|
Eugéniusz: Életminőség-vizsgálódásaim
Bölcsből balga, boldogból boldogtalan?
Isten édes gyermekéből egy állatorvosi ló?
Édenkerti jó élővilágból Pokol/halálbolygó?
Életrontások: SMS jelentések magyarán szólva - XIII.
Petőfi Sándor
PALOTA ÉS KUNYHÓ
Miért vagy oly kevély, te palota?
Uradnak fényében kevélykedel?...
Azért van rajta gyémánt, hogy szive
Mezítelenségét takarja el.
Szakítsd le a cafrangokat,
Mit rá szolgája aggatott,
S nem ismersz isten munkájára,
Oly nyomorúság marad ott.
S hol vette gazdád ama kincseket,
Mik semmiből őt mindenné teszik?
Ott, hol a héja a kis madarat,
Mit szétszakít, melynek vérén hizik.
A héja vígan lakomáz,
S szomszéd bokornak fészkiben
Madárfiúk zokognak, várván
Anyjokra, mely meg nem jelen.
Fitogtasd csak, te gőgös palota,
Az orzott kincsek ragyogásait,
Ragyogj csak, ugysem ragyogsz már soká,
Meg vannak már számlálva napjaid.
S kivánom, hogy minél elébb
Láthassam omladékodat,
S hitvány lakóid összezúzott
Csontját az omladék alatt! - -
S te kis kunyhó a magas palota
Szomszédságában, mért szerénykedel?
Miért bújtál a lombos fák mögé,
Azért-e, hogy inséged födjed el?
Fogadj be, kis sötét szoba;
Nekem nem kell szép öltözet,
De szép szív... s a sötét szobákban
Találni fényes szíveket.
Szent a küszöb, melyen beléptem én,
Oh szent a szalmakunyhók küszöbe!
Mert itt születnek a nagyok, az ég
A megváltókat ide küldi be.
Kunyhóból jő mind, aki a
Világnak szenteli magát,
S a nép mégis mindenfelől csak
Megvetést és inséget lát.
Nem féljetek, szegény jó emberek,
Jön rátok is még boldogabb idő;
Ha mult s jelen nem a tiétek is,
Tiétek lesz a végtelen jövő. -
A földre hajtom térdemet
E szűk, de szent födél alatt:
Adjátok rám áldástokat, s én
Rátok adom áldásomat!
Pest, 1847. január
*
Elszegényített köznép
hogy ne érezzék magukat biztonságban,
hogy bármennyiért elvállaljanak lélekölő munkát
hogy a megélhetési gond kitöltse idejüket, fejüket
hogy a szülők haza már szinte csak aludni járjanak
hogy csak az „ingyen” butító, leépítő tévét bámulják
hogy megágyazzanak a családbomlasztó (éh)ínségnek
hogy ne maradjon idő, erő szervezkedni, társas-életre
hogy alkoholizálásba/depresszióba, letargiába süllyedjenek
hogy ne tudják továbbtaníttatni tehetséges gyerekeiket
hogy nagyon csábító legyen a külföldi munkavállalás
hogy önértékelésük zavara miatt betegségek támadjanak
hogy ne jusson pénz a szabadságjogok gyakorlására
hogy olcsón megvásárolható legyen a voksuk...
stb. stb.
*
Echo
csak egyedül magadat hallod vissza,
mert mindenkit elüldöztél magad mellől,
vagy senki nem mer megszólalni,
vagy csak a te nézeteidet szajkózza -
s te a visszhangot párbeszédnek veszed...
*
Hangerős
a leghangosabbnak adnak igazat,
ő rögtön önjelölteti magát népboldogító vezérnek,
ami után csak az számíthat rangra, előléptetésre,
aki a leginkább hasonlít a bálványozott zsarnokra.
*
Visszás
Itt a katonát
szabják a ruhához
és az embereket a vaságyhoz.
Prokrusztész foglalkozik ezzel,
ő nyújtja ki a rövideket, vagy
vagdossa le a kiálló részeket
*
Puha diktatúra
A megszállók már nem
sanyargatják a meghódított népet,
mert így csak növelnék lelki ellenálló-képességét,
inkább kényeztetik, kielégítik minden kívánságát,
és így puhánnyá, anyámasszony katonákká válnak
*
Rabosítás
Előbb csak beetetnek,
majd ha megkedvelted az ingyenkaját,
s már megszoktad, hogy a szádba repül a sült hal,
akkor beakasztják a horgot a szádba, és rab leszel...
*
Ciróka-maróka
A partravetett halakat cirógatják,
ezért hálát/hálapénzt várnak-követelnek,
vigasz-szavanként ketyeg, sőt pörög a „taxióra”,
csak valahogy épp az nem jut senkinek az eszébe,
hogy a szerencsétlent visszategye a vízbe lubickolni
(ezzel csak a paciens járna jól, de ezt ő sem tudja)
*
Telt ház
Demagógiában
mindenkinek tele van a padlása,
no nem sonkával, kolbásszal, szalonnával,
de csodaszép bevált(hat)atlan ígéretekkel,
de amikért mégis naponta hálát is ad...
*
Segítőkészek
Rengeteg az önkéntes segítő,
aki átvisz az úton, ha belepusztulsz is,
aki Mekk mesterként szétszereli a lakásod,
aki fogadatlan prókátorként rosszul védi ügyed,
és ha netán csak vonakodsz vagy tiltakozol,
akkor nyomban gondnokság alá vesznek,
vagy javító-nevelő intézetbe utalnak...
*
Ora et labora
Mindenki imádkozik is és dolgozik is,
csak éppen pont azért imádkozik,
amiért ténykedni kéne,
és azon munkálkodik,
ami csak ingyen kegyelemből van.
*
Piaci kínálat
A hipermarketben,
az új templomban bűnbocsánat is kapható,
minél többet rabol valaki, annál több a pénze,
annál kisebb teher neki kifizetnie a váltságdíjat,
és biztosítania a legjobb helyet a mennyországban...
*
Házirend
Emancipáciában
ha a feleségednek bókolsz,
feljelenthet szexuális zaklatásért,
ha a gyerek fenekére csapsz, eldádázod,
feljelenthet könnyű testi sértésért, megalázásért...
*
Szem-ész
Azok vennék ki
a szemedből a szálkát,
akik épp nem látnak jól,
mivel az övékben gerenda van.
(ráadásul nem is akármivel,
de akár egy konyhakéssel is)
*
A természet koronája
Az emberek nem hollók,
ők kivájják egymás szemét is.
Az emberek nem kutyák,
hiába nyújtod a nyakadat,
elharapja a torkodat...
*
Bajtetézők
Hiúságuk áldozatai,
hagyják, hogy a róka
kiénekelje szájukból a sajtot,
majd utána nekigyürkőznek
maguk alatt vágni a fát...
*
Orvosválasztás
Az ellenség fogorvosához mész kezelésre,
aki nemcsak - fölöslegesen - alaposan megkínoz,
a legutolsó fityinget is kiveszi még a bőröd alól is,
de fogatlan oroszlánná, méregfog nélküli kígyóvá tesz...
*
Betörtek
Beletörődnek a férfiak,
mert a nevelők így programozták,
hogy mindig van náluk egy kicsit jobb,
hogy ők minden viadalban örök másodikak -
így állnak ki az élethalál-harcra gladiátorkodni is.
*
Pont fordítva
Az emberek a családtagjaikkal gyanakvóak,
minden hazaérkezőt átmotoznak és jelszót kérnek,
de ha elmennek hazulról, lábtörlő alá teszik a kulcsot,
és vadidegen szeme láttára veszik ki a párnából a pénzt.
*
Megfelelési kényszeres
Nagyon másra-figyelő emberek élnek itt,
minden elvárásnak szeretnének megfelelni,
míg előbb-utóbb úgy nem járnak,
mint az öreg, a gyerek a teherrel és a szamárral,
akik mindig újabb, az előzőt ütő megszólásra hallgatva
már végképp nem tudták, mi lenne a helyes felállás,
ki - ne – üljön a szamárra, ki - ne - vigye a terhet:
bedobták egyetlen állatbarátjukat a mélyvizű folyóba…
*
Bekakilók
Az embereket
vagy nem nevelik szobatisztaságra,
vagy szégyellik, ha inkontinensek lesznek:
(a meglevő, de előttük rejtett okát nem keresik)
letagadják és inkább nem mennek el otthonról,
jól bezárkóznak és búnak eresztik fejüket...
*
Petőfi Sándor
PATÓ PÁL ÚR
Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet.
Ha egy ifjú feleség...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"
Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj' isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"
Puszta a kert, e helyett a
Szántóföld szépen virít,
Termi bőven a pipacsnak
Mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres?
Mit henyélnek az ekék?
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"
Hát a mente, hát a nadrág,
Úgy megritkult, olyan ó,
Hogy szunyoghálónak is már
Csak szükségből volna jó;
Híni kell csak a szabót, a
Posztó meg van véve rég...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"
Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:
"Ej, ráérünk arra még!"
Pest, 1847. november
*
Fair play
Az emberek
egymással úgy versenyeznek,
hogy az egyikük egy vödörből halászik,
a másik meg egy pecabottal a viharos tengeren...
*
A bűnösség vélelme
Elegendő a puszta gyanú,
és bármely állampolgár máris
perbe fogható és meghurcolható,
ha nem tudja tüstént és
minden kétséget kizáróan
bizonyítani az ártatlanságát...
*
Szelekció
Az ország vezetőit
a legjobb pókerjátékosok közül választják,
akik szemrebbenés nélkül tudnak blöffölni,
akiknek az arcán már oly vastag a bőr,
hogy meg sem jelenhet rajta a szégyenpír ...
*
Atomcsapás
A tömegpusztító
fegyverek indítóállomásán
egy majom bezárta magát
és az indítógombot babrálja,
és mi csak kívülről izgulunk.
hogy éppen mikor nyomja meg,
és így mikor tör ki az első
és utolsó atomháború...
*
Rémálom
válik valóra:
nincs otthonom,
mert mire hazajövök
már semmi nincs a helyén,
ismeretlen emberekbe ütközök,
akik még meg is ütköznek rajtam
és hívatlan vendégként bánnak el velem...
*
Haramia
bárhol jársz,
sohasem tudhatod,
mikor, honnan ki tör rád -
akár javaidra, okmányaidra,
akár testi épségedre, életedre,
vagy szexuális érintetlenségedre...
(maximális a „közbizonytalanság”...)
*
Döbbenet
Nagyon sokáig,
akár a halálodig
arra vagy a legbüszkébb,
hogy életed végégig
egy helyen dolgoztál,
kiváló dolgozó,
a munka hőse,
élmunkás voltál,
brigádversenyt nyertél,
munkafegyelmi ügyed se volt.
Lelkesen, önkizsákmányolva,
a családod, barátságaid rovására
hajtottad magad nem semmiért,
de egy népelnyomó rendszerért -
s mikor erre ráeszmélsz...
*
Részegesek
Annyira leiszod magad,
hogy teljesen kivetkőzöl magadból,
az árokba esel, elalszol, onnan szednek össze,
eliszod a fizetésed, ellopják a holmidat,
lehányod magad, taknyod nyálad összefolyik -
szégyenkezve, magadtól undorodva
szinte lopva mész/visznek haza,
és nem mersz nőd/gyerekeid szeme elé kerülni...
Vagy épp a szemrehányó tekintetük miatt
ellentámadásba mész át, mindenbe belekötsz
és gorombáskodsz, veszekedésed tettlegességig fajul,
ami miatt még tovább nő bűntudatod,
és zuhan szemedben önértéked
(amit majd itallal kúrálsz...)
*
Barát/ellenség
(Derült égből villámcsapás:
avagy knock out mélyütéssel...)
Akit legjobb barátodnak hittél,
akit minden titkos tervedbe beavattál,
aki bármikor jöhetett és asztalodnál evett,
arról véletlenül, de csak nagy sokára
kiderül, hogy fizetett spiclid volt,
és azóta se híre, se hamva:
nemcsak hogy elnyelte a föld,
de még csak megbánást sem tanúsít...
*
Zéró tolarencia
Nincs türelmi idő,
elég ha egy nagyobbat hibázol,
esetleg a kicsit még fel is nagyítják,
és máris végleg kizártak a csoportból,
iskolából, a munkahelyedről stb. stb.
és rosszabb esetben bezárnak a dutyiba...
*
Ördöghívő
A Jóistenben nem hiszel,
de annak a vadidegen embernek igen,
aki azt ígéri, hogy havonta megduplázza pénzed.
Az ördög nagyon sokat ígér, de keveset ád,
vagy ha sokat, az még nagyon keserű is...
*
Legénykedők
A kocsmában még üt,
de az első ütés padlóra viszi
Amikor legény kellene a gátra,
akkor mindenki, aki „férfi”,
az anyukája szoknyája mögé bújik,
Amikor a hazát kellene megvédeni,
csak anyámasszony katonáit találhatunk,
vagy dezertőröket, kripliket, felmentetteket...
*
Jó sokk
Megtudják,
hisz nem titkolod,
sőt világgá kürtölöd, hogy
mi a kedvenc zenéd és ételed,
s életed attól fogva azzal keserítik,
hogy mást se hallhatsz, mást se kaphatsz:
így ebből a jóból tényleg megárt a sok...
*
Jelen-
valótlan
Az vagy, aki
a soha nem volt,
az időtávolság stb. miatt
megszépített korba vágyódsz,
vagy pedig „előre nézel”, és
olyan utópiáról ábrándozol,
ami nincs kapcsolatban azzal,
ahogy itt és most élsz,
ami semmire nem kötelez,
s így méla passzivitásra
kárhoztatod magad....
*
Petőfi Sándor
ZÖLD MARCI
Négyágú épűlet, amely be sincs fedve,
Mely akasztófának vagyon keresztelve,
Akasztófa mellett hollók károgása,
Nem volt Zöld Marcinak hét országban mása.
Pej csikó szájában fényes acélzabla,
Hányta a szikrát, ha a csikó harapta.
Rajta, Zöld Marci, te futottál, röpültél,
Mint a lobogó láng, kit elkapott a szél.
Ugyancsak megteszi!... Marci, hol vehetted
Lobogó gatyádat, lobogó ingedet?
Szép menyecskék varrták fehér patyolatból,
Csók lett érte díjok piros ajakadról.
Szép legény volt Marci, szerették a lyányok.
Ha én utánam is annyian volnának!...
Amerre Marci járt, volt harang szólása,
Sok szerelmes szívnek hangos dobogása.
Minek volt sarkantyú kordován csizmáján?
A szép szó is fogott sörény paripáján.
Nem is a ló, hanem hát a tánc számára
Verette a csengőt csizmája sarkára.
Rátermett a táncra Marci, nem tanulta;
De őtőle sokan tanulhattak volna.
Betért a csárdába, ha szólt a muzsika,
S szilaj kedvvel amugy magyarán megrakta.
Nem kivánkozott ő Bakony erdeibe,
Oda csak a félénk tolvaj rejtezik be,
Bokrok közé búvik, onnan ugrik elő,
Ugy ragadja torkon, aki arra menő.
Marcinak Hortobágy volt rendes tanyája,
Hortobágy, a puszták óriás királya,
Kiállt az országút síkjára, s az utas
Száz lépésről látta, hogy majd lesz ne-mulass.
Ha gazdag utas jött, Marci így kiáltott:
"Ide az erszénnyel, ha nem kell halálod!"
Ha szegény utas jött, ezt mondta szívesen:
"Nesze az erszényem, s áldjon meg az isten!"
Fegyverneki puszta, fegyverneki puszta
Szegény jó Zöld Marci halálát okozta,
Négyágú épület volt halálos ágya
S temetési dala varjak károgása.
Pest, 1847. április
*
Kórkép:
látlelet és látomás
Kultúra és civilizáció:
minden, ami másként is lehetne -
sokkal jobban, de ezerszer rosszabbul is...
Kiküldött tudósítók, kémek, hírszerzők,
résztvevő antropológusok, bölcselők, írók
rövid jelentései, élménybeszámolói és víziói
a rémmesebeli hol volt/nem volt Romlás bolygóról
Ez a - görbe - tükör
ha benne esetleg magunkra ismerünk,
akkor tán még segít felismerni/rádöbbenni:
honnan jöttünk, hol tartunk, hová rohanunk...
|
