A Vízkereszt, a nyugati kereszténységben az Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja, mert ez az ünnep olyan eseményekre emlékezik, amelyek Jézus megjelenésének, kinyilvánulásának mozzanatait foglalják magukban. Az epifánia a keresztények számára Jézus Krisztus megváltóként való megtestesülését, illetve újraeljövetelét jelenti. Ez az egyik legősibb keresztény ünnep, melyet január 6-án tartanak. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és ez a kezdőnapja a farsangi időszaknak, ami hamvazószerdáig, a húsvét előtti negyvenedik napig, a nagyböjt kezdetéig tart. A keleti kereszténységben január 6-án és 7-én a karácsonyt, és 13 nappal később a Vízkeresztet ünneplik. A különbség oka, hogy a Julianus-naptár jelenleg 13 nap „késésben” van a Gergely-naptárhoz képest, 1582-ben ugyanis XIII. Gergely pápa bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárat, melyet ma is használunk. A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét dátuma közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így a régi, az ortodox katolikusok által ma is használt naptárhoz képest az ünnepek 13 nappal előrébb csúsztak. Köztük volt a december 25-i karácsony is. Míg a mindennapi életben az ortodoxok többsége a Gergely-naptár szerint él, az ünnepeket szeretik a hagyományos Juliánusz-naptár szerint tartani.

A III. század során az egyházatyák tisztázni akarták, hogy pontosan mi is az ünnep vallásos tartalma. A IV. század elejétől kezdődően liturgikus ünnep lett, és ily módon gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton, de igazán ismertté Kr. u. 312–325 között vált mint Krisztus születésének és a Háromkirályok látogatásának, a Jordán folyóban történt keresztségének, a kánai menyegzőn tett csodájának ünnepe. Később elsődleges témája Keleten Jézus keresztsége, míg Nyugaton a Háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar Vízkereszt elnevezés is.

Január 6-át hívják még a háromkirályok vagy a napkeleti bölcsek ünnepének is, ugyanis a hagyomány szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár Vízkereszt napján látta meg a Jézus születését jelző fényes csillagot, melyet követve eljutottak Betlehembe. Az evangélium szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték az újszülött Jézust, de Heródes király utasítására Betlehembe mentek, ahol meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát vittek ajándékba. Nevük Caspar, Melchior, Balthasar, azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár volt, akiknek tömjénadományára karácsonykor a szentmisén a tömjénezés szertartása emlékeztet.

Vízkeresztkor, a házszentelések időszakában a keresztény családoknál a házszentelés szertartás során a pap a templomban újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. „Békesség e háznak! És minden lakójának!” – köszöntés kíséretében.

Máté evangéliumában a napkeleti bölcsek története a következőképpen szerepel: „Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében – válaszolták –, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek – mondta – s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.” (Mt 2,1-12)

Juhász Gyula Vízkeresztre című versében is megemlékezik a háromkirályokról:

„Jövének távol, boldog Napkeletről

Három királyok, híres mágusok,

Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,

Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,

Kit megöletne Heródes király

S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve

Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja

A Kisdedet, ki a jövő királya

S a csillagot, mely homlokán ragyog.

Ô édes, kedves. Bájolón gagyog

S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden

A Szűz Mária vállán megpihen…”

Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirályjárás, ami lényegében a bibliai királyokat megszemélyesítők köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg. A csillagozás legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta meg az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: "Szép jel és szép csillag, szép napunk támad."

A keleti egyházban az egyik szokás szerint az ortodox családoknál a betlehemi jászolra emlékezve ilyenkor szalmát szórnak a tisztaszoba padlójára, és ezen alszanak éjjel. Másnap délután a gyerekek – a háromkirályjáráshoz hasonlóan – kántálni mennek az idős görögkeleti házaspárok házához.

A jeles naphoz kapcsolódó másik evangéliumi történet Jézus megkeresztelkedése. Közvetlenül nyilvános tanításának megkezdése előtt, mikor harmincéves lett, Jézus elment rokonához, Keresztelő Jánoshoz, aki megkeresztelte őt a Jordán folyóban. Ezen az eseményen megnyilatkozott a Szentháromság, hiszen mikor megmerítkezett a vízben, az Atya szózata hallatszott az égből, a Fiú a Jordánban testileg volt jelen, a Szentlélek pedig galamb képében szállt alá a megnyílt egekből.

Máté evangéliumában így ír erről: „Akkor Jézus Galileából elment Jánoshoz a Jordán mellé, hogy megkeresztelkedjék. János igyekezett visszatartani: „Nekem van szükségem a te keresztségedre – mondta –, s te jössz hozzám?” Jézus ezt mondta: „Hagyd ezt most! Illő, hogy mindent megtegyünk, ami elő van írva.” Erre engedett neki. Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízből. Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. Az égből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” (Mt3 13-17) Ennek az eseménynek az emlékére a katolikus egyház ilyenkor vizet szentel.

A harmadik evangéliumi jelenet, ami Vízkereszthez kapcsolódik, Jézus első csodája, mivel ebben is a víznek fontos jelentősége van. Galileában, a kányai menyegzőn ott volt Mária, Jézus és tanítványai is a vendégek között. A násznép mulatott, jól érezte magát, táncoltak, ittak. Amikor elfogyott a bor, Jézus látta, hogy a közelben ott állt hat darab nagy, üres kőkorsó. Arra kérte a szolgákat, hogy töltsék meg azokat vízzel. A szolgák egészen peremig töltötték a korsókat, majd Jézus kérésére egy pohárral vittek belőle a násznagynak, aki meglepődve jegyezte meg, hogy a legjobb bort a végére tartogatták. A tanítványok és a szolgák látták és tudták, hogy Jézus tett csodát, hiszen a vizet borrá változtatta.

Számos népszokás is kapcsolódik ehhez a naphoz. Ilyenkor került sor a házszentelésre, de szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak és mindenféle betegségre használták. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsőre is szenteltvizet hintettek.

Több hiedelem, termékenységvarázsló, mágikus praktika is fűződik ehhez a naphoz. Ilyen többek között a Somogy megyei Somogyjádon tartott hagyomány, amikor a szentelt vizet a mészbe is beletették és a meszelővel a lakás négy sarkába keresztet rajzoltak. A néphit szerint ennek a szertartásnak köszönhetően a boszorkányok és a szellemek nem mennek be a házba. A szintén Somogy megyei Marcali város közelében élő bizeiek egy kortyot ittak a szentelt vízből, hogy a torkuk ne fájjon. Székelyföldön a házszentelés után a ház lakói a papot égő gyertyával kikísérték az udvarra, hogy az áldást követően nagyobb legyen a kender. Ugyanennek a hagyománynak a megtartásával a család lány tagja a házszentelés előtt a nyakából levett gyöngyöt a küszöb mellett a szőnyeg alá rejtette, melyet a papnak át kellett lépnie. A házszentelést követően a lány a párnája alá tette a gyöngyöt, mert a hagyomány szerint így megálmodhatta azt, hogy ki lesz a jövendőbelije.

Vízkereszt, a hagyomány szerint a házszentelések időszaka.

A keresztény családoknál a szertartás során a pap a templomban az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. „Békesség e háznak! És minden lakójának!” – szól a köszöntés, mikor belép. Sok ház ajtaján látunk fehér krétával jelzett kódszerű feliratot. Ez is az év eleji házszentelés szokásához kapcsolódik, hiszen mikor a pap megszenteli a házakat, szentelt krétával felírja az ajtóra az aktuális évszámot és a háromkirályok nevének kezdőbetűjét (Gáspár, Menyhért, Boldizsár), mert a hagyomány szerint a felirat olyan, mint egy áldás és megvédi a ház lakóit minden rossztól. A feliratnak köszönhetően a házba betérő vendég azonnal látja, hogy megszentelt otthonban jár. Egyes helyeken az ajtó szemöldökfájára a háromkirályok nevének kezdőbetűi helyett a C + M + B betűket írják fel, amelyek a „Christus Mansionem Benedicat” latin mondatot rövidíti, amely magyarul a „Krisztus áldja meg ezt a hajlékot!” mondatot jelenti. Ez különleges jelentést és tartalmat hordoz, mégpedig Krisztus áldásának hitelesítését a lakásba betérő vendégek előtt.

Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése.

A vízkereszti népszokásokból mára leginkább a karácsonyfa leszedése maradt meg.

• Míg mi ezen a napon Vízkeresztet, addig január 6-án és 7-én világszerte több millió ortodox keresztény a karácsonyt ünnepli majdnem három héttel azután, hogy a nyugati katolikusok már megünnepelték. Az Oroszországban, Grúziában, Örményországban, Fehéroroszországban, Szerbiában, Egyiptomban, Etiópiában és Kazahsztánban élő ortodox keresztényeknek a szenteste viszont csak a január 6-án jön el. A különbség abból ered, hogy a nyugati katolikusok más naptárt használnak, és más időben tartják ugyanazokat az ünnepeket, mint keleti hittársaik. A karácsony azonban az ortodoxiában is kiemelkedő jelentőségű. Egyes helyeken a hagyományok szerint már a karácsony előtti napon kora reggel minden családfő magának és családjának tölgyfaágat vág az erdőben, melyből sötétedéskor hatalmas tüzet raknak. Az égő ágak tüze és az izzó parázs a melegséget szimbolizálja és világosságot hoz az emberek életébe, eloszlatja a sötétséget. Ahogy húsvétkor is, karácsonykor is körmenetet tartanak a hívők a püspökök, papok, diakónusok vezetésével, akik kezükben ortodox zászlókat tartva vonulnak körbe a templomukat körbeölelő utcákon. Azonban a nyugati tradíciókkal ellentétben az ortodoxoknál nem a január 6-án tartott karácsonykor ajándékozzák meg egymást, hanem december 19-én, Szent Miklós napján, vagy az újév éjszakáján.
• Érdekesség, hogy amikor az ortodox egyház a Vízkeresztet ünnepli, akkor nem tartanak keresztelőket a templomokban, helyette viszont a hívek a papot követve egy folyóhoz vagy tóhoz vonulnak. A vízszentelés után a férfiak keresztet vetve háromszor megmártóznak Jézus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének emlékére.
• Az északi országokkal ellentétben Dél-Európában nem alakult ki jelentős Mikulás-kultusz. Olaszországban és Spanyolországban az ajándékozás fő napja nem Szenteste, azaz karácsony napja, hanem Vízkereszt napja, vagy annak előestéje januárban.
• Ilyenkor Spanyolországban nem a Jézuska, a Mikulás vagy az angyalok hozzák a gyerekeknek az ajándékot, hanem a háromkirályok, s emiatt is hívják háromkirályok ünnepének. Különösen Baltasar, vagyis Boldizsár örvend nagy népszerűségnek. Ilyenkor felvonulások zajlanak szerte egész Spanyolországban, és a beöltözött háromkirályok járják az utcákat, és cukorkákat dobálnak a felvonulást kísérő tömegnek. Vízkereszt előtti nap a királyok megkérik a gyerekeket, hogy korán feküdjenek le, mert másnap reggel viszik nekik az ajándékokat. Van, hogy a gyerekek az általuk megírt leveleket személyesen adják oda a királyoknak öltözött személyeknek. A spanyol gyerekek tehát Vízkeresztkor várják az ajándékhozót. Kitisztított, kifényesített cipőiket a küszöb elé teszik és a magyar Mikulás-szokáshoz hasonlóan abba kapják az ajándékot. A spanyol gyerekek a bibliai napkeleti bölcstől (Három Királyok) várják az ajándékot.
• Olaszország több vidékén Vízkeresztkor a La Befana, vagyis a jó boszorkány az, aki megajándékozza a gyermekeket. A csúnya, de jóságos boszorkány január 5-ről 6-ra virradó éjjel érkezik az itáliai családokhoz, és ajándékot hoz a gyerekeknek. A vékony, öreg, ősz hajú boszorkány, akárcsak nálunk a Mikulás, a kéményen keresztül jut be a házakba és a kandallóra akasztott zoknikba teszi az ajándékát. A hosszú orrú, seprűnyélen érkező boszorkány története is régi időkre nyúlik vissza. A boszorkány történetét az olaszok a bibliai történethez kapcsolták, ugyanis úgy tartják, hogy Gáspár, Menyhért és Boldizsár La Befana boszorkánytól kért útbaigazítást, hogy megtalálják a Megváltót. Az azonban nem tartott velük a kis Jézushoz, de később rájött, hogy nagyot vétett. Ezért azóta is bolyong, és az összes útjába eső gyereket megajándékozza annak reményében, hogy egyikük a kis Jézus. Vélhetően antik római szokásból alakult ki, de mára már kicsit átalakult és a gyümölcs helyett drága meglepetésekkel ajándékozza meg a jó gyerekeket, a rosszaknak pedig szenet visz ajándékul. Ezen a napon ünnepségek, kirakodóvásárok, marionett előadások, álarcos felvonulások, cirkuszi előadások kerülnek megrendezésre országszerte.

o Sok helyen ezen a napon szedik le a karácsonyfát, és úgy tartják, hogy Vízkeresztig nem szabad lebontani.

o Kocsis Fülöp, görögkatolikus érsek 2016 óta minden év január 5-én Szolnokon a Tiszát, Budapesten a Dunát szenteli meg. Budapesten, a Fő utcában található Szent Flórián görögkatolikus templomban a szentmise után a hívek kimennek a Batthyány térnél a Duna-partra, ahol Fülöp atya megszenteli a folyót.

o Az etyekiek szerint a Vízkeresztkor szentelt fokhagyma fejfájás ellen csodaszer.

o A bakonycsernyeiek úgy tartották, ha Vízkeresztkor megindul a kerékvágásban a víz, akkor hosszú tél lesz.

o A Somogy megyei Somogyjádon tartott hagyomány, amikor a szentelt vízből a mészbe is tettek és a meszelővel a lakás négy sarkába keresztet rajzoltak, és ettől a néphit szerint ennek a szertartásnak köszönhetően a boszorkányok és a szellemek nem mennek be a házba. A szintén Somogy megyei Marcali város közelében élő bizeiek egy kortyot ittak a szentelt vízből, hogy a torkuk ne fájjon.

o Székelyföldön a házszentelés után a ház lakói a papot égő gyertyával kikísérték az udvarra ki, hogy az áldást követően nagyobb legyen a kender. Ugyanennek a hagyománynak a megtartásával, a család lány tagja pedig a házszentelés előtt a nyakából levett gyöngyöt a küszöb mellett a szőnyeg alá rejtette, melyet a papnak át kellett átlépnie. A háza szentelést követően után a lány a párnája alá tette a gyöngyöt, mert a hagyomány szerint így megálmodhatta azt, hogy ki lesz a jövendőbelije.

o A háromkirályokra való emlékezés egyik népi mozzanata az úgynevezett vízkereszti csillagozás, más néven háromkirályjárás. A Dunántúlon, Palócföldön és az Alföld egyes településein a tizenéves diákok beöltöztek háromkirályoknak. Egyiküket, aki a szerecsenkirályt játszotta befestették feketére. A háromkirályokkal együtt ment ment Heródes is. Így jártak házról házra. Minden háznál egy kis színdarabot adtak elő, melynek témája a betlehemi imádás volt.

o Somogy megyében, Göllében és Büssüben három legény vagy nagyobb fiúgyermek tanulta meg a szöveget. A hagyomány szerint papírsüveget tettek a fejükre, ezzel is jelképezve a háromkirályokat. Gáspár süvege, aki középen állt, általában tíz centiméterrel volt magasabb, mint a többieké. Ezen a vidéken nem adtak elő színjátékot, hanem az ismert egyházi énekkel köszöntötték a ház lakóit. A fiúk általában kifordított birkabőr bekecset, a lányok fehér ruhát öltöttek magukra, és fejükre magas papírsüveget tettek, melyről színes szalagok lógtak le. A csillag rendszerint Menyhártnál volt. Gáspár, Boldizsár és Heródes oldalán fakard függött.

o Vízkereszthez kapcsolódó népi időjárási jóslatok:

- Berettyóújfalun a mondás szerint: „Ha Vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd.”

- Hegyközben a következő rigmust mondják: „Ha Vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél”. Az ízik takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár, és fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek.

- A felvidéki Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.”

- Tápé községben élők szerint, ha Vízkereszt napján süt a nap, akkor hosszú lesz a tél.

- A Románia területén található bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.

- A délvidéki magyar falvakban a vízkereszti időjárással összefüggően termésjóslások is megtalálhatóak. Az egyik ilyen időjóslás szerint, ha Vízkereszt napján esik az eső, akkor férges lesz a mák. Ugyanígy a délvidékiek szerint, ha Vízkeresztkor hideg van, akkor rossz termés várható vagy, ha csorog az eresz, akkor hosszú télre kell számítani. Amennyiben Vízkeresztkor fúj a szél, akkor szerencsés lesz az év. Ha Vízkeresztkor fagyos az idő, akkor, sokára fog tavaszodni, ha enyhe az idő, akkor hamar jön a tavasz.

.

https://pixabay.com/hu/photos/krisztus-megkeresztel%C3%A9se-1129048/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.uffizi.it/en/artworks/verrocchio-leonardo-baptism-of-christ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.magyarkurir.hu/hirek/bekesseg-e-haznak-hazszenteles-hagyomanyarol (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://behir.hu/vizkereszt-nalunk-lezarja-az-ortodox-vilagban-megnyitja-a-karacsonyi-unnepkort (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://jatekosneveles.blogspot.com/2013/01/vizkereszt-avagy-jatsszatok-amit.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.feol.hu/kultura/haragosnak-szenteltvizet-1810166/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2020/01/06/vizkereszt-harom-kiralyok-szokasok-hagyomanyok-csillagenek-vizszenteles-hazszenteles/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.origo.hu/tudomany/20200105-jezuska.html (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://behir.hu/neprajzkutato-szamos-nephagyomany-kotodik-vizkereszthez (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.feol.hu/kultura/haragosnak-szenteltvizet-1810166/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://www.feol.hu/vezeto-hirek/fejer-megye-hagyomanyok-nepszokasok-vizkereszt-haromkiralyok-szenteles-2183017/ (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

https://mult-kor.hu/mirol-szol-vizkereszt-unnepe-20150106 (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.mult-kor.hu/20110106_vizkereszt_hozza_el_a_farsang_kezdetet (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)

http://www.kerekito.hu/jelesnapi-kalendarium/item/101-vizkereszt (Legutóbbi megtekintés: 2021. június 23.)