Eugéniusz: Testamentum/

Az írástudók és az ún. elitek árulásai – II.



Alkalmatlan, megalkuvó,

hitvány, gyáva, tétlen, kártevő,

a pályával járó pokoljárásokat

ön-kíméletesen elkerülő stb. stb.,

vagyis a hatalmát jó helyett semmire,

de bűnös tudatlansággal/szánt szándékkal

inkább rosszra használó ún. segítő, szellemi,

kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai elit



A legszebb isteni-emberi hivatások

helyett leghitványabb ördögi mesterségek

A fejétől bűzlő hal: aranykor helyett vaskori poklok

Egymondatos, a lényegre törő jellemzések jegyzéke



p Petőfi Sándor

p A MAGYAR NEMZET

p

p Járjatok be minden földet,

p Melyet isten megteremtett,

p S nem akadtok bizonyára

p A magyar nemzet párjára.

p Vajon mit kell véle tenni:

p Szánni kell-e vagy megvetni? -

p Ha a föld isten kalapja,

p Hazánk a bokréta rajta!

p Oly szép ország, oly virító,

p Szemet-lelket andalító,

p És oly gazdag!... aranysárgán

p Ringatózik rónaságán

p A kalászok óceánja;

p S hegyeiben mennyi bánya!

p És ezekben annyi kincs van,

p Mennyit nem látsz álmaidban.

p S ilyen áldások dacára

p Ez a nemzet mégis árva,

p Mégis rongyos, mégis éhes,

p Közel áll az elveszéshez.

p S szellemének országában

p Hány rejtett gyöngy és gyémánt van!

p S mindezek maradnak ott lenn,

p Vagy ha épen a véletlen

p Föl találja hozni őket,

p Porban, sárban érnek véget,

p Vagy az ínség zivatarja

p Őket messze elsodorja,

p Messze tőlünk a világba,

p Idegen nép kincstárába,

p És ha ott ragyogni látjuk,

p Szánk-szemünket rájok tátjuk,

p S ál dicsőséggel lakunk jól,

p Hogy ez innen van honunkból.

p Ez hát nemes büszkeségünk,

p Melyről annyiszor mesélünk?

p Azzal dicsekedni váltig,

p Ami szégyenünkre válik!...

p Csak a magyar büszkeséget,

p Csak ezt ne emlegessétek!

p Ezer éve, hogy e nemzet

p Itt magának hazát szerzett,

p És ha jőne most halála,

p A jövendő mit találna,

p Mi neki arról beszélne,

p Hogy itt hajdan magyar éle?

p S a világtörténet könyve?

p Ott sem lennénk följegyezve!

p És ha lennénk, jaj minékünk,

p Ezt olvasnák csak felőlünk:

p "Élt egy nép a Tisza táján,

p Századokig, lomhán, gyáván." -

p Oh hazám, mikor fogsz ismét

p Tenni egy sugárt, egy kis fényt

p Megrozsdásodott nevedre?

p Mikor ébredsz önérzetre?

p

p Pest, 1846. december

p

p

p x

p

p

p Fizetett

p hirdetésben,

p cikkekben, óriásplakáton,

p lemutyizott tv interjúkban

p az egekbe dicsér(tet)i fel magát

p

p a

p

p

p Ön-

p kezével csonkítja,

p túl-cenzúrázza, vagyis

p kiheréli a jó műveit,

p kihúzza méregfogát…

p

p

p Idegen

p meg-vezető:

p akit te fogadtál meg,

p bevisz a sötét erdőbe,

p majd lelécel és sorsodra hagy

p

p

p Kollektív

p balgaságok:

p kölcsönös önáltatás,

p a sorok összezárása,

p igazságra süket fülek

p a mundér „becsülete” védelmében

p

p

p Az

p önkritikátlan

p termékeny dilettáns,

p aki elég tehetség és ihlet

p nélkül is nagyüzemben „alkot

p

p

p Semmit

p nem bíz a véletlenre:

p így ő önmaga ellenzéke,

p illetve kritikusa, bírálója is

p

p

p Szellemi

p bomba hatástalanítását

p gondosan elvégző pedagógus

p (lásd például: az ún. delfinológia)

p

p

p Az

p ifjúság

p számára letompít

p ingyen örökölt éles

p szellemi kardot, fegyvert

p

p

p Zárol,

p megsemmisít,

p vagy akár meg is hamisít

p értékes kulturális hagyatékot

p

p

p Busás,

p extra profit:

p dodonai jóslatot

p értékesítő cégvezető

p

p

p Orvosi-

p tudósi álruhás,

p rejtett ügybuzgó

p gyógyszergyári ügynök

p

p

p Nem

p gyógyít,

p de/sőt gyárt-fenntart

p és akár súlyosbít is betegségeket

p

p

p Fontos

p pontos adatokat ad:

p a hasára üt, vagy manipulál,

p trehány/csaló adatszolgáltató…

p

p

p A

p susztertől

p kérdezi meg, hogy

p pontosan hogyan fessen jó képet

p (miután neki nem tetszett a képe)

p

p

p Neki

p még-már

p csak – maximum –

p látszólagos, vagyis

p költői kérdése vannak

p

p

p A

p privát

p megélhetési gondjaival

p közismertségével visszaélve

p telebőgi a Panaszkönyvét/tévét…

p

p

p Ő

p nem „remete”,

p mindig nyüzsög,

p exhibicionista,

p mutogatnia kell magát

p (ha már műveit nem tudja…)

p

p

p Az

p általa/

p szponzorja fizette tapsolók,

p a klakk előtt frakkban hajlong

p

p

p Éhenkórász

p bértollnokok

p hízelgő dicshimnuszán

p hízik az ő mája és a hája

p

p

p Ő

p imád

p kérvényt elbírálni,

p amivel növeli hatalmát,

p gyarapítja a kegyencek számát

p

p

p „Másként”

p gondolkodóval

p egy levegőt nem szívó,

p de még szellemileg sem érintkező

p

p

p Büszke rá:

p ő teljesen önerőből

p lett mára egy jónevű senki

p

p

p Nemcsak

p az öndicsérete

p miatt olyan büdös,

p de azért is, mert ő

p már rég egy erkölcsi hulla

p

p

p A

p Rendszer

p igazi, komoly

p nagyformátumú

p kritikusait bolonddá nyilvánító

p

p

p Ha

p bűnön/

p tetten érik,

p akkor ő éppen

p beszámíthatatlan volt

p (mintha egy kisgyerek

p védekezne, mentegetőzne)

p

p Ő

p aláírta ugyan

p az ’56-ot mocskoló

p nyílt levelet: de részegen…

p (igaz, utána sem vonta vissza,

p hülye lett volna, akkor nem volna

p a zsarnokság kedvenc fenegyereke…)

p

p

p Tanítványa,

p pályatársa eredményét

p a saját nevén publikáló

p plagizátor, szellemi tolvaj…

p

p

p A

p plágium

p vádas perekből

p „jó” ügyvédekkel

p kimosdatja magát

p

p

p Olimpiai

p bajnoki címről is döntő

p részrehajló, csaló stb. stb.

p megvesztegetett sportbíró

p

p

p A

p riválisokat

p módszeresen

p gyérítő vagy irtó:

p szilencium/börtön/emigráció stb.

p

p

p A

p néplapba

p pártos pozitív

p „munkáslevelet”

p vagy feljelentéseket

p író fizetett zugfirkász

p

p

p Rivális pártba

p beépülő, infiltrálódó

p titkos kommunista stb. tégla

p

p

p A

p médiumot

p nyíltan, pl. a cirkuszban

p alázó-manipuláló hipnotizőr

p (mint például Mario Cipollája)

p

p

p Mások

p ötleteit,

p találmányát elorzó,

p és a feltalálót kisemmiző

p

p

p Kétéltű,

p skizofrén,

p tudathasadt lény:

p nappal szadista smasszer,

p este-éjjel szentimentális költő…

p

p

p „Nagysága”

p egyetlen jele:

p mást gondol, és

p mást mond és mást ír/fest stb.,

p és ennek az összehang-hiánynak

p még csak nincs is tudatában…

p

p

p A

p parancs

p az parancs:

p a saját népére,

p sőt még anyjára is lő/lövet!

p

p

p Rugalmas,

p illeszkedő szakember:

p bármely rezsimet jól és

p lelkesen kiszolgáló hivatalnok…

p

p

p Pusztuljon

p az elvhű tölgy!

p Úgy kell neki…!

p Ő minden rendszert túlélő,

p sőt mindegyikben jól élő nád…

p

p

p Az

p újgazdagék

p torz ízlését jó pénzért

p teljesen kiszolgáló „építész”

p (csiricsáré eklektika/szürke trafó)

p

p

p A

p homlokára

p nyalt bankóért

p bármilyen nótát

p elhúzó cigányzenész

p

p

p Az

p idővel „haladó”

p magyar cigányzenész,

p aki átképezi magát a jazzre,

p ha erre van fizetőképes kereslet…

p

p

p Szépítve,

p magát áltatva/

p a világot csalva

p mecénásnak mondja

p az amúgy diktátor szponzort

p

p

p Óriásplakát,

p köztévé hírveri,

p a multi is árulja:

p bestseller lektűr irodalom

p

p

p Ő

p egy olyan

p „szabadúszó”,

p akinek mindig

p teli van a medencéje

p

p

p Ha

p találó róla

p a karikatúra,

p vagy a paródia:

p nagyon megsértődik, de

p úgy tesz, mintha nem így lenne…

p

p

p Tabu-

p szavakat

p ő ki sem ejt:

p magyarok istene,

p édes hazám stb. stb.,

p vagy csak ironikus gúnnyal…

p

p

p Hosszú

p életű volt:

p de holtáig csak

p ígéretes kezdő maradt

p

p x

p

p

p Csokonai Vitéz Mihály

p Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban

p

p Hát, múzsáknak szentelt

p Kies tartomány!

p Íly számkivetve volt

p Nálad minden tudomány?

p Hát csak sertést nevelt-é

p Itt a makk s haraszt?

p Hát csak kanásznak termett

p A somogysági paraszt?

p Istenem!

p Senki sem

p Vette észbe,

p Hogy e részbe

p Árva még Somogy!

p Hány jó ész lett vaddá,

p Hogy nem mívelték?

p Hány polgár búnyikká?

p Hogy jóba nem nevelték!

p Dudva lenne a dudvák

p Közt az ananász:

p Kanász marad akinek

p A nevelője kanász.

p Hát már, hogy

p A Somogy

p - ly tudatlan,

p Formálatlan,

p Kié a hiba?

p Debrecen és Patak

p Messze estenek

p Ide, hol a múzsák

p Nem is esmértettenek.

p Ami kevés pénz bejött,

p Két-három póra,

p Nagyobb dologra ment el -

p Borra avagy disznóra.

p A szegény

p Pórlegény

p Vagy bodnárnak,

p Vagy betyárnak,

p Vagy zsiványnak állt.

p Óh, szomorú sorsa

p Egy szép megyének!

p Hol a magyar lelkek

p Megvetve heverének.

p Óh, nem fáj-é a szíve

p Minden magyarnak,

p Hogy a magyar fiakkal

p Gondolni nem akarnak?

p De tán jő

p Oly idő,

p Melyben nékünk

p A vidékünk

p Új Hélikon lesz. –

p

p

p x

p

p

p A

p nagy

p talentumát

p rossz ügyekért

p jól kamatoztató

p szélhámos, janicsár stb.

p

p

p Ő

p óvatos duhaj:

p elővigyázatos,

p nem önveszélyes bolond,

p nem tör(et)i be a fejét:

p nem mond igazat…

p

p

p A

p destruktív,

p vagyis a rontó,

p romboló rivalizálás,

p és a lelki hadviselés,

p és a karaktergyilkolás,

p s a neves-névtelen rágalom

p avatott, felkent nagymestere

p

p

p A

p (köz)

p ünnepek

p kiüresítésén munkál,

p azok elszabotálásra biztat

p

p

p Örök

p hallgatási

p fogadalmát (omerta)

p betartó cinkos bűnpártoló

p

p

p Ami

p rossz tudást

p jól elsajátított,

p azt jól alkalmazza

p (a protokoll doktor)

p

p

p Mindent

p tudni akar,

p főleg/leginkább

p a feleslegeset, sőt károsat

p

p

p Még

p az élő fába

p is belekötő,

p még a kákán is

p csomót kereső fikázó:

p ha ő nem alkotta meg életművét,

p akkor másokét próbálja leértékelni…

p

p

p Ő

p csak

p egyedül

p a kísértésnek

p nem tud ellenállni:

p a cinikus „bölcs” igéje

p

p

p Abortusz:

p orvosi latin

p tolvajnyelvű:

p magzatgyilkosság

p szépítő, tussoló, bagatellizáló

p

p

p A

p kisebb-

p rendűségi

p érzése miatt oly

p betegesen hiú és

p túlérzékeny mimóza

p

p

p Párt-

p állami, vagy

p állampárti megrendelésre,

p az elvárásokat túlteljesítve

p gyárt, hamisít/töröl, magyaráz hírt

p

p

p Az

p ingyen

p kegyelmet

p nem ismerő/kitagadó

p érdemelvű „keresztény” egyházfi

p

p

p A

p „pogány”

p magyar népdalt,

p népmesét, pláne

p az apokrif/archaikus imát

p kitilt(tat)ja a szentbeszédből

p

p

p A

p keresztényeket

p mentő zsidó hősök

p díját meg sem alapító,

p azokat így ki sem tüntető…

p

p

p Szigorú

p erkölcsi alapon áll,

p a „titkos” Talmudén:

p a gój csak egy állat!?

p

p

p Másnak

p erkölcsi

p balek-törvényt hozó:

p ha megütik arcod, tartsd oda...

p (ha nem tudja legyőzni, akkor

p az élére áll a keresztényeknek…)

p

p

p Professzor,

p aki egy profi

p a hazudozásban,

p a csűrésben-csavarásban,

p az úgynevezett rabulisztikában stb.

p

p

p A

p kontextusból

p önkényesen kiragadott,

p lecsonkított idézetekkel

p próbálna „igazolni vagy cáfolni”

p

p

p Magyartalan,

p képzavaros, konfúzus

p vagy nonszensz mondatai:

p se füle, se farka - vagyis:

p esetlen, formátlan beszéd

p

p

p A gyerekek

p – rajzoló, mesélő stb. –

p képzelőerejét csonkító

p óvónő, mesekönyv-illusztrátor stb.

p

p

p „A

p királynét

p megölni nem kell

p félnetek jó lesz…” –

p „egyértelmű állásfoglaló”

p

p

p Ő

p nem

p a mindenséggel

p méri magát, nem,

p ő sokkal „szerényebb”:

p ő kevéssel is bőven beéri…

p

p

p Egy

p szellemi meddő,

p aki nagy hegyként vajúdva

p mindössze egy kis egeret szül

p

p

p A

p statikus,

p akinek összedől háza,

p vagy nem jelez életveszélyt,

p vagy nem lát(tat)ja az Életdinamikát

p

p

p A

p hadvezér,

p aki soha nem mondja:

p „Utánam!”, csak azt: „Előre!”

p (a biztos bunkerből parancsol,

p s ha bajban a sereg, dezertál…)

p

p

p Nem

p látja át

p a nagy Egészet,

p ezért a részről

p sem tudhat mindent

p (egy szakbarbár)

p

p

p Minden

p Egész széttörött?

p Ő ezt csak még inkább

p töredezettebbé teszi...

p Az egyetemes műveltséget

p összerakhatatlan puzzle-ra szedi szét

p

p

p Ő

p nemcsak, hogy

p logikailag szétválaszt

p testet/lelket, ideát/matériát,

p reált-matematikát/humánt,

p de külön is tartaná, sőt még

p szembe is állítja őket egymással:

p így lesz pl. a gyógyítás ma materialista

p

p

p Babona -

p ő így minősíti

p a népi csillagjóslást,

p csillagbölcseletet/asztrológiát,

p de a témáról nyílt vitára nem áll ki

p

p

p Harcos

p antiklerikális

p és egyben istentagadó:

p szerinte a vallás a nép ópiumja…

p Mégsem ateista: neki az Ész az isten…

p

p

p Szimónia:

p a szentségek

p és az egyházi

p méltóságok árulói-vevői

p (ezért sem lett pápa Bakócz Tamás,

p az ő riválisának több pénze - is - volt…)

p

p

p Az

p ún. bűn-

p bocsátó cédulák

p zseniális ötletgazdái

p és a templomi kufárjai

p

p

p Nihilista,

p relativista

p „bölcselkedő”:

p nincs abszolút érték,

p az emberi élet sem az,

p viszonylagos, mi a jó/rossz:

p ha valaki már nem tud dolgozni,

p akkor csak teher, és pusztuljon…

p

p

p Ő

p nem lesz

p soha vértanú,

p nem lesz például

p egy walesi bárd,

p hisz őneki az élet(e)

p mindennél fontosabb,

p eszmékért nem fog meghalni…

p

p

p Örül,

p ha éppen

p indiszponált,

p vagyis gyenge napot

p fogott ki a sportellenfele,

p mert neki a győzelem

p mindennél fontosabb…

p

p

p A

p szólás-

p szabadság

p feltétlen híve,

p de legalábbis

p a fennen hirdetője:

p ő az országos tévében,

p te maximum a blogodon

p

p

p Ő

p az a neoliberális,

p aki, ha nem ért veled egyet,

p akkor szinte mindent megtesz,

p akár az életedet is feláldozza,

p hogy te ezt ne mondhassad el…

p

p

p A

p nyílt

p színen,

p színpadon

p szabadon „vitáztok”,

p de nála van a mikrofon ki-,

p és a süllyesztő bekapcsolója

p

p

p Győzzön

p a jobbik?

p Úgy versenyeztek, hogy

p neki jó sameszai vannak,

p akik a keze alá dolgoznak,

p te meg csak este, munka után

p fáradtan dolgozhatsz a műveden

p

p

p Aki

p az állami/

p kormánypárti

p tuti védettségben

p olyan nagy „fenegyerek”

p

p

p Aki

p monopol-

p helyzetből „tárgyal”:

p árak, bérek, munkakörülmények…

p

p

p Ott áll

p a sírodnál,

p nekrológja elmondja/

p elhazudja, hogy ki voltál

p

p

p Csalással

p szerez, vásárol, lop

p jó érdemjegyet, bizonyítványt,

p orvosi stb. diplomát, címet, címert

p

p

p A

p protekciója,

p nexusa segítségével

p szisztematikusan szorít ki

p nála sokkal jobbakat a pályáról

p

p

p Szent

p meggyőződés nélkül,

p sőt ennek dacára ő egy

p megélhetési oltáspropagandista

p

p

p Meghamisítja,

p kifényezi a saját életrajzát –

p és közben sötétíti, feketíti másét

p

p

p A

p suk-

p sükölés-en

p a port jól elverő

p életidegen akadémikus nyelvművelő

p

p

p Az

p ún. liberális:

p minden nyelvművelő

p munka felesleges, sőt káros,

p nem kel nyesegetni a vadhajtásokat…

p

p

p Kicsúfolja,

p nevetségessé teszi,

p leértékeli, eldobásra ítéli

p a tájszólásokat/szókincset

p

p

p Eltorzítva,

p kiforgatja „idézi”

p a vitafél súlyos szavait,

p komoly, „perdöntő” érveit

p

p

p Családfő,

p osztály/munkahelyi főnök:

p csak egzecíroztat, stresszel,

p szidalmaz, büntet, kárhoztat stb.

p

p

p Képmutató

p vagy rosszabb:

p a bűneit erényként dicséri,

p másoknak rossz példát mutat,

p mást meg káros-kórosan bűn-tudatosít

p

p

p Mindig

p csak a súlyosbító,

p sohasem az enyhítő

p körülményeket kereső és látó

p

p

p A

p szellemi

p erőfeszítést

p kerülő és kerültető:

p csak semmi kemény,

p nehezen emészthető szellemi eledel!

p

p

p Aki

p pikkel,

p és mostoha

p diákja rovására

p folyamatosan kivételez

p a kedvencével (libling)

p

p x

p

p

p Ady Endre -

p A Hortobágy poétája

p

p Kúnfajta, nagyszemű legény volt,

p Kínzottja sok-sok méla vágynak,

p Csordát őrzött és nekivágott

p A híres magyar Hortobágynak.

p

p Alkonyatok és délibábok

p Megfogták százszor is a lelkét,

p De ha virág nőtt a szivében,

p A csorda-népek lelegelték.

p

p Ezerszer gondolt csodaszépet,

p Gondolt halálra, borra, nőre,

p Minden más táján a világnak

p Szent dalnok lett volna belőle.

p

p De ha a piszkos, gatyás, bamba

p Társakra s a csordára nézett,

p Eltemette rögtön a nótát:

p Káromkodott vagy fütyörészett.

p

p x



Az áruló elit

arcképcsarnoka

A nem javító-segítő,

de passzívan-aktívan ártó elit

A lelki-szellemi, társadalmi, és

gazdasági/politikai vezetők árulásai

Ahogy mondjuk: a fejétől bűzlik a hal:

legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség

Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat.

Akár „csak” úgy, hogy épp a rosszat csinálja jól…

Egy-egy velős gondolatú mondat azokról,

akiknek az átlagembernél jelentősen nagyobb

a képessége, a lehetősége, a hatalma stb. stb.,

hogy segítsenek vagy ártsanak embertársainak.

Tanítók és nevelők, szülők és edzők,

patikusok és orvosok, rendőrök és bírók,

tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,

törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.

Mindenki közvetlenül érintve érezheti magát,

hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe:

ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő,

és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.

A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak,

ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra,

nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat,

és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…

Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba.

A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya,

a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos,

ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl...

p.s.:

A vers, a képanyag, a könyvajánló stb.

nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb.

hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól,

de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról,

az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól,

és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...

