Reviczky Gyula
Az uj nyolcz boldogság
Boldog, ki nem hajszol szünetlenül
Téged, szomjat nem oltó gyönyörűség!
Ki mértéket tart, higgadtan hevül
S járt útadon halad, középszerűség.
Boldog, kit röpke vér, hig agyvelő
Eszmék lidércznyomásitól megóvnak;
Ki a gyönyör kertjében vakmerő,
Közelségét nem sejtve a kigyónak.
Boldog, ki mint az óraszerkezet
Szabályszerűen jár le minden órát,
Egyformán ütve, delet, éjfelet,
Mert gép törvénye hajtja mutatóját.
Boldog, kinek nyugvást jelent az éj,
Ha rendben van veséje, mája, gyomra!
Kinek, mint kit természet olta bé,
Fogékonysága sincs más fájdalomra.
Boldog, ki csak nősz', alszik és emészt.
Vak ösztönét követve, mint az állat.
És nem vesz ama küzdelembe' részt,
Mely új Bábel-toronyt építni fárad.
Boldog, ki elveket könnyen cserél;
Igazságot tipor, ha ez a haszna;
Ki megfogadja, hogy szemet szemér'
S a sértést kamatostul visszaadja.
Boldog, ki czudarok közt czudarabb,
S tanulva emberek rosz fajzatátul,
Magának útat fölfelé harap
Furfangosan, fortélyosan, falánkul.
Óh boldog, a ki mer, boldog, ki mar!
Lehetsz igaz, lehetsz bölcs, jó, erényes;
Önzés az élet, háború, vihar,
S pusztítnod kell a gyöngébbet, hogy élhess.
*
Reviczky Gyula
összes költeménye
TARTALOM
ELSŐ SZERELEM
I. Ábrándjaim derűs világát II. Emlékezem, zöld volt az erdő III. Szivemből téptem ezt a dalt IV. Szép volt és ifju, mint a hajnal V. Zeneszót hoz a kósza szellő VI. Beh messze tünt, beh véget ért VII. Találkozás VIII. A pozsonyi ligetben IX. Sohaj
EMMA
I. Himnusz II. Donna Diana III. Óh, szánj meg engem! óh, ne csábíts! IV. Nem mondta senki még; először V. A réteken járok dalolva VI. Bál után VII. A kik a tapsot kedvelik, VIII. Mikor a langy szellőcske vágyat IX. Örök szerelem X. Arczképére XI. Souvenir XII. Gyakran jelensz meg álmaimban XIII. A világon te a legkedvesebb XIV. Óh, ne nézz rám mosolyogva! XV. Tiporj lábaiddal, gyalázz meg, nevess ki! XVI. Webert, Chopint játszod betéve XVII. Ha mosolygasz, mennybe nézek XVIII. Beh jó, hogy el tudom feledni XIX. Azok az ingatag poéták! XX. Ha valaha találkozunk még XXI. Széttépted azt a rózsalánczot XXII. Ne is találkozzunk mi többé! XXIII. Isten veled hát! A mi elmult XXIV. Úton XXV. Milyen jó, hogy elhagytalak XXVI. Egy levelére XXVII. Üzenet a távolba XXVIII. Hát érdeklődik még irántam?... XXIX. Bimbónak társa harmat, gyönge szellő! XXX. Ha hallanál víg czimborák közt XXXI. Tudom, elhervad ifjuságunk XXXII. Kell, hogy hozzád visszatérjek! XXXIII. Sok szép leány van a világon XXXIV. A tavasz első napsugára XXXV. Én édes elhervadt virágom XXXVI. A te neved, a te hangod XXXVII. Óh, csak még egyszer összejönnénk XXXVIII. Kerülsz? Jó, hát kerülj. Többé ne lássalak! XXXIX. Találkozunk végre mégis! XL. Szerelmi özvegységemet XLI. Könyvemmel XLII. Te vagy még mostan is szivemnek XLIII. Nem voltál már ifju lányka XLIV. Emléked, mint virág a könyvben XLV. Még most is véled, csak tevéled XLVI. Utóhangok XLVII. Mi lenne, hogyha összejönnénk XLVIII. Dicsőség XLIX. Énekek éneke L. Még egyszer LI. Szerelmi epilóg
PERDITA
I. Rózsakinálás, zene mellett II. Gondoljon a világ akármit III. Szivem igaz és jó tehozzád IV. Késő neked már zúgolódni... V. Lelkedbe ádáz végzeted VI. Hiába gyujt szemed sugára VII. Egyedűl állsz VIII. Ha durva módon sértelek IX. Szeretlek mint egy elhagyottat X. Fogy a sugár XI. Rajta, rajta! Éld világod! XII. Beteg vagy, azt mondod nekem,
VÁLTOZATOK
Tünő ifjuság Osztályrészem Sátán A bánatból... Árva fiú Karácsonykor Mikor husz éves lettem A filiszterekhez Imakönyvem Est deus in nobis! A czigaretről Tavaszodik... Tedeum Ne vádoljátok... Boldog idő A költő világa Petőfi él Ősz felé Imádságom Tulélek én minden csalódást Miatyánk Sors Schopenhauer olvasása közben Szerelem filozófiája A bolondok házából Jézus Pilátus előtt Ivás közben Iskolatársaimhoz Két útitárs Tartsatok bűnbánatot! A virágok Üres napokban Lányok, lányok, magyar lányok! Edithez Kár volt... Falun Költők sorsa Szivem Dicsvágyónak Nirvána Nősülő barátomnak Mulandóság Epilóg Magammal évődöm... Ha már szeretni nem fogok A küzdelemben
|
Szeretnék mint hajdan égni Papir-romok Kitárod érező szived'... Fiatal házasnak Petőfi ellen I. N. R. I. A halál után Utolsó vágy Hazugságot sosem irtam... Útközben A kit szerettünk Ma született a Messiás Ne tudjon rólad a világ Jövendő évek... Don Juan a másvilágon Meghalt Finale Magány Magamról Rossz istenek Régi dalaimhoz Jób siralma Talált rózsa Palinódia A csillagok Diákélet Jó lelkek Tristia Varázs-ereklye Csöndes ember lesz belőlem Nyári est Propria laus Mentsvár Viktor keresztfiamnak Halottak napján Dal Hervadt virág... Pozsony A kenyér Tünődve kérdezem... Tantalusz Rezignáczió Mulnak hetek... Éneklő koldus Mi baj van a világon? Semper idem Szabadság Végzet Hiú vágy Életharmónia Amit a poharak beszélnek Futó idő... Intés Harmincz év Szerelmi morál Lehetnék még egyszer husz éves! Mikor még sírni tudtam... Ápril A csavargó A halál előtt Isten Késő bánat A szív Ifju pesszimistának Ugyanannak Az uj nyolcz boldogság Lemondás Sírok között A két nem Levél egy barátomhoz A halálhoz Késő Férfikor Tavasz-vágy Magdolna Altató Útra készen Margitnak Betegen Kétféle számitás Válasz egy levélre Ámor hitvallása Arcóban A halál Alázat Ágyban Szeptember végén Hangulat Uj élet Szinházban Pán halála Az utolsó költő
A HALÁL ELŐTT
Édes napok Szeretlek-e? Égess el! Rezedának Ágyban, párnák közt halni meg Bünhődés Számlálgatom... Rózsák Beteg vagyok Festett ideál
EPITÁFIUMOK
Katona József Wagner Rikárd Arany János halálára Turgenyev A Volkov-temető Idő előtti sírvers
GOROMBA VERSEK
Biztatás Vallomások Pro memoria Szépen fognak eltemetni Talizmán Siralmas nóta Betegségben Bucsu kabátomtól Költői episztola A törvény betüje
|
VIRÁGNYELVEN
Az oáz panasza Egy pillangó története A tenger-patakról A meteorkő A fény Őszi rózsa A gyanakvó Salamon király álma A szamár Pálma a Hortobágyon
PARALIPOMENA
Hull a virág... Bólogat az... Egy bálkirálynénak Potya-nóta Néma vád Uti emlék Bábel Őszi dalt irok Csevegések Egy szerkesztőnek Barabás Miklóshoz Az új népköltők A nemzeti kaszinónak Ne sirj, ne sirj... Emmához A boldogság izgalma... Ifjúság és szerelem A szerelem árvája Mirza Saffinak Szent-István napján Egyedül Müvészet Karácsony Dalaim Budapesten Arany Jánosnak Háborús hírek Béke-gondolatok A két lúd A halott gyűrüje A lengyelekhez Fakó poéta Heliofóbok A szúnyog Márczius tizenötödikén Szeged Meddő világ Szanzara Segélyzett költő Arany János Május Világbánat Egy divatos lirikusra Kenyérpoézis Tanács Egy menyasszonynak Halászat Klári néni Parazita-ének Magyar virtus Csak lőjetek, csak vívjatok! Politikus nemzet Agglegény karácsonya Egy könyvre Az életből Sirok között Szeretem a magányt... Az akkor volt...
GYERMEKVERSEK
Az árva Egy kis lánynak Nyár Isten Erdei hal Áldozó kis lány Ibolyát áruló leány A munka népe Egy fiúnak Pünkösd Magyar lány Aratás Feltámadás Rózsa levele a nevelőből Jelszó Őszi remény Szeresd hazádat! Télen A nagy temetés Május Esik, esik... Az üres fecskefészek A kanári sírja
TÖREDÉKEK
A pénz Egy költői regényből Szeptember verses regényből A nap dicsérete Az erdő Családi fészek Szép asszonyok Álarcz alól
FORDÍTÁSOK
Éjféli számvetés Mért oly sápadt... Mennék aludni már A könny vigasza »Szavanarólá«-ból Lenóra A távolban Helenához A pap családja Bürger epigrammjaiból Dalok a nádasból Csöndesen légy! Útszéli erdő Isten ha volnék én Lenau hattyudala |
|