Eugéniusz:

Boldog-boldogtalan ember:

életminőség-vizsgálódások XXV.

az édes-ékes anyanyelvünkön

Szellemi segítség lélekbátraknak



Bölcs/balga szellemű lélek/élet

Táltos paripa vagy állatorvosi ló

Isten gyermeke vagy sátánfajzat

Régi-új aranykor/vaskori földi pokol



Talált, szerzett, javított/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)



p Ábrányi Emil

p KRAMPUSZ-KIRÁLY.

p

p Krampusz-király a hajdan-korban élt.

p Bölcs fejdelem volt, mert ritkán beszélt;

p Csatákat vesztett, vagy vadászgatott;

p Királyilag töltötte a napot.

p Egyszer - barátim, halljatok mesét -

p Krampusz király elveszti az eszét;

p Országgyülést hív s dúlt arccal ki áll:

p A nép riong: "Vivát Krampusz király!"

p

p Mond Krampusz: "Szólok mindenki fiának:

p Legyen már vége a komédiának!

p Vagy csúfság ez, vagy vakság, végtelen,

p De úgy bántok mint istennel velem.

p Íme, fejemben korona ragyog,

p Miért? Hisz én is sár-ember vagyok!"

p De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár:

p ""Te nem vagy ember, ó Krampusz-király!""

p

p Mond Krampusz: "Engem Felségnek neveztek,

p S előttem, mint a birkák, porba estek!

p Mit tettem én, hogy felségessé váltam?

p Egész éltemben fogamat piszkáltam

p És ásitottam szörnyen-szörnyeket

p Tanácsban, trónon, trónfüggöny megett!..."

p De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár:

p ""Te felséges vagy, ó Krampusz király!""

p

p Mond Krampusz: "Látom, hogy éheztek, asztok,

p Mégis nekem milljókat megszavaztok!

p Minek nekem e falka millió?

p Az ország pénze hát csak arra jó,

p Libériákba hogy verjem bele,

p S hizlaljak egy raj konclesőt vele?"

p De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár:

p ""Kapsz milliókat, ó Krampusz király!""

p

p Mond Krampusz: "Kérlek, dobjatok ki engem!

p Ezt, mint a nép legfőbb kegyét csengem!

p Szamár vagyok és plusquam-szemtelenség

p Hogy szamarat megillessen a fenség!

p Vezessen kormányt, aki ember szintén,

p És olcsóbb, bölcsebb és jobblelkü, mint én!"

p De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár:

p ""Szent vagy s imádunk, ó Krampusz király!""

p 1879.

p

p

p Alázatos alattvalók

p Önkényuralom van/dúl,

p bárki bármikor letartóztatható,

p börtönbe, kényszermunkára küldhető,

p ha csak gondolkodni és pisszenni mer,

p vagy nem elég lelkesen élteti a zsarnokot...

p Még passzívan sem állnak ellen, az elit

p is csak kollaborál, a többség sodródik, és

p nincs egyetlen hős sem, aki megölné a zsarnokot…

p

p

p Alázatos szolgája!

p Azt éjt/nappalt kitöltő munkájáért

p senki sem kap az éhbérnél többet,

p minden többért pályázni, spicliskedni,

p stréberkedni, kéregetni stb. kell(ene)

p (vagy lopni, csalni, hazudni, rabolni)

p

p

p Nyílászáró

p A börtön ablakába

p soha nem süt be a nap…

p Berácsoztak minden ablakot - 

p Vagy sötétzárkában csücsülsz,

p S még azt sem tudod, tudhatod:

p most éppen milyen évszak, napszak van…

p

p

p Bezárkózó

p önsajnáltató világtalan

p

p Aki nem tud jól búsulni

p Jöjjön hozzám tanács kérni

p Mer én jól tudok búsulni

p Őt is meg fogom tanítni

p

p Fáj a szívem nem tagadom

p Hogy miért fáj nem mondhatom

p Csak magamba letitkolom

p S azzal magamat hervasztom

p

p Hasadj meg szívem kettőbe

p Hogy vigyenek temetőbe

p Hasadj meg szívem haljak meg

p Az egész világ tudja meg

p

p Olyan házat csináltatok

p Ablakot rá nem vágatok

p Sem ablaka sem ajtója

p Sem aki bekopogtatna

p

p Bánat bánat csukros bánat

p Mér raktál szívemre várat

p Várat raktál megnyugodtál

p Örökre megszomorítál

p https://www.youtube.com/watch?v=PtBKPgJOexg

p

p

p Napszúrás

p Nincs hova bújni a tűző nap elöl: 

p krónikus árnyékhiánytól szenvedtek,

p és még csak tétlenkedni sem lehet,

p hisz a napi fejadagot is megvonhatják

p a kényszermunkatábor gépies rabtartói,

p akiknek nem kell elszámolniuk veled...

p

p

p Árnyéklét

p Áltudományos

p vizsgálatoknak bedőlve

p nem mersz kimenni az Él(tet)ő Napra,

p A sötétben, az árnyékban bujkálsz, rejtőzől...

p Lelki problémáidra zsákszámra eszed a drága,

p s nemhogy haszontalan, de egyenesen káros „gyógyszert” ...

p

p

p Alávalóbb

p Ha magadat eleve leértékeled,

p nem gyógyulsz kisebbrendűségi komplexusodból

p akkor be fogod érni magadhoz méltatlan társakkal,

p belemész/ragadsz alárendelt, megalázó helyzetekbe

p és jöhetnek csőstül a különféle „testi” nyavalyák is

p stb.

p

p

p Különb –

p feljebbvaló

p Hogy magadat másoknál különbnek tekinted

p Az nagyon megnehezíti, szinte ellehetetleníti,

p Hogy a legértékesebb kapcsolataid létrejöjjenek,

p (így aligha lesz barátod, bajtársad, élettársad –

p maximum csak rajongód, hódolód, sameszod stb.)

p

p

p Meg kell a búzának érni

p

p Meg kell a búzának érni,

p Ha mindennap megérik.

p Meg kell szívemnek hasadni,

p Ha mindennap bánat éri.

p

p Bánat, bánat, bánat, bánat, de nehéz vagy,

p De rég, hogy a szívemen vagy.

p Bújj ki bánat a szívemből

p Elég vót már keservemből.

p

p De nem úgy van az, mint vót régen,

p Nem az a nap süt az égen,

p Nem az a nap, nem az a hold

p Nem az a szeretőm, ki volt.

p

p S aki vót már, s aki vót már rég elhagyott,

p Szebbre vágyott, de nem kapott,

p Még olyat se, mint én vagyok.

p

p https://www.youtube.com/watch?v=crM2qSj9bGU

p

p

p Az önhittség ára

p Mások, légáramok vittek fel magasra,

p de te azt hitted: csak magadnak köszönheted,

p vagy a nagy szerencsédben nagyon elbíztad magad...

p Így keserves a mélyrepülés, a magasból mélyre zuhanás,

p és ezek után még teljesen, végleg elveszíted az önbizalmad

p

p

p Reklámfüggő

p Neked a divat mondja meg, hogy ki vagy

p Az évi szépségkirálynőre akarsz hasonlítani

p Ha nincs jó, új drága autód, nem érsz semmit

p Kihasználják identitási/önértékelési zavaraidat…

p De agyad közvetítésével tested is kijelzi a bajt:

p az önleértékelés az ún. betegségek melegágya,

p amire te a reklámozott drága szereket szeded,

p amik többnyire elfedve csak növelik a bajt...

p

p

p Bizalom

p Vakbizalommal vagy

p egy vadidegen ember iránt,

p és rábízod egészséged helyre állítását,

p csak mert ő egy fehérköpenyes doktor,

p noha ő be is vallja, hogy keveset ígérhet,

p maximum egy kis fájdalomcsillapítást,

p s még max. egy-két nem túl jó évet,

p de ehhez is csonkol, sugaraz,

p kemoterápia alá vet...

p

p

p Ámítható

p Messziről jött ember,

p azt mond, amit csak akar -

p de egy családban, faluban,

p egy kis, helyi gyülekezetben

p mindenki könnyen ellenőrizheti,

p hogy ha te ma vizet prédikálsz,

p akkor bort iszol, vagy nem iszol?

p De te idegen embereket hallgatsz

p jószerint teljesen ismeretlenek között...

p

p

p Bizalomvesztő

p Kifecsegi a titkaitokat...

p Visszamondja, amit csak neki mondtál

p Elkölti a rá bízott spórolt pénz zömét

p Hanyagul bánik a kölcsönkért eszközzel

p Nem/gyengén indokolja szava megszegését...

p stb.

p

p

p „Örökifjak”

p Letagadod, hogy unokád van,

p mert úgy véled, úgy öregebbnek látszanál,

p s így pont attól a dimenziótól fosztod meg magad,

p hogy így még egyszer átélhessed kisgyerekkorodat,

p felidéződhessenek régi szép mese-, játékélményeid stb.

p és a kis utódoddal önfeledten hancúrozhassál stb. stb.

p

p

p Gondterhelt

p Nem tudod lerakni a terhed

p Nem jól ítéled meg teherbíró képességed

p Addig pakolnak rád, amíg már nem bírod

p Magadra veszed bárki másnak is a terhét...

p (így nem kihúzva magad, egyenes derékkal,

p de görnyedten jársz, s lelked is nyomasztott) 

p

p

p Perfekcionista

p Soha semmivel semmikor

p nem teljesen megelégedett

p Mintha ő maga a Nagyisten lenne,

p akinek csak a tökély az elfogadható

p Ezért azután sosem készül el semmivel,

p és ráadásul még szerfelett büszke is erre...

p És ez nemcsak a hivatásával van így, de

p az ebédre főzött étellel is, így éhen hal...!

p

p

p Fércmű

p Az összefércelt,

p félkész ruhát kezéből kiadó

p A gubancos, kócos hajat,

p pongyola írást át nem fésülő

p A még meg nem érlelt bort,

p gondolatot közkézre bocsátó

p

p

p Illuzionisták paradicsoma

p Szemfényvesztő hókuszpókusz

p A szemednek hiszel, hagyod átverni magad

p Nem hallottál még az érzéki csalódásokról...!?

p Vagy a hipnotikus, bűbájos manipulációkról...!?

p Vagy te magad ringatod magad hamis illúziókba

p

p

p Aranyhal

p A népmesék

p ősi bölcsessége szerint

p a szerencse forgandó

p és nem személyválogató,

p mindenkit meglátogat,

p csak jól kell tudni élni vele,

p mert a bölcsnek hasznára van,

p a bolondnak még kárára is lehet.

p Igaz ugyan, hogy az aranyhal

p a telhetetlen feleség miatt

p a halászt a viskójába rakta vissza.,

p a kiinduló helyzetébe,

p de ez már nem ugyanaz volt,

p mert megtapasztalta a jobbat,

p és tudja, hogy mit veszített...

p

p

p Három

p kívánság

p Nem mert

p nagyot álmodni/kívánni

p egy szegény öreg ember

p és csak egy kolbászt kért elsőre

p a váratlanul betoppanó jótündértől,

p akkor házisárkánya egyből megátkozta,

p s azt a rosszat kívánta neki,

p hogy - világ csúfságára -

p ragadjon hozzá az orrához,

p s az ige testté lőn...

p Mentve a menthetőt:

p a harmadik kívánságukat

p arra kellett pazarolniuk,

p hogy az váljon le onnan...

p Így oda jutottak,

p ahonnan indultak.

p Illetve mégsem,

p mert elpazarolták

p ezt a ritka,

p egyszeri nagy esélyt!

p

p

p Lutri

p Egyfelől

p annyira hisz a szerencsében,

p hogy képes lottóra stb. költeni,

p másfelől meg egyáltalán

p nem akarja észrevenni, hogy

p milyen szerepet játszott a szerencse abban,

p hogy még él és ép, van munkája, van háza stb. -

p elfojtja azt a kínos gondolatot, hogy mindez

p akár egy pillanat alatt odalehet...

p

p

p „Könyöradomány”

p Ami az ajándékban jó:

p váratlan, kellemes meglepetés -

p nem lehet kiérdemelni

p az elért jó pontokkal...

p (Ahogy az üdvösséget,

p Illetve a boldogságot sem...)

p Ami nélkül lehet élni, de nem érdemes,

p mert olyan színtelen–szagtalan-ízetlen,

p de amit te magadnak nem adhatsz...

p (Ahogy János király sem

p Milne verses meséjében...)

p

p

p Biztosra menni

p A legjobb dolgok ingyen vannak?

p Például: szerencséből, ajándékból,

p isteni kegyelemből?

p Egyfelől ez megnyugtató,

p hisz ilyenje bárkinek,

p a szegény embernek is lehet.

p Másfelől nyugtalanító,

p hisz annyira nem tőlünk függ!

p Szeretnénk ezt bebiztosítani:

p babona, jogot formálás, követelőzés,

p zsarolás, megvásárolhatóság…

p

p

p Isten nem alkuszik

p Pénzért vásárolni "szerelmet"?

p Betegséggel kizsarolni a törődést?

p Kikövetelni egy szívességet, egy ajándékot?

p Elvárni, hogy téged is meghívjanak vendégségbe?

p Amit egyszer megengedtek, arra ezután jogot formálni?

p

p

p Ajándékot követelni

p A tanulságos anekdota szerint

p F. J. császár amikor eljárt vadászni,

p a vadászmestert a kocsis mellől a bakról

p mindig maga mellé, a hintóba szólította...

p Mindaddig, amíg ő egy alkalommal

p már magától is egyből beült mellé,

p nem várva meg, hogy szólítják-e vagy sem.

p Attól fogva mindvégig maradhatott a bakon...

p

p

p Tűz van, babám!

p Az - a talán egyetlen - flótás,

p aki nem lopott a tombola nyereményekből,

p pont az bukik le, amikor más helyett visszavinné,

p mert addigra már valaki épp felkapcsolja a villanyt

p (és őt sújtja a cinkosan lopó dolgozó nép megvetése)

p

p

p Gyerekpanasz

p (Az engedetlenség joga/kötelessége)

p Mikor panaszkodhatnak a gyerekek szüleikre?

p Ha szüleik rosszul kormányozzák a család hajóját

p Ha a hajó süllyed vagy nagyon rossz irányba tart.

p De ennek az is lehet oka, hogy a hajót más vezeti:

p például, ha kalózok szállták meg, s ők diktálnak...

p Az is lehet, hogy a szülők olyan valaki hatása alá kerülnek,

p aki - mint Tartuffe uraság - báránybőrbe bújt farkasként

p szellemileg és még lelkileg is mérgezi a családi életet...

p

p

p Tartuffe

p Még jó, hogy

p a gyerek látta: a király meztelen,

p s hogy az anya is egyre inkább a szívével tudott látni,

p és sikerült a családfő előtt is leleplezni a szélhámost,

p akit kedves vendégként fogadtak/tartottak a családban,

p de kis híján kitúrta őket otthonukból

p szétbomlasztva a szent családi békét!

p

p

p Játékosság

p Nélküle nincs kreativitás, spontaneitás stb. -

p Játékosság nélkül az élet csak robot a dologházban

p De életveszélyes, ha az egész életet játéknak fogod fel,

p hisz abból nem lehet kedved szerint ki- és beszállni...

p Nem mondhatod: "Most nem ér a nevem!"

p Nem lehet mindent - büntetlenül - újrakezdeni

p Nem lehet új életet kapni és másnak is adni...

p Az életjátékos egy felelőtlen, link, frivol, léha alak.

p

p

p Hálatlanok

p Legalább kétszer,

p kétféleképpen is vét a hálátlan -

p Egyrészt az ismert-ismeretlen jótevő ellen,

p akitől ő valami dolgot, lehetőséget kapott.

p Másrészt azon a sok ismeretlen ellen,

p akinek esetleg épp miatta már nem adnak

p kegyelemkenyeret, kölcsönt, vagy egérutat...

p

p

p Szem/

p lélek

p Zavaró,

p ha egy idegen

p elkapja a tekinteted,

p fixíroz, "stíröl", a szemedbe nézne

p mintha a lelkedben akarna turkálni?

p De ha nem tudsz szemkontaktust létesíteni,

p mert például sötét van, vagy a Másik elbújt,

p vagy csak telefonon beszélgettek,

p vagy állandóan félrenéz –

p nem mer szemedbe nézni...

p

p

p A film

p Tömegművészet

p (a lebutított színház)

p a proletáriátus fegyvere

p Hát még az „ingyen” televízió!

p De ez olyan, mint a vadászat,

p amit anno a munkásosztály

p „választottjai” útján gyakorolt...

p (Lenin után szabadon)

p

p

p Tollas Tibor

p BEBÁDOGOZTAK MINDEN ABLAKOT

p

p Az életből csak ennyi fény maradt:

p Csillagos ég, tenyérnyi napsugár.

p Ezt vártuk nap-nap, homályos falak

p Üregéből esténkint-délután.

p S elvették ezt is, a tenyérnyi napot,

p Bebádogoztak minden ablakot.

p

p Tágult szemekkel kék tengerét látom

p Nápolynak, s fénylő partjai felett

p Még vár a Vezuv, pipál és a tájon

p Barnára lesült boldog emberek...

p Látjátok? Éjben élünk, mint vakok.

p Bebádogoztak minden ablakot.

p

p Tízen fekszünk egy fullasztó szűk lyukba’,

p A szánk kapkodja be a levegőt,

p Mint partra vetett halak kopoltyúja

p Tátogunk némán – s érzed, nincs erőd

p Szívni az étel – s ürülék-szagot,

p Bebádogoztak minden ablakot.

p

p Az Alpeseknek fenyves illatából

p Míg csokrot küld a hűs nyugati szél,

p És lelket öblít fenn a tiszta távol

p S mosolygó hegyek hószaga kísér,

p Itt tegnap társam tüdőbajt kapott!

p Bebádogoztak minden ablakot.

p

p Csendet hasít a sétahajó kürtje.

p A falon sikló leánykacagás

p Nem visszhangzik már zengőn a fülünkbe

p S az ezersípú nyár nem orgonáz.

p Süket a cellánk, minden hang halott.

p Bebádogoztak minden ablakot.

p

p Túl Barcelona kertjein szitálva

p Egy barna asszony meleg hangja búg

p És alkonyatba pendül a gitárja,

p Hol táncolóktól tarka még az út;

p S fülünkbe folynak az ólmos napok...

p Bebádogoztak minden ablakot.

p

p Tapinthatnánk a bársonyos egekbe,

p Ujjunk hegyéből kiserken a vér.

p Mint koporsóba, be vagyunk szegezve,

p Csak daróc szúr, vagy poloska ha ér.

p Simogatnánk a sugaras napot,

p S bebádogoztak minden ablakot.

p

p Londonban bál van, a parketten siklik

p A sok selyembe öltözött leány.

p Puha hajuknak hamvassága izzik

p Lágy bútoroknak tükrös hajlatán.

p Nyugat táncol, – tán végképp eladott?!...

p Bebádogoztak minden ablakot.

p

p Nyelvünket mosta friss tavasz zamatja.

p Most nyögve nyeljük nyirkos kortyait

p Az alvadt bűznek, hol minden falatra

p Émelygő gyomrod felfordulna itt.

p De lenyeljük a végső falatot,

p Bebádogoztak minden ablakot.

p

p Az éhségmarta testünket telt álom

p Lakatja jól – és ínyenc ételek

p Ízét kínálja Párizs, – szinte látom,

p Hogy kúszik el a neonfény felett

p A Néma Rém – s nem lesz több hajnalod...

p Bebádogoztak minden ablakot!

p

p A rádiók csak üvöltsék rekedten

p A szabadságot s az ember jogát.

p Itt érzi csak befalazott testem

p A milliókkal Moszkva ostorát.

p S Váctól Pekingig zúgják a rabok:

p - Ha nem vigyáztok, az egész világon

p Bebádogoznak minden ablakot! – 

p

p

p Hogyan irts ki,

p züllessz le egy népet?

p Jutalmazd, ha valaki istentelen

p Érd el: szégyelljék származásukat

p Döntsd őket nyomorba, éhínségbe

p Tedd őket puhánnyá az ingyen dúskálásban

p Bomlaszd a családokat, lázítsd fel a nőket

p Tedd egyenértékűvé a homoszexuális viszonyokat

p Ásd alá az apai, a családfenntartói tekintélyt

p Csak zsarolható embereket engedj kormányozni

p Te dönts pénzükről, te számláld a szavazatokat

p Hurcold meg a szülőt/tanárt, ha lekever egy pofont

p Csak lélekölő, stresszes stb. Munkákat hagyj nekik

p Tedd ijesztővé a szülést, drágává a gyerekvállalást

p Tedd vonzóvá a sterilizálást és a szingli életformát

p Végtelen iskolába járással infantilizáld a fiatalokat

p Csonkítsd meg az országot, amputáld végtagjait

p Uszítsd egymás ellen a szomszéd kisnépeket

p Kergesd vagy csábítsd őket adósrabszolgaságba

p Agyelszívással érd el: a jó koponyák elmenjenek

p Az otthonmaradó értelmiséget neveltesd janicsárrá

p Teremts és tüzelj hideg polgárháborús viszonyokat

p Építtesd le velük a katonai önvédelmi erőiket

p A média butítson, hülyítsen, dezinformáljon

p Végelgyengüljön le a középosztály, s a civil társadalom

p A neked szolgáló központban koncentrálódjék a közhatalom

p Tedd versenyképtelenné a hazai termelőket, vállalkozókat

p A bűnözőt vádlót bélyegeztesd antiszemitának, rasszistának

p Vesd gyámság, gondnokság alá is a gyarmattá tett országot

p stb. stb. stb.

p

p

p Feltétlen kapituláció

p Meghajolsz és behódolsz

p a körülmények hatalmának

p Saját tehetetlenségi nyomatékodról

p terelnéd el ezzel a magán/közfigyelmet,

p amikor amazt felnagyítod

p és lefegyverzőnek láttatod…

p

p

p Fatalista

p Ha Isten mindenható,

p és minden eleve el van rendelve,

p akkor neked nincs semmi felelősséged,

p hisz úgyis minden, az égegyadta minden

p előre meg van írva már a Sors könyvében

p

p

p Rabindgranath Tagore

p A RABTARTÓ RABSÁGA

p

p „Ó, valld meg, árva rab, ki vert bilincsbe?”

p

p „Az én uram volt – így felelt a rab –,

p azt hittem, engem illet földi kincse,

p s hatalmam által bárkin túlteszek;

p kincstáramat megtömtem színarannyal,

p mely csak királyomat illette meg.

p Midőn az álom elfogott, kinyúltam

p az ágyon, mely nemes gazdámra várt,

p és ébredéskor láttam, hogy csalárd

p kincstáram foglya én magam vagyok.”

p .

p „Rab mond nekem, ki fűzte rád a láncot?”

p .

p „Én voltam az – felelte most a rab –,

p ki gonddal kovácsolatam ezt a láncot.

p Azt hittem, hogy hatalmam győzhetetlen,

p rabláncon tarthat egy egész világot,

p s zavartalan szabadságban hagy engem.

p Így éjjel-nappal óriási tűzben

p sok száz kegyetlen kalapácsütéssel

p vesződtem, míg a láncot összefűztem.

p Mikor kész volt a mű, s a láncszemek

p eggyéfonódtak oldhatatlanul –

p azt kellett látnom, hogy vaskarmai

p csak engem, engem fognak át rabul.”

p Franyó Zoltán fordítása

p

p

p Ma

p egy-én

p visel felelősséget a (gaz)tetteiért,

p de az elrettentésül is szolgáló szabadságvesztés

p nem csak őt, hanem az egész családi körét is sújtja,

p hiszen elvesztenek egy családfőt, keresőt, apát stb. -

p szabadulási priusz: nagy lesz a kísértés a folytatásra…

p Mi is a börtönbüntetés deklarált haszna/tényleges kára?

p

p

p Ha

p az osztály stb.

p nem adja ki a tettest,

p mert még nincs köztük spicli, árulkodó,

p akkor ún. kollektív büntetésben részesítik,

p abban reménykedve, hogy majd ők maguk

p húznak rá pokrócot, és név nélkül verik el…

p

p

p Drága

p neked a szabadság,

p értsd úgy: túl nagy az ára.

p Legyen létbiztonság, bármi áron?

p Nem akarsz télen a híd alatt hálni,

p inkább elkövetsz valamit, hogy így

p bekerülj az ingyen meleg börtöncellába,

p de ahol a „meleg” főnök köcsögnek használ…

p

p

p Önlefegyverző

p Hagyod elvenni/hamisítani Istenképed

p Hagyod, hogy elvegyék a fegyvereidet

p Hagyod, hogy elsorvadjon a humorérzéked

p Hagyod, hogy kiöljék belőled a kíváncsiságot

p Hagyod, hogy leépüljön kételkedő-kritikai érzéked

p Hagyod, hogy elvegyék az önvédelmi képességeidet

p Hagyod, hogy legyengítsék szellemi immunrendszered

p

p

p Seggnyaló

p Emeld fel fejed, büszke nép…

p Magyar ember nem találja a helyét

p (nem érzi jól magát), ha nem szaros a szája!?

p Aki nagy dologra van hivatva, nagyon lent lehet…

p

p

p Érdemelvű

p Aki csak azt és annyira szeret,

p aki és amennyire azt kiérdemli

p Majd persze őneki fáj a legjobban,

p ha ő szorulna elnézésre, irgalomra,

p s helyette csak könyörtelen választ kap

p

p

p A - nem - ítélkező

p Aki senkit sem ítél meg,

p és így nem is kíváncsi senki ítéletére,

p messzire kerüli az ilyen összeütközéseket -

p vagy aki folyton ítélkezik, az első benyomásra,

p a részletek ismerése, empatikus átgondolása nélkül

p (de így magáról mond ítéletet: ki mint él, úgy ítél)

p

p

p Életmentő

p Aki csak magát menti

p az égő házból, gyerekét nem,

p vagy aki minden(ki)t mentene,

p és így végül maga is odavész,

p de nem hősiessége, hanem

p a mohósága miatt...

p

p

p Öngyilkos

p A nagy szent könyvek

p holt betűihez bilincselve

p rohasztják el magukat az emberek

p (mint anno az etruszkoknál a kínhalál:

p az elevent a holthoz erősítve sorsára hagyni)

p

p

p Gyáva

p Keresztény hited

p kiforgatott betűi mögé bújva

p nem akarsz tudni szabály alóli kivételről:

p nem kérsz-adsz kegyelemdöfést,

p túléled becsületed elvesztését,

p nem hozol életáldozatot...

p

p

p Önkezű

p Ha már az életed nevetséges,

p vagy bolhákból elefántot csinálva

p magad számára elviselhetetlenné tetted,

p ill. Istent kihagyva reménytelennek látod,

p akkor jöjjön a bátornak látszó gyáva döntés,

p ami nem felmagasztosít, de tovább alacsonyít…

p

p

p Önkicsinyítő

p Mintha a sorsod, körülményeid

p mindig és nem csak igen kivételesen

p egy nagy, mindent elsöprő szélvész lennének,

p amiben az emberi test tehetetlenül hánykolódna

p (ahogy egy kis tutaj a rettenetes tengeri viharban)

p

p

p Lex talio

p Te sem úszod meg!

p Hiába vagy kiváltságos!

p Szemet szemért, fogat fogért

p Amit te tettél, minimum azt teszik veled

p (a pénzbírságot a gazdag könnyen kifizeti,

p a szabadságvesztés nem volt mindig főbüntetés,

p de a testi fenyítés, csonkolás stb. visszatartó erő!?)

p

p

p Bosszús

p A vendetta,

p a vérbosszú erkölcsi parancs –

p ha nem engedelmeskedsz, kiközösítenek,

p ha igen, akkor az állam törvénye ellen vétesz

p (de magánéleted is szétzilálja az örök harckészültség,

p lelked is felőrli a jogosnak gondolt emberölés/gyilkosság)

p

p

p Komjáthy Jenő:

p A BÖRTÖNBŐL

p

p Nyissátok föl a börtönajtót!

p Nyirkos a föld, a lég dohos.

p Künn süt a nap, s az ég, a légkör

p Szabad eszméktől villamos.

p

p Itt minden meg van mételyezve,

p Minden penészes és rohadt:

p Künn balzsamot lehel a szellő,

p Üdv lengeti a lombokat.

p

p Itt minden oly sötét, mogorva:

p Künn vidám, fényes és meleg.

p Törjétek be a börtönajtót,

p Ti boldog, szabad emberek!

p

p Lángszellem jár a boldog égen,

p Megsejtők a világtavaszt;

p Behatolt egy sugár a résen,

p Látjuk, de nem élvezzük azt!

p

p Behallók a szent szót: Szabadság!

p S lelkünk a végtelenbe szállt.

p Ó, legyen átkozott a zsarnok,

p Ki minket e tömlöcbe zárt!

p

p Beszélnek számtalan bünökről:

p Pedig csak egy van: gyávaság;

p Ijesztenek pokolkínokkal:

p Pedig nem más az: szolgaság.

p

p S lehet-e gyávább, mint a zsarnok,

p Ki félelemből büntetett?

p A zsarnokokban szolgaszív ver,

p A zsarnok és a szolga egy.

p

p S lehet-e gyávább, mint a törvény,

p Mely váltig vérrel mos le vért,

p A sötét rend, amelynek elve:

p Fogat fogért, szemet szemért?

p

p De sejtjük itt a börtön éjén

p Erődet, új Társadalom!

p Ha kitörünk s tusára szállunk,

p Sápadni fog a hatalom.

p

p Ébredj, ébredj már öntudatra,

p S rohanj az eszmeharcba, Nép!

p És egyesülj testvéri frigyben,

p Te szent család, emberiség!

p

p Úgy vágyunk a fényben fürödni,

p Versenyre kelni nyílt mezőn,

p S harag nekűl a pályanyertest

p Testvér-szivünkre zárni hőn!

p

p Nem győzhet más, csupán a szellem,

p Ahol szabad a pályatér,

p És önzetlen nemes tusában

p Legjobbaké lesz a babér.

p

p Nyissátok föl a börtönajtót!

p Nyirkos a föld, a lég dohos.

p Künn süt a nap, s az ég, a légkör

p Szabad eszméktől villamos.

p

p [Szenic, 1891. december 4.]

p

p

p Akaratlan

p Nem vagy te bűnös

p Jézus urunk kínhalálában,

p hiszen a tömeghipnózis alá kerültél,

p nem voltál beszámítható állapotban

p (fejet hajtottál a kollektív balgaság előtt)

p

p

p Pilátus

p Mossa kezeit,

p tovább passzolja, hárítja a felelőséget.

p Hinné, hogy nem rajta szárad jézus vére…

p (hisz ő csak egy kicsi szem volt a bűn-láncolatban,

p hisz maguk a nemrég hozsannázók is Barabást kiáltottak)

p

p

p Mocskos

p Nem mosod kezeidet

p Leépülés, önelhanyagolás:

p először csak lábat, feneket nem mosol,

p azután már kezet és szájat, de ruhát, ágyneműt se,

p vagy nemtörődömségből, vagy idő/pénz spórolásból…

p

p

p Kőszikla

p Péter nagy hangon fogadkozik,

p majd az első nehézségben, szorongattatásban

p háromszor is megtagadja rajongott mesterét…!

p (mégis sokat bíznak rá, az Egyházat,

p mert ismeri már az esendőségét,

p így tud már irgalmas lenni...)

p

p

p Prosti

p Aki abban a hitben van,

p hogy testét nyugodtan árulhatja,

p használat után is ugyanaz marad,

p és lelkében sem vall - túl nagy - kárt

p A nehéz, nélkülözéses időben pedig

p könnyű munkával sokat kereshet...

p …amivel átvészelheti ezt az időt,

p és megalapozhatja a boldog jövőjét!

p

p

p Animális

p Az egyik embernek nincs 

p haszon/kedvenc állata, se kutyája-se macskája,

p és csak a televízióban látott lepkét vagy sündisznót -

p a másik meg csak gyötri, kínozza, alázza és irtja

p vagy éppen gyerek helyett agyondédelgeti…

p

p

p Állatkultusz

p Sok a „szent tehén”

p Az állatok sok embernél védettebbek

p Az állatvédők hatósági jogosítvánnyal bírnak…

p Sokan gyerek helyett is házi kedvencet tartanak

p Stb.

p

p

p Mechanikus

p materializmus

p Az állatokat bonyolultabb gépnek tartják

p Már a kisgyerekek is nyugodtan kínozhatják

p Bárhogyan tenyészthetők, szabad a kísérletezés stb.

p Amelyik kihal, hát kihal… nem tilos irtani is „azokat”

p

p

p Heltai Jenő

p Szabadság

p

p Tudd meg : szabad csak az, akit

p Szó nem butít, fény nem vakít,

p Se rang, se kincs nem veszteget meg,

p Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,

p A látszatot lenézi, meg nem óvja,

p Nincs letagadni, titkolni valója.

p

p Tudd meg : szabad csak az, kinek

p Ajkát hazugság nem fertőzi meg,

p Aki üres jelszókat nem visít,

p Nem áltat, nem ígér, nem hamisít.

p Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,

p Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.

p

p Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,

p Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,

p Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre

p S embernek nézi azt is aki pőre.

p Tudd meg : szabad csak az, aki

p Ha neve nincs is, mégis valaki,

p

p Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,

p Tüzet fölöslegesen nem harangoz,

p Van mindene, ha nincs is semmije,

p Mert nem szorul rá soha senkire.

p Nem áll szemébe húzott vaskalappal,

p Mindég kevélyen szembe néz a Nappal,

p

p Vállalja azt, amit jó társa vállal,

p És győzi szívvel, győzi vállal.

p Helyét megállja mindég, mindenütt,

p Többször cirógat, mint ahányszor üt,

p De megmutatja olykor, hogy van ökle....

p Szabad akar maradni mindörökre.

p

p Szabadság ! Ezt a megszentelt nevet

p Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd !

p Tudd meg : szabad csak az,

p Aki oly áhítattal mondja ki,

p Mint Istenének szent nevét a jó pap.

p Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.

p

p Ínség, veszély, kín meg nem tántorít

p És lelki béklyó többé nem szorít.

p Hiába őrzi porkoláb s lakat,

p Az sose rab, ki lélekben szabad.

p Az akkor is, ha koldus, nincstelen,

p Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.

p

p Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,

p Hol áldozat nincs, nincs szabadság.

p Ott van csupán, ahol szavát megértve

p Meghalni tudnak, és élni mernek érte.

p De nem azért dúlt érte harc,

p Hogy azt csináld, amit akarsz,

p

p S mindazt, miért más robotolt,

p Magad javára letarold,

p Mert szabadabb akarsz lenni másnál.

p A szabadság nem perzsavásár.

p Nem a te árud. Milliók kincse az,

p Mint a reménység, napsugár, tavasz,

p

p Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva

p Ráönti illatát a szomjazó világra,

p Hogy abból jótestvéri jusson

p Minden szegénynek ugyanannyi jusson.

p Míg több jut egynek, másnak kevesebb,

p Nincs még szabadság, éget még a seb.

p

p Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,

p Te sem vagy még szabad, te is csak...

p Gyáva rab vagy.

p

p

p Örömködő

p Mintegy „hivatalból” mosolyog,

p Sőt feltűnően és tüntetően örömös –

p Esetleg azért, mert a gyülekezet így kívánja,

p Mert ez bizonyítéka, hogy isten ott jelen van stb.

p De ha nem látják, lehervad arcáról a mosoly,

p s búskomor képpel magába roskad és tölt...

p

p

p Egyen-mosoly

p Csupa könny a szobád...

p Mert amúgy az utcán mosolyt erőltetsz magadra...

p Nemcsak az üzletekben kötelező a „Keep smiling!”

p Amúgy kétségbe vonnák: van Isten, akivel jóban vagy,

p és menten beutalnak a vezérszekta agymosó táborába…

p

p

p Táp

p Vagy untig,

p a csömörig eszik kedvenc ételüket,

p vagy mennyiséggel akarnák pótolni a minőséget

p vagy egy nap lakoma után hatnapos koplalás jön,

p vagy mindenkit tablettával/csövön át kényszer-táplálnak.

p

p

p Birkaiskola

p Egyszer volt egy nagy csoda,

p Neve: birka-iskola.

p Ki nem szólt, csak bégetett,

p Az kapott dicséretet.

p Ki oda se ballagott,

p Még jutalmat is kapott,

p Így hát egy se ment oda,

p Meg is szűnt a iskola.

p (Weöres Sándor)

p p.s.:

p De a csoda csak három napig tartott,

p utána megszokták az emberek, s így maradt…

p

p

p Civilizáció

p − Tanító néni kérem,

p mi az a civilizáció? – kérdi Évike.

p − A civilizáció az,

p amikor bekapcsolod a televíziót,

p hogy megtudd milyen ma az időjárás

p ahelyett, hogy az ablakot nyitnád ki...