Az asszony Magdala városából származott

Az Újszövetség mind a négy kanonikus evangéliuma (Máté, Márk, Lukács és János) megemlíti Mária Magdolna személyét, aki jelen volt Jézus keresztre feszítésekor, valamint a temetése utáni napon azok között volt, akik először mentek a sírhoz. Ám Lukács az egyetlen, aki részletesebben is szól a nő Jézus életében betöltött szerepéről.

Úgy ír róla, mint „egy asszony a néhány gyógyult nő közül, akit korábban gonosz szellemek és beteges bántalmak sújtottak” (Lukács 8: 1–3).AZ EVANGÉLIUM SZERINT, MIUTÁN JÉZUS MEGSZABADÍTOTTA HÉT DÉMON FOGSÁGÁTÓL, MÁRIA MAGDOLNA CSATLAKOZOTT TIZENKÉT APOSTOLÁHOZ ÉS AZOKHOZ A NŐKHÖZ, AKIK KÖVETTÉK, HOGY „ISTEN KIRÁLYSÁGÁNAK JÓ HÍRÉT TERJESSZÉK”.

Kimondja azt is, hogy a Magdolna nem a nő vezetéknevét jelöli, csupán azonosítja a helyet, ahonnan Mária származott: Magdala egy galileai város, amely az ősi Palesztina egyik legészakibb régiójában fekszik.

Nem véletlenül nevezték nevén a Szentírásban

„Mária Magdolna Jézus korai követői közé tartozik, és a neve nem véletlenül bukkan fel az evangéliumokban, így nyilvánvalóan fontos szerepe lehetett a Megváltó életében – magyarázta Robert Cargill, az Iowa Egyetem vallástudományi docense, a Biblical Archaeology Review szerkesztője. – Jézusnak több száz, ha nem több ezer követője volt, ám a legtöbbjük nevét nem ismerjük. Ezért van óriási jelentősége annak a ténynek, hogy őt a nevén nevezték a Szentírásban.”

Jézus keresztre feszítését több más nővel együtt követte végig a kereszt lábánál, majd, miután Jézus valamennyi, férfi tanítványa megfutamodott,

MÁRIA MAGDOLNA KULCSSZEREPET VÁLLALT A FELTÁMADÁS TÖRTÉNETÉBEN.

Az evangéliumok szerint húsvét vasárnapján meglátogatta Jézus sírját (János evangéliuma szerint egyedül, a többi evangélium feljegyzése alapján más nőkkel együtt), ám a sírt üresen találta.

Robert Cargill biztos abban, hogy ez a momentum igen nagy jelentőségű, hiszen így egyedül Mária Magdolna fedezhette fel Jézus feltámadásának tényét, majd ezután előtte jelent meg, hogy megkérje, fedje fel tanítványai előtt a visszatérését (János 20: 1-13).

Volt idő, amikor csökkentették volna a szerepét

Annak ellenére, vagy talán pont azért, mert ilyen egyértelmű Mária Magdolna jelentősége a Bibliában, néhány korai nyugati egyházi vezető arra törekedett, hogy csökkentse szerepét azzal, hogy bűnösnek, kimondottan prostituáltnak ábrázolja.

Számos kutató egyetért abban, hogy miután Jézus több nőt is befogadott a követői közé a szolgálatának korai szakaszában, ez néhány férfinak egyáltalán nem tetszett, és emiatt igazán kényelmetlenül érezték magukat– magyarázta Cargill. – Erre akkoriban kétféle választ adhattak: így az egyik leginkább bevált módszer szerint kurtizánnak titulálták.

Ahhoz, hogy Mária Magdolnát valóban vezeklő prostituáltnak nyilváníthassák, személyét a korai egyházi vezetők

GYAKRAN ÖSSZEMOSTÁK TÖRTÉNETEIKBEN MÁS, BŰNÖSKÉNT AZONOSÍTOTT ASSZONYOKKAL.

Például azzal az ismeretlen nővel, aki Lukács evangéliuma szerint a saját könnyeivel áztatta Jézus lábait, majd megszárította, és kenőcsöt vitt rájuk (Lukács 7: 37-38). Szintén ebben az evangéliumban jelenik meg Bethany Mária, akit Nagy Pál pápa prédikációja szerint hét ördög szállt meg.

Az apostolok egyenrangú társa lehetett

Bár Mária Magdolna nem emelkedett vezetővé, jelentősége mégis vitathatatlan.

A BIBLIA LEGTITOKZATOSABB ASSZONYÁNAK KÜLÖNLEGES STÁTUSZA TÖBB ELMÉLET SZERINT NEM VÉLETLEN.

Talán Jézus társa vagy felesége lehetett? Míg néhány, korai keresztény megpróbálta visszaszorítani Mária Magdolna befolyását, mások pont az ellenkezőjére törekedtek, és hangsúlyozták azt.

Az évezredes történetnek ugyanis van egy másik, kevésbé ismert oldala is, amelyet az apokrif, más néven elrejtett evangéliumok tárgyalnak.EZEK AZ EGYES KORÁBBI BIBLIAVÁLTOZATOKBAN, ILLETVE NÉHÁNY MAI KISEBB, ÍGY PÉLDÁUL A KOPT ÉS AZ ETIÓPIAI EGYHÁZAK BIBLIÁJÁBAN SZEREPELNEK, DE A KATOLIKUS EGYHÁZ ÁLTAL ELISMERT SZENTÍRÁSBAN NEM.

Mária Magdolna a gnosztikus szövegekben

JÉZUS KÖZELI KÖVETŐJEKÉNT, AZ APOSTOLOK EGYENRANGÚ TÁRSAKÉNT SZEREPEL.

Tamás és Fülöp evangéliumaiban például úgy hivatkoznak rá, mint Jézus közeli követőjére, társára, az apostolokéval hasonló személyre.

Hárman voltak, akik folyton az Úrral mentek: az édesanyja, Mária, anyja nővére, és Magdaléna, akit hitvesének hívtak. A nővére (az Úré), az anyja és a hitvese neve ugyancsak Mária volt– írja Fülöp apokrif evangéliuma.

Jézus mély teológiai összefüggéseket fedett fel neki

Az apokrif evangéliumok közé tartozó Mária evangéliuma eredetileg görög nyelven íródott, de kopt nyelven fennmaradt. Az első ismert változata egy 5. századi kopt papiruszkódexből került elő 1896-ban Egyiptomban, amely Mária Magdolnát Jézus férfi tanítványai fölé helyezte a tudás és a befolyás tekintetében.

A kopt változatból hiányoznak az 1 és 6, illetve a 11 és 14 közötti oldalak, a teljes beszámoló közel fele elveszett. Az első könyv a test halál utáni sorsáról és a bűn mibenlétéről értekezik, a második Mária Magdolna látomásait foglalja össze párbeszédes formában. A két rész tartalmilag egymástól független történetet tartalmaz, és csupán Mária Magdolna személye kapcsolja össze ezeket, aki az első rész végén jelenik meg.

EZ AZ EGYETLEN, NŐ ÁLTAL ÍRT EVANGÉLIUM, ÉS HIÁNYZIK BELŐLE A BŰN ÉS BŰNHŐDÉS TÉMAKÖRE.

A vitatott eredetű beszámoló a 2. században született, és Jézus Mária Magdolnának kinyilatkoztatott titkos tanait tartalmazza, aki mély, teológiai összefüggéseket fedett fel a nő előtt. Az ősi dokumentum hitelességében az egyház sem kételkedik, de a benne foglaltak igazságtartalmát és jelentőségét már erősen vitatja.

Nincs semmiféle bizonyíték Dan Brown regényes feltételezésére

Fülöp ugyancsak apokrif evangéliuma egyértelműen azt állítja, hogy Jézus jobban szerette őt, mint a többi tanítványt, és kijelenti: „Jézus gyakran megcsókolta az ő Máriáját.” Hogy az arcát, a kezét vagy a száját, azt már soha nem tudhatjuk meg. A szöveget kikezdte az idő vasfoga, így az ezután következő szó olvashatatlanná vált, ami újabb találgatásokra adott okot a téma iránt érdeklődők körében.

A kereszténység egyik legvitatottabb alakja körüli viták 2003-ban kaptak újra erőre, amikor megjelent Dan Brown regénye, A Da Vinci-kód.

Az író több millió olvasót magával ragadó története egy kétezer éves titokról igyekezett lerántani a leplet: Jézus és Mária Magdolna talán házasok voltak, és gyerekeik is születtek.

A vérvonalelmélet (vagyis, hogy Jézus utolsó leszármazottai még ma is élhetnek) az 1900-as években terjedt el,

ÁM AZÓTA MÁR TÖBBSZÖR BEBIZONYÍTOTTÁK RÓLA, HOGY EZ TÉVES TEÓRIA.

A gyakran titkos kódként emlegetett elmélet szerint a Szent Grál Jézus és Mária Magdolna leszármazottait, a szent vérvonalat jelenti.

És bár több evangélium is úgy mutatta be a nőt, mint aki „gondoskodott a férfiról”, vagy aki „a szolgálatára volt”,

EGYETLEN ŐSI SZÖVEG SEM EMLÍTI ŐKET FÉRJKÉNT ÉS FELESÉGKÉNT.

Ám ahogy nincs utalás Jézussal való házasságára, nincs bibliai bizonyíték arra nézve sem, hogy Mária Magdolna valóban prostituált lett volna.

https://www.origo.hu/tudomany/20190419-maria-magdolna-a-felreertett-tanitvany-felreertik-az-osi-szovegek.html