|
A LÉTROMLÁS ÉS ÖNSORSRONTÁS NAGYKÖNYVE
SZABAD ÖTLETEK EGYMONDATOS JEGYZÉKE
A POKOL, AZ ÁLLATORVOSI LÓ ÉS A BALGA
Endrődi Sándor
A SZERETETNEK ÜNNEPÉN
A szeretetnek ünnepén
Tele vagyok vad gyűlölettel én.
Gyűlölök égő gyűlölettel
Minden lelketlen léhaságot,
Álságot, gőgöt, hazugságot,
Önzést, mely mások romlására tör
S melynek a pusztítás gyönyör;
Gyűlölök minden nyers hatalmat, önkényt,
Mely talpa alá tördeli a gyöngét,
Nem rendül össze jajszavától,
De könnybe, vérbe mossa kezeit,
És nyomban bitófákat ácsol,
Ha egy megváltó eszme születik;
Gyűlölök minden sátán fajzatot,
Ki romlott szívvel a gonosznak áldoz,
S örök gát abban, hogy az igazok
Eljussanak az Úr szent asztalához,
Hogy bánat, szenvedés, nyomorúság
Boldogsággá, üdvvé válhasson itt,
S az ember testvérként ölelje át
Agyongyötört, vergődő társait...
A szeretetnek ünnepén
Tele vagyok vad gyűlölettel én.
15.
“Mert vannak,
akik azért nem tudnak boldogok lenni soha,
mert nem mernek boldogokká lenni.
Talán csak akkor boldogok, ha boldogtalanok lehetnek.”
(Gyökössy Endre)
*
“Ha nem kapod meg, amit akarsz,
szenvedsz;
ha megkapod, amit nem akarsz, szenvedsz;
sőt ha pontosan azt kapod meg , amit akarsz,
akkor is szenvedsz, mert nem tarthatod meg örökké.”
(Dan Millman)
*
Szüntelen jópofáskodsz
Vagy csak pofákat vágsz,
S ha netán jól pofán vágnak,
Te még ehhez is jó pofát vágsz
*
Ideáltípus
Alkotsz magadban egy képet a jövendőbelidről,
Elindulsz a nagyvilágba, hogy megkeresd az „igazit”,
S mivel valami mindenkinél hibázik, hiányzik,
Visszavonulsz – esetleg Jézus menyasszonya leszel
*
Nem informálnak.
Csak részlegesen tájékoztatnak.
Szisztematikusan dezinformálnak.
*
Perc emberkék dáridója
*
"Minél távolabb menekülünk félelmeinktől,
annál nagyobbaknak és fenyegetőbbeknek látszanak.
Ha közel megyünk hozzájuk - jelentéktelenné zsugorodnak."
Popper Péter
*
Lefelé a lejtőn
Először csak a kezed nem mosod meg,
Majd az alsóneműidet sem váltod,
A legvégén már a vécére se mész ki, bent mész ki…
*
A behódolás aljasága
Odatörleszkedsz egy nagy erős vezérhez
És bármire készen felajánlod szolgálataidat
*
Nem ismersz kíméletet, könyörületet,
Számodra ismeretlen a tapintat dimenziója –
Nincs fogalmad a kegyes csalásról,
Őszinteséged szalonképes szadizmus
*
Az állam ad a gyerekednek neved
És tilos minden becenév adás is,
Csak a teljes vezeték és utónevén szólíthatod
(mert minden beszélgetést rögzítenek…!)
*
Fakó minden teória
Az élet nem elm-élet
*
Kontraszelektált
A pedagógus pálya is, sőt!
Buta, készületlen, türelmetlen,
Szadista, pedofil, szektás stb.
Emberek oktatnak-nevelnek
*
Már nem írsz a kezeddel,
Már nem kapsz kézzel írott leveleket,
Már nem tudsz a kézírásokból
Magadban és másban olvasni…
*
Szolidaritást vállalsz azokkal,
Akiket erővel átszoktattak jobbkéz-használatra,
Te csak, vagy főleg csak a bal kezedet…
*
Zsákban futni
Kényszerzubbonyban szerelmeskedni
*
Minden mondat nyelvtörő
Olyasfélék mint a
„Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál”
Ha hibázol, akkor és ott helybenhagynak
Minimum fenéken billentenek…
*
Sebezhetetlen félistennek tartod magad,
Míg ki nem derítik rólad,
Hogy hol van a te Achilles sarkad
*
Egy külföldi törvények felett áll
Vagy mintha minden idegen
diplomáciai mentességet élvezne
*
Törököt fogsz, de nem ereszt
Róka fogta csuka és csuka fogta róka
*
Markecolás miatt kerülsz a sittre,
Ott meg vamzerkodással jutsz előjogokhoz
*
Mindaddig „szentnek” tűnt a béke köztetek,
Míg papírpénzek hullani nem kezdet rátok,
S akkor egymást letiporva, legázolva
Mindenki gyilkos versenyben harácsolva gyűjt
*
Sok, s egyre több
A beszédedben a töltelékszó –
A végén szinte már csak az marad
*
Ha lehámozzuk rólad a felszínt,
Mint hagymáról a héjakat,
Nem marad a végén semmi,
Sehol a kemény mag
*
Egész életedben nyomaszt,
Hogy nem kívánt gyermek voltál,
S ez állandó bizonyítási kényszert okoz
*
A kullancs veszély miatt
Messzire kerülöd az erdei-mezei sétákat
*
Az „I” betű már megvan,
Csak a pontot nem teszed fel rá,
Amiért az egész nem sokat/semmit ér
*
Mindenkinek köszönsz,
De ha nem köszön vissza,
Akkor sértegeted, inzultálod
*
Egyedül vagy a szigeten
És nem tudsz/tudhatsz róla:
Egy nyomdahibás Szentírásod van
*
Kedveled a változatosságot
Hol kétlábon, hol négykézláb,
Hol békaügetésben, cigánykerekezve,
Hol kézen állva jársz és kelsz
*
Futsz a pénzed után,
Pedig hiába próbálod titkolni,
Már magad is tudod, rossz befektetés volt
*
Egy kígyó, aki a saját farkába harap
*
Parasztvakítás
Port hintenek a szenedbe
*
Porig alázva – porba sújtva
*
Ostorral ütöd-vágod,
Vagy a lovak közé dobod a gyeplőt
*
Renegát
Aki áttér az iszlám hitre,
Az adósságmentességet élvez
*
Tehetsz nekem egy szívességet,
De azt ne vedd szívességnek,
Hogy méltóztatsz nálam ingyen vacsorázni…
(Vagy igaza van az angolnak: nincs ingyen vacsora?)
*
Az ördög egy és ugyanaz,
De különböző alakokat vesz fel,
S így téveszti meg az új generációkat
(Legyetek jók, ha tudtok)
*
Eufemizmusok
Szervetlen „fejlődés” – fejlövés
*
Mostohán bánunk édes anyanyelvünkkel
*
Haláltánc-tanár kerestetik
*
A gátlástalan kapitalizmus ámokfutása
*
Az élősködő mindig új gazdaállatot keres,
S mivel nincs önvédelmed, meg is talál téged
*
Pusztába kiáltott szavak
*
A közösség a hazugság hálójába keveredik,
S menthetetlen az értelmi-erkölcsi lezüllés
(fokozatosan vagy ugrásokkal)
*
Egyre többet kell dolgozni
Egyre kevesebb értékű bérért
*
Bábel tornya
Az ország lerohadt elitje
Nagyobb zsebpénzért, koncért
Azon dolgozik,
Hogy összezavarja a közös nyelvet
*
Mintha csak egy lábad lenne,
S ezen ugrálva kellene jönnöd s menned
(ha eldőlsz, kinyiffansz)
*
Nemcsak hogy
nem dolgoztad fel még Traumáidat,
De egyre távolabb kerülsz e múlt feldolgozásától
*
Ösztöntelen – istentelen
Elemi lét- és fajfenntartási
ösztöneid sem működnek,
mindent „tudatosan” teszel,
impulzívan stb. semmit…
*
A sötét bozótban veszítetted el pénzed,
De a lámpa alatt keresed, mert ott van fény
*
Előbb agyonhallgatnak,
Később kigúnyolnak,
Majd megbélyegeznek és harcolnak ellened
(te meztelenül az igazságoddal,
ők minden eszközt, fórumot uralva…)
*
Nem csak befogadod az élősködőket
A testedbe, a házadba, a hazádba,
Hanem még marasztalod és kedvét keresed,
Mint egy szívesen látott vendégnek…
*
Játéknak fogod fel a létezést,
S nem fogod fel a maga drámaiságában,
Hogy mennyi minden visszafordíthatatlan,
Mint maga az élőlények halála
*
Valaha ember voltál,
Mára nyála-folyós konzum-idióta lettél
*
Lelked meghibásodott immunrendszere
A kóros „sejteket” táplálja igen virulenssé,
Így pl. a hazugság kórosan-károsan burjánozhat
*
Aki néven nevezi a Sátánt, a Gonoszt,
Azt bolondok házába zárva lehetetlenítik,
Jobb esetben a nép ellenségévé stigmatizálják
*
Egy módon lehet megnevezni a Gonoszt,
Ha gyagya Krampusz formában jellemzed –
(esetleg ha őt mutatod be Mindenhatónak,
Aki előtt őrültség nem letenni a fegyvert…)
*
“Ha én ördög lennék,
és kapnék egy megbízást egy még nagyobb ördögtől,
hogy tegyem tönkre az Isten által teremtett világot,
pontosan azt csinálnám, amit most az ember:
siettetnék.
Gyorsítanám a fejlődést, az élményeket, az információkat,
a történéseket, az érzelmi hatásokat,
és mint tehetséges Sátán, pörgetni kezdeném a világot.
És addig pörgetném,
amíg ennek a pörgésnek a sebessége
meghaladja az emberi agy élmény-feldolgozási képességét,
az emocionális teherbírását.
Amíg minden tönkre nem megy.”
(Popper Péter: “Miért siettél, ha elmaradtál?”…)
|
