Bölcsek-balgák és boldog-boldogtalanok
Táltos paripák helyett állatorvosi lovak
Jóisten országai helyett földi-égi poklok
Életminőség vizsgálódás magyar nyelven
Életbölcsesség/boldogság kereső/találó ABC
Szellemi segítségek a teljességre törekvőknek
(Ki-talált velős versek, gondolatok, jellemrajzok,
igék, példabeszédek, mesék, közmondások, viccek)
IX.
TÓTH ÁRPÁD
ÁLARCOSAN
Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám,
A világ minden fényét s melegét
Szórva adnám.
Kastélyokat. Pálmákat. Táncokat.
Ibolyákkal a téli Riviérát.
Vagy legalább egy-egy dús, összebújt,
Boldog órát.
De most oly nehéz. Most egy sugarat
Se tudok hazudni, se lopni.
Vergődő és fénytelen harcokon
El kell kopni.
Az Antikrisztus napjai ezek,
Csillog a világ szörnyű arany-szennye.
Röhögő senkik, balkörmű gazok
Szállnak mennybe.
S én lent vergődöm, és nem tudja más,
Hogy csöndem éjén milyen jajok égnek.
De légy türelmes. Jön még ideje
Szebb zenéknek.
Csak légy türelmes. Maradj, míg lehet,
Váró révem, virágos menedékem.
Most álarc van rajtam, zord és hideg,
De letépem,
Vagy szelíden, míg elfutja a könny,
Öledbe hajló arcomról lemállik,
S te ringatsz, ringatsz jó térdeiden
Mindhalálig.
*
Hárítás
Nem tehetek róla,
nem vagyok felelős érte,
hisz akkor részeg voltam,
hisz nem volt más választásom,
hisz nekem családom, gyerekem van,
hisz csak a „törvényt” tartottam be,
hisz én tényleg csak jót akartam,
hisz akkor mindenki ezt tette,
hisz nem tudtam, mit teszek,
hisz ezt a tanácsot kaptam,
hisz égi sugallatot követtem,
hisz parancsra cselekedtem...
stb. stb.
*
Átlátszó
felelősséghárítások...
Nem szartam a kútba,
csak a kávájára...
Nem öljük meg Józsefet,
csak a mély kútba dobjuk,
és akkor így majd
nem tapad vér a kezünkhöz?
Ha a Mester kútba ugrik, én is követem...
Én csak azért tagadtam meg a forradalmat,
mert a tévedhetetlen mester is ezt tette akkor!
(Csoóri Sándor hivatkozott így Illyés Gyulára)
*
A jövőbe látó
(Mézga család)
Máris szomszéd mint „doktor”
kedves vendég a törzsfőnök szigetén,
ahol e kiskirályé minden: a kórház,
de a patika és a temető-biznisz is,
s aki egyre nagyobb ranggal díjazza Máris ötleteit -
Pl. hogy meleg vízzel oltsák be az egész lakosságot,
kivéve azt, akinek van több pénze mentesítésre...
https://www.youtube.com/watch?v=qOJ5S0iCPpk
*
Ádáz Erynnis lelke
Az istenek megbízásából
Hermész Páriszt kérte fel, hogy
ítéljen Erisz almája ügyében.
A három vetélkedő istennő közül
ő Aphroditénak ítélte a díjat,
mert az a legszebb földi nő,
Helené szerelmét ígérte neki.
(A két mellőzött istennő,
Héra és Athéné ezért lett
a nagy háborúban
a trójaiak ellensége
s a görögök támogatója).
*
Szereptévesztések
Amikor az az ember,
akit én a barátomnak hiszik,
vagy aki az én barátomnak hiszi magát
úgy beszél velem, úgy viszonyul hozzám
mint nyomozó a kihallgatotthoz,
mint családorvos a beteghez,
mint apa a gyerekéhez,
mint főnök a beosztottjához,
mint hitelező az adósához,
mint pszichiáter a gyagyáshoz,
mint nagykenetű testvér a frissen megtérthez,
mint az igaz úton járó a tévelygőhöz,
mint mester a tanítványához,
mint az adományozó a rászorulthoz....
*
Emberi nagyság
Egy házban lakni
a körömletépő ávóssal,
akinek még a nyugdíja is nagyobb,
s mégsem akarsz rajta bosszút állni?!
A büntetés isten dolga, s ő nem ver bottal.
(De az őszinte megbánás és bocsánatkérés
enyhítő körülménynél is több:
bejárati ajtó a kegyelemhez...)
*
Életfogyatékos
már nem olvasol
már nem mesélsz
már nem jársz el mulatni
már nem zenélsz, énekelsz,
már régóta nem táncolsz
már nem sétálsz/szemlélődsz,
már rég feladtad a hivatásodat
már nem keresed az igazságot
már nem állsz ki az elveidért
már nem mersz nagyot álmodni
már megalkudtál a körülményekkel
már beletörődtél az ún. sorsodba
már nem a mindenséggel méred magad...
*
Hallgatni arany/szar
amikor ez cinkos bűnpártolás
amikor ez szégyenteljes lapulás
amikor ez kínos nem tudás
amikor ez balga beleegyezés
amikor ez a segítség megtagadása
amikor ez a nyílt szolidaritás hiánya
amikor ez a tanúskodás elbliccelése
amikor ez szarházi lapulás a fűben…
stb.
*
Ál-
választások
Az egyik 19,
a másik egy híján 20
Mire te választási helyzetbe jutsz,
addigra már csak az a két lehetőség marad,
ami csak a lényegtelen részletekben különbözik,
a lényegüket illetően teljesen ugyanolyan,
vagy nagyon, borzasztóan hasonló
autók, pályák, pártok, tévécsatornák,
ételek és életek stb. között „választasz”?
Ha hagyod magad manipulálni, elkábítani,
ebbe(n) a hamis illúzióba ringathatod magad,
mármint, hogy sosem volt még ekkora szabadság…
*
Ön-
gyilkos pankráció
Miközben lényegében ugyanazt
gondoljátok baráti-családi körben,
hogy mi a jó és rossz, a szép és csúf,
az igazság-hamisság, igazságosság-igazságtalanság stb.,
mégis meddőn vitatkoztok, sőt veszekedtek/verekedtek:
melyik vallás/egyház, politikai párt, focicsapat a jobb!
(miközben ezek abban teljesen azonosak/hasonlók, hogy
nem értetek vannak, elsősorban nem titeket szolgálnak,
és amúgy nagyon nincs ellenükre e meghasonlás,
sőt, és jót röhögnek a markukba...
*
Választó lény
Választani csak akkor lehet,
ha van legalább egy alternatíva:
pl. ide vagy oda megyek dolgozni.
és akkor mérlegelhetem a kínálatot,
annak felfogott előnyeit és hátrányait.
Pl. bértollnok vagy segédmunkás leszek...
Ha nincs választék, vagy nem veszem észre,
akkor nincs miben döntenem, a dolog eldől...
Csak abban dönthetek, hogy akarok e dolgozni,
akarok-e pénzt keresni - akarok e még élni…
*
Teljesíts!
Hogyan csináljunk
egész életünkből
vizsgahelyzetek sorozatát?
Vizsga lesz minden ebéd
és minden szeretkezés,
és a társaságba is
csak azért visznek el,
hogy ott levizsgázzál,
és jaj neked, ha megbuksz
illemtudatlanságból, műveletlenségből stb.
A teljesítmény kényszerzubbonyában leszolgált „élet”
*
Megfoghatatlan
A stílus maga az ember
aki mindig kétértelműen beszél,
hogy lehessen így is és úgy is érteni:
szókimondás kerülő, a felelősség elől menekülő,
óvatoskodóan, nem egyértelműen fogalmazó.
az elején mintha állítana valami határozottat,
de a végén mindent ilyet visszavon – lebegtet.
„Ezt nem én mondom, csak mástól hallottam.
ha elmondod, akkor azon nyomban letagadom...”
*
Stílus
A stílus
maga az ember
aki pl. fossa a szót,
az más gazságra is képes.
A sok beszédnek sok az alja,
ami felkavarodva zavarossá teszi
és még az oly drága időd is elrabolja
(s még ő csodálkozik, miért kerülik őt,
majd dafke ő lesz erre fel emberkerülő…)
*
Babona
Az ostobák vallása?
Saját sikeres vállalkozásunkat
még mi magunk sem tudjuk
pont ugyanúgy megismételni,
hiszen nincs két egyforma gól -
legfeljebb babonássá tehet minket,
ha a tegnapi gólszerzés minden részét
pontosan ugyanúgy ismételnénk,
kezdve attól, hogy mit ettünk
és mit vettünk fel reggel...
*
Egyenrangúság
Miért van az, hogy noha te olyan jó vagy,
hogy téged mindenki áldott jó léleknek tart,
mármint az alá- és/vagy fölérendelt kapcsolatban,
csak éppen a szimmetriát igénylőkben vallasz kudarcot,
amik viszont amúgy éppen a leglényegesebbek lennének:
a jó testvéri, a jóbaráti, és a kulcsfontos élettársiban…
*
Különb – feljebbvaló
Hogy magadat másoknál különbnek tekinted
az nagyon megnehezíti, szinte ellehetetleníti,
hogy a legértékesebb kapcsolataid létrejöjjenek,
(így aligha lesz barátod, bajtársad, élettársad –
maximum csak rajongód, hódolód, sameszod stb.,
de ezek csak addig, míg a jó/rossz isten felviszi sorod)
*
Alávalóbb
Ha „mersz kicsi lenni”,
ha magadat eleve leértékeled,
ha nem gyógyulsz kisebbrendűségi komplexusodból,
ha úgy tartod, hogy eleve bűnösen születtél e világra,
és utána ez a helyzet még csak romlott, „fokozódott”,
akkor be fogod érni magadhoz méltatlan társakkal,
hivatásokkal, vagy inkább pénzkereső munkákkal,
belemész/ragadsz alárendelt, megalázó élethelyzetekbe,
és jó esélyed van ezek miatt a betegségekre stb.
*
Igétlen
Életfogytig toporog
a kincsesbarlang előtt,
de nem mer kulcsot vagy varázsigét kérni
vagy amikor már bent van, mint Ali Baba testvére,
és a kapzsiság leblokkolja józan eszét: elfelejti az igét
(és így bezárulva nem csak őt ölik meg, de még
a jó testvérét is nagy bajba, életveszélybe sodorja...)
*
Félelem nélkül élni
Tavasz jöttén a kis patak
akár egy kis egérke
kikukkint s nyomban kiszalad
a jég alól a jégre
Cincogat szaglál szimatol
és azt mondja no végre
kijutottam a jég alól
a sötétből a fényre.
És elindul megy mendegél
cincogat mondikálgat
és fölbiggyeszt - hamár egér -
bajszul egy szénaszálat
Térül-fordul s már szembejön
és egyre azt zenéli:
a legeslegnagyobb öröm
félelem nélkül élni
Elzirrenti a szúnyog és
a szúnyogtól a szellő
és tőle megfújja szél
az a semmirekellő
és azt se mondja köszönöm
világgá fütyörészi:
a legeslegnagyobb öröm
félelem nélkül élni
Vigyázba állnak a határ-
sorompók égre néznek
a tetejükbe gólyapár
épít magának fészket
és azt keleplik odafönn
s még a béka se kétli:
a legeslegnagyobb öröm
félelem nélkül élni
Zengik fütyülik huzalok
a szerelő s a pózna
cinkék cinegék víg rigók
ereszen a csatorna
Zengi lanka és hegytető
s fújja ahogy csak bírja
az éppen égre röppenő
parányi kis pacsirta
Megáll a nap a delelőn
s dúdolja döngicséli
a legeslegnagyobb öröm
félelem nélkül élni
és ontja ontja sugarát
hogy jutna bár egy résnyi
oda is ahol nem lehet
félelem nélkül élni
oda is ahol nem lehet
félelem nélkül élni
(Kányádi Sándor: Útravaló ének)
*
Giccs
Életed csalódott háborgás:
hát nem egy giccses forgatókönyv az alap?
Ezért vagy operett rajongó – ott fix a happy end
ott már maga a műfaj zárja ki a tragédia lehetőségét!
(a giccs tényleg a „boldogság” művészete!?)
*
Detonáció
Amikor rádöbbensz,
sajnos már vén fővel,
hogy a drága jó édesanyád
akihez ősbizalommal voltál,
nem, vagy nem jól szeretett
(csak magának, a maga képére,
vagy mostohán, vagy majomként stb.)
és magad kárhoztatod a túl kései felismerésért
amikor már erre szinte teljesen ráment egy életed…
*
A sodródó
Azt hiszed, hogy
te mész, „haladsz”,
pedig csak a kor árama,
szennyárja sodor magával a nihilbe
rossz esetben ezt „fejlődésnek” tartod,
s így miért is próbálnál az ár ellen úszni…
*
Súlypontok
Alultáplált vagy fagyoskodsz,
le-lekapcsolgatod a villanyt stb.,
de a státusszimbólum megszerzésére-
fenntartására kisebb vagyont költesz
(vagy nagy adósságba vered magad)
*
Rossz válasz(tás)
Mindent vagy semmit!
Semmiről nem mondasz le –
nem engeded levágatni a kisujjad,
inkább vérmérgezésben egészen meghalsz…
*
Időtényező
Helyrehozhatóságok
Pl. olyannak mondasz félreérthető,
vagy egyenesen durva, bántó szavakat,
akivel legközelebb csak évek múlva találkozol,
s addig nincs alkalom tisztázni, helyesbíteni stb.
(s így éveken át lenyomja, nyomasztja a lelked…)
*
Az ütésálló
nem az a legény, aki üt,
hanem az a legény, aki állja!?
a profi bokszban is az a győztes,
aki a tízedik menet végén is talpon marad,
hiába ütött kevesebbet, vagy kisebbet,
elvesztve sok menetet,
hisz nem egy/sok csatát,
hanem a háborút kell megnyerni:
mit ér egy-egy alkalmi,
netán épp pirrüszi győzelem…
*
Jóistenhit és gyógyulás
Tanító útján egyik alkalommal
két vak követte Jézust.
Egyre ezt kiáltozták:
"Könyörülj rajtunk, Dávid fia!"
Amint hazaérkezett, bementek hozzá a vakok.
Jézus megkérdezte tőlük:
"Hiszitek-e, hogy tudok segíteni rajtatok?"
"Hisszük, Uram!" - felelték azok.
Akkor megérintette szemüket, és így szólt:
"Legyen a hitetek szerint!"
Erre megnyílt a szemük.
Jézus pedig rájuk parancsolt:
"Vigyázzatok, ezt senki meg ne tudja!"
Ám azok elmenvén, elhíresztelték a dolgot az egész vidéken.
Máté 9,27-31
*
Móres
Üzletben
nincs barátság?
A hazugság a norma
a modern gazdasági életben!?
Aki nem így tesz, az tkp. hülye,
az meztelenül áll ki fegyveresek ellen?
Előbb a katonát, majd a politikust
mentesítették a keresztény erkölcs alól,
majd később a kapitalista vállalkozót is?
(Protestáns etika és a kapitalizmus szelleme)
*
Nem rossz,
hanem jó barát/élettárs
akivel minden jóban együtt vagyunk,
de aki leginkább a bajban áll mellettem,
aki tűzbe teszi értem a kezét,
aki megérzi-kitalálja, hogy mire van szükségem,
aki vagyont, időt, munkát, életet áldoz-kockáztat értem,
aki a saját kárára is használ nekem,
aki irgalmasan, de szigorúan bírál engem,
aki folyamatosan tükröt tart elém,
aki négyszemközt szid, hátam mögött dicsér, megvéd,
aki feltétlenül szeret, nem kell kiérdemelnem,
aki csak tisztességes dolgot kér tőlem,
aki lakomámra utolsónak, betegágyamhoz elsőnek ér,
akitől távol áll a hízelgés, hiúságom legyezgetése,
aki jótanácsot ad, ha semmit nem hallgatok el,
aki figyelmesen követi életem s figyelmeztet,
aki a válságban beavatkozik, közvetít,
aki távollétében is gondom viseli: rajtam gondolkodik,
aki értem imádkozik, s akinek imáimba foglalhatom nevét,
akinek soha nem csak eszköz, de cél is vagyok,
aki jobbá, szebbé, igazabbá, szabadabbá tesz,
aki engem magánál különbnek tart,
aki nem ráz le egy előregyártott olcsó vigasszal,
aki hisz és bízik bennem, olyannak lát, ami lehetek,
aki akkor is hű, ha neki viszi fel Isten a dolgát,
aki még kapcsolatunkat is kockára teszi értem...
aki engem vidítva vidul s engem boldogítva boldogul,
aki segít abban, hogy jól megszeressem önmagamat is
*
JÓZSEF ATTILA
GYERMEKKÉ TETTÉL
Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.
Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.
Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!
Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bujtam volna, nem lehet -
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
|