Eugéniusz:

Boldog-boldogtalan ember:

életminőség-vizsgálódások III.

az édes-ékes anyanyelvünkön

Szellemi segítség lélekbátraknak



Bölcs/balga szellemű lélek/élet

Táltos paripa vagy állatorvosi ló

Isten gyermeke vagy sátánfajzat

Régi-új aranykor/vaskori földi pokol



Talált, szerzett, javított/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)



p Ady Endre

p Az Idő rostájában

p

p Kezében óriás rostával

p Áll az Idő és rostál egyre,

p Világokat szed és rostál ki

p Vidáman és nem keseregve

p S búsul csak az, akit kihullat.

p

p S aki kihull, megérdemelte,

p Az ocsut az Idő nem szánja,

p Aszott nemzetek, hült világok,

p Tört életek miazmás vágya

p Halálra-valók s nem kár értük.

p

p Szóljak próféták új szavával:

p Nem kik mertek tagadni multat,

p De kik nem magvak a Jövőnek,

p Mindig azok, akik kihullnak:

p Világok, népek, girhes eszmék.

p

p Fonnyadtak s összezsugorodtak,

p (Így szól az új próféta-ének)

p Az Úr, az Idő áll örökké,

p De elmulnak a renyhe népek

p S velük együtt a tiszta Lóthok.

p

p Óh, aszottak és be nem teltek

p S óh, magam is faj-sorsom osztván,

p Be igazság szerint hullunk ki

p A kegyetlen óriás rostán,

p Kedvét nem töltvén az Időnek.

p

p

p Idő

p Szólás-mondás

p A búnak is van ideje.

p Az eltöltött idő soha vissza nem jő.

p Az idő a bolondot is eszére hozza.

p Az idő folyton foly, meg nem eszi a moly.

p Az idő jár, senkit sem vár.

p Az idő járton jár, semmi szóra nem vár.

p Az idő mindent kiderít.

p Az idő mindent megorvosol.

p Az idő mindent napfényre hoz.

p Az idő néha anya, néha mostoha.

p Az idővel és pénzzel takarékosan bánj.

p Addig tanulj, mig időd van.

p Állhatatlan mint az őszi idő.

p Dicséri a régi időt, de a mostani szerint él.

p Egy idő a másikat tanitja.

p Egyik idő a másiknak mestere.

p Egyik idő ellensége a másiknak.

p Eljön az idő, ha megázik a tüdő.

p (Elmehetünk, ha eleget ittunk.)

p Elmúlt idő soha vissza nem jő.

p Elmúlt időt ne sirass.

p Ember barátival könnyen időt veszthet.

p Hogy holnap jó idő legyen.

p (Ürítsük ki a tálat; kinálás.)

p Hol tisztul, hol borul az idő.

p Az idő mindent megemészt.

p Idejét multa.

p Idő próbálja meg a barátot.

p Idő, alkalmatosság mutatja ki a jó szolgát.

p Idő szolgál, senkit nem vár.

p Időtől kell várni, tanácstól hallgatni.

p Ily időben a kutyát sem kell kiverni.

p Jár az idő, senkire sem várakozik.

p Jó munkának idő kell. (Német.)

p Kemény legény lágy időben.

p Későbbi idő a másiknak (az előbbinek) tanitványa.

p Ki sokat beszél, van ideje.

p Kinek bő az idő, még kifogy belőle.

p Kurta az idő a szerencsés embernek,

p de a szerencsétlennek hosszu.

p Kuruc idő.

p Legjobb barátod legjobb idődet vesztegeti.

p Legjobb orvos az idő.

p Legjobb gazda az idő.

p Magyar volnék, ha idő volna hozzá.

p Más idők, más erkölcsök.

p Megorvosolja az idő,

p a mit az ész meg nem gyógyithat.

p Megtanit az idő.

p Még az eszterág is megismeri az ő idejét.

p Mindennek megvan a maga ideje.

p Mindennek rendelt ideje vagyon.

p Ne gondoljunk az idővel, csak a házunk tetejével.

p Nincs annak ideje,

p ki mindenkor időre várakozik.

p Nincs drágább az időnél.

p Oda immár az arany idő.

p Örömidők, aranyidők.

p Reggeli időnek arany a szájában.

p Reggeli időnek sok pénz a szájában.

p Sirásnak is van ideje.

p Sok idő eltellik, mig a gyermekből ember válik.

p Sok idő elmulik, mig belőle jó válik.

p Szaporábban megy az időnél.

p Szolgál az idő, de senkire nem várakozik.

p Szomoru az idő is.

p Tanácsra hallgass, időtől várj.

p Tudja a juhász, ha idő változik.

p

p

p "- Idefigyelj, mondta komoran -,

p ha egyszer megígérted valakinek, hogy

p ekkor és ekkor itt vagy amott leszel,

p és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet:

p meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz!

p Hogy nem haltál meg, azt látom.

p Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?!

p Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt.

p Nagyapám szó nélkül végighallgatott.

p Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt.

p Súlyos, lassú beszéddel.

p - Idefigyelj, mondta. - Vannak emberek ezen a földön,

p akik úgy dobálják ide-oda a szavakat, meg az ígéreteket,

p hogy azoknak semmi értékük nincsen többé.

p Mi, Wassok nem ezek közé tartozunk.

p Ha mi mondunk valamit, az áll, mint a sziklakő.

p Ha mi a szavunkat adjuk, azt tartjuk is,

p ha belepusztulunk is! Érted?

p - Értem - hebegtem megrendülve.

p - Dehogyis érted - csapott le reám a szava -,

p de elmagyarázom úgy, hogy megértsed.

p Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát?

p Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem.

p Amikor leérettségizel, a tied lesz.

p Ez az óra számomra

p minden csecsebecsénél értékesebb.

p De ellophatod. Visszaadhatod,

p vagy megtérítheted az árát.

p Ellophatod valakinek a lovát,

p a tehenét, ökrét, vadászpuskáját.

p Mindenét ellophatod és visszaadhatod megint,

p vagy megtérítheted az árát.

p Csak egy valamit, ha ellopsz valakitől,

p nem térítheted meg soha.

p S ez az idő!

p Ha valakinek az idejét lopod,

p azt úgy megloptad,

p hogy soha jóvá nem teheted.

p A várakozásban eltelt időt

p semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza.

p Nincs, eltelt, vége.

p Örökre elveszett, és te voltál az,

p aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted?

p Értettem. Úgy megértettem, hogy attól a naptól kezdve,

p ha valakinek szavamat adom, hogy

p ekkor és ekkor itt vagy amott leszek,

p akkor már ott vagyok öt perccel azelőtt,

p még ha vénasszonyok esnek is az égből,

p ahogy drága jó nagyapám szokta volt mondani.

p Erre neveltem gyermekeimet és unokáimat is.

p Nem azért, mert késni neveletlenség, hanem mert több annál.

p Aki öt percet késik, az öt percet ellop valakinek az életéből,

p amit nem tehet jóvá soha.

p - A megbízható embert még ellensége is tiszteli,

p mondta volt nagyapám -, mert a megbízható ember

p a társadalom sziklaköve, amire országot lehet

p építeni. A többi szemét, amit elfú a szél..."

p Wass Albert:Nagyapám tanítása

p

p

p Idő.

p Időmilliomos

p vagy, vagy lehetnél te is…

p Ha el tudnád viselni a nem előnyös látszatokat

p Ha elhárítanád a vérszívó időrablókat

p Ha jobban vigyáznál testi-lelki egészségedre

p Ha nem akarnád szerelmed, barátod újra cserélni

p Ha nem akarnál mindent tudni (fölöst, sőt károst)

p Ha nem akarnál mindenütt ott lenni, nyüzsögni

p Ha nem akarnál mindig mindenhol jól járni

p Ha nem cipelnéd mások keresztjeit

p Ha nem ellenségeskednél, nem hideg-háborúznál

p Ha nem fecsérelnéd drága időd pótcselekvésekre

p Ha nem futkosnál távoli diszkont boltokba

p Ha nem gyűjtögetnél papírokat, diplomákat stb.

p Ha nem hordanál vizet a Dunába

p Ha nem irigykednél, ha meg lennél elégedve soroddal

p Ha nem kárhoztatnád tétlenségre magad

p Ha nem kerülnéd meg a Földet a mögötted levőért

p Ha nem küszködnél hiúságból roncs autókkal

p Ha nem lenne tisztaság mániád stb.

p Ha nem lennél betege szenvedélyeidnek

p Ha nem lennél rabja tárgyaidnak

p Ha nem lennél rest, aki kétszer fárad

p Ha nem nyújtóznál tovább takaródnál

p Ha nem pazarolnád véges időd hiábavalóságokra

p Ha nem pereskednél, nem járnál bíróságokra

p Ha nem ragadnál le a bekapcsolt tévé szirénszigeten

p Ha nem rohangálnál lelki bajoddal belgyógyászhoz

p Ha nem vállalnál túlmunkát, mellékállást

p Ha rendbe lennének dolgaid és lakásod

p Ha tudnád, hogy most mi fontos és mi nem

p stb. stb.

p

p

p Repülő idő

p Az örvendezőnek

p gyorsan múlnak a tartalmas órák,

p de ez egyáltalán nem elveszett idő,

p sőt minimum duplán-triplán számít

p

p

p Vánszorgó idő

p Búslakodva, betegen,

p unottan csigalassan telnek a percek,

p de visszatekintve úgy érzed, hogy

p mintha kiesett volna ez az idő…

p

p

p Irreverzibilis

p emberi döntés

p Visszacsinálhatatlan...

p Előbb mérj és csak utána vágj

p A kolbászból már nem lehet megint disznó

p Frizurád még bármikor lehet más,

p de ha bőrödre tetováltatsz egy nevet...

p Visszafordíthatatlan:

p repül a nehéz kő, s ki tudja hol áll meg

p (és a visszaszívhatatlan durva, bántó szavak)

p A félrelépésben lukas óvszer miatt fogant élet

p már nem eltörölhető – holtig hordozod terhét

p Az abortuszban megölt magzat nem feltámasztható

p Stb.

p

p

p Aki

p sajnálta,

p megspórolta

p egyszer, még

p a kezdetekben

p a kis tanulási időt,

p hogy tíz ujjal gépírjon,

p és most életfogytiglan

p egy ujjal pötyögve gépel

p akár ezeroldalas iratokat is…

p

p

p Veszteség-

p halmozó lény

p Ha netán egy

p holtbiztos tipp után

p egy rossz lóra is tettél,

p akkor futsz a pénzed után:

p és még tovább is költesz rá

p eladva utolsó inged és gatyád…

p Mint akinek most nem jöttek be

p a megálmodott lottószámok, és

p tovább és egyre többet költve

p játszik: „a hülyék adóját” fizeti)

p

p

p Sikkes…

p Felerősíted lappangó,

p családból „örökölt” hajlamod

p a melankóliára, a rezignáltságra,

p mert ez köreidben ma sikk, ez előkelő

p

p

p Alibi élet

p ő sosem volt

p a Tettek színhelyén,

p másutt bámészkodott,

p és neki erről több szemtanúja,

p vagy orvosi igazolása van…

p

p

p Nivellálás

p A középszer terrorja

p Legyen teljes az egyenlőség:

p mindenki csak annyit/olyant teljesíthet,

p amire a leggyengébb is bármikor/bárhol képes…

p

p

p Uniformis

p Nem a ruhát szabják

p a katonához, de pont fordítva.

p De ő is önként öltözik egyenruhába,

p kiszolgáltatott a fertőző divatőrületnek…

p

p

p Teher alatt

p nő/nőne a pálma

p Ha te nem veszed fel

p a neked rendelt terhet,

p akkor súlytalanul sodródsz:

p a lét elviselhetetlen könnyűsége

p

p

p A

p lógós

p életművészkedő

p Aki elblicceli munkáját,

p nem teljesíti a nap kötelességeit,

p aki ledobja magáról az élet-terheit,

p aki megkíméli magát: nem végzi a dolgát.

p Akinek léte így elviselhetetlenül könnyű,

p a fajsúlytalan - vitorlása tőkesúlytalan,

p ide-oda fújhatja a legkisebb szellő is…

p

p

p Agyon-

p gondterhelt

p Leroskadsz, görnyedsz,

p mert fölöslegesen és károsan

p mások keresztjét cipelve szenvedsz

p

p

p ADY ENDRE:

p AZ ÉLET

p

p Az élet a zsibárusok világa,

p Egy hangos vásár, melynek vége nincs.

p Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,

p Megvehető akármi ritka kincs.

p Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak

p Kufár lélekkel hasznot, üzletet;

p Itt alkusznak, amott már áll a vásár,

p A jelszó mindig: eladok, veszek!...

p

p Raktárra hordják mindenik portékát,

p Eladó minden, hogyha van vevő:

p Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,

p Rajongás, hit, eszmény és szerető.

p Aki bolond, holmiját olcsón adja,

p Az okos mindig többet nyer vele,

p A jelszó: egymást túl kell licitálni,

p Ádáz versennyel egymást verve le!

p

p A szív az üzlet leghitványabb tárgya

p S eladják mégis minden szent hevét.

p Akad vevő rá, egymást licitálja,

p Hogy a holmit atomként szedje szét.

p Folyik a vásár harsogó zsivajban,

p Az egyik kinál, másik meg veszen,

p Csak néhol egy-egy végképen kiárult,

p Kifosztott lélek zokog csendesen.

p

p Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,

p Bolondok bizton, balgák szerfelett,

p Eddig az ő példájukat követtem,

p Ezután én is másképpen teszek,

p Lelkem, szívem kitárom a piacra,

p Túladok én is minden kincsemen...

p ... De nincs erőm ily nyomorulttá válni,

p

p

p Cinkos néma

p Csak soká veszi észre,

p hogy ha belemegy kis stiklikbe,

p akkor így ő a nagy bűnök láttán is

p cinkos hallgatásra kényszerülhet…

p

p

p Sokat

p akar a tolvaj szarka,

p de nem bírja el a farka -

p így a minden helyett végül

p semmi se marad a kosarában…

p

p

p Aki

p minden

p akar lenni:

p egyszerre férfi/nő is –

p lesz ő így se ez, se az:

p egy testi-lelki hermafrodita

p

p

p Aki azért köt

p ún. életbiztosítást,

p hogy így is gondoskodjon

p a hátra-maradt szeretteiről,

p akik pont a halálakor járnak jól…

p (ne adjisten: még siettetik is azt…)

p

p

p Nem

p maga

p az a kis ital,

p az a szalon-spicces

p módosult tudat állapot

p de a lebukástól való félelem

p okozta idegesség, görcsösség,

p ill. a rendőrök előli menekülés

p sodor végzetes közúti balesetbe…

p

p

p Mimóza

p Komolyan

p veszel minden

p vicces ugratást,

p és nem nevetéssel,

p választréfával, de sértődéssel,

p vagy piti bosszúval felelsz meg rá.

p Pedig tréfában oldva, így nem fájón

p kaptál volna egy kis önismereti leckét…

p

p

p Kvantitás

p és kvalitás

p Mindent mérhetően,

p pénz(mennyiség)ben

p akarsz értékelni, hogy

p azután ily egzakt módon

p összehasonlíthassad őket?

p Az itt és most legdrágábban

p elkelt festmény a legszebb?

p Inkommenzurábilis nincs?

p

p

p A

p lelki

p hadviselő:

p hidegháborús

p frontokon töltött

p minden év legalább

p „duplán számít”, vagyis

p az itt aratott győzelmek

p nem fiatalítanak, de öregítenek,

p nem hosszabbítják, de rövidítik életed…

p

p

p

p Aki

p se alvást,

p se evést nem tudja,

p pont akkor abbahagyni,

p amikor az még jól esik,

p de már csak a lustaság

p diktál/a szeme kívánja:

p túlaludja, túleszi magát,

p a kívánatos céllal éppen

p ellentétes hatást elérve…

p

p

p Aki

p kettős szájú ember,

p egy szájból fú hideget/meleget -

p értsd: aki szemedbe szépet szól,

p de hátul meg eszen, az veled

p együtt soha sokáig nem leszen.

p Az erdei istenről és úton járó emberről

p (Pesti Gábor, 109.)

p

p

p Aki

p egy szájból fúj

p hideget is, meleget is…

p Télen melegíti a kezét,

p nyáron meg hűti a levesét…

p "Tóth Mihály emberbarát is,

p szanatóriumot tart fenn, ahol

p a gyárában megbetegedett munkásait gyógyítják.

p Egy szájból hideget és meleget fújni és bezsebelni

p az emberek elismerését nemtelen dolog. Vagy

p a gyárakat kell becsukni vagy a szanatóriumot."

p (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú este Tóth Marival)

p

p

p „Tudok cselekedeteidről, hogy

p nem vagy sem hideg, sem forró.

p Bárcsak hideg volnál, vagy forró.

p Így mivel langyos vagy, és sem forró,

p sem pedig hideg: kiköplek a számból.”

p (Új Szövetség- Jelenések Könyve 3, 15-16)

p „Kik ott álltatok, »nem tehetve másképp«,

p mert ez vagy az, de megalkuvás nincsen,

p mert a langyosat kiköpi az Isten”,

p (Illyés Gyula: A reformáció

p genfi emlékműve előtt)

p

p

p Homo(i)usion

p Kinek állt érdekében,

p hogy álvitákat gerjesztve

p megossza és akár egymás

p halálos ellenségeivé is tegye a keresztényeket?

p Egyházszakadás, eretneküldözés, reformáció és

p „vallásháborúk”, egymás kiátkozása és az egy

p nemzeten belüli társadalmi-családi viszályok?

p A győzelemre álló európai uzsorakapitalizmus

p a nevető, a markába röhögő harmadik…!?

p

p

p Ady Endre:

p A papok istene

p

p Én véreim, búsak, szegények,

p Tudom én azt, hogy kell az ének,

p Kell a zsoltár, kell a fohász,

p Kell a hit, de ne higgyetek

p Soha a papok istenének.

p

p Tőle jött minden kénes átkunk,

p Sok meg nem hallott imádságunk,

p Földi poklunk, ős kárhozás,

p Szolga-voltunk, szegény sorunk

p És hogy mi még mindig csak - várunk.

p

p Ne dőljünk a szent Kába-kőre,

p Várjon égi csodát a dőre.

p Nekünk az élet a malaszt,

p A mi üdvünk a változás,

p A mi imánk: mindig előre.

p

p Én véreim, búsak, szegények,

p Tudom én azt, hogy kell az ének,

p Kell a zsoltár, kell a fohász,

p Kell a hit, de ne higgyetek

p Soha a papok istenének.

p

p

p Nem

p keresve,

p és így nem is találva

p a bűnbocsánat idejét, helyét, módját,

p mert azt hiszed: ez e bűnre adna áldást,

p ill. hogy ez papos elbirkásító találmány stb.,

p így csak magadat tartod feszltségben, béklyóban…

p

p

p Perfekcionista

p Soha semmivel semmikor

p nem teljesen megelégedett

p Mintha ő maga a Nagyisten lenne,

p akinek csak a tökély az elfogadható.

p Ha nem a legeslegjobb a levese, kiönti.

p Ezért azután sosem készül el semmivel,

p és ráadásul még szerfelett büszke is erre...

p

p

p Knock out

p Hatalmas pofonokat oszt,

p de az első arcul legyintésre rá számolnak!

p Nem az legény, aki üt, de az, aki állja az ütést…

p

p

p A nyomda ördöge által

p megbolondított szakácskönyvből

p a holt betűk szellemtelenségében

p főz magának és a családjának…

p

p

p Előbb

p egészsége

p elveszítése árán

p nagyon gazdag lesz,

p majd meg hiába, feleslegesen,

p sőt károsan orvosokra-orvosságra,

p protokollra/sarlatánra költi egész vagyonát…

p

p

p Nem meri

p nyitott tenyerén tartva

p az isten kezébe letenni,

p de görcsösen markolva

p elveszti nemcsak a meglévő,

p de még a lehetséges javait is…

p

p

p Ő

p oly jó,

p és lám…

p Szétosztottad

p mindened, mint

p pl. egy Goriot apó,

p majd istent is átkozod,

p mintha Ő kérte volna ezt,

p (ahogy anno a gazdag ifjútól,

p de csak tőle, mástól ezt nem),

p mert oly hálátlanok az utódok,

p az ún. kedvezményezettek…

p

p

p Ady Endre

p ÉLÜNK VAGY NEM?

p

p I.

p

p Élünk? - ugye, nem élünk?

p Valakinek rossz álma

p Lidérc-seregre válva -:

p Csak rossz álom vagyunk mink?

p

p Vagy élünk? - mégis élünk?

p S a megdühödött poklok

p Népe, e véres, bomlott:

p Valósággal mink volnánk?

p

p Mért tudjuk azt, hogy élünk?

p Mért nem bátrabb a téboly

p S minden értést, mi még volt,

p Mért nem söpör világgá?

p

p II.

p

p Mocsok a szivünk és agyunk,

p Sírván siratjuk, hogy vagyunk

p S hogy van, még van, az Élet

p S hogy tudunk, mit se tudva

p S utunk a latrok útja,

p Holott Jézusokként kezdtük.

p

p Véres a szivünk, a kezünk,

p Születésünkkel vétkezünk

p S most vétkeink tobzódnak.

p Mért hívtak meg bennünket?

p S a Vak-Sors miért büntet?

p Nem elég, hogy (tán) élünk?

p

p

p

p Aranyhal

p A népmesék

p ősi bölcsessége szerint

p a szerencse forgandó

p és nem személyválogató,

p így mindenkit meglátogat,

p csak jól kell tudni élni vele,

p mert a bölcsnek hasznára van,

p a bolondnak még kárára is lehet.

p Igaz ugyan, hogy az aranyhal

p a telhetetlen feleség miatt

p a halászt a viskójába rakta,

p vissza a kiinduló helyzetébe,

p de ez már nem ugyanaz volt,

p mert megtapasztalta a jobbat,

p és tudja, hogy mit veszített...

p

p

p Három

p kívánság

p Nem mert

p nagyot álmodni/kívánni

p egy szegény öreg ember

p és csak egy kolbászt kért elsőre

p a váratlanul betoppanó jótündértől,

p akkor házisárkánya egyből megátkozta,

p s azt a rosszat kívánta neki,

p hogy - világ csúfságára -

p ragadjon hozzá az orrához,

p s lám: az ige testté lőn...

p Most mentve a menthetőt:

p a harmadik kívánságukat

p arra kellett pazarolniuk,

p hogy az váljon le onnan...

p Így oda jutottak, ahonnan indultak.

p Illetve mégsem, mert elpazarolták

p ezt a ritka, egyszeri nagy esélyt!

p

p

p Lutri

p Egyfelől

p annyira hisz

p a vak szerencsében,

p hogy képes lottóra stb.

p vagy hasonlóra költeni,

p másfelől meg egyáltalán

p nem akarja észrevenni, hogy

p milyen szerepet játszott a szerencse,

p másnéven isteni gondviselés abban, hogy

p még él és ép, van munkája, van háza stb. -

p elfojtja azt a kínos gondolatot, hogy mindez

p akár egy pillanat alatt odalehet...

p

p

p Önleleplező

p Ha valaki annak örül,

p szinte már büszke is rá,

p amiről nagyon nem tehet,

p vagy ami neki könnyű volt:

p például, hogy ő nem cigány,

p nem szegény, nem homokos -

p ha mást lefelé nyom, tapos,

p akkor/csak akkor kerül feljebb?

p

p

p Heroikus

p pótcselekvő

p Hátad mögött volt az Isten,

p s te mégis megkerülted érte a Földet...

p Naphosszat leállsz a fanatikussal vitázni,

p pedig még igazán magadat sem győzted meg...

p Nő létére mozgalmár, környezet/állatokat védő stb.,

p de még nem szült gyereket, nem teremtett otthont...

p

p

p Paradoxon

p Lassan járj, tovább érsz!?

p Hát nem a siető ér előbb célba?

p Az esztelen rohanó elbukhat,

p kitöri a kezét-lábát, a nyakát…

p Vagy rossz tempót választva,

p idő előtt kidől, nem bírja végig…

p És mivel nemcsak a végcél a cél,

p hisz ez csak a futóversenyen az,

p hanem maga az út megtapasztalása,

p így a rohanó épp a lényegről marad le

p (mint akit leütve visznek a csomagtartóban)

p

p

p Rosszul járó

p Egyet lépsz előre, kettőt hátra

p Nem lépsz hátra, hogy lendületből ugorj

p Folyton csak hátrálsz, csak visszavonulsz

p Hátra arccal araszolsz előre, látatlanul...

p Ha lassan jártál volna, tovább értél volna...

p Egy forgó hengeren „jársz”, vagyis: helyben…

p Egy futószalagon trappolsz a helyben maradásért...

p Stb.

p

p

p Vagány

p 1.

p Állandó lakóhely

p v. foglalkozás nélkül kószáló,

p kisebb törvénysértésekre könnyen

p kapható, munkakerülő férfi; csibész, jassz.

p 2.

p Felelőtlenül vakmerő, mindenre kapható,

p nagyhangú, rámenős fiatal férfi. Te vagány!

p 3.

p Határozott fellépésű, talpraesetten leleményes,

p súlyosabb következményekkel nem törődő, gyakorlati

p dolgokban helytállást mutató; mokány, karakán.

p

p

p Tudni való

p Baj, ha valami szükségeset nem tudsz

p Baj, ha valami fölöslegeset – amúgy jól – tudsz

p De még nagyobb baj, ha valami létfontost rosszul tudsz

p S még annál is nagyobb, ha rossz tudásod jól alkalmazod…

p (lásd például a mai kötelező „akadémikus” orvosi protokollt)

p

p

p Matek mumus

p Már a kicsit nagyobb

p gyerekek se kérdeznek,

p mert félnek, hogy kórusban

p hangosan kinevetik őket,

p Így mindenki csendben ül,

p s úgy tesz, mintha értené…

p (majd meg különórákra jár,

p hogy más fontosabb ismeret

p és készség rovására matekozzon,

p vagy fogyatékosként leírja magát…)

p

p

p Csoda-

p gyerekből hülye

p - napi betevő szellemi falatok

p a mérgezett alma mater konyhájából

p Matekból sokat tud, bölcsessége nulla.

p Alattvalónak, multialkalmazottnak jó lesz…

p

p

p Anti-

p iskola

p Éppen, pont azokat

p a tantárgyakat utáltatják meg,

p azoktól veszik el a kedved az iskolákban,

p amikhez magolni, sokat seggelni stb. se kell,

p csak a józan eszed, ép érzéked stb. használni,

p és amikre amúgy életfogytig szükséged lenne:

p logika, filozófia, nyelvtan, testnevelés, ének stb.

p

p

p A

p nem

p kérdező gyerek

p Ha egyszer megszidtak vagy kinevettek

p Egy gyermeki kíváncsiságból feltett kérdésedért,

p Attól fogva öncenzúrázod vagy elfojtod kérdéseidet,

p S csak akkor beszélsz, ha téged kérdez a tanítód

p És azt válaszolod, amit már tőle hallottál...

p

p

p A

p talentumelásó

p Aprópénzre váltod

p az istenadta tehetséged:

p például cirkuszi fejszámoló

p művészként keresed kenyered

p Vagy a kockázatos szobrász pályafutás

p helyett órabérben széklábakat faragsz...

p

p

p Kontra-

p szelekció

p Szisztematikusan

p a legalkalmatlanabbak lesznek

p a vezetők, a tanítók, a papok stb.

p Mintha az ellenség válogatná ki őket.

p Vagy „csak” annyi: a döntő szempont

p a párthűség, a megbízhatóság,

p a sógor-komaság stb.

p

p

p Ady Endre

p SEREGESEN SENKIK JÖNNEK

p

p Minden semmirevalónak,

p Gácsnak, svábnak és zsidónak:

p Grádics adatott:

p Itt alant már csak egyedül

p Maradok...

p

p Sürög a vad, magyar élet,

p Még a némák is beszélnek

p S uccám ellepik

p S bárki taknyost egy bősz iram

p Fölrepit.

p

p Seregesen senkik jönnek,

p Megrabolnak, elköszönnek

p Gúnnyal, szabadon,

p Mi bennem gyült, mindenkié.

p A vagyon.

p

p Mind a szépet, amit hoztam

p S ami új, nagy, átkozottan

p Sok, pazar ige:

p Úri, léha nullák raja

p Söpri be.

p

p Álmagyarok s jöttment népség

p S címeres, ronda cselédség

p S nagyúri nagyok:

p Ez időben, itt, valaki:

p Én vagyok.

p

p Új igéim tán nem hatnak,

p Rossz frigyesim elhagyhatnak

p S nőhet a fülem,

p De nem lesz itt semmi, soha

p Nélkülem.

p

p

p Kiválogatás („casting”)

p Módszeres a kontra-szelekció:

p megbízható párthű hülyék, buták,

p képzetlenek, alkalmatlan tudatlanok előre

p Az érdemtelenül kinevezett vezető is tud

p alkalmatlanságáról: így lesz/marad a főnöke

p talp-nyaló, bármi gazságra kész kegyence…

p

p

p Jolly Joker

p Bárki bárminek kinevezhető,

p és bármikor cserélhető/leváltható:

p orvos, tanár, mérnök, pap, bíró stb.

p Ahogy a Mézga család utazásaiban

p a régész doktor Máris szomszédot,

p mert jó oltás biznisz tippeket adott

p a sziget pénzéhes teljhatalmújának,

p menten ki is nevezte tótumfaktummá…

p (egészség- és pénzügyminiszter stb.)

p

p

p Hendikep

p A gyengébbek

p pozitív diszkriminálása,

p de nem az igazságosság érdekében...

p Egyeseknek kétszer jobbnak kell lenniük,

p hogy így legalább fele annyi esélyük legyen,

p mint az ugyanarra állásra pályázó protekciósnak…

p (hendikep – ‘előnyverseny ‹lósportban›, ahol az esélyek

p kiegyenlítése céljából az esélyesebb indulókat

p hátránnyal sújtják’ (akadályozó körülmény)

p

p

p Konstruktív versengő

p A sportbéli, szakmai, gazdasági,

p politikai stb. riválisom: ellenfél,

p de nem az ellenségem,

p nem ellehetetleníteni akar,

p hisz kölcsönösen szükségünk van egymásra,

p hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból -

p jóllehet adott esetben csak egy első hely van,

p mégis mindketten nyertesek lehetünk és végső

p soron a köz profitál ebből a versengésből

p

p

p Destruktív versengő

p Van persze destruktív rivalizálás is,

p amikor az együttműködés helyett versenyzünk,

p pedig egy csapatban játszunk, egy csónakban evezünk,

p vagy amikor nemtelen eszközökkel nehezítem,

p hogy ellenfelem legjobb formáját futhassa,

p energiáimat, kreativitásomat saját

p teljesítményem javításától vonom el...

p

p

p „Örökifjú”

p Letagadod,

p hogy unokád van,

p mert úgy véled, hogy

p úgy öregebbnek látszanál -

p így pont attól a dimenziótól fosztod meg magad,

p hogy így még egyszer átélhessed kisgyerekkorod,

p és a kis utódoddal elmerülhess a mesék világában,

p önfeledten játszhassál és hancúrozhassál stb. stb.

p És hogy ne érezd magad felesleges-terhes öregnek,

p de fontos pót-gondviselő és bölcsességátadó lehess…

p

p

p Rádöbbenés

p Kitől tudod meg

p A szomszédoktól, vagy

p iskolatársaidtól kell megtudnod,

p te egy úgynevezett „zabigyerek” vagy,

p törvényes házasságon kívül születtél,

p ismeretlen akart maradni apád, anyád is -,

p akit az ún. nevelőszülők fogadtak örökbe

p (ugyanez állhat pl. zsidó mivoltodra is,

p amit ezért valami szégyellnivalónak tarthatsz…)

p

p

p Inkognitóban

p Mire lennél képes,

p ha sosem derülhetne ki,

p hogy az ott/akkor te voltál?

p Milyen jó/rossz élményt jelent,

p egy sötétszobában ismeretlenekkel

p (perverz) szex orgiában részt venni?

p Te mit nem csináltál volna meg,

p ha tudod, hogy akkor lát valaki?

p

p

p Látatlanban

p 1.

p - Anyu, le tudnád írni

p a nevedet csukott szemmel is?

p - Igen, kicsim. Miért?

p - Mert itt az ellenőrzőm...

p 2.

p Látatlanban

p nősülni, férjhez menni,

p zsákbamacskát venni (el),

p üres papírra írni a neved,

p sötét lóra fogadni,

p vakon repülni

p stb.

p

p

p Zsarolható

p Milyen élet lehet az,

p Amikor folyton attól rettegünk,

p hogy mikor fog kiderülni,

p kipattanni szégyellt titkunk?

p S mennyire zsarolható lesz

p egy ember, egy politikai vezető,

p akinek sok vaj van a füle mögött…

p S hány újabb bűnre lehet "kényszeríteni" -

p például besúgásra, barátai elárulására...!!!

p

p

p Anyagi/

p erkölcsi megbecsülés

p Ma még a piaci tróger is jóval

p többet keres a gimnáziumi tanárnál!?

p Pedig – sokáig – mást se hallottunk,

p mint hogy nekünk nem az ásványkincs,

p de a szellemi talentum az, amiből tőke lehet

p

p

p Szellemi

p talentum

p és tőke/kamat…

p A rábízott tehetségének elásója,

p vagy másként rossz sáfárkodója,

p bűnös elherdálója, kiárusítója…

p

p

p Anti-

p pedagógus

p A tanuló, a diákja

p tehetségét meg sem látó,

p illetve azzal mit sem törődő,

p tőle az ő érdekében többet nem követelő,

p azt nem is figyelő, és így azt nem is gondozó…

p

p

p

p A sokezeréves

p "zsidó" kapitalista

p uzsoracivilizációban

p ma is, (vagy egyre inkább?)

p kevesek kezében nagyon sok van,

p és nagyon sokak kezében szinte semmi,

p ami megkönnyíti a kísértő ördög dolgát,

p hogy önként alkudozz erkölcsi dolgokban...

p (lásd pl.: Dürrenmatt - Az öreg hölgy látogatása)