőre: „lópokróc”



6429.
Ki polyvát rostál, nem keresi meg a napszámot.

6430.
Szuszog mintha polyvát evett volna.

6431.
Uri pompa, koldus konyha. (2248. 2514. 3539.)

6432.
A nagy pompa erszény koporsója. K.

6433.
Legkisebb pompa is elég nagy költség.

6434.
Por seggibe, más helyibe. (2213.)

6435.
Porában sem kapták. (1145.)

6436.
Iszom a bort, rugom a port.

6437.
Rosz pora van, nem sül ki.

6438.
Számtalan mint a por. M.

6439.
Maga fejére vakar port. (2690. 2486.)
a) Elütötték rajta a port. (122.)

6440.
Ládd, ládd! nem is porzik utána.

6441.
Roszul hasad a posztó.

6442.
Siet mint béka a veres posztóra.
Hivatalvadászókat illet.

6443.
Karó közt a potyka.
Tiszavidéki nagy áradást fejeznek ki vele.

6444.
Pozdorjának haszna az eltemetés.

6445.
Virágbul is mérget szí a pók.

6446.
Illik mint szögletbe a pók.

6447.
Egy pórázon futnak. P.

6448.
Nem hagyom hoszu pórázra. (3675.)

6449.
Rövidebb pórázra fogni. (4126.)

6450.
Pórul járt.

6451.
Hoszu pörön biró a nyertes.

6452.
Pörrel kezdi, patvarral végzi.

6453.
A ki pöröl, erősen pöröljön. KV.

6454.
Megbecsülte mint Préda a nadrágot. D.

6455.
Körülgondolta mint Préda.
Préda nevü ember papok szolgája volt, s hallván egyszer a papolószékbül hogy a bünt meggondolni és tenni egyenlően gonosz: mikor kiküldeték a szénakazalt körülárkolni, lefeküdt és gondolta az árkot, de nem ásta. Kérdőre vétetvén, azzal védte magát, hogy valamit kigondolni annyi mint megtenni, mi közbeszéddé válván, jelent olyan embert, ki csak kotlik valamin, de semmit nem tesz érte hogy végbevigye.

6456.
Nem lesz belőle predikácziós halott.
Predikáczióval olyat temetnek, ki vagy meg tud fizetni érte, vagy előkelő hivatalt is viselt a községben.

6457.
Fehéret köp mint a prépost. (2650.)

6458.
Pribékké lőn. P.
a) Erő s pribék ellen nincs pecsétes levél. BSz.

6459.
Előbb próbára, aztán munkára. BSz.

6460.
Mit tudna, ki semmit nem próbált.

6461.
Tizenhárom próbás. (5527.)
Az ezüsttől, melynek rendesen tizenhárom próbája van, azaz tizenkilenczed részből tizenhárom az ezüstrész. Innen a km. emberre vive, deréket, állhatatost, megpróbáltat jelent.

6462.
Senki sem proféta maga hazájában. (3443.)
Német: Ein Prophet gilt nirgend weniger denn in seinem Vaterlande.

6463.
Nem hiszen a profétának, ki oly darab kenyért megeszik mint magam.

6464.
Hamis proféta.

Képtalálat a következőre: „prókátor”


6465.
Fogadatlan prokátor. (8300.)
a) Lencsés prokátor.

6466.
Prokátorra pöröd ha bizod, egy ingben hagy.

6467.
Fogadatlan prokátornak mi a fizetése?

6468.
Egész nap ásítozik mint a Pruszkai gyermeke. D.

6469.
Pulyka volt a pecsenyéje.
Szokás volt, ha kedvelt fiatal ember ment lánynézőbe a házhoz, ételben is tudtul adni a szülék s leány akaratját. A pulykapecsenye jó jel volt; a malacz pecsenye rosz jel. Amaz igen, emez nem.

6470.
Olyan mint a pulykakas.
a) Pulykamérgü.
b) Tarka mint a pulykatojás.
Szeplősre szokták mondani.

6471.
Összement mint pukovai posztó.

6472.
Általment rajta mint a purgáczió. ML.

6473.
Rosz puska, kinek fogása nincs.

6474.
Ritka puska fogás nélkül.

6475.
Nem sült a puskája.

6476.
A mig puskát keressz, a varju el is száll.

6477.
Mintha puskábul lőtték volna ki.
Egyenes utra szokták mondani.

6478.
Magátul is elsülhet a puska.

6479.
Puska végin is meg mernék rá esküdni.

6480.
Nem mer a puskával egy szobában hálni.

6481.
Hamar lobban/Hirtelen mint a puskapor.

6482.
Nem találta fel a puskaport.
Német: Erhat das Pulver nicht erfunden.

6483.
Elfogyott a puskapor. (5630.)

6484.
Feszit mint a puskapor.

6485.
Minden rosz puskásnak van egy kifogása.

6486.
Pünkösti királyság. (3965.)
Rövid mint a pünkösti királyság.
Ez csak egy napig tart. Szokás ugyan is Alföldön pünköst első napján egy szép kis gyermeket, néhutt csak leányt, csinosan felöltöztetni, versekre betanítani, mikor aztán megy házrul házra, hirdeti az ünnepet, ajándékot kap. Az ő egy napi hivatala pünkösti királyság. – A versek ily formán vannak:
Mi van ma, mi van ma? Piros pünköst napja,
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Jó legény, jól megfogd a lovad kantárát,
Ne tépászsza, ne tapossa a pünkösti rózsát.

6487.
Püspök leszek én akkor.

6488.
Püspöködnek se.

6489.
Mért nem lett püspökké. (6184.)

6490.
Legjobb a püspök falatja.

Képtalálat a következőre: „püspökfalat”

Képtalálat a következőre: „erdélyi jános közmondások”


 
Sényő tündöklése és bukása
Az emberi életminőség/boldogság
2017. június 20. kedd, 08:40

Sényő tündöklése és bukása – tizenkilencre lapot kértek, összedőlt a kártyavár

A rendszerváltással a magyar futballban is beköszöntött a vadkapitalizmus kora, kalandvágyó szerencselovagok, nagyot álmodó vállalkozók repítették csapatukat addig elképzelhetetlen magasságokba. Az 1400 lakosú Sényő NB II-ig tartó szárnyalása csúnya zuhanással ért véget, a csapat az 1996–1997-es bajnokság rajtjánál összeomlott. A környékbeli legenda szerint a visszalépésről egy kártyaparti hevében döntöttek.

Ma is nagy terveket dédelget a gyroshúsgyártó üzem által támogatott egyesület, a megyei I. osztályból környékbeli minőségi játékosokat igazolva előbb-utóbb visszajutna az NB III-ba. Ötfős asztaltársaság vár a Harmadik félidő bisztróban, a kilencvenes évekbeli aranycsapat tablója alatt Nagy Brigitta, az egyesület ügyvezetője, Papp József elnök, Nagy Attila szakosztályvezető, Szikszai Mihály korábbi csapatkapitány és Molnár János, „az ország legjobb szertárosa” igyekszik beavatni bennünket a sényői futballmúlt titkaiba. Külön is érdemes szólni a csapat útját egyengető, valamikor a csapat meccsein egyszerű bemondóként ismertséget szerző Nagy Brigittáról (rózsaszín ruhában), aki kettős életet él. A női elöljáró mindennapjait a helyi futballcsapat mellett a sényői tánccsoport, az éppen észtországi turnéról hazatért DanceSing próbái és fellépései határozzák meg.

Általános a vélemény, hogy az 1996-os bedőlés elsősorban azért következett be, mert az utánpótlás vitte a pénzt, beszélgetőtársaink elmondása szerint „Nyíregyházáról egy komplett korosztályt bérelt az egyesület”. Mesélik, a mai polgármesternél, az akkori álomcsapatot futtató Pehely Zoltánnál az verte ki a biztosítékot, amikor a nagy munkabírású középpályás, Balogh Tibor előhozakodott demecseri ajánlatával. „Olyan összeget kért, hogy nem lehetett teljesíteni” – állítják a bennfentesek. Szépen kerestek az akkori játékosok, a keret nyolcvan százalékának egy helyi szállítási vállalkozás biztosított megélhetést.

Jellemző a sényői lehetőségekre, hogy az NB II-es csapatnak alapembere volt az 1970-ben született Kapacina Valér – akkoriban még sokszor Valerij Capatina néven emlegették –, akit Sényőről hívtak be Moldova válogatottjába. Találtunk egy idevágó cikket az Új Kelet 1994. december 17-i számában. (Az alábbi sényői csapatkép néhány évvel későbbi, a felső sorban balról a negyedik a légiós.)

„Szerdán Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen, Kisinyovban találkozott a moldáv és a német válogatott. A tizennyolcezer hazai szurkoló bánatára nem született meglepetés, a világsztrárokkal teletűzdelt látogatók simán, 3–0 arányban nyertek. A vendéglátók szomorúságában osztozott Valerij Capatina is, aki, mint köztudott, ismét behívót kapott a szövetségi kapitánytól. A Sényőre közelmúltban visszatért játékos nem lépett pályára, a kispadról szemlélhette honfitársai kudarcát. A tervek szerint az összecsapás végeztével azonnal Magyarország fel vette volna az útirányt, ám az elképzelésbe hiba csúszott. Sényőről ugyanis kedden este gépkocsival elindult egy kis csapat a csatár Knoblok Sándor vezérletével, hogy visszahozzák a labdarúgót. A különítmény azonban megrekedt Ukrajnában, ahol már a tél az úr. Az időjárás viszontagságai, az ebből fakadó rossz közlekedési lehetőségek kifogtak az expedíción, kocsijuk tiltakozott a továbbhaladás ellen. Tömören fogalmazva: lerobbantak. Csütörtökön délután nem mindennapi nehézségek árán tértek meg otthonukba.”„Pehely Zoltán szakosztályelnök telefonon kapcsolatot teremtett a kintrekedt Capatinával, aki reménykedik sorsa jobbra fordulásában – folytatódik a cikk. – A nagy távolság miatt komoly szervezési munkát igényel az utazás lebonyolítása, hogy a balszerencsés fiú mielőbb el tudjon indulni hazánk felé.”

Bejárjuk a sényői futballbirodalom fő helyszíneit, a centerpályát, az öltözőépületet és a távolabb eső edzőpályát. Közben az 1956-ban született Szikszai Mihállyal, az egykori sényői csapatkapitánnyal és sörraktárossal, a Nyíregyháza korábbi 130-szoros NB I-es védőjével beszélgetünk.

Nem mindennapi menetelés volt…
Sényőre 1990-ben kerültem, a megyei másodosztálytól az NB II-ig végigjátszottam a nagy sorozatot. Emlékszem, miután az első NB III-as meccsünkön megizzadtunk Vámospércs ellen a 2–2-es döntetlenért, bejött Pehely Zoltán szakosztályvezető, a csapat mecénása, és kijelentette: „Fiúk, ez már másik kávéház”. Úgy megriasztott minket, hogy ijedtünkben megnyertük a bajnokságot.
Miként élte meg a falu az NB II-t?
Járt a meccseinkre az egész környék, az utcák megteltek parkoló autókkal, valóságos népünnepély volt a sényői meccs. Jött a Diósgyőr, a Kecskemét, a Nyíregyháza, hatalmas szurkolótáborával együtt. Verebes mester megérkezett, körbenézett, és csak a fejét ingatta: „Ahogy elnézem, ma a kukoricásban játszunk.” Aztán kért magának egy fotelt a kispad mellé.
Nem vállalta túl magát a település?
Amikor szóba került az NB II-es feljutás kérdése, én figyelmezettem Pehely Zolit, nem kellene, mert felszállunk a norvég járatra. Ennek oszló lesz a vége…
Aztán tényleg az lett. Rebesgetik, egy kártyaparti hevében született meg a döntés a visszalépésről.
Kártyaszerető község Sényő, akkoriban a hatvanhatozás és a ferbli ment nagyon. Zoli, a polgármester szokta mondani, az eszet muszáj karban tartani. Nagy vita nem volt, a feltételek meghaladták a lehetőségeinket.
De hát előtte végigcsinálták a felkészülést.
Mi, játékosok nem tudtunk semmit. Az egyik edzés után szólt Zoli, hogy irány a kocsma, egyetek, igyatok, amennyit akartok. Úgy készüljön mindenki, hogy sokáig leszünk… Na, mondom, ez nem sok jót jelent. Reggelre feloszlottunk.
Meddig futballozott?
Negyvenhárom éves voltam, amikor 2000-ben a Sényő–Újpest meccsen elbúcsúztattak. Már át sem öltöztem, nyakkendőben vettem át a csokrokat. Kikaptunk ugyan csúnyán, de keretet adott a történetnek, hogy éppen az Újpest ellen szereztem első NB I-es gólomat, a Nyíregyházával nyertünk kettő egyre, én rúgtam a másodikat. És ha már szóba került a búcsú, lenne egy kívánságom.
Csak tessék.
Most közlöm, hogy ha mennem kell, akkor hamvaimat Sényőn a ripuci edzőpályán, a fű kettőn szórják szét.

 

Hozzászólások

 
A tenger foglyai
Az emberi életminőség/boldogság
2017. június 20. kedd, 06:41

Képtalálat a következőre: „Thomas Mayne Reid könyv”

Reid, Thomas Mayne: A tenger foglyai
MVGYOSZ hangoskönyvek 
http://mek.oszk.hu/04700/04747
2007-04-18

Thomas Mayne Reid
A tenger foglyai
MVGYOSZ hangoskönyvek


TARTALOM, FÜLSZÖVEG




Tartalom

1. Az Albatrosz - Az égő hajó - Halálra ítélve
2. Rettegés az üldözőktől - Új félelem: az éhhalál
3. Repülőhalak - A jótékony felhő - Harc a cápákkal
4. Cápalakoma - Hentesmesterség a tengeren - Szopóhalak
5. A cápahús mint vitorla - Egy rejtélyes hang - Újabb tutaj
6. A néger szakács története - Laly és Hólabda - A jótékony villám
7. A szirén - Találkozás - Katamari
8. A szerencsétlenség - Ben önfeláldozása - Hólabda cápavadászatra indul
9. A küzdelem - A Katamari elvitorlázása - Haláltusa
10. Az úszó útiláda - Újabb reménysugár - Találkozás egy hordóval
11. Willy gondjai - Az árbocon - A viszontlátás
12. Albaszórok - A grönlandi kardhal - A fregattamadár
13. Két tűz között - Fölindulás - Hólabda felfedezése
14. Föld! - Szárnyas szigetlakók - A rejtély megoldódik
15. Cápagyűlés - Hólabda veszedelemben - Tűzhely a tengeren
16. A nagy tutaj - Vörös vagy fekete? - A csalás kiderül
17. Párbaj a tengeren - A rejtelmes fény - Az éj titka
18. A fény megint kigyúl - Különös hangok - Menekülni!
19. A halál torkában - A cápa igazságot szolgáltat - Szabadulás
20. Sikoly az éjszakában - Őrült a tengeren - Az őrült üldözőbe veszi a Katamarit
21. A gig - Búcsú a Katamaritól - Bálnacsorda
22. A végső kétségbeesés küszöbén - Az égő hajó - Cetvadászok!
23. Utóhang



Fülszöveg

 

 

E könyv szerzője Írországban született 1818-ban. Huszonévesen Amerikába ment szerencsét próbálni. Fiatal újságíróként részt vett a Mexikó elleni hadjáratban. Találkozott Kossuth Lajossal. Szabadcsapatot szervezett, és elindult a magyar szabadságharc megsegítésére. Angliában érte a hír, hogy elkésett, a magyar szabadságharc elbukott. Ekkor Londonban telepedett le, és azontúl írásaiból élt 1883-ban bekövetkezett haláláig. Kalandos, gazdag életének eseményeiből táplálkoznak izgalmas, fordulatos regényei, amelyeknek népszerűsége máig sem csökkent. S hogy nem ok nélkül, arra jó példa a tenger foglyainak izgalmas, különös históriája.

Képtalálat a következőre: „Thomas Mayne Reid könyv”


Képtalálat a következőre: „Thomas Mayne Reid könyv”


Képtalálat a következőre: „Thomas Mayne Reid könyv”


Képtalálat a következőre: „Thomas Mayne Reid könyv”

Képtalálat a következőre: „Thomas Mayne Reid könyv”

Képtalálat a következőre: „Thomas Mayne Reid könyv”



 

 
A boldog ember tesztje – 7.
Az emberi életminőség/boldogság
2017. június 19. hétfő, 07:56

Képtalálat a következőre: „pipázó magyar”

Eugéniusz életminőség-vizsgálatai

A jót őrző, a rosszat javító bölcs ember:

Isten gyermekei a földi paradicsomban

Képtalálat a következőre: „pipázó magyar”

A boldog ember nyelve/tesztje – 7.

Képtalálat a következőre: „pipázó magyar”

A kanyargó Tisza partján

Mikor leültem a Tisza partjára

és megsímogattam a kis fűszálak fejét,

amik úgy álltak ott mint hogy,

ha hallgatnák mit mesél a Tisza...

mert a Tisza locsog, csacsog...

Tőle tanultam én lelkem azt a nótát is...

A kanyargó Tisza mentén, ott születtem,
Oda vágyik az én szívem az én lelkem.
Pásztor síptól hangos ott az
Árvalányhajt termő róna,
Édesebb ott a madárdal,
Kékebb az ég, hívebb a lány, szebb a nóta.
Pásztor síptól hangos ott az
Árvalányhajt termő róna,
Édesebb ott a madárdal,
Kékebb az ég, hívebb a lány, szebb a nóta.

Látlak-e még szőke Tisza füzes partja?
Kondulsz-e még szülő falum kis harangja?
Vár-e még rám az a legény,
Fájó szívvel, ahogy írta?
Térdelek-e még előtted,
Édesanyám kakukkfűvel benőtt sírja?
Vár-e még rám az a legény,
Fájó szívvel, ahogy írta?
Térdelek-e még előtted,
Édesanyám kakukkfűvel benőtt sírja?

Szülőföldem! Rád gondolok mindörökké,
De úgy érzem nem látlak már soha többé!
Ha itt ér el a halálom,
Ne hagyjatok idegenbe!
A kanyargó Tisza partján
Temessetek akáclombos temetőbe!
Ha itt ér el a halálom,
Ne hagyjatok idegenbe!
A kanyargó Tisza partján
Temessetek akáclombos temetőbe!

Ha itt ér el a halálom,
Ne hagyjatok idegenbe!
A kanyargó Tisza partján
Temessetek akáclombos temetőbe!

https://www.youtube.com/watch?v=0QH8K1defFo&index=21&list=RDUIVnRybGmhY

Képtalálat a következőre: „pipázó magyar”

*

 

  1. Hibát keresni, találni és kijavítani
  2. Magadat folyamatosan ellenőriz(tet)ni
  3. Hidat verni – hídégetést meggátolni
  4. Hírt szerezni és hitelességét ellenőrizni
  5. Hitedről bizonyságot, tanúságot tenni
  6. Hivatalos személlyel diplomatikusan tárgyalni
  7. Hóembert görgetni és kicsinálni
  8. Holmimat átválogatni, kiselejtezni
  9. Holt költőkkel társalogni
  10. Hordóról néptribunként szónokolni
  11. Horoszkópot – nem - készíttetni
  12. Hullát mosni, öltöztetni és kisminkelni
  13. Hurrá-hangulatban nyaralni  

  1. Huszárcsínyt, diákcsínyt elkövetni
  2. Idegen kisdedre rámosolyogni
  3. Idegen nyelvvel/életformával ismerkedni
  4. Idegen várost felfedezni és bejárni
  5. Idegent vezetést kapni és adni
  6. Időben és gyorsan kis- és nagydolgozni
  7. Időben indulni – időtartalékkal bírni
  8. Időhúzó kérdést feltenni
  9. Időpontot egyeztetni - szervezni
  10. Idős emberről figyelmesen gondoskodni
  11. Igazságos büntetést kiszabni – könyörülni
  12. Igazságosan osztozkodni
  13. Arányosan tehert viselni

  1. Illegalitásba vonulni – elrejtőzni
  2. Illemtudóan és tapintatosan viselkedni
  3. Illúziókat ringatni és rombolni
  4. Imádkozás-imitálást kerülni
  5. Imádkozni – Istent megszólítani
  6. Írásban rögzíteni illó gondolatokat
  7. Írógépet használni – vele ügyesen bánni
  8. Ironizálni: úgy teszek mintha nem tudnám stb.
  9. Ismerős dallamokra szöveget halandzsázni
  10. Isten akaratába belenyugodni, beletörődni
  11. Isten édes gyermekének tudni magad
  12. Istenélményt átélni, megtapasztalni
  13. Istent énekkel dicsérni-dicsőíteni

  1. Izgalmas játékot kitalálni és űzni
  2. Ízlésesen berendezni lakásom, szobám
  3. Játékszabályt alkotni és betartani
  4. Jelenetet – nem - csinálni
  5. Jelmezbe bújni és álarcot ölteni
  6. Jelszót kitalálni és memorizálni
  7. Jelvényt, kokárdát kitűzni
  8. Jó benyomást tenni új ismerősökre
  9. Jó híremre jól vigyázni
  10. Jó kérdést feltenni – választ kapni
  11. Jó közbiztonságú környéken lakni
  12. Jó modort csiszolgatni
  13. Jó székletnek és vizelettartásnak örülni

 

*

Kapcsolódó kép

Adj Uram Isten

 

Sok idegen földet bolyongtam be én,  

Messzi hegyek-völgyek kerültek elém.  

De mindenütt árván jártam a határt,  

És e zene szárnyán lelkem hazaszállt.

Adj Uram Isten dús aranykalászt!  

Hozzon az új nyár gazdag aratást!  

Kapjon esőt a határ, virágot a rét!

Zengjen újra a madár úgy, mint valaha rég!

 

Adj Uram Isten derűsebb jövőt!

Harmatos rónát, gazdag legelőt!

Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég!

És legyen kék felettünk újra még az ég!  

 

Itthon vagyok újra, hazaértem én,

Felnézek az égre, ragyog rám a fény.

Ragyog rám az áldott aranynapsugár,  

Újra visszaszállott a dalos madár.

 

Adj Uram Isten dús aranykalászt!  

Hozzon az új nyár gazdag aratást!  

Kapjon esőt a határ, virágot a rét!

Zengjen újra a madár úgy, mint valaha rég!

 

Adj Uram Isten derűsebb jövőt!

Harmatos rónát, gazdag legelőt!

Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég!

És legyen kék felettünk a nagy magyar ég!

 

https://www.youtube.com/watch?v=OF84Uhb0Nyc

Kapcsolódó kép

Előmunkálatok, anyaggyűjtés, vitaindító

a Boldogság Nagy Jenciklopédiája műhöz

 

Kapcsolódó kép

 

 

 
További cikkeink...