Miután Novák Elődöt kitiltották a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt üléséről (noha átment az átvilágításon), a nyílt ülésrészen (az utolsó napirendi pontra, az állambiztonsági múlt kezelésének vitájára) már pusztán egy ellenzéki (Sas Zoltán elnök) és egy kormánypárti képviselő maradt, az a Halász János, aki még 1994 után (az MSZP-vel való összeborulásukat követően) is SZDSZ-es színekben lett képviselő, s most ő vizsgálja ki a „dollárbaloldal” ügyét. A határozatképtelenné vált bizottság így nem tudta megvonni a szót Novák Elődtől pl. a vita lezárásával, így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) tevékenységéről szóló napirendi pontban a Mi Hazánk képviselője hosszasan sorolhatta a Fidesz kényes ügynökügyeit. Maga az ÁBTL vezetője is ügynökmosdató, a kormánypártokat is megosztva. A sokat bírált Cseh Gergő Bendegúzt Kövér László nevezte ki. A kritikusok közt volt Bayer Zsolt is, aki azt a kérdést tette fel a főigazgatóról: „hogyan lehetséges, hogy a mai napig ilyen alakok dolgozhatnak ott?” Ezt annak kapcsán írta Bayer, hogy a levéltár vezetőjének meghívására Bánki Iván, a „Sarkady Géza” fedőnevű ügynök egyik dokumentumfilmjét vetítették az ÁBTL klubjában, s erre meghívták a rendezőt is, ami ellen hiába tiltakozott a levéltár egyik belső munkatársa, mondván, hogy a rendező ügynökként „egy nőt a halálba kergetett tevékenységével.” Bayer ezt úgy minősítette, hogy Bánki „egy mocskos ügynök volt”, „erkölcsileg vállalhatatlan alak”. A főigazgató azonban nem a filmklub programját szervezte át, hanem a tiltakozó dolgozóját tiltotta ki az eseményről – emlékeztetett Novák Előd, szembesítve cselekedeteivel a jelen lévő intézményvezetőt is, aki cáfolat vagy helyett mellébeszéléssel válaszolt a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén, ahogy a többi ügynökügyre sem reagált érdemben, amiket a Mi Hazánk képviselője ismertetett.
