A minap láthattuk meg, mutathattuk be a Pósa utcai egykori iskola folyosóján a debreceni fideszes politikusok portréit a falon, ottjártunkkor beszélgettünk Nyíri László Ernővel, Debrecen Megyei Jogú Város Települési Roma Nemzetiségi Önkormányzatának képviselőjével is, aki érdekes kutatást folytat híres cigány történelmi szereplőkkel, zenészekkel kapcsolatban. (A Blöró néven is ismert Nyíri az alternatív világ szereplője Debrecenben, Jancsó- és Hajdu Szabolcs-filmben is szerepelt, a Lyuhász Lyácint Bt. tagjaként is fellépett már sokszor.) Mint mondta információit gyászjelentésekből, korabeli újságokból, református és katolikus születési, valamint halálozási jelentésekből, illetve házassági anyakönyvekből szedte össze hónapok alatt. Emellett járt a debreceni temetőben, illetve Budapesten is.
„Gyerekkorom óta foglalkozok genealógiával, vagyis családfa-kutatással, illetve Debrecen helytörténetével. A cigányzenészekkel kapcsolatos kutatási eredményeimet szeretném könyvben megjelentetni és előadásokat tartani, kiállításokat szervezni a témában.”
Liszt, Bach, Erkel, Mozart - Ceizel
Nyíri szerint az ógörögök a matematikában, a zenében, a költészetben és a vizualitásban jártas emberekre mondták, hogy erre születni kell. „ Czeizel Endre magyar orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora pályafutása során többször is vizsgálta a különös tehetségű emberek sorsát. Így a művész géniuszokét, s közöttük a nagy zenei tehetségekét is. Megállapította, hogy bár lehetnek kivételek, az átlag feletti zenei tehetség öröklődik.” Példának hozta fel az Erkel, a Bach, a Mozart és a Beethoven családot. Sőt továbbmegy, hiszen „ a felmenőkből tudományosan meghatározható az utódok szakmai sorsa, amit Czeizel Endre piramis modellnek nevezett”.
A Liszt családot kiragadva a többi közül, a nagypapa, Liszt György Ádám szép hangú kántor, a fia, Liszt Ádám már profi zenész, de megélni nem tud belőle, s az unoka, Liszt Ferenc, aki zenei géniusszá vált. „Liszt Ferenc lányai közül Cosima kiváló zongoraművésznő lett volna, de a családi kötelezettségek, vagyis a feleség és az anya szerep ezt megakadályozta.” Nem mellékesen ő a híres zeneszerző, Richard Wagner (Liszt kortársa) második felesége – ami egy időre eltávolította egymástól a két nagy alkotót. „Viszont az unoka, Siegfried, akiben már Wagner-gének is benne vannak, megint jelentős muzsikussá vált. Igy tökéletesen látszik a piramis modell ebben a családban is. Vagy ott van Johann Sebastian Bach is, akinek a családfáján 67 muzsikus van.”
Főhercegi udvari prímás is volt a családban
A fenti elmélet alapján kezdett el vizsgálódni Nyíri László, híres cigány muzsikusok felmenőit kutatva.
Boka Károly (1808-1860) Kossuth Lajos egyik kedvenc prímása volt. Mint Nyíri mondja: „valahol a mai Petőfi téren lakott, egy hentesüzlet van arra most, és Kossuth azért is szerette, ha muzsikált, amíg tanácskoztak, mert így nem tudták kihallgatni őket”.
Nyíri László az apát, Boka Andrást is említi, aki szintén ismert hegedűs volt, fia, Samu pedig ugyancsak a zenei pályát választotta, míg a szintén Samu nevű unokája is muzsikusként vált ismertté. A lányai mind híres muzsikusokhoz mentek feleségül. Így találkozhatunk a Patikárius Ferkó, a Balázs Kálmán, a Szikora József vagy a Radics Vilmos nevekkel, mint vejeivel. Utóbbi zenész érdekessége, hogy az ő fia volt a későbbi világhírű cigányprímás, Radics Béla, akit a komolyzene nagyjai közül Debussy és Kleiber is örömmel hallgatott a korabeli hírek szerint. „Radics Béla olyan elismert volt, hogy amikor meghalt 1930-ban, 1000 cigányzenész gyűlt össze Budapesten, az Üllői úti FTC pályán egy magyar nóta ünnep keretén belül, hogy a rendezvény bevételéből síremléket készíthessenek neki, ami össze is jött.”
„Boka József (Boka Károly unokatestvére) is nagyon híres cigány muzsikus volt. Hangversenyezett Liszt Ferenccel is. Játszott Európa csaknem valamennyi udvarában és játszani tanította József főherceg lányát is. Boka József kilenc gyermeke közül pedig Mária, aki színésznő volt, Rácz Jani felesége lett, aki pedig József főherceg udvari prímása volt, de egy időben 12 éven keresztül játszott a budapesti Margit-szigeten is. Boka Marika és Rácz Jani gyermeke, Rácz Jancsi pedig a brit királynő prímása lett.”
Kültelkiből debreceni cívis polgár
Nyíri László kutakodása szerint Boka Károly munkásságát látván Debrecen akkori vezetősége úgy döntött, a cívis polgárok könyvébe is felveszik (1846-ban). Pedig valahol a város falain kívül született eredetileg.
Rokonsága kiterjedt a híres Dankó Pistáig, de a már említett Radics, Patikárius, Balázs vagy Magyari, Bura, Rácz, Kóczé családnevek is kötődnek a leszármazottaihoz.
https://www.youtube.com/watch?v=Fuv0kVZr0N8