|
Életminőség-vizsgálódásaim - XXI.
Bölcsből balga, boldogból boldogtalan?
Isten édes gyermekéből egy állatorvosi ló?
Édenkerti jó élővilágból Pokol/halálbolygó?
Életrontások anyanyelven, magyarán:
Test és lélek, szellem és – társas - élet:
Istenkép és bölcsesség, poézis és tudás IV.
Páskándi Géza
NEM IGAZ!
Nem igaz, hogy a rács a rabság,
Hanem az igás szolga-szégyen,
Hogy csövön kopogsz és ülsz a priccsen,
Mert távíród, se könyved nincsen,
Az atomszázad közepében.
Nem is a rácsban van a rabság,
Hanem az ember szégyenében,
Hogy poklokra szállott az Éden.
Ki tudja, hányszor kaszabolta
Kis zsuppjainkat tatár-horda,
Vityillónk omlott szellőtől gyakran,
De áll időn át moccanatlan
Börtönök béna rendje.
Nem is a rácsban van a rabság,
Hanem a gondolatban,
Belül a szürke agyban
Felismerés, ó már te ködlesz,
Hogy amíg vályogot vetsz,
Azt hiszed, házad épül,
Ámde végül
Az is bitorló börtönöd lesz.
Nem is rácsban van a rabság,
A kintiekre gondolásban.
Akik ölelnek és aratnak -
Nem a rácsban, hanem a gondban,
Hogy a rabok, jaj, kint maradtak.
Nem is a rácsban van a rabság,
Hanem hogy ember lehull,
S így kell, hogy éljen,
Szűkölve féljen,
Munkátlanul.
Tunyuló észre, s ölbe tett kézre
Ítéltetett,
Ő, aki földből,
Isten javából,
Izmos erőből,
Munka porából,
Úgy vétetett.
Nem is a rácsban van a rabság,
Nem is a hajtépésben,
Céltalan sok lépésben,
Falhoz forduló imában,
Nem is a múltban és a mában,
Okoskodásban, a kerekben,
Nem is az idegingerekben,
Hanem az indulatban
Felugró vad tudatban,
Hogy jaj, az a boldog, aki tudatlan!
Nem is a rácsban, nem a falakba
Vágyunkkal vésett nőalakba',
Hanem szép eszünk tengelyében,
Ekörül forgunk este, délben
S ez a bolyongás el sose ül.
Rabság helyett nem a szabadság,
Hanem a szebbnek tűnő rabság
Csalogat minket már egyedül,
S a hitetlenség tengelyére,
Mint könnyű légy a lágy fogóra
Ráragadunk, s nincs olyan óra,
Hogy ne donognánk - jövőtlenül!
- A banki kölcsön megszabja életformád
- A betegség, mint magas szabadságkorlát
- A büntetéshez való jog – diliházba zárva
- A családi, iskolai stb. házirendbe nincs beleszólás
- A fekete város „ideiglenes” tilalomfa erdeje
- A felelősségvállaló döntés elöl a Rendbe menekülő
- A felismert szükségszerűség = behódolás, kapituláció
- A szadista foglár büntetlenül szemétkedhet veled
- A főnököd bármikor kirúghat, ha egyet pisszensz
- A hajléktalan szabadsága – alhatsz a híd alatt…!?
- A helyzeted foglya vagy – túszul ejted magad
- A közúti forgalomban részt venni: forgalmi, jogsi…
- A magyar nyelv/nyelvtudásod korlátai
- A megszálló idegen hatalom helytartója vétójoggal
- A munkahelyi főnököd vallását/pártállását követni…
- A nehézfiúk elnézett terrorja a börtönben
- Nyomorküszöb alatt permanens pénzhiánytól szenvedve
- A papod/pszichiátered beleegyezése nélkül egy lépést sem
- A pártvezér bábja – militáris fegyelmű pártkatona
- A pénz és a város szabaddá/szabadossá tesz
- A rendőr indoklás nélkül megállít, igazoltat, motoz
- A szabadság csak kérhető, kérvényezhető, de nem jár…
- A szekta vagy a Párt vezérét kell bálványozni
- A táborparancsnok teljhatalma: élet-halál ura
- A társadalmi mobilitás hiánya: esélytelenül…
- Kasztrendszer szabja meg, hogy ki – nem – lehetsz
- A tilalomfák dzsungelén kellene átvágni magad
- A vak megszokás rabja vagy élethossziglan
- A városi levegő szabaddá tesz: nyilvánosház
- A zsebeid, feneked is átturkálják: vám, reptér stb.
- Adózási kötelesség – a szegényt sújtó ÁFA rablás
- Ágyhoz vagy tolókocsihoz, gyógyszerekhez kötve
- Agymosottság – kötelező állami iskola
- Ahol zsarnokság van, mindenki szem a láncban
- Akaratátvitel – akaratgyengék manipulálhatósága
- Akaratod ellenére prostitúcióra kényszerítve (strici)
- Aktuális erőnléted – fizikai állapotod korlátai
- Alá- és fölérendeltség: rendőr, katona, pap, szolga
- Álalternatívák szellemi-lelki rabságában sínylődve
- Alárendeltség és soha nem mellérendeltség a sorod
- A tettes-áldozat szereposztás választéka
- Áldozat szerepre kárhoztatva/önként vállalva
- Áldozati báránynak mutatod magad: mártírkodsz
- Maga is érdekelt a létrontó agresszor-áldozat játszmában
- Áldozatvállalás nélkül lennél szabad ember
- Sokallod a szabadság árát: inkább kutya, mint farkas
- Alkalomhiány – a sors soha nem nyitott neked teret?
- Alkoholista: nem szabadon költöd csekély munkabéred
- Alkoholos befolyásoltság, részegség: önkéntes őrült
- Alkoholtilalom - csak feketén, drágán kapható bor, pálinka
- Alkotmányozó nemzetgyűlés helyett oktrojált „alkotmány”
- Az alkotmánybíróság megvétóz minden történelmi igazságtételt
*
Reményik Sándor -
A gondolat szabad
Bilincs a kézen, az ajkon lakat,
De felhők felett, de vizek alatt
Örvénylik, szikráz, zúg a gondolat!
Legyen tanyám kietlen szirtorom
Vagy börtönöm pokolmély vártorony,
Én amit akarok, azt gondolom!
Ó, mi gyönyör, Ó mily Isteni kép:
Repülni! Dús képzeletem, ne félj,
Nem gátol ebben zsarnoki szeszély.
Repülj képzelmem, csillagokig szállj,
Az Isteneknek lángitalt kínálj!
Durva őrszem rád nem rivallhat: „állj!”
Repülj, semmi se szegje kedvedet,
Repülj, szakítsd magadra az eget,
Építs, vagy ronts; neked minden lehet!
Repülj, oltsd ki a földi lángokat
És népesíts be új világokat,
Nincs porkoláb, aki meglátogat!
Öltözz hulló csillagok ezüstjébe,
Köd oszlopába, áldozat füstjébe,
Rögbe nem botolsz és nem lépsz tüskébe!
Te tövistelen téped a virágot
S nyomodba kémek serge meddőn hágott,
Műhelyedben, Mester – téged ki látott?
Fölötted nincs Cézár, nincs Imperátor,
Se rongy tömeg, babért tépdesni bátor,
S nincs, aki Téged bekerít, határol.
Szabad vagy, mint űrben a fénysugár,
Szabad, mint a morajló tengerár,
S csak öntörvényed s korlát, határ.
Élet, Halál: minden beléd merül,
És bíróul fölötted ki sem ül,
Csak aki lát – az Isten egyedül.
*
MIND EGY
Az ember életminőségromlás fő forrásai -
nem esetleges, de fontossági sorrendben::
I. Ahogy-amennyit közvetlen magunknak ártunk
II. Ahogy-amennyit jó szándékkal nekünk ártanak
III. Ahogy-amennyit az álbarátaink ártanak nekünk
IV. Ahogy-amennyit közvetlenül másnak árt(hat)unk
V. Ahogy-amennyit a nyílt ellenség, hatalom stb. árthat
VI. Ahogy-amennyit a balszerencsének „köszönhetünk”…
VII. Ahogy-amennyit a hivatásos segítők árthatnak nekünk
|
