Payday Loans

Keresés

A legújabb

Szonya, a családfenntartó, áldozathozó utcalány és "az emberiség üdvözítésért" gyilkossá váló Raszkolnyikov kapcsolata - Bűn és bűnhődés
Boldog-boldogtalan emberek életminőségei
2023. március 28. kedd, 10:47
Szonya1 – teljes nevén Szofja Szemjonovna Marmeladova, szerencsétlen sorsú fiatal lány Dosztojevszkij Bün és bűnhődés c. regényében. Nyomorúságban nőtt fel iszákos apja, Marmeladov és mostohája, Katyerina Ivanovna között, három kis féltestvérével. A nyomor mélyén, mostohája felszólítására tizenhat évesen utcalány lett, külön is költözött családjától. Apja halálos balesete kapcsán ismerkedett meg Raszkolnyikovval. Ekkor megilletődött hálát érzett iránta, de amikor megtudta tőle szörnyű titkát, megrendült szenvedése láttán, és örökre hozzá kötötte sorsát. Rávette őt, hogy jelentkezzék önként a rendőrségen, majd pedig, jórészt abból a pénzből, amit szeszélyes nagylelkűségével Szvidrigajlov juttatott neki, követte őt rabsága és száműzetése színhelyére, eltökélve, hogy ott várja ki szabadulását. Raszkolnyikov sokáig ingerültséget vagy közönyt mutatott iránta, de vagy egy év után lelkében felengedett a fagy, megtisztult, és képes lett elfogadni, viszonozni ~ önfeláldozó szerelmét. – A nemes lelkű prostituált irodalmi divat volt, sőt szinte már klisévé lett a regény megírása idejére, de Dosztojevszkij ~jának semmi köze a perdita-romantika szenvelgéséhez és pikantériájához. A szenvedés alázatos hősnője ő, a kitaszított, ezért képes egyedül ő megérteni a másik szenvedőt, aki önmagát taszította ki a társadalomból.

*

Bûn és bûnhõdés Szonya szemszögébõl
Bûn és bûnhõdés Szonya szemszögébõl

Az Új Színház Stúdiószínpadán a Bûn és bûnhõdéssel találkozhatnak a nézõk, csak egészen másképp... Ugyanis Dosztojevszkij regénye nyomán, Görög Imre és G. Beke Margit fordításának felhasználásával, Hársing Hilda írt szövegkönyvet, Szonya címmel. A Mix Online-nak a címszerepet játszó Fodor Annamária beszélt az elõadásról.

-Milyen különbséget érzel ahhoz képest, mintha egy hagyományos Bûn és bûnhõdés elõadásban játszanád Szonya szerepét?
-A mi elõadásunk érdekessége, hogy a nézõk végig Szonya szemszögébõl látják a történéseket. Bár a darab többi figurája is erõsen kidolgozott, de mégis a közönség azt láthatja, ahogy Szonya körül forog a világ. Úgy érzem, a darabban mindenkihez erõs viszonyok fûzik Szonyát, persze a szívéhez legközelebb Raszkolnyikov kerül, õ az, akire várt.

-Mi áll hozzád Szonya figurájában a legközelebb?
-Számomra nagyon fontos az emberi mélysége. Néha mintha külsõ szemlélõ lenne a saját életében, sokszor éreztem én is így magam. Óriási forgatag, õrület közepén Szonya egyedül áll és tartja magát, szivacsként szívja magába a történéseket, nem válogat. Nem sírással, vagy kirohanásokkal reagál a körülötte vagy vele történõ dolgokra, hanem végtelen türelemmel. A próbák alatt rájöttem, hogy bennem sokkal kevesebb türelem van, ezt jó lenne Szonyától megtanulnom. Az egyszerûségének a szépsége is igazi felfedezés volt nekem.


-Milyen volt a rendezõvel, Szabó Mátéval együtt dolgozni?
-Nagyon jó. Még a fõiskoláról ismerem Mátét, és korábban láttam is remek rendezéseit, de most dolgoztunk elõször közösen. Nagyon vártam a munkát, mert különlegesnek ígérkezett, és az is lett. Máté mindenkivel nagyon jól tudott együttgondolkodni, nagy türelemmel, és jó irányokba terelgetett. A próbák alatt kialakult egy közös nyelv. A közös burokban nem történhetett baj, ez védett szerintem mindenkit. Pedig az elején nagyon féltem, hogyan tudok Szonyához elérni, hiszen a darab harmincötödik oldaláig szinte meg sem szólal. Ez nem egyszerû feladat. Nagyon érdekes volt az is, hogy Máté néha nem instrukciókat adott, hanem olyan történeteket vagy képeket mesélt el az életébõl, amikbõl egybõl megértettem, hogyan kellene egy helyzetet lefordítanom magamnak.

-Ez lett most a kedvenc szereped az Új Színházban?
-A legkülönlegesebb, legfrissebb! Az az igazság, hogy mindegyiket nagyon szeretem.

Dosztojevszkij így írt egy levelében, mely az 1860-as évek elején kelt: "A regényem címe: Részegesek. Nem csupán az alkoholizmust vizsgálja, hanem vetületeit is: családi képek, gyermeknevelés efféle környezetben stb. Legalább húsz ívre tervezem." Ki gondolná, hogy ezek a sorok a Bûn és bûnhõdésre utalnak? A mû eredetileg aktuális tárcaregénynek indult a pétervári nyomorról, az alkoholizmus által tönkretett családokról, és csak késõbb kapcsolódott hozzá a szerzõt a kényszermunka évei óta foglalkoztató "értelmiségi bûnözõ", Raszkolnyikov figurája és lélektani története.

Elképzelhetõ tehát a Marmeladov család, illetve Szonya aspektusából szemlélni a regényben felsorakozó eseményeket. A tizennyolc éves lányt mostoha anyja, megháborodva a nélkülözéstõl, ráveszi, hogy harminc rubelért eladja magát, majd rendszeresen az utcán keresse meg mindannyiuk kenyerét, és alkoholista apjának az italra valót. A lány meghozza ezt az áldozatot, vállalja a szégyent, a szenvedést, a kitaszítottságot, de hiába, megmenteni senkit nem tud. Részeg apját elgázolja egy rohanó kocsi, mostoha anyja pedig beleõrül helyzetük teljes kilátástalanságába, majd õ is meghal.

A sorscsapások közepette Szonya megismerkedik egy volt egyetemistával, aki iránt végzetes vonzalom támad szívében. A fiú azonban hol a világ legszeretetreméltóbb és legönzetlenebb emberének mutatkozva felkarolja õt, hol eltaszítva magától sötét bûnök elkövetését sejteti vele. Szonya azonban kitart mellette, még akkor is, amikor a fiú bevallja, hogy gyilkos, sõt kettõs gyilkos.
Az Új Színházbeli elõadás szerepeiben Fodor Annamária mellett Almási Sándor, Huszár Zsolt, Kovács Krisztián, Papp Zoltán, Pokorny Lia, Tordai Teri (és több gyerekszereplõ) látható.

Bárd Noémi Polli - 2008. 12. 20. (MixOnline)

*


FJODOR MIHAJLOVICS DOSZTOJEVSZKIJ. Bűn és bűnhődés. Fordította Görög Imre és G. Beke Margit. TARTALOM ELSŐ RÉSZ · MÁSODIK RÉSZ · HARMADIK RÉSZ
Írta: E RÉSZ — Bűn és bűnhődés. Fordította Görög Imre és G. Beke Margit. TARTALOM. ELSŐ RÉSZ. MÁSODIK RÉSZ. HARMADIK RÉSZ. NEGYEDIK RÉSZ. ÖTÖDIK RÉSZ. HATODIK RÉSZ.
347 oldal