Boldog-boldogtalan, paradicsom-pokol ABC
Gebéből táltos paripák, vagy állatorvosi lovak
Az életminőség őrzése, javítása, avagy rontása
Egy életlényeg szótár magyar magvai és csírái
Szándék és következmény III.
Ady Endre
A muszáj Herkules
Dőltömre Tökmag Jankók lesnek:
Úgy szeretnék gyáván kihúnyni
S meg kell maradnom Herkulesnek.
Milyen hígfejüek a törpék:
Hagynának egy kicsit magamra,
Krisztusuccse, magam megtörnék.
De nyelvelnek, zsibongnak, űznek
S nekihajtanak önvesztükre
Mindig új hitnek, dalnak, tűznek.
Szeretném már magam utálni,
De, istenem, ők is utálnak:
Nem szabad, nem lehet megállni.
Szeretnék fájdalom-esetten
Bujdosni, szökni, sírni, fájni.
De hogy ez a csürhe nevessen?
Szegény, muszáj Herkules, állom,
Győzöm a harcot bús haraggal
S késik az álmom s a halálom.
Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi,
Jó lesz egy kis hódolás és csönd:
Így nem fogok sohse meghalni.
Az ellenség haszna
Húzz hasznot ellenségeidből.
Értened kell hozzá, hogy
mindent a jó végén fogj meg,
ne a pengén, hogy megvágjon,
hanem a markolatán, amely megvéd.
Kivált, ha ellenségről van szó.
A bölcsnek
több haszna van ellenségeiből,
mint az ostobának barátaiból.
A rosszakarat néha hegyeket elmozdít,
melyeknek a jóindulat nem merne nekigyürkőzni.
Sokak nagyságát haragosaik alapozták meg.
A hízelgés ártalmasabb a gyűlöletnél,
mert ez hatásosan orvosolja a hibákat,
melyeket amaz elhallgat.
Az okos tükörnek használja a kajánságot,
mert jobban megmutatja a valót a vonzalomnál,
és általa elejét veszi gyöngéi leszapulásának,
vagy kijavítja azokat.
Aki a torzsalkodás,
vagy rosszindulat mezsgyéjén él,
nem lehet eléggé résen.
(Gracián – Életbölcsességek kézikönyve)
*
Halálos gyűrű
Hízelgő álbarátok gyűrűjében
Nagyon figyelj az ellenségeidre,
Az egyetlen és utolsó esélyed lehet,
Hogy megtudd magadról a fájó igazat
(„A barátaimtól védjen meg az Isten,
az ellenségeimmel elbánok én magam is”)
*
Döntések
Fakidöntés:
ha nem te döntesz,
akkor magától is eldől,
legfeljebb rossz irányba,
rossz helyen törve/épp rád…
Illetve, ha itt/most nem te döntesz,
akkor is megszületnek a döntések:
mások döntenek nélküled, de rólad!
*
Testi-lelki táplálék
Ahogy mindenki eszik valamit,
Legfeljebb moslékot, mérget, romlottat,
Éppen úgy pl. mindenki hallgat verset-igét,
Legfeljebb ócska, bugyuta, lélekölő slágert,
Illetve félrészeg hőzöngők kocsmai filozofálást
Mindenki választ, csak nem tudja:
a jobbik vagy a rosszabb részt...
*
Kontár
Mint aki buzgón nekilát,
Hogy a szálfából mestergerendát faragjon.
De elrontja, s így már kapanyelet próbálna,
De azt is elbaltázza, s örül a fogpiszkálónak is
*
Luxus
Amit itt és most
Vagy egyáltalán, valaha is
Csak nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak
Vagy csak gondolják, vagy csak magukkal hitetik el,
Hogy erre nekik nem futhatja pénzükből, idejükből stb.
De amik amúgy olyan javak, tevékenységek, időtöltések,
Amiket elengedhetetlennek gondolunk az életminőséghez?
A szegény munkanélküli délelőtt barokk zenét hallgathat,
Míg a luxusautón éjjel hazaérkező bróker beesik az ágyba…
*
Irigység
Legenda a szomszéd tehenéről
Eddig azt hittem, hogy az a szemét tanmese
(amit oly sokszor idézünk) csak rólunk szól.
A német gazdának meghal a tehene,
tündér jön, kívánságot teljesít: traktort hoz,
a franciának öt kombájnt (annyit kért…).
A magyar gazdának is megdöglik a tehene.
Tündér jön: - Hát te mit kérsz?
- Dögöljön meg a szomszéd tehene is!
Hány sóhajban szerepelt már ez a mese, istenem!
Most kisült, hogy ez is másképp van.
Schoeck szerint ugyanis
ez a séma az irigység alapformája:
ha nekem nincs
(nem lehet, nem tudom elérni,
vagy éppenséggel elvesztettem),
akkor neki se legyen.
Almási Miklós
*
Férfi vagy?
Mamlasz – mulya – szájtáti
Csörgősipkás – szájhős – fecsegő
Szószegő – becstelen – szoknyabolond - papucs
Kocsmatöltelék – felszarvazott – féltékenykedő
Selyemfiú – mama kedvence – zsúrfiú - nyikhaj
Gyáva nyúl – fakutya – szócséplő – hájpacni
Dezertőr –anyámasszony katonája – mihaszna
Síró pityogó - mimóza – gerinctelen – nyegle
Hőbörgő/meghunyászkodó – dibdáb – divatbáb
stb.
*
Beképzeltek
Amikor a kakas azt képzeli,
hogy az ő kukorékolására kel fel a Nap,
nem pedig csak jelzi, hogy a dolog történik
(lásd még pl. A kis herceg történetében
a természetnek/Napnak parancsolgató figurát,
illetve Csipikét, a cezaromániás erdei manót…)
*
Három nap
Minden csoda három napig tart?
Csak három napig csodálkozol a bűzön,
Majd annyira megszokod, hogy már nem zavar.
Ha először nem tetted szóvá – mert nem merted,
Akkor jó eséllyel már örökre hallgatni fogsz...)
*
A szokás hatalma
Az ember az az „állatfajta”,
Netán az a differencia specifikuma, hogy
mindent megszokik: így minden rosszat is?
(és a rabságban is üzekedik és szaporodik –
talán éppen hit és a remény képessége miatt?)
*
Provizórikus élet
"Ránk, emberekre nagyon jellemző,
hogy amíg a dolgok függőben vannak,
és van még esélyünk rá,
hogy tovább és egyre tovább húzzuk,
mindig reménykedünk, hogy
a legközelebbi utcasarok mögött megtaláljuk a jót,
és ezért sohasem ragaszkodunk hozzá, hogy
ott legyünk boldogok, ahol éppen vagyunk.
De mihelyt megállapodunk,
és azt hisszük, hogy
most aztán biztos a siker,
ott állunk egy téglafal előtt.
Nem fordul felénk a szerencse,
sőt meglehetős feszültséget okozva
várat magára.
És ilyenkor sajnálkozva
gondolunk vissza az elmúlt időkre,
amikor még elszökhettünk,
és valahol a láthatáron lebegő
felhők között eltűnhettünk.
Így ígérünk magunknak
mindig újabb országokat,
újabb esélyeket,
csodálatos dolgokat,
és kergetjük egyre tovább az álmokat,
és közben provizórikus életet élünk."
C. G. Jung
*
Találós kérdés
Mi az, amiből annál több marad,
Minél többet adsz belőle másoknak?
De ha nem, akkor neked is elfogy…
(A találós kérdés sem volt gyermekműfaj,
ha a szfinxnek nem tudtál válaszolni: halál)
*
A
lét
elviselhetetlen
könnyűsége...!?
1968 prágai tavasza
Egy eladdig nőcsábász,
de amúgy kiváló agysebész számon kéri:
hogy védekezhetnek a kommunisták azzal,
hogy nem is tudtak a Justizmordról stb. stb.
És felidézi nekik Oidipusz király tragédiáját,
és írását akkor sem hajlandó visszavonni,
amikor tankokkal visszaáll a régi rendszer,
amikor ezen múlik karrierje, sőt: állása!
Oidipusz király addig keresi
a városa romlásának az okát,
míg meg nem találja saját tetteiben
(hisz megölte apját, s anyjával hált)
S nem védekezett azzal,
hogy akkor nem tudta mit tett,
kivájta a szemeit és elbujdosott…
*
Halálfóbia
A haláltól rettegsz,
Vagy a haldoklástól, a kínhaláltól,
Vagy attól, hogy akkor rádöbbensz:
Még nem éltél, más életét élted,
Öncsalásban, világ/önámításban:
Életed folytonos haldoklás volt…
*
Nevelés…
„A mívelt világban,
a jólnevelt osztályban
ezen borzasztó hit látszik
megöröködve lenni:
igazságos úton,
saját fáradságából
senki sem boldogulhat,
hanem minden módon
mások izzadsága gyümölcsének
valamely részét
legalább el kell sajátítanunk;
s a nevelésnek fogásai abban állnak,
hogy ez szembeszökő lopásnak,
csalásnak ne tartassék"
Táncsics Mihály
*
Bizalom
Kinél szülöd meg a gyermeked?
Kire bízod rá egyszem gyereked?
Kire bízod gyereked tanítását-nevelését?
Kinek mersz bármikor hátat is fordítani?
Kinek a főztjéből eszel étekfogó nélkül?
Kinek gyónod meg legféltettebb titkaidat?
Kivel gyógyíttatod magad, kinek szereit veszed be?
Kinek a kése alá fekszel a műtőasztalon?
Kivel indulsz el meghódítani a himalája csúcsait?
Kihez fordulsz lelki bajaiddal jótanácsért?
Kire bízod összekuporgatott pénzed forgatását?
Kit engedsz ill. kit fogadsz be a lakásodba?
Kinek és mit adsz kölcsön papírok nélkül?
Kinek az autójába ülsz be az anyósülésre?
Kinek adsz felhatalmazást érdekeid képviseletére?
Kivel építteted fel a lakóházad, újíttatod lakásod??
Kire bízod szellemi hagyatékod gondozását?
stb. stb.
*
*
Szó szerint
vagy képletesen?
v kiszúrni a szemét
v betömni a száját
v elaltatni az éberséget
v húzni az időt
v elhúzni a nótáját
v kicsavarni mint egy citromot
v lehozni a csillagot az égről
v a lába nyomába lépni
v hajba kapnak
v az arcára fagy a mosoly
v leég az arcáról a bőr
v szarból aranyat csinál
v lélekölő munka
v szerecsent mosdatni
v több bőrt lehúz a rókáról
v fejveszett menekülés
v szájkosárral és pórázon
v egy kő gördül le szívéről
v lidércnyomás
v gyereket beszél a hasába
v zöld ágra vergődik
v nem teszi ki az ablakba
v szócsata - érvpárbaj
v agyalágyult - híg agyvelejű
*
Rövid,
mint a pünkösdi királyság.
Ez ugyanis csak egy napig tart.
Szokás volt az alföldön pünkösd első napján
egy szép kis gyermeket, néhol csakis leányt,
csinosan felöltöztetni, versekre betanítani.
Amikor aztán megy házról-házra,
hirdeti az ünnepet, ajándékot kap.
Az ő egy napi hivatala pünkösdi királyság. –
A versek ilyformán hangzanak:
»Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Jó legény, jól megfogd a lovad kantárát,
Ne tépázza, ne tapossa a pünkösdi rózsát.«
*
Ünnep
Ha az ünnep
elérkezik az életedben,
akkor ünnepelj egészen. ...
Tisztálkodjál belülről és kívülről.
Felejts el mindent,
ami a köznapok szertartása és feladata.
Az ünnepet nemcsak
a naptárban írják piros betűkkel.
Nézd a régieket,
milyen áhítatosan,
milyen feltétlenül,
milyen körülményesen,
mennyi vad örömmel ünnepeltek!
Az ünnep a különbözés.
Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.
Az ünnep legyen ünnepies. ...
mindenek fölött legyen benne
valami a régi rendtartásból,
a hetedik napból,
a megszakításból,
a teljes kikapcsolásból,
legyen benne áhítat és föltétlenség.
Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme.
Készülj föl rá testben és lélekben.
S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja.
Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is.
Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre.
Márai Sándor
*
Rét/tér
Játszótér
Pont arra a
közeli rétre
telepítettétek
a taposóaknákat,
ahol a gyerekeid
önfeledten, óvatlanul
éppen most fogócskáznak
*
Rész és egész
Amikor egy elefántot
Egy sötét szobában és véges időben
Sok ember, ahol áll, ott némán letapogat
És utána mindegyik harsogja az ő igazságát:
Ez egy nagy ormány - ez egy lapát fül stb. stb.
Ezen vitáznak, veszekednek, majd verekszenek…
*
Hiba
Még-még
kijavítható
hibát csinálsz,
de mert röstellsz
segítséget kérni,
ezért rögtönzött
„korrekcióddal”
csak még sokkal
nagyobb bajt okozol,
s így lassan/gyorsan,
de mindenképp biztosan
rohansz előre a katasztrófába...
*
Helyettesítés
Lehetséges, szükséges -
Felesleges/káros, lehetetlen?
Ha ló nincs, akkor a szamár is jó?
Sok-sok csúnya nő stb. pótol egy szépet?
Lehet evés helyett aludni vagy megfordítva?
A férjed szerelme helyett jó a gyerekek szeretete?
Egy élő férfit helyettesíthet Jézus, mint vőlegény?
A strand részben/egészben pótolja a tenger élményét?
Magad helyett mehet más megy orvoshoz, randevúra?
Sokat eszel a rossz ételből, hátha attól jobb íze lesz?
A családod ellátása helyett a világot váltod meg?
Álmaid megvalósítása helyett a napi taposómalom?
Ahelyett, hogy hátra fordulnál, körbejárod a földet?
Az asztali örömökkel pótolni a lelkit és szellemit?
A látásod elveszítése helyett jobb hallást kapni?
*
Helyetted más
nem hozza le a gépet (nincs másodpilóta)
nem ugrik át a szakadékon (életveszélyben)
nem gyógyulhat meg a betegségből
nem tanulhatja meg a leckét
nem csinálhatja meg a gyereked
nem gyónhat és nem vezekelhet
nem álmodhat se rémet, se szépet
nem vehet magához táplálékot
nem pihenhet, de küldetésed sem teljesítheti
nem tanulhat meg úszni vagy fára mászni
nem forgathatja meg talentumaidat
nem lehet boldog – nem üdvözülhet
*
Állatias emberek
- v vérszívó, pióca
- v elefánt a porcelánboltban
- v dögkeselyű
- v potyaleső élősködő
- v parazita – here
- v bulihiéna
- v szarevő - szartúró bogár
- v ravasz róka
- v ember embernek farkasa
- v vérengző vadállat
- v mérgeskígyó
- v csúszó-mászó
- v gerinctelen csiga
- v kuvik - vészmadár
- v kárörvendő károgó varjú
- v buta falusi liba
- v oktondi tyúk
- v irigy kutya
- v bamba birka
- v szemét patkány
- v álnok macska
- v tőzsdei cápa
- v igavonó barom
- v hiú páva
- v mérges pulyka
- v utánzó majom
*
Rendőrvirtus
Verekedőket szétválasztani
Túszokat kimenteni, megvédeni
Tűzpárbajban bátran helytállni
A maffiába beépülni és jelenteni
Lincs-hangulatban intézkedni
Fontos személyt testtel védeni
Közveszélyes bolondot üldözni
Életveszélyes autósüldözés
stb.
*
Heltai Gáspár
A varjúról meg a veder vízről. Egy valamely varjú igen szomjú lévén,
talála egy vederre, mely félig vala vízzel.
Arra felröpüle, hogy innék abból, de nem érheté el a vizet.
Gyakorta megkerüli vala a vedret,
de csaknem talála módot hozzá, hogy ihatnék belőle.
Végre okosságot gondola ki
és köveket hánya egymás után a vederbe,
olyannyira, hogy
a víz mind feljebb-feljebb emelkedék a vederben.
Így szökék fel ennek utána a veder szélére
és eleget ivék benne.
Értelme:
E fabula arra tanít,
hogy mindent inkább móddal
és okossággal igyekezzél cselekedni,
hogynemmint erővel és erőszakkal.
Mert az efféle erőszakkal való cselekedet
ritkán leszen kár nélkül való.
Ha a varjú erővel feldönti vala a vedret,
egyszersmind kiömlött volna belőle a víz
és a varjú semmit avagy igen keveset
kaphatott volna benne.
De látod-é, mit használ az okosság!
Ezokáért jó, ha az ember
minden cselekedetében
eszesen cselekeszik.
Így vagyon.
*
Madárimitátor
Egy cirkuszigazgató irodája
a huszadik emeleten van.
Egyszer bekopogtat hozzá egy férfi:
- Jó napot, igazgató úr, szerződtetne engem?
- Miért, mit tud?
- Vad madarakat tudok utánozni.
- Hát ilyen számra most nincs szükségem.
- Biztosan?
- Biztosan.
- Kár! - mondja a férfi, és kirepül a nyitott ablakon.
*
Reviczky Gyula A két lúd
Egy vadlúd s egy szelíd liba
Közt folyt az itt leirt vita.
Nagy gágogással,
Szárnycsapkodással
Azt magyarázgaták idestova,
Kinek van kettejök közt jobb sora?
»Szegény rokon, neked bőven kijut
Bajból, teherből« - szólt a házi lud.
»Te nyugtalan, kóbor madár,
Másutt talál az ősz, másutt a nyár.
Fagygyal, viharral, bősz szelekkel
S éhséggel is, hajh, küzdened kell!
Sehol sincs nyugtod, maradásod,
Rád lesnek vérszomjas vadászok;
S mikor nem is várod, nem képzeled,
A gyilkos cső kioltja életed.
Én vígan élek és nyugodtan
Gond nélkül, tömve, jóllakottan.
Van bőven moslék és kukoricza;
Meghízik tőle a liba.«
»Nem írigyellek, húgom, érte,«
Igy válaszolt a vadlúd e beszédre.
»Te szolgaságban töltöd életed;
Azért hizlalnak, hogy leöljenek.
Mikor már alig vonszolod magad,
Elmetszi a szakácsné a nyakad.
Legyen bár harcz, veszély minden napom;
Szabadon élek vándorútamon
S ha majdan gyilkos cső terít le:
Nem végzem éltem gyávaságban, mint te.«
Melyik lúd mondott igazat?...
A kövérebb-e vagy a szabadabb?...
ÉLETMINŐSÉG
JENCIKLOPÉDIA
Jó kezdés fél siker.
A baj felismerése már fél gyógyulás.
A mese rólunk szól: ismerjünk magunkra,
és bölcsen-bátor lélekkel változtassunk életünkön.
Sokkalta több múlik rajtunk, mint azt hinni szeretnénk:
gyávaságból, önigazolásból/teljes élet alóli felmentésből.
„Megölhetnek, de nem árthatnak” - állítja a sztoa/Jézus:
eszerint egyáltalán nem külső körülményeken áll üdvünk.
Ijesztő, hogy végső soron csak magunkat okolhatjuk?
Ez jól felfogva maga a biztató, nem csalfa reménysugár,
hogy – az isteni kegyelem dimenzióját nem elfelejtve -
szabadon-felelősen vagyunk jó/rossz sorsunk kovácsai...
A legtöbb/összes kárt mi okozhatjuk/okozzuk magunknak,
javunkat fel nem ismerve a jót rosszul, a rosszat jól csinálva.
Ezután jönnek a sorban előszeretteink, barátaink, segítőink –
akiktől védjen meg az isten: az ellenséggel elbánunk mi is...
Adódik itt persze egy szellemi kihívás: a nehéz gyerekkor.
De hány élet/irodalmi példát ismerünk: utolsóból első lesz.
És mennyivel nehezebb egy csupa jószándékkel elrontott,
elkényeztetett gyereknek önálló boldog felnőttként élni...
Egyszóval: nincs alku, nincs kifogás: légy boldog,
másként halálos ágyadon csak magadat okolhatod,
ha betegség, otthontalanság, lelki hadviselés, magány,
rossz evés-ivás, alvás, „létminimum”, élményszegénység,
szerelmi gyötrelem, házassági pokol, szexuális nyomor,
hivatástalanság, lélekölő robot, kóros bűntudat(lanság),
rossz áru/szolgáltató, packázó hivatal, rabló-zsarnok állam
és a többi jutott neked – jelentős önerővel – osztályrészedül
|