|
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan
Táltos paripa helyett állatorvosi ló
Isteni aranykor helyett vaskor/pokol
Életminőség-vizsgálat: magyar példatár
József Attila
ÉN NEM TUDTAM
Én úgy hallgattam mindig, mint mesét
a bűnről szóló tanitást. Utána
nevettem is - mily ostoba beszéd!
Bűnről fecseg, ki cselekedni gyáva!
Én nem tudtam, hogy annyi szörnyüség
barlangja szivem. Azt hittem, mamája
ringatja úgy elalvó gyermekét,
ahogy dobogva álmait kinálja.
Most már tudom. E rebbentő igazság
nagy fényében az eredendő gazság
szivemben, mint ravatal, feketül.
S ha én nem szólnék, kinyögné a szájam:
bár lennétek ily bűnösök mindnyájan,
hogy ne maradjak egész egyedül.
1935. augusztus 7.
Talán eltünök hirtelen,
akár az erdőben a vadnyom.
Elpazaroltam mindenem,
amiről számot kéne adnom.
Már bimbós gyermek-testemet
szem-maró füstön száritottam.
Bánat szedi szét eszemet,
ha megtudom, mire jutottam.
Korán vájta belém fogát
a vágy, mely idegenbe tévedt.
Most rezge megbánás fog át:
várhattam volna még tiz évet.
Dacból se fogtam föl soha
értelmét az anyai szónak.
Majd árva lettem, mostoha
s kiröhögtem az oktatómat.
Ifjuságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.
József Attila
1937. nov.
1.
I. A guru kezét csak úgy meri elengedni, ha ad neki mankót
II. A szigorú ész mindenek felett - a szív a női gyengeség jele
III. A dolgoknak csakis az árát látja, a szépségükre érzéketlen
IV. A szellemóriás hátán ugrabugráló törpe féltéglával veri mellét
V. A szobában vetített képek/film előtt vadul bicajozva lát világot
VI. A kaland(pótlék)od a Vidám Parkban/kalandparkban lelnéd
VII. A szorgos nem mindig győz, de a lusta mindig veszít: lúzer
VIII. A szexuális/szellemi önkielégítés okozta kéj mély vagy sekély?
IX. Az ő korában nem való színesen öltözni, pláne nem táncolni
X. A tudás keserű gyökereitől sose jut el annak édes gyümölcséig
XI. Rettenthetetlen fenegyerekből lett egy tutyi-mutyi kezes bárány
XII. A tespedés, a tunya punnyadás neki: okos kiváró taktikázás
XIII. A tér-idő távból szépítgetné, feltupírozná sosemvolt ellenállását
2.
I. A rosszat jól, egyre jobban, már-már tökéletesen csináló
II. A ritka, olykor/sokszor egyszeri jó alkalmat lazán elszórakozó
III. A politikai pankráción késhegyig marakodók – nevető harmadik
IV. A saját szádtól vonod meg a falatokat, és ellenséged hizlalod
V. A részegség neki enyhítő, és nem pedig súlyosbító körülmény
VI. A rossz tréfa kutyaként harap – ellenséget gyártasz magadnak
VII. A satnya kis alma bio, de ő a nagy piros mérgezettet eszi
VIII. A segítő kézbe beleharap, de a keblén kígyót melenget
IX. A rút kiskacsa története - szép hattyú lehetett volna...
X. A sok kéregető facsarja szívét - védekezése: koldusmaffia...!
XI. A sorshúzás után kitölti a nyertes szelvényt: vad költekező
XII. A számoknak nála nincsen minőségük, csak absztrakciók
XIII. A szabad szólásod jogáért túl nagy árat fizet: diliflepnis
3.
I. A vészhelyzet szülte ideiglenes megoldásokat állandósító
II. A sorshúzás után kitöltött nyertes szelvény, és vad költekezés
III. A számoknak nála elmarad a minősége, csak absztrakció marad
IV. A szabad szólásod jogáért túl nagy árat fizettél: diliflepnid lett
V. A szart rendszeresen aranynak nevezi, az aranyból szart csinál
VI. A guru kezét csak úgy meri elengedni, ha ad neki mankókat
VII. A szigorú ész mindenek felett - a szív csak a női gyengeség jele
VIII. A dolgok árát látja, a szépségükre érzéketlen - erre nincs szeme
IX. A szellemóriás hátán ugrabugráló törpe féltéglával veri a mellét
X. A szobában vetített képek, film előtt vadul bicajozva lát világot?
XI. A te kaland(pótlék)od a Vidám Parkban/kalandparkban leled
XII. A szorgos nem mindig győz, de a lusta mindig veszít: lúzer
XIII. A törvény nem tudásával takaróz, ha szabadon esik a mélybe
4.
I. Beleegyezik: az oldalán vezetik ki a végbelét
II. Ahhoz is lusta, hogy mocorogjon: felfekvéses
III. Ha tesz is háza körül, az max. tűzoltó munka
IV. A tűzoltó piromán is és munka-alkoholista is
V. A bagoly mondja a verébre, hogy nagyfejű
VI. Aki mondja másra, az mondja magára: irigy
VII. Mindig arra szavaz, amire a várható többség
VIII. A szart aranynak reklámozó parasztvakító
IX. Előbb felvágják, majd kivágják a nyelved
X. Az állam a javadat akarja és el is veszi azt
XI. Mindig csakis pont azt az egy fanyalgót látó
XII. Piszkos munka/tiszta kéz: nem ő ölt: bérgyilkos
XIII. A prédaállat vészben, te egész életében: mimikri
*
Baudelaire
A sátán litániája
Óh, te legdélcegebb angyal, és legtudósabb!
Megcsalt isten, kinek himnusszal nem adóznak:
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Száműzés hercege, te bántott, büszke úr,
kinek levert erőd mindegyre megujul,
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Titkok királya te, és mindenek tudója!
Te, földi bánatok bizalmas gyógyitója,
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te, ki a páriát, s a poklos, bús rabot
a kéjben édenek izére oktatod:
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te, ki a vén halált ölelve, durva dámád,
nemzetted a reményt, bájos és balga lányát:
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Kitől a lázadók szemének lángja kél,
mely egy vérpad körül egy népet elitél,
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te, ki tudod hogy a féltékeny úr a drága-
követ hol dugta el földbe és éjszakába:
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te, ki az arzenált látod a föld alatt,
hol az ércek nehéz népei nyugszanak:
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Kinek széles keze a háztetőkön alva-
járó előtt a tárt mélységet eltakarja,
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Ki késett borivók vén csontját, mely fölött
a vad ló tipor át, puhává bűvölöd,
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te ki, hogy elcsitítsd a bénát és unottat,
ként és salétromot keverni tanitottad,
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te aki, mint ravasz cinkos, a gaz s konok
krőzusok homlokán bélyeged megnyomod,
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Ki titkos ujjal érsz szivéhez és eszéhez
a lánynak, mig csupán sebre és rongyra éhez,
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Üzöttek botja, vágy lámpása, lobogó!
Sötét tervekben és bitónál gyóntató!
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Jó nevelő nekünk, kiket a földi éden
kertjéből az atya kiűzött vak dühében:
Óh sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
5.
I. Se nyelni, se köpni nem tud
II. A halat szerető, szálkára panaszkodó
III. A hangos nevetése árulkodó: üres agyú
IV. Hagyta orrát csavarni, kitaposták a belét
V. Az első pofont szégyellte, a többit megszokta
VI. Az a legény, aki állja: ő már egy ütéstől k. o.
VII. A nyomor edzette, de a jólétben puhány lett
VIII. Meghajlik, sőt elpuhul gerince: elcsigásodik
IX. Hivatalban görnyedő: nem tud kiegyenesedi
X. Összezsugorodik, hogy ne lásd és így marad
XI. Az autókázás rokkantja, tolókocsiban végzi
XII. Elveszett ember a talált tárgyak osztályán
XIII. El sem indul elvesztett életkedvét megkeresni
6.
I. Mesterségesen nyújtott gyermekkor: infantilis
II. Holdkóros alvajáró: ha rákiáltanak, lezuhan
III. Tömeghipnózisban az ellensége akarata szent
IV. Önhipnózisban van: dicséri királya új ruháját
V. Az örök segélyezett, az ingyen is konyhamalac
VI. Bűn és bűnhődés rossz krimi: ismert a gyilkos
VII. A kisegér elefántlábon dübörög a hídon
VIII. Akkor van elemében, ha dühbe gurulhat
IX. Mindig: dirrel-dúrral, és rontom-bontom
X. Az itt-most/távoli célja közt nincs kapocs
XI. Tíz körömmel ragaszkodik: hamis illúziók
XII. Mielőtt megölik, még meggyötrik: kínhalál
XIII. Az írottat fújja, az íratlan szabályt nem ismeri
7.
I. Az irigy, aki belebetegszik más sikerébe
II. A tyúkjáért pert nyert, de disznót vesztett
III. Amíg nem ismer mindenkit, nem is nősül
IV. Hol vannak a katonák, sírjukon száz virág...
V. Aki nem lép egyszerre, az nem kap rétest
VI. Rengeteg időmérő órája van, ideje nincs
VII. Mohó: akkorát harap, torkán megakad
VIII. Mindent megszokik, a penetráns bűzt is
IX. Addig élvezi a béka a főzést, míg megfő
X. Csak nyel és nyel, majd mindent kiokád
XI. Labirintusban bolyong, elvesztette fonalát
XII. Lukas kétfillérese sincs, a kutya is lepisil
XIII. Ha pénzhez jut, égeti markát: költ és költ
8.
I. A fűnek-fának tartozó: bujkálva közlekedő
II. Érzéki csalódás áldozata: elhiszi, amit lát
III. Minden nap más példaképre hasonlítana
IV. Kinek fütyül a fülemile? Rossz szomszédok
V. A megalkuvásait álcázó: kompromisszum
VI. Ha okos lenne, engedne: szenvedő szamár
VII. Semmi másból nem enged, csak a lényegből
VIII. Fiatalon koravén bölcs, öregen lázongó tini
IX. Krakéler profi provokálja: párbaj/erkölcs hulla
X. Párbaj/becsületbíró helyett örök harag, per
XI. A diagnózis-sokk: félelme megeszi testét-lelkét
XII. Mindene ép-egészséges, csak épp a torka véres
XIII. Legkisebb baja is nagyobb ennél, hogy ég a háza
*
A barátok, a barátok facipőben járnak,
Azok élik világukat, akik ketten hálnak.
Lám, én, szegény szolgalegény, csak egyedül hálok,
Akármerre tapogatok, csak falat találok.
Mindenkinek van babája, csak énnékem nincsen,
Kinek kettő, kinek három, nékem egy se nincsen.
Ha az Isten egyet adna, jaj, de megbecsülném,
Kezét, lábát összekötném, a füstre föltenném.
Pestre mentem házasodni, bár ne mentem volna,
Édes-kedves feleségem, bár ott vesztél volna!
Ha az ördög olyan volna, talicskára tenne,
Mennél jobban rikoltoznál, annál jobban vinne.
Nekimentem a Tiszának, neki Csetfalvának,
Nekilöktem a babámat a szénaboglyának.
Hej, túró, tejföl, döglött kutya, kelj föl,
Hogy egy ilyen szép leányért majd' meghal az embör!
https://www.youtube.com/watch?v=tr0j1HeHMow
*
Boldogtalanok pokla
Miért semmi/rossz jut nekem a jó helyett:
Istenhit, egészség, evés-ivás, játék, munka,
közlés-megértés, humor, lakó-otthon, barátság,
Szépség, szerelem/szex, család, iskola, haza stb.
Amit legfőképpen én árthatok magamnak,
ill. másoknak: előszeretteimnek/barátaimnak,
s amit más árthat nekem: (ál)barát, ellenség,
szolgáltató, Segítő, szellemi-gazdasági Hatalom...
A gyógyulás kezdete a baj felismerése:
A mese rólunk szól, ismerjünk magunkra,
S bölcsen/lélek-bátran változtassunk életünkön
Az akarót repíti, a nem-akarót vonszolja a sors...
|
