|
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan
Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló
Jóisten országai és/vagy földi poklok
Életminőségi teszt/magyar mondattár
Eugéniusz: Önéletrontások tükre - I.
Amit az ember közvetlenül-közvetve magának árthat
Érzékenyítő, képzeleterősítő, gondolkodtató, megítéltető
*
Reviczky Gyula:
Húsvét
Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!
Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen…
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen.
*
Reviczky Gyula
Magyar virtus
Lármázz magyar! Ellenfeled'
Kongó szavakkal kardlapozzad,
És öltsd azokra nyelvedet,
Kik megcsufolni nem haboznak.
Óh, mert nyelved merész, csodát mivel,
De az utolsó vagy, ha tenni kell.
Aludj', magyar nép! Bármi jő:
Mindegy, te sült verébrül álmodj',
Változván ember és idő,
Őrizd meg ősi lomhaságod'.
Mig más egész nap fárad, izzad:
Te szempilládat föl se nyissad.
Hallgass magyar! Ha rád morog
A külföld, némulj el szavára.
Mert bár mindenbe' majmolod,
S mint árnyék támolyogsz nyomába:
Nem hallgatsz, csak dicséretére;
Hibád' ha látja, esz a méreg.
Vakulj magyar! Türelmedet
Nem józanság okozza, hidd el.
Szidd inkább gyönge merszedet
S keleti röstséged veszítsd el.
Nagylelkü, higgadt nép nem vagy te, nem!
Csak léha vagy, csak rest vagy, nemzetem!
*
Nem mer tréfálkozni,
mert nem lehet kizárni:
olykor akár rosszul is elsülhet
*
Untig ismételt
szakállas viccedre
várnál harsány hahotát
*
Persze, hogy mindig csakis
pont azt az egy fanyalgót látod,
aki miatt többet nem mondasz viccet!?
*
Lefagysz,
mint egy számítógép,
de nem indítod újra magad
*
Ha egyszer leverted a lécet,
akkor túl magasra, elérhetetlenre,
vagy túl alacsonyra, átléphetőre teszed
*
A külső
elvárások miatt görcsölve
ott és akkor mindig alulmúlod magad
*
A piszkos munka
és a „tiszta kéz”: nem
én öltem, csak a bérgyilkos
*
A préda-
állatok vészhelyzetben,
te egész életedben: mimikri
*
A rosszat
jól, egyre jobban,
már-már tökéletesen csinálni
*
A ritka,
olykor/sokszor egyszeri
jó alkalmat lazán elszórakozó
*
A politikai pankráción
késhegyig marakodók vagytok –
vagy nevető, haszonélvező harmadik.
*
A saját szádtól
vonod meg a falatokat,
de ezzel csak ellenséged hizlalod
*
A részegséged
az neked enyhítő,
és nem súlyosbító körülmény?
*
A rossz tréfa
kutyaként harap –
ellenséget gyártasz magadnak
*
A satnya
kis alma biogyümölcs,
de a nagy piros mérgezettet eszi
*
A segítő
kézbe beleharap,
de a keblén mérges kígyót melenget
*
A rút
kiskacsa története –
Szép hattyú lehetett/lehettél volna…
*
A sok kéregető
facsarja szíved –
védekezésed: koldusmaffia…!
*
A sorshúzás után
kitöltött nyertes szelvény,
és vad költekezésbe kezdeni
*
A számoknak
elmarad a minősége,
és csak absztrakció marad
*
A szabad
szólásod jogáért
túl nagy árat fizettél: diliflepnid lett
*
A szart
rendszeresen
aranynak nevezi,
az aranyból szart csinál
*
A guru kezét
csak úgy meri elengedni,
ha rögtön ad neki mankókat
*
A szigorú ész
mindenek felett –
a szív csak a női gyengeség jele
*
A dolgok árát látja,
a szépségükre érzéketlen:
erre nincs – betanított - szeme
*
Ha
ünnep közeleg,
ő egyből annak
olcsó megúszásán agyal
*
Nem tartja meg
méltón az ünnepet,
így az sem bírja megtartani őt…
*
Nincs
lelkes állapota,
hisz már csak hálni jár belé a lélek
*
Ő csak
egy ki szelet vet –
megdöbbenve látja: vihart arat
*
Paranoiás:
mindenki rá veszélyes
vírushordozó/bacilusgazda
*
Rosszul él
szabad akarata
isteni hatalmával:
a Rosszat választó
*
Sekély kéjt
sem okoz szadizmusa:
mazochista az „áldozat”
*
Szégyelli,
ha pisilnie kell,
ő akkor inkább „bent megy ki”
*
Gátlásosságát
borral, alkohollal oldja,
egészen a gátlástalanságig…
*
Csípőből
mindennek ellenszegülő,
aki így-ezért cukorbeteg lesz
*
A Büszke Absztinens –
pedig csak a bor igazságától,
vagy a lappangó, elfojtott
alkoholizmusától tart
*
Kerülöd
az önfeledt játékot,
nehogy ezáltal kiadd magad
*
Nem irt,
gyérít egeret, patkányt,
sőt: még asztalt is terít nekik
*
Kerülöd
a konfrontációt,
el is szemtelenedik a piaci légy
*
Az a balek vagy,
aki biztosan „tudja”,
hogy hol az a bizonyos piros...
*
Magadhoz
nem hívsz vendéget –
te max. hívatlan vendég vagy
*
Csak
a kocsmában
vagy nagyhangú,
otthon papucs alatt
*
A nyilvánvalót bizonygató,
a bizonyítandót evidensnek veszi
*
Nem
hazai pályán játszó:
besétafikál az oroszlánbarlangba
*
Hálás
az uraságnak az alamizsnáért,
hogy már kitaposta az ajándék cipőt
*
Nem
tűnik fel:
gyereked már
meg sem kérdi: mit hoztál?
*
Aki
mondja másra,
az mondja magára.
Ki mint él, úgy is ítél…
*
Ő is
csodagyereknek indult:
de kollaborált az elhülyítésében
*
Őt
nem élteti a humor,
de ön-gyilkolja a maró öngúny
*
Soha
nem ő nevet utoljára,
pedig az nevetne igazán...!
*
Többet
tenne bele a napba,
mint belefér (pajzsmirigyes)
*
Túl nagy
nevetéseinek
előbb-utóbb nagy
sírás lesz a vége
*
A gyerekedet
elkényezteted,
ha magad nyomorba döntöd is
*
Ha
valaki arcul köp,
a te reakciód kedvet
csinál a folytatáshoz...
*
Belement
a sárdobálásba,
és még le sem moshatja magát
*
Még
jobb eset,
ha nem ismeri,
rosszabb: szégyelli az őseit...
*
*
A múltat
végképp eltörli,
és mindent nulláról/elölről kezd
*
Tánc helyett
max. kényszerzubbonyban
tántorog/vánszorog/támolyog,
vagy bilincsbe vert lábbal topog
*
Hagyod
kirabolni magad:
alamizsnáért pitizel a kifosztónak
*
Beteges
spórolás miatt
mindig a már romló almát eszegeti
*
Hiába
kívánhattál hármat,
még jó, ha nem lett rosszabb...
*
Balgán
úgy jár,
mint Midasz király:
minden vágya teljesül
*
Más előtt
nevetgélő fakutya,
s ott sír, hol senki sem látja
*
Örökre
gyerek marad,
mindig mások dönthetnek
a javáról (el is veszik azt…)
*
A „barátról”
rosszkor, későn derül ki:
ők csak egy szesztestvér…
*
Incselkedő:
birizgál, ingerel
épp még alvó házőrző vérebet
*
Oly serény,
és oly „önzetlen”
a más portája előtt sepregetésben,
hogy emiatt a magáé előtti elmarad
*
Egy nap, egy éj
dínom-dánom/világraszóló lagzi,
majd sok év szánom-bánom (dutyi)
*
Amire születni kell,
pont annak tanulását erőlteti:
szorgalmasan, de hiába gyakorol...
*
Egyik
rosszabb anya,
mint a másik:
gonosz mostohánál
rosszabb majomszerető
*
Meglasszózva –
minél inkább menekülsz,
annál jobban szorul nyakadon a hurok
*
Nem előrelátó -
úgy jár, mint a csónaképítő Robinzon –
sokhavi gürcölése megy veszendőbe,
mert nem képes vízhez vontatni…
*
Függetlenség ideológia:
nem ad és nem kér kölcsön,
nem tesz, nem kér szívességet
*
Sohasem
vallod be:
te is szerelmes vagy,
mert így akkor társad
menten nyeregben lenne?
*
A sérelmeit
szenvedélyesen gyűjtögetőből
előbb-utóbb ön/közveszélyes ember lesz
*
Ha
nem lehet a tiéd a lány,
akkor ne lehessen senkié se:
kútba veted és te is utána ugrasz
*
A „bolond”
légvárakat épít,
és a „segítő” pszichiáter
meg csak szedi a lakbért
*
Divide et impera
Két összeveszített,
megosztott fél között
nem ő a nevető harmadik
*
Egész nap
elsötétített lakásban
lopva járni/suttogni,
mert egy „nagybeteg”
terrorizálja az „otthonod”
*
Ideiglenes megtérő:
amikor és ameddig
az ördög beteg lett,
szerzetes akart lenni…
*
Partra vetett halként vergődsz,
nem találod élettered, ahol pedig lubickolhatnál
(a jó-rosszszándékú hivatásos segítőd csak simogat)
*
Úgy
szervezi
a vállalkozását,
hogy alkalmazottja
lesz a fizetett ellensége!
*
Pénzért
vásárol „szerelmet”,
és háborog a szolgáltatás minőségén?
Miért nem tart ki mellette az illető holtáiglan?
*
Fényes nappal
futkosol a lámpáddal,
de a vaksötét éjszaka meg nem világítasz?
*
Az
összes
fölösleges és
káros tudományokból
nagydoktori fokozatod,
sőt akadémikusi címed van!
*
Ön-
ellátó:
előbb ön-
magad vádolod,
majd magadat véded,
s a végén még te is ítélkezel?
Majd az ítéletet magadon végrehajtod...
*
Unatkozva
tényleg lassabban telik időd,
visszatekintve viszont eltűnt a nagy semmibe!
*
Felfelé
köpköd és
széllel szemben pisil:
csoda, hogy mocskos és undorkeltő lett?
*
Óriási
szerencsével
sikerült átúsznod a folyót –
te meg ismét próbálkozol,
mintha már rutinból menne?
*
Arról is
azt hiszed,
hogy jól tudod,
amiről halvány fogalmad sincs:
bele is buksz ebbe a tévhitedbe...
*
Bele-
harap
a segítséget
nyújtó kézbe,
majd fennhangon
a társadalmi közönyről panaszkodik…
*
Annyira
bánt, hogy
senki nem figyel rá:
ezért botrányhősködő,
a köztéren gyújtja fel magát
stb.
*
Meg-
hátrál
a napi
létküzdelem
életizgalmai elől:
végleg a bolondok háza
adta védettségbe bújik…
*
Nyomorultul
érzi magát, hogy
ő oly keveset ad,
pedig nem a feleslegből ad!
*
Elfogadod
a „köz” vélekedését:
te nem egy becsületes,
hanem egy hülye voltál
*
Nem te vagy
az a kóbor angyal,
aki mindig maga ellen fogad?
*
Ma még
jutalom jár
plusz teljesítményedért,
de holnap már ez a norma,
vagyis a minimális elvárás...
*
Utált
stréberkedő,
vagy önsorsrontó,
elkallódó, nem épülő,
az örök renitens diák
*
Az önkínzó
fogyókúrák után
hedonista zabálás a jutalom!?
*
Elfogadva
a „bezzeg gyerek” szerepet
mindenkivel megutáltatja magát
*
Szégyellt
viselt dolgait rejtegetve
zsarolhatóvá teszi magát
*
A kevés,
elég jó helyett
inkább a rosszból eszik túl sokat
*
Utánzó
divatmajom:
saját elcsúfítására
egy egész vagyont költ
*
Aranyosi Ervin:
Elmúlt a húsvét
Vajon el tudjuk-e görgetni a követ,
képesek vagyunk-e a feltámadásra?
Szakad e sorsunkban a megszokás-szövet?
Vagy csak úgy, mint eddig, várunk egy csodára?
A saját csodánkat, mindig mástól várjuk,
mi meg nem változunk, körbe-körbejárunk?
Rabszolgák maradunk, kikben lélek nincsen?
Eldobjuk álmaink, Júdásként eladjuk?
Hisszük csak hóbortból teremtett az Isten?
Legszebb álmainkat nap, mint nap feladjuk?
Tesszük csak a dolgunk, hogy ezt-azt túléljünk?
Rácsok árnyékában, hogy a fénytől féljünk?
Kétezer év robot, semmi sem változhat?
Nem lelünk kiutat az elme börtönéből?
Nem hiszünk holnapban, mely új jövőt hozhat,
s függünk hatalomtól, semmit érő pénztől?
Mérgezzük világunk még élhető felét,
s várjuk a Megváltó újabb jövetelét?
Nem minekünk kéne megváltókká válnunk,
letépve láncaink, teremtve a jót?
Saját kalitkánkból szabad égbe szállnunk,
s boldoggá tennünk a jó Mindenhatót?
Feltámadni kéne, hisz elmúlt a húsvét,
tűnjön a világból az ily bánatos lét!
Anyagbörtönünkből tudunk szabadulni,
magasabbra szállva, emelkedni fel?
Muszáj állandóan földre visszahullni,
hiszem, megoldásnak, célnak lenni kell!
Ám, amíg bakancsok taposnak fejünkre,
nem kerülhetünk mi a méltó helyünkre!
Tapasztaljuk végre meg a teljességet,
lépjünk be a fénybe végre boldogan!
Hagyjuk magunk mögött a kínzó sötétet,
hiszen lelkünk a mag, amely megfogan!
Együtt és egymásért, vígan, mosolyogva,
értőn nézve mától fel a csillagokra!
*
Pozitív-negatív dimenzió
Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed
balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.
hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség
nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.
A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,
és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!
Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból
magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!
Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,
az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…
p.s.:
A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:
jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
|
