Bölcsek-balgák és boldog-boldogtalanok

Táltos paripák helyett állatorvosi lovak

Jóisten országai helyett földi-égi poklok

Életminőség vizsgálódás magyar nyelven

Életbölcsesség/boldogság kereső/találó ABC

Szellemi segítségek a teljességre törekvőknek

(Ki-talált velős versek, gondolatok, jellemrajzok,

igék, példabeszédek, mesék, közmondások, viccek)

VIII.

Kosztolányi Dezső

ÉNEK A SEMMIRŐL

Amit ma tartok, azt elejtem,

amit ma tudtam, elfelejtem,

az arcomat kezembe rejtem

s elnyúlok az üres sötétben,

a mélyen-áramló delejben.

Annál, mi van, a semmi ősebb,

még énnekem is ismerősebb,

rossz sem lehet, mivel erősebb

és tartósabb is, mint az élet,

mely vérrel ázott és merő seb.

Szokatlan-új itt ez a köntös,

pár évre szóló, szűk, de göncös,

rossz gúnya, melyet a könny öntöz,

beh otthonos lesz majd a régi,

a végtelen, a bő, közömbös.

Én is öröktől ebbe voltam,

a semmiségre ráomoltan,

míg nem javultam és romoltam,

tanulni sem kell, tudjuk ezt rég:

eltünni és feküdni holtan.

Ha félsz, a másvilágba írj át,

verd a halottak néma sírját,

tudd meg konok nyugalmuk írját,

de nem felelnek, úgy felelnek,

bírjuk mi is, ha ők kibírják.

Pajtás, dalolj hát, mondd utánam:

Mi volt a mi bajunk korábban,

hogy nem jártunk a föld porában?

Mi fájt szivednek és szivemnek

Caesar, Napoleon korában?

1933

*

Lemondó

"ne mondj le semmiről. 

minden lemondás egy kis halál. 

ne mondj le semmiről. 

minden halál gyilkosság (lélekontás): 

meghalni bűn, ne mondj le semmiről, 

isten művét rongálja bármi rontás, 

meghalni bűn, ne mondj le semmiről: 

minden vágyad az isten szava benned 

mutatva, hogy merre rendelte menned."

Babits Mihály.

*

A haladás babonája

„mindennemű rend teljes perverziója

az anyag, arany, gép, szám uralma,

elveszett a parancs és engedelmeskedés szelleme,

elveszett a cselekvés és szemlélődés szelleme,

elveszett a szellem hatalma iránt való érzék,

a modern ember nem ismeri a természetet,

nem ismeri a bölcsességet, nem ismeri az államot,

Európa elvesztette középpontját,

és ezt mindaz a híres

nyugati civilizáció csinálta,

ez a »haladás« babonájában való hit

dicsőségteljes eredménye”

Julius Evola

*

A hiperaktív pótcselekvő

Ami nehezen és lassan változhat

és amire neked csekély a befolyásod,

mint amilyen pl. a politikai rendszer,

azzal foglalkozol gondolataidban és társaságban,

de ami akár egy döntéssel holnaptól változhatna,

és ami egy ugrást jelentene életminőségedben,

pl. az élethazugságaiddal való szembenézés,

azt elmismásolod, vagy örökké halogatod stb. 

*

Csapda

Rossz vásár

Aki a vélt-remélt

létbiztonsága miatt

lemond a szabadságról,

és pl. a mamahotelben marad, vagy eladja lelkét,

az egy idő után a viszonylagos jólétét is elveszíti,

s már nem lesznek eszközei, hogy azt visszanyerje…

(ahogy ez pl. ’56 után történt a magyar emberekkel)

*

Az

ábrándozásod

az életed megrontója

a bírhatót eladod álompénzed –

a sosem volt múltba, fantaszta jövőbe vágyva

elmész a tálcán kínált egyszeri nagy alkalmak mellett

*

Savanyú a szőlő

Okosan megideologizálod

amúgy kínzó magányosságodat,

tartósan és végleg becsapod magad,

alkalmi-tartós fájdalomcsillapítás helyett,

az egyedüllétnek az - amúgy létező - előnyeit,

a párosnak meg a hátrányait hangsúlyozva túl...

*

Ideális alattvaló

miért élsz úgy itt és most

mintha még kiskorú lennél,

mintha gondnokság alatt lennél,

mintha éppen börtönben lennél,

mintha el lennél tiltva a közügyek gyakorlásától -

miért hagyod még, hogy nélküled döntsenek rólad?

*

Rossz gátlás

Élelmes vagy élhetetlen?

Te annyira „jólnevelt” vagy,

vagy inkább szemérmes, gátlásos,

aki nem szeretne élelmesnek látszani,

hogy hiába kínálnak meg

téged egyszer a finomsággal,

megköszönöd, de nem fogadod el -

mivel ezt ezután többet nem ismétlik,

te meg röstellsz nyíltan,

expressis verbis, de legalább

ráutaló magatartással kérni,

ezért nemcsak éhen maradsz,

de megneheztelsz vendéglátódra,

sőt még hazafelé magadra is…

*

Veszíteni

is tudni kell

Ha nem nyersz,

sértegeted a győztest?

ha vesztésre állsz,

felállsz s elvonulsz?

ha nem vagy

a legjobb a játékban:

akkor rögtön is feladod?

ha erősebbtől kaptál ki,

akkor se ülsz le máskor, mással?

ha nem volt szerencséd,

akkor is magad korholod?

ha önhibádból vesztettél,

ezt nem bocsátod meg –

oda a (hó)napod?

*

Hasonló

a hasonlónak örül?

Hiába van szám szerint sok kapcsolatod,

ha ezek mind hasonló emberekhez kötnek:

ugyanazokat az életstratégiákat példázzák,

a lelki problémákat ők hasonlóan "oldják meg":

például valamilyen testi-lelki drogba, alkoholba,

vagy munkaalkoholizmusba fojtják bánatukat...

*

Mérce

(Abszolút-relatív)

Ahhoz képest jó vagy?

Például focikapusnak

a korodhoz képest.

de a szakmádban,

a hivatásodban

nem védekezhetsz ezzel.

ott a mindenséggel mérd magad!

különben szánalomra méltó leszel:

focisták között a legjobb filozófus,

és filozófusok között a legjobb focista.

*

Dicsérve szidni

Megdicsérem a fiam,

„bezzeg ő milyen mintaférj!”

hogy egy mozdulattal egyből lehúzzam a férjem!

mindezzel magamról állítok ki rossz bizonyítványt…

*

Játszma

Magamat azért szapulom piszkosul,

hogy te azután annál inkább dicsérhess -

önostorozásom csak egy felhívás a hízelgésre,

hiúságom mentől gyakoribb-erősebb legyezgetésére

*

Öngyilkos

A nagy szent könyvek

holt betűihez bilincselve

rohasztják el magukat az emberek

(mint anno az etruszkoknál a kínhalál:

az elevent a holthoz erősítve sorsára hagyni)

*

Álomfejtő

Vagy nem foglalkoznak álmaikkal,

mintha azokhoz neki semmi közük sem lenne,

avagy belepistulva tényleg szó szerint értik azokat

illetve „szakértőkhöz” rohangálnak a megfejtésért…

*

Alvászavar

félsz elaludni!?

rettegsz az álmaidtól,

mert az álmok nem hazudnak

az álmaidat nem tudod éber ésszel kontrollálni

*

Bűnbak

Nincs bátorsága az önvizsgálatra,

helyette intenzíven bűnbakot keres,

akire minden bűnt rá lehet olvasni,

és ami átmenetileg meg is nyugtatja -

majd mehet minden ugyanúgy tovább

nagy életlendülettel a régi rossz vágányon…

*

Maga-mentő

Nem ülteti el a magot,

hetvenszeres termés helyett

még az az egy mag is elpusztul!

(aki menteni akarja életét, elveszíti azt...)

*

Árnyékbokszoló

Mindenfelé üt-vág,

nem nézi, nem láthatja kit és hol ér az ütés

hátha így csak eltalálja azt az egy ellenséget is

(igaz, beszerez eközben még hozzá pár újat is...)

*

Kivétel

Ő nem általánosít

amíg ő nem halt meg,

addig nem hiszi el, hogy ő is halandó lény

(így váratlanul, készületlenül kel az utolsó útra)

*

Befolyásolhatók

Mint egy szivacs, vagy nádszál

mindent beszív/bármerre hajlik,

mindig annak a véleményét osztja,

akivel éppen a legeslegutoljára beszélt

(vagy a véleményvezér szavát szajkózza)

*

Orvosi eset

Együtt nem működő -

menj az orvoshoz nagykabátban,

és így, ebben vizsgáltasd meg magad,

ne is mondd el, hogy igazából mi fáj,

majd szúrd le, ha placebót ír fel,

vagy hogy szimulánsnak stb. néz,

vagy kéri, hogy ne rabold idejét

*

Olcsó

húsnak híg a leve

a nagyon olcsó nagyon ócska,

s a végén ráadásul még nagyon drága is lesz,

mert kevesebbet tud, és hamar kidobható stb.

(hányadszor fizettél/fizetsz már rá, hogy

bekapod ezt az átlátszó csalit...)

*

Érzéstelenítő

Hogy sose érezz fájdalmat, 

egyszer s mindenkorra érzéstelenítteted magad

későn kapcsolsz, hogy akkor mást se fogsz érezni

*

Kontár

Mint aki buzgón nekilát,

hogy a szálfából mestergerendát faragjon.

de elrontja, s így már kapanyelet próbálna,

de azt is elbaltázza, s örül a fogpiszkálónak is

*

Irreverzibilitás

Visszacsinálhatatlan:

előbb vág, azután mér

kolbászból már nem lehet disznó

a sorsfordító döntéseket nem lehet visszacsinálni:

az élet nem játék, ami bármikor nulláról újrakezdhető

*

Finnyás nyanya

Addig-addig válogatsz,

míg minden valamirevaló kérőd odébbáll,

s be kell érned azzal, aki egyáltalán hajlandó elvenni,

különben élhetsz penészvirág és stigmatizált vénlányként

*

Bűz

Először még mellbe vág

a büdös, facsarja orrod,

de akkor rögtön nem szólsz,

hisz még itt olyan új fiú vagy.

azután meg már te is megszokod,

az újakat meg már te szoktatod be...

*

A duzzogó „jó gyerek”

Irigykedsz a tékozló fiúra, bátyádra,

akit tárt karokkal és lakomával vár apád,

te meg hiába voltál akkor oly sokáig oly jó,

inkább te is rosszalkodtál, züllöttél stb. volna,

most akkor téged is kitörő örömmel fogadna?

*

Torzó

Torzszülöttség -

születési rendellenességeidre

rátettél egy jó nagy lapáttal,

s nyíltan utálsz vagy titkon

gyűlölsz minden épet, rendest,

minden normális testi adottságú embert,

aki a Földön már élt, most él, élni fog...

*

A szükségállapotos

aki örökre berendezkedik a szükséglakásba

és a szükségmegoldásokra, a buherált szerelésre,

a kivárt vészhelyzetet elhárító tűzoltó munkákra

(ezért lóg ki mindenhonnan csupasz villanyvezeték)

*

Via activa -

via contemplativa

Ideje a láblógatásnak

és a tenger átúszásnak -

ideje van, illetve ideje lenne,

ha megéreznéd, értenéd ezt,

de pont akkor „szemlélődsz”,

amikor éppen fát vágni kellene,

mert oly közel a fagyhalál...

*

Elfuserált messiás

Elrontás – megrontás

Minden újszülött egy csodagyerek -

hogy tesszük-hagyjuk hülyegyerekké válni?

A szülők és az iskola beleadnak apait-anyait,

a maradék munkát meg ő maga már önerőből...

*

Kíváncsiság

Addig még, de csak addig

nem voltál reménytelen eset,

amíg bátran bármit meg mertél kérdezni,

s nem rettegtél: megütköznek vagy kinevetnek

*

Módszertelen

Próba-szerencse!?

Vak tyúk is talál szemet

de lehet ennél szisztematikusabban is keresni,

mert így magad minimalizálod a találati esélyt…

*

Analfabéta

hiába van kezedben

a kincses térkép/végrendelet,

mely jó fordulatot adna sorsodnak,

ha nem tudod az ábrát megfejteni,

vagy a testamentum szöveget elolvasni, 

vagy nem érted annak jogi nyelvezetét

akkor az csak egy összepiszkolt papírdarab

*

A torkos

(élvezeti görbe)

az éhség jó szakács,

hátha még finomat,

pláne kedvencedet eszed!

(de a reggeli kávéból is

az első korty a legjobb)

az első falatoknál

nem tudsz betelni,

utána még jó,

majd jön a telítettség,

s már csak a szemed kívánja,

vagy sajnálod otthagyni,

s túlzabálod magad,

ami visszafelé is elrontja az egészet,

akár még a túldédelgetett gyomrodat is 

(püffedten elgyengülve elterülsz, s nehezen emésztesz)

*

A pirrüszi győzelem

Lehet úgy egy meccset nyerni,

mindent erre az egy lapra feltéve,

hogy a legjobbak megsérülnek,

vagy kiállítják, s eltiltják őket stb.,

s így a régi riválist legyőztük ugyan,

de ez végül a bajnokságba kerülhet…

Még egy ilyen győzelem és végünk!

(egy csatát megnyerni,

de a háborút elveszíteni)

*

A testi-lelki alultáplált

Ahogy mindenki eszik valamit,

legfeljebb moslékot, mérget, romlottat,

éppen úgy pl. mindenki hallgat verset-igét,

legfeljebb ócska, bugyuta, lélekölő slágert,

ill. (fél)részeg hőzöngők kocsmai bölcsességét 

*

A kollektív felelőtlenség

egyedül nem mernéd a nőt megerőszakolni,

de az alkoholtól és a csürhédtől „felbátorodsz”,

ill. nem mersz kimaradni, nehogy kiközösítsenek,

s így – vonakodva/begerjedve - te is beállsz a sorba,

hogy imigyen enyhíts szexuális nyomorodon...

*

Parancsra tettem!

mindenki ezt tette –

tette volna az én helyemben!

Ha nem teszem, megfenyítenek...

És csak egy voltam a kivégzőosztagban sok között,

s lehet, hogy nem is az én golyómtól vesztette életét…

*

Kivégzés. 

Hogy van az, hogy minden kivégzés

jobban sért bennünket, mint a gyilkosság?

A bírák hidegsége, a kínos készülődés

s az a tudat teszi, hogy itt egy embert

használnak fel mások elrettentésére.

Mert a bűntettet, még ha volna is

nem büntetik: ez a nevelőket, a szülőket,

a környezetet terheli, nem a gyilkost –

a rosszra vivő körülményekre gondolok.

Nietzsche

*

Apokalipszis

Ha az ember áttekinti

az Apokalipszis gondolatmenetét,

azt kérdezheti: miről van itt szó tulajdonképpen,

hol van az egyház fölött tartott ítélet titka,

honnan e méreg, e düh,

az Apokalipszisnek ez a bömbölése

(mert a nyögés és bömbölés könyve ez) –

akkor az ember megérkezik ami időnkhöz:

igen, az ok itt van:

a kereszténység tehetetlenségében,

abban, hogy az ember képtelen

életet berendezni, képtelen földi életet adni.

Ez derül ki ebben a pillanatban,

amikor kiderül, hogy

nem Krisztus adja a kenyeret, hanem a hivatal,

ahogy manapság mondják cinikusan és gorombán.

A kereszténységet mindenki elfelejtette,

egy pillanat alatt elfelejtette,

mert nem »segít«, mert nem akadályozza meg

sem a háborút, sem a munkanélküliséget.

Csak mindig és mindig énekel.

Mint amolyan díva.

Hallottuk már, sokáig hallottuk.

Most pedig elég.

És a rettenetes,

amit sokan még nem is sejtenek,

a megrázó benne az, hogy:

nem az emberi szív

rothasztotta meg a kereszténységet,

hanem a kereszténység az emberi szívet.

Ezt jelenti az Apokalipszis bömbölése.

Enélkül nem volna új élet,

és nem volna új örökkévalóság.

Enélkül egyáltalán nem volna Apokalipszis.

Az Apokalipszis új vallást kíván és követel,

új vallás után ordít. Ez a lényege.

Rozanov

*

A vallástalanság az,

amit Nietzsche nihilizmusnak hív:

a transzcendens kapcsolat hiánya,

ateizmus, irreligiozitás,

belső elszegényedés,

az élet ellaposodása,

ez a –malum metaphysicum–,

amelynek tünetei:

államok felbomlása,

társadalmi zavarok,

gazdasági válság,

morális törvények semmivé válása,

ez fűti a modern technokráciát,

a terrorisztikus államalakulatokat,

korrupciót, közönyt, türelmetlenséget és züllést.

A modern apokaliptika középpontja: a vallásos válság.

Hamvas Béla

*

Erdély Miklós: Semmi van

Mikor rettentő izgatottan sehol se

vagy -

nem vagy sehol.

Visszahíva a semmiből a semmibe.

Semmiből kigyúrva csak azért,

hogy tudd, mi van.

Semmi van.

A rettentő izgatott semminek

kell, hogy valaki tudja:

nincs semmi. Ha nem

tudná senki, hogy nincs semmi,

az lenne az igazi semmi.

A semmi hatalma lehetett volna

a legtotálisabb és egyben a

legszerényebb hatalom.

És nem lett volna elég gonosz,

csak akkor, ha látják, mi minden lehetne

és lehetne még, ami nincs.

Sohase volt sokat, de lesz!

A róla való tudás is a nullával egyenlő – ezt

még tudni kell. Ez a tudás

ugyanannyira semmi, mint amit tud.

Semmit nem tudó semmi!

Ez vagy te. Ezt tudod te.

A semmi, aminek

nincs mit tudni, annak

a tudata. Ez vagy te.