Aranka György

Élet

Élet lelke vagyon mindenben. Él e világnak 
Roppant teste. Nagyobb és kissebb részei ennek, 
Élnek. Nincs hólt része az egészre nézve. Ha hóltnak 
Egyet-mást nevezünk: az holt is él az egésznek. 
Csak kissebb neminek holt meg; s ez is él a nagyobbnak, 
Visszatér a’melybe: a főld, víz, levegő, só, 
Nyílt kebelekbe veszik pártolt részeknek apróját. 
És az egész melly élt, lassann-lassann elenyészik. 
Lesz soká, s a kötél melly őket az egybe kötötte, 
Elszaggattatván az halállal egyik a mássát 
Esmérni nem tudja tovább, nincs arra a végre 
Melyre egészbe elébb együvé rendelve valának.