Eugéniusz:

Boldog-boldogtalan ember:

életminőség-vizsgálódások XVIII.

az édes-ékes anyanyelvünkön

Szellemi segítség lélekbátraknak



Bölcs/balga szellemű lélek/élet

Táltos paripa vagy állatorvosi ló

Isten gyermeke vagy sátánfajzat

Régi-új aranykor/vaskori földi pokol



Talált, szerzett, javított/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)



p Arany János:

p A FALU BOLONDJA

p

p Képtöredék

p

p Kósza Bandit ösmeri a helység

p Oly nagy benne az élhetetlenség.

p Sosem esett talpra semmi dolga,

p Nem hiszik, hogy kártyája kivolna.

p Háza-tája tővel-heggyel össze,

p Pókhálóért nem kell menni messze,

p Kertjét túrja száz vakandok kertész,

p Ott legel a falubeli sertés.

p Maga pedig erre-arra lézeng,

p Sült galambot vár fogára készen:

p De aligha még annak is épen

p Felnyitná a száját idejében.

p

p Hivatala sok volt egyszer-másszor:

p Kis korában volt ő libapásztor.

p Zöld libákkal zöld mezőre menni -

p Oly nagy öröm nem volt neki semmi.

p Ott ledőlve, a temető sarkán,

p Néha vesszőt metszegete tarkán,

p Néha pedig fűz tilinkót vágott,

p Vagy nézte a szőke délibábot.

p Óra-hosszan nézte a felhőket,

p Toldva-foldva képzeletben őket:

p Majd bikának, majd toronynak látván,

p Majd betyárnak szilaj lova hátán.

p Majd nagy fának képzele egy foltot:

p Ez alakult, amaz elmosódott,

p És mikor így elmosák a szellők,

p Megsohajtá az eloszló felhőt.

p

p Vagy megállott szeme a nagy égen,

p Mely felette gömbölyödött kéken,

p Nézte, hogyan tűnik el a gólya -

p Gólya lenni úgy szeretett volna!

p Néha danolt, néha fütyörészett,

p Néha csak úgy a semmibe nézett,

p Néha úgy tett, mint ki messze hallgat;

p Hallgatá a láthatatlan darvat.

p Olykor az ér sás-szegélyü mentén

p Ábrándoza, lúdjait követvén:

p Gyönyörködött benne, amint úsztak

p S magok után fénybarázdát húztak.

p Nézte őket, nézte, de hiába!

p Mégse tudá, megvan-e libája:

p Nem ügyelt rá, esze sem járt rajta,

p Hogy ez övé-, az a másé fajta.

p

p Félnapig is odahagyta nyáját,

p Fölkeresé más fiúk tanyáját,

p Hol juhőrző, malacőrző gyermek

p Domb tövében ástak vala vermet.

p Ottan avart, aszu kórót szedtek,

p Kicsiholván tüzet élesztettek:

p Minek a tűz? hát azért, hogy égjen,

p Hogy a tanya barátságosb légyen.

p Némelyik a pipázást tanúlja,

p Ritkán szívja, többnyire csak fúja;

p Agyagból van a pipa göngyölve,

p S nem dohánnyal, csak lapuval tömve.

p Tartja őket Bandi mese-szóval,

p Egy kuk sincsen, mikor ő megszólal,

p Annyi mesét, oly különös szépet

p Elmondani egy fiú sem képes:

p

p Honnan szedi? tán maga gondolja?

p Elhiszem? ha oly szépen nem folyna.

p Ki hallotta? senki se azt másszor:

p Nem tudja más, csak a libapásztor.

p - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

p

p (1850)

p

p

p Szemere Miklós

p A falu bolondja

p

p Bohó Jancsi az én nevem,

p Hehehe!

p A királynak sem szolgálok,

p Merre tetszik, ott kószálok;

p Ha én elkacagom magam -

p Egész falu kacag rajtam,

p Hehehe!

p

p Tarisznya lóg a vállamon,

p Hophophop!

p Egy rossz poltra sincsen benne,

p Volna benne, hogyha lenne;

p Táncomat, ha akad párom,

p Csak egy gatyaszárban járom,

p Hophophop!

p

p Gazdag ember volt az apám,

p Biz igen!

p A mit csak bírt, azt mind birom,

p Saját talpam a bocskorom.

p Hej de jó bőr! ha kilyukad,

p A lyuk újra összeragad -

p Biz igen!

p

p Hát az anyám mit hagyott rám?

p Mit bizony?

p Egy korsót: a tenyeremet,

p Két párnát: a két fülemet;

p Ezt soh'se kell megfoltozni,

p Azt soh'se kell megdrótozni,

p Nem bizony!

p

p Kocsmárosné hallja kend csak,

p Hehehe!

p Adjon egy pint bort galambom!

p Holtom után kendnek hagyom,

p Kendnek mind a két párnámat,

p A korsómat, bocskoromat -

p Hehehe!

p

p

p A falu bolondja

p István bejelenti otthon,

p hogy elveszi feleségül Julcsát az alvégről.

p Azt mondja erre az apja:

p - Édes fiam, rajtad nevet az egész falu!

p Két hete udvarolsz annak a lyánynak, és már úgy maradt!

p - Miért szégyellném, édesapám? Hisz nem tőlem lett terhes!

p

p

p Telt ház

p Demagógia országban

p mindenkinek tele van a padlása,

p no nem sonkával, kolbásszal, szalonnával,

p de csodaszép bevált(hat)atlan ígéretekkel,

p de amikért mégis naponta hálát is ad...

p

p

p Rabosítás

p Előbb csak beetetnek,

p majd, ha megkedvelted az ingyenkaját,

p s már megszoktad, hogy a szádba repül a sült hal,

p akkor beakasztják a horgot a szádba, és rab leszel...

p

p

p Puha diktatúra

p A megszállók már nem

p sanyargatják a meghódított népet,

p mert így csak növelnék lelki ellenálló-képességét,

p inkább kényeztetik, kielégítik minden kívánságát,

p és így puhánnyá, anyámasszony katonákká válnak

p

p

p Visszás

p Itt a katonát

p szabják a ruhához

p és az embereket a vaságyhoz.

p Prokrusztész foglalkozik ezzel,

p ő nyújtja ki a rövideket, vagy

p vagdossa le a kiálló részeket...

p

p

p Ekhó

p Csak egyedül magadat hallod vissza,

p mert mindenkit elüldöztél magad mellől,

p vagy senki nem mer őszintén megszólalni,

p vagy már csak a te nézeteidet szajkózza -

p s te a visszhangot párbeszédnek veszed...

p

p

p Struggle

p for life...!

p Nincs jogod

p lakni és jóllakni,

p nincsen ilyen alanyi,

p elidegeníthetetlen jog

p az ország Alkotmányában...

p „Pusztuljon a férgese!” alapon

p teljesen a sorsára hagyják azt,

p akik a Nagy Létharcban lemarad

p A szociáldarwinizmus elvei uralkodnak?!

p

p

p Átváltozás

p Mintha a mesék földjén járnánk

p csodás metamorfózisokat láthatunk: 

p angyalkából pár hét alatt házisárkány,

p a daliás férfiemberből meg házipapucs,

p a rettenthetetlen fenegyerekből alattvaló,

p a világmegváltó ifjúból nyárspolgár lesz...

p

p

p Rohadt

p Spórolásból

p vagy (nagy)anyai intelemre

p mindig azt az almát eszem,

p ami már elkezdett rohadni,

p így a végén az épekből

p soha nem eszünk...

p

p

p Jóember

p Jó embernek

p tartod magad,

p és a hasonszőrű

p mások szeméből is

p ugyanezt olvasod ki -

p még nem törtél össze,

p még akkora teher az Egód,

p hogy még a latrok is megelőzhetnek,

p ha legalább a kereszten megalázzák magukat...

p

p

p Rádöbbenés

p Kitől tudod meg,

p a szomszédoktól, vagy

p iskolatársaidtól kell megtudnod,

p te egy úgynevezett „zabigyerek” vagy?

p Törvényes házasságon kívül születtél,

p ismeretlen akart maradni apád/anyád is,

p akit anno nevelőszülők fogadtak örökbe

p (ugyanez állhat pl. a zsidó mivoltodra is,

p amit ezért valami szégyellnivalónak tarthatsz…)

p

p

p Perspektíva és illúzió

p Ami messzebb van, az kicsinek látszik.

p A szemed elé tett kezed nem nagyobb a hegynél.

p Ha a szemed ezt nem tanulja meg, elpusztulsz.

p Ahogy akkor is, ha nem tudod megbecsülni,

p hogy milyen sebességgel közelít feléd az autó.

p

p

p Hit

p és tudás

p Hiszem, ha látom?

p Ha én most látom,

p akkor nem kell abban hinnem!

p A látomásom, a vízióm

p megvalósíthatóságában igen.

p Ha érzem, hogy forró az étel,

p Azt érzem és nem tudom.

p Azt tudni vélhetem, hogy

p nem jó így megenni…

p

p

p Érzéki csalódás

p Amikor sokszor teszteled a kezeddel,

p hogy elég meleg-e a gyerek fürdővize,

p majd csodálkozol, miért sivalkodik a gyerek.

p Ilyenkor tudnod kell: te a vizet hidegebbnek érzed.

p Ahogy tudod, hogy nem görbe az a ceruza,

p amit az imént tettél bele egy pohár vízbe…

p

p

p Tudásunk alapja

p Meddig lehet kérdezősködni,

p Meddig nem öncélú kételyeket kifejezni:

p amit tudni vélsz, azt honnan tudod?

p Végtelen regresszusba kerülünk?

p Vagy megpróbálunk

p a bizonyítandóval bizonyítani?

p Vagy kilépünk

p ebből a világból egy másikba?

p Értelmetlen kérdezni:

p honnan tudod, hogy hideg a sör?

p Ezt nem tudom, hanem érzem.

p

p

p Csakazértis

p Ne légy szeles.

p Bár a munkádon más keres –

p dolgozni csak pontosan, szépen,

p ahogy a csillag megy az égen,

p úgy érdemes.

p (J.A.)

p

p

p Utolsóból első

p Falábúból a parkett ördöge,

p botfülűből nótafa,

p szegénylegényből királyfi,

p búskomorból életvidám,

p kripliből élsportoló,

p ázott verébből világszépe,

p állatorvosi lóból makkegészséges,

p betyárból pandúr,

p gebéből táltosparipa,

p írástudatlanból remekíró,

p Jézusüldözőből első apostol?

p

p

p Érdem

p és kegyelem

p Felkészülhetsz a meccsre,

p jól időzítheted a formád,

p mindent beleadhatsz és

p még jól is mehet a játék,

p s mégsem következik mindebből,

p hogy akár egyetlen gólt is fogsz lőni...

p (pedig a foci sem kimondottan,

p kifejezetten lutri, szerencsejáték)

p Ezért sem lehet a győzelem a cél...

p

p

p Próba alá vetve

p Hogy igazi-e az arany,

p annak vannak próbái -

p ugyancsak vannak megmérettetései

p az igaz barátságnak, a szerelemnek -

p de ezt nem lehet mesterségesen előállítani,

p hisz nem szabad emberekkel kísérletezgetni...

p De ha egy olyan fájó igazságot kell közölnöd,

p aminek elhallgatása barátod romlásba döntené,

p de ami a kapcsolatotok szakadásához vezethet,

p akkor te vagy megpróbálva…

p

p

p Hiúsági kérdés

p Két kicsi kecske baktat a hídra,

p egyszerre érnek oda,

p de csak egy tudna átmenni...

p Ők presztízskérdést csinálnak abból,

p hogy ki érkezett oda elsőnek...

p Egyik sem enged, mindkettő szenved:

p egyszerre indulnak egymással szemben,

p a híd közepén összeöklelnek,

p majd együtt esnek-vesznek...

p

p

p Érdek

p Nem tudod

p a valós érdekeid érvényesíteni,

p mert vagy nem ismer(het)ed fel őket,

p vagy nem áll módodban: se pénz, se pozíció,

p se bátor kiállás, se szervezkedési készség stb. stb.

p vagy nem is akarod – például a birka vallásod tiltja

p

p

p I-gazság

p Egyedül vagy a szigeten

p és nem tudsz/tudhatsz róla:

p egy nyomdahibás Szentírásod van

p ahol lemaradtak ezek az „i” betűk.

p De te a „szentírásból” jottányit se engedsz…

p

p

p Készülődő…

p Ez a földi élet

p még nem az igazi fellépés,

p ez még csak a (fő)próbaidő, a vizsgaidőszak...!?

p Ha elbuksz, akkor jön az örök kárhozat, a pokol,

p jobb esetben más alakban életismétlésre utasítva?

p

p

p Szembekötő

p „Sose halunk meg!”

p A végrendelkezés, dolgai elrendezése

p és lelke és társai megbékítése helyett

p úgy tesz, mintha a nyolcvanadik év még semmi lenne,

p és gyilkosa neki mindenki, aki a mulandóságról beszél

p (így nyilván készületlenül éri majd a „hirtelen halál”...)

p

p

p Udvari bolond,

p már az ó-korban is

p előforduló olyan személyek,

p kiknek feladatuk volt a nagy urakat,

p különösen lakoma alatt és után, tréfáikkal szórakoztatni.

p Rendesen kiváltságos joguk volt kényesebb és urukat,

p királyukat érintő témákat is érinteni,

p sőt néha ízléstelen módon tárgyalni.

p Ennek néha megvolt a maga előnye,

p mert egy sikerült tréfával jó kedvre hangolva uralkodóját,

p olyan tárgyak felé irányíthatta annak figyelmét,

p melyet más udvari embernek említeni is tilos volt.

p

p

p Garay János:

p AZ UDVARI BOLOND.

p

p Ment egykor a fényes király

p Sétálni a mezőre;

p Leánya volt s a víg bolond

p Mezőre kisérője.

p

p Ekéje mellett a paraszt

p Daróczba van ruházva;

p Végig hasítja föld rögét,

p Verítékében ázva.

p

p S szól kérdezőleg a leány,

p Részvéttel szép szemében:

p ,Mi ember az, király apám,

p Az ott a nap hevében?´

p

p «Földet ruház az, jó leány,

p Kenyéradó vetéssel.»

p S a föld viszont nem ad neki?´,

p a Beéri ő kevéssel.»

p

p ,Folt folton ül ruházatán,

p Arczán sanyar van és bú!´

p «Örömmel dolgozik, ne bánd!»

p ,Mért hát mögötte hajdu?´

p

p ",Miért, miért, no hát azért,

p - Szól a király bolondja -

p Hogy a mit az vet ott, ez itt

p Komám csürébe hordja."´

p

p

p Vesztegess

p Nemcsak a vas,

p de itt-most minden ember,

p sőt sajna minden közszolga is

p vesztegethető, korrumpálható -

p pénzzel mindent el lehet érni,

p több pénzzel az ellenkezőjét is,

p ennek a társasjátéknak leszel te is

p a résztvevője, és kis haszonélvezője,

p majd a nagy kárvallottja, szenvedő alanya…

p

p

p Munkavállaló

p Olyan a munkát vállalsz,

p persze önként, „szabadon”,

p ill. megélhetési kényszerből,

p ami pár év alatt leamortizál,

p testcsonkító és lélekölő, szellemirtó,

p s ha elhasználódsz, akkor eldobnak,

p mint ahogyan egy kicsavart citromot.

p

p

p Önkizsákmányolás

p Az államilag garantált munkahelyen

p te dolgozgatsz, mi meg fizetgetünk...!?

p De szabad túlórázni, géemkázni, háztájizni,

p fusit vállalni este és a hétvégéken, ingázni,

p másodállást vállalni, s közben házat építeni!

p A szocializmus nem kizsákmányoló rendszer!?

p

p

p Modern idők

p Nem ellopni, elrabolni,

p erővel kikényszeríteni stb.,

p hanem elérni, hogy az áldozat

p önként/örömmel adja át javait,

p nem hajcsárral korbácsolni,

p de elérni, hogy magát hajtsa

p látástól vakulásig a dologházban,

p hogy a másnapi betevőt megkapja...

p

p

p Balhit

p Azt hitted,

p hogy te választottál,

p büszke vagy magadra,

p hogy meghódítottál egy Nőt...

p De ez épp ellenkezőleg történt:

p hölgyválasz volt, s te lépre mentél,

p és jól bevásároltál egy zsákbamacskát...

p És már nincs/csekély vigasz a reklamáció.

p

p

p Hőskérdés

p Felesleges hősködés – hiányzó hős.

p Az egyik ember ott vizslat a parton,

p hátha beleesik valaki, hogy kimenthesse.

p esetleg még bele is löki, hogy hős lehessen…

p A másik meg akkor is lapul mint szar a fűben,

p amikor éppen hogy legény kell, kellene a gátra…

p

p

p Istenkísértő

p Idegen közeg és alázat.

p Ha befelé úszol a mély vízbe,

p hogyan tudod eldönteni, meddig mész,

p honnan tudsz még kifelé is kiúszni,

p ami pont ugyanannyi erőt igényel,

p és nincs rá semmi garancia,

p hogy semmi nem jön közbe?

p Hol ér véget a bátorság,

p s kezdődik a vakmerőség?

p

p

p Kutyasor

p Úgy bánnak veled most,

p mint te előző életedben

p a kivert, kóbor kutyáddal:

p kővel dobálnak, elhajtanak,

p üldöznek és ütnek-vernek,

p sintértelepre hurcolnak,

p befognak kísérleti alanynak -

p legjobb esetben bezsúfolnak

p egy börtönszerű menhelyre...

p

p

p „Kirakatpolitika”

p Amíg nincs tökéletes

p rend és tisztaság a lakásban,

p addig nem kezdesz bele

p még egy könyv olvasásába sem -

p erre mindig csak a maradék időt fordítanád,

p ha lenne ilyen szabad időd...

p De nincs, mert mindig találsz tennivalót,

p nehogy szó érje a ház elejét...

p

p

p Ideiglenes-végleges

p Annyira csak egy dolog érdekel, izgat,

p hogy ennek érdekében minden mást elhanyagolsz:

p nem mosakszol, nem mosol, nem raksz rendet,

p alig alszol, alig eszel, alig tisztálkodsz stb. stb. -

p ami indokolt lehet egy rendkívüli helyzetben,

p de te ebből életformát csinálsz...

p

p

p First thing first

p Mindent egyformán fontosnak tartasz,

p nem tudsz fontossági-időrendi sorrendet felállítani,

p ezért vagy bele sem kezdesz dolgaid intézésébe

p vagy egyszerre akarod minden dolgod elvégezni:

p kisdolgot-nagydolgot, mosakodást és evést stb. -

p mint aki szimultán játszana 100 sakkpartit...

p

p

p Kiátkozva

p Törvényen kívül

p Exkommunikálva...

p Szabad préda vagy,

p akire hajtóvadászatot rendeznek,

p s akinek az életével nem kell elszámolni,

p s akinek szinte semmi esélye a menekülésre,

p hisz a fizető vendégvadászok biztosra akarnak menni,

p de szegény fejvadászokat is mozgósít a kitűzött vérdíj...

p Egy ilyen helyzetbe kellett jutnod ahhoz, hogy végre

p megtapasztalhassad Isten végtelen ingyen kegyelmét…

p

p

p Mentsvár

p Vészhelyzetben nincs hova menekülni.

p Nincs menedékjog, nincs menedékhely.

p Nincs azílium, ami az üldözők elől megvéd.

p Nincs hely, mely mentelmi jogot ad.

p Nincs óvóhely. Nincs menedékház.

p Nincs politikai menedékjog...

p Nincs egy befogadó család...

p Már „csak” Isten oltalmaz…

p

p

p Kihozni a minimumot…

p Mintha a gitár csak porfogó lenne

p Mintha csak egy húrját pengetnéd

p Mintha nem hangolnád be: hamis

p Mintha dobgitárodon csak dobolnál

p Mintha a gitáron hegedülni akarnál

p Mintha csak zajkeltésre használnád

p Mintha egy gitárral szöget vernél be

p Mintha tűzhöz, gyújtósnak hasogatnád fel

p (ezek a gitár nem rendeltetésszerű használatai,

p ezt analogikusan az emberre is értelmezhetjük)

p

p

p Szó

p Szó, szó, szó

p Szószátyárkodók

p Szájhős szó-vitézek

p A szavakon lovaglók

p Szószaporítók, szófosók

p Sok beszédnek sok az alja

p Aki gyereket beszél a hasadba

p Aki a mélységet a hosszal pótolná

p A szót veszélyes fegyverként forgató

p Ügyvédi/szónoki szó-csűrés és csavarás

p Pokolba a szép szavakkal, szeress jobban...

p Stb.

p

p

p Társleépítő taktika

p Vadidegenekre, sőt jóismerőseidre is,

p rásózol valami bóvli árut vagy szolgáltatást,

p majd próbálod kerülni a velük való találkozást.

p Vagy épp ellenkezőleg: nagyon is keresed őket,

p de csak hogy behajtsad az esedékes törlesztést,

p ők meg éppen ezért kerülnek nagy ívben...!

p

p

p Savanyú a szőlő

p Mivel csak azt tekinted,

p hogy neked mire és hogyan

p van a Másikból szükséged,

p - mintha egy mobil telefont,

p guminőt vennél a piacon -,

p de megfordítva már nem,

p ezért jó eséllyel maradsz társtalan,

p s hogy ez a hiány ne kínozzon annyira,

p megideologizálod a kényszer egyedüllétet,

p túlhangsúlyozod agglegénységed előnyeit…

p

p

p Magány

p A magány is

p - mint minden más -

p csak addig csábító, amíg nem kényszer.

p ahhoz, hogy az ember vidám gyalogos legyen,

p okvetlen szükséges egy pár jó ló,

p vagy autó a háttérben, s ahhoz,

p hogy vidám magányban éljen,

p okvetlenül szükséges a lehetősége,

p hogy akkor lép ki belőle, amikor akar.

p Fekete István

p

p

p Beleestél a verembe…

p De fel se fogod, hogy hol vagy...

p Vagy megpróbálod lakályossá tenni

p Vagy megmagyarázod: ez a te sorsod

p Vagy mindenkit be akarsz oda csalogatni

p Vagy mindenkit megutálsz, aki kint van

p Vagy rosszul kérsz-követelsz segítséget

p Vagy berántod magadhoz/kezébe harapsz…

p

p

p Helytévesztő

p Pénzt, időt nem kímélve

p kimész a nyilvános strandfürdőbe,

p és ott testi-lelki felüdülés/relaxáció helyett

p egész nap csak méltatlankodsz, hőbörögsz:

p lespriccelnek, zajonganak, labdáznak stb.

p (pedig nem otthon vagy, vagyis nem

p házi magánuszodában, fürdőkádban)

p

p

p Sok és kevés

p Sok az ún. jóismerősöd

p a szabadstrandon lubickolva,

p de egy sincs, aki utánad ugorjon, ha fuldokolsz,

p mert „nem bolond” az életét egy másikért kockáztatni…

p Mondhatja, hogy ezért tartják/fizetik az úszómestert

p Mondhatja: miért mentél a mélyvízbe, ha így úszol

p Mondhatja: annyira ő sem jó úszó, hogy mentsen

p Mondhatja: a szíved joga, hogy öngyilkos legyél...

p Mondhatja: miért pont ő, hisz még sokan vannak...

p Stb. stb.

p

p

p Tanács:

p kérés és elfogadás

p Aki megalázza magát, az felmagasztaltatik

p A tanácskérés is egyfajta elismerése az önerőtlenségnek,

p Ami persze szakmai dolgokban nyilván könnyebben megy,

p Pláne, ha az épp nem a te szakmádat, szakértelmed érinti…

p De életviteli dolgokban is sokszor, sőt legtöbbször hiszed azt,

p amit anno Descartes mondott a józan ész jól elosztottságáról...

p

p

p Middle life crisis

p Aki életútja felén egy nagy sötét erdőbe jutott,

p mivel az igaz utat elveszítette, tévesztette, nem leli,

p és izgatottan és igazán már nem is keresi, vagy mégis?

p Azután vagy túl nagyot robbant, otthagyva otthonát stb.,

p vagy marad a régi kerékvágásban/szürke taposómalomban

p

p

p Próba-szerencse

p Vak tyúk is talál szemet

p Mint amikor például

p - persze ne adja Isten.. -

p egy elveszett gyereket keresel,

p de azt nem módszeresen teszed,

p nem valószínűségi prioritásokkal stb.

p hanem vaktában, összevissza,

p hol ide, hol oda kapva

p pazarolva a drága időt

p (míg ő épp a végét járja)

p

p

p Bizalom

p A jó emberi élet levegője…

p Ha egy veremben ketten vannak,

p ahonnan csak úgy lehet kijutni, ha az egyik bakot tart,

p akkor a másiknak meg kell ígérnie, hogy kihúzza majd őt,

p de erre csak a szava a biztosítéka, nem hagyja őt kakiban

p (Sok állatmese szól arról, ahogy a róka átveri így a farkast)

p

p

p Itt is, ott is idegen

p „Rossz úton kezdettünk

p a rómaiaktól tanulni....

p Ahelyett, hogy segédöknél fogva

p a tulajdon körünkben emelkedtünk volna,

p szolgai követésre hajlottunk;

p ahelyett, hogy az ő szellemöket magunkba szívtuk

p és saját világunkban sajátunkká tettük volna,

p az ő világukba költöztünk által;

p de ott egészen fel nem találhatván magunkat,

p honunk felé visszapillongunk,

p s örökre megoszlott képzelettel

p itt is, ott is idegenek maradunk.”

p Kölcsey Ferenc

p

p

p Ady Endre:

p A bolond

p

p Szerelmes volt a bolond

p S még jobban megbolondult:

p Fejét töré be, mikor

p A búcsuóra kondult...

p Mélyen tisztelt közönség,

p Ez a darab meséje,

p Egyet-kettőt tapsolunk,

p Aztán mindennek vége!

p .

p Bimbó urnak szíve volt,

p Meg kellett hogy hasadjon...

p Lám, mennyivel okosabb

p Volt Bimbilla kisasszony.

p Nem csavarták el fejét

p Romantikus regények:

p Igent mondott könnyedén

p A gazdagabb legénynek.

p .

p »Szerelmes volt a bolond...«

p Ma csak bolond szerelmes.

p A szerelmesi pálya

p Ma már nagyon keserves.

p Csörgősapkát, epedést

p Lenéz méltán Bimbilla,

p Vagy más néven, ha tetszik:

p Ilonka, Margit, Ella...

p .

p Mélyen tisztelt közönség,

p A tanulság mi könnyü:

p Bolond, kinek szeméből

p Egy lányért hull a könnyü.

p Csak az merjen szeretni,

p Kinek van hozzá pénze,

p Bimbó úr, ön bolond volt,

p Méltán lakolt meg érte!...

p

p

p Ady Endre:

p Az élet

p

p Az élet a zsibárusok világa,

p Egy hangos vásár, melynek vége nincs.

p Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,

p Megvehető akármi ritka kincs.

p Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak

p Kufár lélekkel hasznot, üzletet;

p Itt alkusznak, amott már áll a vásár,

p A jelszó mindig: eladok, veszek!...

p

p Raktárra hordják mindenik portékát,

p Eladó minden, hogyha van vevő:

p Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,

p Rajongás, hit, eszmény és szerető.

p Aki bolond, holmiját olcsón adja,

p Az okos mindig többet nyer vele,

p A jelszó: egymást túl kell licitálni,

p Ádáz versennyel egymást verve le!

p

p A szív az üzlet leghitványabb tárgya

p S eladják mégis minden szent hevét.

p Akad vevő rá, egymást licitálja,

p Hogy a holmit atomként szedje szét.

p Folyik a vásár harsogó zsivajban,

p Az egyik kínál, másik meg veszen,

p Csak néhol egy-egy végképpen kiárult,

p Kifosztott lélek zokog csendesen.

p

p Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,

p Bolondok bizton, balgák szerfelett,

p Eddig az ő példájukat követtem,

p Ezután én is másképpen teszek,

p Lelkem, szivem kitárom a piacra,

p Túladok én is minden kincsemen...

p ...De nincs erőm íly nyomorulttá válni,

p Óh, nincs erőm, én édes Istenem!...

p

p

p Biztos?

p Sohasem vagy benne teljesen biztos,

p hogy jól választottál élettársat és pályát -

p bezzeg, ha Hufnágel Pistihez mentél volna,

p bezzeg, ha nem tanár, de masiniszta lettél volna...

p Naponként átjár a szörnyen kínzó érzés:

p talán mindent és végleg elrontottál,

p talán mindent elölről kéne kezdeni...

p Majd inkább felkötöd magad...!?

p

p

p Önazonosítási hiba

p Amit szabad Jupiternek, 

p azt nem szabad a kisökörnek? 

p Végzetes hiba, tévedés, hogy

p ha nem tudod, hogy ki vagy…

p Amit a Főnöknek elnéznek,

p azt rajtad duplán leverik...

p

p

p Szenvedélybeteg

p Aki azt hiszi, hogy

p ő tudja mi a jó neki...

p Nem kér az „atyáskodásból”!

p Így nem is maradt vagy lett valaki,

p aki lebeszélhetné/megakadályozhatná,

p hogy mindenét eladva vagyonát elkártyázza

p

p

p Szennytisztító

p A mocskos fürdővízzel

p együtt a gyereket is kiöntöd:

p egy pályatévesztett pap képe miatt,

p hagyod végleg lenullázódni istenhitedet,

p illetve mást – pénzt stb. – imádsz helyette…

p

p

p Rendmániás

p Egész álló nap

p csak azon dolgozol, 

p hogy patikatisztaság

p legyen a lakásotokban, 

p így nincs szíved használni,

p és a családod is terrorizálod,

p magát az otthonosságot száműzöd...

p

p

p Menzakoszt

p Az emberek már régóta nem tudják,

p hogy mit esznek, azt a valamit ki készítette,

p hol termett, mi mindent kevertek még hozzá,

p s mégis beveszik - nyelik mint kacsa a nokedlit….

p

p

p Rontó Pálok

p Amit nappal építenek,

p azt még aznap éjjel lerontják...

p A hegyre felgörgetett követ hagyják visszagurulni

p Képességükön, képzettségükön felül „szerelnek”:

p kontárkodásukkal így még a jót is elrontják…

p

p

p Kárba vész

p a fél-egész életed

p szorgos munkájával

p kiérdemelt jó hírneved,

p egy hirtelen rossz döntéssel...!

p Végleg lerombolod és veszni hagyod

p

p

p Házsártos

p Bajvívó, küzdő (gladiátor).

p Mai értelemben pirongatva veszekedő,

p szóval garázdálkodó, másokba kapcáskodó.

p

p

p Rigolyás

p (ri-og-oly-a-as)

p Riogó hangon veszekedő,

p Perlekedő, nyugtalan házsártos

p Kivált nőről mondják;

p s a székelyeknél ijedős

p és nehezen szoktatható barmokról is.

p

p

p Csenevész

p Növésében csökkent

p Elsatnyult, elfajult, elkorcsosodott

p Amiben az állati/növényi élet

p csak úgy teng – tengődik...

p Csenevész növények.

p Csenevész nemzedék

p

p

p Retardált

p Testi, lelki, szellemi

p fejlődésben visszamaradt

p Akinek értelmi-érzelmi élete

p egy alacsony szinten megreked

p Csökött - csökevényes - csenevész

p

p

p Ön-hajcsár

p A rabszolga kijátszhatja urát,

p visszatarthatja teljesítményét,

p elszabotálhatja a túlmunkát stb.,

p de az önkizsákmányolásodnak

p nincs lelki, csak testi korlátja...

p (végül a végelgyengülés/korai halál)

p

p

p Önkicsinyítő

p Mintha a sorsod, körülményeid,

p mindig és nem csak igen kivételesen,

p egy nagy, mindent elsöprő szélvész lennének,

p amiben az emberi test tehetetlenül hánykolódna

p (ahogy egy kis tutaj a rettenetes tengeri viharban)

p

p

p Feltett kéz

p Fordított arányosság...

p Mindig feltétel nélkül kapitulál

p a körülmények óriási hatalma előtt...

p Persze annál nagyobbak ezek az óriások

p minél törpébbnek látod-láttatod önmagad...

p

p

p Önsorsrontó

p Ha elveri a jég a szőlőd,

p A megmaradtat magad ütöd-vágod –

p Besegítesz a balsorsnak, ha félmunkát végez

p (nem mented a kárt, pedig nem fizet a biztosító)

p

p

p Papírformás

p Aki nagymellénnyel,

p elbizakodottan lép a pályára,

p és nem érti, miért nem érvényesül

p magától a papírforma, a reális esély,

p és miért a nyugodt esélytelen nyer...

p (minden meccs új, 0:0-ról indul,

p nem lehet a múltból megélni)

p

p

p Önhitt

p Előre iszol a medve bőrére?

p Elbizakodottság lesz a veszted!

p (amúgy a papírforma melletted szólt –

p mint pl. amikor a nyúl a teknőccel versenyt fut,

p és közben még lefekszik kicsit szunyókálni is…)

p

p

p Kakukktojás

p Az a parazita vagy,

p aki idegen fészekbe költ,

p illetve aki a honos fiókákat

p kilökdösi az éltető fészekből.

p Vagy a balek, aki sajátjai helyett

p éppen ezt az ellenséget táplálja...!

p

p

p Csoda

p Csodaváró/csoda nem látó

p Nézed naphosszat a köldököd

p Lesed a sült galambot,

p hátha végre a szádba repül...

p A másik meg nem hisz a csodákban –

p nem érintik meg őt, elmegy mellettük

p (csak ha balesetben elveszíti szeme világát,

p csak akkor döbben rá, hogy mit veszített:

p színesben, széles vásznon nézhetett, láthatott...)

p

p

p Pénzember

p Aki mindent csak pénzért tesz,

p Illetve: aki pénzért bármit megtesz

p Akinek mindenki annyit ér, amije van

p Aki attól kér tanácsot, aki a leggazdagabb

p Akinek a ma legdrágább ház, kép a legszebb…

p Stb. stb.

p

p

p Ki mit tud

p Keveset tudsz, ami fontos lenne,

p De még azt is csak körülbelül, vagy rosszul…

p De sokat tudsz felesleges, lényegtelen dolgokról.

p Ami viszont nemcsak haszontalan, de egyenesen káros

p Hát még az, hogy amit rosszul tudsz, azt jól csinálod!

p

p

p Rezzenéstelen

p Az eszed túlkontrollál –

p meggátolja érzelmi áradásaidat:

p ébren folyamatos pókerarcot vágsz,

p szinte egyáltalán nem is rezonálsz

p a téged közelről ér(int)ő hatásokra

p Nem csoda, ha biorobotnak néznek,

p mert így végül tényleg szinte azzá válsz…

p

p

p SZABÓ LŐRINC:

p GYERMEK ÉS BOLOND

p

p Ki elég bátor hinni, hogy

p szükség van a gondolatára?

p szépségre, jóra, ideálra?

p Csak aki gyermek és bolond.

p

p Nagy a világ s láttuk elégszer:

p szépség s igazság ritka vágy,