Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok
Magyar nyelvű életminőség vizsgálódások
Az önvizsgálat igazmondó tükre III.
Tünetek, kórképek - és gyógymódok…!?
Eugéniusz: Antiparainézis-Jenciklopédia
ÁDÁZ KUTYÁM
Ádáz kutyám, itt heversz mellettem.
Amióta a gazdád én lettem,
ez a hely a legjobb hely tenéked:
nem érhet itt semmi baj se téged.
Rajtam csügg a szemed, hív imádás
együgyű szálán csügg, boldog ádáz.
Mert boldog ki jámborul heverhet
valami nagy, jó hatalom mellett.
S te jámbor vagy, bár olykor asszonykád
bosszújára megrablod a konyhát
s csirkét hajszolsz vadul a salátás
ágyakon át: jámbor, noha – Ádáz.
Elcsavarogsz néha messze innen,
el is tévedsz kóbor hegyeinkben;
avagy titkos kalandjaid vannak.
Ág tép, gonosz ebek rádrohannak,
zápor is lep, szőröd-bőröd átáz:
ázva, tépve jössz vissza, kis Ádáz.
Visszajössz, mert ugyan hova mennél?
Hol lehetne egyéb helyed ennél?
Szimatodból ezer láthatatlan
ösvény vezet téged mindenhonnan
hívebben, mint bennünket a látás:
minden ösvény ide vezet, Ádáz.
Tudod, hogy itt valaki hatalmas
gondol veled, büntet és irgalmaz,
gyötör olykor, simogat vagy játszik,
hol apádnak, hol kínzódnak látszik:
de te bízol benne. Bölcs belátás,
bízni abban, kit nem értünk, Ádáz.
Óh, bár ahogy te pihensz lábamnál,
bizalommal tudnék én is Annál
megpihenni, aki velem játszik,
hol apámnak, hol kínzómnak látszik,
égi gazda, bosszú, megbocsátás,
s úgy nem értem, mint te engem, Ádáz!
BABITS MIHÁLY - 1925
*
Megszokás
Gúzsba köt a szigorú házirended,
de elfelejted: ezt egykor te hoztad létre,
s fel sem merül a lehetősége: változtass rajta -
már nem is reflektálsz a vak beidegződésekre…
*
Vendég a háznál
Csak akkor lenne igazán jó dolgod,
ha vendég lennél otthonodban/hazádban,
akkor még akár a fenekedet is kinyalnák,
nem győznének ajnározni, a kedved keresni!?
*
Szerénytelen
Aki egy hétig volt Japánban,
s máris egy könyvet akar írni róla
Aki egy gyorstalpaló hittanfolyam után
már meg is akarja reformálni a vallását
*
Ítélkezés
Aki senkit sem ítél meg,
és így nem is kíváncsi senki ítéletére
Vagy aki folyton ítélkezik, az első benyomásra,
a részletek ismerése, empatikus átgondolása nélkül
*
Kárhoztató lélek
Még bocsánatkérés
után sem tud úgy tenni,
mintha mi sem történt volna –
ő az örökké felhánytorgató…
*
Életmentő
Aki csak magát menti
az égő házból, gyerekét nem,
vagy aki mindenét megmentené,
és így végül ő maga is odavész
*
Irigység
Se neki, se senkinek!
Dögöljön meg a szomszéd tehene is!
Ha már te elrontottad a pár- és pályaválasztásod,
akkor „bebizonyítod”, hogy ez mindenkinél így van…
*
Összbenyomás
Divatficsúr nem,
de szakadt, csámpás igen!?
Aki pazarlásnak, fölösleges luxusnak ítéli,
hogy váltogassa a ruháit, s legyen váltócipője
*
Nincs ingyen
Nem fizeted/sokallod az árat?
A nagyobb szabadságot akarnád és élveznéd,
de a vele járó növekvő felelősséget már hárítanád
a vele járó esetleges hátrányokból már nem kérsz…
*
Alább adó
Ettél, ittál, aludtál, öleltél –
de sosem mérted magad a mindenséggel!?
Az első kudarc után igen alacsonyra tett léc,
ami biztosítja a csekély, de biztos sikerélményt…
*
Alkalmatlan
Vezető pozíciót akar, s meg is tartaná,
de mimózaként reagál bármilyen kritikára.
Mindig foci játékvezető szeretett volna lenni,
de hisztérikus dührohamot kap egy beszólástól…
*
Perlekedő
Ha per, hadd legyen per
Ha szándékosan megrúgnak a focipályán,
rögtön az ügyvédedhez rohansz és perelsz
nincs az a mediátor, aki ilyenkor békéltethetne
*
Gyűjtő
Szenvedélybetegként
gyűjtöd, halmozod a holmikat,
amiket azután a bőség zavara miatt
nem tudsz használni, púp a hátadon
*
Ripacsként
játszott életszerepek -
minden mozdulata teátrális, hatásvadász
úgy lép be – persze késve - egy társaságba,
mint amilyen egy fő-operaénekes belépője
*
Rohadék
Úgy spórolnak, hogy
mindig azt az almát eszik,
ami már éppen elkezdett rohadni,
így a végén az épből soha nem esznek
*
Imponáló
Első alkalomkor a legjobb arcod mutatod,
ami egy kicsit szebb, mint az ún. valóság –
de ha nem túl nagy a táv, felnőhetsz hozzá,
ellenkező esetben meg kínos leégés a vége…
*
Pisis-szaros
Nem nevelődött szobatisztaságra,
vagy szégyelli, ha inkontinens lesz:
letagadja és nem megy el otthonról,
bezárkózva búnak ereszti fejét, pusztul…
*
Észrevétlenül
belopakodik hátul – lábujjhegyen beoson,
és csendben, „mozdulatlan” meghúzódik…
…a távoli sarokban, mintha ő ott sem lenne!
(lélegzetvisszafojtva éli le rövid életét)
*
Kisikló
Kétértelműen fogalmazok:
udvarolok is, meg nem is, ígérek is, meg nem is
(nem akarom: később a szavamon foghassanak)
Így előbb-utóbb életem is kisiklik: vakvágány
*
Manipulálva
Ha valaki(k) eléri(k),
hogy azt akard, amit ő(k) akar(nak) –
és közben azt hidd, hogy ezt te magad akartad,
s ez a valami nem a te érdeked szolgálja – sőt…!!!
*
Rosszul járó
Egyet lépsz előre, kettőt hátra
Nem lépsz hátra, hogy lendületből ugorj
Ha lassan jártál volna, tovább értél volna…
Egy forgó hengeren „jársz”, így végülis helyben
*
A „kölcsönkérő”
Elindulsz a szomszédhoz kaszát kérni,
de közben azt gondolod, úgyse adja oda,
s megérkezés után ezzel nyitsz be hozzá:
- kell a francnak a te rohadt kaszád!
*
Egy-több
Sok bába között elveszik a gyerek
Legkisebb esélye a gyógyulásra akkor van,
ha több orvoshoz fordul, több tanácsot követ
(egy kis biologika is és egy ki kemoterápia is…?)
*
Szerencse-tartósító
Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik
Ami egyszer sikerült/éppen, véletlenül bejött,
arra később rendszeresen számítasz, építesz –
mintegy vérszemet kapsz: és pofára esel…
*
Egyetlenem
Az egész világ az ellenségem,
minden jó impulzust a házastársamtól várok?!
Minden bajomon egyedül őneki kell átsegítenie?
És pont e túlterhelés miatt szakad le ez a híd…!
*
Csúszó-mászó
A csúszó-mászó kisgyerek
A csúszó-mászó állatfajták
A csúszómászó felnőtt/jellem:
nincs gerince, tartása, kiállása…
*
Arcvesztés
Vastag az arcán a bőr
Leég a pofámról a bőr
Szava-hihetetlenné válási történet
A szégyentől kicsire zsugorodó nagy arc
*
Megszokó
Az ember mindent megszokik,
rabságban is vidul, sőt szaporodik
A bűzt is csak az első percekben érzi,
de akkor még nem mer szólni – később meg…
*
Fent-lent
Kis érdem, nagy mázli?
Előbb magasra felemelik – hagyja/akarja,
kicsit belekóstol a jóba, felül a magas lóra,
majd elejtik, s mélyebbre zuhan, mint volt...
*
Ebül szerző
(hozzájutások és elveszítések)
Ami könnyen jött, könnyen megy.
Ebül szerzett jószág ebül is vész el.
Könnyebb megszerezni, mint megtartani
*
*
Körözhetetlen
Aki annyira jellegtelen, semmilyen,
hogy még különös ismertetőjele sincsen…
Személyleírást, fantomképet nehéz adni róla,
szalmakazalban egyetlen szalmaszálat keresni…
*
Üvegszemű
Elég egy arcról a szemet kitakarni,
máris nehéz a személy azonosítása.
A szem hiányos üvegszem-protézise
A te tekinteted üveges – lelked tükre
*
Roskadt-roggyant
Az sk. barkácsolt tutaj arra jó,
hogy átkelj, haladj vele a nagy folyón -
utána már felesleges a hátadon cipelni.
hátha egyszer még jó lesz ez valamire?
*
A bomlasztó
A nevető harmadik
Elég, ha egy kicsit megbomlik az egység,
az ördög beteszi a lábát, éket ver és tágítja,
vagy ha két riválisát sikerült összeugrasztania...
*
Rossz játszma
A zsák és a megtalált foltja
Egy illuzionista és egy parazita
A bolond buzgón kis légvárakat épít,
a pszichiáter meg szedi a nagy lakbért.
*
Hazardőr
Ő nem megy a kis biztosra,
ő inkább „bátran” hazardíroz:
egy sötét lóra felteszi még gatyáját is!
így nemcsak lenullázódik, de mínuszba kerül…
*
Paráznázó
Aki lekurváz mindenkit, aki nincs férjnél,
akinél a házasság a hivatalban köttetik meg
aki amúgy vén-lány, vagy szex nyomorban él,
s szűzen menne férjhez, ha lenne, ki elvenné…
*
Önfeláldozó
Koplal és koldul,
csakhogy egyszem gyermeke
aranyifjúként tékozolhasson -
aki majd a fejére szarik, szemre hány…
*
Kiütés (knock out)
Amikor úgymond a gyerekedért áldozol,
miatta, csakis az ő jövőjéért árulod tested-lelked,
de éppen ő lesz az, aki ezért méltán meg- és elítél…
(Pl.: George Bernard Shaw: "Warrenné mestersége")
*
Önbecsapó
Aki úgy van tisztában
a nagyságrenddel, helyi értékkel,
hogy a ritka forintokat sokkal
többre becsüli a sűrű fillérnél
*
Nem evilági
Aki nem akarja tudni, elfogadni,
hogy sok létfontos dolog pénzbe kerül –
és a boltban a vatikáni valutát veszi elő:
A Jóisten fizesse meg!
*
Önáltató
Aki önmagát is áltatja,
nem bírja, ha ezzel szembesítik,
könnyen megsértődik, s ebben tetszeleg -
váltig győzködi magát: van jó féllábú Tarzan…
*
Fordított
Aki előbb szól, majd ír,
s azután kezd gondolkodni,
és módfelett csodálkozik, hogy
az eldobott köve már nem áll meg…
*
Alkalom teremtő
Aki előbb megbánt, hogy
azután a bocsánatkérést gyakorolja…
Aki előbb belök a mélyvízbe, folyóba –
s így életmentő érdemérmes hős lehet…
*
Önkimentő
Aki akár életét is áldozná
a családjáért, ha tűzvész lenne,
de ha épp nincs semmi rendkívüli,
akkor rá ugyan ne számítsanak…!
*
Beképzelt
Aki azt hiszi, hogy ő világít,
pedig csak visszavert visszfény
Mint a kakas, aki úgy tartja, hogy
az ő kukorékolására kel fel a nap…
*
Statiszta
Aki bőven megelégszik
életében azzal, hogy a főszerep
eljátszása helyett csak statisztáljon,
a tömegjelenetekben egy elmosódó arc
*
Makacs
Aki fennhangon mondja ugyan,
hogy „legyen meg Isten akarata”,
de annyira önfejűen akaratos, hogy
ennek csöppnyi esélyt sem ad
*
Nullus numerandus
Aki mindent akar, semmit se ér el
Aki nagy fontoskodva tautológiákat mond
Aki örül a semminek és azt jól meg is fogja,
vagy elégedett, ha ad a szarnak egy pofont
*
Idomított
Akik csak a kályhától indulva
„tudják” annak a táncnak a lépéseit,
akiknek teljesen oda minden tudományuk,
ha elrepül a papír, vagy más fordítású a Biblia
*
Előnytelen
Akin úgy áll az új ruhája,
mint a tehénen a gatya,
de nincs, aki szóljon neki,
hogy a háta mögött kinevetik
*
Jó-rossz barát
Akik azokat gondolják legjobb barátjuknak,
akik hízelegnek, a hiúságukat legyezgetik,
azokat meg elűzik, elvadítják maguktól,
akik fájó igazságot is mondanak
*
Fapofa
Akik mindent tudnak
a nevetésről és a humorról,
de hosszú életükben még egyszer
sem nem nevettek/kacagtak egy jóízűt
*
Önkicsinyítő
Mintha a sorsod, körülményeid,
egy nagy, mindent elsöprő szélvész lennének,
amiben az emberi test tehetetlenül hánykolódna
(ahogy egy kis tutaj a rettenetes tengeri viharban)
*
Önazonosítási hiba
Amit szabad Jupiternek,
azt nem szabad a kisökörnek?
Végzetes hiba, tévedés, ha nem tudod, ki vagy...
Amit a Főnöknek elnéznek, azt rajtad duplán leverik...
*
Menzakoszt
Az emberek már régóta nem tudják,
hogy mit esznek, azt a valamit ki készítette,
hol termett, mi mindent kevertek még hozzá,
s mégis beveszik – nyelik, mint kacsa a nokedlit….
*
Rontó Pálok
Amit nappal építenek,
azt még aznap éjjel lerontják...
A hegyre felgörgetett követ hagyják visszagurulni
Képességükön felül szerelnek: még a jót is elrontják
*
Önsorsrontó
Ha elveri a jég a szőlőd,
a megmaradtat magad ütöd-vágod –
Besegítesz a balsorsnak, ha félmunkát végez
(nem mented a kárt, pedig nem fizet a biztosító)
*
Önhitt
Előre iszol a medve bőrére
Elbizakodottság lesz a veszted
(amúgy a papírforma melletted szólt –
mint pl. mikor a nyúl teknőccel fut versenyt)
*
Sánta kutya
Más tollaival ékeskedik,
mintha ő ölte volna meg a hétfejű sárkányt
Egy rövid ideig sütkérezik más dicsfényében –
majd annál kínosabb a blama, a pofára esés…
*
Ágy és asztal
A haláláig nem mondta el,
nem adott visszajelzéseket,
mit élvezett volna az asztalon,
minő kielégítetlen vágya vitte ágyba…
*
Életfogytiglan
minden nap keservesen bánja,
hogy nem erre, de arra a pályára ment,
hogy nem ilyen, de olyan házat épített,
hogy nem ezt, hanem azt a nőt vette el...
*
Önégető
Az kiabál, akinek a háza ég
(mintha nem ő lenne bajban)
Akinek meg épp nem ég még a háza,
az meg közönyösen szemlélődő szomszéd
*
Hagymaember
Aki csak hámozható
Semmi mag, csak a héj
Sehol egy szilárd kemény mag
Csak a sok le-és felvehető réteg
(Ibsen: Peer Gynt)
*
Hattyú kutyám.
|
|
Ülj itt s vigyázz a házra,
|
te farkasok szelíd, fehér fia, ős embergyűlölő, kinek a léptünk
álmatlan, éber neuraszténia.
Ne engedd, hogy istentelen lerontsák,
mit szívből, agyból raggatott a kéz.
Hadd álmodozzon pár évig a gazdád
a körbe, mely szűk és bezárt egész.
Kik messze vannak tőlem és igémtől,
ne jöjjenek át soha a falon.
Ott túl úgyis az utca van, az utca,
rokontalan szivemnek borzalom.
Állj a határnál, híven, régi jelkép,
igaztalan világban az igaz,
tiltó szoborként nyúlj el a küszöbre,
fajtám őrzője, bölcs, magyar kuvasz.
Most jöjj ide.
Nyisd rám ködös, rövidlátó szemed, amelybe jóság és örök gyanú van.
Őrizd a csöndet mindenek felett.
Mard el veszetten, aki megzavarja
s a semmiségről fájón zakatol,
mert énreám még hosszú-hosszú út vár
s munkás kezembe hittel jár a toll.
Aztán ne haragudj a koldusokra,
kik bámulják, szegények, a kaput
és a holdfényben állanak soványan,
hiszen azoknak annyi a bajuk.
Inkább figyeld talán az irodalmat
s ha erre jár nehány sunyi utas
és meghallod, hogy engemet ugatnak,
légy szíves és reájuk te ugass.
Kosztolányi Dezső - 1922
Élet
ABC
A baj
felismerése
a gyógyulás kezdete
A sokáig megoldatlan lelki bajok,
átsminkelt megalkuvások, bűnök és
torzulások/hiányok, balga döntések stb.
jobb híján testi tüneteket produkálnak,
jelzik: nem rendeltetés-szerűen élünk…!
A mese rólunk szól: ismerjünk magunkra,
és jó szellemben, bölcsen s lélek-bátran
itt és most javítsunk leromlott életünkön.
Boldogságra teremtve, rontásra is szabadon.
A hiba
a mi készülékünkben van.
Más akár meg is ölhet, de nem árthat.
A legtöbbet nem is sunyi/ádáz ellenségeink,
hanem a jószándékú jóakaróink árthatnának,
és köveznék az utunkat a pokolba, ha hagyjuk…
Az őszinte-áldozatos szülő, barát, tanár, orvos
sokkalta több és tartósabb bajt és kárt okozhat,
mint a hátrányos helyzetünk, a gonosz zsarnok stb.
Ezért is kellene napi imánkban kérni: Védjél meg
a „jóbarátaimtól”, az ellenséggel elbánok magam is!
De leginkább önmagamtól, ha nem a javamat akarom!
https://mek.oszk.hu/18800/18886/
|