Eugéniusz:

Önsorsrontás példatár – V.

Rossz Isten/ön/társismeret-szeretet

Életminőségrontó típusok vizsgálatai

a csoda-szerszámon: jó magyarán írva



Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek

Egy táltos paripa vagy egy állatorvosi ló

Isten édes gyermeke - ördög/sátánfajzat

Édenkert-aranykor vagy a vaskori poklok



Szellemi, lelki, testi és társas jó élethiány/kár

Szándékokðkövetkezmények, okokðokozatok

Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok

Tünetekð bajdiagnózis ð terápia ð jó egészség



Tatár (Tar) Benedek:

Házasságrúl való dicséret

(1541)

1 Bölcsnek ő mondási nekünk azt jelentik,

Hogy minden kazdagság atyátúl hagyaték,

De az jó házastárs Istentől adaték,

És minden íletök nékik megáldaték.

.

2 Ez világnak semmi ő nagy kazdagsága,

Kinek házánál nincs jámbor házastársa ,

Nincsen nyugodalma és nagy nyájassága,

Nincs baráti között semmi vigassága.

.

3 Nagy dicsíretet vall, ki azt megnyerheti,

Jelesben Istentől hitből ha kérendi,

Jámborok tanácsát hogyha követendi,

Idvösséges lészen nyilván ő íleti.

.

4 Ember, házastársot ha keressz magadnak,

Kérlek, reá gondolj, alítson urának;

Ne örülj házának, se kazdagságának,

Mert ő végre téged allyét szamarának.

.

5 Dicsíretes lészen, ki hasonlót vészen,

Csak jámbor nemzetből, bátor szegén légyen,

És véle jámborul egyezségben íljen,

Kazdagsága néki nagy bűséggel lészen.

.

6 Ím, jól látjuk, mostan kedves az kazdagság.

Jelesben tenálad, óh, bolond ifjúság,

Mert semminek tetszék fogyatkozott aggság,

Az aggot elveszed, hogy lehess uraság.

.

7 Csuda szép íletek égi madaraknak

És vadon erdőben járó szép vadaknak,

Ki-ki mind hasonlót keres őmagának,

Publikán nem vészi baglyot ő társának.

.

8 Tudjátok, úgy illik ifjú aggal öszve,

Mint az íkes sólyom az bagoly físzkébe,

És íletek akkor lészen egyezségben,

Mikor íl báránnyal farkas békességben.

.

9 Vegyétek esztökbe, ifjak, magatokat,

És úgy tanítsátok házastársatokat,

Gyakran üsse nékik sompálca hátokat,

Hogy ők ne jargalják csak az piacokat.

.

10 Sietnek öltözni, piacra ha mennek,

Alá-fel ólálnak, ifjakat szemlélnek,

Szömhunyorgatással tűlök jegyet vesznek,

Kiből örök szégyent magoknak ők lelnek.

.

11 Tireátok, ifjak, én semmit nem szólok,

Mert regulátokban, tudjátok, én vagyok,

Minden álnokságnak kútfeje ti vadtok,

Azon okoskodtok, ahol mit kaphattok.

.

12 Ha reggel felkeltök, íkesen öltöztök,

Szép öltözetekben igen dicsekedtek.

Gyakran ti egymás közt lakodalmat tesztek,

Nagy bűvön költötök, de semmit nem leltek.

.

13 Abbúl igen fíltlek, hogy ti megcsalattok,

Mert nyájasságtokban tü hátra sem hadtok,

Ihagtok-vihagtok, piacra ha mentek,

Az gonosz ifjaknak bűnre okot adtok.

.

14 Az kövér lúd ha kél ő sugár szárnyára,

Ím, az éh keselyő mely igen forogja,

És ha hamarsággal földre lerúghatja,

Fényes tollaitúl ott űtet megfosztja.

.

15 Ti meghallgassátok, menyek, regulátok:

Uratoknak nevét úgy oltalmazzátok,

Hogy az éh keselyő ne szálljon reátok,

Gyakran kezetekben forogjon rokkátok.

.

16 Azt jól látjuk mostan, nincsen tisztességek

Az jámbor fírjeknek nincsen böcsületek,

Mert az új menyeknek nincsen fejedelmek,

Ingyen majdan Simon bíró lészen bennek.

.

17 Rövid példa nekönk értelemre légyen,

Az énekszerzőnek bocsánatja légyen,

Mert jámbor személynek tisztességet tészen,

Kinek nehéz lészen, hiszem, róla tészen.

.

18 Ez éneket szerzék az Mező-Szegedön,

Szent Mihály havának legelső hetiben,

Ezerötszáznegyven és egy esztendőben,

Azki ezt szerzette, versbe nevét tötte.

p 1

p

p Aki erőnek erejével leszoktatná az ő „drága, szeretett gyerekét”

p a veleszületett balkezességről: lekötözés, fenyítés, mézesmadzag stb.

p

p Aki nagy igyekezettel, ravaszul törököt fog – de aki ezután meg

p már őt nem ereszti el… mint a róka fogta csuka, csuka fogta róka…

p

p Aki azt hiszi, hogy diadalt arat, hisz sikerült meghódítania a Nőt,

p nem is sejti, hogy nem ő választott – ő tanítaná meg a halat úszni…

p

p Aki vészhelyzetben bepánikol, gyáva felkötni a gatyát, ő inkább lelép,

p sőt felköti magát - pedig ennél rosszabb nem történhetett volna vele…

p

p Aki jogosnak tartja a társai, vagy a társadalom bűnbak igényét,

p sőt: ő maga jelentkezik is rá, mert szeret áldozat lenni, mártírkodni…

p

p Aki fejben jól, legjobban tudta, hogy kell(ene) gyereket jól nevelni –

p tartott ez egészen mindaddig, amíg neki nem született meg az első…

p

p Aki úgy kapaszkodik az életfelmentő, emberi-társas kötelességei

p teljesítését felfüggesztő betegségbe, mint a fuldokoló a mentőövébe

p

p Aki fölöslegesen-károsan kardot ránt és kard által vész el,

p és így a maga vesztére besurranó tolvajból rablógyilkost „csinál”

p

p Akinek a szemét is ki lehet lopni, vagy nem ismeri/érzi:

p mi az arányos önvédelem – és az áldozatból tettessé „lép elő” ….

p

p Aki másnak vermet ás, az maga is pont ebbe eshetik bele,

p ahogy pl. ez történik, amikor Hamletre mérgezett tőrt fennek…

p

p Aki a csalt, lopott, rablott javakból ad, osztogat kis alamizsnát,

p amiért a kifosztottak hálálkodását várja, és még ki is oktatja őket…

p

p Aki feltűnési vágyból, vagy nem is tudatosult rossz szokásból

p folyamatosan csak kényeskedik, szenveleg, negélyez - affektál

p

p

p 2

p

p Aki oly előkelő kényeskedő, hogy nem az alátett tíz párnát élvezi,

p de még azokon át is „megérzi” azt az egyetlen árva kis borsószemet…

p

p Aki nem látja meg a változóban az állandót, a sokféle jelenségben az egy,

p ugyanolyan lényeget, pedig az Ördög egy és ugyanaz, de különböző alakban

p

p Akinek olyan merev elvei-szokásai vannak, mintha valaki mondjuk

p kényszer-zubbonyban akarna ölelkezni, és/vagy gúzsba kötve táncolni

p

p Aki képes lenne társát/szerelmét Dunába belökni, és majd menteni,

p hogy ha így imponálhat neki, vagy kitüntetett híres életmentő hős lehet…

p

p Aki képtelen egy életútra elszántan és következetesen rátérni,

p hátha a másik még jobb lenne … Így csak egyhelyben jár, sőt hátrál…

p

p Aki nem is törekszik, pláne nem jó kapcsolatra a szomszéddal,

p és még azon is veszekszik/pereskedik, hogy kinek fütyül a fülemile…

p

p A nagyon távoli rokonokkal jó kapcsolatokat ápol, de török átok:

p éppen a közeli jó szomszédját nem becsüli, aki sokat segíthet/árthat

p

p Aki ún. jóbarátként szétaggályoskodja a legjobb terveidet is,

p amúgy meg hülyeségre biztat, istenkísértésbe visz/hajszol bele…

p

p Aki képtelen, lelkileg lusta, gyenge felmászni a humor magaslatára,

p már pedig onnan lenézve eltörpülnének a lentről óriásinak tűnő gondjai…

p

p Aki képtelen a pár-beszédre, mert mint Echó, vagy egy „autista”,

p ő is mindig csak önmagát hallja (visszhang), mintha ott se lennél…

p

p Aki, éppen azért, mert elég közelről ismer, nagyon hihetőnek tűnő,

p gyorsan szétröppenő ravasz rágalmakkal alattomban rontja jó híred

p

p Aki képtelen szertelenül, az ön- és társszeretet isteni erőiből élni:

p aki egy táp/gyógy/dopping/serkentő/altató/kábítószer-függő roncs…

p

p Aki buzgón és kitartóan keres, és ma könnyen talál orvos-partnert

p a lelki, az életszemléleti/viteli bajai ún. medikalizációs játszmáihoz…

p

p x

Kis János

A HÁZAS ÉLET BOLDOGSÁGA.

Egy nőtelenhez.

Te magán evezsz csendes bárkában

Boldogság szép szigete felé:

Én feleségem társaságában

S gyermekimmel vándorlok belé:

Hiszed-e, hogy bár gondjaim nagyok,

Még is náladnál nyertesebb vagyok?

.

Hogy meglássuk, mellyikünké jobb út,

Jer, mérjük sorsodhoz sorsomat.

Ime nekem annyi zsold alig jut,

Hogy tarthassam népes házamat:

Néked sok kincs alszik szekrényedben,

Sok arany zeng cseng mindég zsebedben.

.

Félre micskét ha tudnék is tenni,

Képet, bábot s más játékot is

Kell Lízimnek s Lajoskámnak venni;

S néha nyújtni ajándékot is.

Illy díbdábra te, barátom, noha

Pénzes vagy, nem adsz egy fillért soha.

.

Kérded, millyen asztalom pompája? -

Két tál étek, a mi itt terem;

Egy pohár bor csak ritkán jő rája,

S azt is mindég vízzel keverem.

A tiéd sültet s tortát bőven ád,

S puncsot s tokaji nectárt köszön rád.

.

Hát köntösöm? Méltán cifrábban jár,

A ki asszony s gyermek nélkűl él,

Kik között melly könnyen érhetne kár -

Rost s pih, mellytől a csínosság fél.

S ha apróim tejet ozsonnáznak,

Könyveimen szűke nincs a máznak.

.

Míg nekem, ha foga jő fiamnak,

Ébren kell sok éjet tölteni,

Rád egy kegyes isten az álomnak

Édes mákját szokta hinteni,

S a míg fülem gyermekrívástól cseng,

Neked Phoebus lantja égi dalt zeng.

.

Ennyi bajom van, s bár lenne több még,

Oh, ezt melly könnyen szenvedném el!

De ha sorsod enyém volna, az ég

Nem verhetne súlyosb kereszttel. -

Hadd beszéljek egyszer, jer, lelkedre,

S csipős lúgot hadd öntsek fejedre!

.

Mit nyersz, hogy szakácsnéd hatalmában

Van szíved, erszényed, asztalod,

S ásítasz sok vendégid sorában,

Kiknek hasát ingyen hízlalod?

Százszor inkább tíz gyermekre költsek,

Mint illy mérget életemre töltsek!

.

A midőn a rossz kedv szemed szőrét

Öszvehúzza, mondd meg, remete,

Ki tépi el e rossz daemon tőrét?

Elméd vídúlást remélhet-e?

Nálam tüstént derűl az ég, hívem

Ha ezt mondja: "Mi baj ért? szólj, szívem!"

.

Hát a téli estvék - oh, valóba

Csigaháton mászhatnak veled!

Állhatsz-e szép képeiddel szóba,

Bennek bármelly kedvedet leled?

Én, míg szívem nyájasságban részt vesz,

Azt sem tudom, az idő hová lesz.

.

De, barátom, legteljesb tegzekből,

Lőnek a pajkos leányok rád,

Csúfot űzvén a vén legényekből,

Kiket vérbe márt minden kis vád:

Mi szépek közt meg merünk jelenni,

Akkor is, ha napunk le kezd menni.

.

Végre ha ver kínos verítéked,

Ki törölgeti homlokodat?

S a halál mikor sírt ásat néked,

Ki fogja bé te szemhéjadat?

Én, elhúnyván, kedvesem karjába,

Vígan lépek Charon csónakába.

*

Kis János

A JÓ FELESÉG.

Valljon szerencsésb ki lehet,

Ki méltóbb irígységre,

Mint a ki jókor szert tehet,

Jó, szép s víg feleségre;

Az hív szerelemre talál,

Melly olly erős mint a halál.

.

Férjét e szép nő dajkálja,

Számára fon, varr, süt, főz,

Kertjét gondosan munkálja,

Ezer aggságot meggyőz;

Minden gyermeke általa

Lesz férjének őrangyala.

.

Társában lel mennyországot

S viszont azt boldogítja,

Midőn lát szomorúságot

Tüstént megvidámítja,

Mosolygó tekintetével

S nyájas beszélgetésével.

.

Mindenkép szereti férje,

Ne cifrálja magát bár,

De hogy dicséret több érje,

Örömest csinosan jár;

Szép ruhát vevén magára

Mosolygóbban néz urára.

.

Melly édes illy társaságban

A nap terhét viselni,

S estve boldog nyájasságban

Szorgalma bérét lelni:

Zúgjon bár a szélvész, mit árt,

Annak, ki ölelhet illy párt?

*

p 3

p

p Akinek görbe a háta, mégis üres a zsebe, a sok fölös kapálás,

p szántás, permetezés, locsolás miatt – tájidegen növényt vetett…

p

p Aki kerüli a – nyílt – gyónást, bűnvallást, a „megszégyenülést”,

p még ha ő így további, akár nagyobb bűnökre zsarolható is marad…

p

p Aki néz ki a fejéből, de csak annyit lát a csodálatos világból,

p amit a lehorgasztott fő, szemellenző, sőt bekötött szem enged neki…

p

p Aki sajnálva az időt, nem „bíbelődik”, főleg/csak kész ételeket,

p konzerv műsort, és aktusra előkészített nőt, ágyast stb. fogyaszt

p

p Aki minden, mert nem neki való munkájával csak bíbelődik –

p lassan, aprólékosan, küszködve foglalatoskodik; piszmog, vesződik

p

p Aki úgymond „a nagyon hamarosan közelgő világvég miatt”

p már nem is alapít családot/két végről égeti élete gyertyaszálát…

p

p Aki még a saját rontásaiból sem okul: aki mindig a ki nem

p kényszerített hibái ismétlésével, sőt a halmozásával kap ki újra…

p

p Aki a kis, még a legkisebb szálkát is meglátja/szólja a másik,

p de a nagy gerendát meg nem a saját szemében/más tükörben…

p

p Aki szinte egy „mazochista”: kísérleti alanyt csinál magából:

p érdekli, mi mindent bír ki egy ember? mekkora a lelki teherbírása…!?

p

p Aki csak kontrasztként tart „jóbarátot” – de főleg/csakis olyat,

p akihez viszonyítva ő így szebbnek-okosabbnak stb. stb. látszódhat…

p

p Aki csak a nála tudatlanabbak, gyengébbek stb. társaságát keresi,

p ahol ő így menőként villoghat, ahol ők rajta ámulhatnak-bámulhatnak

p

p Akinek nincs olyan húzó, stimuláló, doppingoló baráti köre, társasága,

p ahol egymást kitartóan csak egyre többre és jobbra ösztönzik és emelik

p

p Aki rossz körbe, korpa közé keveredik és felfalják a disznók –

p vagy ott ragad, és holtig velük dagonyázik „boldogan” a pocsolyában…

p

p

p 4

p

p Akinek még a házasságát is – ideig-óráig - csak az tartja össze,

p hogy egymás bűneinek „véd- és dacszövetségben” cinkosan falaznak

p

p Aki álnokul szembe dicsér, hízeleg, hogy károdra elbízd magad,

p és elhitesd magaddal, hogy te nagy költő/dalnok stb. vagy/lehetsz

p

p Aki „születési rendellenessége” miatt már hamar végleg lemond

p az élet alapdimenzióiról: hivatás, barátság, szerelem, otthon stb. stb.

p

p Aki kőkeményen dolgozik ugyan, de minek… mennyiségre hajt –

p akinek nincs türelme a minőséghez kellő jó ötletre/ihletre várni

p

p Aki az ágyban várja, hátha megálmodja az isteni sugallatot,

p anélkül nem is kell fel, nem is öltözködik fel és nem is takarít stb.

p

p Akit ártatlanul börtönbe vetnek és szabadulna, de ha egy rántás

p nem tépi ki az ablakrácsot, akkor feladja, és ott is fog megrohadni…

p

p Aki könnyen megharagszik, egy ezt már szinte váró mimóza,

p de nehezen bocsát meg: ő egy örökké háborgó lélek szeret lenni…

p

p Aki nem akarja megérteni az inkommenzurábilis fogalmát –

p mindent pénzben kifejezve hasonlítana össze: házat és szerelmet is

p

p Aki tévesen azt hiszi: Isten nem szereti őt, és irigykedik a sikeresre:

p a kudarcos-agresszív Káin, aki pont azt öli meg, aki neki segíthetne…

p

p Aki nem hülye, hogy a kényes, kínos igazságokat kutassa és azokat

p körében kimondja, mert ismeri a „bölcs” közmondást: beverik a fejed…

p

p Aki „az igazság bajnoka”, aki az ő nagy igazságával irgalmatlanul

p agyonveri még barátait is, vagy érte beáldozza családját (Kohlhaas)

p

p Akin meglátszik, hogy gyorstalpaló órát se vett: hogyan légy figyelmes

p és tapintatos? Ő kíméletlenül mondja az igazat: „szalonképes” szadista

p

p Aki nem ismeri a kegyes csalás fogalmát – és nem is tud elképzelni

p olyan helyzetet, amikor valakinek saját érdekében nem mondunk igazat…

p

p x

Kis János

A MEGELÉGEDŐ HÁZASTÁRS.

Nincs palotám, aranyom sincs,

De szegény hajlékomban

Aranynál sokkal nagyobb kincs,

Békeség, követ nyomban.

A leghűségesb szerelem

Nyájassága vesz körül,

S a legnagyobb fejedelem

Annyit mint én nem örül.

.

A nap első súgárjával

Csókolva költ fel hívem,

Bájoló mosolygásával

Megvídámítja szívem.

Azután vídám elmével

Repűl gyors munkájára,

Frissen varr s fon szép kezével

Kis angyalink számára.

.

Estve dolgaink fogytával,

Karját karomba fűzi,

Majd énekkel, majd tréfával

A gond fellegit űzi.

S csak egy patak csendes árja,

Melly öntözi kertünket,

S csak a hold szelíd súgárja

Látja szép örömünket.

.

Melly boldog, ki vígan éli

A közép sors javait,

S irígy szemmel nem szemléli

A föld pompás nagyait!

Egek, nékem fényességet

S nagy kincset ne adjatok.

Adtatok vígszívűséget -

Attól meg ne foszszatok!

pppppppppppppppp

Életünk végtelen pozitív-negatív minősége,

a jó megőrzése-javítása vagy rontása a tét

Szellemi segítség magyarán lélekbátor örökifjú

bölcsességszeretőknek és boldogságkeresőknek

p Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

p balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

p ön/társemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

p

p Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

p napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

p

p Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

p elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

p

p Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

p

p A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

p nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

p A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

p és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

p

p Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

p magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

p Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

p az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…

p

p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

p Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

p

p ?

p Érzékenyítő, felfedeztető, elképzeltető, rácsodálkoztató,

p megértető, megítélendő, értékelendő, súlyozandó, vitára

p és tovább-gondolásra serkentő, igaz, jobb önismeretre és

p szeretetre: bölcs változásra indító magyar kulcsmondatok…

ppppppppppppppppppppppppppp