Eugéniusz:

Bölcs-balga,

boldog-boldogtalan

emberéletek minősége –VII.



Az ember plusz/mínusz lehetőségei

Táltos paripa vagy egy állatorvosi ló

Istengyermek vagy ördög/sátánfajzat

Édenkert-aranykor vagy vaskor, pokol



Talált-szerzett-javított/vesztett, rontott kincstár

Szellemi, lelki, testi és társas emberéletek-halálok

Szándékok és következmények és okok és okozatok

Elvek/tettekð magatartásokð jellemekð sorsok

A tünetek ð a bajok, a diagnózisok ð és a terápiák…?



Babits Mihály:

ÁDÁZ KUTYÁM

Ádáz kutyám, itt heversz mellettem.

Amióta a gazdád én lettem,

ez a hely a legjobb hely tenéked:

nem érhet itt semmi baj se téged.

Rajtam csügg a szemed, hív imádás

együgyű szálán csügg, boldog Ádáz..

.

Mert boldog ki jámborul heverhet

valami nagy, jó hatalom mellett.

S te jámbor vagy, bár olykor asszonykád

bosszújára megrablod a konyhát

s csirkét hajszolsz vadul a salátás

ágyakon át: jámbor, noha - Ádáz.

.

Elcsavarogsz néha messze innen,

el is tévedsz kóbor hegyeinkben;

avagy titkos kalandjaid vannak.

Ág tép, gonosz ebek rád rohannak,

zápor is lep, szőröd-bőröd átáz:

ázva, tépve jössz vissza, kis Ádáz.

.

Visszajössz, mert ugyan hova mennél?

Hol lehetne egyéb helyed ennél?

Szimatokból ezer láthatatlan

ösvény vezet téged mindenhonnan

hívebben, mint bennünket a látás:

minden ösvény ide vezet, Ádáz!

.

Tudod, hogy itt valaki hatalmas

gondol veled, büntet és irgalmaz,

gyötör olykor, simogat vagy játszik,

hol apádnak, hol kínzódnak látszik:

de te bízol benne. Bölcs belátás,

bízni abban, kit nem értünk, Ádáz.

.

Óh, bár ahogy te pihensz lábamnál,

bizalommal tudnék én is Annál

megpihenni, aki velem játszik,

hol apámnak, hol kínzómnak látszik,

égi gazda, bosszú, megbocsátás,

s úgy nem értem, mint te engem, Ádáz!

*

p 1

p

p Kutya

p szólás-mondások I.

p

p Irigy kutya, bújj a lukba

p A kutyaugatás nem hallik az égig

p A kutya ugat a karaván halad

p Hazug embert hamarabb utolérik, mint…

p Sokat hízelkedik a kutya, de nem hisznek neki.

p Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiába.

p Kutya van a kertben.

p Kertben, azaz közel van a kutya, azaz a veszedelem.

p A koncot el nem ejti nyálazatlan a kutya.

p A koncot a kutya fiának se adja.

p Kutya koncért a prédikációt is elhagyja.

p Nem csak egy tarka kutya van a világon.

p Annyi, mint a kurta/tarka kutya.

p Ugat a kutya, de a szél elhordja.

p Láncolt kutya csak azt marja, ki hozzá közelít.

p Vén kutya ebül szokott megőszülni.

p Legjobb kutya, melynek szeme legutoljára nyílik.

p Kutya is melegednék a tűznél, ha orrát nem féltené.

p Ki kutya, a templomból!

p Akár fehér, akár fekete, elég hogy kutya.

p Akkor a mi kutyánk még kutyó volt.

p Kutyából nem lesz szalonna.

p Kutya után ugat a kutyó.

p Kutya is megvesz a jólélésben.

p Konczon vesznek össze a kutyák.

p Hadd morogjon kutya, csak meg ne harapjon.

p Őrizkedjél az alvó kutyától.

p Soha nem pirul meg a kutya.

p Kutyaábrázatból nem válik orcza.

p Hányszor kellene megpirulni a kutyának, ha orcája volna.

p Kutya se ugatja. Senki se szól róla; teljesen feledtetik.

p Más is van még a faluba, mégsem ugati a kutya. Népd.

p Kutya is meghugyozza. Azt, kinek zsebében egy krajcár sincs.

p Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

p

p

p

p A

p zajártalom

p elől hiába menekülők

p fülében még „hallgató” is,

p nehogy hallja a csendben

p a lelke/istene belső hangját,

p (majd éjjel jön lelkifurdalása,

p amikor már nem ő kontrollál…)

p nehogy madárcsicsergést halljon

p

p

p Defetista

p (politika, rosszalló)

p Háborúban, politikai harcban

p saját népének, saját táborának

p győzelmében nem bízó, kishitű

p magatartásával bomlasztó hatást keltő

p

p

p Senki

p sem köteles

p önmagát vádolni

p csak egyedül Isten előtt,

p mert Ő úgyis minden tud…!?

p (és a kommunista, szektás stb.

p nyilvános önkritikán, gyónásokon)

p

p

p Sötét ló

p A lóversenyben

p "sötét ló"-nak hívják

p az olyan befutót (győztest),

p akire kevesen fogadtak

p vagy akire nem lehetett

p vagy nehéz volt fogadni,

p pl. mert ismeretlen volt

p a bukmékerek számára,

p vagy (elégtelen/téves

p információ miatt) alábecsülték,

p ezért nem is ajánlották fogadásra

p és nem is számoltak vele, hogy nyerhet

p Legyél te ez a „sötét ló”, aki másoknak,

p de magának is ilyen meglepetést szerez…

p

p

p Holtbiztos tipp

p A sorshúzás után

p kitöltött nyertes szelvény,

p és vad költekezésbe kezdeni

p (a lottó a hülyék önkéntes adója)

p De ha netalántán öt találata lesz,

p aminek esélye amúgy minimális,

p az is csak tönkreteszi, és izolálja,

p boldogtalan embert csinál belőle

p

p

p Éberség altató

p A tüntetően nyájaskodónak hiszel,

p pedig ő ezzel csak figyelmedet altatja,

p mert közben rút orvtámadásra készül,

p kutatja gyengéid, s csak azért ölelget,

p így gyűjti a munícióját, hogy letaposson…

p

p

p Önismeretlenül

p Annyira se ismered magad,

p hogy ha iszol, s elkábít egy nő illata,

p akkor elveszíted józan ítélőképességed,

p s még egy olyan nő is el tud csábítani,

p akivel egy napig sem tudnál együtt-élni,

p s akinek nem szeretnél gyerektartást fizetni,

p

p

p Miután elment

p a „kedves vendéged”,

p amúgy állítólag jóbarát,

p már úgy nézel az otthonodra,

p ahogy ő látta és láttatta veled:

p mint egy szegényszagú szükséglakásra,

p pedig előtte, megfelelési kényszerből stb.,

p pont úgy rendezted át, hogy neki imponálj vele…

p

p

p Vendég-

p barátságtalan

p Vendégségbe hívja,

p de ott úgy bánik vele

p mintha ingyen-konyhára

p jött volna egy potyaleső -

p még ahhoz is feltételt szab,

p hogy alázva odalökje neki

p a falat kegyelemkenyeret.

p Pl.: az ő szája íze szerint

p el kell mondani egy imát.

p

p

p Infantilis,

p mert így maradt…

p Ma is azzal szórakozol,

p hogy ismeretleneket hívsz fel,

p és trágárságokat mondasz neki,

p vagy becsengetsz egy házba és elrohansz…

p (Otthon kitünteted magad a Bátorság érdemrenddel)

p

p

p Rossz kiejtés

p Hanyag, torz artikuláció

p Hadarás, raccsolás, rossz hangsúly

p Selypítés, dadogás, gépies tagolás, „szavalás”

p Lenyelt szóvég, vontatottság, ritmustalanság

p És így nem jut el árnyalt üzeneted a címzetthez,

p vagy csak, mint elmosódó, hiányos, átfirkált írás….

p

p

p Itt és most

p e kultúrkörben

p még nincs tisztában

p a szavak jelentésével,

p de nem jól tájékozódik:

p a sértését ő bóknak szánta,

p szándékával ellentétes hatást ér el,

p ami akár még az életébe is kerülhet...

p

p

p Jó

p szerencséből bal

p A mesék ősi bölcsessége

p szerint is forgandó a szerencse

p és nem személyválogató,

p ezért mindenkit meglátogat,

p csak jól kell tudni élni vele:

p mert a bölcsnek hasznára van,

p a bolondnak még kárára is lehet.

p Igaz ugyan, hogy az aranyhal

p a telhetetlen feleség miatt

p a halászt a viskójába rakta vissza.,

p vagyis a kiinduló helyzetébe,

p de ez már nem ugyanaz volt,

p mert megtapasztalta a jobbat,

p és tudja, hogy mit veszített...

p

p

p Arányérzék

p Végszükségben

p ne légy szerény,

p néma gyereknek

p anyja se érti a szavát -

p de ha már egy szúnyog-

p csípést kígyó-marásnak mond,

p úgy legközelebb már nem veszik

p halálkomolyan az S.O.S. kiáltását

p

p

p Jó-

p rossz stressz

p Permanens életveszélyben!?

p Huzamos időn keresztül, akár

p naponta órákon át abban a tudatban lenni,

p hogy egy nagyobb hiba az életedbe kerülhet,

p ha pl. csak másodpercekre elszunyókálsz -

p vagy hogy teljesen ki vagy szolgáltatva:

p például a veled szembejövő kamionoknak...

p Te is, szeretteid is meghalhatnak, vagy

p „csak” nyomorékok, árvák lehetnek,

p nyomorba vagy börtönbe kerülhetsz…

p

p

p Félsz

p mindenféle

p mámortól, részegségtől stb.,

p ezért sem játszol, mulatsz, ölelkezel stb.,

p vagy csak házastársi kötelesség-teljesítve,

p nehogy egy pillanatra is kontrollt veszítsél,

p „önkívületbe” kerülj, „eláruld” magad stb. -

p mintha mindig csúcsforgalomban vezetnél...

p Hogyan lehet egy ilyen emberrel együtt-élni?

p

p

p Pókerarcú -

p az eszed túlkontrollál:

p meggátolja érzelmi áradásaidat,

p lefagyasztja mimikád, redukálja,

p minimalizálja emberi gesztusaidat,

p monotonná gépiesíti a beszéded:

p hogyan is vallanál így szerelmet...

p

p

p Tökfilkó

p Ubul átmegy a Tónihoz,

p és azt látja, hogy a Tóni,

p a felesége, a fia és a kutyájuk

p (Tökfilkó) egy asztalnál ülnek és pókereznek.

p – Ez aztán az okos kutya! – mondja csodálkozva.

p – Ugyan már! Egyáltalán nem okos ez.

p Nagyon könnyen kiismerhető, amikor jó lapja van,

p mindig elkezdi csóválni a farkát!

p

p

p Kutya

p szólás-mondások II.

p Kutyának sem kell.

p Atyjafia a kutyának.

p Ha kend ember, más se kutya.

p Jobb az élő kutya a holt oroszlánnál.

p Jó ő; csak a kutyák rosszak: hogy rég meg nem ették.

p Kutya nem hagyja el az ugatást.

p A mely kutyát éri a kő, az rivanik el.

p Sok kutya nyúlhalál.

p Kutyát fogni.

p A kutya csak kutya, ha tízszer átússza is a Dunát.

p Elbeszél órákig a kutya farkáról.

p Az ám! a kutya farka. D.

p Ritka kutya bolha nélkül.

p Kár a kutya szőrét megaranyfüstözni.

p Ha egyszer a kutya megkóstolta a marhabelet,

p a húst sem hagyja abba.

p Fehér kutya, nyakas eb.

p Fekete kutya, tarka eb, mind egy ördög. D.

p A mely kutyát meg akarnak ölni, veszett nevét költik.

p Pad alá szokott kutyának

p ha fejét asztalra vonod is, a pad alá rántja.

p Vadászkutyának derce is jó.

p Ha a kutya bőrére eleve innának, elkevélyednék.

p Kutyát is kár kiverni a házból.

p Ha kutyára hagynák, egy legyecske se lenne a világon.

p Kutyának kutyó a fia, kecskének gedő.

p A kutya, ha meg nem eszi is,

p legalább körülheveri a dögöt.

p Rossz kutya mellett a jó is eltanul.

p Nem tartós cövek a kutyafark.

p Kis kutya nagy konc.

p Az se kutya.

p Szép volna, ha kutyák megbékülhetnének.

p Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

p

p

p

p Orvos,

p pszichiáter

p és a beteg ember

p Ha látsz egy halat

p kint a parton vergődni,

p akkor orvosságot tömsz bele,

p vagy simogatod, vigasztalod,

p vagy esetleg minél előbb visszajuttatod

p az ő elemébe, a saját közegébe, a vízbe?

p (Elveszítve egy potenciális fizető pacienst…)

p

p

p Zsák és foltja

p a bolond légvárat,

p vagy kártyavárat épít,

p a profi segítő, pl. a pszichiáter

p meg alkalmanként szedi a lakbért,

p és így e játszmában mindkettő jól jár?

p Vagy csak két nagy vesztes lehet ebből:

p az egyik hamis illúziókba ringatja magát,

p a másik meg tartósan elárulja a hivatását…

p

p

p A kevesebb több

p Az egyiknek van barátja,

p a másiknak épp most nincs -

p de ennél még jóval rosszabb,

p ha most azt hiszi, hogy van,

p pedig csak szesztestvére

p vagy álbarátja van, ami

p csak az éles helyzetben,

p megpróbáltatás idején,

p betegen, eladósodva,

p derül ki/borul be…

p

p

p Akit

p legjobb

p barátodnak hittél,

p a Nagy Szerelmed,

p akit minden titkos

p tervedbe is beavattál,

p arról csak te nem tudod,

p hogy ő - volt - a te spiclid...!?

p De a sokkokló lebukás után

p nem csak neki, de főleg magadnak

p teszel/tegyél egy nagy szívességet,

p ha nem halogatod a megbocsátást…

p

p

p Ásó, kapa,

p nagyharang

p Holtomiglan-holtodiglan…

p Csak a mézeshetekre készülsz,

p a napi együttélés próbáira nem -

p „próbaidő” után hamar kettéváltok,

p egyikőtök sem enged, de szenved…

p Te majd személycserékkel folytatod...

p Mint a bolond, aki ugyanazt ismétli,

p és várja, hogy más eredmény legyen…

p

p

p Tilos,

p vagy

p nem érdemes

p teneked elválnod,

p tiltja a vallásod,

p vagy a kényelmed, -

p neked a legvégsőkig,

p sőt még azon túl is ki kell tartanod

p az egyszer rosszul választott élettárs mellett,

p ha naponként úgy háromszor bele is döglesz -

p odaát ezért majd nagy jutalomban lesz részed...

p

p

p x

Heltai Jenő:

AZ ÉN KUTYÁM

Van egy kutyám, közönséges fajta,

Semmi úri, semmi szép nincs rajta,

Farka lompos, tekintete mérges,

Nem konyít az előkelőséghez.

.

Nem tudom már, hogy kerültünk össze,

Rossz sorsát az enyémhez kötözte,

És azóta igaz szeretetben

Együtt élünk boldogan mi ketten.

.

Egy a mással megférünk mi szépen,

Cigánylélek ő is, mint én éppen,

Lusta, léha, könnyelmű is, mint én,

S gyűlöli a szájkosarat szintén.

.

Éjjelente, amikor a hold süt,

Elkószálunk az utcákon együtt,

Én hallgatok, ő se ugat közbe,

Nem is veszünk soha, soha össze.

.

Mikor aztán ágyba dőlök reggel,

Odasímul hozzám szeretettel,

Szemembe néz, azt kérdezi aztán:

"Miért is vagyunk oly bolondok, gazdám?"

.

Kicsiny asztal magányos sarokban,

Szőke szép lány arcképe van ottan,

Szőke szép lány, édes tavasz-álom --

Látod kutyám ez az ideálom!"

.

Rá se nézek, csak titokba néha,

Nem kell neki a szegény poéta...

De ez a tárgy elkoptatott, régi,

Ugye, kutyám, ne is szóljak néki?

.

Továbbra is hadd szeressem lopva

Azt a képet abba a sarokba,

De annak a képnek az adója,

Ugye, kutyám, sohse tudjon róla?

.

Már én, kutyám, megmaradok véled,

Hiszen oly szép ez a cigányélet,

Gyakorta bús, néha-néha víg is,

Ugye, kutyám, meg leszünk mi így is?

*

Juhász Gyula:

Beteg kutya

Úgy néz reád, mint szótlan fájdalom

És vánszorog a ragyogó napon.

.

Szeméből csöndes panasz sír feléd,

Keresi részvéted tekintetét.

.

Tebenned bízik, úrban a hivő,

És kínjaidat eléd teríti ő.

.

A mindenség poklában didereg,

Oly nyomorult, akár az emberek.

.

A megváltó halált nem ismeri,

Nem tudja, hogy az enyhet ad neki.

.

Csak nyöszörög, sírása könnytelen

S az égre szűköl árván, csöndesen.

.

Testvéred ő is és osztályosod,

A nap alatt egy a ti sorsotok,

.

Szenved, pedig nincs semmi vétke sem,

Ártatlan ő, szegény és védtelen.

.

Mégis embernek ember gyilkosa

És a kutyától nem tanul soha!

*

Nemes Nagy Ágnes:

A lopós kutya

Az én kutyám, Fickó, mindig

kimegy az ajtón, lemegy a lépcsőn, bemegy a boltba.

Kimegy-a, lemegy-a, bemegy-a.

Az én kutyám, Fickó, mindig

szedi a tálat, veszi a polcról, eszi a csontot.

*

Szedi-a, veszi-a, eszi-a.

Nem lehet, te Fickó, mindig

kimegy-a, lemegy-a, bemegy-a!

Nem lehet, te Fickó, mindig

szedi-a, veszi-a, eszi-a!

Baj lesz ebből, Fickó, nagy baj:

szalad-a, szalad-a, üti-a!

*

p 1

p

p Repül

p a nehéz kő,

p ki tudja, hol áll meg,

p s kit hogyan talál meg!

p Előbb mondja, és csak

p később-későn bánja meg:

p visszaszívhatatlan szavak,

p visszahívhatatlanul kirepült

p gyilkos gúnynyilak...

p

p

p Csak

p simogatni

p szerette volna a nyuszit,

p - azt a megriadt lányt -,

p de ő nem igen akarta,

p és el is menekült előle -

p erre egyre dühösebb lett,

p és már baltával üldözte,

p hogy menten agyonüsse...

p (Karinthy Frigyes nyomán)

p

p

p Örömből üröm:

p elszúrt ajándékozás,

p rosszat és rosszul adni,

p személytelent, kiskutyát,

p ócskát, praktikust vagy

p pedagógiai célzatút stb.,

p vagy amit kiprovokáltak,

p vagy amit leócsárolnak,

p vagy amit el/tovább adnak,

p vagy amiért nincs köszönet...

p

p

p A

p kedvenc

p kisállatod,

p pl. kiskutyádat

p élettárssá emeled,

p és csakis reá öntöd

p szíved, tested és

p ágyad/ágyékod

p minden melegét!

p Az emberekben te

p már csalódtál, gyűlölöd

p és messze kerülöd őket…

p (állatbolondság, zoofília)

p

p

p Korcs,

p de jó keverék

p Van egy nagy kutyám.

p labrador és pitbull keverék.

p Remek kombináció. Biztos vagyok benne,

p hogy egy napon letépi a lábamat, de vissza is hozza!

p (Hirdetés: A legnevesebb hazai kutyamagazinban,

p az alábbi kutyás hirdetés jelent meg a minap:

p “Kedves, aranyos buldogot cserélnék műkézre.”)

p

p

p Örömszerzés

p Tihamér megy az utcán,

p kutyát lóbálva egy pórázon!

p Ezt meglátja egy székely bácsi, és rákérdez:

p – Hé te meg miért lóbálod azt a kutyát a fejed fölött?

p – Örömet szerzek neki!

p – Ennek ez örül?

p – Ennek még nem, de majd ha leteszem a földre!

p

p

p Irigy

p kutya, férfi

p Egy fiatal, csinos hölgy

p ül az állatorvosi rendelőben

p és egy Westit simogat a kezében.

p Odamegy hozzá egy férfi és ezt mondja:

p – Szívesen lennék a kutyája helyében!

p – Nem hiszem, épp kiheréltetni viszem…

p

p

p Váló-

p peres

p tárgyaláson

p sírva panaszolja a feleség:

p – A férjem úgy bánt velem, mint egy kutyával!

p A bíró együtt érzően:

p – Bántotta önt?

p – Azt nem, de azt akarta, hogy hűséges legyek!

p

p

p Kutya szólás-mondások III.

p

p Kutyát vertek ezen a helyen.

p Kártyások között a vesztő szokta mondani.

p Veszett kutyaharapás másvilágra talpalás.

p Sebes kutya futtában.

p Félénk kutyának hasa alatt farka.

p Kutyagyomornak pacal a foltja.

p Feltartja fejét, mint szállási kutya,

p mikor a tejes fazékon megütötték orrát

p Heves kutya vak kölykeit hányja.

p Szűköl, mint a sarokba szorított kutya.

p Föléledt benne a kutyavér.

p Bekapta, mint kutya a legyet.

p Csavarog, mint falusi kutya nagy városban.

p Fáradt vagyok, mint a kutya.

p Fázik, mint a kutya.

p Oda könyököl, mint kutya a garádjára.

p Irigy, mint a kutya.

p Megszorult, mint kutya a karó közt.

p Karó közé szorult, mint a kutya.

p Feláll, mint a kutyafark.

p Olybá veszem, mint a kutyaugatást.

p Minden embert megugat mint az éhes kutya.

p Kapkodja, mint kutya a legyet.

p Leforrózták, mint a kutyát.

p Úgy vannak együtt, mint kutya a macskával.

p Szereti, mint kutya a macskát.

p Reszket, mint kutya az ajtó előtt.

p Megszokta, mint kutya a tengelynyalást.

p Kutyabaja.

p Kutyaszorító.

p Rá várják a kutyaporcióra.

p Lesz kutyalakzi.

p Megbánta mint a mely kutya kilencet fiadzott.

p Kutya is a dombra sz..ik.

p Ha kutyával játszol, bot legyen kezedben.

p Kutya is haragszik az orráért.

p Kutyának se jó az első fia.

p Kutya se teszi be maga után az ajtót.

p Nem kapja el kenyerét a kutya.

p Ha a kutya megvész, elhagyja a házat.

p Halál kutyái ugatnak ki belőle.

p Megderekalták mint a kan kutyát.

p Utoljára kutya sem fél a botos bálványtól.

p Egyik kutya, másik eb. (Lásd: eb.)

p A mely kuvasz egyszer általuszta a Dunát,

p nem fél többé a viztől.

p Örvvel erős a kuvasz.

p Szalonna nem leszen kuvaszból.

p Fekszik, mint kuvasz a szénán.

p Erdélyi János: Magyar közmondások könyve

p

p

p

p Biflázás

p Egy szerepet szóról

p szóra be lehet magolni,

p pl. egy udvarló sablont,

p vagy Cyrano bókversét,

p „csak” akkor van baj,

p ha netán kizökkentenek,

p és kiesel a szerepedből,

p mert akkor már spontán

p reagálni, rögtönözni kell

p (ilyenkor már bajban van

p a papagáj, a szajkó)

p

p

p Aki

p ugyan félt

p a vértől, s a szagtól,

p így nem lett orvos, csak doktor,

p így akarván meghálálni édes szüleinek,

p hogy a diploma-osztásig gondját viselték…

p A maga bánatára és a „betegei” nagy kárára…

p

p

p Van,

p amikor

p a legjobb túlélési stratégia,

p ha egy jó ideig hülyének tetteted magad –

p persze a barátaiddal ellenőrizd magadat,

p mert jó esélyed van rá: a végén úgy maradsz…

p (v. ö.: Jaroslav Hasek: Svejk, a derék katona…)

p

p

p Fent és lent

p Az emberiség jótevője az,

p aki az este folyamán jól el tudja

p játszani Napóleon jól megírt szerepét,

p De az már egy kötözni való bolond,

p barát/feleségűző, gyerekrontó stb.,

p elviselhetetlen agresszív zsarnok,

p aki az előadás után úgy marad…

p

p

p Az

p egyik

p nem tud

p színészkedni,

p minden az arcára van írva,

p idegen-ellenség is olvashatja,

p vagy sokat gyakorolva megtanul

p póker arcot vágni, és úgy is marad,

p ami visszahat: érzelmi élete elsatnyul…

p

p

p Kis bajból

p fut, rohan a nagyba…

p Büntetés, kényszermunka helyett

p valami „dilis” viselkedést színlelsz,

p hogy így azt kényelmesen megússzad.

p De itt vagy hospitalizálódsz, illetve

p akivel folyamatosan bolondként

p bánnak, az akár azzá is válhat,

p vagy lázadsz, és akkor jöhet

p a „nyugtató”, az elektrosokk,

p sőt anno még az ún. lobotómia is

p (Száll a kakukk fészkére)

p

p

p Diliház

p A szabad élet.

p vagy a sorkatonaság stb.

p kihívásai elől megfutamodva

p agyad valami „elmebajt” produkál,

p mert neked most nem ér a neved…

p Netán még be is kéredzkedsz egy

p létbiztonságot nyújtó intézetbe,

p és inkább elviseled a főnővér

p lelki terrorját, drogterápiáját

p (Száll a kakukk fészkére…)

p

p

p Drága

p neked a szabadság,

p értsd úgy: túl nagy az ára.

p Legyen létbiztonság, bármi áron?

p Nem akarsz télen a híd alatt hálni,

p inkább elkövetsz valamit, hogy így

p bekerülj az ingyen meleg börtöncellába,

p de ahol a „meleg” főnök köcsögnek használ…

p

p

p Aki

p úgy érzi,

p hogy torkig van

p a jógyerek szereppel,

p felnőtté akar ő is válni,

p akkor ő ezentúl dafke

p mindent pont fordítva

p csinálva ő így akár egy

p dackorszakba beleragadó,

p egy örök ellenkező lehet

p (például mint a népmese

p már felnőtt székely asszonya)

p

p

p Addig jár

p a korsó a kútra,

p amíg el nem törik –

p egyszer rálép egy banánhéjra…

p Az alkalom szülte vérszemet kap,

p és merészen áttér a könnyebb útnak

p látszó, kecsegtető piti bűnöző életpályára…

p Rabként lesz ideje fatális tévedésén tűnődni…

p

p

p A

p kleptomániás ember

p ellenállhatatlan késztetést érez arra,

p hogy számára értéktelen tárgyakat ellopjon.

p Amúgy unalmas életének ez merész kaland-pótlékja.

p Az ellopott tárgyakat a „beteg” gyakran eldobja, vagy

p elajándékozza vagy tömegesen elraktározza.

p A lopást jellemzően halmozódó feszültség előzi meg,

p amely a tette során oldódik és megelégedettséggé alakul.

p Ő amúgy érti: amit tesz, az társadalmilag nem elfogadott,

p ezért a lopásait gyakran a mély szégyenérzet, az önvád stb.

p és a következményektől való félelem követi… (Wiki nyomán)

p

p

p

p Akik

p képtelenek

p összefoglalni és

p a hallgatóhoz szabni,

p amúgy is magán- és nem

p igazán közérdekű történetüket,

p ezért mindig mindent ugyanúgy

p túlrészletezve, dög-unalmasan mesélnek,

p és nem értik, hogy miért hagyják faképnél őket…

p

p

p Hiába,

p hogy ingyen

p sugároz a rádió

p többek közt zenei

p kulturális kincset is:

p de ha egyszer neki

p nincs erre vájt füle,

p nincs fogékony lelke,

p vagyis nincs vevőkészüléke,

p akkor erre nem fog rezonálni…

p

p

p A

p hiú

p „dalnok”,

p a kornyikálásáért

p tapsot, dicséretet váró

p önismeretlen holló szájából

p a ravasz hízelgő róka igen

p könnyen kiénekli a sajtot,

p és nyelheti az éhkoppot…

p

p

p Addig

p -addig söpöri

p a szőnyeg alá szemetét,

p míg azok kupacokká nőnek,

p és vagy már nem lehet tőlük

p a lakásban, otthonában közlekedni,

p vagy még rosszabb: elbukik bennük

p és kitöri a bokáját, lábát, sőt: a nyakát…

p (analógiásan igaz ez a lelki élet dolgaira:

p mert szemét minden, ami nincs a helyén…)

p

p

p Úgy

p engeded

p más által

p formálni: betörni,

p idomítani stb. magad,

p mint ahogy púpos gyereket a satuban

p

p

p Egy

p idegen istenképet,

p pl. a zsidó Jehovát elfogadva

p lesz a holtáig szellemi rabszolga…

p

p Akinek

p a gyermeke

p iskolai hittankönyvében

p Ráháb, a hazaáruló prosti

p egy igazi hithősként szerepel…

p

p

p Akinek

p a zsidó József

p a megbocsájtás-ikon,

p és nem az őt befogadó népet

p módszeres leigázó zsarnok…

p

p Akinek

p a bibliai Mózes

p az irgalmas nagy adósságtörlő,

p és nem a kölcsönnel idegent leuraló vezér…

p

p x

*

Phaedrus:

A farkas és a kutya

Mily édes a szabadság, hadd beszélem el.

A girhes farkas és a jóltáplált kutya

Találkozik s egymást köszöntve szóba kezd:

„Mitől ragyogsz így, mondd, miféle ételen

Hízott meg ily vaskosra vékony termeted?

Míg én, a bátrabb, majdnem éhen pusztulok!”

Felelt az eb egyszerűn: „Így élhetnél te is

Ha úgy szolgálnád gazdámat, mint jómagam.”

„Mivel?” – Kap rajta. „A küszöbnek éber őre légy

S a tolvaj ellen óvd a házát éjszaka.”

„Vállalkozom rá: nem tűrök tovább havat

S záport, erdőn tengetve érdes életem.

Tető alatt majd mennyivel jobb lesz nekem,

Gond nélkül mindig jut bőséges élelem.”

„Gyere hát velem!” – Míg mennek, megpillantja a

Farkas, hogy lánctól megkopott az eb nyaka.

„Mi ez itt neked?” „Hagyd; semmi.” „Mondd hát mégis el!”

„Mert vadnak látszom, a gazdám nappal megkötöz

Pihenni, hogy éber őr lehessek éjidőn;

Feloldoz este és kóborlok szerteszét

Elém hozzák a kenyeret és az úr saját

Tányérjáról csont is kerül, dobál nekem

A háznép húst és ízes étel apraját

Így munka nélkül töltöm jól meg gyomromat.”

„S ha kóborolni támad kedved, elmehetsz?”

„Nem éppen.” „Élvezd hát, amit dicsérsz, kutya:

Király se kívánok, lenni, ha nem vagyok szabad!”



p A tét:

p az ember

p plusz/mínusz

p végtelen életlehetőségei

p

p Nagy Életminőség Jenciklopédia:

p Szócikk-mag és csíra ötletgyűjtés

p édes-ékes, bölcs anya-nyelvünkön

p Szellemi segítség a lélekbátraknak

p

p A gyógyulás kezdete a baj felismerése.

p Magadon nevetsz, vagy szörnyülködsz:

p a mese nem másról, de pont rólad szól,

p ismerj magadra és változtass életeden…

p 

p

p A legeslegtöbbet én árthatom magamnak –

p a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet.

p De még egy kis gyermek is felgyújthatja a házam, otthonom…

p Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?

p

p Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,

p az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.

p A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.

p A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.

p

p A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.

p Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.

p De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,

p anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…

p

p A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,

p akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,

p és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,

p ill. akiknek a baráti-szerelmi bűbáj miatt van hatalmuk. felettünk

p

p Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a - profi - segítők,

p akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,

p edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és

p a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…

p

p És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,

p akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal

p és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.

p A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. stb.

p

p És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat

p a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.

p Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,

p egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és az ún. háttérhatalomtól…

p

p De ahogy bent, úgy kint: végső soron mégiscsak kizárólag tőlem függ,

p hogy mennyire boldogan-boldogtalanul élem/szenvedem végig életem:

p bölcs szellemi vezérlettel lélekbátran és így még sok jószerencsével is,

p a szabadon az istenit akarót repíti, a nem (ezt) akarót vonszolja a sors…

p

p p.s.:

p Érzékenyítő, felfedeztető, elképzeltető, rácsodálkoztató,

p megértető, megítélendő, értékelendő, súlyozandó, vitára

p és tovább-gondolásra serkentő, igaz, jobb önismeretre és

p szeretetre: bölcs változásra indító gondolatok magyarán írva…

p

p x

