|
Életminőség-vizsgálódásaim - XXI.
Bölcsből balga, boldogból boldogtalan?
Isten édes gyermekéből egy állatorvosi ló?
Édenkerti jó élővilágból Pokol/halálbolygó?
Életrontások anyanyelven, magyarán:
Test és lélek, szellem és – társas - élet:
Istenkép és bölcsesség, poézis és tudás III.
*
Sértő Kálmán
Utolsó versem
Születtem, éltem.
Lettem, mentem,
Csókoltam, kértem,
Hazudtam, szerettem.
Boroztam, könnyeztem,
Őszültem, vívódtam,
Szép voltam, csúf voltam,
Henyéltem, Kínlódtam.
Törődtem, nem bántam,
Akartam, ellöktem,
Elhívtam, öleltem,
Csókoltam, leköptem.
Vigyáztam, eladtam,
Vittem, meg nem vittem,
Jó voltam, rossz voltam,
Hittem és nem hittem.
Takarítottam, mulattam,
Rejtőztem, fénylettem,
Sebeket kötöttem,
Fölmaradtam, égettem.
Tanultam, nem tanultam,
Verettem, űzettem,
Csókokat aszaltam,
Nyílottam, bűzlöttem.
Terveztem jót, rosszat,
Két táblán arattam,
Ördög és úr súgott:
Magamnak maradtam.
Jártam én az útján
Gazdagnak, szegénynek,
Öregnek, ifjúnak,
Balhitnek, reménynek.
Örömömnek, bánatnak,
Kancsónak, tócsának,
Disznónak, lelkeknek,
Átoknak, nótának.
Véreztem, vétkeztem,
Éheztem, jóllaktam,
Döntöttem, ágyúztam,
Gondoztam, rakattam.
Cibáltam, tréfáltam,
Zokogtam, kacagtam,
Eldobtam, lemertem,
Bontottam, faragtam
Futottam, cammogtam,
Támadtam, kerültem,
Hamisan fönt voltam,
S igazán merültem.
Tettem és nem tettem,
Hoztam és nem hoztam,
Nem loptam, becsültem,
Tiszteltem, oroztam.
Gyaláztam, imádtam,
Kócoltam, fésültem,
Rab voltam, nem voltam,
Vártam, és készültem.
Pihentem, lihegtem,
Suhogtam, robogtam,
Betörtem, gyilkoltam,
Szállásért kopogtattam.
Lefőztem, dicsértem,
Tiportam, emeltem,
Szíveltem, utáltam,
Hallgattam, feleltem.
Szelíd és vad voltam,
Gyáva és vitézlő,
Marcona, lelketlen,
S nagyapós mesélő.
Én voltam! Nem voltam!
Ki lettem, születtem,
Jajgatok s kacagok,
Önmagam, felettem.
Szaladok, nem lépek,
Lerogyok, meghalok,
Senki sem voltam én,
S örökké maradok.
*
- Nagyon érdekelte a sorsom, hisz jelentenie kellett róla
- Nincs olyan rossz ügy, mely ne találna védőügyvédet
- Nekem takart sebem – neked festett vérzésed van
- Csak árnyéka vagy egykori és lehetséges önmagadnak
- A törvény pókháló: a bogár áttöri, de a legyet elfogja
- Nem egyeztek meg, és így csak az ügyvédetek jár jól…
- Van jó törvény, de nincs hatalom büntetni megsértésük
- Ott él, ahol dicsekedni lehet a törvény kijátszásával…
- Minél több a törvény, annál kevesebb az igazság
- Ahol a jog bizonytalan, ott igazából nincs is jog
- Amikor a bíró részeg, a törvény tántorog
- Megnyered a pered s elveszíted a pénzed
- Az enyém, tied, övé – mennyi lármát szüle
- Egy per sok újabbat szül – végtelen perkígyó
- Fizetett rutinos okosok kiforgatják a szavaidat
- Legyen pered, amelyben tudod: neked van igazad
- Az ügyvéd a vesztes pereden is jól keres
- Ha valamit eltemetsz, temesd mélyre, különben feltámad…
- A lusta ember azt hiszi: kezét-lábát is csak kölcsönkapta
- A lustát még a pihenés is kifárasztja: csak munka után édes
- Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél: rágalom…
- Faleveleket vinni az erdőbe, vizet hordani a tengerbe
- Helyből kell akkorát ugranod mint másnak nekifutásból
- Esés nélkül tanulna meg biztosan állni és járni a lábán
- Ha egyet láttál, mindet láttad – tizenkettő egy tucat
- Csak a könyvekből akarod az embereket megismerni?
- A több tanulás a rosszakat csak még rosszabbá teszi…
- Te még a saját károdon sem okulsz, bajodból se tanulsz…
- A sok magyarázkodás: múlik az idő, míg kijavíthatta volna
- Ő versenyez a munkaerő piacon, de érte nem a bérek-árak
- Hiába van szeme, ha nincs élesített esze: nem veszi észre
- A kamatok sohasem alszanak: az idő – nem – neki dolgozik
- Amikor a legjobban esik, pont akkor ne hagyd abba?
- Csak a kisujjad nyújtod, s már az egész karod akarja?
- A győztes mindent visz – te most is vesztes vagy
- Másnak kaparod ki a tűzforró gesztenyét
- Mindig a te farkaddal verik a csalánt
- Csak a gördülő kövön nem tapad moha
- Egészséges lábad odaadtad egy arany mankóért
- A semmittevés a bűnök anyja, az erény mostohája
- Leisure without culture is death – agyadra megy a jólét
- A nagy rabló a bírája az éhes gyereknek ételt lopó apának
- A törvény előtt én egyenlő vagyok, te sokkal egyenlőbb
- Suttogó propaganda: fű alatt terjeszt rémhírt, rágalmat
- Diplomáciai érzéke nem nulla, de süllyed a mínuszban
- Úgy tud elküldeni a francba, hogy még te kérj elnézést
- Amennyit ő szenvedett, úgy és annyit még soha senki
- Amit mond, az igaz és való, de teljesen értéktelen „hír”
*
MIND EGY
Az ember életminőségromlás fő forrásai -
nem esetleges, de fontossági sorrendben::
I. Ahogy-amennyit közvetlen magunknak ártunk
II. Ahogy-amennyit jó szándékkal nekünk ártanak
III. Ahogy-amennyit az álbarátaink ártanak nekünk
IV. Ahogy-amennyit közvetlenül másnak árt(hat)unk
V. Ahogy-amennyit a nyílt ellenség, hatalom stb. árthat
VI. Ahogy-amennyit a balszerencsének „köszönhetünk”…
VII. Ahogy-amennyit a hivatásos segítők árthatnak nekünk
|
