ppppppppppppppppppp
Boldog vagy boldogtalan lelkek/emberek
A táltos paripák vagy az állatorvosi lovak
A Jóisten országai vagy a földi-égi poklok
A balgaság korholása/a bölcsesség dicsérete
Eugéniusz:
Életminőség-vizsgálódások II.
Szellemi, lelki, testi, társas élet-halál ABC
Magyarán írt egymondatos kincses példatár
Reviczky
Schopenhauer olvasása közben
Sötét lapok! komor, nagy eszmék!
Igazság, mély, egyhangu bánat.
S én hiszem is, de úgy szeretnék
Örülni mégis a világnak.
Nagy bölcs! olvaslak bámulattal;
De bölcseséged nem vigasztal.
Porember, óh, tanuld meg itten,
Hogy a teremtés elhibázott.
Maradj meg régi bűneidben;
Légy hitszegő, kegyetlen, álnok.
Légy aljas! bűnre vagy teremtve.
Gép vagy; ne bánd, ne vedd szivedre.
Átkozd anyádat, születésed',
Utálatos légy önmagadnak.
Zokogj! nagy bűnhödés az élet,
S a boldogságnak vágya van csak.
Légy koldus vagy a sors kegyeltje:
Nyomorra, kínra vagy teremtve.
Fonák, hívságos, ferde minden,
Hanem szükséges; ez vigasztal.
Szükség határoz tetteidben.
Gonosz vagy?... ne törődj' te azzal!
Sorsod előre van kiszabva,
Mint sötétedés holdba', napba'.
Urad két óriási zsarnok:
A körülmények és a véred.
Gyötör a vágy sokszor s akarnod
Még sem lehet, te törpe, féreg!
Csak hurczolod tovább a vétket,
S az önzés balzsamod, reményed.
Nem tudsz te élni, csak hibában.
Erőd nincs jónak lenni mindég.
Önző vagy s gyáva halni bátran,
Fájdalmad, kínod bárhogy' is tép.
Szerencsétlen vagy, gonosz vagy,
S élsz bűneidnek, kínaidnak.
Mert együgyűnek lehetetlen
Érezni kéjek hevülését.
S ha tán eszes vagy, ép' a szellem
Csepegteti szivedbe mérgét.
Nyugalmadat elűzi kétség.
Rab vagy, silány játékszer és gép.
Gőgös sziveddel élsz kinokban,
Végetlen önzés lakja mélyét.
Tenbűnödet mindenha jobban
Beczézed mint a más erényét.
S minél kisebb vagy és silányabb,
Más ellen annál több a vádad.
Ha buta volnál, mint az állat,
Nem volna, hidd el, annyi vétked.
Az ész a fájdalom tenálad;
Az ész tipor a sárba téged;
Mert jámbor erkölcs és a szellem
Öröktől két halálos ellen.
Jóság, hüség: önzés, de gyáva.
Félt mindig, a ki sosem ártott.
Hazugság minden álom ára,
Ismerd s utáld meg a világot.
Ne gondolj véle: búban, üdvben
Nézz hidegen rá, megkövülten.
Keresd az üdvöt nyugalomban,
S ne higyj a jóban, szeretetben.
A világ legrosszabb a hogy' van
S az ember átka véghetetlen.
Erénye, üdve, vágya semmi,
S legjobb nem élni, nem születni.
Sötét lapok; mély, komor eszmék!
Takarjon el most rózsafátyol.
A boldogságban én hiszek még,
Bár tőlem minden percze távol;
S lelkem bár szomorú halálig,
Örömre, boldogságra vágyik.
S bár könnyem' látja minden óra,
Szivem rajong, szeret, remél még,
S illatlehellő, mint a rózsa,
Bár eltaposták, összetépték.
S ha nem leszek is soha boldog:
Szeretek, álmodom, rajongok!
p Anyád/
p kedvesed finom,
p szeretettel készített főztje
p helyett menza, moslék, méreg
p
p
p A
p borban
p a társas öröm, s igazság,
p de ő absztinens vagy részeges
p
p
p Jó
p egészség helyett
p - krónikus - betegségek,
p fölösleges és káros szenvedések
p
p
p Testi-lelki
p (sz)épség helyett
p rútság, torzó, rokkantság stb.
p
p
p Édes-
p békés családi otthon
p családi tűzfészek, dologház stb.
p
p
p Kertes
p családi ház helyett
p panel szükséglakás,
p vagy a hajléktalanság
p
p
p A
p természetes
p falusi élet helyett
p mesterséges, bűnös város-vírus
p
p
p Jobb helyre,
p neked alkalmasabb
p házba költözés helyett
p kitelepítés, deportálás, internálás
p
p
p Igaz
p jó barát
p helyett semmi,
p illetve még rosszabb:
p álbarát, lelki hadviselő
p
p
p Emelő,
p ösztönző,
p inspiráló stb.
p társasélet helyett
p kóros magány/korpa közt
p
p
p Árnyalt-
p stílusos közlés-
p megértés helyett
p tragikus „autizmus”,
p vagy maga Bábel tornya
p
p
p Termékeny
p együttműködés,
p munkamegosztás helyett
p az önkéntes Robinzon élet,
p vagy a destruktív rivalizálás
p
p
p Jó,
p megbízható,
p garanciát vállaló stb.
p termelők-szolgáltatók helyett
p kontár, csaló, Mekk mester stb.
p
p
p Hagyományőrző
p viselet/viselkedés helyett
p uniform divat/idegenmajmolás
p
p
p Megtáltosító
p isteni szerelem helyett
p csak gyötrelem/kínzó hiány
p
p
p Évhosszan-
p és holtig tartó
p nemi élet helyett
p szex nyomor, perverzió
p
p
p Életigenlő
p gyermekáldás helyett
p magzatgyilkosság, egykés átok
p
p
p Jól
p a jóra nevelő
p gondviselő helyett
p mostoha/kényeztető, rontó
p
p
p Boldogító igen,
p holtomiglan házas menny
p helyett mindennapi pokol
p
p
p Önfeledt.
p kreatív, fejlesztő
p játék(osság) helyett
p semmi, vagy játékrontás
p
p
p Nem
p sírva
p vigadás,
p ének, tánc helyett
p semmi - tivornya, részegeskedés
p
p
p Építő-alkotó
p (házi) munka helyett
p lélekölő pénzkeresgélő robot
p
p
p Szakmáját
p ismerő-szerető mester
p helyett pályatévesztett,
p egy örökké csak frusztrált,
p a munkájában örömöt
p nem lelő kontár
p
p
p Lokális
p tevékeny közélet
p helyett semmi, közöny - vagy
p pótcselekvő „globális” politizálás
p
p
p Tisztes
p szegénység/jómód
p helyett embertorzító nyomor/luxus
p
p
p Életgazdagító,
p lélektisztító művészet
p helyett semmi, giccs, szenny stb.
p
p
p Létfontos,
p elsajátított tudás
p helyett fölösleges-káros ismeretek
p
p
p Értékes hírek,
p kellő tájékozódás helyett
p ál-, rémhír, dezinformálás
p
p
p Jogos
p test(ület)i-szellemi
p honvédelem helyett
p önvédtelenség, gyáva dezertálás
p
p
p Jó
p időérzékű/
p gazdálkodású helyett
p időérzéketlen, időtékozló stb.
p
p
p Jó
p kormány,
p hozzáértő-tisztes
p tisztségviselő helyett
p bábkormány, zsarnokság,
p hozzá nem értés, korrupció stb.
p
p
p Méltányos
p társadalmi
p igazságosság helyett
p aránytalan közteherviselés
p
p
p Független, pártatlan,
p szakszerű és méltányos,
p mindenki egyenlően védő
p igazságszolgáltatás helyett
p jog/gazságszolgáltatás, justizmord
p
p
p Élménygazdag,
p látókörszélesítő utazás
p helyett rémálomút, drága tortúra
p
p
p A
p gyalogos, lovas,
p kétkerekes, közösségi
p közlekedés helyett csak
p tömegközlekedés, autóáradat
p (és a sok baleset: kerekesszék…)
p
p
p Földművelés,
p konyha/virágkertészkedés
p helyett semmi, vagy max.
p egy erkélyi virágláda
p
p
p A hivatása
p magaslatán álló
p elit helyett áruló
p írástudók és a pokoljárók
p
p
p A
p baj
p megelőzésében/
p gyógyításában segítő orvos
p helyet protokollos legalább ártó
p
p
p Kölcsönösen
p hasznos állatbarátság
p helyett se kutya/macska,
p vagy rosszabb: állatbolond
p
p
p Bölcsen-vígan
p éltető humor helyett
p sótlan, nevető fakutya, gyilkos gúny
p
p
p Kiváló
p női-férfi minőség
p helyett csak nőies férfi,
p és férfias nő, vagy nemtelen,
p identitászavaros, hermafrodita lélek
p
p
p Szellemi,
p lelki, pozíciós stb.
p hatalommal jól, vagy
p nem élő, sőt visszaélő
p
p
p Kézügyes,
p és kézműves,
p barkácsoló javító-szépítő
p helyett csak kétbalkezes rest
p
p
p Tudatos
p magyar vásárló
p helyett balek, érdek-
p védtelen, átvert fogyasztó
p
p
p Vagyon,
p javak, bevétel-kiadás:
p jól gazdálkodó, takarékos
p helyett zsugori vagy pazarló
p
p x
Komjáthy Jenő
SCHOPENHAUER
Világbölcs! Fényes, fönti szellem! Üdvözöllek.
Ó, hogy szomjam te nagy szivedből olthatom!
Mélyítő mélyein a nagy világtükörnek
Jártál te, mester! S én követlek szabadon.
Bár az "örök világszem" megtörött szemedben,
Elméd a titkok szívéig hatolt.
Költő s tudós! Lant volt a próza láz kezedben,
A bölcselem meg égi líra volt.
Világbölcs! Értelek, csodállak és szeretlek.
Átérzem, mitől a szíved vérezett;
A mély iszonytól szívem minden izma reszket,
Mely általjárta s megdöbbenté szívedet.
A létiszony, a nagy talány; a vérkövesztő,
Embervelőre éhes síri rém
Már engem is gyötört; véreztem én is metsző
S kővé meredtem zord tekintetén.
Igazság volt csupán szived izzó szerelme,
S nem kereséd, világos-e az vagy sötét.
Sötét igazság hirdetője, fényes elme,
Ki Mája fátyolát előttünk felfödéd!
Mily zordon és komor tan! Mégis mily világos!
E gyászos tanban mennyi a vigasz!
Kegyetlen bár az istennő, akit imádasz:
Igaz, tehát szép - és szép, mert igaz.
Ó, mert e lét a vak, a bősz vágyak biralma;
Föltépni mélyeit kegyetlen gyönyöröd.
És mintha csak kerubok tűzlelke ragadna,
A kígyó pikkelyes bűntestét széttöröd;
S az édenből haragban égő pallosoddal
Kiűzöd az embert, mert elbukott;
De mégse tiltod el, hogy visszanézve loppal
Az ősi szépet ott keresse, ott.
Avagy nem tárod-e föl az Eszmék világát,
Az örök-szép hazát, a fájdalomtalant,
A gondolat gyönyörét, szűzi tisztaságát,
Hol nincs jövő, se múlt, nincs fönt és nincs alant?
Az örök most s az örök itt az úr örökké,
A bölcs teremtő s a költő király;
Hol végtelen korokká s végtelen körökké
Magasodik, mit perc és hely kinál.
S mutatsz egy más, egy öntelen, egy szent világot,
Az örök-jó honát, a szenvedéstelent.
S bár mély a seb, mint Szanzara szívünkbe vágott,
Nirvána vár reánk, az édes, tiszta csend.
Ahol nem gond a gondolat, nem ér az érzet,
Nem bűn a bűn, nem fáj a fájdalom;
A semmi az, mert nincsen róla földi képzet,
Mert ellenképe az, mi itt vagyon.
Dicsőült szellem! Ott lebegsz te már honodban,
Csak az mienk, mit ránk hagyott könyved beszél;
De szíved itt dobog és szívünk véle dobban,
Tanuljuk, mit tudál; sejtjük, mit érezél.
S bár démonunk más utat törni készte minket,
Dicső előkép! Ihlesd homlokunk!
Az a cél int nekünk, mi egykor néked intett:
A célnál ott leszünk! Találkozunk!
p Jó
p stílusérzékű,
p kifinomult ízlésű/
p szépérzéketlen, giccspárti stb.
p
p
p Jó vendéglátó,
p vendégszerető –
p elzárkózó, potyaleső, hívatlan stb.
p
p
p Jó
p lakberendező
p és rendtartó/takarító –
p rendetlen, piszkos lomtár,
p koszfészek bútorraktár stb.
p
p
p Gyermek-
p érdekű életiskola –
p agymosó, alattvalónevelő, birkaiskola
p
p
p A
p nemes
p vetélkedő sportember –
p puhány amatőr, becstelen profi
p
p
p Szülőföldén
p élő, hazaszerető –
p idegenbe, hontalanul, hazát árulva
p
p
p Törvénytisztelő,
p olykor polgári engedetlen
p helyett magán- és közéleti bűnöző
p
p
p Tisztes
p szegénységben,
p szerény jómódban élő,
p vagy önhibás nyomorgó,
p vagy gazul gazdagodó…
p
p
p Szentnek
p tabusított Könyv
p holt betűtengerébe
p örökre eltemeti magát
p
p
p Agresszív-
p parazita nép
p istenét imádva
p teszi, ítéli magát
p örök szolgává…
p
p
p Ambivalens
p Az önképében
p végletes a hullámzás:
p ő hol porszem, hol kisisten
p
p
p „Autista”:
p leépült (ön)megér(te)tési
p és közlési szintre redukált
p
p
p Innováció,
p újítás-kreativitás,
p teremtés nélkül csak
p egy gépies üzemelő
p
p
p A
p „családi békéért”
p vállalt papucs szerep:
p egy időzített bombán ül
p
p
p Addig
p fojtja el/le isteni-
p természetes vágyait,
p míg jön a detonáció:
p azok nagyot robbannak…
p
p
p Nincs
p önuralma,
p önfegyelme:
p amit/akit megkíván,
p azt eszi/magáévá teszi
p
p
p A
p büszke
p önfeláldozó
p önmegerőszakoló:
p holtáig kényszerpályán masírozó,
p szülői kívánságra hivatást választó,
p csak megfelelési kényszerből elvett
p házastársa rabigájában szenvedő…
p
p
p Csak
p a felnőttség
p szabadsága kéne,
p de a hozzá tartozó
p felelősség már nagyon nem,
p akkor már ismét gyerek lenne…
p
p
p Felnőttségfóbiás:
p gyerekből előbb infantilis,
p majd öregkorára szenilis lesz,
p mintha egy elmeszociális otthon
p mindentől megkímélt lakója lenne..
p
p
p Nagy ravaszul
p és nagy erőbedobással
p örökké csak kíméli, menti,
p és pont ezért így elveszti éltét
p
p
p Nem
p ülteti el
p jó időben és jó helyre
p a magot/magát: ki is hal…
p
p
p Kenyérkereset:
p nem kell tehetség,
p nem kell szakértelem/szakma,
p ő a nyers erejét olcsón árulja
p
p
p Egész háza
p egy nagy tisztaszoba,
p a lakók/család szinte ki vannak tiltva
p
p
p Ami
p katonai
p parancsnokként erénye,
p az otthonában éppen a bűne
p
p
p Pénze a párnában,
p maximum a bankban
p ő kölcsön nem kér/ad -
p a kölcsönről ő azt tartja:
p vele elveszik pénze és a barátja is
p
p
p Pató Pál úr
p Mindenre ráér,
p amíg nem dőlt
p össze a lakóháza –
p akkor meg már túl késő
p Nincs nála preventív
p értékőrzés és javítás,
p csakis max. tűzoltás,
p az örökös kármentés
p
p
p Folyik már
p az ő drága vére,
p de ő még mindig
p csak a sminkjével babrál
p
p
p Teljesíti,
p panaszra letudja
p házastársi kötelességét:
p unott szex, rutin gimnasztika…
p
p
p Aktuális
p politikai kurzus
p felkapott, majd meg
p elejtett percembere
p
p
p A
p pályacsúcsán
p jégszoborrá merevedő,
p csupa póz és allűr „sztár”
p
p
p Nagy
p és szép
p volt ő valaha,
p de mára már ő
p csak „élő” múmia
p
p
p Csak
p a panoptikum
p kitömött viaszbábúja
p (esetleg épp a szörnyeké)
p
p
p Életfilmjében
p még a statiszta
p szerepet is rosszul játszó
p
p
p Sok
p kis hópehely
p vétke összeáll:
p kritikus tömeg,
p bűnlavina
p
p
p Ha
p elég sokat
p és jó sokáig
p néz a tükrébe,
p sokszor lát majmot
p
p
p Világpolgár,
p kozmopolita: mindenütt,
p vagyis sehol se van/nincs otthon
p
p
p
p Házastársához
p hű, gondolatban is,
p de ez nem értékes:
p nem is volt kísértése
p
p
p Nősül,
p mert így
p jóval olcsóbb
p a lakásfenntartás,
p és ingyen van a cseléd…
p
p
p Minden
p kérdésében
p nyíltan-rejtve
p benne van a vizsga,
p a szándék, hátha lebőgsz
p
p
p Amibe belehalt,
p az jó adagban, mértékkel
p nem méreg, de orvosság lett volna
p
p
p Olyan,
p mint egy kiöltöztetett,
p sminkelt/kifestett illatos hulla
p
p
p Állatbolond:
p egy ágyban együtt-hálása
p már-már maga a szodómia
p
p
p Állat-
p emberidomár,
p aki még a gyermekét is
p produkciókra, kunsztokra képezi
p
p
p Nincs
p mentsvár,
p menedékhely:
p ha üldözik, hova
p bújjon, merre meneküljön?
p
p x
Juhász Gyula:
Vigasztalásul
Vigasztalásul könyvet olvasok.
Mit mondasz nékem, gőgös Zaratusztra?
- "A nő felszínes, színes és hímes,
Ha nőhöz indulsz, ne feledd az ostort!"
De a haja szőke, de a bőre bársony,
De egy hajaszála mindörökre átfon,
De tegnap este láttam a bokáját.
Mit mondasz nékem Evangyéliom?
- "Az asszony átok és az asszony aspis,
Az asszony a pokol és kéj edénye."
De te mondád Jézus: szeressetek
S talán - te is szeretted Magdalénát.
Elolvastam a bús frankfurti bölcset,
Elolvastam a bécsi nagy bolondot,
Olvastam Sils Maria remetéjét
És elolvastam könyvedet is, Élet.
- És megcsókoltam Anna szép kezét
S szeretném megcsókolni Anna száját.
Az Élet vagy halál a tét:
plusz vagy mínusz végtelen lehetőségek
Hogyan légy/maradj egyre boldog(talan)abb -
hogy javítsd/rontsd a saját/(elő)szeretteid életét
(Szándékok-következmények és okok-okozatok
Elvek-tettek ð magatartások ð jellemek ð sors)
Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed
balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.
hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség
nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.
A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,
és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!
Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból
magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!
Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,
az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…
p.s.:
A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:
jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
|