A rágalmazás a becsületsértéshez hasonló bűncselekmény. Védett jogi tárgya az emberi becsület és méltóság.
A rágalmazás Btk. szerinti tényállása
Rágalmazás Btk. 226. §
(1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
A rágalmazás védett jogi tárgya a sértett emberi méltósága és becsülete, azaz a róla a környezetében, illetve a társadalomban kialakult kedvező értékítélet.
- A rágalmazás Btk. szerinti tényállása
- A rágalmazás sértettje
- A rágalmazás elkövetője
- A rágalmazás elkövetési magatartása
- A rágalmazás és a véleményszabadság
- Amikor a rágalmazás súlyosabban minősül
- A magánvádas büntetőeljárás
- A rágalmazás és a magánvádas büntetőeljárás
- Rágalmazással kapcsolatos bírói gyakorlat:
A rágalmazás sértettje
A rágalmazás sértettje bárki – akár jogi személy, társadalmi szervezet vagy hatóság is – lehet. Természetes személy sértett esetén további feltétel, hogy élő ember legyen, ugyanis a halott emlékének meggyalázása kegyeletsértésnek minősül. A rágalmazás sértettje csak konkrét és beazonosítható személy lehet.
A rágalmazással szemben a büntetőjogi védelem egyformán megillet mindenkit, életvitelétől, szellemi képességeitől függetlenül.A bűncselekmény rendbelisége a sértettek számához igazodik. Az azonos sértett sérelmére elkövetett becsületsértést a rágalmazás magába olvasztja, ugyanakkor valóságos halmazatban állhat a tettleges becsületsértéssel.
A rágalmazás elkövetője
Ennek a bűncselekménynek a tettese bárki lehet. A rágalmazás híreszteléssel elkövetése esetén mind a tény állítója, mind annak híresztelője megvalósítja a rágalmazás vétségét.