Bölcs-balga, boldog-boldogtalan

Táltos paripa helyett állatorvosi ló

A Jóisten országa helyett vaskori pokol

Életminőség-rontás: magyar példamondatok

Kosztolányi Dezső

KÖLTŐ A HUSZADIK SZÁZADBAN 

Az önimádat büszke heverőjén 

fekszem nyugodtan s paplanomra sárgán 

hull éji villany, nappali verőfény. 

Füst és kávé között henyélek, 

mivel a dolgom, végzetem csak annyi, 

hogy élek. 

Csak annyit érünk, amennyit magunkba, 

mit nékem a hazugság glóriája, 

a munka. 

Mit a csaló próféták csácsogása, 

nem alkuszom én semmiféle rúttal, 

se a labdákért ordító tömeggel, 

se számarányokkal, se Hollywood-dal. 

Tőlem locsoghat megváltó igéket 

s unalmas őrültségeket az ép ész, 

nem az enyém a század rongy bohóca, 

se a felhőkbe zörgő, bamba gépész. 

Nem kell hatalmasoknak úri konca 

s a millióktól olcsó-ócska kegy. 

Azt hirdetem, barátim, sok a kettő, 

de több az egy. 

Recsegjen a múlt s a bárgyú jövő is, 

nekem magasabb kincset kell megónom. 

Uralkodom tűzhányó kráterén is, 

még áll a trónom. 

Én önmagamat önmagammal 

mérem. 

Szavam, ha hull, tömör aranyból 

érem. 

Mindegyiken képmásom, mint királyé 

s a peremén 

a gőgös írás: 

én.

1. A csakis a legeslegutolsó szalmaszálba kapaszkodó fuldokló

2. A műfajtévesztő teknőc, aki pont futásban mérkőzik meg a nyúllal

3. A nárcisztikus önimádó, aki alig titkolhatóan persze önmegvető is

4. A saját életedet, sorsodat szinte bárki mással és azonnal cserélnéd

5. Addig és annyit hülyéskedtél, hogy végülis végleg úgy is maradtál

6. Aránytévesztő: nagyítóüvege alatt társa botlása bukássá nő

7. Az a nyuszi, aki a rókákra bízza elemi érdekeinek a képviseletét

8. Az ellenfelét lekezelő nyúl, aki futás közben lefekszik szundikálni

9. Az leszel, amit eszel - szellemi moslékból disznósodó

10. Azért lesz „költő”, ír verset, mert ez oly szubjektíven megítélhető

11. Azt látod, aki most vagyok, nem látod belém: ki lehetnék

12. Berúgva mindenkit magához ölel, józanul családjába is belerúg

13. Boldogtalanságával non stop tüntető nagy „áldozathozó”

14. Csak egy nap a világ – levágod az aranyat tojó tyúkocskádat

15. Csak egy valamitől retteg, de attól nagyon: nevetségessé válhat

16. Csak szíveddel látnál jól, de csak hideg eszed köszörülöd

17. Csakis kizárólag egyedül magának enged meg mindent

18. Egy nagy ember az istene: annak minden szava szent előtte

19. El van veszve, ha nem fogják kezét, nem rágják szájába dolgát

20. Elhanyagolod a nap kötelességeit, megzavarná életkomponálásod

21. Előbb vágsz, azután mérsz - előbb ütsz, és csak azután kérdezel

22. Érthető, ha mindig a saját feje után megy: hisz ő a legjobb fej

23. Gyerek marad, míg anyja él, de szelleme még tovább is kísér(t)i

24. Ha élete nem egy kívánságműsor, akkor megette a fene az egészet

25. Ha gyáva nyúlnak mondják, bármi vakmerőségbe beleheccelhető

26. Ha másból nem tud, hát életéből csinálna műalkotást: életművész

27. Ha neki nincs Isten, akkor minden megengedett, és semmi nem tilos

28. Havonként talál rá új szent élethivatására és kezdi teljesen elölről

29. Hiába mondták: csak másnak bőven termő bamba diófa ne légy

30. Hol csak Ő lehet élettársa, senki más, hol bárki más, csak épp ő nem

31. Hol hőn szeret, hol jön a hideg zuhany: nehogy elbízza magát

32. Jobb sorsra érdemesen hiábavalóságok után törtet, töri magát

33. Kezdő fokozatban ragad: egy lassított felvétel - ellazsálja éltét

34. Másokhoz felettébb irgalmas, magával viszont könyörtelen

35. Minden ismerősét az ő abszolút igazáról vehemensen győzködő

36. Mindenki másnak készségesen megbocsát/magának nem

37. Mindig oly gyámoltalan, mint az éppen szükségét végző vadállat

38. Mint egy tolvaj szarka: minden csillogó ócskaságot begyűjtő

39. Nem is ismered a szomszédod, vagy hidegháborúztok

40. Nem leszel otthon kertész: „kertedben” műfüvek/művirágok

41. Nem tisztázott félreértés miatt veszíted el életed nagy szerelmét

42. Ő hány le, de téged nevez disznónak: hát hogy nézel ki!

43. Önfeláldozóan kaparod ki a forró tűzből a gesztenyét: másnak

44. Örökké ködösítő - nem csoda, ha ő sem lát tovább az orránál

45. Rossz formaidőzítő – indiszponált, aki sohasem vágja ki a rezet!

46. Rossz társaság: korpa közé keveredsz, felfalnak a disznók

47. Rossz vásár: a tiltott gyümölcsök élvezetének örök kárhozat az ára!?

48. Sehogy nem lehet ő bele - jobb - lelket önteni, legfeljebb verni

49. Soha senkinek nem hazudik – kegyesen sem, ellenségnek sem?

50. Szeszélyességedre még rá is játszol, hisz ettől leszel egyéniség...

51. Tüntetően adakozgat a feleslegből: nagy hálakövetelő/besöprő

52. Vészhelyzetben sem tetteti hülyének, lassú felfogásúnak magát

*

Igazmondó tükör

A baj felismerése a gyógyulás kezdete

Akár én okoztam magamnak, akár más nekem.

A tükörben ismerjünk magunkra, és bölcs szellemben

merjünk itt és most bátran változtatni élet(minőség)ünkön...

A legtöbb esetben ez a más is végső soron én vagyok,

noha annyi mindent lehet/szoktunk bűnösnek kikiáltani,

felelősséghárításunk bűnbakjait: balsors, betegség, család,

szegénység, ellenség/álbarát, áruló elit, rossz világkor stb.

De a „nem érdemelt” sorscsapás is javunkra fordítható,

de legalább tudjuk, ha verembe estünk, ez nem az otthon...

S ne mulasszuk el a kezünkben lévő aranybányákat becsülni,

és naponta nemcsak őrizni, de gyarapítani, és ne sárnak venni...