Életminőség-rontás tükör - III.
pppppppppppppp
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lelkek
Istengyermek-táltosparipaðállatorvosi ló
Aranykor/Isten országa ðvaskor-földi pokol
Emberélet-minőség-vizsgálódások magyarán
pppppppppppppppp
Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok
Szándékok-következmények, okok-okozatok
Elv/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok
A bajok és tünetekð a diagnózisokð terápiák
pppppppppppppppppp
Egy-egy elképzeltető, megértető, érzékenyítő és
fogalmat alkottató, emlékeztető, elgondolkodtató,
megítélendő, megfontolandó, súlyozandó, magunkra
ismertető és jó változtatásra serkentő kulcsmondat…
pppppppppppppppppppp
p Dömötör János
p Boldog ember
p
p Boldog ember és szerencsés,
p A kit isten arra szánt,
p Hogy a földet szántva, vetve,
p Senkitől sem emlegetve
p Éldegélhet egyaránt.
p
p Boldog ember, kit az áldás
p Seregestül meglepett:
p A ki otthon, körbe fogva,
p Vendégekkel mosolyogva
p Vígan szentel ünnepet.
p
p Kisded, nádas hajlékában
p Dolga kényén foly neki;
p Meg van áldva áldott nővel,
p S neve napján köszöntővel
p Tisztelik meg gyermeki.
p
p Mi más annak, kit a végzet
p Jó útjáról elseper!
p Ajtaját magára zárja,
p Házát még vendég se járja,
p Egymagában ünnepel.
p
p Nincsen, a ki szólna hozzá
p Oda kinn, vagy ide benn;
p Nincsen, a ki felderítse,
p Búját, gondját szenderítse,
p Otthonában idegen.
p
p Boldogtalan szegény ember,
p Ha mindenki elhagyott:
p Jöjj el hozzám, légy vendégem,
p Lesz még hely az asztalvégen, —
p Lásd én is magam vagyok!
p
p
p 1.
p
p Mérleg: egy (hó)nap dolce vita, több év börtön, majd priusz…
p
p Inkább - vesztére – lapít, kussol, hátha épp hülyeséget mond?
p
p A kéziféktelen ember: nincs önkontroll – a züllés lejtőn gyorsuló
p
p A kiköpött szavait rögtön visszaszívná, mintha ki se mondta volna
p
p Ami eszébe jut, az rögtön a száján – a szívével már nem mérlegel
p
p Felmenti magát: ő nem lehet boldog, mert nehéz gyerekkora volt
p
p Érzi, majd tudja is: nem kívánt gyerek – ezért triplán bizonyítana…
p
p Ő tud(hat)ja legjobban, mi a jó neki: Isten nem ismeri, messze van…
p
p Túl sokáig paternalista szülő, ő döntene pálya/párválasztásban is…
p
p Részegen se hagyod a beavatkozást életedbe: így ott is fagysz meg
p
p Magát húzná ki hajánál fogva a lápból - Ő nem szorul segítségre…!
p
p „Önellátó” - senkire sem hallgat meg, legfeljebb úgy tesz, mintha…
p
p Mindenki másra hallgat, és mindig arra, akitől utájára kér tanácsot
p
p
p 2.
p
p Minden szükséges szó ott van a mondatban, csak a sorrend rossz…
p
p Elesetten a szekta lekenyerez/rád ijeszt – beszippant, nem ereszt…
p
p Nem dobja ki az életléghajóból a lehúzó ballasztokat: fájó landolás…
p
p Se vele, se nélküle csapda: nem tudsz leválni, nem tudnak elengedni
p
p Tömegben utazol a távoli dologházba s vissza: sok a negatív stressz
p
p Rövid távú, átmeneti előnyökért a hitelét romboló, a becsületét áruló
p
p Ahol a „kincse”, ott a szíve: félálomban „alszik”, minden ajtót zár stb.
p
p Ha nincs őrizetben, sem holmiját, sem életét nem érzi biztonságban
p
p Nem lehet titkod: minden kiíródik az arcodra - ha akarod, ha nem?
p
p Póker arcot vág s úgy marad: kifejezéstelenül elsorvadnak érzelmei
p
p Öröm helyett üröm –kiprovokált vagy másként elszúrt ajándékozás
p
p A múltat végképp eltörlöd – rabszolgasorba indul eme „tiszta lapon”
p
p A korszellemben úgy látod: aki előttünk élt, az mind hülye lehetett…
p
p
p
p 3
p
p Nem tud értelmet átvinni: pl. testi és lelki épség (fizika-metafizika)
p
p Tüntető materialista ateista, de mintha mégis csak a csodában bízna
p
p Még/naponta nem csodálja meg, mily tökéletesre van megteremtve
p
p Testét bonyolult gépnek veszi, amit beadhat a dokihoz megszerelni
p
p Boldogtalanságát, bajait nem radikálisan, csak tünetileg kezel(tet)i
p
p Minél távolabb az ifjúkori álom, annál közelebb-több a pálinkáspohár
p
p Egy ideig csak – szellemi - mankóval járhat, később már rá is szokik
p
p Módszeresen bemószerolsz, hogy én rendszertelen őrült vagyok…
p
p A bankár nappal kilakoltat, este ingyen-látványkonyhát üzemeltet
p
p Beengedi a „tótot” otthonába és azon kapja magát: kitúrták onnan
p
p A közlegelők csapdája, avagy az együtt nem működés ára: sivatag
p
p Nincs sportértéke a győzelemnek: Góliát Dávid, felnőtt gyerek ellen
p
p Mindenki harca mindenki ellen az élet? Ember embernek farkasa!?
p
p
p x
p
p
p Dömötör János
p A világfájdalmasok.
p
p Panaszkodnak keseregve,
p Váddal néznek az egekre ;
p Égnek, földnek alkotóját
p S a világot szidják-szólják.
p
p Mi fáj nekik, mi bajok van?
p Hogy vigasz nincs sok bajukban?
p Kit a világ meg nem enyhít:
p Hol leli hát vajon enyhit?
p
p Hát a szegény mit csináljon,
p Éggel, földdel perbe szálljon ?
p Sok szegény, éhes, nyomorgó,
p Önvétke nélkül csavargó.
p
p Ez az égre bizza gondját,
p Összehúzza ringyét-rongyát;
p Fajdalma nem a világé —
p Elég neki a magáé.
p
p
p x
p
p
p Dömötör János
p Korunk rosz-é ? ....
p
p Korunk rosz-é, avagy benne
p Roszak csak az emberek?
p Kérdem magam számtalanszor,
p De felelni nem merek.
p
p Ördög van-e több közöttünk,
p Vagy többek az angyalok?
p lesz-e egy akol, egy pásztor?
p Erre gyakran gondolok.
p
p Néha elmém igy felel meg:
p Rosz az ember, rosz a kor.
p S hiszem, eljő valaha még
p Az egy pásztor, egy akol.
p
p Pásztorunk majd Luczifer lesz,
p Közös aklunk a pokol,
p Bűn és vétek a halálban
p Minket együvé pakol.
p
p x
p
p
p 4
p
p A csónakotokban csak egy ember evez, de hét kormányoz hétfelé…
p
p A fertőzésfóbiás, aki nem fog kezet, nem szív mással egy levegőt…
p
p A hipochonder, aki aggkori halálával cáfol – sírfelirata: na ugye!
p
p Részegen köt hitelszerződést - viszont józanul mulat, szeretkezik…
p
p Nőuralom – papucsférj a fizetett házisárkány napi terrorja alatt
p
p A gazdag beszűkülve mindig arra gondol: ki/hogy lophatja meg őt
p
p Kakaó-effektus: minden túlzásba visz, pedig jóból is megárt a sok…
p
p Gyáva népnek nincs hazája - gyávának nem is lehet szerencséje…
p
p Aki merne, nyerne – de ő papírforma néző, és eleve felteszi kezét
p
p Lendületesen, jó tempóban kitartóan halad, csak nem a jó irányba
p
p Sokkal közelebb lennél a célodhoz, ha egyhelyben maradtál volna
p
p Szó szerint/átvitt értelemben is örök támaszra szoruló dülöngélő
p
p Spórolva az épp már rohadó almát eszi, épbe így soha nem harap
p
p
p 5
p
p Egy egzotikus útra spórolva nagykabátban ül fűtetlen „otthonában”
p
p A vészhelyzetben megtanult a végletekig spórolni – és úgy maradt…
p
p Tanult tehetetlenség rosszul értelmezett büszkeséggel párosítva
p
p Makacsság nehezíti kikerülni a hátrányos helyzetek ördögi köréből
p
p Lépcsőházi gondolat: ott jut csak eszébe, mit kellett volna mondania
p
p Késő bánat, ebgondolat – az eső után vesz fel köpönyeget, többet is…
p
p Összetéveszti az isteni kegyelmet a kormány-kegyenc helyzetével
p
p Érdemtelen nagyon magasra emelve, majd váratlanul mélybe vetve
p
p Szimultán nyüzsögne, mint százkarú isten - így egy dolgot se fejez be
p
p Levágni az aranytojást tojó tyúkot, mintha csak egy nap lenne a világ
p
p Gondol „merészet és nagyot”: mindenét felteszi egy rulett számra…
p
p Ha egy baja van, „a biztonság kedvéért” tíz orvoshoz is fordul (agybaj)
p
p A kutyaharapást nem a szőrével gyógyítja: szerelmi bánatra csak iszik…
p
p
p 6
p
p Maga helyett mást küld vizsgázni, fodrászhoz, vért adni, udvarolni…
p
p Más helyett mész az orvoshoz elmondani „panaszát” s kérni rá szert
p
p Hisz annak a jósnak, aki a honorárium arányában jósol jót, jobbat…
p
p Dodonai jóshoz fordulsz? Értsed, ahogyan éppen most te azt akarod!?
p
p A „jóslatok”, amik legalább nem kötnek gúzsba – vagy a fatalizmus
p
p A babonás, aki készül a társa halálára, mert ezt ő már megálmodta
p
p Metamorfózis: a majdnem Angyalka esküvő után szinte Házisárkány
p
p Semmit nem bízva a véletlenre a vajas kenyeret direkt úgy ejti le
p
p A rosszul eldöntött kezdésed már fél sikertelenség, már fél kudarc
p
p Úgy áll hozzá a sürgős munkához, hogy más is hozzáférjen: lógós
p
p Csak arra vigyáz, hogy a lázas semmittevés munkává ne fajuljon…
p
p Ha csak kicsit céloz mellé, a messzi célnál az eltérés már óriási lesz
p
p Funkció-halmozás: sokat akarna a szarka, de nem bírja el a farka
p
p
p 7
p
p Mindent hajszálpontosan tervezz el előre - a sétád, a szeretkezésed
p
p Semmit nem tervez, képzel el fejben: majd ahogy esik, úgy puffan…!?
p
p Véges-drága idejével hol feleslegesen zsugori, hol meg károsan tékozló
p
p Véges-drága lelki erejét nem az önjavításra, de az önigazolásra fecsérli
p
p Tüntet vele: ő mily vigasztalhatatlan! Minden bölcsesség olcsó neki …
p
p Csak akkor boldog, ha tuti ígéretet kap: a mennyben várja halottja…
p
p A vallási demagógok licit-versengése: mi jó/rossz vár rád „odaát” …
p
p Habzsi-dőzsi, csömörig élvhajhász: a halál neki csak vég, nem kezdet
p
p Bűntudata van, ha élvez, hisz a siralomvölgy a szenvedés helye/ideje
p
p Csak azért retteg a haláltól, mert még nem tud mit kezdeni magával
p
p Csak a halálos ágyán döbben rá, hogy mások életét „élte”, utánozta
p
p Nem tudja elsiratni-meggyászolni szeretteit: otthona egy halottasház
p
p Szerelme holt testével is egy akar lenni, ezért nemileg közösül vele…
p
p
p 8
p
p Kontár bűvészinas, aki csak kiengedni tudja a palackból a szellemet
p
p Ha már életében nem szerzett megbecsülést, legalább „hősi halott”
p
p Még a feleségben se bízik teljesen, előle is dugdos minden értéket…
p
p Kísértsd az istent – élj veszélyesen, így az őrangyalod sem unatkozik
p
p Kerüld a konfliktusokat: alkudj meg, mindent nyelj le s tovább élsz!?
p
p Konfrontálj bátran, ütközz, élezz, hisz te az elvek merev embere vagy
p
p Ne állj meg félúton: a vitából veszekedést, sőt verekedést hozhatsz ki…
p
p Seperd a szőnyeg alá a koszt és a problémákat, majd csak felbuksz…
p
p Infantilis szembekötősdi: amit itt és most nem lát, az igazából nincs is…
p
p Félórás rendrakáson spórol, helyette napokig káosz lesz a lelkében is
p
p Az írástudatlan hajótörött – nem tud üzenni még palackpostával se
p
p Kiteregeti a családi szennyest, ne legyen senki emberfia előtt titka!?
p
p Ha elmúlt már az újdonság varázsa, cseréld le még gyereked anyját is?
p
p
p x
p
p
p Így is jó
p Presser Gábor – Sztevanovity Dusán
p
p
p Ahol szikrázóan kék az égbolt
p Ahol szárnyalhat a szabad szél
p Ahol kéznyújtásra már a csil lag
p De csak annak, aki égig ér
p
p Ahol megverekszünk minden szóért
p És már senkivel sem alkuszunk
p Ugye jó barátom jól emlékszem
p Nem is régen oda indultunk
p
p Ma már neked is van címed, számod
p Mi már sínen vagyunk, azt hiszem
p Ugye alattad is autó berreg
p Talán mindenkinek lesz ilyen
p
p Ma már novemberben sem kell fáznod
p És a fejed fölött tető áll
p S hogyha jó idő van, át sem ázik
p És a hírlapíró megtalál
p
p Mi a győzelemről megtanultuk
p Hogy a részvétel a fontosabb
p Hogy a vereség is fizet szépen
p És a győztes sokkal fáradtabb
p
p Hát minek törjük össze kezünk, lábunk
p Ha már menet közben ülhetünk
p Kár, hogy alig-alig vesszük észre
p Hogy már nem megyünk, csak érkezünk
p
p De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
p Döcög a gép
p De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
p Langyos a sör
p De nekünk így is jó
p
p Én még emlékszem az első dalra
p Amit olvasatlan dobtak el
p Aztán kitanultuk hogyan szóljon
p Így már egész más, de megfelel
p
p Megy a bicikli, ha jó a lejtő
p Te csak kapaszkodj a nyeregbe
p És ha ráz egy kicsit, ne szólj semmit
p Hiszen rosszabbul is mehetne
p
p Hogyha találkozunk, el ne fordulj
p Velem emelt fővel rázz kezet
p Én majd megértem, ha nem is mondod
p Hogy a széllel szembe nem lehet
p
p És nekünk így is jó, így is jó, így is jó
p Döcög a gép
p De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
p Langyos a sör, de nekünk így is jó
p
p Ahol szikrázóan kék az égbolt
p Ahol szárnyalhat a szabad szél
p Ahol kéznyújtásra már a csillag
p De csak annak, aki égig ér
p
p Oda nem visz el se HÉV, se metró
p Lám a bérkocsi sem arra jár
p És mert nem hiszem, csak azért mondom
p Kicsit hangosabban másoknál
p
p Hogy nekünk így is jó, így is jó, így is jó
p Jobb nem is jár
p Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
p Langyos a sör
p Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
p Döcög a gép
p Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
p Hamis a harmonika
p De így is jó, így is jó, így is jó
p Vizes a bor
p Ha nekünk így is jó
p Jobb nem is jár
p Ha nekünk így is jó
p
p https://www.youtube.com/watch?v=CvKjLNO7hMA
p
p x
pppppppppp
p Nagy létrontás-javítás
p Jenciklopédia ötlet-gyűjtő
p
p Itt és most a plusz vagy mínusz végtelen
p emberélet/világminőség, virulás/pusztulás,
p ill. annak boldog-boldogtalan megélése a tét…
p A teljes élet mindenki lehetősége, így „joga”,
p sőt kötelessége!? Az „utolsóból” is lehet első…
p
p Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,
p önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,
p de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…
p Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,
p ellenségeimmel elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…
p
p A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,
p de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….
p Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,
p ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,
p lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…
p
p Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,
p az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,
p Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,
p a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők - és
p végül, - de talán mégsem utolsósorban? - a rejtett hatalmak….
p
p Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,
p a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!
p Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,
p barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája
p -hivatása, otthona/hazája, gyermeke, társasága, mulatsága stb.
p
p Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
p önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
p idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
p
p napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
p alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,
p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
p
p elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
p balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
p
p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
p Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:
p tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!
p
p A mese nem másról, de pont terólad szól –
p ismerj magadra és itt és most változtass életeden!
p Szabadságra vagy teremtve, hogy jó szellemben-lélekbátran éljél,
p átfogón és mélyen teljesértékű módon, istengyermekként kivirulva,
p és nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!
p
p x
Dömötör János
(Dunaszentgyörgy, 1843. december 20. – Budapest, 1877. január 8.
királyi tanfelügyelő, a Kisfaludy Társaság tagja, költő. Öngyilkos lett...
|