|
Eugéniusz: Koldus és királyfi XXI.
Egy pokoljáró dudás a Földön/mennyben
Isten bölcsesség- és boldogságkereső fenegyereke
Számadás és leltár - önarc/korkép és testamentum
Egy magyar ember életmennyisége/minősége:
Tiz-tizenkét év „a magyar demokratikus ellenzékben”
Az Én Szamizdat Lexikonom – címszó/ötletgyűjtés – I.
*
Babits Mihály:
Petőfi Koszorúi
"Avagy virág vagy te hazám ifjúsága"
Hol a szem, szemével farkasszemet nézni?
Ki meri meglátni, ki meri idézni
az igazi arcát?
Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak
Szűk folyosóin a szavak úgy lobognak,
mint az olcsó gyertyák.
Szabadság csillaga volt hajdan a magyar,
de ma már maga sem tudja hogy mit akar:
talány zaja, csöndje
és úgy támolyog az idők sikátorán,
mint átvezetett rab a fogház udvarán
börtönből börtönbe.
Ki ünnepli ŐT ma, mikor a vágy, a gond
messze az Övétől, mint sastól a vakond
avagy gyáván bújik,
s a bilincses ajak rab szavakat hadar?
Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal
hozza koszorúit.
Óh vannak, koszorúk, keményebbek, mint a
deszkák, súlyosabbak, mint hantjai kint a
hideg temetőnek!...
Kelj, magyar ifjúság, tépd le a virágot,
melyet eszméinek ellensége rádob
emlékére - kőnek!
Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!
Nem drótos fűzérbe görbítve - légy szabad
virág szabad földön!
hogy árván maradva megrablott birtokán
mondhassa a magyar: "Kicsi az én szobám,
kicsi, de nem börtön!"
Avagy virág vagy te?... légy virág, légy vigasz!
Legyen lelked szabad, legyen hangod igaz
az Ő ünnepségén:
Koporsó tömlöcét akit elkerülte,
most hazug koszorúk láncait ne tűrje
eleven emlékén!
Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 1. szám
- 1977-1980: első/utolsó szakmai állás (MTA/ELTE)
- 1980 óta nem volt szakmai állásom – Berufsverboten, B-lista
- 1985: szellemi vezérünk, Krassó Londonban marad
- 1986. október 23. – megemlékezés a Kalászi úton
- 1988. március 15. – egy egész nap a börtönben
- 1988: felfüggesztett börtönbüntetés (csal. pótlék)
- 1988: hajnali munkás/rendőr „razzia”: útlevelem
- 1989 után egy „interjúm” jelent meg: Új Magyarország, 1991
- 1989. október 23. – „ülősztrájk” a BM előtt/mellett
- 1990: képviselőválasztás/megkeresések (SzDSz, FKgP)
- 301-es parcella: az első kopjafa nálunk készül (elkobzás)
- A „népi írók” és a rövid életű Hitel-es szamizdat
- A Beszélő „főszerkesztője” megúszhatta házkutatás nélkül?
- A Beszélőben sohasem szólaltattak meg (89 előtt se, utána se)
- A Demokrata a standokon – a Posta terjeszt/mindent előre kifizet
- A Haraszti per: 1973 (Darabbér – munkásszociográfia)
- A hírneves, máig érvényes márciusi Tizenkét Pont
- A Kádár rendszerben nem volt cenzúra-intézmény!?
- A katonai szolgálatmegtagadók: vallási/politikai
- A kézírásos másolástól az – olykor elzárt - írógépig
- A magát – későn – feladó elbujdosó spicli: Ort Endre
- A mai napig rejtőzködő besúgók: pl. Lugossy Gyula
- A nagyon gyanús pályafutások: pl. Pálinkás Róbert
- A nyugati magyar emigráció: pl. Párizs/München
- A nyugati útlevél nem jár – megvonható kegy
- A polgári engedetlenség kötelessége - pl.: Thoreau)
- A politikai üldözöttség/annak látszatának keltése
- A Republikánus Kör heti állásfoglalásai (Herman Péter)
- A sajtószabadság eszméje/gyakorlata: pl.: Kossuth
- A szamizdat egyik Achilles sarka – a terjesztés nehézségei…
- A szamizdat, mint nyereséges/veszteséges „gazdasági vállalkozás”
- A szocializmus elvi/gyakorlati „sajtószabadsága”
- A szomszédban lakó buzgó látogató: Sárossy László
- A velem egy házban lakó Lőcsei Pál baráti segítsége, hálája
- Aczéli kultúrpolitika: 3T – tiltott, tűrt, támogatott
- Aki nincs velünk, az ellenünk/aki nincs ellenünk, az velünk
- Akik Amerikába mehettek: Kis, Demszky, Hodosán, Szilágyi stb.
- Alkotmány – jogszabály – rendelet/gyakorlat anno
- Állami kitüntetés!? – Magyar Bálint telefonhívásai
- Ami óriási csalódás: az értelmiség nem vállal szolidaritást
- Ami titkos/elkonspirált: nyomdász - raktáros – terjesztő?
- Amiben hiába reménykedtem: a nyugati emigráció támogatása
- Amikor a Demszky-Hodosán házaspárt mi fogadtuk be…
- Amikor még más nevén dolgozhattam: Liska Tiborné barátsága
- Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek
- Az „eretnek” Bokor közösség kéz/gépiratos szamizdatjai
- Az 1973-as márciusi hős, Szalay Miklós barátsága
- Az 56-os munkástanácsos Dénes János a barátságába fogad/tart
- Az egyik Demokrata szám összes példánya remittendában marad…
- Az első és utolsó tévészereplés: Napzárta (felvételről)
- Az első, a második – és a harmadik? - nyilvánosság
- Az íratlan tabutémák/személyek listája/névsora
- Az ún. második/fekete gazdaság és a szamizdat
*
Petőfi Sándor:
Az országgyűléshez
Sokat beszéltek, szépet is beszéltek,
Jót is, de ebbül a hon még nem él meg,
Mert nincs rendében eljárásotok,
Ti a dolog végébe kaptatok,
És így tevétek már régóta mindig;
Látják, kik a multat végigtekintik.
Ki képzel olyan templomépitőt,
Ki a tornyot csinálja meg előbb?
És azt a levegőbe tolja, hogy
Ott fönn maradjon, míg majd valahogy
Alája rakja szépen a falat,
S legeslegvégül jőne az alap.
Ti vagytok ilyen mesteremberek,
Ezért ad a hon nektek kenyeret,
Ezért fizet szivének vérivel!
Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.
Időt, erőt eltékozoltok, és ha
Sükert mutattok is föl néha-néha,
Csak olyan az, mint hogyha engemet
A szomjuság bánt, s adnak víz helyett
Ételt, s talán még épen olyan ételt,
Mitől szomjúságom csak jobban éget.
Ha ez siker, ha ez jótétemény:
Elmémet a bölcsőben hagytam én.
Hiába minden szép és jó beszéd,
Ha meg nem fogjátok az elejét,
Ha a kezdetnél el nem kezditek...
Sajtószabadságot szerezzetek.
Sajtószabadságot, csak ezt ide!
Ez oly nagy, oly mindenható ige
A nemzetben, mint az isten "legyen"-je,
Amellyel egy mindenséget teremte.
Hol ez nincs meg, bár máskép mindenek
Eláradó bőségben termenek,
S bár az utósó szolga és a pór
Zsebébül aranyat marokkal szór:
Azon nemzetnek még sincs semmije,
Azon nemzetnek koldus a neve.
S hol ez megvan, bár rongyban jár a nép,
Nyomorg, tengődik mindenfélekép:
Azon nemzet gazdag végtelenűl,
Mert a jövendőt bírja örökűl.
Haladni vágyunk; de haladhatunk?
Én istenem, milyen golyhók vagyunk!
Lábunk szabad, de a szemünk bekötve,
Hová megyünk?... meglássátok, gödörbe.
Szemünk bekötve, fogva szellemünk,
Az égbe szállnánk, s nem röpülhetünk,
A szellem rab, s a ronda légbe fúl,
Mely dögvészes már önnön átkitúl.
A szellem rab; mint a hitvány kutyát,
A ház végére láncba szoriták,
S láncát harapva tördeli fogát,
Amellyel védni tudná a hazát...
A szellem rab, s mi fönn tartjuk nyakunkat,
S szabad nemzetnek csúfoljuk magunkat!
Szolgák vagyunk, rabszolgánál szolgábbak
Megvetésére a kerek világnak!
(Pest, 1848. február)
*
- Az ún. Rajk butik: Galamb/Hankóczy Jenő utca
- Besúgóból barát: Miklós Gyuri (korán halt)
- Csütörtököt mondok: Kalászi utcai klubélet
- Demokrata: 86-89-ig szamizdat, majd 1 év bejelentve…
- Dokumentáció – gépelt/stencilezett belső kiadvány
- Dokumentáció – ismerkedésem: „ellenzéki értelmiségiek”
- Dokumentáció – jó munkát adok „szabadúszóknak”
- Dokumentáció – nyugati szakirodalom ismertetés
- Égtájak Között – Bognár Mikolta/Talata József
- Egy főiskolás filmet forgat rólunk, majd eltűnik...
- Egy rámka - fakeretes szitával a sajtószabadságért
- Együttműködéseim Kenedi Jánossal – pl. a párizsi béketárgyalások
- Éjszakába nyúló házkutatások – elkobzás, pénzbüntetés
- Első „saját” lakás/házkutatás: 1982 nyara, illetve tele…
- Én nem mehetek Amerikába, egy hónapra sem…
- Feketén fénymásoltatni, nyomtatni – lebukások…
- Fónay Jenő külhoni könyve – halálraítélt/ügynök!?
- Hétfő esti egyetemisták: Nagy Zoltán/Bukva Anna
- Illés Zoltánék vállalása és a vidám Erdőkertesi összejövetelek
- Juventus ventus: aki fiatalon nem „forradalmár”…
- Kalászi úti „házunkat” egy régi ismerős veszi meg: Paczolay Péter
- Kapcsolattartás/munkaebéd az amerikai diplomatákkal…
- Kezdet: megfélemlítő BM-es követés – kis tiltakozás
- Kigondolom – leírom – sokszorosítom - terjesztem
- Komjádi uszoda büfé – nyílt találkozó/rendőri razzia
- Konrád György és A cinkos első megjelentetésének története…
- Kortárs politikai emigráns: pl. Göndör György
- Könczöl Csaba, a tanácsadó és közvetítő szerep
- KUKI - kirúgottak után kutató intézet (Rév)
- Libertas – a rövid életű szamizdat önvédelmi egylet
- Magának a pesti szamizdatnak a privilégiumai
- Magánkiadás – kalózkiadás – belső~ - „szamizdat”
- Még álnéven is igen kevesen akartak szamizdatban megjelenni
- Mit bír átütni az írógép indigóval? Kb. 10 példányt
- Modor Ádám - Gulyás János: Szamizdattörténeti filmsorozat
- MUKI – munka után kutató intézet (Csákó Mihály)
- N.J.: Magyar? Demokratikus? Ellenzék? (1991 – MEK)
- Nagy Zoltán karrierje/az elhagyott B. Panni halála
- Nem babra megy a játék? – Népszabadság 1982.
- Nemzeti Helytállási Pótlék – nyílt levelemet közöny fogadta
- Oral History Archívum: elkészült, de használhatatlan
- Orosz István/Békés Erzsi: Beszélő/Dunabogdányi kerti mulatság
- Őfelsége ellenzéke – név és cím a tiltott kiadványokon?
- Panaszaim a SzER ellen – USA Nagykövetség
- Pénteki vendégek: Demokrata-Virágkedvelő/Sneé Péter(ék)
- Politikai fogoly: pl. Kiszely Károly/Keszthelyi Zsolt
- Szászvári Robi: disszidálás előtt eladja nekem a Beszélő stencilgépét…
- Szilágyi Sándor: Hétfői Szabadegyetem éltető, majd kivégző
- Zsille Z. videós interjú: Országos Széchenyi Könyvtár
- Zsille Zoltán: Bibó Press/A munka világa (SzER)
- Zsille Zoltán: SzE(/A)R – zsebrádió az elvtársaknak
*
Petőfi Sándor
A MÁRCIUSI IFJAK
Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt,
Mi valánk a legelsők, kik
Tenni mertünk a honért!
Mi emeltük föl először
A cselekvés zászlaját,
Mi riasztók föl zajunkkal
Nagy álmából a hazát!
A földet, mely koporsó volt
S benn egy nemzet a halott,
Megillettük, és tizennégy
Milljom szív földobogott.
Egy szóvá s egy érzelemmé
Olvadt össze a haza,
Az érzelem "lelkesűlés",
A szó "szabadság" vala.
Oh ez ritkaszép látvány volt,
S majd ha vénül a világ,
Elmondják az unokáknak
Ezt a kort a nagyapák.
És mi becsben, hírben álltunk,
Míg tartott a küzdelem,
De becsünknek, de hirünknek
Vége lett nagy hirtelen.
Kik nem voltak a csatán, a
Diadalhoz jöttenek,
S elszedék a koszorúkat,
Mert a szóhoz értenek.
E sereg, mely, míg a harc folyt,
El volt bujva vagy aludt,
Igy zugott a diadalnál:
Mi viseltünk háborut!
Legyen tehát a tiétek,
A dicsőség és a bér,
Isten neki... nem küzdénk mi
Sem dicsőség-, sem dijért.
És ha újra tenni kell majd,
Akkor újra ott leszünk,
És magunknak bajt s tinektek
Koszorúkat szerezünk.
Viseljétek a lopott hírt,
A lopott babérokat,
Nem fogjuk mi fejetekről
Leszaggatni azokat.
Abban lelünk mi jutalmat,
Megnyugoszunk mi azon:
Bárkié is a dicsőség,
A hazáé a haszon!
Pest, 1848. június
*
Kis
Magyar
Szamizdatunk
(kb. 1979-1991)
Egymondatos emlékeztető leírás-értékelés
Szabad ötletek egy megírandó összefoglalóhoz
Amit tettem, mulasztottam, amiről értesültem
Amire büszke lehettem/lehetek - amit szégyellek
Ahogy feleségem, családom kivette ebből a részét
Akiket megismerni véltem, és akiket félreismertem
Amit akkor és azóta „jutalomból/büntetésből” kaptam
Ami jelentést-jelentőséget mindennek tulajdonítottam
(Hátha lesz valaki, akit ez még-már komolyan érdekel –
és halálom előtt elkészülhet egy átfogó interjú/kötet stb.)
|
