KÖZGAZDASÁGTAN

Társadalom-gazdaságtan, makroökonómiai alapok

Szerkesztette: Dr. habil. Csath Magdolna (DSc)

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Budapest, 2014

Szerzők:

© Dr. Bogár László, Dr. habil. Csath Magdolna, Dr. Gazdag László,

Dr. Hutkai Zsuzsanna, Dr. Szegő Szilvia, Dr. habil. Vass Csaba, 2014

Előszó

„A közgazdászt az jellemzi, hogy megpróbálja

bebizonyítani, hogy az, ami a gyakorlatban

működik, miért nem működik az elméletben.”

A Tisztelt Olvasó egy nem szokványos szakkönyvet tart a kezében. Elsősorban nem

azért, mert nem szerepel benne valamennyi, a tipikus makrokönyvekben megtalálható

témakör. Sokkal inkább a szemlélete miatt. Ugyanis e könyv szerzőinek, szemben a

szokásos nézetekkel, az a véleménye, hogy a gazdaság nem választható el a társadalomtól,

hanem éppen annak részeként, alrendszereként tárgyalandó. A gazdasági sikert így

csak akkor tekintik igazi sikernek, ha annak előnyeit a lakosság is érzékeli és élvezheti.

Másrészről a könyv szerzői – több idézett szerzőhöz hasonlóan – nem hisznek a piac

mindenhatóságában. Helyette a hozzáértő, hosszú távon gondolkodó és hatékonyan

működő állam gazdaságszabályozó szerepének fontosságát hangsúlyozzák. Mindezzel

összhangban mellőzik ebben a könyvben a bonyolult matematikai képletek közlését,

mert az a véleményük, hogy azokat sok esetben a szerzők egyrészt az egyszerűbb

„taníthatóság”, másrészt az elméletek hiányosságainak elleplezése céljából alkalmazzák.

Említsük meg ennek kapcsán, hogy a hagyományos nézetek hívei például nem számolnak modelljeikben

a gazdasági növekedés társadalomra káros következményeivel,

az úgynevezett externáliákkal. Ilyen például a környezetszennyezés vagy a társadalmakon belüli,

illetve az országok közötti egyenlőtlenségek növekedése. Ezeket az úgynevezett főáramú közgazdászok

„piacon kívüli” és „nem mérhető” tényezőknek tartják,

ezért egyszerűen figyelmen kívül hagyják. A főáramú közgazdaságtan hívei ugyanis csak

a megfigyelhető, árakkal mérhető mennyiségi tényezőkkel kívánnak foglalkozni. Teszik

ezt annak ellenére, hogy modelljeik egyre-másra csődöt mondanak. Bizonyítják ezt

a 2007-ben indult válságjelentésekkel, illetve a megszorítások hatásaival kapcsolatos

sikertelen matematikai előrejelzések is. Ezek bizonyítják, hogy a valóságot, különösen

nagy változások és bizonytalanságok idején, a hagyományos modellek annyira leegyszerűsítik,

hogy azok alapján nem lehet a gyakorlat számára hasznos következtetéseket levonni.

Ezért viszont a modellekből kapott eredmények alapján gazdaságpolitikai

döntéseket sem lehet hozni.

E könyv szerzői abban hisznek, hogy az olyan gazdasági növekedés,

amely a társadalomnak kárt okoz, hiába növeli a nemzeti jövedelmet, mégsem ítélhető meg pozitívan.

Ezzel összhangban a szerzők, ellentétben a „főáramú közgazdászok” tipikus érvelésével,

amely szerint a legfontosabb cél a GDP-vel mért gazdasági növekedés, a pénzzel

mért gazdasági felhalmozás és a profit növelése, amellett állnak ki, hogy a gazdasági

növekedés csak akkor fogadható el eredményként, ha együtt jár a társadalmi haladással.

Ez azt is jelenti, hogy az etikus értékrend és a társadalmi felelősségvállalás is része kell,

legyen a közgazdasági gondolkodásnak. Vagyis a társadalmi normákat sem lehet „rendszeren kívüli” elemeknek tekinteni.

Ezzel összhangban elvetik azt a nézetet is, amely

szerint a piaci verseny mindenek feletti, és természetes, ha egyéni önzéssel párosul.

A fejlődés végső célja az emberi élet minőségének javítása kell, legyen. Tehát szemben

a hagyományos nézetekkel, az embert nem lehet csupán a termelés „inputjának” tekinteni,

amelyre azért van szükség, hogy hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez.

Ezért elvárható tőle, hogy költözzön oda, ahol munkát adnak neki, hátrahagyva családját, a közösséget, amelyhez kötődik.

Fontosnak tartják továbbá az életminőség javítását, amely

nem vizsgálható a GDP-vel mért gazdasági növekedéssel. A szerzők bizonyítják, hogy

az önzés rossz hatással van a társadalomra, mivel a közösségek felbomlásához és végső

soron magányhoz, boldogtalansághoz vezethet. A boldogságot pedig nem lehet csupán

anyagiakkal megvásárolni. Érdemes ezzel kapcsolatban idézni az egyik neves amerikai

professzort, aki egyszer így fakadt ki: több mint 25 évig tanítottam a verseny szépségét és

fontosságát, amikor rájöttem, hogy az, amit kollégáimmal együtt ilyen régen tanítunk, sok

szenvedést, boldogtalanságot okozott az embereknek,

és felgyorsította a kapitalizmus hanyatlását (nem szó szerinti idézet).

Ennek egyik jele az egyenlőtlenségek drámai fokozódása,

amelyről napjaink sikerkönyvének szerzője, a francia Thomas Piketty (2014)3

így ír: „a bevételek és a vagyonok területén az egyenlőtlenségek az elmúlt 250 évben

nőttek. Ez a növekedés azonban az elmúlt 40 évben még fel is gyorsult.”

Az olvasó tehát olyan könyvet tart a kezében, amely nemcsak a gazdaságról, hanem

az élet valós problémáiról, a társadalmi gondokról és megoldásokról is szól.

Éppen ezért adtuk neki a Társadalom-gazdaságtan, makroökonómiai alapok alcímet.

A könyv valószínűleg tabukat fog megkérdőjelezni, vitákat fog kiváltani. A szerzők

ennek örülnek, mivel ezeken a területeken a vita csak előremutató lehet, és talán meg is

változtathat korábbról meggyökerezett, máig továbbélő hibás nézeteket.

Végezetül igyekeztünk jól áttekinthető, könnyen érthető, jól elsajátítható, „emészthető” tananyagot összeállítani.

Ezt szolgálják a fejezetek végén levő összefoglalók, jegyzetek és ellenőrző kérdések.

A szerkesztő

TARTALOM

 

Előszó ................................................................................................................11

1. FEJEZET...........................................................................................................13

A „jó gazda gondosságával” gazdálkodni.............................................................13

1.1 Értelmezési keret és fogalomkészlet..........................................................13

1.2 Az uralkodó magángazdaságtan és a társadalom-gazdaságtan

elbeszélési módjainak legfőbb összeütközési pontjai és ezek okai.....................16

1.3 A társadalom-gazdaságtan mint az ökológiai és szociális harmónia alapja ....18

2. FEJEZET...........................................................................................................23

A tradicionalitás létmódja ..................................................................................23

2.1 Az ember eredendő antropológiai talapzata ..............................................23

2.2 Szakralitás és deszakralitás a gazdálkodásban ............................................25

2.3 Kairosz és Kronosz, gazdálkodás az időben és az idővel ............................27

2.4 A redisztribúció, a reciprocitás és a kölcsönös gondoskodás

„szeretetgazdaságai” mint az emberi gazdálkodás alapjai .................................30

2.5 A szakralitás létszerveződési módjának felbomlása és a felbomlás okai ......34

2.6 Öngerjesztő örvénylések...........................................................................36

3. FEJEZET...........................................................................................................39

A nyugatias modernitás létmódja és hatása az emberi gazdálkodásra ...................39

3.1 A nyugatias modernitás deszakrális létmódja. Miért jöhetett létre? ...........39

3.2 Kamat, búcsúcédula, könyvnyomtatás és reformáció................................41

3.3 A felvilágosodás mítoszai..........................................................................42

3.4 A „magán” közvetítő mezőinek (kereskedelem, pénz, média) szerepe........45

3.5 Hogyan tarolja le a Nyugat a világ „maradékát”? The West and the Rest ..46

3.6 „The rape of the world”, a külső természet kirablása.................................48

3.7 A „trikontinentális” zóna alávetésének rövid összegzése ............................49

4. FEJEZET...........................................................................................................55

A globalitás létmódja és hatása az emberi gazdálkodásra .....................................55

4.1 A globalitás mint a modernitást felváltó új létmód ...................................55

4.2 A valóság „leváltása”: műanyag, mű élet, mű lélek ....................................57

4.3 A globalitás hatalmi rendszerének struktúradinamikája:

a kényszerítő hatalom ....................................................................................59

4.4 A globális figyelmeztető-fegyelmező hatalom ...........................................61

4.5 A globális média és a producens mint tematizációs, értelmező

véleményhatalom...........................................................................................63

4.6 A „washingtoni konszenzus” ....................................................................66

5. FEJEZET...........................................................................................................69

A globalitás mint evolúciós zsákutca – válságok és megoldási kísérletek ..............69

5.1 A globalitás nem megoldja, hanem elmélyíti a válságot ............................69

5.2 A Nagy Globális (V)Álság........................................................................70

5.3 Amerika „kettős” szerkezete......................................................................73

5.4 PIGS, avagy a disznókat leölik ugye?........................................................75

5.5 Megszorítás-gazdaságtan, a „strukturális reformok” mitológiája................77

6. FEJEZET...........................................................................................................81

A gazdasági fejlődés mozgatórugói......................................................................81

6.1 Módszertani megközelítés: közgazdaságtan – társadalom-gazdaságtan ......81

6.2 A gazdaság mint a társadalom alrendszere ................................................82

6.3 Természet – társadalom – gazdaság: a beágyazottság kérdése.....................83

6.4 Konzervativizmus és innováció.................................................................84

6.5 Népesedés és innováció ............................................................................85

7. FEJEZET...........................................................................................................89

A gazdasági törvények ........................................................................................89

7.1 A gazdasági törvények és a természeti törvények különbözősége...............89

7.2 A közgazdaságtan ismeretelméleti irányzatai.............................................89

7.3 A tudomány paradigmarendszerei ............................................................90

8. FEJEZET...........................................................................................................93

A hosszú távú gazdasági ciklusok........................................................................93

8.1 Marx 8-10 éves konjunktúraciklusai ........................................................93

8.2 Fernand Braudel 3-4 évszázados ciklusai ..................................................93

8.3 Nyikolaj D. Kondratyev fél évszázados ciklusai ........................................94

8.4 A három egy évszázados fejlődési ciklus....................................................96

8.5 A Jánossy-féle helyreállítási periódusok ....................................................99

8.6 A természetes ráta hipotézise..................................................................101

9. FEJEZET.........................................................................................................105

Gazdasági szabályozás.......................................................................................105

9.1 Az állami szabályozás intenzitásának ciklusai..........................................105

9.2 A keynesiánus költségvetési szabályozás..................................................105

9.3 A beruházás és a megtakarítás kapcsolata................................................108

9.4 A szabályozási ciklusok okai...................................................................109

10. FEJEZET.......................................................................................................113

A humán tőke elmélete ....................................................................................113

10.1 Humán tőke – holt tőke......................................................................113

10.2 A fejlődés fő mozgatórugója ................................................................113

10.3 A reálbérszínvonal optimális rátája ......................................................115

10.4 A felső korlát kérdése...........................................................................115

10.5 A GDP számítása és az „időjós csapda” ................................................116

11. FEJEZET.......................................................................................................119

Az adósságválság kialakulása .............................................................................119

11.1 Első fázis: működőtőke-kivitel a perifériákra ........................................119

11.2 Második fázis: pénztőkefeleslegek és a politikai változások ...................119

11.3 Harmadik fázis: kamatrobbanás...........................................................121

12. FEJEZET.......................................................................................................123

Növekedési elméletek.......................................................................................123

12.1 Régi (hagyományos) növekedési elméletek ...........................................123

12.2 Új növekedési elméletek ......................................................................124

12.3 Hogyan nő a nemzeti jövedelem?.........................................................126

12.4 A gazdasági és társadalmi teljesítmény mérése ......................................129

12.5 A társadalmi egyenlőtlenségek problémája ...........................................136

12.6 A növekedés korlátai és növekedésellenes vagy

a „0 növekedés” melletti nézetek ..................................................................138

13. FEJEZET.......................................................................................................147

Versenyképesség ...............................................................................................147

13.1 Mit értünk versenyképességen? ............................................................147

13.2 A versenyképesség mérése ....................................................................150

13.3 A versenyképesség puha tényezői .........................................................154

13.4 A versenyképesség még egy fontos feltétele: az üzleti ökoszisztéma .......160

13.5 Következtetések: hogyan függ össze a növekedés, a versenyképesség

és az alternatív mutatók?..............................................................................162

14. FEJEZET.......................................................................................................167

Pénz – életvilág – pénzhálózati rendszerek ........................................................167

14.1 A pénz konstruált története .................................................................168

14.2 Pénz, pénzpiacok, adópénz és banki adósságpénz (hitelpénz)................169

14.3 Bankok és bankrendszerek – a piacgazdaság hálózati felépítményei ......176

14.4 A központi bank és az állam viszonyának jelentős megváltozása

a pénzügyi válságban: az Európai Központi Bank és a FED közötti különbség ...182

14.5 Árnyékbankrendszer – banki „pénzátcsomagolás” újrahasznosításra

és a jelenkor bankválsága..............................................................................185

14.6 Pénzügyi válságok – a piacgazdasági hitelpénz elfogadásának válságai ...190

15. FEJEZET.......................................................................................................197

Pénzügyi globalizáció: pénzkibocsátás határok nélkül. Fékek és vészfékek

a pénzügyi örvénylésben...................................................................................197

15.1 Pénzhálózati globalizáció......................................................................197

15.2 Nemzetközi pénzrendszerek – tereprendezés globális pénzkibocsátáshoz....201

15.3 Az aranydevizastandard-rendszer nemzetközi szabályozó intézménye,

a Nemzetközi Valutaalap (IMF)...................................................................203

15.4 Az Európai Monetáris Unió és az euró .................................................207

15.5 Árfolyam és eladósodás – ha a fizetések kiegyenlítésének

nincsenek sem piaci sem állami rendszerei....................................................213

15.6 A monetáris és fiskális politika kapcsolata ............................................218

16. FEJEZET.......................................................................................................227

Az EU mint globális szereplő – EU döntési mechanizmusok,

fejlődési irányok és azok hatásai a nemzetállamok társadalmi-gazdasági

döntési lehetőségeire ........................................................................................227

16.1 Az Európai Unió döntéshozatala ..........................................................228

16.2 Szabályozott területek, fejlődési irányok és hatások ..............................234

*

KÖZGAZDASÁGTAN

Társadalom-gazdaságtan, makroökonómiai alapok Szerkesztette: Dr. habil. Csath Magdolna (DSc)

https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/100404/566.pdf?sequence=1