Payday Loans

Keresés

A legújabb

Eugéniusz: Az ön- és társ-sorsrontás igazmondó tükre magyarán szólva, írva – III.  E-mail
Írta: Jenő   
2023. március 01. szerda, 09:36

Júlia, ​a második Heloïse (könyv) - Jean-Jacques Rousseau | Rukkola.hu

Eugéniusz:

Ön/társ-sorsrontásigaz tükör – III.

pppppppppppppppp

Emberhez méltó élet: mennyi és minő

A balga, „fogyatékos”, gonosz és gyáva

(M)ilyen ember vagy: ön/társsorsrontó!?

Szellemi segítség bátor nem megalkuvóknak



BESSENYEI GYÖRGY [A MAGYAR IRODALOM ARCKÉPCSARNOKA]

Bölcs-balga, és boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol

Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló

Létminőség-vizsgálódások: típus-példatár



A filozófus – Wikipédia

Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Bajok/tünetek ðdiagnózisok ð oki terápiák

Szándékok-következmények és okok-okozatok

Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok



Merengő – Magyar Nemzeti Galéria

p Vörösmarty Mihály:

p A MERENGŐHÖZ

p Laurának

p

p Hová merűlt el szép szemed világa?

p Mi az, mit kétes távolban keres?

p Talán a múlt idők setét virága,

p Min a csalódás könnye rengedez?

p Tán a jövőnek holdas fátyolában

p Ijesztő képek réme jár feléd,

p S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,

p Mert egyszer azt csalúton kereséd?

p Nézd a világot: annyi milliója,

p S köztük valódi boldog oly kevés.

p Ábrándozás az élet megrontója,

p Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.

p Mi az, mi embert boldoggá tehetne?

p Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,

p A telhetetlen elmerülhet benne,

p S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.

p Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;

p A látni vágyó napba nem tekint;

p Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:

p Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.

p Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,

p Ki életszomját el nem égeté,

p Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,

p Földön honát csak olyan lelheté.

p Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:

p Egész világ nem a mi birtokunk;

p Amennyit a szív felfoghat magába,

p Sajátunknak csak annyit mondhatunk.

p Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek,

p Megférhetetlen oly kicsin tanyán;

p Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek,

p Zajától felréműl a szívmagány.

p Ha van mihez bizhatnod a jelenben,

p Ha van mit érezz, gondolj és szeress,

p Maradj az élvvel kínáló közelben,

p S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,

p A birhatót ne add el álompénzen,

p Melyet kezedbe hasztalan szorítsz:

p Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,

p Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz.

p Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;

p Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,

p Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,

p Egész erdő viránya csalja bár.

p Maradj közöttünk ifju szemeiddel,

p Barátod arcán hozd fel a derűt:

p Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,

p Ne adj helyette bánatot, könyűt.

p

p 1843. február vége - március eleje

p

p

p x

p

p

p Petőfi Sándor:

p MERENGÉS

p

p Jó Petőfi, te sem félhetsz,

p Hogy két vállad valahogy

p A szerencse áldásának

p Nagy terhétől összerogy.

p

p Adománya mindössze is

p E lantocska és a dal,

p Mit belőle búsan, vígan

p Érzelmid játéka csal.

p

p Hátha így találna szólni

p Egy tündérvilági hang:

p "Nos, fiam, mi kell? jókedvem

p Íme mindent megadand."

p

p Mondaná, hogy: "Rád ruházom

p A bübájat, a varázst,

p Daljaid, mivé kívánod,

p Azzá testesülni lásd.

p

p Hogyha kell hír: minden hangod

p Egy borostyángally legyen,

p Mig Petrarca koszorúja

p Nem vet árnyat fürtiden.

p

p - Hisz Petrarca és Petőfi

p Félig-meddig már rokon;

p Annál inkább osztozhatnak

p A borostyánlombokon. -

p

p Hogyha kincs kell: mind megannyi

p Gyönggyé válik éneked,

p Mígnem gyönggyel rakhatod ki

p Gombod, sarkantyúszeged."

p

p Mit felelnél mindezekre,

p Mit felelnél, jó fiú?

p Tudom én szived bibéjét,

p Tudom, a szél honnan fú.

p

p Te bizony csak ezt felelnéd:

p Szép a hír és jó a kincs;

p És hogy őket ne kivánnám,

p Abból ugyan semmi sincs.

p

p De ha már ezermesterré

p Engeded, hogy válhatom:

p - Van a hírnél, van a kincsnél

p Egy igézőbb hatalom;

p

p Mint csillagfüggés az égen

p Változatlan, végtelen,

p Úgy függ rajta és csak rajta

p Vágyban égő kebelem! -

p

p Hadd legyen hát egy lépvessző,

p Egy kalitka énekem,

p S a legszebb madárt... egy lyányka

p Szívét fogja meg nekem.

p

p Gödöllő, 1843. augusztus végén

p

p

p x

p

p

p Mereng –

p tűnődik, mélázik, álmodozik, álmokat sző,

p ábrándozik, révedezik, álmélkodik, ábrándokat kerget,

p fellegekben jár, fantáziál, képzelődik, képzeleg, bambul

p Hosszasan elidőzik egy képzeletbeli állapoton vagy helyen.

p És még ráadásul: ‘szemét mélán a semmibe mereszti’…

p Amije van, azt nem becsüli, amije nincs, és nem is lehet,

p és jobb is, ha nem lenne, az bűvöli el, ejti rabságba…

p

p

p Álomviláglakó

p Álmodban tiéd lett a királylány:

p reggel hiába lógott a bilibe a kezed,

p ezt kész ténynek vetted, fogtad fel -

p vagy ha nem, hát nem merted elhinni,

p hogy rád is vár valahol a te királylányod,

p esetleg nem messze, a szomszéd házban,

p s te inkább maradtál magadnak, magadban…

p

p

p

p Pótcselekvő

p Szidod a kormányt,

p keseregsz a világ romlásán,

p de eszedbe sem jut, hogy te itt-most

p milyen aktív-passzív része vagy ennek –

p sőt: hogy mindez végső soron a te belső

p azon romlottságodnak a kivetülése,

p amivel sajna békésen együtt-élsz…

p

p

p Lélekcsapda

p A bizonyítási kényszer csapdái

p A repülő osztály: vakmerő mutatvány,

p aminek ott nem lett nyaktörés a vége…

p A Pál utcai fiúk és „nemecsek” hősködése,

p aminek része lehet végzetes leépülésében…

p Egy nemkívánt gyermek tüntető jó-tanulósága…

p

p

p A család nemtője

p Ha rablótámadás érné szeretteidet,

p akár az életed árán is megvédenéd őket,

p de hogy a krumplit ma te pucold meg,

p ez méltatlan, rangon aluli lenne….

p

p

p Rossz unikum

p Az ember egyedüli lény

p aki mindent megszokik,

p Egy idő után büdöst se érez,

p és rabságban is szaporodik

p Mint állítólag az a béka,

p akit lassan melegítve

p lehet élve megfőzni…

p

p

p Kisöröm

p Igényszint-süllyesztő

p Beígérnek két nagy pofont,

p s a végén örülsz, ha csak seggbe rúgnak…

p Vagy jogos fizetésemelés igénnyel állsz elő,

p s a végén örülsz, ha maradhatsz, nem rúgnak ki…

p

p

p Őrült

p Ha kicsi neked ez a ház,

p és berúgva, tajt részegen,

p szándékos ön-őrjítésben,

p kirúgod az oldalát, falát,

p akkor ugyan a mennybolt

p lesz a magas mennyezeted

p és széles nagyvilág a lakod,

p de nem véd már semmi

p esőtől, széltől, hidegtől…

p

p

p Ön-

p marcangoló

p Nem altatod el

p a lelkiismereted,

p de csak addig jutsz,

p hogy folyton bűntudatod van:

p mi tettél, vagy mit mulasztottál,

p amit már soha nem tudsz jóvá tenni,

p és még az őszinte, mély bánat is hiába,

p mert – te úgy tudod - nincs bocsánat…!

p

p

p Aranyhal mese

p Te vagy az a halász,

p aki kifogja az aranyhalat,

p aki szabadulásáért teljesíti kívánságod.

p Te az asszonyod óhaját tolmácsolod neki,

p s mert egy pipogya engedelmes papucsférj vagy,

p és ő telhetetlenül egyre többet és többet követel,

p így a végén visszajuttok a régi szegénységbe,

p ami már nem ugyanaz, mert tudod, mi a jobb…

p

p

p Metamorfózis

p Gyávából vakmerő

p Angyalkából házisárkány

p „Haramiavezérből” lekvár, papucs stb.

p A végletek mily közel vannak egymáshoz,

p és milyen messze vannak az arany középtől,

p és mily hamar csaphat át az egyik a másikba...

p

p

p Birka/

p farkasember

p A hallgatásod beleegyezésnek tűnhet,

p oly sokáig nem teszed szóvá sérelmeid.

p Majd, amikor nálad betelik a pohár,

p akkor viszont már kiborítod a bilit,

p s megnyitod a hidegháborús frontokat,

p és tart akár holtodiglan és holtomiglan

p a házaspárbaj, a nyílt lelki hadviselés…!?

p

p

p Imponálni

p Kinek akarsz ezzel tetszeni?

p Miért halnak meg a középkorú férfiak?

p Hajsza: esztelen és megnyerhetetlen

p verseny: jobb nő, kocsi, lakás, utazás stb.

p Papucs alatt élve megfelelni, eleget tenni

p a mesék és viccek telhetetlen asszonyainak...

p

p

p Szeretet-

p nyelvhiányos

p Nem egy házat lakók

p A ház egy igen szükséges,

p de nem elégséges feltétel…

p A létfontos otthonteremtésre

p már nem marad erő, akarat, lelemény?

p Munkamánia az egyetlen szeretetmegnyilvánulás?

p Mire felépül végre a házad, szétmegy a házasságod…

p

p

p Nehéz eset

p A munkaalkoholizmusára büszke rabszolga.

p Aki nem tudja, hogy ő egy szenvedélybeteg.

p Ő már nem tud játszani, mulatni, sétálni stb.

p és aki ezért nem is keresi a „gyógyulást” –

p és értetlenül áll előtte: élettársa, családja

p nem érti/méltányolja az ő szeretetnyelvét...

p

p

p Meghunyászkodó

p Annyira kerülted a konfrontációt,

p hogy mire észbe kaptál és tiltakoztál,

p már rég mindenes ingyen cseléddé váltál…

p …vagy épp veled törölték fel a mocskos padlót!

p Persze a kocsmában hőbörögsz, nagylegényt játszol…

p

p

p Okos enged,

p szamár szenved

p Amikor egy szerelmespár

p agyaskodva vitatkozik, veszekszik, és

p mindkettő túl büszke ahhoz, hogy engedjen,

p mert az engedményt megalkuvásnak tartanák,

p és akár még kezet is emelhetnének egymásra,

p felhánytorgatják az összes el/el nem követett bűnt,

p vagy igaztalan sértéseket vágnak egymás fejéhez,

p s a kapcsolatuk végleges-végzetes törést szenvedhet…

p

p

p Buta engedmény

p Megalkuvás vagy kompromisszum?

p Vagy egyik sem? Vagy mind a kettő?

p A férj forrón, a feleség hidegen szereti –

p a középúton találkoznak: langyosan eszik.

p Pontosan úgy, ahogyan egyikük sem szereti…!

p

p

p Ölelés-ölés

p (Tragikomikus

p meg nem értés)

p Csak simogatni

p szerettem volna a nyuszit,

p de ő nem értette/akarta,

p és csak menekült előlem,

p mire én egyre dühösebb lettem,

p hát nem érti: csak a javát akarom,

p és erre fel már baltával üldöztem,

p hogy ha elkapom, agyonüssem...

p

p

p Imponáló

p Első alkalmak: a legjobb arcod mutatod,

p ami egy kicsit szebb, mint az ún. valóság,

p nagyokat mondasz, erőn felül teljesítesz –

p de ha nem túl nagy a táv, felnőhetsz hozzá,

p ellenkező esetben meg kínos leégés a vége…

p

p

p Önáltató

p Kibe másba?

p Nem volt álruhás lánykérőben

p ellenpróba nélkül elhiteted magaddal,

p hogy nem a pénzedbe szeretett bele a túl fiatal arád!

p (ha megcsalása rejtve marad, hidegsége fel fog tűnni)

p

p

p Felszarvazva

p Ön/emberismereti hiány

p Te vagy az utolsó, aki erről értesül,

p ha egyáltalán valaha tudomásodra jut…

p Összemosolyognak az utcán a hátad mögött

p Még a gyereked származásában se lehetsz biztos

p (pl.: A felszarvazott férj balladája – Deák Bill Gyula)

p

p

p Álca

p A gazdag

p – király - álruhájában

p járod az országot-világot

p a jövendőbelidet keresve,

p vagy hozományvadászként.

p De előbb-utóbb úgyis lebuksz,

p aminek tragikus vége is lehet…

p (Jó estét nyár, jó estét szerelem)

p vagy egy másik szélhámost találsz

p (Két választás Magyarországon)

p

p

p Rövidlátó

p Csak egy nap a világ –

p ki tudja, holnap mi vár reánk?

p Holtodig törlesztett hozomány, lakodalom…

p Rövid dínom-dánom, hosszú szánom-bánom?

p (Illetve: „mit ér a hozomány, fényes esküvő,

p elmegy a hozomány, megmarad a nő…”)

p

p

p Nyitott házasság

p Közös megegyezéssel

p és nagyon diszkréten intézve,

p s kínosan ügyelve ár, hogy

p semmi érzelmi komplikáció.

p Csak azt nem érted, hogy

p miért halt korán az asszony,

p s hogy miért agglegény még

p harmincon túl is a három fiú…

p

p

p Magándetektív

p Kihallgatod feleséged beszélgetését,

p beleolvasol leveleibe, drótpostájába,

p a zsebében kotorászol, naplóját vizslatod,

p leselkedsz, kémkedsz, nyomozol utána,

p próbálod leitatva faggatni, álmában kihallgatni…

p mert non stop gyötör az az átkozott féltékenység...

p (és nem rossz önértékeléseden próbálsz javítani)

p

p

p Dilemma!?

p Ha csúnya nőt veszel el,

p mert a hozománya elvakít,

p egy életen át bántja a szemed,

p se tested, se lelked nem kívánja.

p Ha meg szépasszony a feleséged,

p akkor viszont mindenkitől féltheted!?

p Most légy - nagyon - okos, Domokos!

p

p

p x

p

p Verseghy Ferenc

p Örzsike.

p

p Nincs megyénkben szebb leányka

p Örzsikénél.

p Vénus sem szebb alkotmányka

p termeténél.

p A' napfény nem hathatóbb,

p a' hüs hold nem bájolóbb

p kék szeménél.

p

p Hóval verseng friss fejére

p homlokának.

p Rózsaszínnel küzdik vére

p orczájának.

p Lantok úgy nem pengenek,

p mint folyási zengenek

p szűz szavának.

p

p Első estve, hogy szemembe

p tünt orczája,

p melly ingerrel tört szívembe

p bájszikrája!

p Éjjel ő volt álmomnak,

p nappal minden vágyomnak

p eggy sommája.

p

p Tűzgomolykint habzott vérem

p szűk eremben.

p Szörnyen harczolt a' szemérem

p hő mellyemben.

p Már remények játsztanak,

p már meg vászok víttanak

p bús fejemben.

p

p Pusztaság volt nagy világunk

p rab szememnek;

p bús legvígabb társaságunk

p zártt szívemnek.

p Elborúltak napjai,

p háborodtak habjai

p víg kedvemnek.

p

p Kétességét nem tűrhettem

p habzásimnak.

p Angyalához elsiettem

p vággyaimnak;

p 's megcsókolván hó kezét,

p elbeszélltem kútfejét

p kínnyaimnak.

p

p Ő el kezdett könyezgetni

p keservemre,

p orvos szókot hintegetni

p gyötrelmemre;

p 's földre sütvén kék szemét,

p megvallotta visz tüzét

p kérelmemre.

p

p E' szavára szétenyészett

p komorságom,

p sírporábúl feltenyészett

p nyájasságom,

p 's ammint frígyünk érdegélt,

p úgy naponkint nődögélt

p boldogságom.

p

p Nincs azóta olly bogárka

p ösvényemben,

p fészket nem rak olly madárka

p kis kertemben,

p mellyel dalt ne hímzenék,

p édes kéjt ne érzenék

p nyíltt keblemben.

p

p A' farsangnak kezdetével

p esztendőre

p kész lessz, mondgya, mindenével

p a' kendőre;

p 's majd ezenn ha átesünk,

p a' templomba költözünk

p esküvőre.

p

p Haj! be nagy lessz boldogságom

p hű karjában!

p Több mint földi menyországom

p birtokában!

p A' király sem boldogabb,

p jóllehet leggazdagabb,

p országában.

p

p (1806.)

p

p

p x

p

p

p Vörösmarty Mihály

p PIPISKE

p

p Pipiske, aki vagy,

p Miért oly gőgösen,

p Hogy tőled a világ

p Nem szinte idegen?

p

p Hogy megdicsérgetik

p Parányi lábaid,

p S egyűgyű kebeled

p Fehér hullámait?

p

p S minő badar beszéd

p Arcod rózsáiról!

p Hol, mint rebesgetik,

p A szépség papja szól.

p

p Igaz, te nem vagy rút,

p De, gyöngyöm, nincs eszed:

p Egy tyúknak több lehet,

p Ha ló kikérdezed.

p

p Nincs benned fürgeség,

p Nincs egy jó gondolat;

p Megfogni szárazon

p Nem bírnád a halat.

p

p Mit használ szép szemed,

p Ha csak bámulsz vele?

p És nádszál termeted?

p Csak lengeség jele.

p

p Mi haszna vagy fehér,

p Ha kebled jégverem?

p S fejed szép fürt alatt

p Egy eszmét sem terem.

p

p Mindössze is csak egy

p Csinos kis bábu vagy,

p Tetemben nem csekély,

p De lelked hía nagy.

p

p Bíznának csak reám...

p "Hohó! talán bizony?"

p Korán sem: én csupán

p Javára dolgozom.

p

p Meglátná a világ

p Az egykor léha nőt

p - Azaz, ha elvenném! -

p Mivé faragtam őt.

p

p *

p

p ,Szép ifjú, köszönöm!

p De nem fogadhatom;

p Pipiskeségemet

p Tovább is folytatom.

p

p S ha majdan a tavasz

p Pacsirtahangot hall,

p Bizvást jövendölöm:

p Nem önnek szól a dal.'

p

p 1839. január 17. előtt

p

p x

p

p

p Nőstény bosszú

p Nem tudsz belenyugodni

p a válás bejelentésébe,

p s vagy meg sem próbálsz

p újítani, változtatni stb.,

p vagy mély kudarcérzésed

p minden agressziójával

p rárontasz a „büdös bestiára”,

p utcai jelenetet rendezel,

p megtéped és sértegeted...

p Így magadat járatod le,

p s férjeddel is felégeted a hidat,

p ami azután ellehetetlenítheti

p a közös gyereknevelést…

p

p

p Átváltozások

p Szerelminek indul,

p de érdekházasságban végződik,

p már csak a közös lakás, illetve

p a gyáva kényelem tartja össze

p És nem megfordítva, ahogy pl.

p Gárdonyi Géza híres Ida regénye.

p Kívül fehérre meszelt, belül rohad…

p

p

p Házi béke

p Békés egymás mellett élők

p A beszürkülés gyilkos rutinja,

p dög-unalma, meszelt sírja stb.

p Monogám vagy, és még hűséges is?

p Nem együtt, egymást kiegészítve és

p egymásra hatva, egymást gyarapítva éltek.

p Szexuális életed is max. páros önkielégítés!

p

p

p Házastársi kötelesség

p A hitveseddel szerelmeskedsz,

p vagy imitálod, ill. hagyod magad.

p De közben a plafont nézegeted:

p nemsokára festeni is kéne…

p („Ha végeztél, takarj be…”)

p

p

p Házastársi hűség

p A feleségeddel bújsz az ágyba,

p de közben egy másik nőre gondolsz

p Vagy már vele se, és sehogy se -

p már képzeletben sem csalsz…

p Nincs értéke a hűségednek,

p mert nincs kísértés, aminek

p ellen kellett volna állnod…

p

p

p Vaksági eskü

p Szentül ígéri-fogadja,

p mert a felesége ezt kéri,

p hogy ő rá se néz más nőkre!

p És be is tartja bolond szavát…

p (igaz, ennek ára is van:

p egy kis idő után nőként

p már a saját feleségére se…

p

p

p Poligám

p Három feleséget tart

p Egyet, aki ügyes a konyhában, a háztartásban,

p Egyet, akivel a szinteden tud eszmét cserélni,

p Egyet, akivel jó a táncban és jó az ágyban

p (már csak arra kell ügyelnie, de nagyon.

p hogy vagy ne is találkozzanak egymással,

p vagy ne – nagyon - tépjék meg egymást…)

p

p

p Örök bizonytalan

p Sohasem vagy benne teljesen biztos,

p hogy jól választottál élettársat és pályát -

p bezzeg, ha Hufnágel Pistihez mentél volna,

p (bár ennek nincs ellenpróbája, mégis naponta

p Mézga Géza nevű papucsférjed orra alá dörgöli)

p bezzeg, ha nem tanár, de masiniszta lettél volna...

p stb. stb.

p

p

p Paradoxon

p Szabadság és hűség

p Vagy-vagy? Hisz kizárják egymást?

p Lehet szabad az, aki örök hűséget fogad…!?

p Az önként vállalt ígéret, eskü, kötelezettség

p olyan rend, amit a szabadságom szült!

p Azt ne ígérhetem, hogy szerelmes maradok,

p De az tőlem függ, hogy szabadosan

p nem csallak meg, nem csaplak be,

p és nem hagylak magadra se téged,

p se gyümölcsünket, a gyerekünket…

p

p

p Balhit

p 1.

p Hiszel egy jósnak -

p készpénznek veszed

p azt a sok-sok leendő jót,

p amit a jós(nő) neked jó

p sok pénzért megígért?!

p 2.

p Azt hitted,

p hogy te választottál,

p büszke vagy magadra,

p hogy meghódítottál egy Nőt...

p De ez épp ellenkezőleg történt:

p hölgyválasz volt, s te lépre mentél,

p jól bevásároltál egy zsákbamacskát,

p és már nincs/csekély vigasz a reklamáció...

p

p

p Hegymozgató

p Életveszélyes fenyegetéssel,

p vagy megélhetési kényszerrel,

p vagy pénzdíjjal, ész-érvekkel,

p vagy hazafis szólamokkal stb. stb.

p sem lehet tartósan és intenzíven

p oly áldozatos nagy tettekre rávenni,

p mint amire a HIT képes – de sajnos

p ez igaz a balhitre is… A zsarnokság

p ezért is próbál pszeudo-vallás lenni…

p

p

p Bújócska

p A házasság, a család-

p alapítás életkihívásai elöl

p behátrálsz egy magasztos,

p ún. szent hivatás menhelyére -

p majd jön a keserves visszatérés…

p Szinte nulla tapasztalattal kellene

p túl harmincon egy másnemű lényt

p szerelemmel szeretni, vele együtt élni…

p

p

p Savanyú a szőlő

p Mivel csak azt tekinted,

p hogy neked mire és hogyan

p van neked a másikból szükséged,

p - mintha egy új mobil stb.

p telefont vennél a piacon -,

p és megfordítva már nemigen,

p ezért jó eséllyel maradsz társtalan,

p s hogy ez a hiány ne kínozzon annyira,

p megideologizálod az egyedüllétet, túlhangsúlyozod,

p abszolutizálod - amúgy persze létező - relatív előnyeit…

p

p

p Cinikus

p olcsó vigasz

p (Savanyú a szőlő)

p A vénkisasszonyt faggatja a szomszédasszonya,

p hogy miért nem keres már magának egy férjet.

p - Minek? - feleli a nő - Van kutyám, papagájom

p és macskám. Ez nekem tökéletesen elég.

p - Dehát ezek nem pótolhatják a férjet!

p - Dehogynem! A kutyám állandóan morog,

p a papagáj egész nap káromkodik,

p a macska pedig az egész éjszakát

p házon kívül tölti….

p

p

p Hangulatember

p Aki megengedi magának azt a luxust,

p hogy aszerint barátságos vagy harapós,

p hogy aznap éppen milyen lábbal kelt fel.

p Persze ennek a magas árát is megfizeti:

p e szeszélyesség jóembertárs-riasztó,

p nem is beszélve arról az élettársról,

p aki jó esetben naponként vele kel fel…

p

p

p Inkognitóban

p Mire lennél képes,

p ha sosem derülhetne ki,

p hogy az ott/akkor te voltál?

p Milyen jó/rossz élményt jelent,

p egy sötétszobában ismeretlenekkel

p (perverz) szex orgiában részt venni?

p Te mit nem csináltál volna meg,

p ha tudod: akkor épp lát valaki?

p És mi mindent árul el ez rólad…

p

p

p Szex-segédeszköz

p Emlékszem egy filmre,

p (Kamaszkorom legszebb nyara),

p ahol egy élveteg pufi gyerek becsajozott,

p és egy felvilágosító-tanácsadó könyvet lapozott

p miközben áldozatára tehénkedve gyömöszölte azt…

p (biztos nem látta a Helgá-t, az NDK-s felvilágosító

p filmet, ahogyan egy Hobó dal „főhőse” sem, akinek

p a nője azt mondja: inkább a falra mássz, ne rám…!)

p

p

p Lepedő-

p akrobata

p A szexualitásból

p csak a technikát tanulod, tudod –

p a legtöbb pózt és figurát ismered,

p az aktus neked egy tornagyakorlat.

p De ismeretlen előtted a széptevés,

p a bókolás mestersége, költészete...

p Két lélek szerelmes egybeolvadása…

p Így egyikőtöknek sem lesz öröme benne.

p A technika, az csak conditio sine qua non…

p

p

p

p Elfojtva

p Annyi illemszabályt vertek a fejedbe,

p hogy életed már csak elfojtások sorozata.

p Olyan erős az önkontrollod, öncenzúrád,

p hogy sehol sem tudod lazán elengedni magad,

p és így már pl. az evés is egy örömtelen aktus,

p csak egy fegyelmezetten végrehajtandó rítus,

p nem is beszélve az önfeled szeretkezésről:

p ehelyett a prűd álszemérmes gátlásosság...

p

p

p Freudi elszólás

p Amikor az igazság

p akaratod ellenére kibukik,

p mert megbotlik a nyelved -

p de persze nem véletlenül,

p és nem is akárhogyan: elszólod magad,

p pont a takargatott igazat vallod így be...

p (pl. a heves szeretkezés „önkívületében”

p titkos szeretőd nevét súgod nejed fülébe)

p

p

p Komikus tragika

p Meg nem értett mártír

p Aki úgymond feláldozta

p a boldogságát gyerekeiért,

p miattuk nem vált el, vagy

p éppen állítólag miattuk…

p S most csodálkozik, hogy

p ezért egy cseppet sem hálásak –

p sőt neheztelnek érte/kinevetik...

p

p

p Fekete leves

p Aki annak a levét

p issza a koporsóig,

p hogy szemefényét

p a bölcsőtől majom-

p szeretettel kényeztette,

p netán pont a férje rovására,

p vagy már hős elvált anyaként,

p aki a fejére nőtt, a zsarnoka lett,

p és őt hibáztatta élete elrontásáért

p

p

p Végletes

p rosszul választó

p Egy hosszú ideig nagyon válogatsz,

p neked senki nem jó, minden kérő kikosarazva,

p majd egyszer csak nagy hirtelen pánikba esel,

p és már csak a maradékból turkálhatsz, vagy

p azok közül, akik már önhibás hajótöröttek,

p ki lettek selejtezve, és nem is okultak ebből,

p és elmész az első emberrel, aki hajlandó megkérni…

p

p

p Belbecs

p Te tüntetően nem adsz a külcsínre:

p riasztó az összkép, az összbenyomás,

p (kosz, rongy, madárijesztő öltözet, bűz)

p ami miatt nagy ívben kerülnek az emberek,

p és nem utolsósorban a másnemű társjelöltek,

p mert ki szeretne ily társsal örökre együtt lakni…

p

p

p Kínzómesterem

p Csak az, aki közelről

p és régóta ismer engem,

p az tudja legjobban, hogy

p mi az érzékeny pontom.

p És ráadásul: ha velem él,

p s minden nap ki vagyok neki szolgáltatva

p s ráadásul tőle pont az ellenkezőjét várom…

p

p

p Részeg

p A részegség szándékos őrültség.

p Vakmerően kockáztathatod életedet,

p vagy elkártyázod vagyonod, házad,

p vagy nemi erőszak miatt börtön vár,

p vagy félrelépve rút banyát ejtesz teherbe,

p akinek fizetheted majd a tartásdíjat,

p amire rámehet a jó házasságod is,

p ami miatt hajléktalan is lehetsz…

p

p

p Részeg tróger

p Annyira leiszod magad, hogy

p teljesen kivetkőzöl magadból,

p az árokba esel, és elalszol,

p és onnan szednek össze,

p eliszod a fizetésed,

p ellopják a holmidat,

p lehányod magad, szégyenkezve,

p magadtól undorodva, lopva mész haza,

p és nem mersz gyerekeid szeme elé kerülni,

p de azok mégis meglátnak, s megbotránkoznak…

p

p

p Fordított nap

p Amikor az egész év

p egy jó hosszú fordított nap

p A diák vizsgáztatja a tanárt,

p és a gyerek leküldi apját gyufáért a boltba

p A feleség hordja a nadrágot és a nyúl viszi a puskát

p

p

p Jó kisfiú

p Te olyan jó

p gyereke vagy

p szegény anyukádnak,

p hogy – látva ragaszkodását –,

p és látva a mamahotel előnyeit is,

p sosem, se tényleg sosem hagyod el?

p

p

p Jó kislány

p Rossz-szó-fogadó

p Szüleid csak fiút akartak,

p és így téged is fiúnak neveltek,

p s te – engedelmes „jó” kislányként –

p nem tiltakoztál, nem lázadtál ellene!?

p Így lettél identitászavaros/se fiú, se lány…

p

p

p Állati pótlék

p Ha nem lenne

p macskád/kutyád,

p senki sem nyalná a kezedet,

p senkit sem simogathatnál,

p babusgathatnál, cirógathatnál stb.

p S mivel tetszik neked, hogy ő teljesen

p tőled függ, hogy te vagy a kisistene stb.,

p nem is keresel embertársat, nem szülsz

p a világra gyereket...aki nem lenne pincsi kutyád

p

p

p Finnyás nyanya

p Addig-addig válogatsz,

p míg minden valamirevaló kérőd

p egyszer s mindenkorra odébbáll,

p és be kell érned azzal a maradékkal,

p aki egyáltalán hajlandó elvenni,

p különben élhetsz penészvirág

p és stigmatizált vénlányként…

p

p

p Férjgyilkos

p Azok a tiszaugi

p méregkeverő asszonyok,

p a férjüket titokban, lassan,

p de biztosan halmozva mérgezők:

p minden nap egy kis arzént adagolva

p És hány ilyen van, vagy lehet ma is,

p de nem arzénnal, másként: lelki méreggel…

p

p

p x

p

p

p Petőfi Sándor

p MENNY ÉS FÖLD

p

p Isten hozzád, gyönyörű hazugság,

p Eszményképek, ábrándok világa!

p Már kezemben tartom ajtód kulcsát,

p Még egy perc s örökre zárva lész.

p

p Túl az éjnek fejér szivárványán,

p A tejúton túl röpűltem egykor,

p S ott az égi magasokban járván

p Épitélek, szép tündérvilág.

p

p Ott töltöttem ébren álmadozva

p A csapongó ifjuság időit,

p Álmaimnak nem volt vége-hossza,

p S szebbnél-szebbek voltak álmaim.

p

p De az álom bármi szép, csak álom,

p S hogyha ma nem, holnap elmulandó;

p Elment, elment pajkos ifjuságom,

p Fölkeltett a komoly férfikor.

p

p Isten hozzád, ábrándok világa!

p Miért várjak, amíg összeomlasz

p S romjaidnak eltemess alája?...

p Jobb, leszállnom innen idején.

p

p Le a mennyből, le tehát a földre!

p Vígy le, vígy le, képzeményim szárnya,

p Mielőtt lebuknám összetörve,

p Mint lebukott egykor Phaëton.

p

p Hogy jön e könny szemem pillájára?

p Aggalom s bú, hagyjatok, hadd menjek,

p Hisz a föld az emberek hazája,

p Embereknek csak a föld való;

p

p S ha nem is oly szép ez, mint szeretnők,

p Nem is oly rút, mint az ifju véli...

p Nincs itt angyal, ámde nincs is ördög,

p S ha van itt tél, van kikelet is.

p

p Koltó, 1847. október

p

p

p x

p

p

p A SZERELEM ORSZÁGA

p

p Álmodtam a minap...

p Már nem tudom, hogy ébren-e vagy alva?

p Csak azt tudom, hogy álmodám.

p Ah, milyen szép álom vala!

p Most amidőn leírom,

p Kezem még most is reszket... a gyönyörtől!

p Ballagva mentem hosszu úton,

p Azaz, hogy nem ballagva,

p Sőt inkább sebesen,

p Mert puszta volt a táj, amerre jártam,

p Olyan puszta, olyan prózai,

p E tájnál csak lakói voltak

p Még prózaibbak...

p Oly szenvedélytelen, nyugodt pofák!

p Siettem el, siettem el,

p Hogy mentül hamarabb

p Mögöttem hagyjam e

p Boszantó tájt s boszantóbb arcokat.

p Elvégre értem egy magas kerítést,

p Amelynek gyémánt kapujára

p Ez volt fölírva szivárvány-betűkkel:

p "A szerelem országa."

p Vágy-szomjasan

p Kaptam meg a kilincset

p És bényiték,

p S mit láttam! égi látomány!

p Előttem állt a legdicsőbb vidék,

p Minőt a festők és a költők

p Müvészi mámorukban

p Teremteni csak képesek,

p Amilyen tán csak a paradicsom volt.

p Virító széles hosszu völgy

p Ezer virággal s oly nagy rózsafákkal,

p Amekkorák másutt a tölgyek.

p Középütt sétált egy folyó,

p És vissza-visszafordult

p A helyre, melyet egyszer elhagyott már,

p Mikéntha fájna nékie

p Végképen elszakadni tőle.

p A láthatár szegélye

p Regényes kősziklák valának,

p Melyek fején

p Arany felhők lebegtek

p Fürtök gyanánt.

p Elálmélkodva néztem e vidéket,

p Feledve még az ajtót is betenni,

p Midőn beléptem.

p Sokáig álltam a küszöbnél,

p Mig végre szinte öntudatlanúl

p Beljebb-beljebb vont a vidék varázsa.

p Először is virágos réteken

p Mentem keresztül. Ifju emberek

p Jártak körűlem, mindegyik

p Lehajtott fővel, mintha tűt keresne.

p Kiváncsi lettem és megkérdezém,

p Hogy mit keresnek olyan gondosan?

p S felelt egy, hogy mérges füvet.

p Mérges füvet? s mivégre?

p "Hogy kifacsarjam s megigyam levét."

p Megdöbbenék s gyorsan tovább haladtam,

p S fáradva értem

p Az első rózsafához,

p S alája ültem, hogy ott megpihenjek,

p De amidőn letelepedtem,

p Oh borzalom! fejem fölött

p Egy ifju lógott fölakasztva.

p Elrohanék a másik fához

p S a harmadikhoz és a negyedikhez

p És így tovább, mindig tovább,

p De nem pihenheték sehol,

p Mert mindenik fán

p Függött egy ember.

p Túl a folyón, túl a folyón!

p Gondoltam, ott a boldog szerelem.

p S szaladtam a folyó felé.

p Csónakba űltem, s gyorsan evezék,

p De húnyt szemekkel,

p Mert a habokban egy-egy holt tetem

p Ütötte föl magát,

p S a partról, mint a megriasztott békák,

p Ugráltanak be ifjak és leányok.

p Átértem a vizen,

p S hah, itt is mindenütt

p A régi látomány!

p Méregpohár, akasztott emberek,

p Mindenhol ez. mindig csak ez,

p S hátúl a sziklák ormiról

p Veték le mások magokat,

p S alant a völgynek éles kövein

p Kifeccsent szívökből a vér

p S fejökből a velő.

p Kétségbeesve nyargalék

p Mindenfelé, mindenfelé,

p De mindenütt a régi látomány:

p Dúlt arcok és öngyilkolás!...

p Csupán csak a táj és az ég mosolygott.

p

p Petőfi Sándor

p Koltó, 1847. október

p

p x

 

pppppppppp

Igazságot a rokokónak! − Népszerű művészettörténet II. - Mandiner blog

p Az ön/társ-sorsrontás

p magyar nyelvű-szellemű

p Nagy Életminőség Jenciklopédia

p ötlet-, nyitott szócikk-gyűjteménye

Marquis De Sade: Szodoma százhúsz napja | könyv | bookline

p Itt és most a plusz vagy mínusz végtelen

p emberélet/világminőség, virulás/pusztulás,

p ill. annak boldog-boldogtalan megélése a tét…

p A teljes élet mindenki lehetősége, így „joga”,

p sőt kötelessége!? Az „utolsóból” is lehet első…

p

p Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,

p önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,

p de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…

p Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,

p ellenségeimmel elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…

p

p A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,

p de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….

p Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,

p ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,

p lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…

p

p Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,

p az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,

p Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,

p a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők - és

p végül, - de talán mégsem utolsósorban? - a rejtett hatalmak….

p

p Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,

p a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!

p Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,

p barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája

p -hivatása, otthona/hazája, gyermeke, társasága, mulatsága stb.

p

p Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

p önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

p idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

p

p napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

p alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,

p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

p

p elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

p balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

p

p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

p Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:

p tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!

p

p A mese nem másról, de pont terólad szól –

p ismerj magadra és itt és most változtass életeden!

p Szabadságra vagy teremtve, hogy jó szellemben-lélekbátran éljél,

p átfogón és mélyen teljesértékű módon, istengyermekként kivirulva,

p és nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!

p

p x

Libri Antikvár Könyv: Candide vagy az optimizmus - A vadember (Kisregények)  (Voltaire) - 1956, 890Ft

ppppppppppppppppppppp

Jean-Jacques Rousseau: La Nouvelle Héloise | Liszt Ferenc Zeneműbolt |  Liszt Ferenc Zeneműbolt

1001 könyv projekt: Jean-Jacques Rousseau: Új Héloise 1. kötet

 

 

LAST_UPDATED2