Eugéniusz:

Boldog-boldogtalan ember:

életminőség-vizsgálódások XXIII.

az édes-ékes anyanyelvünkön

Szellemi segítség lélekbátraknak



Bölcs/balga szellemű lélek/élet

Táltos paripa vagy állatorvosi ló

Isten gyermeke vagy sátánfajzat

Régi-új aranykor/vaskori földi pokol



Talált, szerzett, javított/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)



p Koldusok

p 1

p Öreg, én eztán lopni fogok!
Fiam, mindenki azt teszi. Ne tedd!

p De a nők, a szagosak, a gazdagok!
Ládd, én csak úgy tapogatom az eget.

p Öreg, a mankóm szaladni akar!
Fiam, hát nem jön erre senki se?

p Ha akad is, mindig csak száraz karaj!
Tej kéne, nem birok már enni se.

p Egy kirakatot még ma betörök!
Börtönbe jutsz és megvernek. Szamár.

p Egy kirakatot mégis betörök!
Psszt, meghallják s nem ad, aki erre jár.

p 2

p

p Öreg, a varrás újra gennyezik.
Annál szebben tudsz könyörögni majd.

p De rúgnék vele, a szent mindenit!
Te mást se csinálnál. Mindig csak a bajt.

p Engem nem akart a lányod, öreg.
Örülj, hogy látod az áldott nyarat.

p Most rád se köpne, nyomorult, vén cövek.
Legalább néki ruhára is marad.

p Selyemszoknyánál nincs becsületje több!
De kéne neked, te korcs, te torzszülött.

p

p 3

p Fiam, nem élek soká, azt hiszem.
Én pedig azt, hogy éltél eleget.

p Meghalok s nem fog sírni senki sem!
Elég, hogy míg éltél, vezettelek.

p Én Istenem! - Mondass vagy két misét!
Azon már inkább kolbászt is veszek.

p Téged még meg fog verni a nagy ég!
Meg ám, ha mint te, véngonosz leszek.

p Légy jó, hisz egyszer elpusztulsz te is!
De addig csak enyim lesz a sarok.

p Nem félsz a pokoltól? Meghalsz te is!
Félnék, de élni - s kölyköt akarok.

p Könyörgök érted ott. Mondass misét!
Ép lányokért, hogy nőjjön rengeteg!

p Sokszor fogsz sántán megbotolni még!
Csak legyen majd egy ép, erős gyerek!

p

p József Attila - 1924. Máj.

p

p

p Közvélemény-büntetések

p 1. Kapcsolat megszakítása, kinézés.

p 2. Megszólás, kibeszélés.

p 3. Csúfolás.

p 4. Szitok, átok, eskü.

p 5. Eltemetés.

p 6. A külső megváltoztatása.

p 7. Charivari, macskazene

p

p

p Kapcsolat

p megszakítása, kinézés.

p Figyelemre nem méltatás,

p szóba nem állás,

p lenézést kifejező taglejtés használata,

p a találkozás célzatos elkerülése,

p a hátat fordítás,

p a köszöntés mellőzése, ill. nem fogadása,

p a kézfogás megtagadása,

p a levél felbontatlanul való visszaküldése,

p az ajtó szándékos becsapása,

p kilépés abból a közösségből, amelynek az illető tagja,

p vagy valamely személyi eszközének

p (pl. fonóban a rokkának,

p tanácskozásban kalapnak a kitétele stb.)

p Megnyilvánulási formái még:

p a kitessékelés, a kimuzsikálás, kitáncoltatás.

p

p

p Megszólás, kibeszélés

p Ez történhetett titokban, négyszemközt,

p de némely faluban szokásos volt

p a közvélemény-büntetés nyilvános kikiáltása.

p Pl. A jászságban néhány helyen Szent György napján

p a falu szélén kukoricaszárból máglyát raktak,

p és ott mindenkit szabad volt nyíltan megszólni.

p Kalotaszegen a szapulás második napján

p bárkit szabad volt szidni, kibeszélni, megszólni. –

p

p

p Csúfolás

p Sor kerülhetett rá

p szemtől szembe vagy hát mögött,

p Pl. utána kiabálással,

p esetleg névtelen levél útján.

p Ide tartozik a pástilus, a papírgolyó,

p amelyre gúnyosan rá volt írva

p az elítélendő magatartás vagy esemény,

p s amelyet bedobtak a megszégyenített személy

p ajtaján, ablakán vagy udvarába.

p

p

p Szitok, átok, eskü

p Legenyhébb a szitok volt,

p A szómágia elvén alapuló rossz kívánása,

p pl. „húzzon össze a vizes görcs”.

p Ide tartozott az ördöggel,

p Vagy a fenével való fenyegetés.

p Az átok (elkárhoztatás, kiközösítés) súlyosabb volt,

p mert a nép hite szerint nem lehetett visszavonni,

p és azt tartották róla, hogy előbb-utóbb beteljesül.

p Az eskü az asszonyok fenyegetőzése volt.

p Az átokkal együtt járt sokszor a kitagadás.

p

p

p Eltemetés

p Akkor alkalmazták,

p ha valaki rosszul kapálta meg a földjét

p vagy szántatlanul hagyta azt.

p A föld egyik végében sírdombot hánytak,

p rá keresztet vagy egy-egy tengericsövet tettek

p annak jelzésére, hogy talán meghalt a föld tulajdonosa,

p és azért nem volt a földje megmunkálva.

p

p

p A külső megváltoztatása

p Régen hajlenyírással büntették

p A tolvajt, aki a vízimalomból lopott.

p Még nemrégiben is alkalmazták ugyanezt

p a közös munkában részt vevő

p és társaival szemben tolvajkodó személy ellen,

p akit közösen - leginkább pokróc alatt - meg is vertek.

p A teherbe esett leánynak a bába kontyot csinált;

p ha pedig menyasszony lett,

p párta és koszorú nélkül

p mehetett az esküvőjére

p és elvesztette azt a jogát,

p hogy a menyecskék között

p első helyen álljon a templomban,

p hátul a karzat alatt kellett állnia.

p

p

p Charivari, macskazene

p zángózás, csatrangolás, kikolompolás 

p A múlt század eleje óta ismert az a szokás,

p hogy főleg fiatalokból álló kisebb csoport

p felkeresi a házastársát elhagyó, de később

p a házassági életközösséget visszaállító

p nőt, ritkábban férfit,

p és a ház előtt nagy csörömpölés, macskazene 

p (dúdolás, éneklés, durrogás, fütyülés stb.)

p kíséretében házasságkötést utánzó szertartások között

p kigúnyolja, megszégyeníti.

p A szokás alkalmazására általában

p a család egységének a megóvása érdekében került sor,

p sokszor a közvélemény kényszereszközeként.

p Máshol közvélemény-büntetést kapott,

p aki házastársa miatti gyásza idejének letelte előtt

p mással összeállt, házastársát megcsalta,

p vadházasságra lépett;

p a lány, aki férjet más faluból választott;

p a szülők, akik a megígért hozományt

p egy év után sem adták ki;

p a legény, aki a helyi szokás szerint

p elrabolt(megszöktetett) leányt

p nem akarta feleségül venni.

p

p

p Mi számít

p büntetésnek?

p Ha a szomszédomat

p pl. megpofozom,

p kipellengérezem, bezárom,

p az legfeljebb támadás, provokáció,

p megtorlás, bosszúállás stb.,

p ami büntethető szabálysértést/

p bűncselekményt valósíthat meg.

p De a „tulajdon” gyerekemet

p már tényleg büntethetem,

p mert gondviselője vagyok,

p törvényes hatalmam van felette.

p Az Alkotmány/jogrend keretén

p belül én szabom a házirendet,

p aminek megsértését kinyomozom,

p majd vádat emelek, megítélem,

p és az ítéletet is én hajtom végre...

p

p

p Paternalizmus

p Amíg kicsi a gyerek,

p különösen vészhelyzetben,

p erővel is betartatjuk a szabályokat,

p (a szülő élhet korlátozott, de jogos

p ún. büntetőhatalmával is…!?)

p melyek az ő érdekét is védik,

p de közös érdekük, hogy

p ő ezt minél előbb be is lássa,

p s magától is tiszteletben tartsa ezeket

p

p

p Gulag szocializmus

p Nincs rosszabb, mint

p az őrjítő bizonytalanság!?

p Nem tudható/tudhatod:

p nyelvtudásodért jutalom/büntetés jár:

p előléptetnek/kémgyanúsként lecsuknak

p Amikor nem tudhatod,

p hogy miért és mennyi büntetés jár

p Amikor senki sohasem

p lehet biztos az ártatlanságában

p Nem lehet benne biztos:

p a fellebbezésedre súlyosbítanak-e

p Mikor nem tudhatod,

p hogy hozzátartozód él-e, hal-e

p Amikor nem tudhatod,

p hogy hozzád jött-e a fekete autó

p Este még Rákosival koccintottál,

p másnap ÁVÓ pincében…

p Nem tudhatod, hogy

p ki a spicli, aki egy viccért feljelent

p Nem tudhattad,

p meddig tart a kitelepítés, s mi lesz azután…

p Nem tudhatod,

p ki jelentett fel, mivel vádolnak,

p és ki a védőd, aki ügyészként viselkedik…

p Amikor az egész társadalmat kriminalizálják,

p „Dánia börtön”, s kegyként vagy szabadlábon…

p Ahol a politikai foglyok helyzete a legrosszabb…

p stb.

p

p

p Szabotázs

p Rész és egész

p Ha tévedésből rossz helyre ütsz a kalapáccsal,

p akkor rögtön szándékos szabotázsakció a vád!

p S ha így a gyárat, a termelést akartad tönkretenni,

p akkor végső soron a Rendszer belső ellensége vagy,

p akit börtönbe, kényszermunkára stb. ítélnek…

p

p

p Kétélű fegyver

p : „….lesz köztünk elég,

p kinek kezében a sajtójog,

p ezen legszebb emberi jog,

p a gyilkosnak gyilkánál

p és a gyújtogató kanócánál

p nagyobb átokká fog válni.”

p Széchenyi

p

p

p „Jud” Süss

p „… A Süss vagy „Jud” Süss

p néven is ismert Oppenheimer

p felemelkedése és bukása …

p figyelmeztetésül szolgált

p az olyan zsidóknak,

p akik bizalmukat

p keresztényekbe helyezték.

p Sokatmondó tény,

p hogy Oppenheimer,

p aki tündöklése idején

p egyáltalán nem gyakorolta vallását,

p bebörtönzése alatt

p megtért a szigorú ortodoxiához,

p a kegyelem ellenében sem

p volt hajlandó megkeresztelkedni,

p és hitét megvallva fejezte be életét."

p (Paul Johnson: A zsidók története.)

p

p

p Átlátszó

p felelősséghárítások…

p Nem szartam a kútba, csak a kávájára…

p Nem öljük meg Józsefet, csak a mély kútba dobjuk,

p és akkor majd nem tapad vér a kezünkhöz?

p Én csak azért tagadtam meg a forradalmat,

p mert a tévedhetetlen mester is ezt tette akkor…

p (pl. Csoóri Sándor hivatkozott így Illyés Gyulára)

p

p

p A tordai malac

p – rátótiáda

p A történet,

p amelyről Torda elhíresült,

p egy malacról szól.

p Egy alkalommal egy tordai vásárba

p idegen szekeres érkezett,

p aki a nagy forgatagban

p akaratlanul elgázolt egy kéthetes kismalacot.

p Az állat gazdája törvény elé vitte a szekerest,

p magas kártérítést követelve tőle.

p „Mily nagy lehetett a malac?"

p - kérdezte a bíró a kárpótlás megítélésekor.

p „Bizony lehetett az két hónapos!"

p - túlzott a búsás kártérítés reményében a károsult gazda.

p „Az nem lehet - döntött a bíró –

p mert a két hónapos tordai malacnak

p lett volna annyi esze, hogy a kerék alá ne kerüljön."

p A bíró e bölcs szentenciája híresült el

p az okos, mint a tordai malac

p szóláshasonlatban.

p

p

p Világállam

p Ma Amerika

p felhördülne,

p ha a rend visszaállításának céljából

p ENSZ-katonák vonulnának be Los Angelesbe.

p Holnap viszont hálásak lennének!

p Ez különösen igaz lenne,

p ha azt mondanák az embereknek,

p hogy a támadás

p kívülről (az űrből) jönne,

p ami létüket fenyegetné.

p Ekkor történne az,

p hogy a világ azt kérné,

p szabadítsák meg őket a gonosztól.

p Az egyetlen dolog,

p amitől az ember fél, az ismeretlen.

p Ha ezzel a helyzettel néznének szembe,

p az emberek maguktól mondanának le

p személyes jogaikról,

p hogy a világkormány

p garantálja nekik a jólétet."

p Henry Kissinger 1991

p

p

p Urbanizáció

p A város szabaddá tesz?

p A város a bűn melegágya

p Eltömegesedés és közönyösödés

p Megszűnik a társadalmi kontroll –

p szabad rend helyett szabadosság van…

p Nem ellenőrizhető szó és tett összhangja,

p tág a tere a szélhámosnak, demagógnak…

p Idegen a boltos, a szerelő-építő mester,

p és a tanár, a pap, a rendőr, a bíró stb. stb. stb.

p De nem ritkán már a szomszédod se ismered..

p

p

p Garai Gábor

p A Villa Negra románca

p .

p Refrén:

p A Villa Negra nem apácazárda,

p A Villa Negra nem fényes lokál,

p Vagány legény ha szépszerén bezörget itt,

p E csöndes házban oltalmat talál...

p De jött egyszer egy vastag ürge,

p Luxus autón elterülve,

p Alkudott a házra pénzt kínált

p Nálunk ragadt a pénze, ámult mit kap cserébe

p Ápolta a doktorja három héten át.

p Refrén

p Rám akadt egy bunda télen,

p Gyantás lettem a vidéken,

p Jött a hekus ám kilestem őt,

p Szóltam bunda tűnj el, nyomban, semmi bűnjel,

p Ártatlanul állhattam vallatóm elé.

p Refrén:

p Szép az élet, víg az élet,

p ámde én csak addig éljek,

p Míg a Villa Villa Negra áll.

p Szép lány jöjj el egyszer,

p nálunk fölmelegszel, s

p Meglátod, még az álmod,

p egyre vissza jár.

p Refrén

p https://www.youtube.com/watch?v=KVrwDjNg0R4&t=11s

p

p

p A törvény ismerete

p A törvény nem ismerete

p nem ment fel a felelősség alól

p 1.

p Ha már felnőtt ember vagy,

p akkor tudnod kell a BTK-t,

p mégha ebből soha senki nem vizsgáztatott le…

p Tudnod kell, hogy a lopást, a testi és becsületsértést stb.

p az állam bünteti: nyilvánosan rosszalja és hátrányt okoz.

p 2.

p A természettörvények figyelmen kívül hagyása, áthágása

p Magában hordja a „büntetést”: sérülés, égés, betegség, halál…

p 3.

p Ha az erkölcsi szabályokat sérted meg,

p akkor a közösség is megró, de a lelkiismereted is kínoz.

p 4.

p Ha a szellemvilág törvényeit illetően vagy tudatlan,

p annak úgy iszod meg a levét, hogy balgán boldogtalan leszel

p

p

p Szakmai ártalom

p Milyen lehet egy nyomozó

p otthon vagy a baráti körben,

p Amikor hozzá van szokva,

p hogy neki mindenki hazudik,

p (Hisz ha igaz a cinikus mondás:

p Amiért rádbizonyítva 4 év,

p az beismerő vallomással 6…)

p Ezért állandóan gyanakszik,

p s nem veheti magától értetődőnek,

p hogy alapesetben, ha nem viccelnek,

p pókereznek, konspirálnak, akkor

p a körön belüli emberek egymással őszinték..

p

p

p Eredeti bíráskodás

p Nemrég egy magyar földesúr

p rajtakapott egy zsellért a falopáson,

p amint már vitte haza a szekér fát az erdejéből.

p – Hát János, mért lopja kend a fámat?

p – Hát nagyságos uram, mikor tüzelő kell.

p – Mit gondol kend, mennyit ér ez a szekér fa?

p – Megér biz ez egy pengő forintot.

p – Hát ez a kend fejszéje hogy volt?

p – Három bankó forint volt, nagyságos uram.

p – No hát én most elveszem a kend fejszéjét,

p s visszaadok belőle harminc váltókrajcárt. Jól lesz?

p – Jól van, nagyságos uram. Adjon Isten jojcakát.

p – Fogadj Isten.

p (közreadta: Jókai Mór )

p

p

p Kosztolányi Dezső

p Inferno

p

p Szörnyű volt a pokolnak feliratja,

p csak a nagy Dante írhatott olyat,

p de lelkem a bűnöst mégsem siratja,

p ki lenn a jégbe vérkönyűt folyat.

p

p Nagy bánatát elfödte a nagy éjjel,

p s jól tudta már, hogy ott nincsen remény,

p a borzalomba lelkét szörnyű kéjjel,

p haló kacajjal ásta el szegény.

p

p Szörnyűbb, ha a menyország boltja tűn fel,

p s eléd ragyog szikrás gyémánt-betűkkel

p a szörnyű szó a drága ív fölött:

p

p Nagy bánatod a hűs éj el nem oltja,

p csak támolyogsz, mint a fény éji foltja

p s kacag feléd hószínü ördögöd.

p

p

p Örök

p kárhozat,

p örök büntetés

p Három fazék

p rotyog a pokolban.

p Az egyikben németek,

p a másikban oroszok,

p a harmadikban magyarok vannak.

p Lucifer meglátogatja mindet.

p Az elsőnél csak az van kiírva,

p hogy "ne gyere ki".

p Megkérdezi Lucifer a segítőit,

p hogy miért nincs itt őr.

p Mire mondják, hogy

p ebben németek vannak,

p ők szabálybetartóak,

p úgysem jönnek ki.

p A másodiknál

p nincs kiírva semmi,

p de ott van egy őr.

p Mire a segítők:

p ezek az oroszok.

p Ők mindig próbálkoznak,

p de erővel vissza lehet tartani őket.

p A harmadik fazéknál

p csodálkozik Lucifer,

p hogy nincs se őr, se tiltás.

p Hogy lehet ez?

p Mire a segítők azt mondják:

p azért mert ebben magyarok vannak.

p Ha az egyik megpróbál kimászni,

p a többiek úgyis visszahúzzák!

p

p

p A bizonyítás terhe

p Bizonyítsd be, hogy a lopást

p nem te követted el,

p ellenkező esetben

p bűnösnek veszünk és elítélünk...

p Inkább bűnhődjék száz ártatlan,

p minthogy egy bűnös is megússza...?

p Vagy vesd magad alá "istenítéletnek",

p például tüzes vas vagy vízbedobási próbának,

p s ha Isten csodát tesz, akkor felmentünk...

p

p

p Külföldi szabadosság

p A külföldiektől most már

p be lehet hajtani az itt elkövetett

p szabálysértések után járó pénzt!?

p De mi volt eddig?

p Törvényen kívüliség?

p Íratlan mentelmi jog…!?

p Ezzel lehet idecsalni turistákat,

p hogy itt elengedhetik magukat -

p sokan amúgy is legfőképp csak

p azért utaznak el hazájukból, hogy

p szabadosan "kitombolják" magukat -

p mi mindent árul ez el ottani életükről...

p

p

p Műhiba

p A boncolások állítólag

p arról tanúskodnak:

p a betegek legalább 20%-át

p rosszul diagnosztizálják, félrekezelik?

p (Még a mostani, rossz protokoll szerint is)

p Egy morbid vicc jutott erről eszembe:

p - Pista bácsi, van egy jó és egy rossz hírem...

p - Mondd a rosszat előbb, essünk túl rajta...

p - Tévedésből a jó lábát vágtuk le...

p - És mi a jó híre doktor úr?

p - A beteg lába szépen gyógyul...

p

p

p Rágalomária

p (Rossini: Sevillai borbély)

p

p Lágy kis szellő, lebbenve szálló,

p Szárnya sincsen, könnyedén támad,

p Észrevétlen, szépen árad,

p Indul, mint egy csöpp lehelet,

p S halkan sugdolózni kezd.

p Szépen lassan, épp hogy moccan,

p Zümmögően, súgva-búgva,

p Zizegően, döngicsélve.

p Háztól fürgén röppen házig,

p Óhatatlan fülbe mászik,

p Agyvelőbe fészkelődik,

p Menthetetlen benne rezg.

p És ha egy szájból kiröppen:

p Adják, hordják egyre többen,

p Félénksége egyre csökken,

p Erre szökken, arra szökken.

p S hogyha már zúgó, didergő,

p Mint vihar kezén az erdő,

p Hogy süvölt és megreszkettet,

p Rémülettel látod ezt.

p Végre bömböl, zendül, harsog,

p Arad és nem látni partot,

p Dörgő orkán, szörnyű szárnyú,

p Olyat robban, mint az ágyú.

p Irgalmatlan végítélet,

p Mindent végromlásba veszt.

p És e rágalomnak tárgya,

p Ronggyá tépve, elcsigázva,

p Szörnyen össze-vissza törve,

p Pellengéren pusztul el,

p Úgy pusztul el . .

p https://www.youtube.com/watch?v=55F_Q0Rkzb0

p

p

p Rágalom

p Aki alaptalanul rágalmaz,

p Az azt érdemli, amit a másik kapott volna,

p Ha igaznak bizonyult volna az ő „vádirata”.

p De hogyan bizonyítsa be egy gyerek,

p Ha a gondviselője, nevelője molesztálja?

p Lehet, hogy akkor még nem is tudja,

p Hogy – mekkora - bűn az,

p Amit ellene elkövetnek…

p Ráadásul egy gyereket

p Be is lehet tanítani arra,

p Hogy ilyesmit fantáziáljon,

p S akkor ártatlant hurcolnak meg

p (lásd a Vadászat című dán filmet)

p

p

p Rosszhiszemű

p Ócsó mán a pásztor, 

p Nincsen becsületi! 

p A nagy gazdák előtt 

p Mind huncut a nevi. 

p

p Ha valamije van 

p Azt mondják, hogy lopta, 

p Ha semmije sincsen, 

p Hogy elkorhelkodta. 

p

p Hát a szegény pásztor, 

p Hogyne szomorkodna: 

p Kicsinke a kenyér, 

p Kevés a szalonna.

p http://www.youtube.com/watch?v=NmPE5t1Ujjs

p

p

p Legális

p bűnszövetkezet

p Ahogy az orvos és a gyógyszergyár,

p És a matektanár és a korrepetáló összedolgozik

p Az előbbi rád olvas egy kvázi halálos ítéletet,

p s így rátesz egy hálapénzzel kent futószalagra.

p Az utóbbi „bebizonyítja”, hogy hülye vagy,

p de véletlenül van egy kisegítő jó ismerőse…

p (Emlékszünk még Chaplin Kölyök c. kisfilmjére,

p ahol a kissrác ment előre betörni az ablakokat,

p majd nemsokára feltűnt a szolgálatkész üvegező…)

p

p

p Törvénysértő

p A természet (pl. a gravitáció)

p és a szellem- és lelkivilág törvényeit

p nem lehet „büntetlenül” megsérteni

p (az előbbiért rögtön jön a „büntetés”,

p az utóbbiakért lassabban, de biztosan,

p mert nem rendeltetészerűen használod magad)

p

p

p Dirty work

p A piszkos munka.

p Kivel lehet elvégeztetni?

p Hogy az én kezem tiszta maradjon.

p Nem a smasszer ver, csak berak a cellába.

p Nem én öltem, én csak bérgyilkost fogadtam.

p Nem az SZDSZ privatizál-fosztogat: de az MDF

p Stb. stb.

p

p

p Kollektív büntetés

p A XXI. században már nincs ilyen?

p Vagy mégis: - a börtön anakronizmusa…

p Nemcsak az szenved el súlyos hátrányokat,

p akit több évi szabadságvesztésre ítélnek el,

p de a családja is, aki elesik a fenntartótól...

p A feleség a férjtől, a gyerek az apjától stb.

p

p

p A

p lényeg

p megragadása

p Ha egy marslakó megfigyeli életünket

p és megnéz mondjuk egy bocsánatkérést,

p akkor ő mit fog ebből érteni,

p hogyan fogja ő ezt visszaadni, reprodukálni?

p Pont ugyanúgy

p lép be a szobába,

p hasonló távolságra

p mechanikusan ismétli a szavakat stb.,

p amik egy új helyzetben lehet,

p hogy újabb sértést jelentenek...

p (Hogy a Kovács egy csaló?

p Már bocsánatot kérek!)

p

p

p Ady Endre

p A bűnök kertjében

p

p Bűneit egy csupa-vágyás, vén csontnak,

p Szeresd, sajnáld a bűneimet,

p Csak azt szeretem s annak hiszek,

p Ki a bűnöket sírva szereti.

p

p Nagy bűnökben virágzik el az Élet

p És Jézus is szerette, szegény,

p Kezét tartni a bűnös fején,

p Mert illatos a bűn, mint a virág.

p

p Hiszen a bűn mindig egy jajkiáltás

p A Sors felé, hogy mért nem marad

p Az ember mindig tiszta s szabad,

p Vadba beoltott, nemes rózsa-szem.

p

p Óh, bűneim, bár csak megtartanátok

p Annak, aki megbocsátni tud,

p Ki csöndesen bízó, nem hazug

p S bűneim kertjét mélán járja be.

p

p

p Ítélet

p Aki senkit sem ítél meg,

p és így nem is kíváncsi senki ítéletére

p Aki azért nem ítél meg tettet/mulasztást,

p mert akkor ezzel azonnal magát is elítélné…

p Vagy aki folyton ítélkezik, az első benyomásra,

p a részletek ismerése, empatikus átgondolása nélkül

p

p

p Önkárhoztató

p Akinek az teszi pokollá az életét,

p hogy már egyedül csak ő nem tud

p saját magának megbocsátani!

p pedig ezt már minden érintett,

p sőt: Isten maga is megtette...

p

p

p Kárhoztató lélek

p Még bocsánatkérés után sem tud úgy tenni,

p mintha mi sem történt volna - örökké hánytorgató

p Örökké, naponta emlékszik és emlékeztet,

p Nem ismeri az elfeledés jótékony homályát,

p Ezzel a másikat, de magát is lekötözve tartja…

p

p

p Értelmi szerző

p Spiritus rector

p A szellem hatalma

p Ki a nagyobb bűnös?

p Az elkövető, a végrehajtó bérgyilkos?

p Vagy az értelmi szerző, a kiagyaló és felbujtó:

p Bűnbakképző, ellenségkép-festő, mumust gyártó

p Az elkövetőt még akár tetten is érhetik,

p vagy a közvetett tárgyi bizonyítékok kizárják,

p hogy rajta kívül bárki más lehetett volna a tettes.

p De az ötletadó, a felbujtó örökre rejtve maradhat?

p (Nem úgy, mint A helység kalapácsa c. vígeposzban)

p

p

p Tompa Mihály

p 1848

p

p Betűk és ajkak fennen hirdetik:

p Hogy a világ órjásilag halad;

p Mondják: az ember, ez erkölcsi lény,

p Tökélyesebb lesz minden perc alatt.

p

p Az új időknek nagy története

p E fontos tanból szép leckét adott;

p És megtaníta: hogy nincsen nagy ok

p Lenézni az oktalan állatot.

p

p Az állatok közt önszülötteit

p Csak a legalábbvaló falja fel,

p És a világ órjásilag halad:

p Mert most ezt a királyok kezdik el!

p ----

p Különös: hogy aki egy magzatját megöli:

p Elvesz pallossal vagy kötélen;

p Aki pedig vadúl legyilkol százakat:

p Halál helyett ezt hallja: éljen!

p ----

p A bársony színe tart sok éveken,

p De végre a bársony is kimegyen.

p Rosz festék az a honfivér, királyok!

p Midőn kiömlik, még piros, piros...

p Ha megszárad: sötét lesz mint az átok,

p S nincs idő, mely ily szennyfoltot kimos.

p

p

p „Igazság” - szolgáltatás

p 1

p A kis rovarok/bűnösök fennakadnak a pók hálóján,

p de a nagyok azt elszakítva azt keresztül repülnek rajta.

p 2

p „És aki száz meg százezret rabol, bírája lészen annak,

p akit a szükség garast rabolni kényszerít.” (Tiborc panasza)

p

p

p Megtizedelés

p A katonai fegyelem erősítésének módja

p Vagy a kollektív büntetés egyik formája,

p (ha pl. nem adja ki egy civil falu a partizánt)

p Avagy hogyan gyakoroljunk elrettentő hatást…

p

p

p Vét – vétek – vétség

p Nem vét kevesebbet, a ki sokkal vét.

p A ki vétett, pirul.

p Ha mennyit vétünk, annyit mennykövezne,

p a tágas égben egy mennykő sem lenne.

p Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vétettek volna.

p Senki sincs vétek nélkül.

p Első vétek bocsánatot érdemel.

p Latin: Venia primum experienti.

p Sok a vétek, hol sok a törvény.

p Lélekre aszott vétket nehéz levakarni.

p Mi egynek vétek, másnak sem erkölcs.

p A kis vétek otthon tömérdek nagy ott kinn.

p Minden vétek talál magának mentséget.

p Nem vétek, a mi bemegy, hanem a mi kijő.

p Maga vétkét másra tolja.

p

p

p Bűn

p (közmondás, szólás)

p A bűnt nyomban éri a büntetés.

p A kicsiny bűn is csak bűn.

p Annyi mint a bűn.

p Bűn, ha sokan követik is el, nem lesz kisebb.

p Cégéres bűn.

p Ez még nagypénteken sem bűn.

p Ha isten ugy ismeri, mint én, soha sem veszi kérdőre bűneiért.

p Hol sok a törvény, szapordik a bűn.

p Inkább végy hét bűnnel asszonyt hazulról, mint egygyel máshonnan.

p Jobb egy ismerős hét bűnnel, mint egy ismeretlen egy bűnnel.

p Kicsi korban kezdik a bűnt.

p Kicsiny korban szokják a bűnt.

p Meguntam, mint bűnömet.

p Ragad mint a bűn.

p Sok bűn oka a szegénység.

p Több a bűne, mint a hajaszála.

p Utálom mint a bűnömet.

p Viz csak a bűnt nem mossa le.

p

p

p Bünös.

p A ki káros bünös is.

p Alázatos, mint itélet előtt a bünös.

p Bünös ember a falevél rezgéstől is megijed.

p Büntelen bünhödik, a bünöst nem büntetik.

p Görbe mint a bünös útja.

p Jön-megy, mint a bünös lélek. (Nincs nyugta.)

p Ki nem bünös, ne vegye magára.

p Megtérő bünösnek nincs pokolra utja.

p Nem mind bünös, a ki rab.

p Nincs egyebe bünös lelkénél.

p Pap fik lovat, ördög bünös.

p

p

p Büntet.

p A ki egyet büntet, százat megtérithet.

p A kit isten meg akar büntetni, először is eszét veszi el.

p Az okos biró a részeg embert józan korában bünteti.

p Büntelen bünhödik, a bünöst nem büntetik.

p Isten hosszu türő, de végre büntető és fizető.

p Megbüntette a rákot, vizbe vetette.

p Örömest büntet, a ki hamar büntet.

p Uram, büntesd meg a hagymát.

p

p

p Titokban

p "Mit számít,

p hogy gyalázatost cselekszel,

p ha senki nem tudja?

p Te magad tudod.

p Ezt a tanút semmibe venni,

p ez az igazi nyomorúság."

p (Seneca)

p p.s.:

p Isten szeme mindent lát,

p el nem lopd a léniát...!

p

p

p „Büntetés”

p A hazug embernek

p nem csak az a „büntetése”,

p hogy senki sem hisz már neki,

p hanem az, hogy ő se hisz senkinek,

p a legvégén talán már magának sem...

p

p

p Felelősséghárító

p Gyereked tanítását és nevelésé az iskolára

p Egészséged őrzését, helyreállítását az orvosra

p Mindennapi érdekvédelmed a nép ügyvédjére

p A közügyek intézését a „választott” politikusra

p Boldogságod, lelki békéd a pszichiáterre bízod

p

p

p Én nem vagyok felelős

p Hiszen még oly fiatal vagyok

p Nem tudtam, mit teszek

p Nem ismertem a tényeket

p Nem ismertem a törvényeket

p Engem nem iskoláztattak

p Engem nem neveltek jóra

p Engem hipnotizáltak

p Álmomban vagy alvajáróként...

p Engem manipuláltak

p A tömeghangulat befolyásolt

p Én tökrészeg voltam

p Én el voltam kábulva

p Nekem gyenge az akaratom

p Nekem az egy rossz napom volt

p Engem megszállt az ördög

p Parancsra tettem

p Nem láttam a következményeket

p A példaképem után mentem

p Nekem isten ezt sugallta

p Hirtelen felindulásban voltam

p Kényszeresen cselekedtem

p Kényszer hatására tettem

p Action gratuite

p A főnököm így utasított

p Stb. stb.

p

p

p Cui prodest

p A tettes ismeretlen,

p Avagy mégis elfognak egy „tettest”

p Akire ráfogják/akit mások felbujtattak.

p (Ki/ki ölték, ölették meg pl. Kennedyt?)

p De az igazi tettesek köre is szűkíthető –

p Kinek állt érdekében, kinek volt haszna,

p kinek a malmára hajtja a vizet mindaz,

p ami megtörtént (már ha valóban megtörtént)

p Ki profitált pl. az ikertornyok lerombolásából

p (közvetlenül pl. a biztosítótól, és közvetve,

p a pánikhangulatból rendőrállamért kiáltva…)

p

p

p Cui bono?

p Kinek az érdekében állt a gyilkosság –

p Könnyű szűkíteni a kört, s ismert lehet a tettes.

p De ha csak egy „action gratuite” volt?

p Milyen sokáig maradhat szabadlábon

p akár egy (sorozat)gyilkos is,

p Ha csak úgy vaktában, logikátlanul

p gyilkol egy világvárosban?

p

p

p Justizmord

p Halálbüntetés téves bírói ítélet alapján.

p Súlyos bírói tévedés a vádlott rovására;

p ártatlannak bizonyuló ember elítélése.

p (tévedés: feltételezve a jóhiszeműséget)

p A halottat már nem lehet feltámasztani...

p

p

p A halálbüntetés

p Nem annyira büntetés,

p inkább egy prevenció és egy fenyegető üzenet?

p Többet-többé nem hibázhatok, vétkezhetek stb.

p Egyszer s mindenkorra kivonnak a forgalomból…

p Az én javíthatóságomról, megtérésemről lemondtak,

p de a maradékot példámmal elrettentenék, riasztanák!

p

p

p Arculcsapás

p Ami lehet egy véletlen eltévedt mozdulat

p Ami lehet egy támadó szúnyog elűzése, kivégzése

p Ami lehet egy szándékos inzultus, megszégyenítés

p Ami lehet egy büntetés – nyilvános rosszallás kifejezése

p Ami lehet átvitt értelemben egy pofon az Élet tanár úrtól...

p

p

p Betyárnóta

p (Csütörtökön virradóra)

p

p Csütörtökön virradóra

p Ráültem egy pej csikóra

p Azon hajtottam a tinót

p Mind a három daruszőr volt

p Mind a három daruszőr volt.

p

p Egyet adtam a bírónak

p Másikat a főbírónak

p Harmadikat az alispánynak

p Hogy könnyebben szabaduljak

p Hogy könnyebben szabaduljak

p

p Könnyebben is szabadultam,

p Fejérvárnak elindultam

p Fejérvári fogadónál

p Kilenc zsandár előbe jáll

p Kilenc zsandár előbe jáll

p

p Azt kérdezik, mi a nevem,

p Hol az utazó levelem.

p Dolmányomat kigombolom,

p Levelemet megmutatom

p Levelemet megmutatom

p

p Éles kés a balkezembe,

p Töltött pisztol jobb kezembe

p Hármat mindjárt fejbe lőttem

p Itt az utazó levelem

p Itt az utazó levelem

p

p Jaj Istenem mit csinálja,

p Szaladjak-e, vagy megálljak?

p Ha szaladok fejbe lőnek,

p Ha megállok, megkötöznek

p Ha megállok, megkötöznek

p

p Éri Péter (Muzsikás), Szentendre, 2009. aug. 8.

p

p x



p EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA

p A teljesértékű jó, igaz, szép, boldog Élet

p vagy a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:

p a pozitív-negatív végtelen lehetőségek tárháza

p

p Itt és most a plusz vagy mínusz végtelen

p emberélet/világminőség, virulás/pusztulás,

p ill. annak boldog-boldogtalan megélése a tét…

p A teljes élet mindenki lehetősége, így „joga”,

p sőt kötelessége!? Az „utolsóból” is lehet első, sőt…

p

p Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,

p önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,

p de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…

p Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,

p „ellenségeimmel” elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…

p

p A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,

p de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….

p Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,

p ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,

p lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…

p

p Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,

p az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,

p Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,

p a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők - és

p végül - az általad is fenntartott – rejtett/háttér gonosz hatalom….

p

p Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,

p a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!

p Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,

p barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája

p -hivatása, otthona/hazája, játéka, társasága, mulatsága stb.stb.

p

p Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

p önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,