Eugéniusz:
Boldog-boldogtalan ember:
életminőség-vizsgálódások X.
az édes-ékes anyanyelvünkön
Szellemi segítség lélekbátraknak
Bölcs/balga szellemű lélek/élet
Táltos paripa vagy állatorvosi ló
Isten gyermeke vagy sátánfajzat
Régi-új aranykor/vaskori földi pokol
Talált, szerzett, javított/vesztett életkincstár
Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok
Szándékok-következmények és okok-okozatok
(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)
p Petőfi Sándor
p A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI
p
p Ne fogjon senki könnyelműen
p A húrok pengetésihez!
p Nagy munkát vállal az magára,
p Ki most kezébe lantot vesz.
p Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
p Saját fájdalmad s örömed:
p Nincs rád szüksége a világnak,
p S azért a szent fát félretedd.
p
p Pusztában bujdosunk, mint hajdan
p Népével Mózes bujdosott,
p S követte, melyet isten külde
p Vezérül, a lángoszlopot.
p Ujabb időkben isten ilyen
p Lángoszlopoknak rendelé
p A költőket, hogy ők vezessék
p A népet Kánaán felé.
p
p Előre hát mind, aki költő,
p A néppel tűzön-vízen át!
p Átok reá, ki elhajítja
p Kezéből a nép zászlaját.
p Átok reá, ki gyávaságból
p Vagy lomhaságból elmarad,
p Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
p Pihenjen ő árnyék alatt!
p
p Vannak hamis próféták, akik
p Azt hirdetik nagy gonoszan,
p Hogy már megállhatunk, mert itten
p Az ígéretnek földe van.
p Hazugság, szemtelen hazugság,
p Mit milliók cáfolnak meg,
p Kik nap hevében, éhen-szomjan,
p Kétségbeesve tengenek.
p
p Ha majd a bőség kosarából
p Mindenki egyaránt vehet,
p Ha majd a jognak asztalánál
p Mind egyaránt foglal helyet,
p Ha majd a szellem napvilága
p Ragyog minden ház ablakán:
p Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
p Mert itt van már a Kánaán!
p
p És addig? addig nincs megnyugvás,
p Addig folyvást küszködni kell. -
p Talán az élet, munkáinkért,
p Nem fog fizetni semmivel,
p De a halál majd szemeinket
p Szelíd, lágy csókkal zárja be,
p S virágkötéllel, selyempárnán
p Bocsát le a föld mélyibe.
p
p Pest, 1847. január
p
p
p Nyomorultak
p Az igazság pedig ez:
p nyomorultnak kell lennünk,
p és azok is vagyunk.
p Emellett a legkomolyabb bajok főforrása,
p melyek az embert érik,
p az ember maga: homo hominis lupus,
p az ember az embernek farkasa.
p (...)
p De minek mennénk ily messze:
p ötéves korban cérnafonóba.
p vagy másféle gyárba lépni
p s ettől kezdve először 10, majd 12,
p végre 14 óra hosszat egy nap ott ülni,
p s ugyanazt a mechanikus munkát végezni -
p valóban drága ár azért a gyönyörűségért,
p hogy valaki lélegzetet vehet.
p Pedig ez milliók sorsa
p és sok más millióé cseppel sem különb.
p Schopenhauer
p
p
p Egy népből csőcselék
p "A legnagyobb veszély,
p ami egy népet fenyeget,
p nem az, hogy szolgaságba süllyed,
p és hatalmasabb, nagyobb számú,
p erőszakosabb nép számára dolgoznia kell.
p Szolganépek lehetnek nagyok,
p a szegénység, a munka, a megalázás ellenére
p élhetnek magas sorsot.
p A legnagyobb veszély,
p ami egy népet fenyeget,
p hogy primitívvé válik,
p hogy eldobja magától
p a tudatos gondolkozást,
p és a tudatos gondolkozót,
p s ezzel a tudatlanság óceánjába merül.
p Így válik csőcselékké, söpredékké,
p züllik és oszlik fel…
p Hamvas Béla
p
p
p A többség
p sosem képviseli a jogot.
p Nem, sosem!
p Ez is csak olyan társadalmi hazugság,
p amely ellen
p minden szabad,
p gondolkodó embernek küzdenie kell.
p Kik alkotják egy-egy nép többségét?
p Az okosak vagy tökfilkók?
p Egyezzünk meg,
p hogy a tökfilkók többsége
p világszerte lenyűgöző arányú.
p De, az ördögbe,
p csak nem helyes,
p hogy az ostobák ráncigálják az okosokat?!
p Ibsen
p
p
p Önbüntetés
p Mintha el lenne tiltva a közélettől…
p Négyévenként leadod egyszem voksod,
p (amit a Nagy Számítógép elnyel, s kiköp)
p S vakon kell bíznod érdekeid képviselőjében,
p Mert mandátuma őt tkp. semmire sem kötelezi,
p annál inkább a párt, a frakció katonai fegyelme:
p S így a Vezér szava dönt, akinek a Pénz diktál,
p Így azután olcsó fröccsel moroghatsz nyomorodon
p
p
p Pénz
p Mert nincs a pénznél
p emberek között nagyobb gonosz,
p miatta városok pusztultak el,
p s miatta lettek emberek földönfutók,
p aljas tettekre ez tanít,
p a lelkeket miként ha megcserélné,
p jót gonoszra vált,
p az embernek megmutatja,
p hogy legyen minden lépés
p istentől elrugaszkodott.
p (Antigoné)
p
p
p Lamentálás
p (bizalmas, gyakran tréfás v. gúnyos)
p 1. A lamentál igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás;
p az a tény, hogy vki lamentál; siránkozás, panaszkodás.
p Az asszonyok lamentálása.
p Ne lamentáljatok. –
p Szegezzétek össze hevenyén a koporsómat. (Jókai Mór)
p Édesapámat … az elégítette ki,
p hogy a felesége sem kezdett bele soha lamentálásba,
p az elvesztett múlt sajnálásába. (Móricz Zsigmond)
p 2. Siránkozó, panaszkodó, sopánkodó szavak; panasz.
p Unom már az ilyen lamentálásokat!
p (A magyar nyelv értelmező szótára)
p
p
p Lamentálás
p A feleség szövege este otthon
p „Hát vedd már
p egyszer tudomásul, hogy éppen olyan
p dolgozó ember vagyok, mint te!
p Csakhogy én reggel ötkor kelek,
p lerohanok kifliért és tejért,
p és keltek mindenkit,
p és felhozom az újságot
p és reggelit adok és uzsonnát csomagolok,
p és kiszellőztetek és beágyazok,
p hogy mire munkába indulok,
p már alig állok a lábamon,
p és ledolgozom a nyolc órát,
p aztán bevásárolok, cipekedek,
p főzök és mosogatok,
p és sose látom a krimi elejét
p de ha megkérdezem,
p hogy melyik volt az áldozat,
p akkor én vagyok a hülye.
p Hát az is vagyok, legalább is ti
p annak néztek engem.”
p Janikovszky Éva
p
p
p Hármas kötél
p Sokkal jobb dolga van
p a kettőnek, mint az egynek.
p Mert ha elesnek is,
p az egyik felemeli társát.
p Jaj, pedig az egyedülvalónak,
p ha elesik, nincsen, aki felemelje.
p Hogyha együtt feküsznek ketten,
p megmelegszenek.
p Az egyedülvaló, pedig
p mi módon melegedhet meg?
p Ha az egyiket megtámadja is valaki,
p ketten ellene állhatnak annak,
p és a hármas kötél nem hamar szakad el.
p Prédikátor 4:9-12
p
p
p Savanyú a szőlő
p Mivel csak azt tekinted,
p hogy neked mire és hogyan
p van a Másikból szükséged,
p - mintha csak egy mobil
p telefont vennél a piacon -,
p s megfordítva már nem...
p Ezért jó eséllyel maradsz társtalan.
p S hogy ez a hiány ne kínozzon annyira,
p megideologizálod az egyedüllétet,
p túlhangsúlyozod az előnyeit…
p
p
p Halálba táncoltatás
p Az élettársak inkább haláltársak
p Aki saját magad után a legtöbbe
p t javadra,
p az éppen ennyit, vagy többet a károdra tehet
p Egymást felemésztő, kinyuvasztó játszmák sora:
p ezek a háborús évek is minimum duplán számítanak
p pedig éppen a családi béke a hosszú élet egyik nyílt titka…
p A házaspárbajos évek csak hosszúnak fognak tűnni...
p
p
p Mentő
p Élet-dologmentő
p Aki csak magát menti
p Az égő házból, gyerekét,
p élettársát, anyját már nem.
p Vagy aki mindent mentene,
p minden használati tárgyat is,
p és így végül ő maga is odavész…
p
p
p Meskete
p Aki felnőttként
p már nem veszik komolyan a mesét,
p (amik eredendően sem gyereknek szóltak)
p Vagy aki még akkor is szó szerint érti azokat:
p például: életfogytiglan jó/rossz embereket lát…
p
p
p Lefizető
p A fizető „Főúr”
p „Mindenki a vendégem!”
p Így akarsz bevágódni, „barátokat” szerezni
p Ők addig tartanak ki mellette, míg pénze tart…
p Így eredeti önleértékelése csak még nagyobb lesz!
p (ami a legjobb táptalaja az ún. testi betegségeknek…)
p
p
p Spiritus rector
p Ki a nagyobb bűnös?
p Az elkövető, a végrehajtó bérgyilkos?
p Az egy valaki a felheccelt lincselő tömegből,
p vagy az értelmi szerző, a kiagyaló és felbujtó:
p bűnbakképző, ellenségkép-festő, mumust gyártó
p
p
p Petőfi Sándor
p EGY ESTÉM OTTHON
p
p Borozgatánk apámmal;
p Ivott a jó öreg,
p S a kedvemért ez egyszer -
p Az isten áldja meg!
p
p Soká nem voltam otthon,
p Oly rég nem láta már,
p Úgy megvénült azóta -
p Hja, az idő lejár.
p
p Beszéltünk erről, arról,
p Amint nyelvünkre jött;
p Még a szinészetről is
p Sok más egyéb között.
p
p Szemében "mesterségem"
p Most is nagy szálka még;
p Előitéletét az
p Évek nem szünteték.
p
p "No csak hitvány egy élet
p Az a komédia!"
p Fülemnek ily dicsérést
p Kellett hallgatnia.
p
p "Tudom, sokat koplaltál,
p Mutatja is szined.
p Szeretném látni egyszer,
p Mint hánysz bukfenceket."
p
p Én műértő beszédit
p Mosolygva hallgatám;
p De ő makacs fej! föl nem
p Világosíthatám.
p
p Továbbá elszavaltam
p Egy bordalom neki;
p S nagyon, nagyon örültem,
p Hogy megnevetteti.
p
p De ő nem tartja nagyra,
p Hogy költő fia van;
p Előtte minden ilyes
p Dolog haszontalan.
p
p Nem is lehet csodálni!
p Csak húsvágáshoz ért;
p Nem sok hajszála hullt ki
p A tudományokért.
p
p Utóbb, midőn a bornak
p Edénye kiürűlt,
p Én írogatni kezdtem,
p Ő meg nyugonni dűlt.
p
p De ekkor száz kérdéssel
p Állott elő anyám;
p Felelnem kelle - hát az
p Irást abban hagyám.
p
p És vége-hossza nem lett
p Kérdezgetésinek;
p De nekem e kérdések
p Olyan jól estenek.
p
p Mert mindenik tükör volt,
p Ahonnan láthatám:
p Hogy a földön nekem van
p Legszeretőbb anyám!
p
p Dunavecse, 1844. április
p
p
p SZÍNÉSZDAL
p
p Minden müvészetek
p Fején a korona:
p A mi művészetünk,
p Ellen ki mondana?
p Mi szép, mi szép, mi szép
p A mi föladatunk!
p Legyünk büszkék reá,
p Hogy színészek vagyunk.
p
p Csak árny, amit teremt
p A költőképzelet;
p Mi adjuk meg neki
p A lelket, életet.
p Mi szép, mi szép, mi szép
p A mi föladatunk!
p Legyünk büszkék reá,
p Hogy színészek vagyunk.
p
p Miénk a hatalom
p Az emberszív felett:
p Idézni egyaránt
p Mosolyt vagy könnyeket.
p Mi szép, mi szép, mi szép
p A mi föladatunk!
p Legyünk büszkék reá,
p Hogy színészek vagyunk.
p
p Apostolok vagyunk
p Az erkölcs mezején.
p Apostoli szavunk
p Téged kiált: erény!
p Mi szép, mi szép, mi szép
p A mi föladatunk!
p Legyünk büszkék reá,
p Hogy színészek vagyunk.
p
p De amit színpadon
p A népnek hirdetünk,
p Ne hazudtolja meg
p A cselekedetünk.
p Ha meg nem tesszük azt,
p Ami föladatunk:
p Akkor gyalázat ránk,
p Szinészek nem vagyunk!
p
p Pest, 1844. szeptember
p
p
p Kárhoztató lélek
p Még bocsánatkérés után sem tud úgy tenni,
p Mintha mi sem történt volna - örökké hánytorgató
p Örökké, naponta emlékszik és emlékeztet,
p Nem ismeri a feledés jótékony homályát,
p s ezzel nem a másikat, de magát kötözi le,
p nem bocsájtja el magát a rabságból,
p nincsen mennyei békesség a szívében,
p amibe azután bele is betegedhet…
p
p
p A lényeg megragadása
p Ha egy marslakó megfigyeli életünket
p és megnéz mondjuk egy bocsánatkérést,
p akkor ő mit fog ebből érteni,
p hogyan fogja ő ezt visszaadni, reprodukálni?
p Pont ugyanúgy
p lép be a szobába,
p hasonló távolságra
p mechanikusan ismétli a szavakat stb.,
p amik egy új helyzetben lehet,
p hogy újabb sértést jelentenek...
p (Hogy a Kovács egy csaló?
p Már bocsánatot kérek!)
p
p
p Önkárhoztató
p Akinek az teszi pokollá az életét,
p hogy már egyedül csak ő nem tud
p saját magának megbocsátani!
p Pedig ezt már minden érintett,
p sőt: Isten maga is megtette volna,
p ha ő ezt hagyta/elfogadta volna...
p Ő inkább bűntudatában szenveleg,
p saját kiválósága: erényeként éli meg.
p
p
p Versenyeztető
p Szereted a feleséged,
p és ezt minden nap érezteted is vele,
p de azt is, hogy az előzőt meg se közelítheti.
p De adsz neki esélyt: naponként lepontozod,
p folyamatosan kiértékeled aktuális teljesítményét…
p
p
p Előszeretet
p Az idegen az első!?
p Kívülállónak lágyszívű,
p de a belül állónak kemény, kő
p Vagy mindenkihez egyként viszonyul,
p Gyereke sem kap több figyelmet, törődést,
p mint akármelyik szomszédja, távoli rokona…
p Pláne: aki az utcán angyal, de otthon ördög…
p
p
p Érdemelv
p Aki csak azt
p és annyira szeret,
p aki/amennyire azt kiérdemli,
p az majd nagyon elcsodálkozik,
p mikor elmarad az irgalom:
p minden bűnét megbüntetik,
p mikor elmarad a kegyelem,
p a ki nem érdemelhető ajándék…
p
p
p Rivalizáltató
p Aki az édes/mostoha
p gyerekeit versenyezteti:
p licitáljanak, hogy
p ki szereti őt jobban/legjobban
p És ilyenkor azután persze
p a hízelgők nyerik el a pálmát.
p Száműzött/kitagadott lesz az,
p ki nem szavakkal ömleng, de...
p De amikor éles próbahelyzet van,
p csak őrá számíthat az apa, az anya.
p (Lásd például a Lear király meséjét)
p
p
p Kölcsönző
p Aki csak annak ad kölcsön,
p kamatos kamatra, sőt uzsorára
p aki biztosan visszafizeti, de kezest kér tőle.
p Vagy annak, aki biztosan nem, s így övé a zálog
p (a háza, a felesége, a gyereke, a rabmunkája stb.)
p
p
p Kölcsön
p Régi kölcsön sem ajándék.
p Ne kérd kölcsön, a mit otthon találsz.
p Kölcsönt kölcsönnel. /kölcsönért.
p Nem kér kölcsön
p Egy két kölcsönért nem megy a szomszédba.
p Nincs rosszabb, mint a kölcsön.
p Ha ellenséget akarsz szerezni, adj kölcsön.
p
p
p Hipokrita
p A kisebbik rossz
p A képmutató, aki jobb ügyhöz méltó
p buzgalommal legalább hódol az erény előtt,
p De mi van azzal, aki bűneivel nyíltan kérkedik?
p És milyen az a kor, ahol ez már nem megvetett kivétel,
p sőt a lassan, de biztosan elfogadott köznapi gyakorlat?
p
p
p A fa és a gyümölcse
p Rossz magot ültetsz, ki sem hajt
p A csemete nem akar gyökeret verni
p Megnő a fa, de nem hoz elég termést
p Terem a fa bőven, de mást, mint vártál
p Csak nagy sokára és kétévenként terem
p Nagyon fagyérzékeny – rosszkor rügyezik
p Mire beérne a termés, elpusztítják a kártevők
p Jön egy nagy vihar, jégeső és semmi nem marad
p Már éppen szüretelnél, amikor ellopják az egészet
p Betakarítod a termést, de nincs kinek jó áron eladni
p Stb.
p
p
p Gyorstermelők
p Te veszed, bérled a földet
p Te tudod, őseid mit izzadtak rajta
p Te műveled, veted, ápolod, locsolod
p Te figyeled aggódva, milyen az időjárás
p Te reménykedsz, hogy lesz mi enni télen
p Te fektettél be, hogy el tudd adni a termést
p És akkor jönnek egy nap/éjjel, s elvisznek mindent
p
p
p Rossz szomszéd
p Aki magas kőfallal veszi körül magát
p Aki feljelent, ha az utcára pakolják le a sódered
p Aki nappal alszik, de éjszaka végtelen tivornyába kezd
p Aki azon mesterkedik, hogyan mérgezze meg a kutyádat
p Akinek nincs csengője és úgy tesz, mint aki nagyothalló
p Aki nem veszi át a küldeményed – vagy olvassa leveled
p Aki a kerítésen át leskelődik, hallgatózik, majd pletykál
p Stb.
p
p
p A kicsi
p - nagy - hatalma
p A kicsi pótolhatatlan segítsége
p Az oroszlán és a kisegér meséjében
p az állatok királya megkönyörül
p az útjába kerülő incifincin,
p aki nem győz hálálkodni,
p s megígéri, hogy meghálálja még ezt,
p amin az oroszlán csak kacag...
p De amikor hálóba gabalyodik,
p éppen a kisegér éles kis fogai
p mentik ki az életveszélyes csávából!
p (Ahogy nincs az a kicsiség,
p ami nagyot nem árthatna neked
p egy csepp méreg, egy szál gyufa stb.)
p
p
p Személyválogató
p Akinek egy gyerek, egy koldus, egy parasztember stb.
p már hogyan is adhatna megfontolásra méltó tanácsot –
p hát még mennyire ki van nála zárva az a lehetőség,
p hogy ellensége mondja meg róla az igazságot…
p Így maximalizálja annak az esélytelenségét,
p hogy a jól választott barát tükre segítségével
p valaha is kellően helyes önismerete legyen,
p és hogy így életében jó döntéseket hozzon…
p
p
p Petőfi Sándor
p DALAIM
p
p Elmerengek gondolkodva gyakran,
p S nem tudom, hogy mi gondolatom van,
p Átröpűlök hosszában hazámon,
p Át a földön, az egész világon.
p Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
p Holdsugári ábrándos lelkemnek.
p
p A helyett, hogy ábrándoknak élek,
p Tán jobb volna élnem a jövőnek,
p S gondoskodnom... eh, mért gondoskodnám?
p Jó az isten, majd gondot visel rám.
p Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
p Pillangói könnyelmű lelkemnek.
p
p Ha szép lyánnyal van találkozásom,
p Gondomat még mélyebb sírba ásom,
p S mélyen nézek a szép lyány szemébe,
p Mint a csillag csendes tó vizébe.
p Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
p Vadrózsái szerelmes lelkemnek.
p
p Szeret a lyány? iszom örömömben,
p Nem szeret? kell inni keservemben.
p S hol pohár és a pohárban bor van,
p Tarka jókedv születik meg ottan.
p Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
p Szivárványi mámoros lelkemnek.
p
p Oh de míg a pohár van kezemben,
p Nemzeteknek keze van bilincsben,
p S amilyen víg a pohár csengése,
p Olyan bús a rabbilincs csörgése.
p Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
p Fellegei bánatos lelkemnek.
p
p De mit tűr a szolgaságnak népe?
p Mért nem kél föl, hogy láncát letépje?
p Arra vár, hogy isten kegyelméből
p Azt a rozsda rágja le kezéről?
p Dalaim, mik ilyenkor teremnek,
p Villámlási haragos lelkemnek!
p
p Pest, 1846. április 24-30.
p
p
p Tantaluszi kín
p A görög mitológiában
p Tantalosz, Zeusz fia,
p hogy próbára tegye
p az istenek mindentudását,
p vendégségbe hívta őket,
p amelyen a saját megölt fia,
p Pelopsz húsából készült ételt
p tálalta fel nekik.
p Bűneiért az alvilágban
p a legszörnyűbb kínokat
p kell elszenvednie
p örök időkig.
p Egy tóban áll,
p nyakig érő vízben,
p s valahányszor kortyolni akar belőle,
p szája elől eltűnik a víz.
p
p
p
p Tudni, érteni és élvezni
p Mindent tud a humor történetéről,
p csak nem érti, s főleg nem élvezi a tréfát -
p elméletet alkotott az emberi humorról,
p de képtelen hatásosan elmondani egy viccet,
p és mások jól elmondott jó viccén se nevez egy jóízűt…
p Pláne nem, ha történetesen éppen vele tréfálkoznak…
p Így nem okulhat az így érzéstelenített fájó igazságból!
p
p
p Tekintélyelvű
p Eredet és érvényesség
p Mindegy, hogy honnan tudod
p (illetve: hogy te mit gondolsz erről)
p - „istentől”, a tanár bácsitól, holt bölcstől -,
p az a lényegi kérdés, hogy igaz- e vagy sem,
p hogy tudod-e igazolni, bizonyítani!
p (a tekintélyre hivatkozás nem érv...)
p
p
p Szesztestvériség
p a kocsmában mindenki a barátod,
p mindenki a keblére ölel, pláne amíg fizetsz,
p de melyikük lenne kezesed egy kölcsönnél,
p vagy ki jönne el közülük melletted tanúskodni,
p vagy ki fogadna be egy napra is, ha kilakoltatnak?
p
p
p Kezes
p Kezes, fizess.
p Kezes fizess, vagy ügess.
p Ha veszni akarsz, légy kezes másért.
p Légy kezes másért, ha veszned kell.
p Ha veszni akarsz, vállalj kezességet.
p Légy kezes másért és a kötél a nyakadban van.
p Ott hagyta az ágyban a kezest. (Belecsúnyított.)
p (és mégis lehet, sőt kell legyen olyan barátod,
p akiért akár még a tűzbe is tennéd a kezed…!?)
p
p
p Valamit valamiért?
p A patkányok is segítik egymást?!
p Egymás között, a csoporton belül,
p aki velük jót tett, azzal ők is jót tesznek,
p az értelmes önzés erkölcse értelmében.
p Keresztelő János azt tanította,
p hogy ha neked van két inged,
p add oda a rászorulónak az egyiket.
p Jézus még ennél is többet követel:
p add oda mindkét, az összes inged...
p Biztos, hogy őt akarod követni?
p
p
p Judeokrisztián
p Idegen isten imádtatni!?
p Ha én zsidó vezető lennék,
p én is ilyen igéket adnék Jézus szájába,
p és küldenék egy Pált a tanítványok élére?
p "Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták:
p Szemet szemért, fogat fogért.
p Én pedig azt mondom nektek:
p Ne szálljatok szembe a gonosszal,
p hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől,
p tartsd oda neki a bal arcodat.
p Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat,
p annak add oda a köntösödet is.
p És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít,
p menj vele kétannyira.
p Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar,
p el ne fordulj tőle."
p Mt 5,38-42
p
p
p Teremtmény
p Mire rendeltetett?
p Használati utasítások?
p Ha úgy bánsz magaddal,
p mint aki a gitárt szögbeverésre,
p vagy nehezéknek, dísznek használja,
p vagy húsvágó deszkának, légycsapónak,
p esetleg zálogba rakható értéktárgynak
p akkor ne csodálkozz rajta,
p ha kialszik az isteni szikrád...
p
p
p Testügyességeink
p Mindenki némiképpen
p egy zsonglőr, akrobata/cirkuszművész
p Villámgyorsan felöltözni és levetkőzni (riadó)
p Az első ügyetlen csók után egy ügyeset adni
p Kerékpáron egyensúlyozni, személyt-terhet szállítani
p Hazavinni a bevásárolt sok holmit gyalog és buszon
p Egy kaviccsal az ablakot úgy megdobni, hogy ne törjön
p Egy krumplit takarékosan megpucolni, almát lehéjazni
p Meg kell tanulni felállni, járni, futkározni, pörögni stb.,
p ami begyakorolva így második természetünkké válik,
p hogy majd azután megtanulhass például táncolni…
p Stb. stb. stb.
p
p
p Lelki erőforrás
p Mi visz rá embereket
p Rendkívüli, hősi tettekre,
p Vagy akár egy életen át tartó önfeláldozásra?
p Az istenhit, a szerelem, a család- és hazaszeretet stb.
p Mit meg nem tesz Rómeó, hogy elnyerje Júlia kezét!
p Életösztöne a sarokba szorított nyulat is oroszlánná teszi?
p Miért vállalja az elhivatott igazságkereső a pokoljárásokat?
p
p
p Hagymaember
p Aki csak hámozható
p Semmi mag, csak a héj
p Sehol egy szilárd kemény mag
p Nincsen szilárd karakter, jellem
p Semmi szent hit és meggyőződés
p Csak a sok-sok le-és felvehető réteg
p (Lásd: Ibsen: Peer Gynt)
p
p
p Érzéktelenítve/fogyatkozva
p Becsukódó dimenziók és világok
p Már nem érzed az ízeket
p Már nem érzed, mi van a szádban
p Már nem érzed az illatokat
p Már nem érzed a hideget-meleget
p Már nem érzed az anyagokat
p Már nem hallod a hangokat
p Már nem látod a színeket, formákat
p Már nem érzed a fájdalmakat
p Már nem érzel némi nemi élvet
p Már nem érzed, mikor kell kimenni...
p Stb.
p
p
p Outsider
p Nem kompetens kívülálló!?
p Aki nem tudhat tojást tojni,
p az nem tudja megállapítani,
p hogy melyik a jó tojás,
p és melyik a záp tojás?
p
p
p Fejfedő
p Praktikum és fejdísz
p Sapka, kalap, csákó, süveg
p Ami megvéd ütéstől, esőtől, széltől
p Ami jelzi nemed, korod, rangod, nemzetiséged
p Ami kifejezi családi állapotod, csoporttagságod
p Amit megemelhetsz és amivel adományt gyűjthetsz
p Amit kötelező levenni vagy épp tilos a födetlen fő…
p
p
p Jótündér
p Egy tünemény
p Légy készen, s légy résen,
p Ha hirtelen eléd toppan a Jószerencse
p És ott és akkor bármelyik kívánságodat teljesíti,
p Mert ez ritka, és lehet, vissza nem térő pillanat,
p S ha semmit se vagy rosszat kérsz, attól koldulsz…
p
p
p Balkezes
p Aki ügyetlen?
p Vagy akinek a bal keze a jobbik?
p De átszoktatták/hagyta magát átszoktatni,
p Vagy maga átszokott a másikra megfelelésből…
p (A tapsteszttel eldönthető, ki minek született)
p
p
p Olcsó:
p mondások
p Olcsó a katonának vére.
p Könnyű a só, ha olcsó.
p Könnyű olcsó városban megszokni.
p Olcsó fának hideg a lángja.
p Olcsó húsnak híg a leve.
p Olcsó János.
p Olcsó mint a cigányhal. (Szálkás.)
p Olcsó mint a kurafi
p Olcsó mint a vasszar.
p (Kiégetett szén a kovácsnál; értéktelen.)
p Olcsó ott az ember, a hol nem ismerik.
p Olcsó ott az ember, a hol sok van.
p Szépen döglik a marha, olcsó lesz a bőr.
p
p
p Életismeret-hiány
p Elzárva tartottak - jogi - nagykorúságodig!?
p Hermetikus várkastélyban, lakatlan szigeten…
p hogy így megóvjanak a rossz példák látásától -
p de így bedőlsz az első cukros bácsinak, aki becéz...
p (Lásd pl.: Moliere A nők iskolája c. színművét)
p
p
p Persona non grata
p Kiutasítanak, kinéznek,
p kigolyóznak, kitoloncolnak stb.
p Ez amúgy elsősorban, alapjelentésében
p az immunitást élvező diplomatákra vonatkozik,
p akiket alapesetben nem lehet honi bíróság elé citálni,
p de nem kívánatos személlyé nyilvánítva kiutasíthatók...
p
p
p Ahhoz képest
p Viszonylagos/relatív!?
p Ahhoz képest még elég jó vagyok?
p Pl.: focikapusnak a koromhoz képest.
p De a szakmádban, hivatásodban
p már nem védekezhetsz ezzel.
p Ott a mindenséggel mérd magad!
p Különben te leszel az a nevetséges,
p aki a focisták között a legjobb filozófus,
p és a bölcselők között a legjobb focista.
p
p
p Kör-
p válogatósdi
p Referencia csoport
p Csak olyanok társaságát keresi,
p akikhez képest ő azért még mindig…
p Akiknél ő nagyobb, erősebb, okosabb,
p képzettebb, tehetségesebb stb. stb.
p Így biztosítod be magad, hogy
p felnézzenek rád, csodáltasd magad,
p s hogy soha ne előre, csak vissza-fejlődj…
p
p
p Petőfi Sándor
p EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET...
p
p Egy gondolat bánt engemet:
p Ágyban, párnák közt halni meg!
p Lassan hervadni el, mint a virág,
p Amelyen titkos féreg foga rág;
p Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
p Mely elhagyott, üres szobában áll.
p Ne ily halált adj, istenem,
p Ne ily halált adj énnekem!
p Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
p Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
p Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
p Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... -
p Ha majd minden rabszolga-nép
p Jármát megunva síkra lép
p Pirosló arccal és piros zászlókkal
p És a zászlókon eme szent jelszóval:
p "Világszabadság!"
p S ezt elharsogják,
p Elharsogják kelettől nyúgatig,
p S a zsarnokság velök megütközik:
p Ott essem el én,
p A harc mezején,
p Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
p S ha ajkam örömteli végszava zendül,
p Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
p A trombita hangja, az ágyudörej,
p S holttestemen át
p Fújó paripák
p Száguldjanak a kivivott diadalra,
p S ott hagyjanak engemet összetiporva. -
p Ott szedjék össze elszórt csontomat,
p Ha jön majd a nagy temetési nap,
p Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével
p És fátyolos zászlók kiséretével
p A hősöket egy közös sírnak adják,
p Kik érted haltak, szent világszabadság!
p
p Pest, 1846. december
p
p
p Dögszagú
p Külcsín-belbecs
p Tiszta az udvarod,
p Rendes a házad, lakásod is –
p Csak éppen dögunalomtól bűzlik,
p Mert már csírájában eltaposol mindent,
p Ami spontán és szertelen életvirág lehetne…
p
p
p Nosztalgia
p Ez nem egy kellemesen bizsergető,
p vagy netán katartikusan drámai emlékidézés,
p hanem egy kínzón fájó elvágyódás az „itt és most”-ból
p egy sosem volt, megszépítő messzeségből látott világba -
p ami nemhogy előre vinne, de pont gátol az előrelépésben...
p
p
p Torzó
p Torzszülöttség
p Születési rendellenességeidre rátettél egy lapáttal,
p s nyíltan utálsz vagy titkon gyűlölsz minden rendest,
p minden normális testi adottságú embert, aki élt és él
p A folyamatos gyűlölettől, irigységtől eltorzult az arcod is.
p (és közben nem fejlesztetted azt, amiben te jobb lennél...)
p
p
p Határ-idők
p Időablak nyílás-zárás
p Addig üsd a vasat, amíg meleg
p Addig formáld gyereked, míg képlékeny
p De te csak szó szerint ütötted a gyereked,
p Aki pedig ugrott volna egy jó szóra nyomban…
p
p
p Felelősséghárító
p Gyereked tanítását és nevelésé az iskolára
p egészséged őrzését, helyreállítását az orvosra
p mindennapi érdekvédelmed a nép ügyvédjére
p a közügyek intézését a „választott” politikusra
p boldogságod, lelki békéd a pszichiáterre bízod!?
p
p
p Heti-rend
p Vasárnap bort inni,
p hétfőn nem dolgozni,
p sej, kedden lefeküdni,
p szeredán fölkelni.
p Csütörtökön írni,
p pénteken számolni,
p ej, szombaton kérdezni,
p mit fogunk dolgozni.
p (népdal)
p
p
p Fordítva
p Többet erővel, mint ésszel:
p Miért használnál egyszerű gépeket,
p kereket, csigát, emelőt, éket, kalapácsot,
p ha a kezedben/hátadon is cipekedhetsz,
p ha öklöddel is beverhetsz szöget...
p Neked létrára sincs szükséges,
p ami túl magas neked,
p és felugrálva nem éred el,
p azt akkor savanyúnak mondod...
p
p
p Gagyi
p horoszkópokat
p olyan érdeklődéssel tanulmányozol,
p mintha tényleg kiolvashatnád belőle a jövőd,
p és jobb híján tényleg ehhez tartod is magad...
p S ha nem válik be, akkor lenézed az asztrológiát,
p nem érdekel a népmeséink csillagbölcselete stb.
p s még azt sem hiszed: Hold-függő a havi tisztulás...
p
p
p Jótanács
p Életed nagy döntései,
p például házasságkötés, pályaválasztás előtt,
p nem a téged ismerő és szerető társakhoz fordul,
p hanem azokhoz az általa fizetett jósokhoz,
p akik megérzik, hogy mit szeretne hallani
p súlyos pénzeket fizet olyan dodonai jóslatért,
p ami így is és úgy is, ellenkezőleg is érthető,
p ami „nesze semmi, fogd meg jól”
p
p
p Fejlődés
p Abból kiindulva,
p hogy ma repülőn utazhat,
p és házi írógépe, sőt laptopja van az ölében,
p arra következtet, hogy a mai embernek bölcsebb,
p élménygazdagabb és boldogabb élete, mint őseié -
p és hogy a ma írott drámák felülmúlják a görögökéit...
p
p
p Prokrusztész ágy
p Nem a ruhát szabják a katonához,
p hanem a katonát faragják be uniformisba
p Gnóm törpévé, szörnyszülötté stb. tesznek,
p hogy a cirkuszban kunsztokra idomítsanak,
p vagy hogy haszonélvezzék a támogatásokat
p
p
p Leépülés-lejtőn
p Először csak a lábad nem mosod meg.
p Később már a kezedet és szádat stb. se.
p Majd már az alsóneműidet sem váltod...
p Minek mosni és mosogatni egy nomádnak?
p Végül már a vécére se mész ki, bent mész ki…
p
p
p Szalonképes szadista
p Ő szinte nem ismer kíméletet, könyörületet,
p Számára ismeretlen a tapintat dimenziója –
p Nincs fogalma/képe a kegyes csalásról sem.
p Őszintesége maga a - szalonképes - szadizmus
p
p
p Névadó
p Az állam ad
p a gyerekednek neved...
p És tilos minden becenév adás is.
p Csak a teljes vezeték és utónevén szólíthatod
p (mert minden, de minden beszélgetést rögzítenek!)
p
p
p Zsákbamacska
p Csak a gyermekszülés
p után derül ki, kit vettél el?
p A rangsorban életfogytiglan
p max. a második helyre kerülsz
p És még örülhetsz, ha az a gyerek
p tőled és nem mástól van…
p
p
p Ideáltípus
p Leányregényekből
p alkotsz magadban
p egy fixált képet a jövendőbelidről, majd
p elindulsz a nagyvilágba, hogy megkeresd az „igazit”,
p s mivel nyilván valami mindenkinél hibázik, hiányzik,
p végleg visszavonulsz, esetleg Jézus menyasszonya leszel…
p (ha gondolatkísérletként feltesszük: mégis megtalálnád,
p akkor Pokol lenne egy ily tökéletes társsal együttélni)
p
p
p Van-nincs
p “Ritkán gondolunk arra, amink van,
p és túl gyakran arra, amink nincs.
p Ez a magatartás több nyomorúságot
p okozott már az emberiségnek,
p mint az összes háború
p és járvány együttvéve.”
p Arthur Schopenhauer
p
p
p Titokban
p "Mit számít,
p hogy gyalázatost cselekszel,
p ha senki nem tudja?
p Te magad tudod.
p Ezt a tanút semmibe venni,
p ez az igazi nyomorúság."
p Seneca
p
p
p Terror
p A terrorizált gyerek
p akit rideg kegyetlen mostoha nevel
p ellentmondást nem tűrő zsarnokságban
p A terrorizáló gyerek
p Neki minden megengedett
p Kénye és kívánsága szerint élhet
p Akiből szülei kis zsarnokot neveltek…
p
p
p Zabagép
p Szellemileg is úgy táplálkozol
p mint az a falánkul zabáló ember,
p aki meg sem várja, hogy megeméssze az ételt,
p máris újabb más adagokat fal és nyom le a torkán,
p így egyiknek sem élvezheti-értékelheti ki az ízeit stb.,
p és a teste épülése helyett elrontja gyomrát, elhízik stb.
p
p
p Pech/átverés
p Találkozol egy ronda banyával,
p aki azt mondja, hogy magadévá teheted,
p ha megmondod, hogy mit tart a kezében.
p Te a seprűt direkt kolbásznak nevezed,
p mire ő: „Ezt a választ még elfogadom….!”
p
p
p Stukker csere
p Olyan világban kell leélned életed,
p amelyet nagy ellenségeidnek kívántál,
p és el is kezdted annak a kivitelezését,
p csakhogy időközben fordult a kocka,
p és te kerülsz az ő rossz helyzetébe…
p
p
p Éretlen
p Nincs türelmed várni,
p Kiböjtölni a kellő időszakot:
p zölden szeded/eszed meg a szilvát,
p aminek az íze se jó, arcodon fintor,
p és csodálkozol, hogy vérhast kapsz,
p pedig éretten egészségedet szolgálná…
p
p
p Szenvedő alak
p “Ha nem kapod meg,
p amit akarsz, szenvedsz;
p ha megkapod, amit nem akarsz, szenvedsz;
p sőt ha pontosan azt kapod meg , amit akarsz,
p akkor is szenvedsz, mert nem tarthatod meg örökké.”
p Dan Millman
p
p
p Boldogtalan
p “Mert vannak,
p akik azért nem
p tudnak boldogok lenni soha,
p mert nem mernek boldogokká lenni.
p Talán csak akkor boldogok,
p ha boldogtalanok lehetnek.”
p Gyökössy Endre
p
p
p Test-lékek
p Égnek áll a hajam
p Feláll az ember hajaszála.
p Azaz borzasztó, irtóztató.
p Például: feláll az ember hajaszála,
p midőn olvassa, minő kegyetlenséggel folyt
p a két szomszéd nép közt egymás marczonglása.
p E.J.
p
p
p Vét –
p vétek - vétség
p A ki vétett, pirul.
p Nem vét kevesebbet, a ki sokkal vét.
p Ha mennyit vétünk, annyit mennykövezne,
p a tágas égben egy mennykő sem lenne.
p Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vétettek volna.
p Senki sincs vétek nélkül.
p Első vétek bocsánatot érdemel.
p Latin: Venia primum experienti.
p Sok a vétek, hol sok a törvény.
p Lélekre aszott vétket nehéz levakarni.
p Mi egynek vétek, másnak sem erkölcs.
p A kis vétek otthon tömérdek nagy ott kinn.
p Minden vétek talál magának mentséget.
p Nem vétek, a mi bemegy, hanem a mi kijő.
p Maga vétkét másra tolja.
p
p
p Petőfi Sándor
p FÖLSZEDTEM SÁTORFÁM...
p
p Fölszedtem sátorfám és világnak mentem. -
p Homályos sejtések munkálódtak bennem,
p Hogy, ha elindulok, találok valamit,
p Találok, hanem a sejtés nem mondta: mit?
p Még azt sem mondta, hogy mely táj felé menjek?
p Csak azt mondta: menjek, menjek, ne pihenjek.
p Én e benső szónak engedelmeskedtem,
p S az apai ház úgy elmaradt mögöttem,
p Mint az álom a fölébredt ember mögött,
p Apámhoz, anyámhoz még csak hírem se' jött.
p Apám s anyám pedig búbánatba esék,
p De a jó szomszédok őket fölkeresék,
p S vigasztalásukra voltak ilyen formán:
p "Sose búsuljanak Sándor fiok sorsán!
p Ilyen istentől elrugaszkodott gyerek
p Az aggódást ingyen sem érdemli meg.
p Viszi, mig viheti, végre pedétiglen
p Fölakasztják, amit adjon is az isten,
p Mert nem vagyok mai legény a világban,
p De kicsiny mását sem láttam gonoszságban."
p Öreg szülőimet ekkép vigasztalák,
p Szegény jó anyámmal fölfordult a világ,
p Ráborúlt fejjel az ágy szélére, s ottan
p Elveszett fiáért sírt szíveszakadtan.
p Édesapám csak egy-két könnyet hullatott,
p De azután annál többet káromkodott,
p Kicifrázta, mint a szűcs a remek-bundát,
p S kegyetlen haraggal im e szókat mondá:
p "Hogy tiszta nevemnek ilyen foltja vagyon!
p Ha föl nem akasztják, én lövöm őt agyon!"
p Híre ment e szónak, hozzám is elére,
p Nem is tettem lábam apám küszöbére,
p Mert nagyon jól voltam én annak tudója,
p Hogy igéreteit ő híven lerója.
p Kedvem kerekedett beszólni sok ízben
p Öregeimhez, de biz én be se' néztem,
p Csak akkor, hogy már megleltem a valamit,
p Megleltem, megleltem, két ország tudja: mit.
p Tudnivaló dolog, hogy nem lőtt meg apám,
p Mikor azután az ajtót rájok nyitám;
p Oly örűlt, hogy a szíve is fájt bele,
p Sohasem volt szívvel így teli kebele,
p S bezeg, nem mondja most, mint egykoron tevé,
p Bezeg nem mondja, hogy beszennyeztem nevét.
p Hát a jó szomszédok? ők most ezt beszélik:
p "Mondtam, szomszéd uram, mondtam én mindétig,
p Ne bántsa a fiát, a szerencse fordul,
p Derék ember válik abbul a Sándorbul!"
p
p Pest, 1847. június 14 - 30.
p
p
p Csempészáru
p Amit éppen nem lehet kapni
p Amit nálunk csak drágán árulnak
p Amit amúgy – nagyon - megvámolnának
p Amit nálunk tilt a törvény árulni/fogyasztani
p (s az emberi lelemények a ~ elrejtésére, álcázására)
p
p
p Ideális viszonyok...
p Mire mindent tökéletesre beállítanál,
p a székedet és az asztalt, a monitort, a klaviatúrát,
p a fényviszonyokat, a háttér hangulat zenét, és a többit,
p a kávét, a pipát, a betűtípust-méretet, a tipográfiát stb.,
p addigra már el is felejted, hogy mit akartál bepötyögni...
p Elszökött, ha volt, az illékony ihlet kegyelmi állapota!
p (s ezt ráfogod a „transzállapotodból”
p kizökkentő kutyaugatásra)
p
p
p Justizmord
p Halálbüntetés téves bírói ítélet alapján.
p Súlyos bírói tévedés a vádlott rovására;
p ártatlannak bizonyuló ember elítélése.
p (tévedés: feltételezve a jóhiszeműséget)
p A halottat már nem lehet feltámasztani.
p Ez is egy érv a halálbüntetés eltörlésére...
p
p
p Laissez faire
p A lovak közé dobott gyeplő
p (Csináljátok, ahogy tudjátok,
p én nem avatkozom már közbe)
p A mereven tekintélyelvű,
p ún. autokratikus vezetés csődje után
p könnyen esünk e másik rossz végletbe…
p
p
p Veremben
p Beleestél a verembe,
p de fel se fogod, hogy hol vagy,
p vagy megpróbálod lakályossá tenni,
p vagy megmagyarázod, hogy ez a te sorsod,
p vagy mindenkit be akarsz oda csalogatni
p vagy mindenkit utálsz, aki kint van,
p vagy rosszul kérsz-követelsz segítséget,
p vagy berántod magadhoz, kezébe harapsz…
p
p
p Protekció
p Avagy az iskolai kivételezés/pikkelés
p Az egyik vizsgázónak elég annyit tudnia,
p hogy körülbelül melyek évezredben élt Rákóczi,
p a másiknak név szerint kell felsorolnia a kurucokat…
p
p
p Nagy keresztény
p A sünik elcsángálnak,
p hideg esőben áznak-fáznak.
p De ott terem egy jótündér,
p s az első kettőt hazarepíti,
p hisz mi mást kívánnának…
p A legkisebb sündisznó,
p aki jót akar a tesóknak,
p így azt kéri a tündértől,
p hogy testvéreivel lehessen,
p hogy ők mellette lehessenek
p (itt ázzanak-fázzanak vele...)
p
p
p Gyűlölet
p Gyűlik az ölet
p Ha gyűlölt ellenségedet is magaddal ránthatod,
p akkor magad is inkább a biztos vesztedbe rohansz
p A bűnt gyűlöld, ne a bűnös embert: őt szeresd, segítsd!
p Magadnak is sokat használna, ha figyelnél az igazságaira,
p mert olykor/sokszor már csak ő nem hízeleg, ő mondja ki…
p
p
p Hígítás
p Te mindenkit a barátodnak nevezel,
p aki nem viselkedik - nyíltan - ellenségesen veled
p Azt is, aki ismerősként visszajelöl egy közösségi oldalon!?
p Nem is beszélve a - jóban társ - kocsmai szesztestvérekről...
p De ha bajban vagy, akkor bankhoz/pszichiáterhez fordulsz...
p
p
p Segg-nyalás
p Emeld fel fejed, büszke nép…
p Magyar ember nem találja a helyét
p (nem érzi jól magát), ha nem szaros a szája!?
p Ez csak egy magyar-gyűlölő ráolvasás – vagy:
p aki nagy dologra van hivatva, nagyon lent lehet…
p
p
p Pechszéria!?
p Nem elég, hogy kicsit ittasan
p elnéztél egy jobbkezes utcát,
p És olyan szerencsétlen balesetet szenvedtél,
p Ami végzetes kimenetelű volt: családod odaveszett,
p De ráadásul még sittre is vágnak, tönkre is tesznek
p Vagy nem is voltál ittas, csak lélekjelenléted hiányzott...
p
p
p Selejtező
p A halálraítéltet is gyógyítják, ha beteg,
p Neki is fedél van a feje felett, és kap jó vacsorát,
p Nem is beszélve az egyre komfortosabb börtönről -
p Csak a hajléktalan hulladékán lépnek át közömbösen.
p De ő akkor is a nomád szabadságot választja
p a létbiztonság, a kényelem helyett,
p vállalva és kifizetve drága árát…
p
p
p Időablak
p Addig kellett volna ütnöd
p a vasat, (és a gyerekedet),
p amíg az meleg, képlékeny volt...
p Hiába ütöd most egyre hevesebben,
p már csak a puha kezed deformálódik el
p
p
p Hivatástévesztés...
p Leereszkedik a remete a hegyről,
p bemegy a vendéglőbe s kér ételt-italt, s nőt...
p Kap mindent, de nőt azt nem tudnak adni.
p Amikor sokadszorra ismétlődik a dolog,
p akkor kínjukban felajánlják neki a Bélát.
p - A Béla? De hát én nem vagyok olyan!!
p Legközelebb nagy szükségében alább adja,
p de kiköti, hogy ne tudjon róla senki.
p - Nem fog róla tudni más rajtunk kívül,
p csak még az a két ember, aki lefogja a Bélát,
p mert a Béla sem olyan.
p
p
p Felmelegedés
p Az öreg zsidó fia
p odalép az apjához, és így szól:
p - Jó hírem van, megházasodom.
p Az apja erre így felel:
p - Na, ennek örülök,
p de holnap akkor hozd el a jegyesedet bemutatni!
p Másnap a fiú odaállít az apjához
p egy magához hasonló fiatalemberrel az oldalán.
p - Ő lenne az, Béla.
p Az öreg erre csak ennyit mond:
p - Béla?! Hát nem egy tipikus zsidó név.
p
p
p Damoklész kardja
p Alatt a legnagyobb nyugalommal
p habos kávét inni, süteményt majszolgatni.
p Miközben bármikor összedőlhet az épület
p Miközben minden percben kilakoltathatnak
p (mint mikor a süllyedő hajón, a Titanicon
p még játszik a zenekar, és pezsgőt isznak)
p
p
p Fejetlenség
p Kilövik a csicsás mundérban villogó vezetőt,
p s így hamar felbomlik és megfutamodik a sereg,
p mely odáig csatarendben és elszántan nyomult előre
p Kiemelik, likvidálják, eltávolítják, áthelyezik, megzsarolják,
p elcsábítják, megkísértik a karizmatikus (lelki)pásztort
p és előbb-utóbb/rögtön szanaszét széled a nyája...
p
p
p Majomidomítás
p Pompásan mutattak
p és díszlépésben masíroztak a majmok...
p Csak akkor borult fel a rend, de akkor nagyon,
p amikor valaki egy köteg banánt dobott közéjük.
p
p
p Közel
p Istenhez
p két ember jut közel:
p az alázatos, aki bármilyen
p értelmi fokon álljon is,
p szívesen hajt fejet,
p vagy pedig az, akiben
p elég képesség van arra,
p hogy meglássa az igazságot
p még akkor is, ha az ellenére van.
p PASCAL
p
p
p Petőfi Sándor
p A TÜRELEMRŐL
p
p Türelem, te a birkák s a
p Szamarak dicső erénye,
p Tégedet tanuljalak meg?
p Menj a pokol fenekére!
p
p Hogyha mint koldús járod be
p A földet s kérsz menedéket:
p Kérj akárhol, csak ne tőlem,
p Szívem nem fogad be téged;
p
p S ha bejárod, mint hódító,
p Diadallal a világot;
p Lesz egy szikla, s ez szivem lesz,
p Melyre nevedet nem vágod.
p
p Türelem, kicsépelt szalma,
p Melyet a bárgyú világnak
p Telt kalászokként árulnak,
p Kik magodból jóllakának;
p
p Te üres fazék, melyből a
p Macska a tejfölt kiette,
p S a szakácsné most szájtátva,
p Fejcsóválva áll mellette.
p
p Türelem, te... nem tudom, mi?
p Mint gyülöllek, mint utállak!
p Mert ahol van kezdeted, ott
p Vége van a boldogságnak.
p
p Oh a föld boldog lehetne,
p Hogyha rajta te nem volnál,
p S míg te rajta lész, mindaddig
p Megmaradunk a nyomornál.
p
p El veled, te élet átka,
p El veled, le a pokolba!
p Nyeljen el, ki rút pofádat
p Erre a szép földre tolta!
p
p Pest, 1847. április
p
p
p Petőfi Sándor
p MEDDIG ALSZOL MÉG, HAZÁM?
p
p Meddig alszol még, hazám?
p A kakas rég felkelt,
p Kukorékolása rég
p Hirdeté a reggelt.
p
p Meddig alszol még, hazám?
p A nap is föllépett,
p Beözönlő sugara
p Nem boszantja képed?
p
p Meddig alszol még, hazám?
p A veréb is fenn van,
p Telhetetlen bendejét
p Tömi asztagodban.
p
p Meddig alszol még, hazám?
p A macska is fenn jár,
p S tejesköcsögöd körűl
p Kotnyeleskedik már.
p
p Meddig alszol még, hazám?
p Kaszálód füvére
p Csaptak a bitang lovak,
p S legelnek széltére.
p
p Meddig alszol még, hazám?
p Íme vincelléred
p Műveli, nem szőlődet,
p Hanem a pincédet.
p
p Meddig alszol még, hazám?
p Szántanak szomszédid,
p S a magokéhoz oda-
p Szántják földed szélit.
p
p Meddig alszol még, hazám,
p Még rád nem gyul a ház,
p Mindig, míg a félrevert
p Harang föl nem lármáz?
p
p Meddig alszol még, hazám,
p Szép Magyarországom?
p Föl sem ébredsz már talán,
p Csak a másvilágon!
p
p Koltó, 1847. október
p
p x
p EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA
p A teljesértékű jó, igaz, szép, boldog Élet
p vagy a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:
p a pozitív-negatív végtelen lehetőségek tárháza
p
p Itt és most a plusz vagy mínusz végtelen
p emberélet/világminőség, virulás/pusztulás,
p ill. annak boldog-boldogtalan megélése a tét…
p A teljes élet mindenki lehetősége, így „joga”,
p sőt kötelessége!? Az „utolsóból” is lehet első, sőt…
p
p Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,
p önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,
p de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…
p Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,
p „ellenségeimmel” elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…
p
p A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,
p de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….
p Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,
p ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,
p lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…
p
p Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,
p az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,
p Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,
p a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők - és
p végül - az általad is fenntartott – rejtett/háttér gonosz hatalom….
p
p Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,
p a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!
p Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,
p barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája
p -hivatása, otthona/hazája, játéka, társasága, mulatsága stb.stb.
p
p Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
p önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
p idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
p
p Napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
p alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,
p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
p
p Elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
p balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
p
p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
p Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:
p tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!
p
p Végső soron csak rajtad múlik, hogy boldogan/boldogtalanul
p éled le ebben a formában első-utolsó isteni ajándék életedet!
p Szabadságra teremtve, felelősséget nem hárítva jó szellemben-
p lélekbátran élj, teljesértékűn, istengyermekként kivirulva, és
p nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!
p
p p.s.:
p Érzékenyítő, felfedeztető, elképzeltető, rácsodálkoztató,
p megértető, megítélendő, értékelendő, súlyozandó, vitára
p és tovább-gondolásra serkentő, igaz, jobb ön/társismeretre
p és szeretetre: bölcs szívű változásra indító magyarán írottak…
p x
|