Druzsin Ferenc
"Akár a hajdani prédikátorok..."
lapok Tolnai Lajos "szépirodalmi erkölcstanából"
TARTALOM,
FÜLSZÖVEG
Tartalom
1. Közelítés Tolnai Lajos életművéhez. A versektől az elbeszélésekig
Első bekezdés
A második "bekezdés" - fordulat!
"Az ötforintos" bekezdése
2. Ki volt Tolnai Lajos?
2.1. Emberek, évek, események
2.2 Értékelése. Utóélete
3. Tolnai erkölcsi ideálja. "Szépirodalmi erkölcstana"
3.1. Hősök az abszurd senkiföldjén
Tolnai-hősök az önkényuralom évtizedéből: Az urak (1872). A báróné ténsasszony (1882)
3.2. A magyar úri rend romlásáról
A nemes vér (Révai Testvérek Kiadása, Budapest, 1882)
A szentistváni Kéry család (Fővárosi Lapok, 1884)
3.3 A szellemi élet erkölcse: A polgármester úr (Budapest, 1885, Révai Testvérek kiadása)
3.4. Bárók, "Oszlopok", egyéb népek... Az oszlopbáró (1884, Aigner Lajos)
Fülszöveg
Tolnai Lajos a XIX. század végének népszerű prózaírója volt. Olvasták, akár Jókai Mórt vagy Mikszáth Kálmánt. Halála után (1902) egy ideig még éltették könyvei, ám azok (el-)fogytával eltűntek az olvasók is.
A XX. század közepén újra kiadták néhány regényét és elbeszélését. S ekkor itt-ott csoda esett! Kaposvárott a Táncsics-gimnázium III. B osztályában valóban: Boros Dezső tanár úr a kezünkbe adta Az ötforintos című kisregényt!
A nyolcvanas évek utáni évtizedekben az ELTE tanáraként irodalomtörténeti előadásaim programjába iktattam vagy A báróné ténsasszony című regény évtizedét, vagy A polgármester úr drámai erővel alkotott társadalomrajzát. Érdeklődésben nem is volt hiány, a 'svindler' báró könyve azonban utoljára 1905-ben jelent meg; hallgatóim valahogy mégis megszerezték, "add tovább"-úton másokhoz is eljuttatták. Utólag is elismerés érte!
Az utóbbi években ismét kezdenek megjelenni Tolnai könyvei. (A báróné... most sem!)
Mintha rugóra - megmozdult bennem valami.
Rendhagyó módját választottam az "újrakezdésnek": "mustrát" válogattam, hosszabb szemelvényeket Tolnai legjobb regényeiből; hasson maga - az író!
Miben bízom?
Abban, hogy sikerül megéreztetni: miért olvasta Tolnait a XIX. század vége.
Miért hajtott zászlót életműve előtt Móricz Zsigmond?
Miért vette kézbe '57-ben Kaposvárott Boros tanár úr áldott szavára a Táncsics III. B osztálya Az ötforintost?
S végül: húsz-harminc évvel ezelőtt miért kerítette elő (a föld alól is) A báróné... regényét az ELTE magyar szakosainak egy-egy csoportja?
*
Lőrincz Sándor: A XIX. századi prózaírót ébresztgeti
Táncsicsos tanára emlékének ajánlotta legújabb művét az irodalomtörténész
( Megjelent a Somogyi Hírlap 2021. márc. 3-ai számában)
BALATONBOGLÁR Nem tülekednek az irodalomtörténészek Tolnai Lajos életműve körül, ma kiváltképp nincs tülekedés. Senki sincs. Valójában Gergely Gergely az egyetlen, aki teljességre törekedő, tudományos teljesítményt szentelt életművének; 1964-ben monográfiában összegezte az életmű értékeit – írja Druzsin Ferenc „Akár a hajdani prédikátorok…” című, a Napút-füzetek 150. számában. A Balatonbogláron élő professzor, az ELTE egykori rektorhelyettese tavaly, 80. születésnapján ígérte meg: mielőbb rendezni kívánja restanciáját Tolnai Lajos felé, aki a XIX. század végének népszerű prózaírója volt. Az ígéretet tett követte, és a sorozatban – ahová korábban A közhely remekművei? – Fejezetek a népszínmű történetéről címmel írt tanulmányt – megpróbálta közelebb hozni az olvasóhoz a sokak által elfeledett-eltemetett írót, aki református lelkész volt, s Tompa Mihályról írta doktori értekezését.
Druzsin egykori kaposvári tanára, Boros Dezső emlékének ajánlja e számos szövegrészlettel gazdagított „életmű-mustrát”; bevallva azt is: a XX. század közepén újra kiadták néhány regényét és elbeszélését. „S ekkor itt-ott csoda esett! Kaposvárott a Táncsics gimnázium III. b. osztályában valóban: Boros Dezső tanár úr a kezünkbe adta Az ötforintos című kisregényt.” Az 1957-ben történt tanári ajánlat és az olvasmányélmény együttese keltette fel az irodalomtörténész figyelmét, s így az ELTE oktatójaként is programjába iktatta néhány jelentősebb Tolnai regény elemzését – köztük A báróné ténsasszony valamint A Polgármester úr című műveket, melyek szinte ismeretlenek a könyvpiacon. Jogos a szerző borúlátása, hiszen ha valamely író műveit halála után több mint egy évszázada se nagyon adják ki újra, akkor azt elfeledi az emlékezet.
Druzsin Ferenc Tolnai életrajzának felvázolásán túl legjobb regényeiből ad ízelítőt, s arra is utal: korántsem egyenletes az életmű – kié az? –, de arra méltó, hogy minél többen megismerjék. Ennek igazolására a Kelet Népe címlapjának fotóját helyezi el a belső borítón; a vezércikk írója nem más, mint a lap főszerkesztője, Móricz Zsigmond, aki Zászlóhajtás az elsikkasztott s mégis legnagyobb magyar regényíró elme, Tolnai Lajos előtt címmel vetette papírra gondolatait.
A Cédrus Művészeti Alapítvány kiadásában megjelent legújabb Napút-füzet Druzsin tanár úrnak köszönhetően fontos lépést tett Tolnai Lajos ébresztése terén – ízes lapokat kínálva „szépirodalmi erkölcstanából” annak, kinek utca őrzi a nevét Budapesten a VIII. kerületben.
Online a felejtés ellen
Druzsin Ferenc irodalomtörténészt arról is kérdeztük, az elkövetkező hónapokban milyen feladatokat „írt elő” önmagának. Azt mondta: az elkövetkezendő röpke esztendőre szintén egy kedves témát választott. A Napút-online „hasábjain” Felejtés ellen való sorok – Arany kortársairól címmel indít egy sorozatot, melyben ugyancsak a XIX. században marad.
Illusztráció: Druzsin Ferenc fényképével (fotográfus: Kovács Tibor
|
