Bölcs-balga, boldog-boldogtalan

Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló

Jóisten országa és/vagy földi-égi pokol

Életminőség vizsgálódások: anyaggyűjtő

Tesztkönyv/példamondat-tár

Szabadság és/vagy rabság ABC- I.

Tényleg egy szabad ember vagy?

Döbrentei Kornél:

Átpingált március

Uramisten, mennyi csapodár kokárda,

nemzeti színre játszik a régi gárda,

s míg jó szokás szerint

törvényt tisztelni int

cinkelt pakliból oszt, nem veszhet a parti,

minden gesztenyét magának kapar ki,

meghamisul s tisztátlan lesz az ünnep,

hogy cafrangos hazafiként előtűnnek:

renegát hontiprók,

sorsunkba rondítók,

a vörösen fújtató, demokratikus

terrorlegények, meghitt jelszavuk a kuss,

tegnapi kardlapozók, a halállisták

ihletői, és a lárpurlár szadisták,

az ultrabal lator,

s vadbarom vallató,

testvércsiszár, spicli, magyarkodnak bátran

és más gonosztevők, bírói talárban.

Egy ünnep sem az engedélytől nemzeti,

a hatalom kegye csak lezüllesztheti,

nagy hazugság, kis nép,

felkelésünk dicsét

most Haynau utódok kezdik zengeni,

s a húsos kondért köréből nem engedi

a kiváltságban dús, exkluzív csőcselék,

népet hergel, szárazon tartva lőszerét

s abban is biztos ám,

marad hitbizomány

ez a 301-es parcella-ország,

átfestett frázisaik körülhordozzák,

mint véres kardot, mely egy táborba várna,

inkább a tűzharc: Jan Pallah főnix-lángja --

maszlag és gumibot,

mi nékünk kijutott,

a végső kenetet trágyadombon várva,

Uramisten, mennyi csapodár kokárda.

1989. március

https://www.youtube.com/watch?v=pNrrxb-0rHs

p 1.

p A szabadszerelem egy sötétszobában

p A szellemi=honvédő szabadságharcos

p A szabadkőműves konspirált machinációk

p Az elavult, de elrettentő szabadságvesztés

p Magyar „katonás” börtönélet-korlát/előírás

p Az iskolai házirend: tilt, kötelez és enged

p Ha tilos hírt adni magadról, létezésedről

p Szabad sajtó XXI. – „szamizdat” televízió!?

p A szabadegyetem anno és most (internet)

p Az egyetemi előadás szabadon látogatható

p Az exkluzív klubba, kaszinóba csak tagságival

p A szabad művi abortusz/magzatelhajtás stb.

p A szex tilalmak: korhatár, rokonság, pornó stb.

p Magyarországon tilos a cégéres nyilvános ház

p A szexualitás mint tabutéma (felvilágosítás)

p Az erkölcsi tiltás/előírás rabosít/szabaddá tesz

p A megszálló hadsereg: engedett szabad rablás

p Szabadelvűség és a közvélemény zsarnoksága

p A neoliberális értékrombolás, relativizálás stb.

p A kötelező olvasmány és a magánszorgalmi

p Vannak-e még szabadstrandok: Balaton/Duna

p A magántulajdon, mint szabadságvédő korlát

p A magánerdőm – nem tüzelhetem el!?

*

Utassy József

Zúg Március

Én szemfedőlapod lerántom:

kelj föl és járj, Petőfi Sándor!

Zúg Március, záporos fény ver,

suhog a zászlós tűz a vérben,

Hüvelyét veszti, brong a kardlap:

úgy kelj föl, mint forradalmad!

Szedd össze csontjaid, barátom:

lopnak a bőség kosarából,

a jognak asztalánál lopnak,

népek nevében! S te halott vagy?!

Holnap a szellem napvilágát

roppantják ránk a hétszer gyávák.

Talpra, Petőfi! Sírodat rázom:

szólj még egyszer a Szabadságról!

https://www.youtube.com/watch?v=spGLt9Eg6p4

*

p 2

p A magán horgásztóról kitiltott kirándulók…!?

p Ami az enyém, azzal bármit tehetek?

p Szabad vagyok, ha azt teszek, amit akarok?

p Ha nem Isten akaratát teszem, bűnszolga vagyok

p A banki kölcsön megszab(hat)ja életformádat is…

p A betegség, mint igen magas szabadságkorlát

p A büntetéshez való jog – vagy diliházba zárva!?

p A családi, iskolai stb. házirendbe nincs beleszólás

p A fekete város „ideiglenes” tilalomfa erdeje

p A felelősségvállaló döntés elől a Rendbe menekülő

p A felismert szükségszerűség: behódolás, kapituláció

p A szadista foglár büntetlenül szemétkedhet veled!?

p Ha nem ismerem a törvényt, szabadon esek mélyre

p A főnököd bármikor kirúghat, ha egyet pisszensz

p A hajléktalan szabadsága – alhatsz a híd alatt…!?

p A helyzeted foglya vagy – túszul ejted magad

p A közúti forgalomban részt venni: forgalmi, jogsi…

p A magyar nyelved/nyelvtudásod korlátaji

p Az idegen nyelvek ismeretének hiánya: korlát

p A megszálló idegen hatalom helytartója vétójoggal

p A munkahelyi főnököd vallását/pártállását követni…

p A nehézfiúk elnézett terrorja – politikai fogoly

p Nyomorküszöb alatt non stop pénzhiánytól szenvedve

p A pap/pszichiáter beleegyezése nélkül egy lépést sem

*

Fogolyének

ó nézz le édes Szűzanyám

hű magyarjaidra

vigasztaló erőt napfényt

adjál fiaidra

kegyelmes jó anyánk

tekints a foglyokra

ó nagy irgalmú Szűzanyám

vezesd őket haza

Szűz Mária magyar foglyok

védő nagyasszonya

messze idegen országban

légy remény csillaga

messze idegen országban

szenvednek fiaid

benned bíznak Szűz Mária

segítsd őket haza

ó tekintsd az anya könnyét

gyermekek imáját

segítsd haza a fogságból

fiút testvért apát

https://www.youtube.com/watch?v=1I-xyxik-_Y&t=24s

*

p 3

p A pártvezér bábja – militáris fegyelmű pártkatona

p A pénz és a város szabaddá/szabadossá tesz

p A rendőr indoklás nélkül megállít, igazoltat, motoz

p A szabadság csak kérhető, kérvényezhető, de nem jár…

p A szekta vagy a Párt vezérét kell bálványozni

p A táborparancsnok teljhatalma: élet-halál ura

p A társadalmi mobilitás hiánya: esélytelenül…

p Kasztrendszer szabja meg, hogy ki – nem – lehetsz

p A tilalomfák dzsungelén kellene átvágni magad

p A vak megszokás rabja vagy élethossziglan

p A városi levegő szabaddá tesz: nyilvánosház

p A zsebeid, feneked is átturkálják: vám, reptér stb.

p Adózási kötelesség – a szegényt sújtó ÁFA rablás

p Ágyhoz vagy tolókocsihoz, gyógyszerekhez kötve

p Agymosottság – a kötelező állami iskola

p Ahol zsarnokság van, mindenki szem a láncban

p Akaratátvitel – akaratgyengék manipulálhatósága

p Akaratod ellenére prostitúcióra kényszerítve (strici)

p Aktuális erőnléted – fizikai állapotod korlátjai

p Alá- és fölérendeltség: rendőr, katona, pap, szolga

p Álalternatívák szellemi-lelki rabságában sínylődve

p Alárendeltség és soha nem mellérendeltség a sorod

p A tettes-áldozat szereposztás választék-csapdája

*

ÁBRÁNYI EMIL

Lakájok dala

Be nagyszerű annak a sorsa,

Akit táplál nagyúri kéz!

Nem küzd a létért! Kényelemben

Hallgatja, hogy' sír künn a vész!

Puhán vetett, jó, meleg ágyban

A takaró füléig ér!...

Utálatos szabadság! Távozz!

Nekem livrée kell és kenyér!

Hideglelősként dideregjek?

Éhezzem, mint erdei vad?

Csupán azért, hogy elmondhassák;

"Nézzétek! Független! Szabad!?"

Nem! A kegyetlen koplalásnál

A kegy falatja többet ér!...

Utálatos szabadság! Távozz!

Nekem livrée kell és kenyér!

Mily kellemes, könnyű mulatság

Szolgálni a nagy urakat!

Egy kis hajlongás, kis hizelgés,

S a jutalom csak úgy szakad!

Mit árt az, hogyha rosz kedvükben

Megrúgnak néha? Csigavér!

Utálatos szabadság! Távozz!

Nekem livrée kell és kenyér!

Csak egyszer él az ember! És ezt

Koplalva, fázva, élje le?

Rossz társaság a büszkeség, ha

Koldustarisznya jár vele.

Ej! a busás borravalónál

Nincs finomabb, szebb pályabér!

Utálatos szabadság! Távozz!

Nekem livrée kell és kenyér!

Vígan hörpintem uraságom'

Borával töltött nagy kupám!

Éljen a függés! A szabadság

Zsiványoknak való csupán!

Koplaljon a bölcs és a költő,

Az én szám enni, inni kér!

Utálatos szabadság! Távozz!

Nekem livrée kell és kenyér!

*

p 4.

p Áldozat szerepre kárhoztatva/önként vállalva

p Áldozati báránynak mutatod magad: mártirkodó

p Ő is érdekelt: létrontó agresszor-áldozat játszma

p Áldozatvállalás nélkül lennél nagyon szabad ember

p Sokallod a szabadság árát: inkább kutya, mint farkas

p Alkalomhiány – a sors soha nem nyitott neked teret?

p Alkoholista: nem szabadon költöd csekély munkabéred

p Alkoholos befolyásoltság, részegség: önkéntes őrült

p Alkoholtilalom - csak feketén, drágán kapható pálinka

p Alkotmányozó nemzetgyűlés helyett oktrojált „alkotmány”

p Az alkotmánybíróság vétóz: történelmi igazságtételt

p Alkotói szabadság helyett ön-cenzúra, tétlenség

p Állami paternalizmus – a kormány tudja, mi jó neked

p Állásvesztéssel revolverezhető – megélhetési kényszer

p Reális alternatívák hiánya: akasztófa vagy villamosszék

p Amíg szabadságod más rovására terjesztenéd kijjebb…

p Amikor kimész, „szabadulsz”: mi és ki vár ott kint rád? 

p Amire téged utasítanak, köteleznek, azt nem kell indokolni

p Amitől a műveletlenség foszt meg non stop, minden nap

p Amúgy rengeteg szabadidőd leépülésedre használod ki

p Antropológiai korlát: nem vagy kő, növény, állat, gép stb.

p Antropológiai lehetőség: többet tehetnél ésszel, mint erővel

p Anyád szoknyája alá bújsz: egy védtelen, rab nemzet fia

*

Egy bús férfi panaszai –

Kosztolányi Dezső

Beírtak engem mindenféle Könyvbe

és minden módon számon tartanak.

Porzó-szagú, sötét hivatalokban

énrólam is szól egy agg-szürke lap.

Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás,

hogy rab vagyok és nem vagyok szabad.

Nem az enyém már a kezem, a lábam,

és a fejem, az is csak egy adat.

Jobb volna élni messze sivatagban,

vagy lenn rohadni, zsíros föld alatt,

mivel beírtak mindenféle Könyvbe

és minden módon számon tartanak.

*

A nagyvárosban éltem, hol a börzék

déltájt, mikor magasba hág a nap,

üvöltenek, és mint megannyi torzkép,

az ember-arcok görcsbe ránganak.

Középkorban, fényén egy régi délnek,

szólt a harang, letérdelt a paraszt,

ők így imádkoznak, kik mostan élnek,

csak pénzt kiáltva, és mohó panaszt,

ijedt számokkal istenről vitáznak,

az új istenről, "adnak", egyre "vesznek",

hódolnak az aranynak és a láznak,

magasba szállnak és a mélybe vesznek.

Kezük, mint azoké, kik vízbe buknak

és a tengerben egymást fojtogatják,

kéken sötétlik ere homlokuknak,

nem ismeri itt a fiú az atyját.

Mit tudják ők, hogy hol van ama méhes,

amelyre most a déli csönd alászáll,

mind telhetetlen, részeg, beteg, éhes,

a pénz ura a császár és a császár.

Jaj, nem lehet azt soha kőre róni,

mit szenvedünk, kik építjük ma nyúlánk,

egekbe vágyó, óriási gúlánk,

bár meg se látják e kor Fáraói.

Én is szolgálok, mint a többi árva,

a láznak és aranynak, kósza lélek,

irgalmat esdek, a karom kitárva,

s alázatos vagyok, mivelhogy élek.

Harminckét éve járok hőbe-hóba,

s az életemnek kedve már hunyóba,

szeretnék el-kivándorolni innen,

hogy még lehetne az életbe hinnem.

Egy asszonnyal, egy kétéves gyerekkel,

mennék az országúton, vándorember.

El innen, el-el, messze, édes álom,

és élni kissé, nem ily eltiportan,

két kedvesem elül egy kis szamáron,

s én kampós bottal, lenn az úti porban

*

p 5.

p Nem lát szabad szemmel: szembekötve, sötét szemüveg

p Anyagi függőség: ösztöndíj, pályázat, szülői támogatás stb.

p Anyagi korlátok: éhbér/fizetés - máról holnapra tengődő

p Anyagilag nem független: nem önerőből tartja el magát

p Anyuka tabu, felül minden bírálaton (útkövező a pokolba)

p Tisztaságmániás – kényszeres kézmosó (mintha műtét…)

p Kényszeres pakoló, rendrakó, átrendező – trehány

p Dezinformált – félretájékoztatott választópolgár

p Tilos csoportosulnia, gyülekeznie, szervezkednie

p Nincs szabad sajtó, csak börtönújság/morze

p Nincs szabad szólása: előbb engedélyt kérni

p Egy pártra szavazhat, de arra kötelező

p Két pártból „választhat”, de nincs tétje

p Nem mérlegelhet – automata bíró, bürokrata

p Engedélyköteles minden levegővétele, lépése!

p Vagy tilos, vagy kötelező – nincs harmadik…

p A rosszat elvből választó, a gonoszt kiszolgáló

p Vegetáló – növényi lét – kvázi altatott, kómás

p Magát gépre redukáló, mechanikus „számítógép”

p Tilalomfák erdeje, dzsungele: Dánia börtön…

p Oktrojált Alkotmány, ellenség adta játékszabályok

p Nem legitim törvény, rendelet – megszállt ország

p Rablók a házadban, és te a többiekkel a túszuk vagy

*

József Attila

LEVEGŐT!

Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott

hazafelé menet?

A gyepre éppen langy sötétség szállott,

mint bársony-permeteg

és lábom alatt álmatlan forogtak,

ütött gyermekként csendesen morogtak

a sovány levelek.

Fürkészve, körben guggoltak a bokrok

a város peremén.

Az őszi szél köztük vigyázva botlott.

A hűvös televény

a lámpák felé lesett gyanakvóan;

vadkácsa riadt hápogva a tóban,

amerre mentem én.

Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti,

e táj oly elhagyott.

S im váratlan előbukkant egy férfi,

de tovább baktatott.

Utána néztem. Kifoszthatna engem,

hisz védekezni nincsen semmi kedvem,

mig nyomorult vagyok.

Számon tarthatják, mit telefonoztam

s mikor, miért, kinek.

Aktákba irják, miről álmodoztam

s azt is, ki érti meg.

És nem sejthetem, mikor lesz elég ok

előkotorni azt a kartotékot,

mely jogom sérti meg.

És az országban a törékeny falvak

- anyám ott született -

az eleven jog fájáról lehulltak,

mint itt e levelek

s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,

mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse

s elporlik, szétpereg.

Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.

Lelkem nem ily honos.

Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,

aki alattomos.

Sem népet, amely retteg, hogyha választ,

szemét lesütve fontol sanda választ

és vidul, ha toroz.

Én nem ilyennek képzeltem a rendet.

Pedig hát engemet

sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,

mint apró gyermeket,

ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.

Én tudtam - messze anyám, rokonom van,

ezek idegenek.

Felnőttem már. Szaporodik fogamban

az idegen anyag,

mint szivemben a halál. De jogom van

és lélek vagy agyag

még nem vagyok s nem oly becses az irhám,

hogy érett fővel szótlanul kibirnám,

ha nem vagyok szabad!

Az én vezérem bensőmből vezérel!

Emberek, nem vadak -

elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel,

nem kartoték-adat.

Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,

jó szóval oktasd, játszani is engedd

szép, komoly fiadat!

1935. november 21.

*

p 6.

p A szabad életed a beteges félelem lehetetleníti

p Egy életen át az orvosoktól teszi függővé magát

p Nem akarja a szabadságát/felelősségét: áthárít

p Gyáva az öngyógyításhoz, öntanításhoz stb. stb.

p Egy istentelen, akinek így minden megengedett

p Anyagi tartalék híján nem válogathat a munkában

p Napi, heti bérmunkás: munkaadónak kiszolgáltatva

p Kegyelemkenyér – kegyenc, talpnyaló lakáj stb. stb.

p A házigazda szeszélyétől függő szegény rokon

p Anyagi függőségben – eltartottság – csicskalét

p Szerzetes regula – szigorú örök fogadalmak  

p Mindenre van szabály – gépiesítés, kazuisztika

p Felelősség alól felmentett: az örök kiskorú

p Katonai fegyelem – csak parancsra tesz

p Nincs választás: csak a legolcsóbbat veheted

p Önkéntes adósrabszolga: adós fizess, vagy véged…

p Egy rajongó és fanatizált, majd cinikus elme

p A szektavezér bal keze/kiégett istentagadó

p Kényszerképzetes – rögeszmés, ökör következetes

p Eszmei korlátok – dogmatikusan beprogramozott lény

p Szexuális függőség, a farkánál fogva vezetett

p Pénzhiány/koldusbot – mások kegyéből tengődő

p Autó nélkül tömegközlekedő „mozgáskorlátozott”

p Az autóutak, a forgalom kényszerpályáján araszoló…

*

Reményik Sándor -

A gondolat szabad

Bilincs a kézen, az ajkon lakat, 

De felhők felett, de vizek alatt 

Örvénylik, szikráz, zúg a gondolat!

Legyen tanyám kietlen szirtorom 

Vagy börtönöm pokolmély vártorony, 

Én amit akarok, azt gondolom!

Ó, mi gyönyör, Ó mily Isteni kép: 

Repülni! Dús képzeletem, ne félj, 

Nem gátol ebben zsarnoki szeszély.

Repülj képzelmem, csillagokig szállj, 

Az Isteneknek lángitalt kínálj! 

Durva őrszem rád nem rivallhat: „állj!”

Repülj, semmi se szegje kedvedet, 

Repülj, szakítsd magadra az eget, 

Építs, vagy ronts; neked minden lehet!

Repülj, oltsd ki a földi lángokat 

És népesíts be új világokat, 

Nincs porkoláb, aki meglátogat!

Öltözz hulló csillagok ezüstjébe, 

Köd oszlopába, áldozat füstjébe, 

Rögbe nem botolsz és nem lépsz tüskébe!

Te tövistelen téped a virágot 

S nyomodba kémek serge meddőn hágott, 

Műhelyedben, Mester – téged ki látott?

Fölötted nincs Cézár, nincs Imperátor, 

Se rongy tömeg, babért tépdesni bátor, 

S nincs, aki Téged bekerít, határol.

Szabad vagy, mint űrben a fénysugár, 

Szabad, mint a morajló tengerár, 

S csak öntörvényed s korlát, határ.

Élet, Halál: minden beléd merül, 

És bíróul fölötted ki sem ül, 

Csak aki lát – az Isten egyedül.

*

p 7.

p Mozgáskorlátozott: beteg, béna, rabláncos

p Utazási korlátok – útlevél, vízum, kitoloncolt stb.

p Internálás, kényszerlakhely – lakhelyelhagyási tilalom

p Érdekérvényesítési akadályok: önismeret/összefogás…

p Nyelvi korlátok: elvi és/vagy gyakorlati akadályoztatott

p Egy vak, süket és néma ember…

p Nem tudja kifejezni, megértetni magát

p Néma gyereknek anyja se érti a szavát…

p A létfontos tudás hiánya miatt önkorlátozott

p Önismeretlen – a saját érdeke ellen tevő

p Képességkorlát – általános emberi/egyéni

p Gyáva rab – nem mer lázadni, tiltakozni, szökni

p A helyi szokást tiszteletben nem tartó

p Illemszabályokat – etikettet nem ismerő

p A helyi terepet, közeget, viszonyokat nem ismerő

p Többet erővel, mint ésszel: szabad idejét pazarló

p Időrablót, energiavámpírt babusgató, tartózkodó

p A választási lehetőségeket nem/alig ismerő

p Mások választásait kétely nélkül elfogadó

p A mamahotel infantilizált, gyámolt „felnőttje”

p Vallási tilalmak-előírások kényszerzubbonya

p Szobafogság – házi őrizet – laktanyafogság

p Másodrangú, jogfosztott állampolgár

p Közéletből kivonulva/attól eltiltva

*

Reményik Sándor

Önmagamba falazva

Mi ez? Hol vagyok én?

Hogy kerültem ide

Megint?

Falak, falak:

Égigérő falak

Vesznek körül

Elrendelés szerint.

Kéz nem nyúl rajtuk át.

Hang nem hat rajtuk át.

Egy csillag sem üzen.

Tán vétkeimből nőttek e falak -

Köztük vakon vergődöm,

Némán és süketen.

Tűrnék, Uram, tudod

Békességgel más, nagy fájdalmakat -

Csak ezeket elvennéd,

Csak ezeket elvennéd!

E vastagodó kripta-falakat.

Adnál erőt elveszteni magam -

Vagy szabadulni: erőt a karomba.

Voltam szabad,

Most újra rab -

Élhetek-e tovább

Így, befalazva önmagamba?

Voltam szabad -

Az egészség mámorát kortyolgattam,

Szürcsölgettem a munka gyönyörét,

A szeretet ős-ózonát.

S falak, falak...

Valakinek, aki szeret,

Aki tiszta, aki szabad

És aki lát:

Add kezébe a jerikói trombitát.

1936.

*

p 8.

p Tabuk: étkezés, szex, beszédtéma

p Prűd vagy trágár – „szabad szájú”

p Börtön – szabadságvesztését töltő

p Zsarnokság-diktatúra lapuló alattvalója

p Zsarolt – zsarolhatóságát őrző, növelő

p Kényszerpályás, zsákutcás nemzedékek

p Választék hiány: pálya, társ, lakás stb. stb.

p Hiánygazdaságban felnövekvő fogyasztó

p Szobafogságban – lakatlan szigeten

p Eltiltva a barátaidtól, szerelmedtől stb.

p Igazságtalanul kényszermunkára büntetve

p Egy bűncselekmény kirabolt áldozata vagy

p Védőőrizetben közlekedő Főnök

p Kényszersterilizálás alanya/tárgya

p Kényszergyógykezelésnek alávetve

p Karanténba zárva, szigorúan elkülönítve

p Életfogytig tartó fogyaték, csonkaság

p Pártfogó felügyelet - gondnokság alá vétel

p Az ún. REF , vagyis a rendőrhatósági felügyelet

p A múló-tartós betegségek mennyi/minő korlátai

p Alternatíva nem látása - alternatíva hiány

p Kiskorúság és kiskorúsítás: még/már nem…

p Törvényen kívül helyezés: szabad préda lesz…

p Száműzetés, exilium, politikai emigráció – kitoloncolás

*

Heltai Jenő

Szabadság

Tudd meg : szabad csak az, akit

Szó nem butít, fény nem vakít, 

Se rang, se kincs nem veszteget meg, 

Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet, 

A látszatot lenézi, meg nem óvja, 

Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg : szabad csak az, kinek 

Ajkát hazugság nem fertőzi meg, 

Aki üres jelszókat nem visít, 

Nem áltat, nem ígér, nem hamisít. 

Nem alkuszik meg, hű becsületéhez, 

Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.

Nem nézi azt, hogy tetszetős-e, 

Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse, 

Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre

S embernek nézi azt is aki pőre.

Tudd meg : szabad csak az, aki

Ha neve nincs is, mégis valaki,

Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,

Tüzet fölöslegesen nem harangoz,

Van mindene, ha nincs is semmije,

Mert nem szorul rá soha senkire.

Nem áll szemébe húzott vaskalappal,

Mindég kevélyen szembe néz a Nappal,

Vállalja azt, amit jó társa vállal, 

És győzi szívvel, győzi vállal. 

Helyét megállja mindég, mindenütt, 

Többször cirógat, mint ahányszor üt,

De megmutatja olykor, hogy van ökle...

Szabad akar maradni mindörökre.

Szabadság ! Ezt a megszentelt nevet 

Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd ! 

Tudd meg : szabad csak az,

Aki oly áhítattal mondja ki,

Mint Istenének szent nevét a jó pap.

Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.

Ínség, veszély, kín meg nem tántorít

És lelki béklyó többé nem szorít. 

Hiába őrzi porkoláb s lakat, 

Az sose rab, ki lélekben szabad. 

Az akkor is, ha koldus, nincstelen,

Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.

Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják, 

Hol áldozat nincs, nincs szabadság. 

Ott van csupán, ahol szavát megértve 

Meghalni tudnak, és élni mernek érte.

De nem azért dúlt érte harc,

Hogy azt csináld, amit akarsz,

S mindazt, miért más robotolt,

Magad javára letarold,

Mert szabadabb akarsz lenni másnál.

A szabadság nem perzsavásár.

Nem a te árud. Milliók kincse az, 

Mint a reménység, napsugár, tavasz,

Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva

Ráönti illatát a szomjazó világra,

Hogy abból jótestvéri jusson

Minden szegénynek ugyanannyi jusson.

Míg több jut egynek, másnak kevesebb, 

Nincs még szabadság, éget még a seb.

Amíg te is csak másnál szabadabb vagy, 

Te sem vagy még szabad, te is csak...

Gyáva rab vagy.

*

p 9.

p Statárium, rendkívüli, szükségállapot

p A városi levegő szabaddá/kurvává tesz…?

p A pénz vagy szabaddá, vagy a rabjává tesz

p Ha nincs jel a homlokán, pénzért sem kap semmit

p A szükségben sem bont törvényt…

p Szabad-e kivételesen emberhúst enni?

p A végleg elvett szabadság: ölés/gyilkosság

p Az ártatlanul halálra ítéltek: jusztic-mord

p Pályaválasztási  - magas - korlátok

p A társadalmi mobilitás – kvázi kasztrendszer

p Hiánygazdaság – itt és most miből választhatsz?

p Hiába van pénzed, ha nincs protekciód…

p Nem szabad, manipulált/csalt választások

p Nyilvántartások (nyilván tartanak tőled)

p Beszámozva – pl.: személyi igazolvány

p Megfigyelve és lehallgatva: mobil telefon…

p Gettó, zárt lakhely és öngettósítás

p Egy életre eladósodva, kiszolgáltatva

p Egy életre lekötelezve a magas pártfogódnak

p „Megszabadítva”: kirabolva, kifosztva, kisemmizve

p Valaki tapad rád, nem szabadulsz tőle

p Amitől a műveletlenséged foszthat meg

p A helyzet foglya – pl. túszhelyzetben

p Bilincsben elvezetve - szabadlábon (védekezni)

*

BEBÁDOGOZNAK

MINDEN ABLAKOT

Az életből csak ennyi fény maradt,

Csillagos ég, tenyérnyi napsugár.

Ezt vártuk nap-nap, homályos falak

Üregéből esténként-délután.

S elvették ezt is, a tenyérnyi napot:

Bebádogoztak minden ablakot.

Tágult szemekkel kék tengerét látom

Nápolynak, s fénylő partjai felett

Még vár a Vezúv, pipál és a tájon

Barnára lesült boldog emberek.

Látjátok? Éjben élünk, mint vakok,

Bebádogoztak minden ablakot.

Tízen fekszünk egy fullasztó szűk lyukba',

A szánk kapkodja be a levegőt,

Mint partra vetett halak kopoltyúja

Tátogunk némán – s érzed, nincs erőd

Szívni az étel s ürülék szagot:

Bebádogoztak minden ablakot.

Az Alpeseknek fenyves illatából

Míg csokrot küld a hűs nyugati szél

És lelket öblít fenn a tiszta távol

S mosolygó hegyek hószaga kísér,

Itt tegnap társam tüdőbajt kapott,

Bebádogoztak minden ablakot.

Csendet hasít a sétahajó kürtje.

A falon sikló leánykacagás

Nem visszhangzik már zengőn a fülünkbe

S az ezersípú nyár nem orgonáz.

Süket a cellánk, minden hang halott,

Bebádogoztak minden ablakot.

Túl Barcelona kertjein szitálva

Egy barna asszony meleg hangja búg

És alkonyatba pendül a gitárja.

Hol táncolóktól tarka még az út;

S fülünkbe folynak az ólmos napok...

Bebádogoznak minden ablakot.

Tapintanánk a bársonyos egekbe,

Ujjunk hegyéből kiserken a vér.

Mint koporsóba, be vagyunk szegezve,

Csak daróc szúr, vagy poloska ha ér.

Simogatnánk a sugaras napot –

S bebádogoztak minden ablakot.

Londonban bál van, sima termén siklik

A sok selyembe öltözött leány.

Puha hajuknak hamvassága izzik

Lágy bútoroknak tükrös hajnalán.

Nyugat táncol – tán végképp eladott?! ...

S bebádogoztak minden ablakot.

Nyelvünket mosta friss tavasz zamatja

Most nyögve nyeljük nyirkos kortyait

Az alvadt bűznek, hol minden falatra

Émelygő gyomrod felfordulna itt.

De lenyeljük e végső falatot:

Bebádogoztak minden ablakot.

Az éhség marta testünket telt álom

Lakatja jól – és ínyenc ételek

Ízét kínálja Párizs – szinte látom,

Hogy kúszik el a neonfény felett

A Néma Rém – s nem lesz több hajnalod ...

Bebádogoznak minden ablakot!

A rádiók csak üvöltsék rekedten

A szabadságot s az ember jogát.

Itt érzi csak befalazott testem

A milliókkal Moszkva ostorát.

S Váctól Pekingig zúgják a rabok:

– Ha nem vigyáztok, az egész világon

Bebádogoznak minden ablakot!

Kecskési Tollas Tibor

*

p 10.

p Impotencia – itt és most aktusra képtelen

p Rabszolga-felszabadítás előtt/emancipáció

p Idegennek tilos a bemenet, földvásárlás stb.

p Politikai szabadságjogot kap, szociálisat nem

p Jobbágyfelszabadítás: uzsorának kiszolgáltatás

p Az ember, mint áru – szabad emberkereskedelem

p Kész helyzet elé állítva (az ún. fait accompli)

p Antropológiai, embervoltból fakadó korlátok

p Az adottságaid, tehetséged szabadság-korlátai

p Pillanatnyi diszpozíció – indiszponáltság – blokk

p Társtalanul – ami egyedül nem megy (répamese)

p Katasztrófahelyzet – a vészhelyzet diktál…

p Szenvedélybetegségek – pl. idült szerencsejátékos 

p Tehetetlenül sodródva: árvíz, lavina, tömeg, vihar stb.

p Áldozat szerepre kárhoztatva, vagy éppen azt keresve…

p Áldozati bárány – vagy kijelölt vagy önkéntes bűnbak…

p Kötéllel fogott, nem önkéntes katona/malenkij robot

p Hadkötelezettség – besorozás (vagy a börtön)

p Szabadon nem választott, obligát gyakorlatok

p Szabad péntek – szabad szombat: szabad csók

p Egy nő felkérése: Szabad? (hölgyválasz)

p Szabad rablás engedélye, épp a te rovásodra

p Böjtölés és diéta - vallási tilalom és előírás

p Szükségállapot – hadiállapot – vészhelyzet

*

Páskándi Géza

NEM IGAZ!

Nem igaz, hogy a rács a rabság,

Hanem az igás szolga-szégyen,

Hogy csövön kopogsz és ülsz a priccsen,

Mert távíród, se könyved nincsen,

Az atomszázad közepében.

Nem is a rácsban van a rabság,

Hanem az ember szégyenében,

Hogy poklokra szállott az Éden.

Ki tudja, hányszor kaszabolta

Kis zsuppjainkat tatár-horda,

Vityillónk omlott szellőtől gyakran,

De áll időn át moccanatlan

Börtönök béna rendje.

Nem is a rácsban van a rabság,

Hanem a gondolatban,

Belül a szürke agyban

Felismerés, ó már te ködlesz,

Hogy amíg vályogot vetsz,

Azt hiszed, házad épül,

Ámde végül

Az is bitorló börtönöd lesz.

Nem is rácsban van a rabság,

A kintiekre gondolásban.

Akik ölelnek és aratnak -

Nem a rácsban, hanem a gondban,

Hogy a rabok, jaj, kint maradtak.

Nem is a rácsban van a rabság,

Hanem hogy ember lehull,

S így kell, hogy éljen,

Szűkölve féljen,

Munkátlanul.

Tunyuló észre, s ölbe tett kézre

Ítéltetett,

Ő, aki földből,

Isten javából,

Izmos erőből,

Munka porából,

Úgy vétetett.

Nem is a rácsban van a rabság,

Nem is a hajtépésben,

Céltalan sok lépésben,

Falhoz forduló imában,

Nem is a múltban és a mában,

Okoskodásban, a kerekben,

Nem is az idegingerekben,

Hanem az indulatban

Felugró vad tudatban,

Hogy jaj, az a boldog, aki tudatlan!

Nem is a rácsban, nem a falakba

Vágyunkkal vésett nőalakba',

Hanem szép eszünk tengelyében,

Ekörül forgunk este, délben

S ez a bolyongás el sose ül.

Rabság helyett nem a szabadság,

Hanem a szebbnek tűnő rabság

Csalogat minket már egyedül,

S a hitetlenség tengelyére,

Mint könnyű légy a lágy fogóra

Ráragadunk, s nincs olyan óra,

Hogy ne donognánk - jövőtlenül!

*

Teljes-hiányos-rontott lét

Az emberi életminőség alapdimenziói

A tervezett mondattárok tematikájából:

I. Szabad vagy rab vagy?

II. Jó vagy rossz evés ivás

III. Beteg vagy egészséges ember

IV. Jóbarát vagy álbarát, ellenség

V. Háború és/vagy béke van?

VI. Hiányzó, jó vagy rossz szerelem/házasság

VII. Otthonosság és otthontalanság, idegenség

VIII. Létminimum, szegénység, nyomor, gazdagság

IX. Édes és/vagy mostoha szülő-gyerek

X. Közlés és megértés – Bábel tornya

XI. Emberépítő munka vagy lélekölő robot

XII. Homo ludens – játékrontás, hiány

XIII. Szellemi-segítő hivatás és árulás stb.

A „mese” rólunk szól, ismerjünk önmagunkra,

és jó szellemben-lélekbátran változtassunk életünkön:

sokszorosan több múlik rajtunk, mint azt élethazug módon,

gyáva önigazolásból magunkkal-másokkal hitetni próbáljuk.