Apostolok Cselekedetei 2,14.22-32

Akkor Péter,
aki a tizeneggyel ott állt,
felemelte szavát, és beszédet intézett hozzájuk:
,,Zsidó férfiak, és Jeruzsálem összes lakója!
Tudjátok meg ezt, s halljátok szavamat!
Izraelita férfiak, halljátok ezeket a szavakat:
ti a Názáreti Jézust,
azt a férfiút, akit Isten igazolt előttetek
erőkkel, csodákkal és jelekkel,
amelyeket, mint ti is tudjátok, Isten általa művelt közöttetek,
ezt az embert istentelenek keze által felszegezve megöltétek,
miután Isten elhatározott terve és előretudása szerint átadatott.
Isten azonban föloldozta a halál bilincseit,
és föltámasztotta őt,
amint lehetetlen is volt, hogy azok fogva tartsák,
mert Dávid róla mondja:
,,Magam előtt látom az Urat mindenkor,
mert jobbomon áll ő, hogy meg ne inogjak.
Ezért örvend a szívem, és ujjong a nyelvem,
sőt testem is békében nyugszik el,
mert nem hagyod lelkemet az alvilágban
s nem engeded, hogy Szented rothadást lásson.
Megmutatod nekem az élet útját,
és színed előtt örömmel töltesz el engem''.
Férfiak, testvérek!
Hadd szóljak hozzátok bátran Dávid ősatyáról!
Ő meghalt, eltemették, és sírja a mai napig itt van nálunk.
Mivel azonban ő próféta volt,
és tudta, hogy Isten esküvel fogadta meg neki,
hogy az ő utódaiból ül majd valaki a trónjára,
a jövőbe látva Krisztus feltámadásáról beszélt:
hogy sem az alvilágban nem maradt,
sem a teste nem látott rothadást.
Ezt a Jézust Isten feltámasztotta,
s ennek mi mindannyian tanúi vagyunk.

*

Máté evangéliuma 28,8-15

Rögtön el is mentek a sírtól.
Nagy félelemmel és örömmel futottak,
hogy megvigyék a hírt tanítványainak.
Ekkor íme, Jézus jött velük szemben és így szólt:
,,Üdv nektek!''
Ők pedig odamentek hozzá,
átkarolták a lábát és leborultak előtte.
Akkor Jézus azt mondta nekik:
,,Ne féljetek!
Menjetek, vigyétek hírül a testvéreimnek,
hogy menjenek el Galileába. Ott majd meglátnak engem.''
Amikor elmentek,
íme, az őrségből néhányan a városba mentek
és hírül vittek a főpapoknak mindent, ami történt.
Erre azok összegyűltek a vénekkel, tanácsot tartottak,
majd sok pénzt adtak a katonáknak, és azt mondták nekik:
,,Mondjátok azt:
,,A tanítványai éjjel eljöttek és ellopták őt, amíg mi aludtunk.''
Ha a helytartó meghallja ezt,
mi majd meggyőzzük őt, és kimentünk titeket.''
Azok átvették a pénzt és úgy tettek, ahogy kioktatták őket.''
Ez a dolog el van terjedve a zsidóknál mind a mai napig.

*

Apostolok cselekedetei Csel 2,36-41

„Tudja meg tehát Izrael egész háza teljes bizonyossággal,
hogy Isten Úrrá és Krisztussá tette őt,
azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek!''
Amikor ezeket hallották, szívükben megrendültek.
Így szóltak Péterhez és a többi apostolhoz:
,,Mit tegyünk, férfiak, testvérek?''
Péter azt felelte nekik:
,,Tartsatok bűnbánatot,
és mindegyiktek keresztelkedjék meg
Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára;
akkor megkapjátok a Szentlélek ajándékát.
Mert az ígéret nektek szól,
valamint a ti fiaitoknak,
és mindazoknak, akik távol vannak,
de akik közül mindenkit meghív magához a mi Urunk Istenünk.''

Számos egyéb szóval is bátorította és buzdította őket:
,,Mentsétek meg magatokat ettől a gonosz nemzedéktől!''
Azok tehát megfogadták szavát és megkeresztelkedtek;
körülbelül háromezer lélek csatlakozott aznap hozzájuk.

*

János evangéliuma 20,11-18

Mária pedig kinn állt a sírnál, és sírt.
Amint sírdogált, lehajolt a sírboltba.
Két angyalt látott fehér ruhában ülni,
az egyiket fejtől, a másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt.
Azok megkérdezték tőle:
,,Asszony, miért sírsz?''
Ő azt felelte nekik:
,,Elvitték az én Uramat, és nem tudom hová tették!''
Ahogy ezt kimondta, hátrafordult,
és látta Jézust, hogy ott áll,
de nem tudta, hogy Jézus az.
Jézus megkérdezte tőle:
,,Asszony, miért sírsz? Kit keresel?''
Ő pedig, azt gondolva, hogy a kertész az, ezt felelte neki:
,,Uram, ha te vitted el őt,
mondd meg nekem, hová tetted, és én elviszem!''
Ekkor Jézus megszólította őt:
,,Mária!''
Erre ő megfordult, és héberül így szólt:
,,Rabbóní!'',
ami azt jelenti: Mester.
Jézus azonban így szólt:
,,Ne tarts fel engem,
mert még nem mentem fel az Atyához,
hanem menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik:
Fölmegyek
az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz,
az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.''
Mária Magdolna elment, és hírül vitte a tanítványoknak:
,,Láttam az Urat!'',
és hogy ezeket mondta neki.

*
Apostolok Cselekedetei 3,1-10

Péter és János pedig
felmentek a templomba a kilencórai imádság idején.
Ekkor egy férfit vittek arra, aki születésétől fogva béna volt.
Naponta odatették a templomnak az úgynevezett Ékes-kapujához,
hogy a templomba jövőktől alamizsnát kérjen.
Amikor Pétert és Jánost meglátta,
amint a templomba készültek bemenni,
könyörgött, hogy alamizsnát kapjon.
Péter Jánossal együtt reátekintett, és azt mondta:
,,Nézz ránk!''
Erre az rájuk nézett, remélve, hogy kap tőlük valamit.
Péter azonban így szólt:
,,Ezüstöm, aranyam nincs, de amim van, azt neked adom:
a Názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj!''
Azzal megfogta jobb kezénél, és fölemelte.
Erre azonnal erő szállt a lábába és talpába,
úgyhogy felugrott, állt és járt-kelt.
Bement velük a templomba,
járkált, ugrándozott, és dicsérte az Istent.
Az egész nép látta, hogy jár, és Istent magasztalja.
Ráismertek,
hogy ő az, aki alamizsnáért üldögélt a templom Ékes-kapujánál.
Elteltek csodálkozással,
és magukon kívül voltak amiatt, ami vele történt.

*

Lukács evangéliuma 24,13-35

Aznap ketten közülük
egy Emmausz nevű helységbe mentek,
amely Jeruzsálemtől hatvan stádium távolságra volt,
s beszélgettek egymással mindarról, ami történt.
Miközben beszélgettek és tanakodtak,
egyszer csak maga Jézus közeledett, és csatlakozott hozzájuk.
De a szemüket akadályozta valami, hogy fel ne ismerjék.
Megszólította őket:
,,Miről beszélgettek egymással útközben?''
Ők szomorúan megálltak.
Az egyik, akinek Kleofás volt a neve, azt felelte:
,,Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben,
aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?''
Ő megkérdezte tőlük: ,,Micsoda?''
Azt felelték:
,,A Názáreti Jézus esete,
aki tettben és szóban
hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt.
A főpapok és a főembereink azonban
halálos ítéletre adták, és megfeszítették őt.
Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt.
Azonfelül ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.
De néhány közülünk való asszony is megzavart bennünket,
akik hajnalban a sírnál voltak,
s mivel nem találták a testét,
visszajöttek azzal a hírrel,
hogy angyalok jelenését is látták,
akik azt mondták, hogy él.
Társaink közül néhányan a sírhoz mentek,
és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták, de őt magát nem látták.''

Erre ő azt mondta nekik:
,,Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek arra,
hogy elhiggyétek mindazt, amit a próféták mondtak!
Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak,
hogy bemehessen dicsőségébe?''
És kezdve Mózesen és valamennyi prófétán,
mindent megmagyarázott nekik, ami az Írásokban róla szólt.
Mikor odaértek a faluhoz, ahová mentek,
úgy tett, mintha tovább akarna menni.
De marasztalták:
,,Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben van már a nap!''
Bement hát, hogy velük maradjon.
Amikor asztalhoz ült velük,
fogta a kenyeret, megáldotta, megtörte, és odanyújtotta nekik.
Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték,
de ő eltűnt a szemük elől.
Ők pedig így szóltak egymáshoz:
,,Hát nem lángolt a szívünk,
amikor beszélt hozzánk az úton, és feltárta előttünk az Írásokat?''
Még abban az órában útra keltek,
és visszatértek Jeruzsálembe,
ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.
Azok elmondták:
,,Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!''
Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt,
és azt, hogy hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor.

Batthyány Lajos
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Németújvári gróf Batthyány Lajos
(Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.):
államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke.

„Egy nagy és szép ügy hősi vértanúja,
aki lelkét visszaadta Istennek,
de emléked örökké élni fog sziveinkben,
emléked élni fog az utolsó magyar legutolsó lélegzetvételéig.
— Teleki László”


Életpályája

Édesapja gróf Batthyány József Sándor (1777–1812), édesanyja a köznemesnek született Skerlecz Borbála († 1834) volt; Lajos volt a második gyermekük. Röviddel születése után anyja különvált apjától, és Bécsbe költözött a két gyerekkel. Miután apja meghalt, anyja megkaparintotta az akkor öt éves Lajos hatalmas örökségét, és fényűző életet élt a birtokon. Lajost eleinte házitanító tanította, majd anyja visszaküldte Bécsbe, a Klinkowström-féle nevelőintézetbe, így sokáig szinte árvaként nőtt fel, és dacos, nehezen kezelhető gyerekké vált.


Fiatalsága

16 évesen fejezte be intézeti tanulmányait. Ezután a zágrábi jogi akadémián tanult. 1826-ban katonatisztnek állt, és kadétként négy évre Olaszországba ment, ahol a Miklós-huszároknál hamarosan hadnagyi rangot ért el. Eközben (? — itt a források ellentmondóak, valószínűleg 1827-ben) diplomázott. Katonaként meglehetősen könnyelmű életet élt, és örökségére várva nagy adósságot halmozott fel. Anyjával hosszas perpatvarba bonyolódott örökségéért, amit végül 24 évesen, nagykorúvá válva sikerült megszereznie. Ekkor elhagyta a katonaságot, és hazaköltözött Vas megyébe. Birtokait korszerűsítette, elkezdett ismerkedni Magyarországgal és a magyar nyelvvel.

1830-ban a főrendi ház tagja lett, és e minőségében jelen volt a koronázási országgyűlésen, de eleinte semmilyen politikai szerepet nem játszott.

1834 decemberében, Pozsonyban feleségül vette Zichi és Vásonkeői Zichy Antónia grófnőt (1816–1888), Zichy Károly gróf és Batthyány Antónia grófnő leányát. Három gyermekük született: Amália (1837–1922) Ilona (1842–1929) és Elemér (1847–1932). A kortársak szerint felesége ösztönözte az aktívabb, reformpárti szerepvállalásra. Hasonló nézeteket vallott sógornője, Zichy Karolina grófné, Károlyi György felesége is; e két család szalonjai Pesten, Pozsonyban és Ikervárott a társasági és közélet valóságos központjaivá váltak.
1839-ben birtokán cukorgyárat alapított.


Batthyány, a reformpolitikus

Komolyabb politikai szerepet először az 1839–1840-es pozsonyi országgyűlésen töltött be, mint a főrendi házban az ellenzék vezére. E csoport számára határozott reformprogramot fogalmazott meg, és az ő javaslatára kezdték 1840-ben gyorsírásos naplóban rögzíteni a felsőház eseményeit.

Eleinte maradéktalanul osztotta Széchenyi István gróf gazdasági és politikai nézeteit is. Már a harmincas évek elején azok közt volt, akik kezdeményezték a lónemesítést, majd lóversenyek rendezésével serkentették az állattenyésztést, lerakva ezzel a magyar gazdasági egyesület alapjait. Ugyancsak Széchenyi példájára felkarolta a selyemhernyó-tenyésztést is, és ehhez több mint 50 000 eperfát ültetett birtokán. Ez idő tájt alakult meg az ő közreműködésével a Vas vármegyei szombathelyi gazdasági egyesület, 1843-ban pedig az ő elnöksége alatt a cukorgyár-egylet.

Eleinte abban is egyetértett Széchenyivel, hogy a reformmozgalmat a főnemeseknek, az arisztokratáknak kell vezetniük, ám programja a köznemesség határozottabb reformelképzeléseihez állt közelebb, ezért Széchenyi és Kossuth 1841-től éleződő vitájában kerülte a határozott állásfoglalást. Kossuthtal az Iparegyesület elnökeként és más gazdasági egyesületek vezetőjeként 1843-ban került kapcsolatba, és együttműködésük mind szorosabbá vált.

Az 1843–1844-es országgyűlésen már nemcsak a főrendi, de az egész országgyűlési szabadelvű ellenzék vezéralakja volt; a főrendi naplókban mintegy 200 felszólalását rögzítették. Abszolutista bel- és külpolitikájáért élesen bírálta a bécsi kormányzatot.

Az országgyűlés bezárása után Pestre költözött, és 1845-ben az ellenzék központi választmányának elnökévé választották. Aktív szerepet vállalt újabb gazdasági egyesületekben (Magyar Kereskedelmi Társaság, Magyar Cukorgyár Egyesület), majd a Védegylet szervezésében (ennek elnöke távoli rokona, Batthyány Kázmér gróf lett). 1846-tól legfőbb törekvése az ellenzék egységesítése, egy párt szervezése, programjának kidolgozása lett. Az Ellenzéki Párt 1847. március 15-én alakult meg, és első elnökévé Batthyány Lajost választották.

Kossuth döntően neki (erkölcsi és anyagi támogatásának) köszönhette, hogy az 1847-es országgyűlésre Pest megyei követté választották; ezután a főrendi házban Batthyány és az alsóházban Kossuth lett az ellenzék vezére.

Batthyány Lajos kormánya

Tagja volt az országgyűlés reformköveteléseit Bécsbe vivő küldöttségnek, és V. Ferdinánd király 1848. március 17-én őt bízta meg az első magyar minisztérium megalakításával. Az 1848. március 23-i ülésen terjesztette fel minisztereinek jegyzékét (Batthyány-kormány). Első feladataként kidolgozta, illetve kidolgoztatta az átalakulás törvényeit, és azokat elfogadtatta az utolsó rendi országgyűléssel. Kormánya e törvények hatályba lépése után, április 11-én kezdett működni. A rendkívül nehéz kül- és belpolitikai helyzetben Batthyány kiváló teljesítményt nyújtva kortársai fölé magasodott: az 1848 márciusában hatalomra került kormányzatok közül az ő kormánya maradt a legtovább (több mint fél évig) hivatalában.

Legfontosabb feladatának Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítését, ezen belül az önálló fegyveres erő megszervezését tekintette. Elérte, hogy a Magyarországon állomásozó császári-királyi csapatokat kormánya alá rendeljék (május 7-én). Megpróbálta hazavezényeltetni a korábban Magyarországon sorozott katonákat. Létrehozta az új törvények által előírt nemzetőrséget, aminek feladata hivatalosan belbiztonság felügyelete volt. Májusban elkezdte szervezni az önálló magyar honvédséget, és ehhez honvédeket toboroztak. A nemzetőrség ügyeit az e célra létrehozott Országos Nemzetőrségi Haditanács élén maga intézte, és Mészáros Lázár hazatértéig (április 7. – május 23. között) maga vezette a hadügyminisztériumot is. Sikerült felállítania az első tíz honvédzászlóaljat; később ezek váltak a nemzeti haderő magvává. Az örökváltság és a közteherviselés ügyében Kossuth Lajos álláspontját fogadta el; a parasztságot az úrbér eltörlésével szerette volna a liberális nemesek oldalára állítani.


Bár az alkotmányos monarchia híve volt, és az alkotmányosság fenntartására törekedett, a bécsi udvarban egyre elégedetlenebbek voltak politikájával. Az országgyűlés megbízásából augusztus 29-én Deák Ferenccel a királyhoz járult, hogy utasítsák fegyverletételre a szerb felkelőket és állítsák le Jellasics készülő támadását. Egyúttal felajánlotta Jellasicsnak, hogy hozzájárul Horvátország békés különválásához. Fáradozásai eredménytelennek bizonyultak: a király leiratában formálisan ugyan visszahívta tisztségéből a horvát bánt, a rendelkezést azonban nem hajtották végre, és a horvát csapatok szeptember 11-én betörtek Magyarországra. Ekkor Batthyány és kormánya (Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és Mészáros Lázár kivételével) lemondott, de többek (egyebek közt a nádor felkérésére ismét elvállalta a tisztséget. Szeptember 13-án népfelkelést hirdetett, és a sereg vezérének István nádort kérte fel, ő azonban a király parancsára lemondott erről a tisztségről, és elhagyta az országot.

Az új kormányt az uralkodó (szeptember 25-én) nem fogadta el; Batthyány megbízatását érvénytelenítette, és a magyarországi haderők élére királyi főbiztosként Lamberg Ferenc Fülöp tábornokot nevezte ki – őt azonban 1848. szeptember 28-án Pesten a tömeg felkoncolta. Eközben (ugyancsak szeptember 28-án) Batthyány még egyszer Bécsbe utazott átalakítani kívánt kormányának névsorával, hogy megpróbáljon kompromisszumot kidolgozni az udvarral.

Jelentős mértékben az ő szervező munkájának köszönhető, hogy a sebtében régi sorezredekből, nemzetőrökből, honvédekből egybegyűjtött magyar haderő szeptember 29-én Pákozdnál megállította az országba betört horvát csapatokat.

Belátva, hogy nem tud egyezségre jutni a királlyal, Batthyány október 2-án lemondott megbízatásáról, és hozzájárult utódja, a buzgón királyhű Vay Miklós kinevezéséhez. Egyszersmind lemondott országgyűlési mandátumáról is.


Lemondása után

Közkatonaként belépett Vidos József Vas vármegyében Kuzman Todorović tábornok csapatai ellen induló seregébe, de az október 11-i csatában leesett lováról, és karját törte.

Felgyógyulása után újra országgyűlési követté választották. Ellenezte a parlament Debrecenbe költöztetését. Indítványára 1849 januárjának elején az országgyűlés küldöttséget menesztett az újabb támadó sereget vezető Windisch-Grätz tábornokhoz, hogy szándékait kipuhatolja — Windisch-Grätz azonban még csak fogadni sem volt hajlandó Batthyányt (a küldöttség többi tagját igen). Visszautazott Pestre, ahol 1849. január 8-án a Károlyi-palotában elfogták, és a budai laktanyába zárták. A magyar seregek közeledtével átszállították Pozsonyba, Laibachba, Olmützbe. A magyarok és a stájerek többször (Buda, Sárvár, Cilli) megpróbálták kiszabadítani, ezeket a kísérleteket azonban ő maga utasította vissza. Batthyány ekkor és később is mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy valamennyi cselekedete törvényes volt, és nem ismerte el a bíróság illetékességét, a bécsi kamarilla azonban őt tekintette a forradalmi mozgalom egyik elindítójának, és elhatározta, hogy kivégzésével példát statuál. Pere kimondott koncepciós per volt: Magyarország csak a császár 1848. október 3-i manifesztumai után számított „lázadó országnak”, Batthyányt azonban (és senki mást) az ez előtti, 1848 nyári–tavaszi tetteiért „vonták felelősségre”.

Kivégzése

Batthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán

A Batthyány-örökmécses az egykori Újépület udvarának helyén emelt emlékmű, nemzeti kegyhely

Az 1849. augusztus 16-án Olmützben összeült haditörvényszék először börtönbüntetésre és vagyonának elkobzására ítélte, majd ezt Schwarzenberg és a bécsi udvar nyomására halálra változtatta, de úgy, hogy az elítéltet az uralkodó kegyelmére ajánlotta.

Ekkor Batthyányt Pestre szállították, hogy a kegyelmezés joga a császártól Haynauhoz kerüljön, és ő október 3-án jóvá hagyta a halálos ítéletet, elrendelte Batthyány felakasztását. Az utolsó, engedélyezett látogatáson felesége egy tőrt csempészett be neki. Ezzel súlyos sebeket ejtett a nyakán, de életben maradt. Sebei miatt az ítéletet kénytelenek voltak golyó általira módosítani. Ennek megfelelősen október 6-án a pesti Újépület (Neugebäude) udvarán kivégezték.

Október 6-a estére különféle izgatószerekkel olyan állapotba hozták, hogy saját lábán ment ki a vesztőhelyre, ahol megkönnyebbülten látta, hogy nincs akasztófa. A pest-budai katonai kerület parancsnoka, Johann Kempen von Fichtenstamm altábornagy, aki később 1863-ban Pest város díszpolgára lett [2] tudta, hogy Batthyány felakasztása ilyen körülmények között lehetetlen, de az ítélet végrehajtását sem akarta elhalasztani. Ezért úgy döntött, hogy agyonlöveti Batthyányt. A magyar miniszterelnököt, aki a súlyos vérveszteségtől tántorgott, ketten kísérték. A kivégzőosztag előtt fél térdre ereszkedett. „Éljen a haza! Rajta, vadászok” – kiáltotta.

Földi maradványait Pesten a ferencesek belvárosi templomának kriptájába rejtették el. A kiegyezés után 1870-ben ünnepélyesen újratemették a Kerepesi temetőben épített mauzóleumban.

Írásai

Országgyűlési beszédei és írásai a korabeli naplókban és politikai lapokban találhatóak. A cukorrépa termesztésről szóló szakszerű írása a Magyar Gazda című folyóirat 1842. évfolyamának második számában jelent meg.


Emlékezete

Holttestét családja a pesti ferencesek templomának kriptájában rejtette el, majd 1870. június 9-én a nemzet gyásza mellett átvitték a Kerepesi úti temetőbe. Sírja fölé 1874-ben a székesfőváros díszes mauzóleumot emelt (Schickedanz Albert műve).

Arcképét Barabás Miklós festette meg.

Batthyány-örökmécses Budapest V. kerületében.

A Batthyány tér és a Batthyány utca Budapest I. kerületében (a Vízivárosban).

A Batthyány utca elején (a 2. sz. házon) emléktábla, a Batthyány téren 2008-tól köztéri szobor őrzi emlékét.

A Professzorok Batthyány Köre (2002-ben alakult civil szervezet).

A Batthyány Lajos Alapítvány (1991-ben létrehozott magánalapítvány).

Batthyány Társaság emlékérme 1994 Tervező: ifj. Szlávics László
Születése 200. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzt adott ki. Tervező: Csikai Márta.

Gödön emlékpad örökíti meg a kivégzőosztag előtt mondott utolsó mondatát.

IMA ÉLETÜNK BÖLCS ELRENDEZÉSÉÉRT


Add, könyörületes Istenem,
hogy a Neked tetsző dolgok után vágyódjam lángolón,
azokat kutassam, igazán megértsem
és tökéletesen teljesítsem neved dicséretére és dicsőségére.

Rendezd el, Istenem, életemet,
és tedd, hogy tudjam, mit kívánsz tőlem,
és megtegyem, amit kívánsz,
és úgy tegyem meg, amint kell,
és amint lelkemnek javára válik.

Add, Uram, Istenem,
hogy erőim se a jóban,
se a rosszban ne fogyatkozzanak meg:
amaz ne tegyen kevéllyé, emez ne ernyesszen el.
Ne örüljek semminek,
csak annak, ami Hozzád vezet,
ne fájlaljak semmit, csak azt, ami eltávolít Tőled.
Ne keressem más tetszését, csak a Tiédet,
ne féljek más rosszallásától, csak a Tiédtől.

Silányuljon el előttem,
Uram,
mindaz, ami mulandó,
és legyen előttem kedves mindaz, ami örök.
Töltsön el undorral az öröm,
amely Nélküled való
és ne kívánjak semmit sem Rajtad kívül.
Gyönyörűségemet az Érted végzett munkában találjam,
a pihenés Nélküled legyen számomra undorító.

Add meg, Istenem,
hogy szívemet Feléd irányítsam,
és fogyatkozásaimat
a javulás szándékával szüntelenül fájlaljam.
Tedd, Uram, Istenem,
hogy engedelmes legyek ellentmondás nélkül,
szegény csüggedés nélkül,
tiszta romlottság nélkül,
alázatos képmutatás nélkül,
vidám könnyelműség nélkül,
éretten komoly nehézkesség nélkül,
tevékeny felületesség nélkül,
Téged félő kétségbeesés nélkül,
igazmondó kétszínűség nélkül,
tedd, hogy a jót cselekedjem fellengzés nélkül,
felebarátomat elbizakodottság nélkül intsem meg,
és példával épülésére legyek színlelés nélkül.

Adj, Uram, Istenem,
éber szívet,
amelyet semmiféle hiú gondolat nem tántorít el Tőled,
nemes szívet,
amelyet semmiféle nemtelen hajlam nem ránt magával a mélybe,
egyenes szívet,
amelyet semmiféle ferde szándék nem térít ki útjából,
erős szívet,
amelyet semmiféle megpróbáltatás nem tör meg,
szabad szívet, amelyet semmiféle erőszak nem sajátít ki.

Ajándékozz meg, Uram, Istenem,
értelemmel, amely Téged ismer meg,
bölcsességgel, amely Téged talál meg,
életmóddal, amely a Te tetszésedet nyeri el,
állhatatossággal, amely bizalommal vár Rád,
és bizalommal, amely majd Téged ölel át véglegesen.

Add, hogy
idelent büntetésed sújtson a bűnbánat által,
útközben jótéteményeiddel éljek kegyelmed által,
a hazában pedig örömeidet élvezzem dicsőséged által,
ki élsz és uralkodol, Isten, mindörökkön-örökké.
Ámen.

Aquinói Szent Tamás

FELHÍVÁS!

Egy füzet- és/vagy könyvsorozat kiadásába kezdenék,
ha kapok hozzá lelki biztatást-bizalmat és anyagi támogatást.
A téma az emberi élet egésze, minősége, annak boldogsága/boldogtalansága.

Számba veszem, aktualizálom, bővítem évezredek általam mai is fontosnak ítélt
isteni-emberi bölcsességeit, lélektani felfedezéseit, a poézis megsejtéseit stb.
és próbálom ezt rövid, velős, szellemes és szemléletes formába önteni.
Abból a feltevésből indulok ki, hogy mindenki élhet teljesértékű életet,
a hozzá való eszközök alapjában az egyes ember kezében, hatalmában vannak,
s ez nemcsak egyenlő esély és jog, de legfontosabb emberi kötelességünk is,
mert egyébként boldogtalanságunk, önsorsrontásunk szeretteinket is fertőzi…
(A boldogtalan ember meg szabad prédája a testi-lelki betegségeknek,
a szektáknak, a politikai stb. szélhámosoknak, s könnyen csábul el a bűn útjára…)

Az indító kötet, A BALGASÁG KORHOLÁSA munkacímű,
ami a kérdéskör negatív megközelítése: hogyan ne ártsunk magunknak,
amit követne a pozitív kifejtés: A BÖLCSESSÉG DICSÉRETE - értékeljük, hogy mi minden kincsünk van/lehet, s hogyan próbáljunk a szarból is aranyat csinálni…

Ezt követnék az alábbi nagy résztémákkal foglalkozó füzetek vagy kiskönyvek:
Halál, szerelem, szexualitás, barátság, munka, játék, grundfoci, földi pokol, értelmiségi hivatás, írástudók árulása, pokoljáró dudás sors, otthonteremtés, evés-ivás és vendégség, állatorvosi ló, közlekedés, utazás, közlés és megértés…)

Aki bármekkora (!) összeggel támogatni tudja ezt a non profit vállalkozást, jobban mondva: ügyet, annak én a hálámon kívül tiszteletpéldányokat tudok adni,
és felajánlani, hogy nevét - persze az összeg megjelölése nélkül - feltüntetem a borítón. Úgy is veszem, mint egyfajta előfizetést - de a megjelenésre nem tudok
garanciát vállalni. Arra is csak én vagyok az, hogy a támogatás erre fordítódik…

Szemléletmódomról és stílusomról honlapom ad ízelítőt: www.boldogsag.net
Drótposta címem: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Telefon: 06-20-222-01-58 (mobil) - telefon: 387-37-17 (vezetékes)
Postacím: 1037 Bp. Solymárvölgyi út 43.
(Számlaszámom a Raiffeisen Banknál: 12010367-01201963-00100001)

Hassunk, alkossunk és gyarapítsunk és a haza fényre derül!
Köszönettel: Nagy Jenő
Magyarország, Kr. u. 2010. farsang idején

Quimby

Most múlik pontosan

G

most múlik pontosan

D

engedem hadd menjen

Em C

szaladjon kifelé belőlem gondoltam egyetlen

G

nem vagy itt jó helyen

D

nem vagy való nekem

C Am

villámlik mennydörög

G D

ez tényleg szerelem

látom hogy elsuhan felettem egy madár

tátongó szívében szögesdrót csőrében szalmaszál

magamat ringatom

míg ő landol egy almafán

az Isten kertjében

almabort inhalál

H Em

vágtatnék tovább veled az éjben

C F7

az álmok foltos indián lován

H Em

egy táltos szív remeg a konyhakésben

C D

talpam alatt sár és ingovány

azóta szüntelen

őt látom mindenhol

meredten nézek a távolba

otthonom kőpokol

szilánkos mennyország

folyékony torz tükör

szentjánosbogarak

fényében tündököl

egy indián lidérc kísért itt bennem

szemhéjain rozsdás szemfedő

a tükrökön túl fenn a fellegekben

G

furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő

p.s.:

én a Csík zenekar előadásában szerettem bele,

mindig elérzékenyülük, ha hallgatom - hogy miért...?

http://www.youtube.com/watch?v=D6RaU9n4ZuI

(másfél milliónál többen halgatták meg az "urbánus" és "népies" zene összeölelkezését)