Eugéniusz:

Embercsoda +/- ABC – II.

ppppppppppppppp

Emberélet mennyiség/minőség

Szempont és témaötlet-gyűjtésem:

A létjavítás/romlás Jenciklopédiája

pár magyar mondatos előmunkálatai

ppppppppppppppppppp

Bölcs-balga, és boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol

Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló

(Életminőség-vizsgálódások: típus-példatár

pppppppppppppppppppppp

Adott-kapott és szerzett/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)

ppppppppppppppppppppppppp

p Arany János

p HÍD-AVATÁS

p

p Szólt a fiú: "Kettő, vagy semmi!"

p És kártya perdül, kártya mén;

p Bedobta... késő visszavenni:

p Ez az utolsó tétemény:

p "Egy fiatal élet-remény."

p

p A kártya nem "fest", - a fiúnak

p Vérgyöngy izzad ki homlokán.

p Tét elveszett!... ő vándorútnak

p - Most már remény nélkül, magán --

p Indúl a késő éjszakán.

p

p Előtte a folyam, az új hid,

p Még rajta zászlók lengenek:

p Ma szentelé föl a komoly hit,

p S vidám zenével körmenet:

p Nyeré "Szűz-Szent-Margit" nevet.

p

p Halad középig, hova záros

p Kapcsát ereszték mesteri;

p Éjfélt is a négy parti város

p Tornyában sorra elveri; -

p Lenn, csillagok száz-ezeri.

p

p S amint az óra, csengve, bongva,

p Ki véknyan üt, ki vastagon,

p S ő néz a visszás csillagokba:

p Kél egy-egy árnyék a habon:

p Ősz, gyermek, ifju, hajadon.

p

p Elébb csak a fej nő ki állig,

p S körülforog kiváncsian;

p Majd az egész termet kiválik

p S ujjonganak mindannyian:

p "Uj hid! avatni mind! vigan."

p

p

p "Jerünk!... ki kezdje? a galamb-pár!"

p Fehérben ifju és leány

p Ölelkezik s a hídon van már:

p "Egymásé a halál után!"

p S buknak, - mint egykor igazán.

p

p Taps várja. - "Most a millióson

p Van a sor: bátran, öregem!" -

p "Ha megszökött minden adósom:

p Igy szökni tisztesebb nekem!"

p S elsímul a víz tükre lenn.

p

p Hivatlanul is jönnek aztán

p A harmadik, a negyedik:

p "Én a quaternót elszalasztám!"

p "Én a becsűletet, - pedig

p Viseltem négy évtizedig."

p

p S kört körre hány a barna hullám,

p Amint letűnnek, itt vagy ott.

p Jön egy fiú: "Én most tanúlám

p Az elsőt; pénzem elfogyott:

p Nem adtak: ugrom hát nagyot!"

p

p Egy tisztes agg, fehér szakállal,

p Lassan a hídra vánszorog:

p "Hordozta ez, míg birta vállal,

p A létet: mégis nyomorog! -

p Fogadd be, nyílt örvény-torok!

p

p Unalmas arc, félig kifestve -

p Egy úri nő lomhán kikel:

p "Ah, kínos élet: reggel, estve

p Öltözni és vetkezni kell!"

p Ezt is hullámok nyelik el.

p

p Nagy zajjal egy dúlt férfi váza

p Csörtet fel és vigyorgva mond:

p "Enyém a hadvezéri pálca,

p Mely megveré Napleont!"

p A többi sugdos: "a bolond!..."

p

p Szurtos fiú ennek nyakába

p Hátul röhögve ott terem

p S ketten repűlnek a Dunába:

p "Lábszijjra várt a mesterem:

p No, várjon, míg megkérlelem!"

p

p "Én dús vagyok" kiált egy másik

p S élvezni többé nem tudom! -"

p "Én hű valék a kézfogásig

p S elvette Alfréd a hugom'!"

p Eltűnnek mind, a járt uton.

p

p "Párbajban ezt én így fogadtam:

p Menj hát elül, sötét golyó!" --

p "Én a szemérmet félrehagytam,

p És íme, az lőn bosszuló:

p Most vőlegényem a folyó. -"

p

p Igy, s már nem egyenkint, - seregben,

p Cikázva, némán ugranak,

p Mint röpke hal a tengerekben;

p Vagy mint csoportos madarak

p Föl-fölreppenve, szállanak.

p

p Órjás szemekben hull e zápor,

p Lenn táncol órjás buborék;

p Félkörben az öngyilkos tábor

p Zúg fel s le, mint malomkerék;

p A Duna győzi s adja még.

p

p Néz a fiú... nem látja többé,

p Elméje bódult, szeme vak;

p De, amint sűrübbé, sűrübbé

p Nő a veszélyes forgatag:

p Megérzi sodrát, hogy ragad.

p

p S nincs ellenállás e viharnak, -

p Széttörni e varázsgyürüt

p Nincsen hatalma földi karnak. -

p Mire az óra egyet üt:

p Üres a híd, - csend mindenütt.

p

p (1877 aug. 22)

p

p +

p

p Jegyzetek:

p - Híd-avatás: a kapcsos könyvben még

p a „Városi ballada” alcímet viselte.

p - nem „fest”: nem kap azonos színű lapokat,

p rossz lapjárása van.

p - Ma: 1876. április 30-án.

p - négy parti város: Pest, Buda, Óbuda, Újpest.

p - quaternót: négyes lottótalálatot (olasz).

p - elsőt: ti. az első, Pesten végzendő iskolai osztályt.

p - Párbajban: az ún. amerikai párbajban

p a sötét golyót húzó vesztes öngyilkosságot vállalt.

p

p

p

p Amerikai párbaj.

p Két személynek kölcsönös

p megegyezése az iránt, hogy

p előre meghatározott módon

p a sorstól tétessék függővé,

p hogy melyikök váljék öngyilkossá.

p A felek között vivandó harc hiányánál fogva

p nem vonható a párbaj, párviadal fogalma alá,

p de viszont a szándékos emberölés fogalma alá sem.

p A magyar btkv. azért önálló

p büntetendő cselekménnyé tette (283. §.)

p s a büntetés abban az esetben,

p ha az egyik fél az öngyilkosságot

p megkisérlette, s életben marad,

p mindkét félre öt évig terjedhető államfogház,

p ha meghal, az életben maradóra

p öt évtől tízig terjedhető államfogház.

p (lásd pl. Jókai Mór: Mire megvénülünk)

p PALLAS NAGY LEXIKON - XIX. század

p

p

p

p Önkezű

p Ha már az életed nevetséges,

p vagy bolhákból elefántot csinálva

p magad számára elviselhetetlenné tetted,

p ill. Istent kihagyva reménytelennek látod,

p akkor jöjjön a bátornak látszó gyáva döntés,

p ami nem felmagasztosít, de tovább alacsonyít…

p

p

p

p Gyáva

p Keresztény hited

p kiforgatott betűi mögé bújva

p nem akarsz tudni szabály alóli kivételről:

p nem kérsz-adsz kegyelemdöfést,

p túléled becsületed elvesztését,

p nem hozol életáldozatot...

p

p

p

p Ön-

p lélekgyilkos

p A nagy szent könyvek

p holt betűjéhez bilincselve

p rohasztják el magukat az emberek

p (mint anno az etruszkoknál a kínhalál:

p az elevent a holthoz erősítve sorsára hagyni)

p

p

p

p Betűhíven

p Egy nyomdahibás szakácskönyvből főzöl,

p ahol kis helyett nagykanálnyi sót javasolnak...

p Vagy főzés közben a szél észrevétlenül ellapoz...

p Ugyanez állhat a te szent könyvedre, Bibliádra is

p (ami még veszélyesebb, ha Robinzonként olvasod)

p

p

p

p Szellemi fogyatékos

p Sok az „öntörvényű” ember –

p fittyet hánynak a gravitációra is,

p és ha ezt ép bőrrel megússzák, túlélik,

p akkor a szellemi, társadalmi élet rendjére is:

p neki pl. a grammatika szabályai sem mérvadók…

p

p

p

p „Játszi

p könnyed”

p Játszi könnyelmű,

p az életet játéknak vevő…

p Éppen a tűzzel játszol?

p Elég egyetlen kis szál gyufa,

p hogy felgyújtsuk családunk lakóházát…!

p Mintha sohasem fogtad volna fel, hogy

p milyen könnyű kioltani egy ember életét!

p A magadét éppen úgy, mint bárki másét…

p

p

p

p Játék(osság)

p 1.

p Nélküle nincs

p kreativitás, alkotás,

p spontaneitás, humor stb.

p Játékosság nélkül az élet

p csak non stop robot a dologházban,

p 2.

p De életveszélyes,

p ha az egész életet

p játéknak fogod fel,

p hisz abból nem lehet

p kedved szerint ki/beszállni,

p Nem mondhatod: "Most nem ér a nevem!",

p Nem lehet mindent - büntetlenül - újrakezdeni

p Nem lehet új életet kapni és másnak is adni...

p Az életjátékos egy felelőtlen, link, frivol, léha alak.

p

p

p

p Nyerőember

p A (szerencse)játékos kedvű

p Önként mennek az emberek

p a kocsmai vesztőhelyekre: nyerő gép…

p Vagy eladva házukat mindenüket felteszik

p a lóversenyen egy nyeretlen kétévesre...

p (mert kaptak egy holtbiztos tippet…)

p Vagy van egy tuti nyerő szisztémájuk,

p amivel bankot lehet robbantani

p a játékkaszinó rulettasztalánál…

p Vagy - szűz kézzel – szerencsések,

p kifognak egy nyerő szériát, dúskálnak,

p de nem hagyják abba: bérletük van…!?

p (lásd pl. Dosztojevszkij: A játékos)

p

p

p

p Őszinte

p Ő csak szinte őszinte…

p „Az Őszinteség ellen vét

p mindenki, aki nem önmagát adja,

p vagy nem adja magát oda egészen.

p Ez az oka annak, hogy jó tanácsaink

p hatástalanok maradnak vagy éppen

p ellenkező hatást érnek el.”

p Karácsony Sándor:

p Ocsúdó magyarság

p

p

p

p Púp és ballaszt

p Hogyan repülhetnél (magasabbra),

p illetve úsznád meg a végzetes lezuhanást,

p ha nem dobod ki léghajódból a ballasztokat,

p vagy társad éj leple alatt nyírbálja szárnyaid.

p Vagy a földhöz-röghöz tapadsz, sárba ragadsz

p vagy mint Ikarusz, a Napba repülsz, szénné égsz

p

p

p

p Arany János

p A rab gólya

p

p Árva gólya áll magában

p Egy teleknek a lábjában,

p Felrepűlne, messze szállna,

p Messze messze,

p Tengerekre,

p Csakhogy el van metszve szárnya.

p

p Tűnődik, féllábon állván,

p El-elúnja egyik lábán,

p Váltogatja, cserélgeti,

p Abban áll a

p Múlatsága,

p Ha beléun, újrakezdi.

p

p Szárnya mellé dugta orrát,

p Messze nézne, de ha nem lát!

p Négy kerítés, négy magas fal;

p Jaj, mi haszna!

p Bár akarna,

p Kőfalon nem látni átal.

p

p Még az égre fölnézhetne,

p Arra sincsen semmi kedve:

p Szabad gólyák szállnak ottan

p Jobb hazába;

p De hiába!

p Ott maradt ő, elhagyottan.

p

p Várja, várja, mindig várja,

p Hogy kinő majd csonka szárnya

p S felrepűl a magas égig,

p Hol a pálya

p Nincs elzárva

p S a szabadság honja kéklik.

p

p Őszi képet ölt a határ;

p Nincsen rajta gólyamadár,

p Egy van már csak: ő, az árva,

p Mint az a rab,

p Ki nem szabad,

p Keskeny ketrecébe zárva.

p

p Még a darvak hátra vannak,

p Mennek ők is, most akarnak:

p Nem nézi, csak hallja őket,

p Mert tudja jól,

p Ott fenn mi szól,

p Ismeri a költözőket.

p

p Megkisérté egyszer-kétszer:

p Nem bírná-e szárnya még fel;

p Hej, dehogynem bírná szárnya,

p Csak ne volna

p Hosszu tolla

p Oly kegyetlen megkuszálva!

p

p Árva madár, gólya madár,

p Sohse nő ki tollad, ne várd,

p Soha többé, fagyos télig;

p Mert, ha épen

p Nő is szépen:

p Rossz emberek elmetélik!

p

p 1847.

p

p

p

p Sportember

p Vagy tilos, vagy

p lehetetlen a testmozgás,

p különösen a csapat- és labdajátékok,

p vagy az istenkísértő és/vagy egészségtelen:

p extrém sportokat, cirkuszi mutatványokat,

p önkínzó erőgyakorlatokat kell űzni nőknek is…

p (body building, súlyemelés, ketrecharc, boksz,

p sárkányrepülés, vadvízi kajak, bikaviadal stb.)

p

p

p

p Bűnbak

p Nincs bátorság az önvizsgálatra,

p helyette intenzíven bűnbakot keres,

p akire minden bűnt rá lehet olvasni,

p akit minden bajért felelőssé lehet tenni,

p aki élet/közösségromlásának a fő oka -

p és ami átmenetileg még meg is nyugtat -

p majd mehet minden ugyanúgy tovább

p nagy életlendülettel a régi rossz vágányon…

p

p

p

p Csúcsra

p járatások

p Mindig felfűtött-

p izgalmi állapot van,

p egymást érik a kampányok,

p a túlóráztató munkaversenyek,

p mindig van egy aktuális rendkívüli célkitűzés,

p amiért szinte élethalálharcot kötelező folytatni

p

p

p

p Nyílászáró

p A börtön ablakába

p soha nem süt be a Nap…

p Berácsoztak minden ablakot -

p vagy sötétzárkában csücsülsz,

p s még azt sem tudod, tudhatod:

p most éppen milyen év/napszak van…

p

p

p

p Napszúrás

p Nincs hova bújni a tűző nap elől:

p krónikus árnyékhiánytól szenvedtek,

p és lustálkodni, tétlenkedni sem lehet,

p hisz a napi fejadagot is megvonhatják

p a kényszermunkatábor gépies rabtartói,

p akiknek nem kell elszámolniuk veletek...

p

p

p

p Hübrisz

p (görög.: elbizakodottság, gőg)

p Ókori görög elképzelés szerint

p a hübrisz az ember mértéktelen, bűnös

p önteltsége, mely elvakultságában túlteszi

p magát az istenség által megszabott korlátokon,

p és ezért a Nemeszisz, a megtorlás istene lesújt rá.

p

p

p

p Hübrisz

p A klasszikus Athénben

p konkrét büntetőjogi fogalom is volt:

p az olyan erőszakos cselekedeteket jelölték vele,

p amelyek célja kizárólag az áldozat megszégyenítése

p és megalázása volt, a saját felsőbbrendűség kimutatásáért.

p Erkölcsileg a legnagyobb bűnt jelentette: azt a bűnt, hogy

p az ember elfeledkezik az istenek elsőségéről,

p és önmagát hiszi mindenhatónak.

p A túlvilági lét szempontjából

p a vallási hagyomány szerint

p két morális választási lehetőség létezett:

p a szophroszüné azaz a jámborság erénye

p szerint élő ember túlvilági boldogságra számíthatott,

p ha viszont a hübrisz határozta meg magatartását,

p része az alvilági szenvedés lett. - Nemeszisz,

p a megtorlás istennője legfőképpen ezt büntette.

p

p

p

p Athéni jogbölcselet

p A mai jogértelmezésünkkel ellentétben,

p ahol a bűncselekmény fogalma a tényállásra vonatkozik,

p az athéni hübrisz-törvény „elsődlegesen nem sajátos cselekedetekkel

p és a belőlük származó károkkal foglalkozik,

p hanem inkább a mögöttük álló szándékkal;

p azzal a szándékkal, hogy szégyent és következésképpen

p a becsület elvesztését idézzék elő.”

p Mivel az elkövető nemcsak az áldozatot,

p hanem a társadalmi rendet is megsértette,

p a büntetésnek nyilvánosnak kellett lennie…

p (Wikipédia)

p

p

p

p Phaethón hübrisze

p a napisten, Héliosz fia

p ~ azt kérte, hogy egy napra

p ő vezethesse a napszekeret.

p Héliosz kénytelen volt engedni;

p ~ elindult végzetes útjára.

p Hamar elvesztette uralmát a paripák felett,

p a Nap vészesen közeledett a földhöz,

p sivataggá égette Arábiát és Észak-Afrikát…

p Hogy a végső katasztrófát megelőzze,

p Zeusz villámával földre sújtotta a vakmerő ifjút.

p

p

p

p Petőfi Sándor:

p MENNY ÉS FÖLD

p

p

p Isten hozzád, gyönyörű hazugság,

p Eszményképek, ábrándok világa!

p Már kezemben tartom ajtód kulcsát,

p Még egy perc s örökre zárva lész.

p

p Túl az éjnek fejér szivárványán,

p A tejúton túl röpűltem egykor,

p S ott az égi magasokban járván

p Épitélek, szép tündérvilág.

p

p Ott töltöttem ébren álmadozva

p A csapongó ifjuság időit,

p Álmaimnak nem volt vége-hossza,

p S szebbnél-szebbek voltak álmaim.

p

p De az álom bármi szép, csak álom,

p S hogyha ma nem, holnap elmulandó;

p Elment, elment pajkos ifjuságom,

p Fölkeltett a komoly férfikor.

p

p Isten hozzád, ábrándok világa!

p Miért várjak, amíg összeomlasz

p S romjaidnak eltemess alája?...

p Jobb, leszállnom innen idején.

p

p Le a mennyből, le tehát a földre!

p Vígy le, vígy le, képzeményim szárnya,

p Mielőtt lebuknám összetörve,

p Mint lebukott egykor Phaëton.

p

p Hogy jön e könny szemem pillájára?

p Aggalom s bú, hagyjatok, hadd menjek,

p Hisz a föld az emberek hazája,

p Embereknek csak a föld való;

p

p S ha nem is oly szép ez, mint szeretnők,

p Nem is oly rút, mint az ifju véli...

p Nincs itt angyal, ámde nincs is ördög,

p S ha van itt tél, van kikelet is.

p

p Koltó, 1847. október

p

p

p

p Az önhittség ára

p Mások, légáramok vittek fel magasra,

p de te azt hitted: csak magadnak köszönheted,

p vagy a nagy szerencsédben nagyon elbíztad magad,

p így keserves a mélyrepülés, a magasból mélyre zuhanás,

p mert ezek után meg teljesen-végleg elveszíted az önbizalmad…

p

p

p

p Tévhit

p Van-e nagyobb

p lelki stb. rabság annál,

p mint mikor azt hiszed,

p hogy itt/most szabad vagy?

p Pedig a kezeden is bilincs,

p szájadon lakat, a zsebed üres,

p vagy csak az ital beszél belőled,

p beléd bújt a kisördög, papucs vagy

p Rettegsz a ráktól, félsz a kirúgástól,

p megerőszakolod magad, szenvedély-

p betegségek, sőt munkaalkoholizmus rabja vagy

p (és persze még a politikai-papi stb. demagógok

p nagyon bőven termő nagyon bamba diófája is...)

p

p

p

p Heresis

p Ki az eretnek?

p Aki válogat, mazsolázgat:

p pl. kiveszi a Tízparancsolatból azt,

p amit éppen neki nehéz betartania…

p Pl., hogy „Ne paráználkodj!”

p (bár ő dobja az első követ

p a házasságtörő asszonyra,

p mert azért még képmutató)

p „Azt hívjuk eretnek embernek,

p aki a maga tetszését és ítéletét követi,

p oly dolgokban, amelyek ellenkeznek …

p az ecclesiá-nak [= a katolikus egyháznak]

p tanításával.” (Pázmány Péter)

p

p

p

p Inkvizíció

p Ahol a kereszténység

p már és még államvallás,

p és nincs lelkiismereti szabadság,

p ott bárki ellenséged feljelenthető,

p és majd ki is kínvallatható, hogy

p beismerje szellemi tévelygéseit,

p netán a boszorkányságát stb.

p

p

p

p Üdvpiac

p Miből van a legtöbb?

p Valószínűleg az emberi bűnökből.

p Akkor jó üzleti érzékkel ebből is

p lehet pénzt csinálni: bűnbocsátó

p cédulák árusításával… amit zsidó/

p pénzemberből lett pápák engednek is.

p

p

p

p Végzetes gyorsulás

p A bűn vagy a züllés lejtő

p elején még megállhattál volna

p (ha lett volna, aki erőteljesen figyelmeztet)

p De ahogy lejjebb kerülsz, egyre jobban felgyorsulsz,

p S már csak életveszélyes manőverekkel próbálkozhatsz,

p S örülsz, ha kínkeservesen, csonkulva, de megúszod -

p Vagy elhagyod magad, s ahogy lesz, úgy lesz a végén...

p

p

p

p Vissza az úton

p magyar játékfilm, 1940.

p Kovács Péter, félszeg kishivatalnok,

p aki egy mulatóba csak a harmincadik

p érettségi találkozója alkalmából téved be.

p Másnap reggel fáradtan érkezik hivatalába,

p elszundít az íróasztalánál. Álmában rákap

p az éjszakai életre, hozzányúl a hivatali pénzhez.

p Riával, az énekesnővel áll össze, és rulettezik,

p kártyázik, hogy a sikkasztását fedezze…

p Egyre lejjebb csúszik, körözi a rendőrség.

p Kovács öngyilkosságra készül, de ekkor

p égi szózat állítja meg…

p

p

p

p Szem -

p lélektükör

p Zavaró, ha egy idegen

p elkapja a tekinteted, fixíroz,

p "stíröl", a szemedbe nézne

p mintha a lelkedben akarna turkálni?

p De ha nem tudsz szemkontaktust létesíteni,

p mert például sötét van, vagy a Másik elbújt,

p vagy csak telefonon beszélgettek,

p vagy pedig állandóan félrenéz,

p vagy „napszemüveget” visel,

p mert nem mer szemedbe,

p nem mer szembe nézni...

p

p

p

p Az első szerelem

p

p Tudom, a líra napjainkban nem divat!

p Öreges ügy a halk szonáta, tért kapott a vad bibap!

p Minek a szentimentalizmus?!Kis cinizmus lett a sikk!

p Sose beszélünk már a szívről...még a szót is szégyellik!

p De mikor az első csókot kapod,

p Ezt a hamis álarcot mégis eldobod:

p

p Az első szerelem ábrándozás,

p De már az igazi fellángolás...

p Talán, talán...talán...

p Az első szerelem mindent ígér.

p Az élet útjain végigkísér.

p Talán...talán...talán...

p

p A szemedbe nézek: a szívedbe látok.

p Hát állj mellém!

p Most ne ígérj többet, és ne szeress jobban,

p Csak úgy, mint én...

p

p Az első szerelem ábrándozás,

p De könnyen lehet, hogy nem jön is más...

p Talán...talán...talán...

p

p A szemedbe nézek: a szívedbe látok.

p Hát állj mellém!

p Most ne ígérj többet, és ne szeress jobban,

p Csak úgy, mint én...

p Az első szerelem ábrándozás,

p De könnyen lehet, hogy nem jön is más...

p Talán...talán...talán...

p https://www.youtube.com/watch?v=-gB6leSjYfg

p

p

p

p Aljas

p A legaljasabb

p bűncselekmények

p között sok olyan van,

p amikor az elkövető,

p a tettes eleve kalkulál vele,

p hogy áldozata nem fog,

p nem mer panaszt tenni:

p mert ő is szégyelli, vagy

p nem tudja bizonyítani stb.:

p a családon belüli erőszak,

p a pedofília, a nemi erőszak:

p A legtöbb sose derül ki –

p csak az elrontott életet látjuk,

p Pl. a feldolgozatlan trauma

p utáni szexuális stb. zavarokat...

p

p

p

p Aljas

p Amikor a másik

p ember jóhiszeműségével,

p segítőkészségével élnek vissza –

p például az út mellett fekszik valaki,

p és te irgalmas szamaritánus vagy,

p de közben ki- vagy elrabolják

p a nyitva hagyott autódat…

p

p

p

p Vagy mindent,

p vagy semmit...

p

p Ha felgyújtják az ember házát,

p Vagy kirabolják mondjuk a lakását,

p A tettes meglakol,

p Van törvény és szigor,

p Mely őriz minket rendületlenül.

p

p Hát csalárdul hazudni,

p Szívekbe hatolni,

p Reményre gyújtani,

p Álmokat rabolni

p Miért szabad büntetlenül?

p

p Vagy mindent, vagy semmit,

p Csak így akarom,

p Legyen a döntő szó tiéd,

p S én elfogadom,

p Már a félmegoldás nem elég,

p A megunt kedves szerepét

p Én nem játszom el,

p Még tőled se kell nekem!

p

p Vagy mindent, vagy semmit,

p Így akarom én,

p Legyen a szíved másoké,

p Vagy csak az enyém,

p Nekem nem kell nyári szerelem,

p Vagy mindig jöjj,

p Vagy sohasem,

p De ne rontsd el így,

p Ily könnyen az életem!

p

p A szél viszi a felleget,

p De az ellenszél tán visszahozza még,

p De én, ha egyszer elmegyek,

p Többé gondolatban sem jutok feléd.

p

p Vagy mindent, vagy semmit,

p Csak terajtad áll,

p Légy, aki nékem mondja el,

p Ha valami fáj.

p Legyen mindig egy a mi utunk,

p Ha válságunkból kijutunk,

p Csak velem örülj,

p Ha ragyog a nyár,

p Ha későre jár,

p Csak mellettem állj,

p Vagy menj tovább,

p És ne lássalak

p Soha már!

p https://songbook.hu/lyrics/43666/vagy-mindent-vagy-semmit

p

p

p

p Hálatlanok

p Legalább kétszer,

p kétféleképpen is vét a hálátlan -

p Egyrészt az ismert-ismeretlen jótevő ellen,

p akitől ő valami dolgot, lehetőséget kapott.

p Másrészt azon a sok ismeretlen ellen,

p akinek esetleg épp miatta már nem adnak

p kegyelemkenyeret, kölcsönt, vagy egérutat...

p

p

p

p Tartuffe

p Még jó, hogy

p az ifjú meglátta:

p a király meztelen,

p és hogy az anya is

p egyre inkább a szívével tudott látni:

p sikerült a családfő előtt csapdába csalni

p és leleplezni az álszent gonosz szélhámost,

p akit pedig kedves vendégként fogadtak/tartottak,

p de aki „hálából” szétbomlasztva a szent családi békét

p kis híján kitúrta őket otthonukból és vagyonukból stb.!

p

p

p

p Szellemirtók

p Tartuffe család-

p ellenessége nem látható:

p a sci-fi filmek szellemirtói

p nem tudnák ezt levadászni…

p De sokkal valóságosabb

p és hathatósabb, mint pocakja:

p Egy nagy földrengés sem tudna

p akkora elemi csapást mérni, mint ő,

p aki összeugrasztja a családtagokat,

p a házaspárt - elcsábítaná a feleséget

p De azért a család javát is akarja:

p ki is semmizné őket...

p

p

p

p Gyerekpanasz

p Az engedetlenség joga/kötelessége…!?

p Mikor panaszkodhatnak a gyerekek szüleikre?

p Ha szüleik rosszul kormányozzák a család hajóját

p Ha a hajó süllyed vagy nagyon rossz irányba tart.

p De ennek az is lehet oka, hogy a hajót más vezeti:

p például, ha kalózok szállták meg, és ők diktálnak...

p Az is lehet: a szülők olyan valaki hatása alá kerülnek,

p aki - mint Tartuffe - báránybőrbe bújt farkasként

p szellemileg és lelkileg mérgezi a családi életet...

p

p

p

p Diplomatikus

p (érzék/képesség)

p A burjánzó bürokrácia

p labirintusaiban bolygó

p ügyféllel packázni, vagy

p úgy lerázni/elküldeni az ügyfelet

p a fenébe, a büdös francba, hogy ő

p toporzékolva várja: már indulhasson…

p

p

p

p Civilizáció

p Ős-új rém-tanmese

p A farkas és bárány meséjéből

p Arany János Civilizáció című versében:

p Régen az erősebb elvette a gyengébbtől

p (vagyonát, asszonyát, művét, életét stb.) -

p Ma is ugyanezt teszi, de „megindokolja”,

p konferenciát hív össze, ahol

p mindezt jóvá is hagyják....

p

p

p

p Egyformás

p Uniformizáló

p avagy militarizáló…

p „Aki nem lép egyszerre,

p Nem kap rétest estére,

p Pedig a rétes nagyon jó,

p Katonának az való…”

p +

p Katona bácsi haptákba'

p bekakilt a nadrágba.

p Mondtam neki: "Mossa ki!"

p "Hű, de büdös! Dobja ki!"

p

p

p

p Csapda

p Az is baj, ha van

p a katona fején sapka,

p de az is baj, ha nincsen –

p az a lényeg, hogy valamibe

p mindig bele lehessen kötni -

p mindig csak az elöljárónak,

p a főnöködnek állhat feljebb,

p bármikor lecsaphatna rád,

p ezért húzd be füled, farkad,

p örülj, hogy luk van a fenekeden,

p ne kér, pláne ne követelj semmit…

p

p

p

p Betörés

p Megtörni a lelket...

p A katonaság nem volt hatékony,

p nem lettünk minőségi hadra-foghatók?

p De talán/biztos nem is ez volt a fő célja,

p hanem inkább a fiatal vadcsikók betörése...

p (ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség

p minden férfi honvédő alapkiképzésére…)

p

p

p

p Manifeszt

p és látens szerep

p Az iskolarendszer ma konzerválja,

p sőt erősíti a társadalmi különbségeket,

p és nem az esélyegyenlősítést szolgálja -

p ez naivan kontraproduktívnak mondható,

p vagy épp így teljesíti be titkos küldetését,

p megerősíti-legitimálja a láthatatlan kasztokat?

p (lásd pl. P. Bourdieu: Reprodukció c. könyvét)

p

p

p

p Papucs

p Miért mindig

p a nők azok a mesékben,

p akinek semmi nem elég,

p akik az örök telhetetlenek?

p Mint annak a halásznak a felesége,

p aki kifogta a tengerből az aranyhalat,

p és akitől egyre többet és többet kér,

p mert újra és újra küldi az asszony -

p míg el nem veszítik a mértéket…

p S most már úgy jutnak

p vissza oda, ahol voltak,

p vagyis még rosszabb helyzetbe,

p hogy már tudták, milyen fent...

p De miért ilyen papucs a férj?

p

p

p

p Ön-

p keserítő vicc

p A vakond mama

p és a kisfia a föld mélyén araszolnak előre.

p A vakond kisfiú egyszer csak azt kérdezi:

p - Mama, ott fent, a sötét föld felett mi van?

p - Ott ragyogó napsütés van, a tavaszi melegben

p virágillatot hordoz a szellő, s a nedves földből dús pázsit nő...

p - Ha olyan szép és jó odafönn, akkor mi mégis miért itt élünk?

p - Mert ez a hazánk!

p +

p Kisvakond

p és anyukája feljönnek a föld alól.

p Kisvakond kérdezi,

p mi ez a nagy, szép, kék búra itt felettünk?

p Ez az ég. – mondja anyukája.

p És mi ez a nagyon selymes zöld szőnyeg,

p amiben olyan jó heverészni?

p Ez a fű. – mondja az anyukája.

p És mi az a nagy, meleget árasztó fényesség?

p Az a nap! - mondja a Kisvakond anyukája.

p - És ha itt ilyen csodálatos,

p miért élünk akkor mi a föld alatt?

p MERT AZ A MI HAZÁNK.

p

p

p

p Pénzgazda

p A legtöbb ember

p a párnájában fiaztatja spórolt pénzét,

p sajnálja használni, magára elkölteni,

p vagy házát újítani, vállalkozást bővíteni,

p s fél a barátjának kölcsönadva kockázni,

p vagy éppen az ellenkező végletbe esik,

p és pont hazárdjátékra pazarolja, vagy

p kecsegtető pilótajátékokba fekteti...

p (helyezi örök nyugalomra)

p

p

p

p Bedőlés

p Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér...

p Igen, igen - de amikor oly régen vágytál

p annyi lerobbant vadkeleti tragacs után -

p egy teljesen új, szép és takarékos autóra!

p És már önerő sem kell, casco sem kell stb. -

p elborul az agyad, bedőlsz a reklámnak,

p majd bedől a hiteled: se pénz, se autó...

p

p

p

p Hitel-

p károsult

p Te pont akkor

p hiányoztál az iskolában

p amikor a többiek a kamatos

p kamatszámítást tanulgatták…

p (amúgy is tovább nyújtózkodtál,

p mint ameddig a te takaród ér…!?)

p Fortunatus/Szerencsés Imre értette ezt,

p ő tudta Mohács előtt kiüríteni a kincstárt…

p

p

p

p Hiány/bőség

p Rossz végletek

p Vagy csak a pult alól

p kaphatnál egyáltalán/jó húst,

p de csak ha protekciód van a boltosnál...

p Vagy mindenből elképesztő az árubőség,

p de neked nincs már egy árva fityinged se,

p és így szabadon éhen halhatsz a híd alatt…

p

p

p

p Tűz van, babám!

p (Szatíra a szocializmusról)

p Az - a talán egyetlen! - flótás,

p aki nem lopott a tombola nyereményekből,

p pont az bukik le, amikor más helyett visszavinné,

p mert addigra már valaki épp felkapcsolja a villanyt

p (és őt sújtja a cinkosan lopó dolgozó nép megvetése)

p

p

p

p Kosztolányi Dezső:

p Litánia

p

p Az én koromban:

p zörgött az egekben a gépek acélja.

p

p Az én koromban:

p nem tudta az emberiség, mi a célja.

p

p Az én koromban:

p beszéltek a falban a drótok, a lelkek.