|
Bölcs-balga/boldog-boldogtalan
Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló
Jóisten országa és/vagy földi pokol
Emberélet-minőség vizsgálódásaim
p p pp p p
Eugéniusz:
Magyar írástudók árulása – X.
Alkalmatlan, megalkuvó, parazita, kártevő,
jót mulasztó, janicsár, pokoljárást-kerülő stb. elit
p p pp p p
Kecskési Tollas Tibor:
Bebádogoznak minden ablakot
Az életből csak ennyi fény maradt,
Csillagos ég, tenyérnyi napsugár.
Ezt vártuk nap-nap, homályos falak
Üregéből esténként-délután.
S elvették ezt is, a tenyérnyi napot:
Bebádogoztak minden ablakot.
Tágult szemekkel kék tengerét látom
Nápolynak, s fénylő partjai felett
Még vár a Vezúv, pipál és a tájon
Barnára lesült boldog emberek.
Látjátok? Éjben élünk, mint vakok,
Bebádogoztak minden ablakot.
Tízen fekszünk egy fullasztó szűk lyukba',
A szánk kapkodja be a levegőt,
Mint partra vetett halak kopoltyúja
Tátogunk némán – s érzed, nincs erőd
Szívni az étel s ürülék szagot:
Bebádogoztak minden ablakot.
Az Alpeseknek fenyves illatából
Míg csokrot küld a hűs nyugati szél
És lelket öblít fenn a tiszta távol
S mosolygó hegyek hószaga kísér,
Itt tegnap társam tüdőbajt kapott,
Bebádogoztak minden ablakot.
Csendet hasít a sétahajó kürtje.
A falon sikló leánykacagás
Nem visszhangzik már zengőn a fülünkbe
S az ezersípú nyár nem orgonáz.
Süket a cellánk, minden hang halott,
Bebádogoztak minden ablakot.
Túl Barcelona kertjein szitálva
Egy barna asszony meleg hangja búg
És alkonyatba pendül a gitárja.
Hol táncolóktól tarka még az út;
S fülünkbe folynak az ólmos napok...
Bebádogoznak minden ablakot.
Tapintanánk a bársonyos egekbe,
Ujjunk hegyéből kiserken a vér.
Mint koporsóba, be vagyunk szegezve,
Csak daróc szúr, vagy poloska ha ér.
Simogatnánk a sugaras napot –
S bebádogoztak minden ablakot.
Londonban bál van, sima termén siklik
A sok selyembe öltözött leány.
Puha hajuknak hamvassága izzik
Lágy bútoroknak tükrös hajnalán.
Nyugat táncol – tán végképp eladott?! ...
S bebádogoztak minden ablakot.
Nyelvünket mosta friss tavasz zamatja
Most nyögve nyeljük nyirkos kortyait
Az alvadt bűznek, hol minden falatra
Émelygő gyomrod felfordulna itt.
De lenyeljük e végső falatot:
Bebádogoztak minden ablakot.
Az éhség marta testünket telt álom
Lakatja jól – és ínyenc ételek
Ízét kínálja Párizs – szinte látom,
Hogy kúszik el a neonfény felett
A Néma Rém – s nem lesz több hajnalod ...
Bebádogoznak minden ablakot!
A rádiók csak üvöltsék rekedten
A szabadságot s az ember jogát.
Itt érzi csak befalazott testem
A milliókkal Moszkva ostorát.
S Váctól Pekingig zúgják a rabok:
– Ha nem vigyáztok, az egész világon
Bebádogoznak minden ablakot!
(1955)
p 1
p
p Úri huncutok bamba diófája: bő termést, olcsó-ócska dömpingárut ad
p
p Újságíró pozícióját főleg saját ügyei kivételezett elintézésére használja
p
p Magyarság (ős)történetét hamisító/titkoló az önismeret/becsülés ellen
p
p Újra nem olvassa/értelmezi - a hallgatólagos ún. Társadalmi Szerződés
p
p Velősen, velőtrázón újra-fogalmazni az épp aktuális 12 pontot, na ne!
p
p Újoncot, kezdőt nem hoz helyzetbe, sőt szándékosan mellőz, leéget…
p
p Új és így szokatlan alkotás, életforma a vicclapjának a szabad prédája
p
p
p 2
p
p Új numerus clausust léptet életbe: gój diploma/állásszerzést korlátozót
p
p Büntetőtörvényi szankcióval fenyegeti a zsidók történetének a kutatóit
p
p Amit-ahogy oktat: új nemzedékeket nevel fel áruló elit értelmiséginek
p
p Új jelenségekre érzéketlen, és ezért új fogalmakat sem alkotó/névadó
p
p Ugyan társadalmi munkába, de közhaszon nélkül el-elpepecselő moly
p
p Úgy tömöríti az irodalom/bölcselet klasszikusait, hogy kézbe ne vedd
p
p Úgy tanít „történelmet”: érdeklődést nem kelt, érzékenyen nem érint
p
p
p 3
p
p Úgy tájékoztat a kullancsveszélyről, hogy örökre „erdőkerülő” leszel
p
p Ő úgy szolgáltatja a jogot, mintha egyben igazságot is szolgáltatna
p
p Inkább visszavonul, mintsem Muszáj Herkulesként küzd a közéletben
p
p Úgy vált élettársat, hogy a „párja” tudjon, és tanítsa is őt pl. angolul
p
p Úgy néz másokra, gojokra mindig, ahogy a hülye-gyerekre nézni illik
p
p Úgy „megtanít” autót vezetni, hogy összekevered jobb-bal kezed is!
p
p Agymosás nélkül kéne elvégeznie kötelező iskolákat, letennie vizsgát?
p
p
p 4
p
p Ha van kereslet, publikálja József A., Babits (elme)orvosi leleteit is
p
p A közszereplő neki közpréda, akkor semmi sem szent - magánélet
p
p Még úgy győzné le riválisát, hogy a titkon doppingol és durván csal…
p
p Úgy oktat és képez, hogy mindhalálig a szellemi mankóira szoruljál
p
p Úgy illusztrál mesét-verset, hogy az rosszabb megvilágításba helyezi
p
p Úgy „felvilágosít” a nemi betegségekről, hogy cölibátusba stb. mész
p
p Nem tiltakozó akciót szervező/második nyilvánosság-teremtő ellenálló
p
p
p 5
p
p A tette-műve sikerének végső próbaköve: előmozdítja-e a zsebe javát
p
p Teste-lelke is messze bűzlik: az ön-, vagy bérfeldicsérés pacsuli szaga
p
p Terveiben a többi ember csak eszköz ill. szubjektív, zavaró tényező
p
p PC terminológiát választok: csecsen terrorista vagy szabadságharcos?
p
p Természetes, ha meg/visszatapsolják, de világbotrány, ha kifütyülik…
p
p Termékeny dilettánsként dicsekszik: ő nem ismeri az alkotói válságot
p
p Teológiai nagyképűsködése takargatná élő kapcsolathiányát Istennel
p
p
p 6
p
p Exhibicionista művész: előveszi húgy-foltos sliccből a nagy októberit
p
p Telefonos lelki segélyszolgálatban nem áll(ja sarat, önti/tartja a lelket)
p
p Tekintélyemmel visszaélve ígéretes pályákat török örökre félbe, ketté
p
p Tehetségtelen fiatalokat nem önzetlenül felkarol, képez, kiokosít, ajánl
p
p Tehetetlenül nézeti veled, ahogy a tollaiddal ékeskedve illegeti magát
p
p Ő a Cassius is és a Brutus is, akinek meg kellene ölnie a „zsarnokot” …
p
p Nem ő az úr, a vers nem cifra szolga: nem lét túl a létező kánonokon
p
p
p 7
p
p Bolond bíró lenne nem a naiv „bolond lányra” kenni a gazdája bűnét
p
p Ő vesz rá: zsarolható, kompromittálót-vállalhatatlant elkövető légy
p
p Ő a tévéfotelből, nem a helyszínen tanulmányozza a vulkánkitöréseket
p
p Ő bölcsebb akar lenni, mint verse, pedig az egyszeri ihletben született
p
p A megbotránkoztatott nyárspolgár ő, aki piti, aljas bosszút áll rajtad
p
p Ő az a tizenkét dühös emberből, akinek nem az igazság a legfontosabb
p
p Gyilkossági, főbenjáró ügyben esküdt, aki haza akar érni a meccsre
p
p
p 8
p
p Te csak építgesd a kártya/légvárad, én meg szedegetem a lakbért
p
p Te börtönben voltál, én nem látogattalak, sőt még ki is használtam
p
p Távmunka nem propagáló/segítő: anya, rokkant otthonából keressen
p
p Nem szorgalmazza, hogy ingyen is elérhető legyen több hangoskönyv
p
p Nem érdek, hogy a szellem napsugara süssön be mindenki ablakán
p
p Kétértelműen táviratozó: „A királynőt megölnötök nem kell félnetek…”
p
p Írásban soha nem foglal állást, de szóban is csak max. négyszemközt
p
p x
MARSCHALKÓ LAJOS
A sodródóknak
Te vagy a bűnös, nemcsak a zsarnok,
Te kis sodródó, te rongy akarnok.
Nem lenne rajtunk semmi hatalma,
Éhen pusztulna, útfélen halna
De te vagy és csak te vagy a pártja
Joga, hatalma, hóhéri bárdja
Kinyújtott karja, felemelt ökle
Te szállítod a tapsot dörögve
Te, ki a szolgák himnuszát zengi,
Te vagy a bűnös, névtelen senki.
Te vagy a bűnös, ki súgva mondod
Hogy szolgálod csak a gaz bolondot
S óh, bár a bicskád testvérbe mártod
Azért teszed, hogy megbontsd a pártot,
Ölni tudnék — mondod — ha látom
De a kenyerem, de a családom...!
Farizeusként nyögöd kereszted
S te vagy ki néped sírjába veszted
Mert mit neked a más vére dolga
Te vagy a bűnös, picinyke szolga!
Te vagy a bűnös, te porszem ember
Ki szent eszméért lázadni nem mer
Kinek csak a hasa a hazája,
Ki a korbácsot kutyaként állja
És követ raksz, hogy nőjön a gúla
Mindegy ha egy nép jajong alula
S tagadva Istent, hitet, vagy elvet
A fáraót ha csúcsra emelted
Kapj egy mosolyt, mely suhan feletted:
Porszem! A gúlát Te építetted.
A börtönt, bitót mind te csináltad!
Gazoknak létra meggörbedt hátad
Koporsót, rácsot, acél bilincset
Te alkottál, mert rothadt gerincet
Nyaldosó nyelved minden urat szolgál
Kicsi sodródó rossz szolga voltál!
Elvtelen tollnok, bőrödet mentő
Csinovnyik, bíró, öncélú bendő
Névtelen párttag, száz jelvényt hordó,
Te vagy a bűnös, kis napraforgó!
Te vagy a bűnös! Itt az ítélet!
Büntetésed a szép, szabad élet:
Mikor magadra hagy a diktátor
Melyben versenyre kelhet a bátor,
Mikor már nem lesz hol, kinek nyalni
Kicsi sodródó! — éhen fogsz halni.
Kidob minden párt, megvet a szabad
S hiába sírod hízelgő szavad
Szeméten nyúlsz el számkivetetten
Hiába jajgatsz: Uram! Mit tettem.
Szabadult néped betölti rajtad.
Itt az ítélet! Magad akartad!
p p pp
A
nem
javító-segítő,
sőt passzívan-
aktívan ártó elit
Ahogy mondjuk: a fejétől bűzlik a hal:
legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség
Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat.
Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.
Egy-egy velős gondolatú mondat azokról,
akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb
a képessége, a lehetősége, a hatalma stb.,
hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.
Tanítók és nevelők, szülők és edzők,
patikusok és orvosok, rendőrök és bírók,
tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,
törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb.
Mindenki érintve érezheti magát,
hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe:
ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő,
és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.
A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak,
ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra,
nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat,
és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…
Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba.
A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya,
a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos,
ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl...
p.s.:
A vers, a képanyag, a könyvajánló stb.
nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb.
hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól,
de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról,
az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól,
és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...
|
