Payday Loans

Keresés

A legújabb

Eugéniusz: Hivatások, árulások, pokoljárások – IV. PDF  Array Nyomtatás Array  E-mail
Magyar írástudók árulásai
2022. június 08. szerda, 04:44

Komjáthy Jenő | Verstár - ötven költő összes verse | Reference Library

Bölcs-balga, s boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol

Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálódások: típuspéldatár



Hagyjatok élni! · Komjáthy Jenő · Könyv · Moly

Eugéniusz:

Hivatások, árulások, pokoljárások – IV.

Ki mily sokat segíthet, még többet árthat

Az emberiség jótevőitől a fejétől bűzlő halig



Nagy Attila Kristóf: Szellemi bonctan | bookline

Komjáthy Jenő

Március 15-én

 

Üdvöz légy, Március! Köszöntlek!

Villámot szór szemem, szivem remeg.

Öröm s harag vív énbennem tusát

Dicsőjtve március nagy idusát;

Homlokomon kigyúl a büszkeség,

Szivemben düh és bosszu tüze ég.

 

Sírjából a megholt idő kikél;

Rajzik a múlt s újfent pezsegve él;

Az üdvözült naptestü szellemek

Élőkkel fognak immár társkezet.

Boldog az értő, jaj, ki nem érti meg,

Amit e más világból intenek!

 

Ó, mennyi fény s utána mennyi gyász!

Félistenküzdelem, új hősvilág;

Minő csaták, minő lelkesedés!

- Fukar talajba pazar vérvetés; -

Szent őrület, csodás álomvaló,

Gondolni is gyönyör, vérforraló.

 

Új Tirteusz és új Démoszthenesz:

Petőfi és Kossuth: félistenek. -

Száműzve virraszt lángszavú Kossuth,

Petőfi meghalt s halhatatlanult. -

Új Golgotán elvérző nagy fiak,

Gyászos bukás: Nagyvárad és Arad.

 

Majd álhalál, virrasztók kardala;

Majd a nagy éjre új nap hajnala:

Álcsillag volt, ah nem a büszke nap,

Hisz keleten nem: - nyugaton hasadt.

S a nemzet él, - él mint idült beteg,

Türelme nőtt, akarni feledett.

 

Élsz, nemzetem, de még nem vagy szabad!

Megalkuvás lőn, s mit tőn jelszavad?

Hizelgés, zsarnokkedv, fondor cselek

Beköték nyiladó, szilaj szemed!

Kegy s alkalom megadá félig azt,

Mi teljes szent jogunk volt, ős, igaz.

 

Arcomra ez hajt szégyen- s bosszupirt,

Ez az, mi tisztán lelkesedni tilt.

Szégyenlenem kell, hogy csak itt vagyunk,

Napok lehetnénk, s mint mécs, sápadunk.

Pislog csupán, holott valód a fény:

Helyetted, nemzetem, pirúlok én!

 

Vagy éppen naggyá lenni félsz talán?

Mily gyávaság! Szégyen reád, hazám!

Nem ismered tennen hatalmadat,

Amelyből új kor, új világ hasad?

Avagy megszűnt-e szülni új gyönyört,

Új hősöket e vérihlette föld?

 

Meddő vagy férfiakban, Kánaán!

És néped - ó, mily átok ez, hazám! -

Míg a hatalom előtt meglapúl,

Testvértelen saját keblébe dúl;

Törvényt lát rajta félénk bárgyuság,

S mosolygva hordoz megszokott igát.

 

Ó, hogyha szétoszthatnám köztetek

Szabadságszomjas, büszke lelkemet!

Ó, vajha tudnátok szeretni azt,

Egyedül azt, mi fennkölt és szabad:

Szent rémülettel hogy dobnátok el

Mindent, mi még zsarnokjelet visel!

 

Ó, hogyha szétönthetném köztetek

Nagy, lánggal égő, forró szívemet!

Ó, vaj ha tudnátok gyülölni úgy,

Mit bűnmagul hagyott a gyáva múlt,

Melyből csak átok, szolgaság terem,

Eldobnátok borzadva, hirtelen!

 

Hogy tűrheted ilyen soká, hazám,

Mi szolgabélyeget visel magán?

Dús kerteid meddig tapossa még

E gyászmagyar, ez alkusz nemzedék?

Mikor jön már a megváltó vihar

Rontó, teremtő tenger lángival?

 

Üdvözlégy Március! Köszöntelek.

Emléked rázza fel a nemzetet!

Ha lángszavam lángban fogamzanék,

Gyönyör vón akkor s boldog büszkeség

Dalolnom eszmeharcot, hőstusát

S a szent szabadság égi himnuszát!

OMNIA - Komjáthy Jenő



p Lassan adta fel

p ifjonti álmait, észre

p sem vette/vetették vele,

p csak az alkoholizmusa jelzett

p

p

p

p Túl

p otthonos e világban,

p de nagyon idegen

p annak az égi másban,

p jobban mondva: ideáljában

p

p

p

p A

p tigris

p nem volt ott

p a pártértekezleten:

p meg is eszi a nyuszit,

p aki pimaszul kötekedik vele,

p mert deklarálták: ma ő a Jani…

p

p

p Dajdajozik

p Aki harsogva,

p harsányan danolász:

p a privát bánata/öröme

p így tétetik közhírré...

p

p

p Akinek

p a még szilaj,

p a vadcsikó ifjúság

p gyors betörése a szakmája

p

p

p Ő az,

p aki azt tanítja,

p mit maga sem tud

p (angol órát vesz és ad)

p

p

p

p Talentum

p „őrző” = elásó,

p vagy aprópénzre váltó,

p vagy azt rosszra kamatoztató...

p

p

p Önmagával

p maximálisan elégedett,

p csak a protekciója kevés,

p ezért játszik statisztaszerepet

p

p

p Fizetett

p hirdetésben

p dicséri fel magát,

p illetve „korszakalkotó művét”

p

p

p Ön-

p kezével

p csonkítja meg,

p és heréli ki műveit

p (megkönnyítve ezzel a

p cenzor/szerkesztő dolgát)

p

p

p Idegen

p meg-vezető:

p bevisz az erdőbe...

p (vagy ő se tudja, hol jár)

p

p

p Szellemi

p időzített bomba

p hatástalanítását vállaló

p szellemi tűzszerész-mester

p

p

p Az

p ifjúság számára

p tompít szellemi kardot,

p gyengít le, herél ki, ír át

p eredetileg erős műveket

p

p

p Zárol,

p elkótyavetyél,

p vagy megsemmisít

p kulturális hagyatékot

p

p

p Busás

p haszonnal,

p extraprofittal

p „nesze semmi,

p fogd meg jól” értékű

p dodonai jóslatokat értékesítő

p

p

p Békés

p fiatalokat,

p család-apákat

p egymás ellen heccelő,

p emberölő-gyilkossá tevő

p

p

p Kismamát

p orvosi tekintéllyel

p ijesztgető, „kaparásra”

p vagyis magzatölésre rávevő

p

p

p Az

p ön-túlbiztosításból

p emberi végtagot, szerveket

p feleslegesen amputáló, csonkító

p

p

p A

p zsidós

p Róbert bácsi,

p aki ingyen-konyhából

p nagy vagyont harácsol

p

p

p Ad

p ugyan pénzt

p magyar történelmi filmre:

p de csak annyit, hogy bukjon

p

p

p A

p kegyelemdöfés

p hálátlan feladatát

p „elvi okból” hárító bajtárs

p

p

p Pedofil

p és/vagy

p bántalmazó szülőnek

p falazó házi gyerekorvos

p

p

p A

p tűz-

p keresztséget,

p az éles bevetést

p gyáván kerülő katona(tiszt)

p

p

p Kormány-

p bizonyítványt

p jól kimagyarázó:

p szart aranynak mondó

p

p

p Munka-

p ideje leteltével

p már elsősegélyt sem

p nyújtó „orvosdoktor”

p

p

p Lelki

p betegét

p nemhogy gyógyító,

p de még drogfüggővé is tevő

p

p

p Tovább-

p képzését,

p önművelését stb.

p elsunnyogó/elszabotáló,

p helyette disznó-tenyésztő,

p MLM ügynök stb. tanár…

p

p

p Hamis

p orvosi igazolások,

p receptek sorozatgyártója,

p de nem méltányossági okból…

p

p

p A

p tanuló

p tehetségét

p meg nem látó, vagy

p nem figyelő és gondozó

p

p

p Pofozó-

p bábukat

p igénybe vevő,

p de az úrfiúkat

p kényeztető házinevelő

p

p

p A

p házi-

p asszonyt nem,

p csak úri dámát

p képző leánynevelő intézet

p

p

p A

p leg-

p szentebb

p hivatásokat,

p pl. az anyait fitymáló

p harcos nő-emancipátor

p

p

p Napi

p betevő falat:

p mérgezett alma mater:

p liberális/katonai nevelő

p

p

p

p képességet,

p isteni adottságait

p szélhámosként kamatoztató

p

p

p Szellemi élete

p csak obskúrus és

p okkult, babonás spiritizmus

p

p

p A

p szellemvilágban

p nem otthonos gyanútlant

p csőbe húzó idegenvezető

p

p

p Igéző,

p jó szellem-

p idézésben nem jártas,

p aki csak ördögöt hív elő…

p

p

p Ő

p nem

p halottlátó –

p a holt költővel/

p versbetűkkel nem társalgó

p

p

p A

p bolondságba

p menekülő légvárépítőtől

p ő csak a magas lakbért szedi

p

p

p A

p partra

p vetett halat

p ő csak simogatja,

p de vissza nem segíti

p

p

p Kín-

p keservesen

p kiszenvedett szellemi

p gyöngyeit disznók elé veti

p

p

p Tilalomfa-

p dzsungelében

p tudva-tudatlanul,

p de hazugságra nevel

p

p

p Persze,

p hogy te

p mindig csakis

p pont azt az egy

p fanyalgót látod,

p ami már elegendő

p a pályaelhagyásra!?

p

p

p A

p nincstelent

p korhelynek,

p a tehetőst meg tolvajnak

p meg- és kinevező ítélkező

p

p

p A

p teher alatt

p magasra nőne a pálma,

p de így terhelés nélkül elsatnyul

p

p

p A

p nagy-

p mellényű,

p de már üzemi vak gyülis tesó,

p aki leiskolázza a frissen megtértet,

p aki még érzi, hogy valami bűzlik itt..

p

p

p Pálya-

p társát ún.

p kabátlopási

p ügybe keverő:

p tettes volt, vagy áldozat...!?

p

p

p A

p pofáját

p sírig tartó,

p így neki is jut

p valamicske a koncból

p

p

p Spiritus rector –

p a gonosz, durva tréfák

p értelmi szerzője, sőt kivitelezője

p

p

p Kiuzsorázott

p a termő anyafölded,

p ott jövőre semmi sem terem:

p egy rablógazdálkodó vagy

p

p

p A

p papolásra

p koncentráló,

p miközben folyamatosan

p rossz példát mutató álszent

p

p

p Olyasmit ígér,

p de azt dögivel,

p számolatlanul,

p aminek beváltása

p egyáltalán nem tőle függ

p

p

p Nem

p nyerted meg,

p kicsi is rá az esélyed,

p de már osztogatod

p a nagy főnyereményed

p

p

p Te

p vagy

p az a kagyló,

p ami/aki csak

p a szemetet látja,

p és nem izzad gyöngyöt

p

p

p Az

p öntömjénezés

p füstjében veri a mellét,

p miközben csak a máséból adakozik

p

p

p Egy

p királyi sas-

p madárnak születtél,

p aki éhenkórászként

p csak legyek után kapdos...

p

p

p Jobb

p ügyhöz

p méltó buzgalom:

p legyeket csapkodó

p büszke: hetet egy csapásra

p

p

p Amúgy

p rendes ember:

p csak épp a legfőbb,

p egyéni küldetését nem teljesítő

p

p

p Te

p kivétel vagy:

p felesleges ember –

p téged Isten nem választott ki semmire

p

p

p Pótolhatatlan,

p mint a mesebeli Csipike,

p az erdőt „vezénylő” gonosz törpe

p

p

p Hírből

p sem ismered

p az elemi tapintatot,

p a diszkréciót és a kegyes hazugságot

p

p

p Bűntudatos

p elvált anya vagy apa:

p bűneit tetéző – azokat

p kompenzáló majomszerető

p

p

p Simogatásoddal,

p etetéseddel kezessé

p szelídült ez a farkas!?

p Pedig csak veszett volt

p

p

p Egy kiadó,

p kibérelhető lelkiismeretű

p kapa-kaszakerülő „szellemi munkás” …

p

p

p Neked

p mindig csakis

p hátsó szándékaid vannak,

p de amik tényleg komolyak

p

p

p Jószándék-

p kövek szorgos lerakója:

p az ő féltve őrzött gyereke

p útja így biztosan vezet a pokolba

p

p

p Nincs

p senkid se,

p aki figyelmeztessen-

p emlékeztessen a bűnös mulasztásaidra

p

p

p Idegen

p tollakkal

p átmenetileg

p ékeskedő-éktelenkedő,

p hamar és végleg felsülő

p

p

p Ki mást,

p egy színvakot

p kér fel a festménye,

p süketet a dala, éneke bírálatára

p

p

p Rombol,

p tör-zúz inkább –

p hiszen így gyorsan

p igen látványos eredményt ér el

p

p

p Barátja

p nincsen,

p az ellenségre nem figyel:

p pedig pont egyedül ő mond igazat!

p

p

p Nem látod

p a fától az erdőt,

p a résztől az egészet –

p el is veszel a részletekben

p

p

p Tetves

p (nek mondott)

p cigányok, gyerekek

p megalázó fertőtlenítése

p

p

p Költő

p élettársad

p máshoz írja

p a szerelmes verseit,

p de neked olvassa fel

p

p

p Akit

p mindig

p rossz poszton,

p szerepben játszatnak,

p de soha nem szól ezért,

p nem is futja ki a formáját…

p

p

p Nem

p tudod,

p hogy mit

p nem tudsz

p ill. csak azt hiszed,

p hogy nagyon is jól tudod

p

p

p A

p tudásod

p alapját is,

p fundamentumát

p valami más tudásban

p keresnéd – de mindhiába

p (ezek axiómák és érzékelések)

p

p

p Amit

p nem lehet

p objektíven mérni,

p ott szerinte nem is

p lehet vmit bizonyítani

p

p

p Tömegméretű

p nagy agymosás

p társadalmi amnézia

p kiötlő és kivitelező agytröszt

p

p

p Kétéltű

p Nappal pandúr,

p éjszaka meg betyár

p

p

p Kettéhasadt,

p meghasonlott lélek vagy,

p aki ilyen országot is teremt

p

p

p Szabadon

p szolgálna a szellem,

p de ő aranyketrecben bértollnok

p

p

p Ha

p nem jól

p felelsz a szfinx

p találós kérdéseire,

p akkor vége a mesédnek

p

p

p Körötted

p liliomokat tipornak,

p és te mégis cinkosan

p mindvégig csak hallgatsz

p

p

p Az

p én marx-

p izmusom:

p a lóvé, a „lé”

p határozza meg a tudatot

p (I love lóvé)

p

p

p Az

p érvelési

p hiányokat

p retorikai fogásokkal

p pótolom, álcázom stb. –

p nemhiába jártam annyit iskolába

p

p

p Az

p esküdtszék

p tizenkét dühös

p emberéből vagyok az egyik

p (de nem az „akadékoskodó”!)

p

p

p Az

p eszközből

p célt csinálok,

p a végcélt pedig

p a ködbe veszejtem

p

p

p Az

p éter

p hullámhosszain

p messzire és sokaknak

p sugárzom velem született

p + kiművelt pesszimizmusom

p

p

p Az

p az én

p ún. siker-

p élményem,

p ha sikerül

p a nemzedékek

p közé éket verni

p ha sikerül a fiúkat

p apáik ellen fellázítani

p

p

p A

p jól fizető

p unatkozó idegeneknek

p ún. katasztrófaturista

p programokat ajánl, szervezek

p

p

p Az

p iskolának tanulok:

p mint örök öreg-vén diák

p halmozom végzettségeimet

p

p

p Az

p iskolát

p átalakítom

p versenyló-

p tenyésztő istállóvá

p

p

p Az

p isteni

p szikrából

p tüzet csiholok:

p kicsit, nagy füsttel

p

p

p Az

p orosz-

p tanulást tüntetően,

p a többit pedig csak

p suttyomban szabotálom

p

p

p Az

p orvos-

p etikai vétségek

p állatorvosi lova vagyok:

p pl. mint Mengele „doktor”

p (szaktudásommal legalább nem

p használok, de minél többet ártok)

p

p

p Az

p ön-

p tömjén-

p füst miatt nem

p látok tovább az orromnál

p

p

p Az

p ördög

p patikájával

p betegítelek:

p a sátáni kikacagással, a kifigurázással,

p a gyilkos gúnnyal, a nevetségessé tétellel…

p

p

p Az

p ördög

p rút pofáját

p angyali ábrázatra

p sminkelem, kozmetikázom

p

p

p Az

p öröm,

p jókedv, nevetés

p írmagját is kiirtom

p a templomokban és az iskolákban

p

p

p Az

p öröm-

p hírt elhallgatom,

p kétkedve fogad(tat)om,

p a rossz hírt nagydobra verem

p

p

p Az

p új

p kérdésekre

p is a régen „bevált”

p rossz válaszokat adom

p

p

p Az

p utca

p kisemberétől

p megszépítő

p messzeségbe távolodom

p

p

p Az

p utcán

p riogatok:

p ha nem leszel

p Jehova tanúja,

p akkor el vagy veszve…

p

p

p Az

p vagyok,

p aki mindig

p az erősebbnek

p ad itt és most igazat

p

p

p Az

p vagyok,

p aki mindig

p mindent és

p mindenkinél

p jobban tud

p

p

p Az

p vagyok,

p aki önként és kéjjel

p gyűlöltet, nemcsak parancsra

p

p

p Azért

p olyan értékes,

p mert igen ritka

p szemétségekre képes…

p

p

p Azon

p töri a fejét,

p hogyan törhető meg,

p vagy manipulálható mások akarata

p

p

p Azt

p akarom

p tanítani vagy tanulni,

p ha jól megfizetnek érte,

p amire amúgy születni kell

p

p

p A

p született

p tehetségeket

p csak ajnározom,

p hogy ne érezzék szükségét

p a kitartó szorgos munkának…

p

p

p Azt

p kutatom,

p hogyan érhető el,

p hogy rémeket álmodjál,

p hogy álomkóros vagy

p alvajáró legyél…

p

p

p Bárki

p bármilyen

p nótáját elhúzom,

p ha a homlokomra

p tapaszt egy bankót…

p

p

p Szinte

p bárkiből

p akár még

p magamból is

p fizetett felkérésre

p hülyét csinálok

p

p

p Bárkiről

p „bebizonyítom”,

p hogy a lelke mélyén

p igazából homoszexuális,

p csak nem elég bátor vállalni…

p

p

p Bárkitől,

p és bármikor,

p és bármilyen

p kitüntetést elfogadok

p (utánajárok, brusztolok,

p kilincselek, talpat nyalok)

p

p

p Bármi áron

p hajhászom vagy

p gyártom a szenzációt,

p hogy eladhassam lapomat

p (ilyenkor semmi nem szent)

p

p

p Ha

p elegendő

p százalékot kapok,

p akkor bárminek is

p túlhangsúlyozom előnyeit,

p és elkenem, kicsinyítem

p a hátrányait, mellékhatásait…

p

p

p Be

p nem

p avatkozó

p szemlélődő,

p megfigyelő vagyok

p mintha csillagász lennék

p

p

p Be

p nem vallott

p múltam csontváza

p a dolgozószobámban „bujkál”

p s egy „házkutatáskor” kieshet…

p

p

p Be

p tudom

p „bizonyítani”,

p hogy hülye-buta vagy,

p hogy semmit sem tudsz,

p vagy éppen rosszul tudod…

p

p

p „Be-

p bizonyítom”,

p hogy erre a világra

p már nem is érdemes

p gyereket szülni, élj a mának…



Komjáthy Jenő: A homályból (Özv. Komjáthy Jenőné, 1895) - antikvarium.hu

 

Komjáthy Jenő

ELMÉLYEDÉS

 

Hogyan éltem? Mit csináltam?

Teljesűl-e minden vágyam?

Arany napod, ó, Dicsőség,

Süti-e az álmok hősét?

Vagy a Végzet ócska rendje

Ifjan dob a sírverembe?

 

Beledob egy vak gödörbe!

S elfeledve mindörökre

Kövéríti porom a port,

És csókolom, ki megtiport?

Vaksors az úr e vak tekén,

De örökre én leszek én!

 

Hogy mit írtok majd énrólam,

A sok üres, csengő szólam:

Nem bánt többé s nem érdekel.

Mély homályban bár vesszek el,

Tündököljek csarnokokban:

Az leszek csak, aki voltam.

 

Hogy ünnepelt vagy megvetett,

Hogy fönt-e, vagy alant leszek:

Nem érinti azt, mi bennem

Mindig egy, mert véghetetlen:

Maga Isten sem töri szét,

Tűzmagodat, egyéniség!

 

Amit írtam, csupa élet,

Amit éltem, csupa lélek;

Erő a szó, tett a szellem,

Isteni láng dúlja mellem:

Idő gondját mért viselném?

Mit csüggjek a hír szerelmén?

 

Mit nyerek a hiu tapson?

Bár hírem az égbe hasson,

Nem leszek én jobb, se rosszabb,

Csak árnyékom lészen hosszabb.

Tölgyfa is, a terebélyes,

Kicsi magban már tökélyes.

 

Önbevégzett itt a szellem;

Amit alkot, csupa kellem,

Öröklétü, amit gondol,

Halálfia, amit rombol,

S bevilágít tiszta fénye

A teremtés éjjelébe.

 

Összehangzó itt az érzés;

Kéj salakja, durva sértés,

Vér hóbortja, köznap íze:

Kiveti a költő szíve,

Elrejti a bűvös fátyol,

Szőve könnyböl, napsugárbol.

 

Tiszta mély a költő szeme,

Ajakán a szózat zene,

Vágy, indulat formába tör,

S új valóság lesz a tükör:

Új teremtés vagy, költészet,

És a régit szebbé tészed!

 

Állok örök-erdő szélen,

Egyszerre és dúsan élem

A csepp jelent, tenger jövőt,

Mi porba kelt s az égbe nőtt.

Lelkem magas mélységbe nyúlt:

Volt a jövő, és lesz a múlt!

 

Hogy mit írtam? S mennyit írtam?

Ó, nem annyit, mennyit bírtam!

Az utókor, ha emleget,

Olvassa el a lényeget!

A szívemet olvassa csak,

Ha már mindent a porba csap!

 

Így élek én; ezt remélem,

Érzem, mi dúl bennem mélyen;

A végtelent egy perc alatt;

Múltakba néz a pillanat,

S jövőbe nyit dicső utat; -

Örök jelen vagy, öntudat!

 

Sugár vagyok vad vizéren,

Tűz vagyok én, úr a véren,

Sugárban is, ami ragyog,

Az időnek magva vagyok,

Mi a térben térrel dacol,

Bennem a lét ősárja foly.

 

Csupa gyönyör, amit írtam,

Repülni az égbe bírtam,

Pokolba is én leszálltam,

Árok terhét bírta vállam;

Csupa hév mind és erő mind,

Amit szívem, lelkem érint.

 

Amit írtam, csupa élet,

Amit éltem, csupa lélek;

Gyönyör a szó, hő a szellem,

Isteni láng dúlja mellem:

Idő gondját mért viselném?

Mit csüggjek a hír szerelmén?!

 

Komjáthy Jenő

Magyar Tudomány 2000. február



Komjáthy Jenő-mellszobor – Köztérkép

Szellemi-társadalmi elit

Hivatás, pokoljárás és árulás

 

Egy szellemi pálya szépségei/nehézségei, kísértései,

avagy mitől óvom a sok ifjú titánt, milyen ne legyen,

akkor se, ha másként nélkülözés, izolálás, szilencium,

Berufsverboten, sőt akár még börtön stb. is várhat rá…

 

Azokról az emberekről adok itt értékelő jellemzést,

akik képességük, végzettségük, helyzetük stb. folytán

az átlagosnál jóval többet használhatnak/áthatnak nekünk.

mert nagyobb a szellemi, lelki, gazdasági, politikai hatalmuk.

 

A hivatásuk magaslatán állókról, az emberiség jótevőiről,

akik a jót jól csinálva nagy segítséget nyújtanak másoknak:

papok, bölcsek, tanítók, gyógyítók, tudósok, művészek, vezetők,

akiknek sokszor a pokoljáró dudás sors a „jutalmuk”/”büntetésük”.

 

És azokról, akik hivatástudattal és lelkiismeretesen stb.,

de épp a rosszat csinálják jól: pl. summa cum laude végző,

magát továbbképző, de a mai protokollt követő-betartó,

betegséget „gyártó”, fenntartó, súlyosbító diplomás orvos.

 

És végül, de nem utolsósorban azokról az áruló írástudókról,

akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,

akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,

de cinikus/ellenséges – szellemi - méreggel oltatók/oltók stb. stb.

Eisemann György: Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében |  antikvár | bookline

p.s.:

Valamennyire mindenki „értelmiségi”, vezető, segítő,

ahogy pl. a családfő-szülő pap, nevelő, tanító, gyógyító is stb.

A jó édesanya a gyerek legnagyobb kincse, de van mostoha is,

sőt még ennél is rosszabb: a pokolba vivő majomszerető stb. stb.

Sikabonyi Antal: Komjáthy Jenő (Rákosi Jenő Budapesti Hirlap  Ujságvállalata, 1909) - antikvarium.hu

 

LAST_UPDATED2