A LÉTROMLÁS ÉS ÖNSORSRONTÁS NAGYKÖNYVE
SZABAD ÖTLETEK EGYMONDATOS JEGYZÉKE
A POKOL, AZ ÁLLATORVOSI LÓ ÉS A BALGA
Endrődi Sándor
ÉLETKEDV
Virággal, ifjúsággal
Tündöklőn elborítva,
Mit kacérkodtok mégis
A rettentő halállal?
Jön az, jön az. S ha nem
Hát mi megyünk elébe...
De addig is, míg egyszer
Kemény tusára szállunk
A zörgő csontlegénnyel,
És ökle erejétől
Gerincünk összeroppan:
Itt a napfényes élet,
A küzdelmek világa,
A viharos hegyormok,
A rózsás földi mámor,
S tengernyi álom, eszme,
Melyért gyönyör csatázni.
Eh, bambák és bolondok
Vagytok! Nem tudtok élni.
Csak sírtok, nyöszörögtök
És gyáva lemondással
Borongtok a homályban,
Miközben elfeledtek
Örülni, felrepülni.
Nevem öreg legény már,
De vérem mindhalálig
Égő dac, lázadás lesz,
És míg ti nyomorultan
Bujkáltok lenn az árnyban:
Én emelt fővel járok
A lejtők meredélyén,
És hittel nézek vissza
Az ormok magasára,
Hol diadalmasan leng
Az Élet lobogója!
*
Az anyának elapad a teje, fáj a melle,
És nem akar szoptatni
*
A vadállatok maradéka
már csak az állatkertben láthatók
*
Mérgesítenek
s nincs lelki detoxikáló
*
Minden kereskedő
pofátlanul csal, hamisít, átvág, hazudik…
*
Hiteled rontják a rágalmazók,
És nagyon nehéz visszaszerezni
*
Könnyen megszerezted,
De pokoli nehéz megtartani
*
Csak meg akartad simogatni a nyuszit,
de agyonvered
*
Még ki se mondod,
de már unod a bemagolt saját szöveged
*
Kórboncnok, hullamosó stb.
a családban
*
Elsőgenerációs értelmiségi
Budapesten
*
Túl nagy változások
egy életen belül
*
Sose szeretted azt a munkát,
amit egész éven át végeztél
*
Ihatatlan az ivóvíz –
stratégiai termék, drága pénzért veszi
*
Bújt az üldözött,
felé kard nyúlt barlangjában
*
Nem tudnak
sírással megkönnyebbülni,
mert az „férfiatlan” dolog
*
Nem tudják,
hogy melyik ujjukat harapják meg
*
A lakásmaffia virul,
az olcsó bérlakás építése hervad
*
Kórházban
és kórházkoszton
tartják az egészségeseket
*
Visszamenő hatályú
büntetőtörvényeket hozhatnak –
sose tudható, hogy amiért ma dicsérnek,
ezért holnap nem akasztanak-e fel…
*
Nem csak az adóhatóságnál
kell neked bizonyítani ártatlanságod
*
A legtöbb ember
a párnájában fiaztatja spórolt pénzét –
jobb esetben hazárdjátékra pazarolja
*
Önként mennek emberek
kocsmai vesztőhelyekre: nyerőgépezni
*
Eladva házukat
mindenüket felteszik
egy nyeretlen kétévesre
*
Magukban sem bízva
mindent értéket eldugnak,
majd nem találják és beleőrülnek
*
Mindig
annak a véleményét osztják,
akivel legeslegutoljára beszélnek
*
Heroikus küzdelemben
kifogja a nagyhalat,
de mire a partra ér…csak csontváz.
*
A gyanútlan honpolgár
másnak kaparja ki a gesztenyét a parázsból
*
Vagy nem foglalkoznak álmaikkal,
avagy tényleg szó szerint értik azokat
*
A szent könyvek
holt betűihez bilincselve
rohasztják el magukat az emberek
*
Amíg ő nem halt meg,
addig nem hiszi el,
hogy ő is halandó lény
*
Hogyan lettem
Saját erőfeszítéseimmel
Rossznevű senki
*
Vagy
kötelességízűvé teszi életét,
vagy eléletművészkedi azt!?
*
Annyira irtózik a trágárságtól,
hogy a prüdériába menekül
*
Az egyik ember csapodár,
a másik meg kutyahűséggel megvert
*
A nők elirigylik a férfiaktól
izmukat, szakállukat, hangjukat stb.
*
A lerafináltabb rémhírterjesztők
közmegbecsülésnek örvendenek –
a cáfolókat pellengérre állítják
*
Azt hiszik,
hogy van jóbarátjuk,
ezért már nem is keresik azt…
*
Nem tudják,
hogy nem tudnak,
vagy rosszul tudnak valami létfontosat
*
Bemagolt
sablon szövegek szajkózásával
próbálnak udvarolni, szépet tenni
*
A legminimálisabb kockázattal
akarnák a legnagyobb hasznot elérni?!
*
A Nap mindörökre lenyugodott,
örök sötétség borul a Földre
*
Az emberek
besötétítik otthonukat,
s bekötik a szemeiket
*
Minden feketére festenek,
s mindenkin fekete szemüveg van
*
Annyi illemszabály
vonatkozik az evésre,
hogy abban öröm nincs
*
Egy embert
minden nap kisorsolnak
életét az oltáron áldozva
*
Senkinek nem lehet titka,
mert gondolatrendőrség üzemel
*
Egyre több fiatal
„fedezi fel” másságát
a hetero kudarcok után
*
Ami messziről
kicsinek látszik,
azt kicsinek is veszik…
*
Sok az olyan „nagy ember”,
aki közelebbről egyre kisebb lesz…
*
Ha már megismerték
és megszerették a papot, orvost:
akkor jó messzire áthelyezik
*
Sok az „öntörvényű” ember –
fittyet hánynak a gravitációra is…
*
Nem ülteti el a magot,
hetvenszeres termés helyett elpusztul
*
Nincs bátorság az önvizsgálatra,
helyette intenzíven bűnbakot keresnek
*
Szisztematikusan rombolják a falut,
gyarapítják a városi lumpenproletáriátust
*
Csak
a föld alatt
lehet építkezni és közlekedni
*
Azzal vigasztalod magad,
hogy az emberek többsége
rossz helyre, rossz időben születik:
életfogytig vesztesnek
*
Élő embert
soha nem mondhatunk boldognak?
Bárkit bármikor tragédia érhet?
*
Átkozódsz,
ami visszahull rád,
mint amikor felfelé köpsz
*
Életed
abban a fekete dobozban „éled”,
ahova gyerekként beskatulyáztak
*
Veled nem lehet barátkozni,
szövetségeseket nem keresel,
de az ellenségeidet gyártod és gyűjtöd
*
Nem mered elengedni anyukád kezét,
s nem nősz fel, hanem infantilizálódsz
*
Nem találod meg életműfajodat,
s csigaként a nyúllal állsz ki versenyfutásra
*
A kutyák között király lehettél volna,
de te inkább a király kutyája lettél
*
Tragikusnak érzed,
hogy halandó vagy,
de már délutánod dögunalomban telik
*
Vagy sótlan,
vagy elsózott az ételed/életed –
nem ismered a helyes mértéket
*
Önismeretért nem állt sorba:
el-elbukik az életvizsgákon,
tartósítva a frusztráltságát
*
Azon az órán éppen hiányoztál,
ahol elmagyarázták:
többet ésszel mint erővel
*
Tudod, hogy mérni és vágni is kell,
"csak" éppen a sorrendet téveszted el
*
Annyira letompítod a veszélyérzéked,
hogy istenkísértésben élsz:
mint aki keresi a veszélyt
*
Életeszméd lehet az "Élj veszélyesen!" -
vagy még az utcára se mersz kimenni,
hátha a fejedre esik egy tégla?
*
Más emberektől várod:
találják ki a feladatod, szereped,
másként feleslegesnek érzed magad
|
