Bölcsek-balgák és boldog-boldogtalanok
Táltos paripák helyett állatorvosi lovak
Jóisten országai helyett földi-égi poklok
Életminőség vizsgálódás magyar nyelven
Oly jó kort teremtő-fenntartó ember XL.
Őrzés és javítás tesztmondatok szabad ötletjegyzéke
Amiért élettársadnak mondj köszönetet/fejezd ki hálád 3.
Petőfi Sándor:
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában
Szép szemeidnek esti-csillagát
Bámulva nézik szemeim,
Mikéntha most látnálak először...
E csillagot,
Amelynek mindenik sugára
A szerelemnek egy patakja,
Mely lelkem tengerébe foly -
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha rám röpíted
Tekintetedet,
Azt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békesség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál-
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha megzendűlnek hangjaid,
E hangok, melyeket ha hallanának,
A száraz téli fák,
Zöld lombokat bocsátanának
Azt gondolván,
Hogy itt a tavasz,
Az ő régen várt megváltójok,
Mert énekel a csalogány -
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha ajkaimhoz ér
Ajkaidnak lángoló rubintköve,
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,
Mint hajnaltól a nappal és az éj,
S eltűn előlem a világ,
Eltűn előlem az idő,
S minden rejtélyes üdvességeit
Árasztja rám az örökkévalóság -
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek?
Boldogságom édesanyja,
Egy égberontott képzelet
Tündérleánya,
Legvakmerőbb reményimet
Megszégyenítő ragyogó valóság,
Lelkemnek egyedűli
De egy világnál többet érő kincse,
Édes szép ifjú hitvesem,
Minek nevezzelek?
*
Aki
mindig ajánl,
de semmit nem erőltet
*
Aki
hallgat,
mint a sír
a titkaidról
*
Aki
a te nevedet is
büszkén viseli, és
nem hoz rá szégyent
*
Aki
visszafogadja
a bűnbánó tékozló társat
*
Aki
szavak nélkül is
érti a bocsánatkérést
*
Aki
megbocsátva
elfeledi megbánt vétked
*
Aki
velem jön
a világ végére is
*
Aki
akár már holnap is
hajlandó velem elutazni,
falura költözni, új életet kezdeni
*
Akivel
teljesen
egy hullám-hosszon vagytok
Aki rezonál minden rezdülésedre
*
Aki
képes
magára vállalni bűneidet
*
Aki
soha
nem tagadna meg
*
Aki
betartja
minden neked tett ígéretét,
s inkább kevesebbet ígér,
és többet ad, teljesít...
*
Aki
sohasem
hitte el felőlem,
amit a rágalmazók
rám akartak kenni
*
Aki
sportot
űzött abból:
sok kellemes
meglepetéseket szerezzen
*
Aki
testével
ill. távollétemben
lelkével, szóval is megvédett
*
Aki
újra és újra
tiszta lapot adott –
kegyelemből törölte priuszomat
*
Akitől
játszva
tanulhattam meg
a kertészkedés munkaörömeit
*
Akkor is
a javamat akarta,
ha ezzel kockáztatta,
akár életfogytig rossznak látszik
*
Akkor is/
pont akkor
buzdított és
létrát támasztott,
amikor mély gödörben voltam
*
Akkor
sem tagadtál le/meg,
amikor ezzel önmagad is
bajba sodortad/sodorhattad volna
*
Aktívan
közreműködtél benne,
hogy megszeressem önmagamat
*
Alám dolgoztál,
helyzetbe hoztál –
a válladon állva értem el vmit
*
Alaposan kivizsgálta,
helyesen diagnosztizálta,
lelkileg ok-nyomozta velem,
és simogatásával is kezelte
a „betegségem”
*
Ál-
barátaimat
leleplezted
meggátolva,
hogy kihasználjanak,
vagy tévútra vigyenek
*
Áldást
ad-mond
helyes törekvéseimre,
testi-lelki táplálékomra stb.
*
Áldoztál
rám abból,
amiből neked is
szűkösen, kevés volt:
idő, energia, figyelem stb.
*
Nagyon
sok mindenben
alkalmazkodtál is hozzám:
elfogadva a különös szokásaimat is
*
Álomba ringattál,
és riadóztatva ébresztettél,
ha épp akkor és ott ez kellett
*
Alternatívákat,
választási lehetőségeket mutattál,
hogy tényleg szabadon dönthessek
*
Ami a tied,
az az enyém is volt –
ami tetszett, azt nekem is adtad
*
Ami
nekem fontos,
az neked is azzá vált,
ha még nem is értetted
*
Apró
figyelmességgel
javítottad közérzetem,
pillanatnyi hangulatom
*
Az
én kedvemért
szinte mindenből,
csak a lényegből nem engedtél
*
Bajtársam voltál,
aki a hátára vett és
vitt, amikor megsebesültem
*
Bánatom
legelőször is
veled oszthattam meg,
és így lett egyre kisebb
*
Bár
ha éppen
más a véleménye,
mégis mindent megtesz,
hogy én is elmondhassam!
*
Bármikor
hívhattam –
sohasem volt rosszkor
az alkalmatlankodásom
*
Bármit
kérhettem tőled –
bármit, ami tőled
egyáltalán kitellett
és nem volt becstelen
*
Bátorított –
bátorságot öntött belém,
és olykor maga ment előre
*
Beajánlott –
személyes felelősséget vállalt,
a hitelét kockáztatta énértem
*
Bearanyoztad
és kipárnáztad,
derűssé tetted életem
delét és az alkonyát is
*
Beavatkoztál
a krízishelyzetben,
nem maradtál okosan közönyös
*
Aki
érzéstelenítve
adta be, de beadta
a sokszor igen fájó igazságot
*
Becukrozva
a keserű pirulát
kicsit magad is lenyelted,
hogy nekem így könnyebb legyen
*
Becsületes
megtaláló volt –
visszaadta elveszített
értéktárgyam, pénzem/hitem
*
Becs-
vágyam
felpiszkálta –
ambícióim növelte:
soha ne adjam alább
*
Befogadó
nyilatkozatot adott –
készpénzfizető kezességet vállalt
*
Befogadtál –
megfürdettél,
megetettél, megitattál,
megsimogattál, szállást adtál
*
Beleérezve
a helyzetembe
éreztette, hogy ez
vele is előfordulhatott volna
*
Belém fektettél
és nem vártál tőle
közvetlen személyes hasznot
*
Belém
plántáltad:
a tisztesség
és becsület útja
nehéz, de „megéri”
*
Nem
vártad el, sőt,
hogy a „jobblétért”
megalkuvásokba süllyedjek
*
Belémláttad azt,
aki még mindig lehetek,
ha nem ördögi súgására hallgatok,
és tényleg a mindenséggel mérem magam
*
Be-
mutatkoztál,
teljesen őszinte voltál,
kiterítetted a lapjaidat
*
Bemutattál
jó embereknek -
de óvtál rosszaktól,
az ártó szelleműektől
*
Bennem
a jót még
nagyítóval is kerested,
s amit találtál, szétkürtölted
*
Be-
szerezted
a hiánycikkeket is -
utána járva, sorba állva, alkudozva
*
Testi-lelki
rezdüléseimre hangolva
betegágyamnál virrasztottál
*
Halottas ágyamnál
is fogod a kezem, és
majd szépen búcsúztatsz
*
Bevallottad
gyengeséged
és a bukásaidat is –
és nem te kerestél magadnak
önvédő ügyvédként mentségeket
*
Vitánk,
veszekedésünk
elfajulása láttán
a nyakadat nyújtottad
*
Bevásároltál nekem –
tehermentesítettél, hogy
másra koncentrálhassak
*
Bevont
a sütés-főzésbe
kivárva, míg össze-
ügyetlenkedem valamit
*
Bíráltál,
hogy jobban csináljam,
mert láttad: többre vagyok képes
*
Bíztál
bennem
akkor is,
amikor még
nem látszott
a gebében a táltos
*
Biztató
pillantásokat
küldtél a gödrömbe –
szemeddel is simogattál
*
Biztonságot nyújtottál –
ősbizalmamat nem rendítetted meg
*
Biztosítottál
együttérzésedről
és garantáltad segítőkészségedet
*
Bókoltál,
szépeket mondtál –
érdek nélküli tetszésed kifejezted
*
Ha
éppen úgy érezted,
hogy ne Te vagy hozzám való,
akkor nagylelkű áldozatkészséggel
felajánlottad a helyedet másnak,
akivel még boldogabb lehetnék...!
(lemondásod nem fogadtam el)
*
Boldogítottál,
és hagytad magad
általam is boldoggá tenni
*
Botlásom
kicsinyítetted,
de ha ismétlődött,
négyszemközt szidtál
*
Böjtölt értem –
önkéntes áldozatod
értem ajánlotta a Jó Istennek
*
Bútorink,
háztartási gépeink
a te jó voltodból
kerültek így hozzánk
*
A
jóra
buzdítottál -
jobb ügyhöz méltó
buzgalmam méltán felróttad
*
Bűnöm
tudatára
ébresztettél,
ha netán, hogy-hogy nem,
elkerülte volna a figyelmemet...
*
Büszke voltál,
büszkén tekintettél rám –
jólesőn dicsekedtél velem,
amit jó volt érezni/visszahallani
*
SZERETLEK, KEDVESEM!
Szeretlek kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Szeretem azt a kis
Könnyü termetedet,
Fekete hajadat,
Fehér homlokodat,
Sötét szemeidet,
Piros orcáidat,
Azt az édes ajkat,
Azt a lágy kis kezet,
Melynek érintése
Magában élvezet,
Szeretem lelkednek
Magas repülését,
Szeretem szivednek
Tengerszem-mélységét
Szeretlek, ha örülsz
És ha búbánat bánt,
Szeretem mosolyod,
S könnyeid egyaránt,
Szeretem erényid
Tiszta sugárzását
Szeretem hibáid
Napfogyatkozását,
Szeretlek kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Amint embernek csak
Szeretnie lehet.
Kívüled rám nézve
Nincs élet nincs világ,
Te szövődöl minden
Gondolatomon át,
Te vagy érzeményem
Mind alva, mind ébren,
Te hangzol szívemnek
Minden verésében,
Lemondanék minden
Dicsőségrül érted
S megszereznék
Minden dicsőséget,
Nekem nincsen vágyam,
Nincsen akaratom,
Mert amit te akarsz
Én is azt akarom,
Nincs az az áldazat,
Mely kicsiny ne lenne
Éreted hogyha te
Örömet lelsz benne,
S nincs csekélység, ami
Gyötrelmesen sért,
Hogyha te fájlalod
Annak veszteségét,
Szeretlek kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Mint ember még soha,
Sohasem szeretett!
Oly nagyon szeretlek,
Hogy majd belehalok,
Égy személyben minden,
De mindened vagyok,
Aki csak szerethet,
Aki csak él érted:
Férjed, fiad, atyád,
Szeretőd, testvéred,
És egy személybe te
Vagy mindenem nekem:
Lányom, anyám, húgom,
Szeretőm, hitvesem!
Szeretlek szívemmel,
Szeretlek lelkemmel,
Szeretlek ábrándos
Örült szerelemmel!...
És ha mindezért jár
Díj avagy dicséret,
Nem engem illet az,
Egyedül csak téged,
A dicséretet és
Díjat te érdemled,
Mert tőled tanultam
Én e nagy szerelmet!
Petőfi Sándor
Debrecen, 1848 (November)
*
Céljaimhoz
eszközöket javasoltál –
összhangtalanságra rámutattál
*
Cerberusként
vigyáztál nyugalmamra –
ügyesen, diplomatikusan stb.
kiszűrve a zaklató alkalmatlankodókat
*
Cipőm
kipucoltad – megjavítottad.
lábamat/körmeimet ápoltad
*
Cirógattál,
babusgattál, kurkásztál,
masszíroztál, vakargattál
*
Csak
a hamis,
káros illúzióimat
romboltattad le –
de azokat porig
*
Csak
Ő tud(at)ta:
nemhogy parazita,
de szorgos szellemi munkás vagy
*
Dicsértél,
amikor kellett -
jókor és arányérzékkel,
hogy ne szálljon fejembe
*
Csatlakoztál
jó kezdeményezésemhez –
erősítve a „vállalkozásomat”
*
Csillapítottad
a fájdalmaimat –
szerrel és szertelenül is
(katonadolog)
*
Csak
velem törődve
hagytad a dagadt ruhát másra,
és inkább engem vittél a padlásra
*
Dicsérve szidtál –
nem megszégyenítve,
nem ironikus gúnnyal
*
Drukkolt nekem
jó szerencsét kívánva:
a legjobb formában legyek
*
Drukkoltál,
ha „vizsgáztam”,
ha mérkőzésem,
megmérettetésem volt
*
Durva
beszédem/modorom
érzékenyen csiszolgattad,
faragtad, és finomítgattad
*
Éberen
őrködtél és virrasztottál
gyerekeim, szüleim betegágyamnál
*
Ébresztettél,
nehogy el- és átaludjam
a ritkán kínálkozó alkalmat
*
Jó érzékkel
nógattál, noszogattál,
ha a restség bűnébe estem
*
Egészséged
és társadalmi-anyagi
helyzeted rovására is mentettél
*
Egy
mindenkiért,
mindenki egyért alapon
mozgósítottál társakat értem
*
Egyen-
rangúsítottál,
magadhoz emeltél–
egyenlőként kezeltél
*
Beleélted
magad helyzetembe:
együtt-érezően viselkedtél
*
Együttműködtél-
kooperáltál velem:
így veled élvezhettem
a munkamegosztás előnyei
*
Eladtad
értem a kincseidet,
hogy kifizethesd a magas váltságdíjat
*
Elég volt
egyszer szólnom –
meghallottad, megjegyezted, megtetted
*
Elég volt
egyszer vizsgáznom –
nem állítottál naponta próbatétel elé
*
Tápláltál –
elláttál élelemmel,
biztosítva és megízesítve az életem
*
Élettársam
voltál jóban-rosszban –
fonalat adva a labirintusban
*
Elfogadtad,
és igyekeztél
- nem tolakodva –
megismerni barátaimat
*
Elfogadtál
úgy, ahogy vagyok –
nem akartál a képedre formálni,
de reménykedve önjavítgatásomban
*
Elfogadtál
úgy, aki vagyok –
de nem vállaltál cinkosságot bűneimmel
*
Kiugrasztva
a nyulat a bokorból
jól „provokáltál”:
elgondolkodtattál
*
Elhitetted velem:
én is boldog lehetek:
ma, hátrányban, balsorsban
*
Elintézted,
amire kértelek –
s csak azt, és úgy,
amire felhatalmaztalak
*
Nem
hoztál
kínos helyzetbe,
nem állítottál kész helyzet elé
*
Elismerted
teljesítményem -
de mégsem az én
fényemben sütkéreztél
-
Elismerted,
ha vétettél ellenem –
megkövetve még fel is nagyítottad
*
Nem
a maradék idődet
kaptam alamizsnaként,
de a mástól elvont minőségit
*
Elkísértél,
ha féltem –
elém jöttél,
testben-lélekben
mellettem voltál
*
Elkoptatta,
elhasználta,
lestrapálta magát,
hogy nekem jobb legyen
*
Elnézte
Fogyatkozásaimat,
de nem cinkosan,
hanem kegyelmet adva
*
Előbb
nekem adtál,
velem törődtél –
először mindig rám gondoltál
*
Előkészítettél
a várható nehézségekre,
de nem elriasztva-visszatartva
*
Előszeretettel
viseltettél irányomba –
jó értelemben kivételeztél velem
*
Eltartott
mindaddig,
amíg magam is ismét
kenyérkeresővé váltam
*
Eltűrte
gyermeteg hülyeségeim,
de nem bánt velem hülyegyerekként
*
Elvállalta
a fájó lelki műtétet,
sejtve, hogy akár haragudhatok,
sőt még szakíthatok is vele ezért
*
Elvarázsoltál –
visszaadtad férfiúi önbizalmam,
korrigáltad, restauráltad
eltorzult önképem
*
Elvette
fölösleges-káros mankóim,
hogy egyedül és anélkül is
képes legyek felkelni és járni
*
Elviselte,
kibírta ritka-
sűrű dühkitörésem:
nem öntött olajat a tűzre
*
Elviseltél,
ha kiállhatatlan voltam is –
várva hisztim csillapodását
*
Elhívtál
magaddal
sétálni, kirándulni –
a vad növényeket megismerni
*
Folyton
emlékeztettél
még bevégzetlen
küldetésemre, félbehagyott művemre
*
Türelmesen
beleélted magad
nehéz helyzetembe
és könnyítettél rajta
*
Energiával
töltöttél fel –
felvillanyoztál,
izgalomba hoztál, lelkesítettél
*
Engedtél
és segítettél
szárnyalni, de
óvtál tőle, hogy
a Napba repüljek
*
Engem
magadnál különbnek tartottál –
de komolyan, s nem gúnyosan
*
Engem
választottál hitvesül –
fogadalmad megtartva
a rosszban is kitartottál
*
Érdek nélkül
tetszettem neki,
ettől tudtam én
magamat is jobban szeretni
*
Érdekem
képviselte - érvényesítette,
akár ellenkezésem dacára is
*
Érdeklődést keltett –
új távlatokat nyitott,
új dimenziókat tárt elém
*
Értem
haragudtál,
nem ellenem:
nem voltál közönyös
engem tévelyegve látva
*
Értékelted
bölcselkedésem –
vetted a fáradságot
és bátorságot a bírálatára:
egyenrangú szellemi partnerként
*
Értem
kockáztattad
a kapcsolatunkat,
abban bízva: majd
helyre fog állni, ha
belátom igazadat...
*
Érzékenyített,
szenzibilizált finom
különbségtételekre, árnyalatokra
*
Folyamatosan
helyreállította itt-ott
kificamodott ízlésem, stílusérzékem
*
Esélyt adtál
újra meg újra:
végleg soha, de soha
nem mondtál le rólam
*
Esernyőt
tartottál fölém –
védőernyőt feszítettél
csíráim, zsengéim fölé
*
Észlelte
rejtett segélykiáltásom
olvasva arc/testkifejezésemből
*
Észrevette,
ha valami bánt –
akkor is, ha előtte
is titkolni próbáltam
*
Fel-
értékelted,
amit tőlem kaptál
és nagyon le, amit
én meg tőled kaptam
*
Finoman,
tapintatosan
de határozottan
emlékeztettél fogadalmaimra
*
Evangelizált –
mondta a jó hírt,
ha ezt akkor én
épp nem szívesen vettem
*
Fáradoztál értem,
nem írva a munka
óráit/becsülhető piaci értékét
*
Gyógy-
pedagógusi
türelemmel kivártad,
hogy önként jobbuljak
*
Gyorsan
és szívesen adtál
anyagi és lelki javaidból-
éppen mikor ami kellett
*
Ha
beteg voltam,
mindent nekem
rendeltél alá, és
csak ezzel törődtél
*
Hajamnál fogva
kihúztál a mocsárból,
pedig majdnem berántottalak
*
Helyettem
kaptad a szidást, büntetést,
de elviselted, mégsem árultál be
*
Petőfi Sándor
Mi a szerelem?
Süldő poéták, bikficek,
Ugyan ne csiripeljetek
A szerelemről! kérlek szépen
Az emberiség szent nevében,
Melyet kínpadra vonni vétek,
Kérlek, hogy azt ti ne tegyétek.
Tudjátok: melyik fán terem,
Milyen madár a szerelem?
A kotyvaszték, mit fejetek
Rosz bögréjében főztetek,
A sóhajtások galuskája
Pityergések levébe hányva,
Epedéssel megsáfrányozva
Vagy kakasdühhel megborsozva,
Oh én szerelmes istenem,
Ez még koránsem szerelem!
Még várjatok, kis bikficek,
Kissé nagyobbat nőjetek,
Hogy a szerelmet ismerjétek
És azt megénekelhessétek. -
Viselni hosszú éven át
A szívben a kétség nyilát,
Teremteni legmelegebb
Vérünkből szép reményeket,
Csak azért, hogy meghaljanak,
Hogy minden istenadta nap
Legyen egy-egy kedves halottunk,
Kit kínosan kell megsiratnunk;
A rágalomnak óriási
Kigyófarkával szembeszállni,
Eltűrni oly bántalmakat,
Mit megtorolni nem szabad,
Mert kedvesünk azé, ki bánt,
Aztán elvenni a leányt,
Eldobni érte szabadságunk,
Mely legimádottabb sajátunk,
S fölvenni a könnyű szabadság
Helyett az élet súlyos gondját,
Dolgozni napok s éjeken,
Hogy ételünk s ruhánk legyen;
S ha feleségünk tán szeszélyes,
Magunkat szabni szeszélyéhez,
Hogy már ha kell örömtelennek
Lenni egyik vagy más életnek,
Mienk legyen örömtelen...
Lássátok, ez a szerelem!
Koltó, 1847. október
*
A szerelem/házasság csodájának
súlya az ember életminőségében
A tényleg boldogító Igen! Akarom!
A beteljesült szerelem isteni ajándéka.
A menyegző út a földi mennyországba!?
Együtt lenni jóban-rosszban holtomiglan...
A szülő-gyerek, testvér/barát, elv- és bajtárs
kapcsolat után, mellett, de még inkább előtt:
a legfontosabb szabadon választott kötelékünk,
ami megtáltosíthatja még az állatorvosi lovat is...
Felnőttkorunk túlnyomó részének társa
ágyban és asztalnál, házban és lakószobában,
munkában és játékban, társaságban/magányban,
örömünnepen és gyászban, gyereknevelésben stb.
Férfi/félszemmel hitvesemre nézve
arról a töméntelen sok minden jóról,
amit nem kap meg, amiről végleg lemarad
a(z élet)társtalan/rossz kapcsolatú emberlény
|