Eugéniusz:

Bölcs-balga,

boldog-boldogtalan ember – III.

Emberélet-minőség vizsgálódások

édes-ékes, bölcs anya-nyelvünkön



Talált, szerzett, javított/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek-halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Tettek ð magatartások ð jellemek ð sorsok)



A gyógyulás kezdete a baj felismerése.

Magadon nevetsz, vagy szörnyülködsz:

a mese nem másról, de pont rólad szól –

ismerj magadra és változtass életeden…



Ady Endre

Új Vizeken járok

Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse,

Röhögjenek a részeg evezősre.

Röpülj, hajóm,

Ne félj, hajóm: rajtad a Holnap hőse.

.

Szállani, szállani, szállani egyre,

Új, új Vizekre, nagy, szűzi Vizekre,

Röpülj, hajóm,

Szállani, szállani, szállani egyre.

.

Új horizonok libegnek elébed,

Minden percben új, félelmes az Élet,

Röpülj, hajóm,

Új horizonok libegnek elébed.

.

Nem kellenek a megálmodott álmok,

Új kínok, titkok, vágyak vizén járok,

Röpülj, hajóm,

Nem kellenek a megálmodott álmok.

.

Én nem leszek a szürkék hegedőse,

Hajtson szentlélek vagy a korcsma gőze:

Röpülj, hajóm,

Én nem leszek a szürkék hegedőse.

*

A TŰZ CSIHOLÓJA

Csak akkor születtek nagy dolgok,

Ha bátrak voltak, akik mertek

S ha százszor tudtak bátrak lenni,

Százszor bátrak és viharvertek.

.

Az első emberi bátorság

Áldassék: a Tűz csiholója,

Aki az ismeretlen lángra

Úgy nézett, mint jogos adóra.

.

Mint egy Isten, hóban vacogva

Fogadta szent munkája bérét:

Még ma is minden bátor ember

Csörgedezteti az ő vérét.

.

Ez a világ nem testálódott

Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:

Legkülömb ember, aki bátor

S csak egy külömb van, aki: bátrabb.

.

S aki mást akar, mint mi most van,

Kényes bőrét gyáván nem óvja:

Mint ős-ősére ütött Isten:

A fölséges Tűz csiholója.

p Statiszta

p Olyan az egész élete,

p mint azon a filmszereplő statisztáé,

p aki csak egy-egy jelenetben tűnik fel,

p a teljes történetben nem oszt, nem szoroz,

p arra kap instrukciót, de az egészet sosem látja...

p

p

p Korbács/

p mézesmadzag

p Még nem megérett erkölcsi lény,

p akit csak jutalommal és büntetéssel lehet motiválni

p aki csak azért „jó”, mert fél a várható büntetéstől –

p végső soron pedig az örök (!) kárhozattól, pokoltól!?

p (ill. a mennyország ígérete tartja benne a lelket…)

p

p

p Szem előtt

p Csak akkor végzed jól a dolgod,

p ha szüleid, tanáraid, főnököd a hátad mögött állnak?

p Élj úgy, mintha isten/egy derék ember mindig nézne!?

p Ehhez a külső elvárásoknak, jól megrostálva, átnézve

p már bensővé, istentől áldottá kell/kéne válniuk…

p

p

p Demagógok

p Senki nem olyan szegény,

p hogy nagyot ígérni ne tudjon:

p Ha majd lottó ötösöm lesz,

p akkor téged is gazdaggá teszlek...

p Egy felelőtlenül ígérgető politikust

p is nehéz/lehetetlen a szaván fogni?

p Azt mondja, amit hallani szeretnél –

p de gyakorlatilag számon-kérhetetlenül...

p És az államosított pap szaván fogható,

p aki az evilági jó magaviseletedért

p az örök égi boldogság jutalmat ígéri?

p Ez egy olyan Égi Kánaán,

p ahonnan még nem tért meg utazó…

p (a másik, a fenyegető alternatíva

p a pokol, az örök kárhozat)

p Lehet egy egész emberi életet

p erre az ígéretre alapozva alakítani?

p

p

p Képmutató

p A szentfazék, akinek a füle kormos

p A képmutatás a bűn hódolata az erény előtt –

p ő nem úgy csinálja, de legalább elismeri: úgy kell(ene)

p Nagyobb a baj, ha a bűn már erényként mutatja magát...

p

p

p Szálka és gerenda

p Bagoly mondja verébnek: nagyfejű!?

p Vedd ki előbb saját szemedből a gerendát,

p és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy

p kivehesd esetleg atyádfia szeméből a szálkát,

p amit te most látászavartan gerendának nézel…

p

p

p Prokrusztész ágy

p Fakó minden teória, a lét aranyló fája zöld,

p s te így, ilyen kifakultan látod a virágzó rétet,

p a nagy mindenség ki-kibújik a rendszeredből -

p de te addig csonkítod, míg bele nem gyötörhető…

p

p

p A család nemtője

p Ha rablótámadás érné szeretteidet,

p akár az életed árán is megvédenéd őket,

p (legalábbis ezt most fennen hangoztatod)

p de hogy a krumplit ma pont te pucold meg,

p az neked már nem elég magasztos feladat...

p

p

p Ott-hontalan

p Vágd el a gyökereid,

p ültesd át a vén fát, légy hontalan

p Hozd magad itthon szinte lehetetlennek látszó helyzetbe,

p hogy még magadat is majdnem meggyőzzed a kivándorlásról

p Idegenben idegenként meg olcsó vígasszal gyógyítsd lelkedet.

p

p

p A király meztelen,

p de sehol egy gyerekszáj,

p aki ezt ki merné mondani

p Aki megmondja az igazat,

p annak menten betörik a fejét

p (vagy ami még ennél is rosszabb:

p már nem is látják a meztelenséget

p az összefonódás, lekötelezettség miatt)

p

p

p „Köznevelés”

p Ahogyan ezt már

p Platón is javasolta Államában,

p a szülés után minden gyereket

p el kell venni és egy helyen kell nevelni,

p és nem a sokféle családi „anarchiában” …

p Ebbe a rossz irányba mutat a – még nem - kötelező

p bölcsőde, az obligát óvoda, a lassan egésznapos iskola….

p

p

p Helyettesítő

p Imádkozhatsz értem, de nem helyettem

p Adhatsz tanácsot, de helyettem nem dönthetsz

p Drukkolhatsz nekem, de helyettem nem vizsgázhatsz le

p De te olyan nagyon „jó anya” vagy, vagy az akarsz lenni,

p hogy mindent helyettem csinálnál, s pont ezzel is ártasz…

p

p

p Életismeret-hiány

p Elzárva tartottak - jogi – nagykorúságodig!?

p Várkastélyban, lakatlan szigeten, zárdában…

p …hogy Te ne is ismerd meg a rossz világot!

p Így bedőlsz az első cukros bácsinak, aki becéz…

p (Lásd pl.: Moliѐre A nők iskolája c. színművét)

p

p

p Írógép

p Éhenkórász zsurnaliszta

p Akkor is firkál, amikor frigid a múzsa

p Ha nem ír valamit, akkor éhenhal a családja…

p A kapát és a kaszát viszont messzire elkerüli…

p Inkább, ha kell, és „kell”, bérbe adja lelkiismeretét…

p

p

p Magas mérce

p „Tégy oly célt fel,

p Amelyre soha senki nem ért.

p Mert szép dolog a középszerű

p Tudós emberekkel elérkezni,

p De szebb még a legtudósbakkal

p Egyarányú messze hagyíttani,

p A legszebb penig

p mindeneket fellyülhaladni,

p És a nagy hegynek

p oly részében állani,

p Ahová soha senki

p maga erejétől nem hághatott,

p S talán soha nem is hág.”

p Apáczai Csere János

p

p

p „Magány”

p Egyedüllét-fóbia

p Félve a kiközösítéstől

p hagyod, hogy lehúzzon

p magához a középszerűség,

p és ezzel fel is hagysz minden

p erkölcsi fenntartással és az

p állítólagos különcködéseddel…

p

p

p Életáldozat

p Vértanú - mártír

p Egyedül az ember

p az a különleges lény,

p aki képes eszmékért,

p ügyekért életét is áldoznia.

p Lehetnek ezek persze akár

p téveszmék és rossz ügyek is.

p (És persze lehet a jó ügyért is

p felesleges áldozatot hozni…)

p

p

p Rosszul tudni

p A törvény nem ismerete

p nem ment fel a törvény alól

p Ha nem tudsz a gravitációról,

p akkor meghalsz a szakadékban,

p mert felgyorsulva csapódsz le…

p A részegséged az neked enyhítő,

p és nem súlyosbító körülmény?

p

p

p Egyéni mérték

p Szubjektív-objektív

p Hogy ki mennyi italtól

p rúg be, veszíti el az eszét.

p ez egyfelől viszonylagos,

p másfelől abszolút (vodka),

p mert nyilvánosan bárki által

p megítélhető (kritériumok)

p

p

p Protezsált

p Felmegy a függöny

p és egy másik protekciós

p álzenésszel kéne muzsikálni:

p közös a blama, a nagy leégés

p - Tud hegedülni? - Nem!

p - És ha megfizetjük?

p

p

p Stréber

p A mindenáron való

p érvényesülés érdekében

p a felsőbbség kívánalmait

p feltűnő formában és

p túlzott mértékben teljesítő,

p magára a figyelmet felhívó,

p magát mindenütt erőszakosan

p előtérbe toló, törtető személy; törtető.

p Alattomos stréber.  A stréberek,

p akik vígan keringenek a miniszterek körül …,

p most … szörnyűködő hangon sopánkodnak.

p (Mikszáth Kálmán)

p

p

p Beugró

p Az őrmester kérdezi,

p hogy ki tud zongorázni –

p te hevesen jelentkezel

p remélve, hogy így lóghatsz…

p De ő téged WC pucolásra rendel,

p így akar kiszúrni az úrigyerekkel…

p

p

p Nem

p gondolkodó

p A gondtalanság kedvelő,

p a gondterheltséget kerülő…

p De amennyivel kevesebbet

p és amennyire felszínesen gondolkodik,

p legalább annyival többet és nagyobbat téved…

p Simán aláír egy rejtve uzsorahiteles szerződést…

p

p

p Feltett kéz

p Mindig feltétel nélkül kapitulál

p a körülmények óriási hatalma előtt –

p Nem minden, de ez viszonylagos:

p annál nagyobbak ezek az óriások

p minél törpébbnek látod és láttatod

p nemcsak magad, de a „bajtársaidat”

p

p

p Szép-

p érzéketlen

p A vak magyarul

p úgy is mondható: világtalan

p És aki csak néz ki a fejéből,

p de nem látja meg a szépet?

p Szép természeti jelenség, mű, ember

p nézése nem művelte ki látóvá a szemét…

p

p

p Rövidlátó

p Az biztos, amit - ma - megeszel

p Vágd le az aranytojást tojó tyúkot!

p Mit tudni, mit hoz a holnap - ha megéred…

p Miért nélkülöznél/áldoznál ma a holnapért?

p

p

p Előrelátó

p Mekkora csapás, megátkozottság lenne,

p ha mindent pontosan és biztosan előre látnánk -

p mintha mi is „isten-átkozta” jóstehetséggel bírnánk

p (ahogy káros-kórós az a rövidlátás, ha egy nap a világ)

p

p

p Bamba

p „Mondják ostoba, buta,

p együgyű, hüle emberről,

p aki mindent szájtátva csudál, bámul.

p népies nyelven rokonai: bákó, baca,

p mamlasz, málé, mámmám, mamuk.”

p

p

p Aki már

p mindent megszokott,

p akinek minden természetes stb.,

p és már semmire sem csodálkozik rá,

p és senkit és semmit sem csodál meg –

p pláne nem hisz a természetfeletti,

p isteni csodákban, amikben így

p neki nem is lesz része…

p

p

p A „külcsín”

p Neked mindegy,

p milyen ruha van rajtad –

p ócska kopott, piszkos, büdös,

p uniformis, hülye feliratos stb.

p hisz te állítólag egy filozófus,

p vagy csak egy segédmunkás vagy.

p miért is mosakodnál, fésülködnél,

p borotválkoznál, mosnál fogat stb.?

p Belbecsed így rejtve marad,

p mert ki is állna szóba veled...

p

p

p A piperkőc

p A dandy, ficsúr, divatfi, divathős

p aki naphosszat csak a tükör előtt áll

p aki órákig válogatja, váltogatja alsó-felsőneműit

p aki mindenféle pacsulikkal keni, fújja be magát

p (míg este lesz, s másnap kezdi az egészet elölről)

p

p

p Maximalizáló

p Gyakorlod magad, hogy

p az adott alapanyagból

p hozzátett eszmei értékkel

p a lehető legehetetlenebb étel,

p a legrondább épület, lakóház,

p és a legpocsékabb élet készüljön

p

p

p Emlékcsonkító

p Gyakorlat teszi a mestert:

p memóriádból napi penzumokban

p gondosan ki-kiszelektáltál minden szépet,

p s erőnek erejével csak a csúnyára emlékszel,

p s így a saját vesztedre hamisítod a történetedet,

p táplálod-erősíted az önbetegítő önleértékelésed!

p

p

p Varietas delectat

p A változatosság gyönyörködtetne

p Minden nap ugyanazt eszed, iszod

p Minden nap ugyanazon az úton oda és vissza

p Minden nap ugyanaz a monoton rég unt munka

p Mindig ugyanazok az arcok, kérdések, viccek stb.

p Mindig hétvégén ugyanazok a szeretkező mozdulatok

p Nem kockáztatsz semmi változtatással, újítással,

p mert hiszen abból akár még hiba vagy baj is lehet…

p

p

p Kudarc-

p élmény halmozó

p Garantáltan nincs

p tartósan sikerélményed,

p borítékolható a terv meghiúsulása:

p a múltadat akarod átírni, változtatni,

p szerecsent mosdatsz, halottal táncolsz…

p Vagy számodra lehetetlenre vállalkozol:

p karod csapkodásával átrepülni a folyón…

p (ha elkábítottan, részegen vakmerő leszel)

p

p

p Siker-

p élmény

p Hass, alkoss

p és gyarapíts -

p vagy pusztíts!?

p Gyorsan és biztosan

p akarsz sikerélményhez jutni:

p és jól tudod: rombolni mennyivel,

p mily sokkal könnyebb, mint építeni…!

p

p

p Pazarló

p Gazdálkodj bután

p Véges lelki erőddel, időddel

p energiáidat az önigazolásra

p vagy folytonos panaszkodásra,

p és a tüntető önsajnáltatásra fordítsd

p

p

p Kötekedő

p Menj biztosra,

p állíts nyelvi csapdát,

p hogy ne lehessen jó válasz:

p - Azt mondtad, hogy kurva az anyám?

p - Én? Már hogy mondtam volna!

p - Hát hazudok én?

p (Durr egy pofon…!)

p

p

p Perlekedő

p Minden sérelmedért

p ha máshogy nem megy,

p mert pl. már nem párbajozol,

p akár a bíróságon keress elégtételt!

p Kerül, amibe kerül, ha rá is költöd a gatyádat is…

p (okosként sose engedj, inkább szamárként szenvedj)

p

p

p Gúny-

p nyilak

p Nem csak úgy

p vaktában lövöldözi,

p célra tart, és sajnos,

p sokszor célba is talál,

p hatékonyan súlyosan

p vagy akár még „halálra” is

p sebezve potenciális barátait…

p Pláne és főleg az ún. mimózákat…

p Pedig ezt ő csak tréfásnak szánta…

p

p

p Nedv

p A humor

p annyira emberi

p és az élet sava-borsa:

p ironizálj, gúnyolódj, poénkodjál stb. -

p hátha minden barátod sikerül elüldözni!

p

p

p Komor

p Az emberi élet

p annyira komoly, halálkomoly,

p hogy csak komoran lehet végig-csinálni.

p Ha netán meg-megkísért a nevethetnék,

p akkor gondolj temetésre, templomra stb.

p

p

p Meta-fizika

p Egy fizikus és egy filozófus

p együtt kirándul az afrikai szavannán.

p Egyszer csak üldözőbe veszi őket egy oroszlán.

p Mindketten futni kezdenek, de közben a fizikus megtorpan:

p - Semmi értelme futni, hiszen az oroszlán gyorsabb nálunk!

p Mire a filozófus:

p - Én nem is az oroszlánt akarom lefutni, hanem téged!

p

p

p

p Segg-nyalás

p Emeld fel fejed, büszke nép…

p Magyar ember nem találja a helyét

p (nem érzi jól magát), ha nem szaros a szája!?

p Ez csak egy magyar-gyűlölő ráolvasás – vagy:

p aki nagy dologra van hivatva, nagyon lent lehet…

p

p

p Szellemi népirtás

p Templom, iskola, média:

p Egy egész népbe nap mint nap

p kisebbrendűségi érzést táplálni:

p utolsó csatlós, fasiszta, munkakerülő,

p kirekesztő, bunkó, igénytelen stb. stb.

p Múltját is letagadva, kitörölve, átírva,

p meghamisítva, nevetségessé téve stb.

p (persze csak, ha ehhez már elég birka…)

p

p

p Légy résen!

p Másként úgy jársz,

p mint az a béka, aki

p nem ugrik ki a vízből,

p ha szép lassan melegítik oly forróra,

p hogy a végén ott elpusztul, megdöglik…

p Ilyen módon is lehet embert ölni/népet irtani...

p

p

p Bolondulás

p “Két módon

p tehetnek bolonddá.

p Az egyik, hogy elhitetik veled a hazugságot.

p A másik, hogy visszautasítod az igazságot.”

p (Sören Kierkegard)

p

p

p Kiveszőfélben

p Mint az álruhás király

p Aki azért járja így országát,

p hogy közvetlenül megtapasztalja,

p - akár a saját bőrén is, mint Mátyás király -

p miként bánik a néppel pl. a kolozsvári bíró…

p (ezt nem pótolja a besúgó, hangulatjelentő stb.)

p

p

p Ország-

p vezetők/vesztők

p "Négyféle vezetőember

p lehet egy ország élén:

p Prokrusztész, Napóleon,

p Samu bácsi és Szolón.

p Prokrusztész egy elgondolás híve,

p melybe nemzetét belekényszeríteni akarja,

p ha törik, ha szakad.

p Napóleon szenvedélyes játékos és akár nyer,

p akár veszít, mindenképpen tékozol.

p Samu bácsi úgy ül az uralkodói teremben,

p mint egy fűszerboltban, dekákkal

p és garasokkal ravaszkodik.

p Szolón az isteni ihletre figyel,

p minden tette az örök mértékből ered

p és országa virul."

p (Weöres Sándor)

p

p

p Intelem

p „Ha kívánod

p a királyság tisztességét,

p légy békességtűrő.

p Ítélj békességtűréssel,

p szánakozással és irgalommal”,

p mert „a jó cselekedetek törvénye

p főékesség a királyok koronáján.

p Illik a királynak kegyesnek, irgalmasnak

p és több egyéb jóságokkal

p teljesnek és ékesnek lenni,

p mert a kegyetlenséggel

p és gonoszsággal fertőzött király

p haszontalan keres király nevet,

p mivel zsarnoknak mondatik”.

p „Uralkodjál mindenki felett harag,

p kevélység, gyűlölködés nélkül,

p békességesen, szelíden, emberségesen,

p megemlékezvén szüntelen, hogy

p minden ember azon egy állapotban vagyon

p és semmi fel nem emel, csak az alázatosság,

p semmi meg nem aláz, csak a kevélység és a gyűlölség.”

p István király intelmei

p

p

p Ideális

p alattvaló

p Miért élsz úgy

p mintha kiskorú lennél,

p mintha gondnokság alatt lennél,

p mintha épp most börtönben lennél,

p mintha el lennél tiltva a közügyek gyakorlásától -

p miért hagyod, hogy nélküled döntsenek terólad?

p

p

p Jus murmurandi

p A morgás joga/kötelme

p Ha folyton te reklamálsz,

p a bíró azt sem adja meg,

p ami nyilvánvaló szabálytalanság,

p De ha meg mindent szó nélkül lenyelsz,

p akkor meg fát fognak vágni a hátadon…

p

p

p Jó vagy rossz vicc!?

p A fele - sem - tréfa?

p - Mi a demokrácia? – kérdi a zsidó gyerek.

p - Az a rendszer,

p ahol a zsidók lenyúlhatják a többiek javait. – válaszolja apja.

p - És mi az antiszemitizmus?

p - Amikor ezt a szenvedő fél szóvá meri tenni…

p („Zsidó” alatt nem származást, de szellemiséget értve…)

p

p

p

p Numerus clausus

p A negatív-pozitív

p társadalmi, „faji” diszkrimináció

p jó vagy rossz próbálkozásaiból…

p "Mi nem az idegen fajjal szemben

p követeljük a numerus clausust,

p hanem a saját fajunkkal szemben

p követeljük a numerus apertust,

p mert tébolyodott és öngyilkos nemzet az,

p amely az értelmiséget nem elsősorban

p a saját fajtájából akarja rekrutálni."

p Tormay Cecile

p

p

p Igény

p - Bácsi,

p a maga falujában

p van antiszemitizmus?

p - Nálunk? Nálunk az nincs.

p De – megjegyzem – igény vóna rá…

p

p

p

p Jól

p megkülönböztetni

p Ez annyi, mint jó tudni

p Például a játékos bunyót

p a tétmeccstől, a verekedéstől,

p vagy annak imitálásától stb.

p Ti pedig a politikai pankráción

p a késhegyig marakodók vagytok –

p és nevet a haszonélvező harmadik.

p

p

p Zsarolható

p bűnpártoló…

p Aki csak nagy sokára,

p túl későn veszi észre, hogy

p ha belemegy kis stiklikbe,

p akkor a nagy bűnök láttán is

p cinkos hallgatásra kényszerülhet.

p Lehetnek olyan társadalmi játék-

p szabályok, hogy ha mind betartod,

p akkor egyáltalán nem tudsz megélni?

p

p

p A

p dolgok

p néven nevezése

p „ha egy közösség a hazugságok

p olyan zsákutcájába beleszorul,

p ahol a dolgokat nevükön nevezni

p nem lehet és nem is szabad,

p akkor ez előbb vagy utóbb elvezet

p a közösség általános értelmi

p és erkölcsi lezülléséhez",

p „Eltorzult magyar alkat,

p zsákutcás magyar történelem"

p Bibó István

p

p

p Szilencium

p A jó és rossz hallgatások

p Amikor a hallgatás aranyat ér,

p amikor hallgatni a bölcsebb,

p amikor hallgatni dicsőség

p (pl. neadj’isten kín-vallatnak),

p amikor a hallgatás cinkos vétek,

p amikor a hallgatás beleegyezés,

p amikor a hallgatás szégyen,

p amikor a hallgatás titoktartás,

p amikor a hallgatás nem tudás,

p amikor a hallgatás is hazugság,

p amikor a hallgatás tapintatosság,

p amikor a hallgatás csendespihenő,

p amikor a hallgatás zsarnok-parancs…

p

p

p Igazmondás

p „Nem hiszi senki,

p mennyit hazudunk e világon:

p a gonosz erényeket színlel,

p a jobb sokszor hibákat, hogy

p a többségnél jobbnak ne látszassék,

p s mindenki legalább hallgatás által sérti az igazságot.

p S vajon ez jobb-e? Ha szólni mernénk,

p természetünk- mely, bármit mondjanak is néhányan,

p mindég csak jobbhoz vezérel – rég kivítta volna győzelmét,

p de gyáván hallgatunk, s az alávalóság dúsan sarjadozik

p engedékenységünktől ápolva. –

p Nemcsak nem hazudni, hanem az igazságot megmondani –

p ez kötelességünk, s ki ezt nem tevé, vétkezett,

p ki hallgat, hazudott.”

p Eötvös József

p

p

p Mindig

p igazat mondani?

p Akkor is, ha ezzel elárulsz, beköpsz valakit?

p Akkor is, ha ezzel elrontasz egy meglepetés szervezést?

p Akkor is, ha ez az őszinteség „szalonképes szadizmus”?

p Akkor is, ha te nem is tudod mi a teljes igazság?

p Akkor is, ha az ellenséged faggat, netán vallat?

p Akkor is, ha a kegyes hazugság a kérdező javára válna?

p

p

p Könyv-vásár

p Vagy nagyon olcsó a könyv,

p de akkor paternalista állam cenzúrázza,

p ki se adja, vagy csak lebutítva, kiherélve -

p vagy szinte mindent, de mindent kiadnak,

p csak éppen egy félnapi jövedelmed kéne rá kiadni,

p illetve már rég leszoktattad magad az olvasásról,

p vagy a napi kenyérkereset kiszívja estére erődet,

p mert fölösleges „javak” miatt hajszolod magad…

p

p

p Szekta

p Megistenülni

p mentél egy szektába,

p de ott fanatizál(ód)va,

p profin átprogramozva stb.

p csak egy ragadozó vadállattá,

p bármire kész „hitharcossá”, vagy

p egy préda nyájbirkává süllyedtél...

p

p

p Neked

p a papod,

p a prédikátorod szava

p magának az Istennek a szava,

p mindig s legutolsó igehirdetését,

p igeértelmezését/magyarázatát követed,

p bár nincs rajta a Szentlélek hiteles pecsétje...

p

p

p Milyen igaz

p ez a prédikáció!

p S rögtön rá is ismersz

p a kifigurázott típusra…

p Persze sosem magadban,

p mindig a szomszédodban…

p Az ő szemében szálkát is,

p a tiedében gerendát se látsz

p

p

p Üdvözülő

p „méltatlan”

p A pap és a buszsofőr

p egyszerre kopogtatnak

p a mennyország kapuján.

p Kijön Szent Péter,

p röviden elbeszélget velük,

p majd beengedi a buszsofőrt.

p A pap fölháborodva kérdezi:

p - És én?

p - Engem, aki egész életemben

p Isten szavát hirdettem,

p nem engedsz be? Hogy lehet ez?

p - Hát úgy, hogy amíg te prédikáltál,

p mindenki aludt. Bezzeg amíg

p a buszsofőr vezetett,

p addig mindenki imádkozott.

p

p

p

p x

A KRISZTUSOK MÁRTÍRJA

Vad, nagyszerű rajongást oltott

Az Érnek partja énbelém,

Csupa pogányság volt a lelkem,

Gondtalan vágy és vak remény.

Forgott körültem zagyva módon

Lármával, vadul a világ

És én kerestem egyre-egyre

Valami nagy Harmóniát.

.

Paraszt Apollónak termettem,

Ki dalos, erős és pogány,

Ki szeretkezve és dalolva

Dől el az élet alkonyán.

Pogány erőtől, daltól, vágytól

A lelkem immár nem buzog,

Megöltek az evangélisták,

Az életbölcsek, krisztusok.

*

Az élet

Az élet a zsibárusok világa,

Egy hangos vásár, melynek vége nincs.

Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,

Megvehető akármi ritka kincs.

Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak

Kufár lélekkel hasznot, üzletet;

Itt alkusznak, amott már áll a vásár,

A jelszó mindig: eladok, veszek!...

.

Raktárra hordják mindenik portékát,

Eladó minden, hogyha van vevő:

Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,

Rajongás, hit, eszmény és szerető.

Aki bolond, holmiját olcsón adja,

Az okos mindig többet nyer vele,

A jelszó: egymást túl kell licitálni,

Ádáz versennyel egymást verve le!

.

A szív az üzlet leghitványabb tárgya

S eladják mégis minden szent hevét.

Akad vevő rá, egymást licitálja,

Hogy a holmit atomként szedje szét.

Folyik a vásár harsogó zsivajban,

Az egyik kínál, másik meg veszen,

Csak néhol egy-egy végképpen kiárult,

Kifosztott lélek zokog csendesen.

.

Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,

Bolondok bizton, balgák szerfelett,

Eddig az ő példájukat követtem,

Ezután én is másképpen teszek,

Lelkem, szivem kitárom a piacra,

Túladok én is minden kincsemen...

...De nincs erőm íly nyomorulttá válni,

Óh, nincs erőm, én édes Istenem!...



p EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA

p A teljesértékű jó, vagyis boldog Élet

p vagy a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:

p a pozitív-negatív végtelen lehetőségek tárháza

p

p Itt és most a plusz vagy mínusz végtelen

p emberélet/világminőség, virulás/pusztulás,

p ill. annak boldog-boldogtalan megélése a tét…

p A teljes élet mindenki lehetősége, így „joga”,

p sőt kötelessége!? Az „utolsóból” is lehet első, sőt…

p

p Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,

p önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,

p de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…

p Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,

p „ellenségeimmel” elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…

p

p A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,

p de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….

p Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,

p ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,

p lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…

p

p Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,

p az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,

p Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,

p a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők - és

p végül, és egyáltalán nem elsősorban az ún. rejtett hatalmak….

p

p Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,

p a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!

p Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,

p barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája

p -hivatása, otthona/hazája, játéka, társasága, mulatsága stb.stb.

p

p Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

p önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

p idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

p

p napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

p alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,

p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

p

p elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

p balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

p

p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

p Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:

p tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!

p

p Végső soron csak rajtad múlik, hogy boldogan/boldogtalanul

p éled le ebben a formában első-utolsó isteni ajándék életedet!

p Szabadságra teremtve, felelősséget nem hárítva jó szellemben-

p lélekbátran élj, teljesértékűn, istengyermekként kivirulva, és

p nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!

