Eugéniusz: Koldus és királyfi XXI.

Egy pokoljáró dudás a Földön/mennyben

Isten bölcsesség- és boldogságkereső fenegyereke

Számadás és leltár - önarc/korkép és testamentum

Egy magyar ember életmennyisége/minősége:

Oly jó-rossz szellemi szereplőket láttam e Földön:

Segítő-vezető hivatások - árulások és pokoljárások  - III.

Vörösmarty Mihály

Gondolatok a könyvtárban

Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,
Az emberiségnek elhányt rongyain
Komor betűkkel, mint a téli éj,
Leírva áll a rettentő tanulság:
"Hogy míg nyomorra milliók születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön,
Ha istenésszel, angyal érzelemmel
Használni tudnák éltök napjait."

Miért e lom? hogy mint juh a gyepen
Legeljünk rajta? s léha tudománytól
Zabáltan elhenyéljük a napot?
Az isten napját! nemzet életét!
Miért e lom? szagáról ismerem meg
Az állatember minden bűneit.
Erény van írva e lapon; de egykor
Zsivány ruhája volt. S amott?
Az ártatlanság boldog napjai
Egy eltépett szűz gyönge öltönyén,
Vagy egy dühös bujának pongyoláján.
És itt a törvény - véres lázadók
Hamis birák és zsarnokok mezéből
Fehérre mosdott könyvnek lapjain.
Emitt a gépek s számok titkai!
De akik a ruhát elszaggaták
Hogy majd belőle csínos könyv legyen,
Számon kivül maradtak: Ixion
Bőszült vihartól űzött kerekén
Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők.
Az őrült ágyán bölcs fej álmodik;
A csillagászat egy vak koldus asszony
Condráin méri a világokat:
Világ és vakság egy hitvány lapon!
Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből
S most a szabadság és a hősi kor
Beszéli benne nagy történetét.
Hűség, barátság aljas hitszegők
Gunyáiból készült lapon regél.
Irtózatos hazudság mindenütt!
Az írt betűket a sápadt levél
Halotti képe kárhoztatja el.

Országok rongya! könyvtár a neved,
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
A könyvek által a világ elébb?
Ment, hogy minél dicsőbbek népei,
Salakjok annál borzasztóbb legyen,
S a rongyos ember bőszült kebele
Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.
De hát ledöntsük, amit ezredek
Ész napvilága mellett dolgozának?
A bölcsek és a költők műveit,
S mit a tapasztalás arany
Bányáiból kifejtett az idő?
Hány fényes lélek tépte el magát,
Virrasztott a sziv égő romja mellett,
Hogy tévedt, sujtott embertársinak
Irányt adjon s erőt, vigasztalást.
Az el nem ismert érdem hősei,
Kiket - midőn már elhunytak s midőn
Ingyen tehette - csúfos háladattal
Kezdett imádni a galád világ,
Népboldogító eszmék vértanúi
Ők mind e többi rongykereskedővel,
Ez únt fejek - s e megkorhadt szivekkel,
Rosz szenvedélyek oktatóival
Ők mind együtt - a jók a rosz miatt -
Egy máglya üszkén elhamvadjanak?

Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,
Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma,
Oly fényes elmék a sár fiait
A sűlyedéstől meg nem mentheték!
Hogy még alig bír a föld egy zugot,
Egy kis virányt a puszta homokon
Hol legkelendőbb név az emberé,
Hol a teremtés ősi jogai
E névhez "ember!" advák örökűl -
Kivéve aki feketén született,
Mert azt baromnak tartják e dicsők
S az isten képét szíjjal ostorozzák.

És mégis - mégis fáradozni kell.
Egy újabb szellem kezd felküzdeni,
Egy új irány tör át a lelkeken:
A nyers fajokba tisztább érzeményt
S gyümölcsözőbb eszméket oltani,
Hogy végre egymást szívben átkarolják,
S uralkodjék igazság, szeretet.
Hogy a legalsó pór is kunyhajában
Mondhassa bizton: nem vagyok magam!
Testvérim vannak, számos milliók;
Én védem őket, ők megvédnek engem.
Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.
Ez az, miért csüggedni nem szabad.
Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt.
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
S ha majd benéztünk a menny ajtaján,
Kihallhatók az angyalok zenéjét,
És földi vérünk minden csepjei
Magas gyönyörnek lángjától hevültek,
Menjünk szét mint a régi nemzetek,
És kezdjünk újra tűrni és tanulni.

Ez hát a sors és nincs vég semmiben?
Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal
S meg nem kövűlnek élő fiai.
Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!

*

1. A csendes többség/az elnémított kisebbség szóló/kórus hangja légy
2. A csatában őt tolják előre, győzelem után nevét is törlik a történelemből
3. A császárnak rendben törlesztek, istennek meg se próbálok adózni
4. A csapat kapitánya, a közösség jó szellemének formálója légy
5. A családot közelről ismerő orvos megelőzi/csírájában fojtja el a bajt
6. A családi ezüst után a hálószobatitkokból tartok végkiárusítást
7. A család életmódját-lelkületét figyelve tervez-épít kívül-belül házat
8. A célszemély botlására dögkeselyűként lesek és rögvest lecsapok
9. A bürokrácia útvesztőibe terelem, és sorsukra hagyom ügyfeleimet
10. A bűnbakra meglevő igényt felerősítem, katalizálom és ki is elégítem
11. Családod a bulvársajtó szabad prédája: indul a hajtóvadászat…
12. A Bibliából idézve „bizonyítom be”, hogy semmi nem szent
13. A betegség anyagias nyelvét újból visszafordítjuk az egész ember bajaira
14. A betegjogi képviselőn vezetődnek le a kórházban felgyűlt feszültségek
15. A belvárosi kávéházadból csak erőszakkal lehetne országjárásra vinni
16. A befogadó hozzájárulásával, társalkotó közreműködésével idő-utaztató
17. A baráti kapcsolatokat piramisjátékos hálózatépítéssel teszem tönkre
18. A „varázsló” vagyok, aki Mariót gonosz célból hipnotizálta
19. A „Tudomány” fedőneve alatt lakásodban kutatok, lelkedben vájkálok
20. A „szívátültetéshez” legyengítem szellemi immunrendszeredet
21. A a vézna, tüdőbeteg költőt„szaván fogják”, s kiprovokálják a harctérre
22. A „reál” és „humán” szféra közé éket verek, majd szakadékká tágítom
23. A „ma nekem, holnap neked” alapon döntök pályázatok sorsáról
24. A „kuratóriumi bizottságosdi” kollektív felelőtlensége mögé bújok
25. A „Kincses szigetről” hamis térképet készítek és jó pénzért árulok
26. A „kibeszélő” pacifista orosz, zsidó atomtudósokat bebörtönzik, ugye?
27. A „homousion-homoiusion” hitvitát mi furkósbottal vívjuk
28. A „hegemón” marxista–leninista esti egyetemen adtam, vettem órákat
29. A „haszontalan filozófia” ellen populista „érvekkel” hangulatot teremtő
30. 1984 előtti és utáni történelmet naprakészen, profin hamisítok
31. A „szerelem” címszó alatt csábítási trükköket, női praktikákat tálaló
32. „Summa cum laude” végeztem, de az Élet éles vizsgáin elbuktam
33. Zsűritagként lemosolygom a naiv művészt mint a gyermekfestőt
34. A zseniális szójátékai, pesti humora elvileg örökre lefordíthatatlanok
35. A zsarnokod tisztában van a Szellem hatalmával: felír halállistájára
36. A zúzdából kimentünk egy példányt a könyvből az örökkévalóságnak
37. Zugszemináriumot tartok: biztosítási csalási machinációkra okítok
38. Zeném nemhogy szelídíti, de felhergeli a bennünk lakozó vadállatot
39. Zarándokút programajánló: Krisztusgyilkos utódok zsebét tömöm
40. Zagyva eklekticizmusomat én magam büszkén nyitottságnak nevezem
41. Vörös posztó a Hatalom szemében: Ő megvadulva legázol, megtipor
42. Vödörben halászok: a másik gyülekezetből az igaziba/enyémbe csábítalak
43. Vonzó történelmi példák idézésével a pénzest mecénás szerepbe csábító
44. Vizsgálva átlát élethazugságaidon, érzéstelenítve mondja a fájó igazat
45. Vizsgáljuk, van-e testi-lelki-szellemi élet a halál után, és főként  előtte
46. Visszavadítja a vadonba a gyógyult farkast/megszelídíti a vadembert
47. Visszautasíthatatlan felkérést kapsz: köszöntsd verssel/képpel a Vezért…
48. Visszatartom a „hazafias” teljesítményem: „kis pénz, kis foci…”
49. Visszaélek a tudásom adta hatalommal: sokat ártok és rontok
50. Visszaélek a költői szabadsággal: bomlott elmém vitustáncot lejt…
51. Virtuális, gépiesített átlagemberekre tervezem a szép új világot
52. Virrasztunk a beteg felett: a kívánságait lesve, de a diétáját betartatva

…………*

*

1. Virágnyelvben bujkálok cáfolható kijelentések megtétele elől
2. Világot járunk, látunk, tanulunk: ésszel verjük el a port a Döbrögiken
3. Világnézeti klubot vezetve a feje tetejéről a talpára állítom Hegelt
4. Világmegváltásra készült, ma meg az írógépét sem tudja zaciból kiváltani
5. Vigyázok kulturális kincseinkre: múzeumok és széfek mélyébe zárom
6. Vigyázó szemünket le se vesszük a végleges leszakadás veszélyzónájáról
7. Vigasztaljon a közmondás: nem az a legény, aki üt, hanem az, aki állja…
8. Vidékről kerültem fel, s így a provokátor-besúgó állás lett a karrier
9. Vicceket gyártunk és terjesztünk a kiskirályok nevetségessé tételére
10. Vezényszavak, csasztuskák, korbács: új embert faragó ill. kovácsoló
11. Vésztörvényszéket tart  irigy talpnyalók denunciálta szellemi mű felett
12. Vesztőhelyre csallak, beetetlek: hátha megfertőz a játékszenvedély
13. Vészkor elhagyva elefántcsonttornyát menti a legfőbb értéket, az embert
14. Vészjelzőként beindul, ha egyháza múzealizálódik/szektásodik
15. Vészhelyzetben, életvédelemből sem keresztelek zsidót/pogányt
16. Vészhelyzetben magam/kézirataim kimentem, de családomat nem
17. Veszélyes misszióddal járhat: szőröstül-bőröstül felfalnak a „vadak”
18. Vért pisilsz évekig, hogy azután habkönnyen balettozhassál
19. Versengünk: ki szégyelli, s köpködi jobban családját és hazáját…
20. Versben mondom el, hogy Auschwitz után már nem lehet verset írni
21. Velem lehet tárgyalni – szakmai, de erkölcsi dolgokban is engedek
22. Vele statuálnak példát újságíró kollegáit öncenzúrára bírva rá
23. Veled cipeltetem a zongorát, hogy tönkremenjen a kezed, ujjad
24. Végveszélyben félretesszük, békében kiélezzük a nézetkülönbségeket
25. Végső soron mindent elvi-erkölcsi axiómát ízléskérdésre redukálok…!
26. Végérvényesen alább adom: szellemi segédmunkássá redukálódok
27. Védekezési eszközöket és taktikákat javaslunk a dezinformálás ellen
28. Várom az újszülötteket, hogy szakállas vicceimet újból elsüthessem
29. Varázspálcánkkal megszépítjük a környezeted – te is lehetsz bűvészinas!
30. Van idő, amikor nem veheted át a kitüntetést, pedig jól jönne-esne
31. Vandál és felhergelt, lincselésre kész csőcselék szájába ad szlogent
32. Hol évekig érlelsz egy felmentést-elmarasztalást, hol rögtön ítélkezel
33. Válságmenedzser: aki a krízisben rejlő pozitív lehetőségekre is mutat
34. Válóperes bírónőként kisemmizem és gyerektelenítem az apákat
35. Válóperes bíró, tégy sokat: a kapcsolat ne - rosszul - szakadjon meg
36. Valódi tét és kockázat nélkül filoszként, könyvmolyként elpepecselni
37. Vállalni a kiegyensúlyozó művész szerepét a pátosz/irónia túlzásai közt
38. Vállald a szerzetesi/diplomás fogadalom életreszóló kötelezettségeit
39. Válási krízisben levőknek percdíjasan el-eladogatom ún. jótanácsaimat
40. Vajon kapsz-e égi segítséget évekig türelemmel várni, míg eljön az időd
41. Vagyok, aki vagyok: az Isten káromlója, az Élet megszentségtelenítője
42. Nem megyek le a föld alá vagy nem jövök fel onnan (underground)
43. Nem kap megrendelést köztéri szoborra,vagy még életében ledöntik
44. Nem érti-értékeli feleséged a munkád, vagy mindenbe bele-beleszól
45. Meg sem értik a műved, vagy – akár szándékkal – félremagyarázzák
46. Vagy jobbra vagy balra, de mindig letérek a keskeny ösvényről
47. Vagy fennhangon buzizok, vagy a homoerotika apoteózisát zengem
48. Vagy én jöjjek rá – először - az igazságra, vagy sohase derüljön ki
49. Vagy családi könyvtár se volt, vagy csak éjjel titokban olvashattál…
50. Bűntudatosan lógsz, vagy az égő házból próbálsz embert menteni
51. Apokrif  stigmás, vagy kanonizált kötelező olvasmány lesz műved
52. A víz alá nyomnak – vagy üres medencében lehetsz „szabadúszó”

*

A társadalmi elit,

a kiválasztottak könyve

Egy-egy  velős gondolat/mondat

azokról, akiknek az átlagnál nagyobb

a képessége, a lehetősége, a hatalma,

hogy segítsen/ártson embertársainak.

Nem csak az ún. értelmiségi pályákról

vagy a hivatásos segítőkről, vezetőkről,

ezek szerepéről, érdemeikről/bűnükről,

valamint áldozatvállalásaikról lesz szó.

Mindenki érintve érezheti magát,

hisz csak gondoljunk bele a szülői szerepbe:

ő egy személyben családfő-vezető, gondviselő,

és tanító, gyógyító, pap, lelki pásztor, bölcs stb. stb.

Legalább ne árts, de inkább hass, alkoss, gyarapíts!