Eugéniusz:

Az elit hiba/bűnlajstroma - VII.



A poklot nem járó dudások

Az áruló ún. írástudók korholása

A legszebb isteni-emberi hivatások,

vagy a leghitványabb sátáni mesterségek



Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor-pokol

Istenfiú-táltosparipa/ördögfajzat-állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálat: típuspéldatár magyarán



Jót mulasztani, a jót rosszul, a rosszat jól tenni:

akik képességük, tudásuk, helyzetük stb. stb. folytán

az átlagosnál jóval többet használhatnak/árthatnak nekünk.

mert nagyobb a szellemi, lelki, gazdasági, politikai hatalmuk.



Madách Imre

Költő barátomhoz

Mondod, hogy én ébresztém szellemét

A költészetnek kebledben, barátom,

Jaj néked és jaj nékem úgy, soha

E bűnt magamnak én meg nem bocsátom.

Mért nem mondám hogy démon, üzzed el

Mely szívered kiszijja, sírba fektet

S békés polgár, jó férj ki lehetél,

Kis tűzhelyedtől mély örvénybe kerget.

Mért nem mondám, hogy mint a bányarab

Míg kincset ás a költő a világnak,

Halványan kincsrakásai között

Csak bánatot, csak kínt szerez magának.

Tán felköltöd majd halvány Cassiust

Hű Brútusával új és szent csatára?

Óh, hagyd nyugodni, mért ébredjenek

A gyáva nép bilincsének szavára.

Azt lássák-é csak, hogyha olykor egy

Magasztos lélek méltóan cselekszik,

Addig rágodnak rajta a henyék

Korcs felfogással, míg átoknak érik.

És elpirulsz előttük önmagad,

Hogy ténta csak mit szent harcokban ontasz,

S míg a világon bűn, önkény uralg,

Nyugodt lélekkel rímelhetsz, dalolhatsz.

Avagy költesz magasztos érzeményt?

Kacag az ifju, a leány nem ért meg;

Csalt érz, sír, fűzérért eseng,

És meghajolsz az emberek bünének.

Jaj, hogyha ugy van, vessed el neved,

Az árva lantot meg akaszd fűzfára.

De nem, nemes szűd nem kér tapsokat,

Lantodnak égből szállt alá varázsa.

Szent a költészet, mely égből jöve,

Az élettenger egy mentő naszádja,

Hová még lelkünk szabadulni bír,

Ha a mocskos hab majdnem elragadja.

Tündérsziget, hol még erény honol,

S az édennek leng tiszta levegője,

Melyben minden tárgy fényesebb, nemesb

És a göröngy is át van szellemülve.

A harmaton, mely a pór lábait

Áztatja csak, bájának reng varázsa,

Ő súg a szellőben titkos danát,

Mely ellen a pór bundát vesz magára.

Ő leng a harcok zászlaja felett,

Hogy rongyai szentelt dicskörben állnak,

Ő nemesíti győztes homlokát

E kéjet karddal megcserélt parasztnak.

Ő az, mi lánykánk homlokán ragyog,

S igéretet varázsol bájkörébe,

Mi az oltárnak ég feszűletén

S vigasztalást mosolyg a szenvedőre. -

A költő Isten kedves eszköze,

Mely által halhatatlanságot oszt szét,

A mult örökségét ő óvja meg,

És a távol jövőbe jós sugárt vét.

Óh, hát kövesd szivednek istenét,

Légy költő felfogásban, gondolatban

És mint Isten te öntesz szellemet

Oda, hol nélküled csak rossz göröngy van.

Országodon a nagyság és erény,

Mit az imént csak gúnyolt a tömeg még,

Mint megláncolt oroszlán széttöri

Bilincseit, s a gúnyolók remegjék.

x

p 1

p

p A szülő, aki az atyáskodó államra bízza szeme-fénye: gyermeke szellemi nevelését

p

p A kivételező szülő/tanár, akinek az egyik fia/diákja a libling, de a másikra meg pikkel

p

p Az édes, vagy gondjára bízott, nevelt kisgyereket átverő, kihasználó, megrontó stb. stb.

p

p Az egyetemes műveltséget összerakhatatlan puzzle-darabkákra szedi, sőt töri szét

p

p Az éjjeli menedékhely/dologház - a vendég udvaronc bérdalos: Itt van már a Kánaán…

p

p Ő az első fikázó, ócsároló beszólásra összetöri-elégeti megismételhetetlen a főművét

p

p Az ifjúság gondolkodását a balek-birka szerepre módszeresen átprogramozó tanerő

p

p Az emberi lelket és testet a Sátán/Gonosz Szellem stabil/örök templomává átalakító

p

p Akinek a „merész” karikatúrája, ill. paródiája felér egy talp- vagy segg nyalással

p

p Az épp (szám)üldözött, politikai fogoly kolléga művét kifigurázó, lesújtó stb. kritikus

p

p Az eredeti remekmű gyenge filmre adaptálója: se nem áll meg a lábán/olvasási kedv

p

p A politikai szolgálataiért cserébe nagy közpénzért történelemhamisító filmet rendező

p

p Ő az etika (és etikett/protokoll) tanára, amúgy meg a családján élősködő neveletlen

p

p Az eugenika, a „fajnemesítés/embertenyésztés” teoretikusa, apostola és kivitelezője

p

p Az idegen tollakkal éktelenkedő, a diadal-lóvét, elismerést besöprő, nem piti csaló

p

p Az ifjakat be/elcsábító, megrontó pornóipar extraprofitjából hírt-verve jótékonykodó

p

p Ő az ifjúság számára letompít, rozsdásít hős őseinktől örökölt éles (szellemi) kardot

p

p Aki az ijedőssé tett jónép riogatására jó pénzért új Mumust kreál, és játszik is elő…

p

p Az ingyen isteni kegyelmet nem ismerő/kitagadó érdemelvű jól kitanult egyházfi

p

p Az orvosi fogadalom/eskü diploma előtti letételét végleg törlő egyetemi dékán(i kar)

p

p A „boszorkánykonyhája” mindig mostani szponzor szája íze szerint főzöget, kotyvaszt

p

p Aki nem borzolja a befogadók idegeit húsbavágó élet-halál kérdések boncolásával…

p

p Aki jól érzi/tudja, hogy itt és most milyen műveket lehet a piacon a legjobban eladni

p

p Az ő hozzáadott „szellemi értéke” a fizikai termék árát nem növeli, mehet a MÉH-be

p

p Az ő házi értelmező szótárában az „áldozathozó” szinonimája az élhetetlen „hülye”

p

p Az ő élete csak egy folyamatos nagy áldozathozatal – nem ismeri/éli: időt szentelni

p

p Az ördöggel egy „kicsikét” szóba álló, alkudozó és egyezkedő, neki kisujját nyújtó stb.

p

p Az ördögi hatalomnak gondolatolvasó/lélekprogramozó gépet szerkesztő/beültető

p

p Az emberek totális ellenőrzésének csúcstechnikai lehetőségét kidolgozó-alkalmazó

p

p Az állam/magán-laboratóriumában biológiai pokolgépeket kiötlő és kikísérletező stb.

p

p Az újgazdagék torz, kificamodott ízlését jó pénzért maximálisan kiszolgáló „építész”

p

p Aki olyan házat tervez-épít(tet), amiben nem a hely szelleme ölt testet (trafóstílus…)

p

p Aki egy épületben akar „ötvözni” minden építészeti stílust: eklektikus giccset alkot…

p

p Aki olyan világvárost épít-építtet, amelyik nem szervesen nő ki, bárhol is lehetne…

p

p x

x

Madách Imre

A hódító

Ül a király magas fejdelmi széken,

Harag lobog fel vad lángként szemében,

A szomszéd ország most haragja tárgya,

Miért virágzóbb mint saját határa.

"Hát tűrjem-é - mond - nem, nem Istenemre!

Hogy árnyat vessen agg fejem diszére."

Kezével inte, arca elborongott

S körülhordozták országán a kardot.

Sok hősi nép gyülöngött táborába,

Míg harci kürtök buzdíták csatára.

És sok vitéznek csordul drága vére,

Míg a király várából nézve nézte. -

Lent a mezőkön eltiport vetések,

Kalász helyett most csontokat teremtek,

De semmi - a király győzelmet ére,

Örök dicsőség győzelmes fejére.

"Fel most barátim ünnepelni vígan!

- Mond a király kedvének mámorában -

Előttem bús ne légyen márma senki,

Vagy aki az, váramban elfelejti."

S a vad öröm zaját a szél lehordja

A vár alatt terűlő pusztaságra,

Hol árvák, özvegyek mély gödröt ásnak

Az elhullt bajnokok nyugodalmának.

És oszlop jő a mély sírnak fölébe,

Győzelmi jel az agg király nevére,

S míg homlokára új korona szálla,

Mint a vitézség érdemlett jutalma,

Lent addig a sebzett hősök magoknak,

Feldúlt falvakban, mankókat faragnak…

x

p 2

p

p Az ún. bűnbocsátó cédulák stb. egyházi/bankári ötletgazdái és a templomi kufárjai

p

p Az ún. Grasham törvényt ismerő és használó: a rosszabb lehúzza-lerontja a jobbat…

p

p Az ún. liberális: minden nyelvművelő munka nem csak felesleges, de inkább káros…!

p

p Az ún. tömeg és az ún. magas-kultúra közé jó magas és vastag falat húzó-újraépítő

p

p Megfélemlítéssel és félrekezeléssel „vírusbetegeket”, sőt így hullákat sorozatgyártó

p

p Aki csak azért ócsárolja a művét, hogy ezzel kiprovokálja a - szédelgő - feldicsérést

p

p Azért ölelgeted az „elvbarátod”, hogy így az ő gyengéit kipuhatoljad, ahol ledöfhető…

p

p Vitaképtelen/kerülő: babonának minősített ősi népi csillagjóslás-bölcselet/asztrológia

p

p Aki bárkit, bármilyen jogtalan-erkölcstelen módon/eszközzel nyomozó, ha megfizetik

p

p Aki bármi nemtelenre, aljas, szentségtörő dologra képes, csakhogy egyedül ő nyerjen

p

p A szentségtörő, aki azért megy a templomba, hogy az ájtatosságon botrányt okozzon…

p

p Neki bármi tét nélküli, apró színes, mínuszos témája lehet: kitölti velük a műsoridőt

p

p Aki sok mindenről okosan, érdekfeszítően beszél, csak éppen a lényegről nem szól…

p

p Aki már okos, benőtt a feje lágya: meg is kíméli a fejét az igazmondásért betöréstől

p

p Az életellenes családrombolás éretlen ifjaknak még vonzó szabados eszméivel oltó

p

p Aki az anyaság kötelességeiről, „dologházi robotjáról” festeget elriasztó képeket

p

p „Nyitott házasság” propagandista-ideológus: az ósdi monogám az hazug/öncsonkító

p

p Bérben, de akár még önként is, magáért a rosszért vállal hamis terhelő tanúskodást

p

p Aki biztosra megy: tuti bejövő szakállas slágert énekel, új szerzeményt nem ad elő

p

p A - részben blöffölő – fenyegetődzésből egész jólmeg élő: ha ő egyszer kinyitja száját…

p

p A bolhából egy elefántot felnagyító: a karrier-vágyból durván „aránytévesztő” ügyész

p

p Aki bolond pályakezdő bíró lenne nem a naiv „bolond lányra” kenni úri gazdája bűnét

p

p A börtön, elmekórház, nevelőintézet, menhely stb. kilököttjeit nem – jól - utógondozó

p

p Busás, extra profitért dodonai/hasra-ütött, megrendelt jóslatot értékesítő cégvezető

p

p Az előre megrendelt végeredményt szakszerűen produkáló ún. közvéleményt kutató

p

p Aki az ön-bűneit erényként dicséri, de másokat meg károsan-kórosan bűn-tudatosít

p

p Aki büntetőtörvényi szankcióval fenyegeti a zsidók történetének elfogulatlan kutatóit

p

p Aki bűntudatos/jóérzésű gazdagokat pumpol a kitalált politikai üldözött múltjával

p

p A bűntudatos, hazaáruló álpolitikai/gazdasági emigráns: ő csak azért se jön haza

p

p Aki a kitelepített össze-lopott vagyona után megy a büntető felelősségre-vonás elől

p

p Akinek az „agyát” könnyű elszívni: neki mindegy, hogy talentumával kit/mit szolgál

p

p Aki eljátssza a politikai menekültet: ő a menedékjogos emigránsok után kémkedő

p

p Büszke fanatikus: céljai eléréséhez igen sokra, akár még emberáldozatokra is képes

p

p Ha az ő címe, rangja, tanszéke kerül veszélybe, körömszakadtáig védi a hamis(ítás)t

p

p x

x

Madách Imre

Intés

Dűl, dűl az ősi ház fejünk felett,

Mindennap eldönt egy szent oszlopot,

Fut minden és ragad ki amit bír,

Csak ami köz védőkart nem lel ott.

El, el veled vész ülte palota,

Kis uj tanya vár ránk, a nyúgalom;

Hadd vesszenek családi istenink,

Amit hittünk mind az már régi lom.

Megállj óh őrült nép, halld, halld e szózatot:

Ne hagyjuk el egymást, ha minden elhagyott.

.

Trójának égő romladékiból

Hős Aeneas kivitte Istenit,

Rabságain keresztül Izrael

Hiven megőrzé frigyszekrényeit.

S veszett honuk felélt új földön is,

A megmentett honi oltár felett,

Neked magyar oltárod és jövőd

Itt van leásva, azt el nem viheted,

Tartsd hát mint frigykötést e szentelt szózatot:

Elhagytad istenid, ha e hont elhagyod.

.

Ülj csak mint Jób dűlt házad ajtaján,

S ha gúnymosollyal mond az idegen:

Koldús vagy. Az vagyok, mondd, kincsedet

Míg összegyüjtéd, őrze fegyverem.

Ha kérd aztán hiú emlékeket,

Ha kérdi: mért halványak arcaid?

Mondd: emlékem sír, vérem elfogyott,

De keblemet fenntartja drága hit!

Hogy rám a sors ura nagy hivatást bízott

Választott eszköze hát el sem hagyhatott.

.

Fogj édes testvéreddel hű kezet,

Kitől hosszú bűn átka tépe el,

S hogy szent csatán egy sorban állatok,

Halálra vérze már mindkét kebel,

S ha ülsz vele folyóid partjain,

Mint Bábel mellett a rab Izrael,

Sírd a vizekbe multad könnyeit

S danolj reményt, s ha mégis veszni kell,

Csak egy pajzs fedjen el hordván e mondatot:

Nem hagytuk el egymást, de Isten elhagyott.

x

p 3

p

p Csak „szabad” verset ír, nonfiguratívan fest mert ez igen „szubjektíven” megítélhető

p

p A megőrzésre bízott titok őtőle csellel/erővel/zsarolással/pénzzel hamar kiszedhető

p

p Ő a megmérettetést, a próbatételt, érdemi vitát/párbajt nagyon nagy ívben kerüli el

p

p A megélhetését anyafarkasként védő sarlatán és a vele kikezdeni nem merő falazó

p

p Ő a margón, szilenciumban egy-magadra hagy, de ha a középpontba kerülsz: elözönöl

p

p Aki másnap nagyon, hajszál/tűpontosan „előre jelzi”, hogy milyen idő is volt tegnap

p

p A közvélemény rossz memóriájára építő: nincs ki emlékeztesse, mit mondott tavaly

p

p A magyarság elszakadt rokonait látogatót/kutatót ellehetetlenítő, lejárató, kifigurázó

p

p Apád-anyád, a magyar dolgozó nép taníttatott, és lám: te mégis idegenben szolgálsz!?

p

p A magad útját új, ismeretlen vizeken járni: nincs kit követni és utánozni… csak ezt ne!?

p

p Túlkomplikálva, örökre elidegenítve, vagy épp szimplifikálva félreismertet Nagy Tanokat

p

p Ő az anyagi-szellemi lemaradókat nem felzárkóztató, dehogyis: pont a végleg leszakító...!

p

p A szellemi élet munkáját - destruktívan versengve - nem megosztó, a más sikerére irigy

p

p Aki igen ötletes, és jó humorérzékű: az otromba (gyerek)csínyekben végleg kiélte magát

p

p A lelki-érzelmi zsarolás mindennapi gyakorlata tette avatott mesterré: iskolát alapító…

p

p Balhite: a lelki szegény, a szent együgyű boldogsága mindenkinek, így neki is adva van

p

p Aki betiltott fizikai, kémiai, biológiai stb. fegyvereket tervez, kísérletezik, sőt gyártat is

p

p A lelki kínvallatást szakszerűen, invenciózusan, rám szabva végző kiváló emberismerő

p

p A hitvalló nőt nem oroszlánok elé, de szexnyomorgó részeg bakák közé vető kis cézár

p

p A(z ön)veszélyes szófegyverrel léhán játszadozó, vagy azt a „meztelenek” ellen bevető

p

p Csak egymást között, belterjesen, zárt körben házasodó, így el is korcsosuló, idióta elit

p

p Aki csak kiengedni tudja a rossz szellemet a palackból, de visszaparancsolni már nem…

p

p Aki elhitetné egy megszervezett katonai puccsról, hogy az egy népfelkelés eredménye

p

p Ő idejekorán, s erőszakkal veszi el a még felvilágosulatlan ifjúság lelki „ártatlanságát”

p

p Ő betör már az óvodákba is LMBTQ tematikában „érzékenyíteni” /mérgezni a kisdedeket

p

p Ő már nem akarja/meri feltenni a régi kérdést: a kamat jogossága, igazságossága ügye

p

p Ő csak ijesztő, feloldatlan rémmesékkel traktál, és így még az éjszakai álmod is elrontja

p

p Aki engem nem avat be, de a tudtomon kívül rajtam kísérletezi ki új elveit/szereit stb. stb.

p

p Aki rászoktat az „ingyen-konyhára”, a segély-függőségre, hogy örökre a csicskása maradj

p

p Ő egy ujjal se nyúl hozzád, testileg már nem fenyít ő, ő „csak” nyilvánosan megszégyenítő

p

p Ő a közhatalmi pozícióját rokonai, cimborái, sameszai, támogatói felemelésésére használja

p

p Ő olyan klientúra-kiépítő, ahol minden kinevezett állása/karrierje az ő kezében van/marad

p

p Aki olyan pozícióval, hálátlan feladattal bízza meg a „delikvenst”, amibe ő csak belebukhat

p

p Ő pont arra bízza a népszerűtlen tervei kivitelezését, aki előtte azt a legjobban ellenezte…

p

p x

x

Madách Imre

A megváltó

Ki hirdeté szabadságunk tanát?

Ki hirdetett testvér-szeretetet,

Hogy a nép hallá zengni szent szavát

És a bitorlott nagyság reszketett?

.

Ha ember volt, ah úgy megistenűlt,

Ha Isten volt, le kellett jőnie

A nép közé, melyen nagy átok űlt,

Hogy átszenvedjen minden kint vele.

.

És szóla: "Néked egy világ jutott

Osztályba nép; ki zárt belőle ki?

Az ég helyettesül meg nem bizott

Nagyok, népem bitorló isteni."

.

De a nagyok azt mondák válaszúl:

"Minden pánt hulljon-e hát szerteszét?

Az Isten nem jár lázadt koldusúl."

S keresztre vonták a nép istenét.

.

Szél hordta el földünkről szent tanát,

Az istenember mennybe visszatért;

Az úr csak úr, a rab csak rab maradt

S a régiért új szenvedést cserélt.

.

Ha éhesen kivánja szent jogát,

Megváltójához küldik menten őt,

Közöttünk csak a véres kereszt maradt

Ijeszteni a jogkövetelőt.

x

p 4

p

p Ő a manipulált megválasz(tat)ása után olyan törvényt hoz, hogy már ne lehessen leváltani

p

p Aki kettős állampolgárságát, idegen befolyásoltságát titkolva lesz magyar törvényhozó

p

p Aki módszeresen eltereli a jónép figyelmét úgy a jó alkalomról, mint a leselkedő veszélyről

p

p Aki kedvező VIP-hitelesen szó nélkül hagyta a többség bank-kamatjainak utólagos emelését

p

p Aki akár börtönbüntetéssel is fenyegeti a nem eléggé vonalas Holokauszt kutató történészt

p

p Akinél a zsidóságot nem csak áldozatai szerepben bemutató egy fajgyűlölő antiszemita stb.

p

p Aki az 1945 utáni „népbíróságokon” féktelenül kiélhette ótestamentumi-zsidó bosszúvágyát

p

p Aki olyan történelmi regényt ír, melynek olvasása gyűlöletet kelt egyes zsidó emberek ellen

p

p Aki az itthon talált, szerzett, kapott/lopott vagyonából semmit nem áldoz pl. mecenatúrára

p

p Aki a mai orvostudományra büszkén brutális kínzásnak számító vizsgálati eszközt vet be

p

p Ő másokra nézve versenypárti/magára: ellenes: neki stabil zsíros állami megrendelése van

p

p Nem is érti: mi az a társadalmi megbízás, jövőnek alkotás – csak leelőlegezett munka van…

p

p Aki pályaalkalmatlannak/élhetetlen ostobának nézi azt, aki ma egy képét sem tudja eladni

p

p Az alkotói kételyektől örök életére mentes termékeny dilettáns, aki ontja magából műveit…

p

p Ő egy meg nem talált, mással pótolhatatlan jelző hiánya miatt zúzdába küld regénykéziratot

p

p Egy nem őrző-védő, mentő ún. muzeológus áldatlan működése: egy elefánt a porcelánboltban

p

p Szereposztó díványos szerepválogató teljhatalmú, Politikánál jól fekvő rendező, színidirektor

p

p A jó darabot bűn rosszul is rendező, de még a rossz darabon is rontó, a színészeit megalázó…

p

p A hívők lelkiismeretét, önkritikai érzékét stb. elaltató állami díjas hízelgő langyos prédikátor

p

p Aki csakis addig keresi a kegyeidet, amíg megválasztod kvázi leválthatatlan képviselődnek…

p

p Aki a náci megszállás idején bősz hungarista, a szovjet alatt meg kegyetlen ávós kommunista

p

p Ő nem irgalmas szamaritánus - csak addig nagy jótékonykodó, amíg az ő gyülekezetébe jársz

p

p Aki egy jó ideig hitetlen, majd meg neofita túlbuzgó, majd meg aposztata gyalázkodó, majd…

p

p Ő kéretlenül is tukmálja a „jobbnál jobb” hülye ötleteit, s akkor sem fogy ki, ha már belehaltál

p

p Aki esküdtszéki tárgyaláson gyilkossági ügyben az óráját nézegeti: le ne maradjon a meccsről!

p

p Aki halálkomolyan veszi és ha módjában áll, nagyban meg is teszi: Győzzük le a természetet…!

p

p Aki az Ég-Föld ura, aki például hajnali parancsot ad ki a Napnak: itt és most azonnal kelj fel…!

p

p Aki a mennyiséggel pótolja a minőséget: mérgező nagyüzemi növénytermesztő, állattenyésztő

p

p Neki a hierarchia neki nem szent, isteni rend-uralom a világban, de sötétkori pápai diktatúra

p

p A fregoli ember, az átváltozóművész, aki pillanatok alatt és teljesen hasonul az új helyzethez

p

p A szabadulóművész: magáról minden közteher/feladat - mint kutya a vizet – lazán lerázója

p

p Aki engem a „cirkuszban” élet-veszélyeztet, míg az ő „halálugrása” csak fix védőháló feletti

p

p Amúgy lapuló, kussoló, ő csak akkor üvölt, de akkor nagyot, ha pont az ő tyúkszemére lépnek

p

p A kettős mércés: más megítélés alá esik a zsidó, és más a Gulág kényszermunkatábor ügye

p

p x

x

Madách Imre

Nem féltelek hazám!

Bár ellened tör frígye zsarnokoknak,

Bár ellened tör irigy szolgahad,

Földönfutó népek megostromolnak,

Mint tengerár, megállsz, ha szikla vagy.

Nem féltelek hazám!

Eldültél volna, mint cser a viharban,

Ha a végzet nem nézett volna ki,

Hogy élj: nem törtek meg véres csatákban

A balszerencse századévei.

Nem féltelek hazám!

Ameddig áll Branyiszkód kőrakása,

Mint órjás harcaid emlékjele,

Regét mond róla a Kárpát vadásza

S viharként leng rajt hősök szelleme.

Nem féltelek hazám!

Ameddig látom alföld rónaságát,

Felette multak délibábja kel,

Szent vér hizlalja lengő dús kalászát

És tápot a test, lélek benne lel.

Nem féltelek hazám!

Az ősi bűn küldött ránk sujtoló kort,

A lánc helyét csak szent vér mossa le:

Hogy a jobb gyermek győzzön, Mózses elhalt

A pusztában s egy nemzedék vele.

Nem féltelek hát hazám!



Áruló elitek

A hivatása alján levő,

és a pokoljárást kerülő,

az alkalmatlan, hitvány,

értelmiségiek-vezetők típusai,

és azok korholó számonkérése,

tükörbe néző megtérésre hívása…

A nemhogy javító-segítő,

de passzívan, sőt aktívan ártó elit?

A lelki-szellemi, segítő, társadalmi,

és gazdasági/politikai vezetők árulásai

Egy szellemi pálya szépségei/nehézségei, kísértései,

avagy mitől óvom a sok ifjú titánt, milyen ne legyen,

akkor se, ha másként nélkülözés, izolálás, szilencium,

Berufsverboten, sőt akár még börtön stb. is várhat rá…

Ahogy bölcsen mondjuk: a fejétől bűzlik a hal:

legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség

Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat.

Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.

Egy-egy velős gondolatú mondat azokról,

akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb

a képessége, a lehetősége, a hatalma stb.,

hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.

Tanítók és nevelők, szülők és edzők,

patikusok és orvosok, rendőrök és bírók,

tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,

törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.

Mindenki érintve érezheti magát,

hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe:

ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő,

és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.

A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak,

ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra,

nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat,

és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…

Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba.

A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya,

a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos,

ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl...

Végül, de nem utolsósorban vannak olyan ún. értelmiségiek,

akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,

akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,

de cinikus/ellenséges – szellemi - méreggel oltatók/oltók stb. stb.

p.s.:

A vers, a képanyag, a könyvajánló stb.

nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb.

hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól,

de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról,

az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól,

és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...

