Bölcs-balga/boldog-boldogtalan
Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló
Jóisten országa és/vagy földi pokol
Emberi életminőség vizsgálódásaim
A fejétől bűzlik a hal - I.
A legszebb hivatások vagy
a leghitványabb mesterségek
Alkalmatlan, megalkuvó, sőt áruló elitek
Ady Endre Strófák május elsejére
Május, lyány, virág, muzsika (Hol a hiba, hol a hiba?) Így volt régen. Gyuri primás jött el kevélyen Bandájával És nótákkal tisztelt tíz percig És néhol még Május-fával (Friss diák voltam akkor) Tudatták Május éjjelén: Van Május, lyány, virág, muzsika, Nincsen agg kor, Csak lyány és legény. (Hol a hiba, hol a hiba?) Azután a vörös Május jött. Be nagy dolog volt: A szivem tombolt S agyam amit kigondolt, Mind eskü volt, forradalmas, A vörös lobogóra. Óh, hány óra telt így malaszttal, Dühvel, harcolón, betegen. Ezt már nekem, Ezt a Májust (Hittel hiszem) Sohase adják vissza, Mert elgyöngültek a valók, Mert az a hit, Nem olyan nagy hit, Mint aki volt És a szívem valami újért sikolt. Óh, mostani Május, Szörnyű és szörnyű, Véres vagy és vörös: Gyalázataidat nem fogom Lelkemre nagyon venni, Haljon meg, aki halni való, De éljen az öreg cseresznyefa, Milyen virágos és szép S nem vétett senkinek, Háborút sem izent. Kegyelmezz meg neki.
p 1.
p A talmi aranyra mutogat, hogy a sas ne lássa ketrecét
p A (köz)ünnepek kiüresítésén munkál, szabotálásra biztat
p „Betegét” sokkolja a „teljes igazsággal” - kegyes hazugság
p „Bűnösen született” gyerekre rak ártatlansági bizonyítási terhet
p A „független” értékbecslő a vevő, vagy az eladó kegyeit keresi
p A „pogány” magyar népdalt/népmesét kitiltja a szentbeszédből
p A bizalmunkba beférkőző kémet le nem buktató, el nem hárító
p A bolond lány: az ügyész főnöke, felesége sugallja: ő a gyilkos!
p
p 2
p A bölcsőt ringató kéz: a pedofil, vagy a bosszúálló pesztonka
p A bűntett értelmi szerzője, a felbujtó, de a lebukáskor rád keni
p A csak a „vagy-vagy”, a kizárólagos logikát ismeri: „is-is” nincs
p A családját/diákjait terrorizáló - amúgy „szelíd” - vegetáriánus
p A csapatfőnök jólértesült bizalmasa, nem segíti a közkatonákat
p A csatába-harctérre küld, s megkörnyékezi a feleséged (Dávid)
p Ha csak egy parittyád van, hogy állnál ki az ellenfél Góliátjával?
p A csigalassan működő, az ügyet eltussoló vizsgálóbiztos, ügyész
p
p 3
p A vándor csodaszere receptje titkos: drága, de legalább nem árt
p Az orvosság/oltás fő- és mellékhatásáért felelősséget nem vállalók
p A destruktív rivalizálás, a lelki hadviselés avatott iskolamestere
p Diákkal adathegyeket magoltat, de memoriter verseket nem ad fel
p A döglött oroszlánt rugdosó, azt újra megölő, levágó vitéz ítész
p A felbérelt, vagy tehetségtelen perverz közszemérem-sértő művész
p Felkészületlen, vagy rosszul tájékozott, rossz magyar idegenvezető
p A félrevezető ún. idegenvezető: bevisz a sűrű erdőbe, sorsodra hagy
p
p 4
p Szellemi kincset, önismeretet, lelki élményt nem elősegítő útikalauz
p A rettegett megalázást megelőzve inkább ő aláz meg, akit csak tud
p Felvételi vizsga percek: önkényesen válogat: ki nem alkalmas színész
p A rossz vagy bujkáló, feladathárító, vagy a szereptévesztő nagyszülő
p A trükkös figyelemelterelő tolvaj, ki a piaci tömegben „Tolvaj!” -t kiált
p A fölös-káros méreg(drága)-gyógyszerek felírásáért kéjutazgató orvos
p A főnöke köz- és magánerkölcsi disznóságainak sűrűn falazó titkár(nő)
p A fuldokolónak prédikál, majd későn mentené a „hősködőt” /életuntat
p
p x
Juhász Gyula Május ünnepe
A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen, Csak robotoljon csöndben a remény! És jött a május. Ezer orgonának Lila bugája búgott, a napon Minden bokor virágba öltözött föl És a paréj is megnőtt szabadon. Mint győzedelmi zászló, égbe lendült A jegenye s ezer pacsirtadal Hirdette boldogan és büszkeséggel, Hogy itt a május és a diadal! A nap bíborban hunyt el, a vizekben Millió élet nászdalt remegett, Míg a világ világ, még soha senki Nem készített ennél szebb ünnepet!
p 5
p A gátlástalan grafománoktól okkal megriadó meddő perfekcionista…
p A gaz gazdag embert kiszolgálva végsőkig kiszolgáltatja a szegényt
p A gazdagok s hatalmasok zseniális sztárügyvédjeként villogó, brillírozó
p A gondatlan/pénzéhes/protokoll rab orvos-kollegát jó útra nem térítő
p A grammatika nagyobb úr a császárnál!? – tagadja Néró, a véres költő
p A gyanúsítottat elítéltnek prejudikáló és rá köpködő bűnügyi újságíró
p A gyerek egy alkotó lángelme – az iskolamester ebből gyártja a hamut
p A gyerek szerinte szabadon kukkolhat: ez az ő „nemi felvilágosítása”
p
p 6
p A gyerekeit elkényeztető/elrontó, a rivalizáló ún. vasárnapi apuka
p A gyerekek – rajzoló, mesélő stb. - képzelőerejét csonkító óvónő/bá
p A gyereket a kéregetés mellett a kérésről s kérdezésről is leszoktató
p A gyerekrontó gonosz mostoha, ill. kényeztető szülő, nevelő, tanító
p A gyermekpalánta vadhajtást nem nyeseget, művelt kertet nem gyomlál
p A gyermekszülés bábáskodására esküdt fel, de magzatelhajtást végez
p A gyógyszer mellett, vagy helyett tudva mérget adó/keverő patikus
p A háborúban/háborúval felerősíti, tüzeli a lappangó idegengyűlöletet
p
p 7
p A háborús héják, uszítók és haszonélvezők szócsöve, bértollnoka
p A háborús hisztériában a pacifista szóvivőt hazaárulónak bélyegző
p A hadvezér, aki soha nem mondja: „Utánam!”, csak azt: „Előre!”
p A halálos(nak mondott) betegségben szenvedőt átverő sarlatán
p A hangszórókba nem a Tiborcok, de privát piti panaszát harsogó
p Hatalmában levő gyereken/diákon, rabon szabados kísérletezgető
p A Hatalommal, „megjavulva” személyre szóló különalkut/békét köt
p A hatalomtól torz lelkek elé „tükröt tartó” fizetett kegyenc hízelgők
p
p 8
p Határidő-múzsás, honorárium-doppingszeres (nem múzsacsókos)
p Hazai kisipar/kereskedők gyámolítására védegylet nem alapító, sőt
p Hazai pályán nem marad/kint reked: jobb „idegenlégiós” feltételek
p Házasságtörő nőre tüntetően az első követ dobó „törvényes” zsidó
p Helyfoglaló, s dögvészt terjesztő szellemi hullát nem elásó szolgálat
p A hierarchia neki nem szent, isteni rend-uralom, de pápai diktatúra
p A hírvivő, parlamenter, aki a békeajánlatot átír, hadüzenetre cserél
p A hiszékeny balekot átverő nagystílű szélhámos/pénzember/politikus
p
p x
Morócz Jenő Munkás-himnusz
Itt van újra május elseje, A levegő dallal van tele, Zengedezzük hát mi is dalunk, Mindnyájan testvérek vagyunk! Proletárok egyesüljetek, Elavult a régi rend s beteg, Szebb jövőért áhítoz a szivünk, Hódít a zászló, amit viszünk. Nincsen messze már a diadal Zsarnok, önkény, szolgaság kihal, Az igazság napja felragyog, Az eszme él és győzni fog. Szent jogunkért fel csatára hát, Igy elérjük a jövő honát. Közelg már a rég várt pillanat, A nép boldog lesz és szabad.
*
A fejétől bűzlik a hal
A nem segítő, használó, de mulasztó/ártó elit
A szellemi, gazdasági és politikai elitek árulásai
Egy-egy velős gondolatú mondat azokról,
akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb
a képessége, a lehetősége, a hatalma, hogy
segítsenek vagy ártsanak az embertársaiknak.
Tanítók és nevelők, szülők és edzők,
patikusok és orvosok, rendőrök és bírók,
tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,
törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb.
Minden felnőtt ember érintve érezheti magát,
hiszen csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe:
ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő,
és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.
Ahogyan azt mondjuk: a fejétől bűzlik a hal!
Legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség:
aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat.
Sokszor jó szándékkal épp a rosszat csinálja jól.
Mint hivatástudattal és lelkiismeretesen, de épp
a rosszat jól csináló, a summa cum laude végző,
magát továbbképző, de a mai protokollt követő-betartó,
betegséget „gyártó”, fenntartó, súlyosbító diplomás orvos.
De persze vannak jócskán ócska cinikus, aljas bűnözők is
a bérbe adott lelkiismeretű, ördögcimbora Gonosz-szolgák,
akik nem a naiv, alkalmatlan, gyáva, megalkuvó stb. ártók,
de ellenségek: szellemi méreggel „oltató-oltó” néplélekirtók…
p.s.:
A vers, a képanyag, a könyvajánló
nem csak az írástudók, segítők, vezetők
hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról szól,
kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról,
az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól,
és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...
|