|
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok
Magyar nyelvű életminőség vizsgálódások
Az önvizsgálat igazmondó tükre I.
Tünetek, kórképek, és gyógymódok
Eugéniusz: Antiparainézis-Jenciklopédia
A róka és a szőlő
La Fontaine
Róka koma a szőlőhegyre tartott.
A farkas megkérdezte: „Mit akarsz ott?”
Felelt a róka: „A tyúkpecsenye
Után jólesnék egy kis csemege.”
És ment. A szőlőben a lugasok
Léceiről dúsan lógott a sok
Finom fürt. Rókánk lábujjhegyre állva
Ágaskodott utánunk, de hiába:
nem érte el, s búsan elkullogott.
Az első, akivel találkozott,
a farkas volt; így hunyorgott feléje:
„Nos, ízlett?”
– „Mi?” – „A csemege!”
– „Miféle csemege?”
– „ Hát a szőlő!”
– „Ja vagy úgy?
Nem kellett. Utálom a savanyút.”
Rónay György feldolgozása
*
A róka és a szőlő
Magasra futott fel
A szőlővenyige,
Édesen mosolygott
Egy fürt a hegyibe’.
A nagyéhű róka
Megült hát alatta,
Nyála folyt, úgy nézte,
S a farkát koptatta.
Neki-neki ugrott,
Ámde mindhiába!
Nem került a szőlő
A korgó gyomrába.
Elmenőben aztán
Így vigasztalódék:
„Savanyú a szőlő,
Nem nekem való még!“
Marakó László
https://mek.oszk.hu/16100/16121/16121.pdf
*
Savanyú a szőlő
Kiagyalt, balga önigazoló idea:
az egyedüllétnek az – amúgy létező - előnyeit,
a párosnak meg a hátrányait hangsúlyozod túl!
*
Prokrusztész agya
Csak rögeszméin, kényszerképzetein
szűrve, csonkítva, szürkítve, torzítva
„látja’ a sokszínű, gazdag stb. életvilágot
*
Prokrusztész ágya
Nem a ruhát szabják a katonához,
de a sorkatonát az egyenruhájához –
úgy kell neki, ha ő nem szabványos...
*
Adóscsapdás
Tovább nyújtózkodtál,
mint ameddig a te takaród ért –
most a padon újságpapírral takaródzol
*
Damoklész kardja
Bármikor jöhet a végrehajtó,
a kilakoltató, a házad dobra-verő,
s belőle karhatalommal földönfutót csinál
*
Frigid/fridzsider
Esténként-éjszaka felfűtve
egy jégcsappal bújsz a hitvesi ágyba,
s ez még csak a jéghegy kicsinyke csúcsa
*
Ahhoz képest jó vagyok!?
Pl. grund-focikapusnak koromhoz képest.
De szakmában/hivatásban ez nem jó mérce,
ott a mindenséggel kell(ene), hogy mérd magad!
*
Dicsérve szidni
Feldicsérem fiam: „Bezzeg ő egy mintaférj!”
hogy e mozdulattal egyből lehúzzam a férjem!
Mindezzel magamról állítok ki rossz bizonyítványt
*
Önöregítő
Mintha direkt öregítenéd magad
a ruházkodásoddal, a szín- és forma
választásával, járással, életstílussal stb.
*
Szépkorú
A testi „örökifjú” látszat
fenntartási erőlködései miatt
csak a kínos nevetségességbe fulladsz
*
Játszma
Magamat azért szapulom piszkosul,
hogy te azután annál inkább feldicsérhess -
„önostorozásom” csak egy felhívás a hízelgésre
*
Öngyilkos
A nagy szent könyvek
holt/hulla betűihez bilincselve
rohasztják el magukat az emberek
*
Álomfejtő
Vagy nem foglalkozik álmaival,
mintha ahhoz neki semmi köze sem lenne,
avagy belepistulva tényleg szó szerint érti azt
*
Maga-mentő
Nem ülteti el a magot,
hetvenszeres termés helyett
még az az egy mag is elpusztul!
*
Árnyékbokszoló
Mindenfelé vaktában üt-vág,
nem nézi, nem láthatja kit és hol ér az ütés
hátha így csak eltalálja azt az egy ellenséget is
*
Befolyásolható
Mint egy szivacs, vagy nádszál
mindig annak a véleményét osztja,
akivel éppen a legeslegutoljára beszélt
*
Olcsó húsnak híg a leve
A nagyon olcsó sokszor nagyon ócska,
s a végén ráadásul még nagyon drága is lesz,
mert kevesebbet tud, és hamar kidobható stb.
*
Féktelen
A züllés lejtője elején
még bőven fékezhetett volna,
ha nem oly elbizakodott/magányos
*
Piramisjátékos
Abban a játékban bízol,
ill. azzal versz át hiszékeny kisembereket,
ahol csak kevés nyerhet, sokezren vesztenek
*
Szájhős
A bor beszél belőle
Addig tart fogadkozó elszánásod,
amíg tart a borod: egyszerre fogynak el
*
Puritán aszkéta
A világi hívságok ellen
választott életformával tiltakozva
a nyomorig inger-szegényíted környezeted
*
Kibérelt lelkiismeretű
A vezér minden parancsát
a lehető leglelkiismeretesebben
hajtod végre: ha anyádra kell is lőni
*
Destruktív rivalizáló
A versenytársak elgáncsolására,
rossz szellemben apad testi-lelki erőd,
és így végül te magad sem jutsz a célba
*
Jó matekos…
A te bűncselekményed
súlyát tizedeli, hogy tízen
erőszakoltátok meg a lányt?
*
Kakukkfióka
a fészkedbe pottyantva –
te meg őt eteted, miközben
ő meg kilökdösi a te fiókáidat
*
Irreverzibilis
A mérés helyett előbb vágni
A kimondott szót visszaszívni
Kolbászból disznót visszacsinálni
*
Arcvesztő
Nincs bőr a képén
Túl vastag a pofa-bőre
Leég a pofájáról a bőr
*
Néma gyerek
Akit még az anyja se ért
Akinek a kérés nagy szégyen...
Az éhen haló szemérmes koldus
*
Érzéstelenítő
Hogy sohase érezzen fájdalmat,
egyszer s mindenkorra érzéstelenítteti magát.
Későn kapcsol: így akkor semmit se fog érezni...
*
Jövőképtelen
Csak az orra hegyéig lát,
levágja az aranytojást tojó tyúkot,
eladja azt a hajót, amin épp utazik
*
Igénytelen
Amilyen finnyás, válogatós testi táplálékban,
oly nemtörődöm módon fogyaszt szellemi tápot:
ez lehet szemét, moslék, hányás, méreg, romlott…
*
A dualista
A Jóisten megteremtette a világot,
de azután a sorsára hagyta, nincs gondviselés
csak a Providencia biztosítóban bízhat, ha előfizet.
*
Biflázás
Egy szerepet szóról szóra be lehet magolni -
csak akkor van baj, ha kizökkentik/kiesik a szerepből,
mert akkor már spontán reagálni/rögtönözni kell, kellene
*
Hólabda-effektus
Eldobod a rossz kívánság hógolyót,
még egy kemény követ is teszel bele,
s mire visszatér hozzád, már elsöprő lavina,
*
Helytévesztő
A szomszédban rendezkedik...
Ki képíróságot akar tanulni,
nem megyen kovácshoz.
*
Önként
Jobb szépszerével
elmenni, mint kénytelenségből
(várja, míg önkényesen kituszkolják)
*
Kénytelen-kelletlen.
Kénytelen munka, kettős teher.
Kénytelen teher nehezebbet nyom
Nem jó a kényszerített házasság.
*
Exhibicionista
Szereplési viszketegségben szenvedő
Pl. élvezi, ha nyilvánosam pucérkodhat,
sőt: kisgyerekeket sokkol, traumatizál…
*
Megismételhetetlen
Lett volna egy jó alkalom
– az első és utolsó -, Őt megismerni,
de egyszer s mindenkorra elmulasztottad
*
Rablógazdálkodó
Után jövőre fű sem terem
Aki levágja és felfalja még
az aranyat tojó tyúkot is
*
Bezápult
Begyepesedett…
Pedig a gördülő kőre
nem tapadt volna rá a moha
*
Dudás akar lenni,
de pokolra nem szeretne menni
Megúszná a szellemi pályákkal
együtt járó súlyos terheket, próbákat
*
A zenei étlapon
olyan szegényes, silány, egyhangú a kínálat
mintha üzemi, munkatábori konyháról étkezne,
ingyen-konyhán/disznó-vályúból moslékot zabálna
*
Zuhanó
Élsportoló voltál, szupermen,
és most tolókocsiba rokkantál -
isten kísértetted extrém sportoddal
*
Tantaluszi kín
Terített asztal mellett
éheztetnek a gunyoros lakomázók –
bűneiddel megdolgoztál ezért a pokolért
*
Üzemi vakságban
szenvedsz, s nem tartasz igényt
a friss szemű kívülálló átvilágítására
(balesetveszély/megújulásra képtelenség)
*
A császár és a fővadász
(avagy az eljátszott kegyelem)
Ha már többször megengedte, mellé ülj,
ezután már engedély nélkül jogot formál rá?
*
Öntörvényű vagy,
aki nem tiszteli a szabadesés
gyorsulási stb. törvényszerűségeit,
a víz így nem a természet lágy öle…
*
Protokoll tisztelő
Nem riaszt az évi 35 ezer halott,
önként aláveted magad a rákorvosnak:
műtét, sugár, kemoterápia és a többi…
*
Arcelcsúfítás
Sebhely, vitriollal leöntés, lepra stb. -
vagy rosszabb: fizetett plasztikai műtét,
rossz smink, frizura, arc/lélekkifejezés stb.
*
Árt a szépségednek
A haragban, gyűlöletben eltorzul az arca
Túl sokat-sokáig grimaszoló, pofákat vágó,
fintorgó, pókerarcú - és végleg úgy marad…
*
Égő
Jóvá nem tett/tehető,
de eddig takart, leplezett
galádság felidézése miatt égő arcú
*
Adósrabszolga
Hajcsár nélkül is, sőt
még jobban, lógás nélkül folyik
életfogytig az ön-kizsákmányolásod
*
Túlvállaló
Arra a lóra raknak még terhet,
amelyik húz - esetleg még imponál is:
„Ilyen bivalyerős igavonó barom vagyok!”
*
Pirruszi győzelem
E csatát megnyerte ugyan,
de olyan nagy áron, drágán,
hogy magát a háborút elveszíti…
*
Az életművész
Aki a nap kötelességeit
vétkesen, tartósan el-elmulasztva
nagy műgonddal komponálgatja életét
*
Sok és kevés
Sokat markol, keveset fog
Mindent akar, semmit se ér el
Sokat akar a szarka, de nem bírja…
*
A kevesebb több
Két úrnak szolgálni
Egy fenékkel két lovon ülni
Két szék között a pad alá esni
*
Kínszenvedő,
akit nem engednek kiszenvedni,
pedig már nem él emberi életet.
Nincs kegyelemdöfés, „eutanázia”
*
Kivétel
A szükség törvényt bont
Tutaj hánykódik az óceánon –
kit fogtok először megenni…!?
*
Részegen
botorkálsz a sínek között…
Az őrangyalok sztrájkolnak,
és nincs senki, aki sztrájktörő
*
Élni rossz
A legjobb korán halni,
akár mondvacsinált hősi halált,
a legeslegjobb meg sem születni
*
Leépülés
Nincs szabad választás…
Minden vagy tilos, vagy kötelező!
Használaton kívül elsorvadó ítélőerő
*
Szesztestvér
Társad a tivornyában, pláne, ha fizetsz,
de eliszkol, ha bajban vagy, nem lesz kezes,
nem fogad be, ha üldöznek, nem áll ki érted…
*
Cseberből vederbe
Vészhelyzetben pánikod újba sodor
Képzelt veszély riaszt: valósba esel…
Kis baj elől menekülve rohansz a nagyba
*
Összeroppanó
Sok a kisgyerek és nincs segítség
Se pesztra, se dada, se nagymama, se szomszéd
Senki nem méltó rá, hogy téged tehermentesítsen
*
Önismeretlen
Sokat vélsz tudni: pl. az ún. külvilágról,
csak azt az egyet nem nagyon/nagyon nem:
hogy tulajdonképpen te ki vagy, mire vagy…
*
Élet
ABC
A baj
felismerése
a gyógyulás kezdete
A sokáig megoldatlan lelki bajok,
átsminkelt megalkuvások, bűnök és
torzulások/hiányok, balga döntések stb.
jobb híján testi tüneteket produkálnak,
jelzik: nem rendeltetés-szerűen élünk…!
A mese rólunk szól: ismerjünk magunkra,
és jó szellemben, bölcsen s lélek-bátran
itt és most javítsunk leromlott életünkön.
Boldogságra teremtve, rontásra is szabadon.
A hiba
a mi készülékünkben van.
Más akár meg is ölhet, de nem árthat.
A legtöbbet nem is sunyi/ádáz ellenségeink,
hanem a jószándékú jóakaróink árthatnának,
és köveznék az utunkat a pokolba, ha hagyjuk…
Az őszinte-áldozatos szülő, barát, tanár, orvos
sokkalta több és tartósabb bajt és kárt okozhat,
mint a hátrányos helyzetünk, a gonosz zsarnok stb.
Ezért is kellene napi imánkban kérni: Védjél meg
a „jóbarátaimtól”, az ellenséggel elbánok magam is!
De leginkább önmagamtól, ha nem a javamat akarom!
|
