Eugéniusz: Koldus és királyfi XXI.
Egy pokoljáró dudás a Földön/mennyben
Isten bölcsesség- és boldogságkereső fenegyereke
Számadás és leltár - önarc/korkép és testamentum
Egy magyar ember életmennyisége/minősége:
Oly balga-rossz is voltam/olyanokat láttam e Földön:
Életképek, lélek- és jellemrajzok, szellemtörténetek - II.
A korcs magyar
Hova levél nemzetemnek jó világa! Hol vagy édes magyar hazám szép virága! Odavagyon, elhervadott, puszta kóróvá, Elméd, erőd, tehetséged, régi nemes virtusod lett csupa hijjába-valóvá.
Elveszett már természeted, régi nemem! Ah! hogy leve igy semmivé, én Istenem! Nincsen legkisebb cseppje is a magyar vérnek, Hát fiaink, maradékink, ha igy megyen a változás, még valahára mit érnek?
Ha megtudják a törzsökök, megsiratnkak, Hogy beléjek vad ágakat oltogatunk; De lehetnek-e magyar magbúl más nemzetek? Nem, hanem az erőltetett majmolások után én is akarmi nemzet lehetek.
[A magyar is tud már színes policiát, Ha mit mond más, felel ez is: ita fiat. Hát! ilyenek vóltak-e régi magyarok? Nem magyarnak, de parasztnak mondanak, ha színt mutatni mások előtt nem akarok.]
Azt gondolja a korcsosúlt magyar gyerek, Hogy jó magyar lónak is az anglus nyereg, Majmolja a német és franc viseleteket, Azonban azok nevetik, mikor látják nem illeni a magyar testhez ezeket.
Jer, magyar! ha magyar véred van, egy szóra: Vágyik-e az igaz magyar bugyogóra? Csizmaszárodat a füled mellé rakatod, Toldott lábod mozsár-forma magyar-csufoló stiblivel oh nagy magyar! bevonatod.
Hol az öved? hol a magyar mente, dalmány? Minek az a lajbi, kaput, rác kacagány? Minek az a kurta gatya, csak térdig érő? Hívd ide bár vagy Etelét, vagy Hunyadit, én azt mondom, tégedet meg nem ismér ő.
A nadrágod miért nem ér hát bokáig? Miért szabták csak az inad hajlásáig? Lábikrádon strimfli vagyon, s a lábad fején Topány helyett csatos papucs, régi nemed igy csufolod a kutya-kurvanyja helyén.
Hol a gucsma, csákos süveg s a kalpagod? Minek az a felleghajtó nagy kalapod? Nem tudod-e, hogy vadbőrökkel ruházkodtak A magyarok Hunniában, sőt itt is, mig más nemzetekkel öszve nem sogorodtak.
Mutogasd a tászlidat, mancsétodat, A mellyeden viseled a taréjodat Nyomórúd formára csinálod a hajadat, Nyakravalód ugy fedezi, mint a cseh lónak a hámja, hosszúra nyújtott nyakadat.
Magyarságod néha mégis fitogtatod, Nadrágodat magyar formára varratod, De bugyogót mutat fellyül a gomb s zseb rajta; Prém nélkül is viseli már a mentéjét, adja jelét, hogy még ő is magyar fajta.
Az állod s az órod alja mezitelen, A magyar pedig bajusz nélkül színtelen; Szép az holmi asszony-természetü embernek, De magyarnak kopasz óralj csupa piszok; mással öszve, édes nemem! hogy kevernek?
Ma magyarnak akkora kard lógg óldalán, Valamint egy közönséges főzőkalán, Nem egyéb, csak görbe bicsak, vékony gyikleső, Az se magyar, tudja mi vólt? aki ilyen kardot kötött és hordozott, a legelső.
Igazán, hogy mennél inkább okosodik Ez a világ, annál többet bolondozik; Hagyd el, édes jó magyarom! az ilyeneket, Szeresd, kövesd, és megbecsüld, ha magyar vagy, nemzetedet s a nagy magyar öregeket.
Pálóczi Horváth Ádám (1760 - 1820)
*
- Akinek jó korán halni, jobb meg sem születni
- Aki becstelenséget kér, sőt követel jó barátjától
- Aki úgy véli: csak másnak forgandó a szerencse
- Aki sokáig építi, de hamar lerombolja jó hírnevét
- Aki csak kukkolja más szellemi/szerelmi életét
- Aki Mesebeli János: messze rohan vér(é)t ontani
- Aki röviden szólva jól van, hosszabban: szarul
- Aki elássa/szélhámosra bízza összespórolt pénzét
- Aki ön-sterilizált/későn izzad vért, hogy szülhessen
- Aki nem is firtatja: ételében mennyi a méreg
- Akinek a messziről jött ember minden szava készpénz
- Akinek a csoport nyomására fehér a fekete
- A mamahotelben infantilizálódó óriáscsecsemő
- Aki zavart kelt, hogy abban kényére halásszon
- Aki következetes, mint az ökör (hatökör)
- Aki anyanyelve csodafegyverét sutba dobja
- Aki bérmunkában mos-mosdat szerecsent
- Aki idegen istent imádva lesz rabszolga-lélek
- Aki maradandót „alkot”: felgyújtja az erdőt
- Aki csak egy csepp mérget önt az ivóvízbe/kútba
- Aki a plasztikai sebészre bízza megfiatalítását
- Aki hálátlan, sőt bele is harap a segítő kézbe
- Aki magával rántja le a mélybe az életmentőt
- Aki ziziért elkótyavetyéli szüzességét/más értékeit
- Aki ad a szarnak egy ménkű nagy pofont
- Aki csak Bólogató János – pecsovics, mameluk stb.
- Aki a talált gyöngyöket épp a disznók elé szórja
- Akinek étel/életéből „csak” a só és a bors hiányzik
- Aki önmagának sírva kezet csókoló önsajnáló
- Aki köpönyegforgató – mindig a győztes mellé álló
- Aki kapva kap a „betegségén” – szeretetzsaroló
- Aki torna alól felmentett – honvédelem elsunnyogó
- Aki drasztikus fogyókúrázó és nagy zabáló
- Akinek a halandóság = felfüggesztett halálbüntetés
- Aki túl sokat markoló - és nagyon keveset fogó
- Akit/aki átkozott féltékenységgel gyötör
- Az önelfogadás hiánya miatt kötözködő
- Aki minden vagyonát felteszi egy sötét lóra
- Aki tovább nyújtózkodik, mint amíg a takarója ér
- Aki engedi magát gyökerestől kitépni és átültetni
- Aki az urakkal egy tálból cseresznyézik - vesztére
- Akinek szinte csak hátsó szándékai vannak
- Aki önképében mindenkinél különb/kevesebb
- Aki otthon is rendőrködő, gyanakvó és nyomozó
- Aki holtáig alkot a család rovására „titkos remekművet”
- Aki csak zagyvál - beszédének se füle, se farka
- Aki elrontja mások játékát és az ünnepét is
- Aki beleköp a levesbe – csizmája az asztalon
- Aki számonkérésnél lapul, mint szar a fűben
- Aki a szarjának nem gazdája, vagy másra keni
- Aki a legesleggyengébb láncszem a csapatában
- Aki a kegyetlen gyerekből képez katonát
*
Seress Rezső –
Szomorú vasárnap
Szomorú vasárnap száz fehér virággal Vártalak kedvesem templomi imával. Álmokat kergető vasárnap délelőtt, Bánatom hintaja nélküled visszajött. Azóta szomorú mindig a vasárnap, Könny csak az italom, kenyerem a bánat. Szomorú vasárnap.
Utolsó vasárnap kedvesem gyere el, Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel. Akkor is virág vár virág és - koporsó. Virágos fák alatt utam az utolsó. Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak. Ne félj a szememtől, holtan is áldalak... Utolsó vasárnap.
(Seress Rezső dala, Jávor László szövegével)
https://www.youtube.com/watch?v=p50EsuX_qiE
*
- Aki leuraló: a gyerekei közé vet viszály-magvat
- Aki a gyermekszülés után már kizárólag: Anya
- Aki a hatalmát tartaná, de a felelősséget osztaná
- Aki a fotelből küld kínos-kellemetlen feladatra mást
- Aki a házassággal sorvadni hagyja egyéb kapcsolatait
- Aki a húsevőt legyilkosozza - gyerekei ízlésdiktátora
- Aki a jó borának semmilyen/csak rossz cégért készít
- Aki a jó és a rossz harcában az örök semleges maradna
- Aki a jóért a világvégére is elmegy, a rosszat házhoz hívja
- Aki a jót saját érdemének, a rosszat a sorsának tudja be
- Aki a kákán is csomót keres, az élő fába is beleköt
- Aki a kapcsolatát féltve nem mond életmentő igazságot
- Aki a kecskére bízza a káposztát, pedofilra a gyerekét
- Aki ifjan kicsapong, és majd öregedve megtér
- Aki addig jár a korsóval a kútra, míg el nem törik
- Aki csak mindig jól, vagy rosszul akarsz járni
- Aki így szól: dögöljön meg a szomszéd tehene is!
- Akinek ott a szíve, ahol a kincse– trezorban
- Akiben a jó ige magva rossz, meddő talajba hull
- Aki ami rosszat vet, azt aratja hetvenhétszer…
- Aki csalódott, mert csak magában bízott eleitől fogva
- Aki a csak emberben, és nem az istenben átkozott
- Aki olyan jól/sokáig szimulál, hogy úgy marad
- Aki idegen tollakkal ékeskedik – csúnyán felsül
- Aki drága méregre/placebóra költi sovány éhbérét
- Aki orvos és orvosság nélkül már rég gyógyult lenne
- Aki nem bánja, sőt: ha orvosa medikalizálja lelki bajait
- Aki olyannyira látni vágy, hogy egyenesen a Napba néz
- Aki ki akarja érdemelni a szerelem ingyen ajándékát
- Aki szívós munkával érdemtelen lesz az ajándékára
- Aki feltalálja a meleg vizet, majd a spanyolviaszt is
- Akit alkalmi szerencséje elvakít: így vesztébe rohan
- Aki a végsőkig próbára teszi társa feltétlen szeretetét
- Aki azt követeli, ami csak isteni kegyelemből jöhet
- Aki a kicsit nem becsüli, így a nagyot nem érdemli
- Aki nem érti, miért áldás, ha valaki hű a hamison
- Aki fontoskodó kotnyeles – minden lében kanál
- Akinek akarása meddő, mert nem szeretne anya lenni
- Aki nem nagyon mer tréfálni, hátha rosszul sül el
- Akinek félelme beteljesül: szánalmas és nevetséges lesz
- Aki csak botrányhősködéssel vált ki átmeneti figyelmet
- Akinek léte elviselhetetlenül könnyű, fajsúlytalan, tétlen
- Aki az első pofon ígérete után bármit bevall/anyjára vall
- Nincs kivel örömöd-bánatod osztani-szorozni
- Aki a hintaszéken hamis illúziókba ringatja el magát
- Aki végleg érzéstelenítené magát, csak semmi ne fájjon
- Aki úgy mozog, mint egy elefánt a porcelánboltban
- Aki – többek között - rang- és címkórságban szenved
- Aki bárki másról is csak a legrosszabbat feltételezi
- Aki magából indul ki: úgy ítélsz, ahogy élsz (rosszul)
- Akinek mocskos a keze – mocskos a szája, a lelke
- Aki öntörvényű: semmibe veszi a szabadesését is
*
Valahol az ember mindig elhibázza
Fejem fölött gyorsan repülnek az évek, Merengek a múlton, vissza-visszanézek: Mért nem lettem boldog? Ezt a titkot semmi meg nem magyarázza, Valahol az ember mindig elhibázza. Lassúbbodó szívvel magamra maradtam, Aki hű volt hozzám, azt én kikacagtam. Mért van az, hogy szívünk azért dobog jobban, aki megalázza? Valahol az ember mindig elhibázza. Hamis lelkű lányok, hazug jó barátok, Ami elmúlt-elmúlt, mindent megbocsátok...
/:Aki ennyit átélt,
akit ennyi kár ért,
már csak fejét rázza:
Valahol az ember mindig elhibázza...:/ szövegíró : Kellér Dezső - zeneszerző : Vas Gábor
https://www.youtube.com/watch?v=AT4bsSheUS8
*
EUGÉNIUSZ: ANTIPARAINESIS
Bölcs-boldog – balga-boldogtalan
Istengyermek helyett: sátánfajzat
Táltosparipa helyett: állatorvosi ló
Földi édenkertből pokoli e-világok
A jó élet őrzés-javítás helyett rontás
A baj felismerése már a gyógyulás kezdete.
A bölcs mese, példabeszéd, mondás stb. rólunk szól,
Ismerjünk magunkra, s bátran változtassunk éltünkön!
Balga/gonosz léleknek se szerelme, se családja, se gyereke,
Se humora, se hivatása, se egészsége, se otthona, se hazája stb.
Nem a véletlenen, szerencsén, körülményeken múlik sorsunk!
Én lehetek a magam/előszeretteim legfőbb ellensége (és viszont)
Sokkalta több múlik rajtunk, mint azt gyáva önigazolásként véljük!
|