Bölcs-balga/boldog-boldogtalan

Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló

Jóisten országa és/vagy földi pokol

Emberi életminőség vizsgálódásaim



Eugéniusz:

A szellemi-társadalmi elit - V.

Hivatások, árulások és pokoljárások



Petőfi Sándor

FÖLTÁMADOTT A TENGER...

Föltámadott a tenger,

A népek tengere;

Ijesztve eget-földet,

Szilaj hullámokat vet

Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?

Halljátok e zenét?

Akik még nem tudtátok,

Most megtanulhatjátok,

Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,

Hánykódnak a hajók,

Sűlyednek a pokolra,

Az árboc és vitorla

Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,

Tombold ki magadat,

Mutasd mélységes medred,

S dobáld a fellegekre

Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre

Örök tanúságúl:

Habár fölűl a gálya,

S alúl a víznek árja,

Azért a víz az úr!

Pest, 1848. március 27 - 30.

Ady Endre:

Noé bárkája

Volt egyszer egy hajó,

Tarka népű bárka,

Szél-bali özönvíz

Omlott, csapott - rája,

Mokra s kuruc mennykő

Tüzét mind ráhordta,

Noé bárkájának

Címezte, csufolta.

Hajh, hajh! Hol a hajó?

Tréfás kedvű átok:

Most a bal-vizeken

Keres Ararátot.

A régi bárkának

Férgesét kiszedte

S még tarkább sereggel

Száguld vad vizekre.

Negyvennyolcas tigris

És disszidens fóka,

Éjszakai bagoly

És nemzeti róka,

Szárnyaló turulok

És csökönyös rákok:

Ilyen Noé-bárkát

Tán Noé se látott.

Rajt' a szőlőtő is,

Negyvennyolcas tőke,

(Régi, nemes nektárt

Kapunk-e még tőle?)

Kossuth-Noé viszi

Vadvizeken át is,

Hajh, de kár, hogy viszi

A filokszerát is.

p x

p

p „Miért

p ne legyek

p tisztességes,

p kiterítenek úgyis!”

p (J. A.: Két hexameter)

p

p

p Szubjektív

p „önmegvalósításra”

p és nem pedig objektív

p Feladatvállalásra buzdító

p

p

p „Pál-

p fordulásai”

p - hogy, hogy nem! -

p mindig közelebb viszik

p őt a nagy húsosfazékhoz

p

p

p A

p nép

p barátja

p hamis aktuális

p politikai érdekből

p a propagandában

p bármikor a nép

p „ellensége” lehet

p (public enemy No. 1.)

p

p

p A

p politikai

p bérmunkás,

p bérbeadott lelkiismeretű

p pszichiáter és az áldozata

p

p

p A

p 6-os

p számú kórterem:

p az együttérző, protokoll-

p ellenes orvosból „bolond” lesz

p

p

p A

p szabadszólás

p jogáért és esélyéért

p öngyilkosan az ún. dili-

p flepni csapdába menekülő

p

p

p Az

p urakkal

p egy tálból cseresznyéző,

p az urakhoz törleszkedő ún. népképviselő…

p

p

p Hátba lőtt,

p vagy már jóval

p a döntő ütközet előtt

p dezertáló gyáva katona(tiszt)

p

p

p A

p - gonosz –

p varázsló, aki

p nem töri ketté pálcáját,

p de tovább rontó és bontó

p

p

p A

p kegyetlen,

p haragvó-elvakult bíró,

p aki pálcát tör feletted,

p miközben tudja, hogy ártatlan vagy

p (sőt, van, hogy éppen ő a bűnelkövető)

p

p

p Aki

p az irgalmatlan

p Jehova nevében

p az első követ dobja

p a bűnbánó házasságtörő asszonyra

p

p

p Aki

p csak más

p vállára rakosgat

p hangyaszorgalommal

p elviselhetetlen terheket…

p

p

p Az

p ún. magas,

p elit- és a tömeg-

p kultúra közeledését

p nemhogy segítő, de

p éppen, hogy akadályozó

p

p

p „A

p géniusz,

p ha kis nép szüli,

p kalitkába zárt sas…” –

p írta Reviczky Gyula,

p még rosszabb eset,

p ha ez aranyketrec…!?

p

p

p A

p mundér

p becsületét

p mindenekelőtt védve

p jó sok hivatáserkölcsi bűnt fedezne…

p

p

p Ingyen

p kínálgatva

p a portékáját,

p az igazgyöngyeit

p ezzel a gesztussal

p egyben le is értékeli!?

p

p

p Ő

p inkább lesz/

p marad a király

p talpnyaló kutyája,

p mintsem a kutyák királya

p

p

p Imád

p idegen

p szavakat

p fitogtatva használni,

p de feleslegesen/károsan:

p például sosem a jó helyen

p

p

p Ál/fél

p „műveltségét”

p inkább rossz célra,

p pl. lebunkózásra, és

p kigúnyolásra használó

p

p x

Kányádi Sándor:

Noé bárkája felé

A Nagy Imre-festmény hátára

Be kell hordanunk, hajtanunk mindent.

A szavakat is. Egyetlen szó,

egy tájszó se maradjon kint.

Semmi sem fölösleges.

Suhoghat akár negyvenezer nap

és negyvenezer éjjel, ha egy

buboréknyi lelkiismeret-

furdalás sem követi a bárkát.

Mert leapad majd a víz.

És fölszárad majd a sár.

És akkor majd a megőrzött,

a meglevő szóból újra-

teremthetjük magát

az első búzaszemet,

ha már igével élnünk

tovább nem lehet.

p x

p

p Imád

p és nagyon

p tud és képes is

p mást zavarba hozni,

p és a zavarosban halászni

p

p

p Tudja,

p tanítja, és

p elöl járva mutatja

p hogyan kell az újoncot

p leégetni, nevetségessé tenni

p

p

p Négy-

p szemközt elmondja,

p hogy mennyire igazad van,

p de nyíltan már elhatárolódik

p

p

p Szemtől

p szembe

p az egekig dicsér,

p de a hátad mögött

p meg csak ócsárol, piszkol

p

p

p Ifjúkori álmaitól

p egyre messzebb távolodó,

p arányosan egyre többet piáló,

p az önsorsrontásra példát mutató

p

p

p Akár

p rémhírt is

p gyárt, terjeszt, kiszínez,

p csakhogy a középpontba kerüljön:

p a szereplési viszketegségben szenvedő

p

p

p Illem-

p tudóan viselkedő,

p jó modorú, elegánsan öltöző:

p csak éppen kitöri a nyakamat…

p

p

p Kényszerből

p vagy tévedésből űzött

p hivatásának nem a mestere,

p így csak a gyilkosa, a hóhérja lehet

p

p

p A

p profi

p zsoldos katona,

p aki - mint a harci kutya –

p bárkire/bármikor ráuszítható

p

p

p A

p kivesző

p tájnyelvi szavakat

p szótárba gyűjtő, rend-

p szerező, értelmező, mentő stb.

p

p

p Amputált,

p vagy csonka lábbal

p is ismét olimpiai bajnok:

p megfogyva bár, de törve nem…!

p

p

p Hipnotizáló

p képességét vesztére

p a nagycirkuszban Mario

p megalázásán fitogtató…

p

p

p A

p szorgalmával ki-

p pótolgatná a hiányzó

p alapadottságokat – reménytelen eset

p (mint például az egymázsás balett-táncosnő)

p

p

p Sorozatban

p hazudik ugyan, de

p azt jól be tudja bizonyítani,

p hogy ez erkölcsileg miért rossz

p

p

p A

p szemmel verve

p meztelenül vessző-

p futtatatók közé álló,

p sőt: azokat vezénylő

p

p

p Jó

p példát mutató:

p például egy tornából

p felmentettből lesz egy

p élsportoló tornász…!

p

p

p Gyerekkori

p dadogóból

p lett nagy színész:

p mint például Őze Lajos

p a dadogó Démoszthenész,

p aki kavicsot tett a nyelve alá!

p

p

p Haza

p a magasban:

p az általa írt versek

p soraiból ki-kimondva

p köréd varázskör teremtődik

p

p

p Osztály-

p vagy iskolai/közösségi

p ünnepségen egy Petőfi

p verset „izgatóan” elszavalni

p

p

p A

p feleség

p nem szellemi partner –

p maximum csak gépírónak jó

p (pl. Németh G. Béla története)

p

p

p A

p feleség

p szellemi élettárs,

p egy állandó kritikus,

p élő-ébresztő lelkiismeret

p (pl. Réz Pál története)

p

p

p A

p bulvár,

p lesipuskás,

p magánéletben vájkáló,

p kacsa-híres szennylapot

p rutinból legyártó zsurnaliszta –

p és az ezt reklámozó rikkancs

p

p x

Farkas Árpád

Özönvíz

Ropog a kert, a bokrokat

forgatja már a sárga lé,

mohón a hídlásba harap,

zúdul a csűrkapun elé.

Fölkapja Illés szekerét

sarjústól; s fölpuffadt lovak,

döglött malacok ázalék-

naszádja nő az ár alatt.

Főzőtök-bálnák, paripák

törik a házat, rengetik,

lemarják jobbágykék falát,

a pince torkig megtelik!

Nézi a székely, könny csurog

bajszára, reszket, úgy kacag:

„Vigyed, uram, a házat is,

vigyed, ami még itt maradt!

Vigyed az asszonyt, kölyköket,

a böjtöket, az éjszakát,

vigyed a gólyafészkeket,

lássunk világot legalább!”

Dühöng az ár, s az ég alól

rongy falvak úsznak mennybe fel.

A bárka késik valahol,

a víz, a víz csak énekel.

p x

p

p A

p felkészült,

p tájékozott és figyelmes,

p kedves, gondos, jó előkészítő,

p jó programokat szervező stb.

p idegenvezető

p

p

p A

p helyzet

p magaslatán álló

p vendéglős, fogadós,

p háziasszony, házigazda:

p vendégbarát találkozó-szervező

p

p

p A

p falu stb.

p ünnepére

p a hely szelleméhez

p illő-méltó programokat

p összeállító rendezvény-

p szervező

p

p

p Rendíthetetlen

p ólomkatona-tiszt a strázsán/

p a gárda meghal, de nem adja meg magát

p A költő nyomorog, de egy Petőfi nem alkuszik

p

p

p A

p nótafa,

p az előénekes,

p és az énekkar-vezető,

p aki javasol és el is kezd

p egy ismert dalt

p

p

p A

p maga

p építette híd alá állva

p annak a teherbírását

p a max. terhelés duplájával

p ellenőrző…

p

p

p A

p művészi

p fikcióban

p tanít meg átlátni

p a hamis látszatokon

p és felfogni a lényeget

p (az átélhető különösben

p az egyest és az általánost)

p

p

p A

p felelősséget

p gyorsan és szakszerűen,

p rutinból el- és áthárító „felelős” miniszter

p

p

p Az

p egykori

p laktanyai

p politikai tiszt,

p aki mindig lemaradt

p több brossúra hosszal

p

p

p Az

p ezred

p éber elhárító tisztje,

p aki segédkezik a sorkatona

p egyetemistákat beszervezni

p

p

p A

p kvázi

p monopolhelyzetű

p pártlap műkritikusa,

p aki dönthet az egyes művek

p és az egyes alkotók sorsáról

p

p

p Az

p ügyvédi

p aláírásáért

p nagyot kaszál,

p de a lakásvételi

p szerződésért már nem felel

p

p

p A

p falra

p pingálja,

p festi az ördögöt,

p de ő magát is meglepi,

p hogy az így meg is jelenik

p

p

p A

p neki is drága,

p szűkös időből

p szentel, sőt áldoz,

p ha valaki komolyan

p gyónni és/vagy

p gyógyulni kíván

p

p

p A

p döntések

p helyett vagy

p esetleg még utánuk

p ő nagyon szeret el-

p elvitatkozgatni…

p

p

p A

p csúcson

p rajongásommal zaklatlak –

p utána sárba taposlak, már le se köplek

p

p

p A

p csodájára járnak

p új találmányának,

p a – nagyon jól fizető –

p kormánypárti kabarénak

p

p

p Ő

p a csendes többség,

p ill. az elnémított, elnyomott

p kisebbség szóló/kórushangja

p

p

p A

p csatában

p a legelőre,

p életveszélybe tolják,

p győzelem után még

p a nevét is kitörlik a történetből

p

p

p A

p csapat

p kapitánya,

p a közösség

p jó szellemének

p élesztője és éltető formálója

p

p x

NÓÉ

„Monda az Úr Nóénak:

Menj be te és egész házadnépe a bárkába,

mert téged találtalak igaznak előttem

ebben a nemzedékben.’’

(1 Móz. 7:1)

Egy egész nemzedék:

A kortársak,

A munkatársak,

Az üzlettársak,

A házastársak,

Jaj! Bűntársak.

Nóé a szent magány,

A nagy ellentmondás

Mindarra, mi romlás,

Léhaság, tékozlás,

Hamisság, bujaság,

Hűtlenség, ravaszság.

Élő igen-mondás

Isten szavára,

Parancsára,

Tisztaságára,

Igazságára,

Szentségére.

Cinikus környezetben,

Hamis nemzedékben

Épül a bárka.

Nem fantáziára,

Nem vallási mániára,

De az élő Isten szavára.

Igéretére,

Erős kezére,

És akik látják,

Megbámulják

Vagy kigúnyolják,

Vagy kinevetik,

Vagy – semmibe veszik.

De Nóét mindez nem zavarja.

Mert ő az Urat látja, hallja,

Mint Szabadítót magasztalja.

Ömlik az ár,

A tömeghalál.

Erő és tudás,

Nagyot akarás

Mind semmit sem ér,

Ha az Úr ítél.

Magasba’, mélybe’

Mindennek vége.

De a bárkában

Teljes a béke.

Ők megérkeznek

A túlsó partra.

Védelmük Isten

Szava és karja.

Lásd: ez a helyzet.

Egy egész nemzedék,

A kortársak,

Az iskolatársak,

A játszótársak,

A munkatársak,

Az útitársak,

Az üzlettársak

A házastársak

– Jaj! – bűntársak.

És az Ige ma is megáll:

„A bűn zsoldja a halál!’’

De van menekvés.

Jézus a bárka.

Lásd, a kereszten

Szívét kitárta.

Megváltott téged.

Pártfogód néked.

Közbenjáród és

Szent örökséged,

Csak szeresd Őt!

Ne irtózz Tőle!

Egyetlen út

A biztos jövőbe.

Nagy szeretettel

Üzeni néked:

„Kié a Fiú, azé az élet.’’

Győri József

p x

p

p A

p családot

p közelről jól

p ismerő orvos,

p aki megelőz, vagy

p a csírájában fojt el nagy bajt

p

p

p A

p családi ezüst

p elkótyavetyélése

p után a hálószoba-

p titkokból is tart vég-

p kiárusítást…

p

p

p A

p család

p életmódját-lelkületét

p -egyáltalán nem - figyelve

p tervez-épít családi lakóházat

p

p

p A

p célszemély

p botlására, vergődésére

p éber dögkeselyűként leső

p és rögvest lecsapó ragadozó

p

p

p A

p bürokrácia

p útvesztőibe,

p labirintusaiba tereli,

p és ott sorsukra hagyja az ügyfeleit

p

p

p A

p bűnbakra

p - mindig - meglevő igényt

p helyesli, felerősíti, katalizálja és

p képességei legjobbját adva kielégíti

p

p

p Közéleti

p szerepvállaló:

p családja a bulvársajtó

p védtelen, szabad prédája:

p indulhat rá a hajtóvadászat!

p

p

p Akár

p az ún. Szent

p Bibliából is idézve

p „bizonyítja be”:

p az égvilágon semmi,

p de semmi nem szent

p

p

p A

p betegség

p anyagias nyelvét

p visszafordítja az egész

p ember szellemi-lelki bajaira

p

p

p Ütközőpont:

p a betegjogi képviselőn

p vezetődnek le a kórházi

p felgyűlt magasfeszültségek

p

p

p A

p művezető,

p aki a felülről

p és az alulról jövő két

p ellentétes nyomás közt őrlődik

p

p

p A

p belvárosi

p kávéházból csak

p erőszakkal lehetne

p országjárásra, „terepre” vinni

p

p

p A

p befogadó

p társalkotó közreműködése által

p egy ingyenes virtuális idő-utaztató

p

p

p Aki

p a jóbaráti

p kapcsolatokat

p neki jó piramisjátékos

p hálózatépítéssel teszi tönkre

p

p

p A

p „Tudomány”

p fedőneve alatt

p lakásodban kutat,

p lelkedben vájkál, profilod alkotja

p

p

p A

p „szív-

p átültetéshez”

p előbb jól legyengíti

p a szellemi-lelki immunrendszeredet

p

p

p A

p vézna,

p tüdőbeteg

p költő „szaván fogva”,

p és a párbajra/harctérre

p kiprovokálva

p

p

p A

p „reál”

p és „humán” szféra

p közé előbb csak éket ver,

p majd azt szakadékká tágítja

p

p

p

p A

p kurátor,

p aki a „ma nekem,

p holnap neked” alapon

p dönt a pályázatok sorsáról

p

p

p A

p „kuratóriumi

p bizottságosdi”

p kollektív döntési

p felelőtlensége mögé elbújó

p

p

p A

p „Kincses szigetről”

p hamis térképet készítő

p és azt a baleknak jó pénzért áruló

p

p

p A

p „kibeszélő”

p pacifista orosz, zsidó stb.

p atomtudósokat bebörtönözik, ugye?

p

p

p Azok

p a sorozatban

p „öngyilkosságot” elkövető

p egykori nagy magyar atomtudósok

p

p x

Babits Mihály:

TALÁN A VÍZÖZÖN...

Irtóztató telünk volt az idén,

mintha meg akarná mutatni a

természet, hogy még ő is létezik,

őt se lehet semmibe nézni, mert

épp oly gonosz tud lenni, mint az ember.

Koppanva estek le a madarak

az ágról, fagyva ért az őzike

könnye a földre, a vadállatok

bemerészkedtek a falvakba: hány

élet hullott el úton-útfelen!

Bölcs koldusok a szeméttelepen

háltak, s a mély szemétbe takarózva

megfagytak. Hisz még a kabátos úr is

majd megfagyott az utcán, vagy a rosszul

táplált kályhák köhögős tüze mellett.

S a legborzasztóbb, hogy már a tavaszt sem

szabad kívánni! Máskor oly epedve

vártuk, most félve gondolok reá,

hogy több sebet fakaszt majd, mint virágot

s jázminillattal hullaízt kever.

S titkos vérszomjunk mégis ezt kívánja!

Vagy mint rossz kártyás, nem bírjuk tovább...

Sujtsd el fölöttünk ítéletedet,

olvaszd meg, Uram, nagy folyóidat

és bocsáss újabb vízözönt a földre!

Igen, tedd ezt, ha tán nem akarod,

vagy már méltónak sem véled vigyázni

hogy győzzön az igazság és szabadság

bús földeden: ha a zsarnoknak átadsz

s oly állapotnak, mely rosszabb a télnél.

Megengednéd-e, hogy gyermekeink

gyermekei, gonosz új iskolák

neveltjei már nevét is elfelejtsék

annak, ami előttünk szent ma még

s amiért annyit küzdtenek apáink?

Akkor inkább a vízözön! Talán

egy bárka majd azon is fog lebegni!

Egy szabad emberpár és jámbor-édes

állatok, komoly elefánt, bolondos

mókus, szép macskák és erős teve.

1940

[Özönvizet,

kőessőt, üstököst...]

Özönvizet, kőessőt, üstököst

nem küld az Úr, ki emberek

fegyvereivel

veszitette el

hajdanta Jeruzsálemet.

Mi szükség az Istenre? Hisz

elég erős az ember is.

Felhőt csinál, gázat lehel

s napkelte és napszállta közt

egy kisebb nemzet pusztul el.

Kuruc, tatár busulhat itt ma még,

hajdu begyürheti a süvegét,

kifordíthatja a köpönyegét,

káromolva apái istenét:

nem isten az, aki nyakára lép,

süket és néma talp -

még a bubánat sem él itt tovább.

Isten talán megszánna még:

ember nincs szánni a magyart.

És már azt kérdik tőlem álmaim:

milyen lesz magyar nélkül a világ?

1940



Szellemi-társadalmi elit

Hivatás, pokoljárás és árulás

Egy szellemi pálya szépségei/nehézségei, kísértései,

avagy mitől óvom a sok ifjú titánt, milyen ne legyen,

akkor se, ha másként nélkülözés, izolálás, szilencium,

Berufsverboten, sőt akár még börtön stb. is várhat rá…

Azokról az emberekről adok itt értékelő jellemzést,

akik képességük, végzettségük, helyzetük stb. folytán

az átlagosnál jóval többet használhatnak/áthatnak nekünk.

mert nagyobb a szellemi, lelki, gazdasági, politikai hatalmuk.

A hivatásuk magaslatán állókról, az emberiség jótevőiről,

akik a jót jól csinálva nagy segítséget nyújtanak másoknak:

papok, bölcsek, tanítók, gyógyítók, tudósok, művészek, vezetők,

akiknek sokszor a pokoljáró dudás sors a „jutalmuk”/büntetésük….

És azokról, akik hivatástudattal és lelkiismeretesen stb.,

de épp a rosszat csinálják jól: a summa cum laude végző,

magát továbbképző, de a mai protokollt követő-betartó,

betegséget „gyártó”, fenntartó, súlyosbító diplomás orvos.

És végül, de nem utolsósorban azokról az áruló írástudókról,

akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,

akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,

de cinikus/ellenséges – szellemi - méreggel oltatók/oltók stb. stb.

p.s.:

Valamennyire mindenki „értelmiségi”, vezető, segítő,

ahogy pl. a családfő-szülő pap, nevelő, tanító, gyógyító is stb.

A jó édesanya a gyerek legnagyobb kincse, de van mostoha is,

sőt még ennél is rosszabb: a pokolba vivő majomszerető stb. stb.