|
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok
Életminőség vizsgálódó: jó-rossz példatár
Eugéniusz: Boldog-boldogtalan ABC – III.
(Egy „egyszerű” velős magyar mondatban
a jó életminőségek mibenléte és megélése,
teremtése. őrzése-javítása/hiánya-rontása)
*
A felszarvazottak balladája
Nem voltam még húsz,
midőn egy könnyű éjszakán,
Egy Fradi győzelem és öt konyak után,
A lépcsőház aljában enyém lett a lány,
Reggel úgy éreztem, végre férfi lettem.
Mondtam az öcsémnek, milyen nagyot tettem.
Ünneplő ruhában a kocsmába siettem.
Ott volt a postás,
a rendőr, a villanyszerelő,
A szomszéd, a gázos és a díjbeszedő,
A handlé, a szódás és a képkereskedő,
A házmester, a fia és a kéményseprő.
Pár hét múlva Margit látni akart ismét.
Nem nyúlhattam hozzá, becsukta a szemét,
Terhes maradt tőlem mondta,
kérjem meg a kezét.
Nemsokára eljött az esküvő napja.
Én álltam legelöl, a hajam lenyalva,
Berúgtam jó hamar, csak legyek túl rajta.
Hozzájuk költöztünk a mosókonyhába,
Két helyen melóztam, kell pénz a lakásra,
Holnap itt a gyerek, nem jut idő másra.
Eljött a február és fiam született,
Nyitva állt az ajtónk, bárki bejöhetett,
Leülhetett közénk, ihatott-ehetett.
Nem volt szabadságom soha a seregben.
Hittem az asszonyban, mint a vezércikkben,
De valahogy mégis megint apa lettem.
Ülök a kocsmában. Hogy szállnak az évek!
Dolgozom, vedelek, örülök, hogy élek.
Megtűrnek zárásig. Hazamenni félek.
Hátha ott van a postás,
a rendőr, a villanyszerelő,
A szomszéd, a gázos és a díjbeszedő,
A handlé, a szódás a képkereskedő,
A házmester, a kisfia és a kéményseprő.
https://www.youtube.com/watch?v=8ktcRin9sm8
*
Aki
szemet huny,
ha a szerelme/szeretője,
vagy épp a lánya, felesége
a sarkon/neten árulja magát
(annyival kevesebbet kell dolgoznia)
*
Aki
házi nyúlra nem lő,
de elcsábítani azért hagyja magát,
és nem figyelmezteti barátját,
hogy mily kikapós a neje...
*
Kishitűséged
állandó hódítással
próbálod kompenzálni:
mindenkivel gyorsan lefeküdni -
mint aki száguldó autóból kinézve
ismerkedne meg a tájjal/emberekkel?
*
In flagranti
Úgy érlek tetten,
a „dolog” hevében,
hogy viszem a gyereket is,
hadd lássa, mit művel az apja...
*
Bármi
rosszat elhiszel,
amit rólam hallasz,
felülsz a rágalmazó szónak,
és ezek után már egyáltalán
nem is vagy kíváncsi énrám,
s féltékenységből életemre törsz...
(önleértékelt Otelló, aki nem hiszi el,
hogy ő méltó egy kizárólagos szerelemre)
*
Ha
egy lány
nem lehet a tied,
akkor inkább megölöd,
hogy így másé se lehessen
(gyilkosságok szerelemféltésből...)
*
Amíg
pénzem, hírem
és befolyásom van vagy lehet,
addig a közelemben sündörög,
kikezd velem, velem kacérkodik,
majd úgy eltűnik, mintha
sose látott volna...
*
Ha
akár egyszer is
megbuktam a „vizsgádon”,
nem adsz új esélyt javításra…
(te amúgy naponta vizsgáztatsz,
mesterséges próbák elé állítasz)
*
Az
ellened
elkövetett vétkem
sosem bocsátod meg,
hiába szánom-bánom
és tenném is jóvá azt:
legyen így akkor inkább
mind a kettőnknek rossz?
*
Ha
a legkisebb
zűr, ütközés van,
tisztázás, megoldás,
rendezés stb. helyett –
elmenekülsz anyukádhoz,
aki - sajnos - tárt karokkal fogad...
*
Mindenről,
pláne fajsúlyos dolgokról
egyedül-kizárólag te döntesz
- hiszen te keresed a pénzt! -,
kész tények elé állítod a másikat,
aki „csak” otthon tartja a hátországot...
*
Mindig
van dugipénzed -
csak azt vallod be,
amit nem tagadhatsz le
(a titkolózások elszigetelnek,
és hazugságokba bonyolítanak)
*
Aki
földi bírónál
keresi a teljes igazát,
mint Kohlhaas Mihály,
ha bele is pusztulnak
előszerettei: neje, s családja...
*
Aki
bajában
a figyelemfelhívó
kommunikációnak
egy módját ismeri:
az álöngyilkosságot…
*
Még
soha nem
izzadtak meg együtt
a játékban/sportban,
vagy épp a táncban,
így nem érezhették,
tesztelhették a másik szagát/illatát,
ennek hiányában esküdtek örök hűséget...
*
Mindketten
más-más ételeket szerettek,
a külön konyha jó út a külön-alváshoz?
Az egyikőtök például bigott vegetáriánus,
a másikótok meg csak húst hússal enne...
*
Éhes
gyermekeid
és b. nejed
szemrehányó
tekintete dacára
csakis a hobbidnak,
passziódnak, hóbortodnak élsz...
*
Aki
holtáig alkot
a család rovására
„titkos remekművet”,
és elvárja a csodálatot,
hogy mindenki őt szolgálja,
s felesége dolgozzon helyette,
míg ő a szerepét játssza...
*
Aki
nemcsak
hogy hálátlan,
de még bele is harap
a neki/rajta segítő kézbe:
bántja „büszkeségét”, hogy
most épp ő szorul feleségére...
*
Aki
az önelfogadás
masszív hiánya miatt
csak kötözködik, kellemetlenkedik,
aki a kákán is csomót keresve kötekedő,
akinek odaadó hitveséhez nincs egy jó szava...
*
Aki
nem képes
magát is „alázva”
ölelést kérni, „koldulni”,
ehelyett inkább „büszkén”
öli a jókedvet, dúl-fúl,
ront hangulatot...
*
Aki
nem mer
- mert nem legény -
egy lányt megcsókolni,
mert attól tart/fél, hogy
hátha nem kapja vissza...
*
Aki
csakis
az emberiség barátja,
ő az a írófejedelem, egy Kazinczy,
akit hidegen hagy szenvedő hitvese,
aki éppen most az ő közelében vajúdik...
*
Aki
mindig
félbeszakít,
kizökkent, ha
épp belelendülnék Dolgomba,
minden apró-cseprő dolgával zavar...
*
Aki
élvezi
az általam nyújtott
biztonságot, kényelmet,
kihasználja papucs mivoltom,
de amúgy lenéz, megmosolyog,
és a hátam mögött mással kinevet,
és fűvel-fával megcsal...
*
Aki
mintha segítene
lelki szennyesem mosni –
de közben kiteregeti az utcára,
kipletykálja a szomszédasszonnyal...
*
Aki
minden
percéről
és gondolatáról
elszámoltatja párját:
szerinte ez nem bizalmatlanság,
illetve nem beteges kíváncsiság,
csak a „felettes-én” ellenőrzése...
*
Aki
állandóan támad,
mindig offenzívában van
csakhogy így engem folyton
védekezésre kényszerítsen,
és így ne kerüljön terítékre
az ő zűrös-bűnös viselt dolga...
*
Aki
minden
párbeszédet
egy ki kit győz le
lelki szópárbajnak vesz,
és mesterien forgatja fegyverét,
mert ő ebben a legjártasabb –
főzése, varrása, lakásszépítése stb.
már sok kívánnivalót hagy maga után...
*
Aki szerint
a hitvese úgy szép,
neki pont úgy tetszik, ahogy van,
és teljesen felesleges, sőt káros
a szépségét ápolnia, új ruhát vennie,
a frizurájával bajlódnia és a többi,
mert akkor gyanús, hogy másnak
is tetszeni akarna….
*
Titokban
még esetleg
beszélsz vagy
találkozol még velem,
de mások előtt már régóta
szégyellsz velem együtt mutatkozni...
*
Minden
lehető helyzetben
tüntetően érezteted velem,
hogy én „rangon aluli” hitves vagyok,
aki csak jobb híján, ideig-óráig van,
amíg egy alkalmasabb nem akad...
*
Aki
maga cifrálkodó,
mert a nőnek jól kell öltöznie,
és szépségszalonokba járkál stb.,
a férjét meg túrkálóból ruházza:
- majdhogynem madárijesztőnek -,
elég, ha egy fokkal szebb az ördögnél
(és így legalább más sem vet rá szemet)
*
Mintha
atyám vagy
papom, istenem lennél:
te mindig jobban tudod,
hogy nekem épp mi a jó...
(a paternalista, aki kis-
korúsít/kiskorúságban tart)
*
Neked
a papád,
majd a papod
szava Isten szava:
az utolsó házi vagy
templomi papolás/prédikáció:
eszerint alakul/változik elved
és kapcsolatod a hitveseddel is...
*
Nem
tudnak
sírással
megkönnyebbülni,
mert az „férfiatlan” dolog
(helyette időnként kitör a düh,
vagy rosszabb esetben: infarktus)
*
Ha
„csak”
szeretne gyereket,
akkor akár lehetne is,
de a férj jogos sürgetésére
ő nagyon akar, így nincs: meddő!
(és a lelkület változtatása helyett
aláveti magát az orvosi tortúráknak...)
*
Aranyoskám -
férfinak adva ki magát,
nadrágos szerepet játszva
nem molesztálják, állást kap –
de beleszokik/ragad: így marad...
*
Legszebb
közös emlékeinket
kiradírozva vagy mocskolva
mintha megkísérelnéd kifosztani
nem csak a te, de az én életemet is!
(csúnya szakítás, válás – hídfelégetés stb.)
*
Meghalt
még mielőtt
szerelmes lett volna,
épített volna egy házat,
alapított volna egy családot,
vagy írt volna egy könyvet...
*
Hűbele Balázs
megfutamodása
a szerelmi kihívás elől:
inkább elmegy hősködni,
idegen országért ontja vérét...
*
Édesanyám rózsafája
Édesanyám rózsafája
Engem nyílott utoljára
Bár sohase nyílott volna nyílott volna
Maradtam volna bimbóba hateha
Én vagyok az aki nem jó
Fellegajtó nyitogató
Nyitogatom a felleget a felleget
Sírok alatta eleget hateha
Édesanyám sok szép szava
Kit fogadtam kit nem soha
Megfogadnám de már késő de már késő
Hull a könnyem mint az eső hateha
Sírok mikor nem látja más
Hull a könnyem mint kútforrás
Hull előmbe hull a földre hull a földre
Hull a gyászos kebelemre hateha
Édesanyám mondta nékem
Minek a szerető nékem
De én arra nem hajtottam nem hajtottam
Titkon szeretőt tartottam hateha
Titkon szeretőt tartani
Bajos azt elfelejteni
Már ezután olyat szeress olyat szeress
Akit könnyen elfelejtesz hateha
*
Már
régóta
utálja az urát,
de úgymond csak
a gyerekek miatt nem válik!
(Ennek naponta hangot is ad,
„persze” a gyerekek előtt is...)
*
Aki
nem nyugszik
bele az elválásba:
tíz év múlva is hideg-háborúzik,
pedig ex-neje már rég új párra lelt...
(a közös gyerekek sínylik meg mindezt)
*
Vandál
Titokban
megrongálod,
sőt tönkre teszed
eszközeimet, gépeimet,
bútoraimat, könyveimet stb.!
Ha már egyszer csalódtál bennem,
jobban tudsz gyűlölni, háborúzni,
mint előtte - állítólag – szeretni...
*
Segítő-
készségemmel
csúnyán visszaélve
mindig kérsz, kéregetsz
valamit - pumpolsz engem
örök nagy szerelmet színlelve,
pedig csak egy selyemfiú vagy...
*
Éjt
nappallá téve
személyesen és
telefonon, világhálón
nyughatatlanul zaklatsz
szerelmi/szexuális ajánlatoddal!
*
Aki
szerelmével
ügyesen hiteget,
de végül pofára ejt,
és amire te érthető,
de rossz választ adva
emiatt végleg begubózol,
s már nem hiszel senkinek...
*
A
tudtomon kívül
játszadozol, tréfálsz,
kísérletezgetsz velem:
például most úgy teszel,
mintha épp udvarolnál nekem...
*
Bizalmammal
csúnyán visszaélve
távollétemben beleolvasol
titkos naplómba, leveleimbe...
(akkor „vallod be”, ha kiderül)
*
Aki
engedélyem
beleegyezésem nélkül
kutat magánleveleimben,
naplómban, telefonomban stb.,
mert úgymond neki mindent,
de mindent tudnia kell rólam,
nekünk már nem lehetnek
egymás előtt titkaink...
*
Indiszkréten,
tapintatlanul hallgatódzol,
vagy a holmimban kutatsz
bármilyen terhelő adat után
(amivel majd zsarolni lehet,
hogy a válóperben nyertes lehess...)
*
Kisgyerekként
obszcén módon
szex’ „felvilágosítva”
meg is botránkoztatsz,
jóval nyolc napon túl
gyógyuló lelki sebet okozva!
*
NTB
Szánt
szándékosan
megfertőzni, sőt:
megölni a másikat
épp a nemi aktussal:
pl. vérbaj, AIDS!?
*
Minél
biztosabb
pártában maradása,
- aggszűz vénlány -,
ő annál inkább és annál
hangosabb erkölcs-csősz...
*
Jár-kel
a világban
az erénycsősz,
s mindenre rásüti
a paráznaság bélyegét
az Egyháza/guruja „ezeréves”,
napi aktuális törvényei szerint...
*
Dróton
akarsz rángatni
mint egy rongybábut:
atyáskodó „kisfőnökként”
minden lépésem irányítod,
ellenőrzöd, lepontozod stb.
*
Szerelmeddel,
ill. jobban mondva
csak annak tettetésével
előbb magadhoz láncolsz,
trükkösen magadba bolondítasz,
majd éheztetsz, érzelmileg zsarolsz stb.
*
Belém beszéled,
belém programozod,
hogy milyen beteg vagyok,
hogy életem végéig ápolhass,
(apolgat/csókol szó-család)
hogy szorosan tőled függjek...
*
Kisajátítod,
lestoppolod magadnak
az ún. Nagybeteg szerepet,
hogy holtomiglan téged ápoljalak,
eltartsalak, csak veled törődjenek...
*
Oly
közel állsz hozzám,
annyira ismered érzékenységeimet:
akár egy szóval is szíven tudsz döfni,
te vagy a legjobb személyi kínzómesterem…
*
Annyira
gyűlölsz, hogy
ebbe nem csak
te pusztulsz lassan bele,
de engem is magaddal rántanál…
(mert nem viszonoztam a szerelmedet)
*
Divatdiktatúra
lojális alattvalója:
uniszex ruha, arc,
frizura és mozgás: stb.
*
Éretlenség
miatti indiszkréció,
kibeszélés - „dicsekvés”,
mint kinőhető gyermek-
betegség...
*
Rakoncátlan nyelved,
locsi-fecsi lelkületed
kifecsegi a titkaitokat,
háborgatva ezzel a
kapcsolati/családi békét...
*
Kipróbált,
igaz szerelmeddel
egyáltalán nem úgy bánsz,
mint felbecsülhetetlen kinccsel illene –
csak ha már elvesztetted, akkor keseregsz...
*
Te
csak
újabb
terheket raksz
a kapcsolatotokra/
kis családi sajkátokra:
így aztán együtt süllyedtek el...
*
Drága,
véges időtöket
ön-ismétlődően, rendszeresen
ízléskérdéseken vitatkozva fecsérlitek el...
(mindkettő a másikat tartja ízlésficamosnak)
*
Először
az esküvőn
láthatod Őt élőben,
meztelenül meg még
azután, még az ágyban sem...
*
Nem
hangoljátok össze
a hangszereiteket –
nincs köztetek összhang,
- hármas egység: harmónia -,
csak villa-kanál csörömpölés,
és repülő/zuhanó csészealjak...
*
Elveszed a lányt,
pedig látod az anyját,
milyen csúnya, kövér,
zsémbes, házsártos lett,
aki nem szeret sütni-főzni,
csak gonoszul pletykálkodni …
*
Nem
vallod be
hűtlenséged,
nem bánod meg,
de úgyis kiderül,
közvetve is elárulod magad,
így párod még többet is feltételez,
és érthető, ha nem nagyon hisz neked
és végleg tönkremegy egy javítható házasság...
*
Nincs
kedved hazamenni -
még meg sem érkeztél,
és máris csak a panaszáradat dől rád,
vagy az egész nap otthon unatkozó nej
jobb/más híján mindent veled beszélne meg...
*
Nem tudsz
tréfálkozva „beolvasni”
csak a már megtelt bilit
a másikra hirtelen ráönteni,
amire jön a sár-szar dobálás:
kis igazatokkal mocskoljátok,
sőt (n)agyon veritek egymást...
*
Sokáig tűrsz,
egy árva panaszszó
sem hagyja el ajakad,
sőt: mindenhez jó képet vágsz,
majd egyszer csak kiborítod a bilit,
és dührohamban alaposan beolvasol,
majd végleg szakítasz, felégeted a hidat...
*
NTB
Vagy
sosem tudtál
a nemi betegségekről,
vagy túl sokat is láttál,
és hiszel a fertőzéstanban,
és tartósan szex-fóbiás lettél...
*
Akit
nem Isten
rendelt neked, azt
próbálod erőlködve,
babonás praktikákkal,
bűbájjal, zsarolással stb.
megszerezni és megtartani...
*
Az ismerkedés,
az udvarlás időszakában
még csúcsra járatod magad –
az egybekelésetek után viszont
már csak takaréklángon üzemelsz,
már birtokon belül vagy, örökre tied!?
*
Túl
sokat
mutattál
először magadról,
bűvészmutatvánnyal,
olyat is, ami nem volt,
nem tudod ezt a szintet
folyamatosan fenntartani:
sikerült Őt meghódítani,
de nem megtartani…
*
Mindig
mindent
be kell dobni,
- maximálisan -,
hogy ideig-óráig
megtarthasd a másikat,
meddig bírod e csúcsra-járatást...
*
El kéne indulni
El kéne indulni,
Meg kén házasodni.
De még az a kérdés,
Hogy kit kéne elvenni?
Ajjaj jaj, ajjaj jaj,
Kit kéne elvenni?
Ha kisasszonyt veszek,
Nem tud szőni, fonni.
Jaj de szégyen nékem
Pénzért gatyát venni.
Ajjaj jaj, ajjaj jaj,
Pénzért gatyát venni.
Ha öreget kérek,
Az mindig szomorú.
Annak minden szava
Egy égi háború.
Ajjaj jaj, ajjaj jaj,
Egy égi háború.
Ha gazdagot kérek,
Mindig csak azt hányja,
Az enyémből élsz te
Ebadta hitványa!
Ajjaj jaj, ajjaj jaj,
Ebadta hitványa!
Ha szegényt megkérek,
Avval mit csináljak,
Egy kódúsból kettőt
Minek is csináljak?
Ajjaj jaj, ajjaj jaj,
Minek is csináljak?
Istenem, Istenem,
Ugyan mit csináljak?
Legénykedjem-e még,
Vagy megházasodjak?
Ajjaj jaj, ajjaj jaj,
Vagy megházasodjak?
Az az egy reménység
Táplál ezután is,
Jó lesz a legénység
Nekem ezután is.
Ajjaj jaj, ajjaj jaj,
Nekem ezután is.
*
Egy
pillanatnyi
kihagyás és kész:
elröppen az arany-
ketrecbe zárt madárkád,
és már soha többé nem látod...
*
Felkelti
a vágyad, a libidód,
felajzódik a potenciád,
úgy tesz mintha akarná az aktust,
majd durván és megalázóan elutasít...
*
Fittyet hánysz
a rossz előjelekre,
a baráti intelmekre:
dafke/megittasultan
annál inkább belevágsz
és kitöröd a nyakad
a sötét veremben...
*
Bolhából
elefántot csinálni -
kicsinyesek vagytok,
mindenen fennakadtok
mint egy kis papírhajó
a sekély, köves patakban,
*
Rész
az egész helyett:
neked csak a melle/
feneke/szeme stb. tetszik,
ahogy most, csúcsformában,
amíg állja a versenyt a tinikkel...
*
Neked
csak este tetszik,
amikor éppenséggel
a legjobb passzában a legszebb –
ezt nem akarod együttéléssel,
együtt ébredéssel elrontani...
(az, aki szép, az reggel is szép…)
*
Neked
itt és most tetszik,
de hogy mi lesz egy év múlva,
az titok – azt te sem tudhatod,
de mégis örök szerelmet ígérsz?!
De ha hitvesi hűséget fogadsz,
az betartható/andó ígéret…
*
Frottőr
Teljesen kielégíti
szexuális vágyadat,
csiklandja érzékiséged
ha odadörgölőzhetsz
egy vadidegenekhez
a tömött, túlzsúfolt buszon...
*
Gyerek-
lányokra utazol,
csonka családból,
- legális keretekben -,
mert ott apáskodhatsz,
imponálhatsz felnőttségeddel,
és egy ideig áltathatod magad:
beléd szeretett egy romlatlan lény...
*
Fixálódik
a korakamaszkor -
meghógolyózva és hajat
húzogatva fejezed ki tetszésed...
*
Otthon
már nem
ad magára:
szőrös, trottyos,
legatyásodott, slampos
(kivéve, ha vendég jön…)
*
Minden nap
újra és újra
nulláról indulni,
és újra elnyerni kegyeit,
mintha ma először találkoznál vele?
*
Ha
már
egyszer
elvetted Őt,
nem kell többet
udvarolni, bókolni stb. –
ez egyszer s mindenkorra
le van tudva, ki van pipálva...
(egyszer mondtam, hogy szeretlek,
ha változás lesz, akkor majd szólok…)
*
A
pornó-
film hatása:
az első öt perc izgat,
majd a többi óra undorít
(és akár egy életre is elveszi
a kedved: annyira gusztustalan...)
*
Nem
egyszerre
akarnak/szeretnének gyereket:
a nő retteg a szülési fájdalomtól,
fél nőiessége, szépsége vesztétől,
még csak rabságnak látja az anyaságot...
*
Biztosra mész
a védekezésben:
fogamzás-gátláshoz
sterilizálod-kiherélteted magad,
vagy csak azonosneműekkel kezdesz...
*
Ki szeret,
s párra nem találhat,
oly hontalan, amilyen gyámoltalan
a szükségét végző vadállat
(József A.)
*
A
tánc-
iskolában
beléd vert
illemszabályokra
görcsösen figyelve –
vagy fittyet hányva
minden udvariassági szokásra...
*
Az
abortuszt
elbagatellizáltad,
később lett lelki dráma,
nehezen feldolgozható trauma...
*
Méltatlanra
pazarolod el
az ifjúságodat,
bókod, csókod,
és leleményes
önfeláldozásod –
miért nem láttad ezt?
*
Prűd
családi
légkörben
nevelkedtél fel:
te is ilyen vagy,
vagy ellenkezőleg:
egy piszkos-szájú nő,
aki ocsmányul trágár...!?
*
Csak
az erotikus
kisugárzása,
szexepilje hiányzik,
amúgy tiszta, rendes és
még helyes is a leányzó...
*
Nem
volt türelme
tovább várni
a szülés után,
és félrelépett, –
a felesége meg
inkább már csak
főállású anya lett...
*
A
párod
elzár a világtól -
háremben őriznek
kandi pillantásoktól,
hogy csak neki legyél szép...
*
Fütyi
komplexus –
neked túl kicsi van
egyáltalán/többiekhez képest,
ami miatt gátlásos, kisebbségi
komplexusos leszel...
*
Ha
feláll a farkad,
merevedésed van,
ösztönöd ösztönöz,
gyorsan belevered
és kielégülsz benne
(az állat az emberben)
*
Az
onanizáláshoz,
önkielégítéshez,
maszturbáláshoz,
élő gumigésa a partner,
ez neked így már illúziókeltő...
*
Túl
sok-kevés,
sosem optimális -
vagy rosszul időzített,
házasélet helyetti önkielégítés...
*
Keresztény zászló alatt
írt-terjesztett nemi erkölcsi intelmek
tennék bűntudatossá az önkielégítőket,
s még testi sorvadással is fenyegetnek…
*
A
változatosság
gyönyörködtet!?
Promiszkuitás:
havonta cserélni,
vagy egyszerre több
szexuális partnerrel
élvezkedni...
*
Ha
túl szép a nőd,
túl sokan kerülgetik,
sokat kerül kísértésbe,
ha ronda, neked se kell,
még ránézni is rossz...
*
Elment a két lány virágot szedni,
Elindulának, kezdének menni,
Egyik a mástól kezdé kérdezni,
Ki volt az este téged kéretni?
Már engem, mátkám, tízen kérettek,
Adj jótanácsot árva fejemnek,
Hogy a tíz közül melyikhez menjek,
Hogy virág helyett kórót ne szedjek.
A legelsőnek János a neve,
Annak szívemben megvan szerelme,
Inkább szeretném őtet kedvembe,
Ha lépett volna Vénus kertjébe.
Másik Sámuel, azzal én szívem
Meg nem nyughatik véle én lelkem,
Lám azelőtt is legkisebb vétkem
El nem szenvedte ok nélkül nékem.
A harmadiknak a neve Zsigmond
Ha megharagszik, ő lustának mond,
Lészen kezében korbács és dorong,
Száll a fejemre keserves nagy gond.
A negyediknek a neve István,
Abban az a kár, hogy igen hitvány,
Ha lefekszik is a jobb oldalán,
Ő nyugodalmat sohase talál.
Ötödik Péter, az igen fösvény,
Annak a háza, tudom, hogy sövény.
Ha ahhoz megyek, perpatvar lészen,
Jaj lészen nékem egész életem.
Hatodik Ferenc, bátyja Jánosnak,
Az sem szereti nyelit ásónak,
Nem is rossz fia a sernek, bornak,
Felit se alussza ki éjszakának.
Györgyöt szeretném, az jó játékos,
Annak ruhája, tudom, aranyos,
Paripája is van, hatvan talléros,
A konyháján is mindenkor zsíros.
Gábort szeretem, mert nem utolsó,
Látom, keziben van boroskorsó,
Szép lányokkal igen játszandó,
És azok után igen haldosó.
Kilencedik András, ki hűségesen,
Ki hűségesen szedte hálóját,
Hogy megfoghassa kedves galambját,
Régen óhajtja kedves galambját.
Tizedik Mihály, most is óhajtom,
Vélem tett jókért meg is siratom,
Mert ő volt nékem igaz gyámolom,
Ő szép személyit magamnak tartom.
https://www.youtube.com/watch?v=qcco6EP0N_Q
*
P.s.:
Boldog-boldogtalan
Plusz-mínusz végtelen
Az akarót repíti, a nem akarót vonszolja a sors…
Kiken és miken múlik, hogy kiteljesedik-e életünk,
hogy jó, igaz, szép születés-élet-halál vár-e ránk,
ami méltó a Jó Isten hasonmás teremtményéhez?
Mint egy gitárhoz, amin isteni muzsika játszható,
de használható nem rendeltetésszerűen, sőt, mint
szobadísz, nehezék, zálogtárgy, kalapács, fegyver,
vagy amiből kicsalható egy lélekromboló ördögi zaj...
Lehet élni csodálatos, megtáltosító isteni szerelemben,
boldog családi körben, édes otthonban, gyerekáldással,
de lehet/maradhat valaki agglegény, vénlány, elvált,
szerelmi gyötrelemben, szex nyomorban, házas pokolban…
Jószándékokkal kövezettek a pokolba vezető utak –
önmagunktól és jóbarátainktól védjen meg az Isten.
Ádáz nyílt ellenség, gonosz mostoha, sunyi álbarát?
Többet árt a kényeztető anya, a jó protokollos orvos...
A mese/példabeszéd, közmondás stb. rólunk szól,
ismerjünk magunkra s bölcsen/lélek bátran itt-most
változtassunk éltünkön - sokkal több múlik rajtunk,
mint azt gyáva önigazulásul magunknak is hazudjuk...
Az aranyunkat becsüljük meg és gyarapítsuk,
ami sár, azt nem mondjuk aranynak, ne őrizzük
és ne szaporítsuk, de tegyük arannyá, ha lehet,
és az aranyunkat meg ne hagyjuk sárrá válni…
p.s.:
Egy-egy lényegre törő tipikus kulcs/példamondat,
ami segíti a kifejezést és megértést, az érzékenyítést,
az elképzelést, az elemzést és az újra egészbe rakást,
a megítélést-értékelést, az elsajátítást és tovább gondolást…
|
