|
Eugéniusz:
Az elit hiba/bűnlajstroma - I.
A poklot nem járó dudások
Az áruló ún. írástudók korholása
A legszebb isteni-emberi hivatások,
vagy a leghitványabb sátáni mesterségek
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek
Édenkert-aranykor és/vagy vaskor-pokol
Istenfiú-táltosparipa/ördögfajzat-állatorvosi ló
Életminőség-vizsgálat: típuspéldatár magyarán
Jót mulasztani, a jót rosszul, a rosszat jól tenni:
akik képességük, tudásuk, helyzetük stb. stb. folytán
az átlagosnál jóval többet használhatnak/árthatnak nekünk.
mert nagyobb a szellemi, lelki, gazdasági, politikai hatalmuk.
Az ige
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
És áhítattal ejtsétek a szót,
A nyelv ma néktek végső menedéktek,
A nyelv ma tündérvár és katakomba,
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!
E drága nyelvet porrá ne törjétek,
Ne nyúljon hozzá avatatlanul
Senki: ne szaggassátok szirmait
A rózsafának, mely hóban virul.
Úgy beszéljen ma ki-ki magyarul,
Mintha imádkozna,
Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna!
És aki költő, az legyen király,
És pap, és próféta és soha más,
Nem illik daróc főpapi talárhoz,
S királyi nyelvhez koldus-dadogás.
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely,
Ki borát issza: Élet borát issza,
Előre néz s csak néha-néha vissza -,
S a kelyhet többé nem engedi el!
Reményik Sándor
*
p 1
p
p Nem írok, nem olvasok, könyvet nem vásárlok, magyar nemes vagyok
p
p A magánlevelet elolvasó, cenzúrázó, elsüllyesztő stb. belügyi postás
p
p A védekezni nem képes halott alkotót az ő rágalma forgatja a sírjában
p
p A más nézetűeket proletár egyszerűséggel egy hazaárulóvá deklaráló
p
p A másokra elviselhetetlen terhet rakosgató farizeus zsidó törvénytudó
p
p Médiumát nyíltan, cirkuszban/tévében manipuláló, sőt alázó hipnotizőr
p
p A piti és aljas bosszút álló „megbotránkoztatott” dilettáns nyárspolgár
p
p A megszálló garantált zsoldjáért kollaboráló, történelmet kedvére átíró
p
p A meggyőzés nagymestere, aki nem válogat: elvtelenül bármit elvállal
p
p A gazemberek utolsó mentsvárába húzódó Melldöngető Nagy Hazaffy
p
p A mocskos fürdővízzel a gyereket/Istent is kiöntő gondviselő/ateista
p
p A jobb-több kenyérért elhagyott hazáját féktelenül, nyíltan mocskoló
p
p A műkincs-rejtő és rabló régész, és a vele feketéző, seftelő „műgyűjtő”
p
p A nagy „vigasztaló”: csak törődj bele nyomorodba, ez itt a siralomvölgy!
p
p Nem buta, sőt: jól tudja, hogy kit mivel és hogy érdemes megrágalmazni
p
p Pont a nem valószínű következményt előrevetítve a jó tervről lebeszélő
p
p A nemzeti értékeket raktárba elsüllyesztő, zároló stb. múzeumigazgató
p
p Hitelvei és életgyakorlata ellentmond: a vízprédikáló, de borvedelő pap
p
p A törvény eredeti értelmét betűzve hamisító, a szelleme iránti érzéketlen
p
p Az élő kegyesség helyett vallásos előírás-betűk pontoskodó betartatója
p
p Látszatkegyes farizeus – a vallásos mezbe öltöztetett mohó haszonleső
p
p Nagyravágyó, hiú és erőszakos, az ún. lelki vezetésre alkalmatlan pap
p
p A nép még kiskorú, ezért eszméi szerint szabadságra kell kényszeríteni
p
p A népét szellemi kiskorúnak tar(tat)tó: majd ő, az atyja dönt, mi a jó neki
p
p A népi humorista tőle nem kap díjat, vagy rosszabbat: szégyenbélyeget
p
p Az ún. néplapba pártos, pozitív „munkáslevél” firkáló éhbéres zugfirkász
p
p Nép-nemzetből lakosságot, sőt tömeget leminősítő, süllyesztő/züllesztő
p
p Nyitott-házasság(romboló), őszinte- „szabadszerelem” agilis igehirdető
p
p A nagy szórakoztató, szétszórttá tevő, mert ő a Nagy Diabolikus keze
p
p A „szókimondó” kórisme=halálos ítélet mondó, ön-beteljesítő jósoltató
p
p A parancs az parancs: a saját népére, sőt még az anyjára is lövet és lő!
p
p A piacon kipellengérezett vétkest önként vezércsúfoló, leköpködő stb.
p
p A plágiumvádas perekből ő „jó” sztár-ügyvédekkel kimosdatja magát
p
p Ha neki riválisa, a politikai üldözöttel semmilyen szolidaritást nem vállal
p
p x
Reményik Sándor
TEMPLOM ÉS ISKOLA
Ti nem akartok semmi rosszat,
Isten a tanútok reá.
De nincsen, aki köztetek
E szent harcot ne állaná.
Ehhez Isten mindannyitoknak
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
E templom s iskola között
Futkostam én is egykoron,
S hűtöttem a templom falán
Kigyulladt gyermek-homlokom.
Azóta hányszor éltem át ott
Lelkem zsenge tavasz-korát!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
A koldusnak, a páriának,
A jöttmentnek is van joga
Istenéhez apái módján
És nyelvén fohászkodnia.
Csak nektek ajánlgatják templomul
Az útszélét s az égbolt sátorát?
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Kicsi fehér templomotokba
Most minden erők tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükben biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
p 2
p
p A privát megélhetési gondjaival Panaszkönyvét köztévében tele-bőgő
p
p Próbaidő: nem szűri ki, kinek menekülés/börtön pl. ez a szerzetesrend
p
p A protekciója, nexusa segítségével szorít ki nála jobbakat a pályájáról
p
p A rábeszélő gép, aki akár még gyereket is beszél be/ki a hasadba/ból
p
p Ő a régi „bölcs” mondás miatt se mond igazat: ne törjék be az ő fejét
p
p Az élők lelkiismeretét elaltató, a holtakét annál inkább riasztó-ébresztő
p
p A Rendszer igazi kritikusait bolonddá nyilvánító politikai pszichiáter
p
p A komoly riválisait elüldöző, kitiltó, diszkrimináló jó pozíciós pályatárs
p
p A jobb versenytársakat gyérítő: szilencium, börtön, emigráció stb. stb.
p
p Az alternatív gyógyítási paradigma követőre lesújtó: pl. Berufsverbot
p
p A rossz tanár, aki a kudarcélményeid gyarapítva (ö)agresszívvé tesz
p
p A bűnrosszul döntő tábornok, aki család-apákat küld hiába halálba
p
p A sorozatos emberölést lelkileg megkönnyítő ellenségképeket festő
p
p Aki rövidtávú előnyöket nagyítva/vakítva rábeszél az „abortuszra”
p
p Aki a „fogyatékos gyerek” rémképével venne rá annak a megölésére…
p
p Kezeit mosó műhibahalmozó szülész: halott, árva, fogyatékos csecsemő
p
p Kenyérféltésből ijesztgetéssel elriaszt a természetes otthoni szüléstől
p
p Aki az orvosi tekintélyével terrorizálja a kiszolgáltatott szülő kismamát
p
p A saját fészkébe rondító, csak a saját hazáját mocskoló idegenszívű „elit”
p
p A saját szakmáját más rovására (leg)többre tartó - azt meg semmire…
p
p A - hamis - statisztikai adatokkal bűvészkedő vészleplező demográfus
p
p A statikus, akinek összedől a háza, vagy aki nem lát(tat)ja az Életdinamikát
p
p Suli helyett pénzt keresni küldi, ezért buta marad, s koravén lesz gyereke
p
p A gyermekét még a kis házimunkától is megkímélő életképtelent nevelő…
p
p Aki a susztertől kérdi, hogy pontosan hogyan is fessen ő végre jó képet
p
p A szabad szellemi prédát „bátran” felhajtó- és levadászó, megnyúzó stb.
p
p A szekértábora ballépéseit csak elhallgató, bagatellizáló, kimagyarázó stb.
p
p A széklábfaragással bőven beérő potenciális új Michelangelo, Munkácsy
p
p A szellem szabadon szolgálna jól, de ő vagy gályarab, vagy csak szabados
p
p Az ún. szellemi élet munkáit nemtelenül versengve - nem - megosztó
p
p A szellemi erőfeszítést kerül(tet)ő: csak semmi kemény lelki eledel!?
p
p A szellemi óriás vállán hencegve ugráló önhitt törpe (elefánton kisegér)
p
p Szeme/vastag arcbőre se rebben-rezzen: a szemembe profin hazudozó
p
p A szemétdombi vézna gebében nem lát vagy láttat meg egy táltoslovat
p
p x
Reményik Sándor
Ha nem lesz többé iskolánk
Ha egyszer nem lesz többé iskolánk,
– Nem lesz üvegház gyönge palántáknak, –
Ha nem lesz tanterem,
Hol a tanító nyíló ajakán
Az ige-virág magyarul terem,
Ha nem lesz többé szentesített mód
Oktatni gyermekünk az ősi szóra,
Ha minden jussunkból kivettetünk:
Egy Iskola lesz egész életünk,
S mindenki mindenkinek tanítója.
Bölcsek leszünk, szentek leszünk,
Hogy gyermekeink lelkéhez közel,
Mindig közel legyünk.
Nem leszünk semmi más:
Hitben, hűségben, tisztaságban
Egymásnak folytonos példaadás.
És esküszünk
Mindenre, ami szent nekünk:
így, iskolátlanul
Egymásból olyan nemzedéket nevelünk,
Hogy mind az idők végezetéig
megemlegetünk.
*
p 3
p
p Nem hasonszenvi orvos: így a kutyaharapást nem meri a szőrével kezelni…
p
p A rossz szíve/zsebe szerint kajánul összeuszítana mindenkit mindenkivel
p
p Ő a szabad szólás igen nagy híve: ő az országos tévében, te meg a blogodon
p
p A nagy talentumát csak rossz ügyekért busásan kamatoztató szélhámos
p
p A tanár, aki olyan légkört teremt, hogy a nehezet kérdező nevetséges lesz
p
p Aki nagyon magasztos célokra, de főleg magának gyűjti a közadományokat
p
p Társadalmi bajok tüneteit kezelgeti/kozmetikázza: okokat nem kutat/mer…
p
p Társadalmi béke aláaknázó: igazságtalan rend fenntartója (időzített bomba)
p
p Ő annyira titkoltan állt ellen, hogy - csak megtévesztésből - karriert csinált
p
p A tehetsége elaltatott, babéron csücsülő lustája: így szerencséje sem lesz…
p
p A tehetséges hátrányos helyzetű nebulót nem segítő, negatívan diszkrimináló
p
p Tette-műve sikere/dicsősége végső próbaköve: előmozdítja-e a zsebe javát
p
p Hallgatási fogadalom-tartó: ez nem a zsiványbecsület, de a maffia-omerta
p
p Az ún. tudatos vásárlókat szervező/honlapszerkesztő stb. titkos multiügynök…
p
p Túlbuzgó önkéntes/zsarolt kollaboráns: az Állami Egyházügyi Hivatal spiclije
p
p A lusta, félős tűzoltó, aki halogatja a tűzoltást, amíg a tűzvész mindet tarol
p
p A tűzoltó csak tétlenkedni szeret, vagy piromániásan hős-munkát is csinál…
p
p A vad, szilaj csikó ifjúság hatékony betörése, idomítása az ő fő „szakmája”
p
p Megszívlelendő letűnt életformákat radírozó, véglegesen süllyesztőbe dobó
p
p A vészhelyzetben egy jó diktátor volt, de ennek elmúltával zsarnokká romlik
p
p A zseniális diákját gyógypedagógiai esetként kezeli: áthelyezi a kisegítőbe…!
p
p Abortusz: latin „tolvajnyelvű” magzatgyilkosság-szépítő/tussoló orvos/anya
p
p Addig járatja gyerekét iskolákba a diplomákért: ő így infantilis marad/lesz
p
p Agymosás a drága ára: ő elvégzi a kötelező iskolákat, jelesre letesz vizsgákat
p
p A „kiválasztott”, aki a bányászbéka segge alá nyomná le a gój önbecsülését
p
p Akár öngyilkosságba is hajszolja szerelmét, csak hogy Ő nagyot Alkothasson
p
p Ő - mikor máskor - éppen a sorsdöntő éles ütközet előtt dezertál a seregéből
p
p A nagy „szent” célhoz bármily eszközt igénybe vevő törtető fanatikus akarnok
p
p Még imponál is neki: ő egy nagy mumus lett, akivel riogathatják a jónépet…
p
p Ő csak addig nyomozza nagy buzgón az igazságot, míg az rá is jó fényt vet…
p
p A nem hozzáértő-tisztes-tiszta köz-tisztségviselő, de svihák és korrupt stb.
p
p A „legális” banki uzsora bűnének is cinkosan falazó az egyház(fő), papság…
p
p Amit ő ellop, azt becsületes megtalálóként jutalomért kegyesen visszaadó…
p
p Az „ádáz pártvitázó” pankrátorok - a híveik meg csak üssék egymást agyon…
p
p x
Reményik Sándor:
Művészet
Ütött az élet? durva, póri hadnak
Tűrted orcátlan, győztes röhejét?
Én rád hajlok és megsimogatlak.
Az országúton rádfröccsent a sár?
Le rólad égi lánggal égetem,
Az én oltárom megtisztulva vár.
Emésztő láz kavarja, gyötri véred?
Én minden vágyad dalba szűröm át
És bizony mondom: megnyugtatlak téged.
A lehetetlent űzöd sebborítva?
Jer, hadd a hajszát, süllyedj el belém,
Itt minden üdvösséged meg van írva!
Akit legjobban szeretsz, elhagyott?
Kifosztott, ájulásig gyönge vagy?
Jer, támaszkodj rám, én erős vagyok!
Nevetsz, ha buborék vagyok csak, álom?
Kövess és lássa bámuló szemed,
Hogy úr vagyok én millió halálon!
Én megérintem hűvös szürkeséged,
Én új Midás s e bűvös kéz alatt
Izzó arannyá lesz, amihez érek.
Ha van halott virágod, add ide,
Mártsd medencémbe száraz szirmait
S im, mindnek üde, bársonyos színe!
Ha gondod van még, szegény, beteg árva:
A léghajómból rendre kihajítjuk,
Úgy lebegsz majd az őrült magasságba.
Tudom, követ a köznap: porkolábod -
De én ragadlak ünnepi tetőkre
És fenn – egy percre – eloldom a láncod.
p 4
p
p Figyelmetlen, életidőhúzó egyetemi „hallgató”: az egyik fülén be, a másikon ki
p
p Jól-jóra nevelő, jól szerető gondviselő helyett csak mostoha/kényeztető-rontó
p
p Jólértesült jó hírszerző látszat: de tájékozatlan, vagy dezinformáló, rémhíres!
p
p Nem jó, de gonosz pletykás: emberszólást, ravasz rágalmat név nélkül terjesztő
p
p Isteni talentumát elásó, elaprózó, vagy azt akár az ördögnek eladó áruló elit
p
p Nagy és híres „adakozó” ő a lopottból - vagy: „Nesze semmi fogd meg jól!”
p
p A „hibás” csecsemőt, a „fölös/káros” öreget jégre, büdös barlangba helyező
p
p A szegény beteget már nem gyógyítja: így legalább hull a férgese, a gyenge…
p
p A becsületkasszába nem tesz, de vesz/szegényt meglopó: tolvajoknak is alja
p
p Aki míg a társa sunyin lopkod, addig előad egy figyelemelterelő magánszámot
p
p Aki nemhogy „orvosolja”, de ő maga idézi elő pl. az olvasási nehézségeket
p
p Akinek előbbre való a „mundér becsülete”, mint a beteg emberek létérdeke
p
p Aki önkényes, önző rangsoroló: ki a rászorultabb testi-lelki beteg, szegény…
p
p Aki nem él sorsközösségben, álruhában se, csak kampányban jár nép közé
p
p Aki viccelődési, nevettetési képeségét max. morbid, fekete humorban éli ki
p
p Aki bolondnak mondja Antigonét: eltemetni halott testvért az élete árán is?
p
p Akinek nem kell sokáig kínálgatni a „dísz-gój” ideig-óráig hálás szerepét
p
p Akinek igenis van programja: hát a kisdedek megbotránkoztatása nem az?
p
p Akinek a hőn vágyott, és tervezett fő programja a zsidóhecc, a pogrom stb.
p
p Akinek nemcsak a kis igazságai, de még a sűrű tévedései is terméketlenek
p
p Akinek, a hivatalból, fizetett bomlasztóként soha semmi nem lehet elég jó
p
p Neki csak élettét-nélküli frivol játék a hivatás, ehhez képest nem rossz benne
p
p Akinek csak elő-futárja, és csak epigonja, utánzója van: mert ő az örök Csúcs…
p
p Akinek egyedül az ún. magas művészet a szent - maga az élet viszont profán
p
p Akinek a Mű csak egy ürügy, hogy impresszionista „kritikája” csapongjon
p
p Akinek a családja csak életnyersanyag, kísérleti terep és szolgaszemélyzet
p
p Akinek rangon aluli megfogni a csákányt, inkább kampány-beszédet firkál
p
p Aki nemcsak sok öndicsérete miatt büdös, de mert már egy erkölcsi hulla
p
p Ő nagyokat mozdít ugyan az ügyön, de soha nem előre, de mindig csak hátra
p
p Aki egy platóni „idealista”: a gyerekeket egységesen az állami intézet nevelje
p
p Aki jól csinálja és tanítja is a sajt-kiéneklés minden csízióját, csínját-bínját
p
p Aki bárki után és bármilyen eszközzel nyomoz, ha ezért őt bárkik megfizetik
p
p Neki csak jogtiszták az eszközei, de a bűnöző ellenfele nem válogat: na ne!
p
p Aki a Belzebubbal akarja kiűzni a Sátán – ez a cél szentesíti az eszközöket!?
p
p x
Reményik Sándor:
Öröktűz
Egy lángot adok, ápold, add tovább;
Csillaggal álmodik az éjszaka,
És lidércfénnyel álmodik a láp
És öröktűzzel álmodik a szívem.
Egy lángot adok, á pold, add tovább,
És gondozd híven.
.
Egy lángot adok, – én is kaptam azt
Messziről, mint egy mennyei vigaszt,
Egy lángot, amely forraszt s összefűz,
Én jártam Vesta ledőlt templomában,
Az örök-égő lángot ott találtam,
S a lelkem lett a fehér Vesta-szűz.
.
Földindulás volt, megindult a hegy,
És eltemette a kis templomot,
De a lángot nem bírta eltemetni,
Én égve leltem ott;
És hozzá imádkoztam s benne hittem
S mint a lovag a Szent Sírról ag yertyát.
Én égve hazavittem.
Azóta szívem mélyén én, ragyog
A viharfújta, széllengette láng,
És el nem oltják semmi viharok.
.
Egy lángot adok, ápold, add tovább;
Csillaggal álmodik az éjszaka,
És lidércfénnyel álmodik a láp,
És öröktűzzel álmodik a szívem.
Egy lángot adok, ápold, add tovább
És gondozd híven…
Áruló elitek
A hivatása alján levő,
és a pokoljárást kerülő,
az alkalmatlan, hitvány,
értelmiségiek-vezetők típusai,
és azok korholó számonkérése,
tükörbe néző megtérésre hívása…
A nemhogy javító-segítő,
de passzívan, sőt aktívan ártó elit?
A lelki-szellemi, segítő, társadalmi,
és gazdasági/politikai vezetők árulásai
Egy szellemi pálya szépségei/nehézségei, kísértései,
avagy mitől óvom a sok ifjú titánt, milyen ne legyen,
akkor se, ha másként nélkülözés, izolálás, szilencium,
Berufsverboten, sőt akár még börtön stb. is várhat rá…
Ahogy bölcsen mondjuk: a fejétől bűzlik a hal:
legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség
Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat.
Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.
Egy-egy velős gondolatú mondat azokról,
akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb
a képessége, a lehetősége, a hatalma stb.,
hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.
Tanítók és nevelők, szülők és edzők,
patikusok és orvosok, rendőrök és bírók,
tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,
törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.
Mindenki érintve érezheti magát,
hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe:
ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő,
és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.
A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak,
ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra,
nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat,
és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…
Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba.
A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya,
a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos,
ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl...
Végül, de nem utolsósorban vannak olyan ún. értelmiségiek,
akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,
akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,
de cinikus/ellenséges – szellemi - méreggel oltatók/oltók stb. stb.
p.s.:
A vers, a képanyag, a könyvajánló stb.
nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb.
hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól,
de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról,
az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól,
és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...
|
